Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0376

Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete ( 2014. április 3. ) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 122, 24.4.2014, p. 18–43 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/376/oj

24.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 122/18


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 376/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az uniós polgári légi közlekedésben indokolt gondoskodni a biztonság általánosan magas szintjéről, és az állampolgárok légi közlekedésbe vetett bizalmának megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a balesetek és repülőesemények számának csökkentése érdekében.

(2)

A halálos kimenetelű balesetek előfordulásának aránya a polgári légi közlekedésben az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt. Ugyanakkor tartani lehet attól, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a balesetek száma növekedhet a forgalomnövekedés, valamint a légi járművek egyre nagyobb műszaki komplexitása miatt.

(3)

A 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) célja, hogy gyors és minőségi légiközlekedés-biztonsági vizsgálatok segítségével megelőzze a baleseteket. Ez a rendelet nem korlátozhatja a légijármű-balesetek és repülőesemények biztonsági vizsgálatokat végző nemzeti hatóságok által irányított, a 996/2020/EU rendelet szerinti vizsgálati eljárásokat. Baleset vagy súlyos repülőesemény esetén az esemény bejelentésére a 996/2010/EU rendelet rendelkezései is alkalmazandók.

(4)

A meglévő uniós jogszabályok, különösen a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és végrehajtási rendeletei előírják, hogy bizonyos szervezeteknek biztonsági menedzsmentrendszerük keretében eseményjelentési rendszereket kell létrehozniuk. A 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket az e rendeletnek való megfelelés alól. Hasonlóképpen, az e rendeletnek való megfelelés nem mentesítheti a szervezeteket a 216/2008/EK rendeletnek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelés alól. Mindazonáltal ez nem vezethet két párhuzamos jelentési rendszer kialakításához, ezért a 216/2008/EK rendeletet, annak végrehajtási rendeleteit és ezt a rendeletet egymást kiegészítőnek kell tekinteni.

(5)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamely balesetet gyakran olyan biztonsággal összefüggő események és hibák előznek meg, amelyek figyelmeztetnek a biztonságot fenyegető veszélyekre. A biztonsággal összefüggő információk ezért jelentősen hozzájárulnak a biztonságot fenyegető meglévő vagy lehetséges veszélyek azonosításához. Emellett bár kétségkívül fontos, hogy le tudjuk vonni a balesetek tanulságait, a pusztán reaktív rendszerek csak korlátozottan bizonyultak alkalmasak arra, hogy ösztönözzék a biztonsági fejlesztéseket. A reaktív rendszereket ezért olyan proaktív rendszerekkel kell kiegészíteni, amelyek a légi közlekedés biztonsága hatékony fejlesztése érdekében egyéb típusú biztonsági információkat is felhasználnak. Az Uniónak, tagállamainak, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) és a szervezeteknek hozzá kell járulniuk a polgári légi közlekedés biztonságának javulásához az olyan proaktívabb és tényeken alapuló légiközlekedés-biztonsági eljárások bevezetése révén, amelyek az összes releváns, többek között a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információk elemzésével a balesetek megelőzésére koncentrál,

(6)

A légi közlekedés biztonságának javítása érdekében alapvető fontosságú a releváns polgári légiközlekedési információk bejelentése, gyűjtése, tárolása, védelme, megosztása, terjesztése és elemzése, továbbá az összegyűjtött információk alapján meghozott megfelelő biztonsági intézkedések. Ezt a proaktív és tényeken alapuló megközelítést kell alkalmazniuk a tagállamok illetékes légiközlekedés-biztonsági hatóságainak, légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszerük részeként a különböző szervezeteknek és az Ügynökségnek.

(7)

A szervezetek számára az esemény jelentésével kapcsolatos kötelezettségnek az adott szervezet méretével és annak tevékenységi körével arányosnak kell lennie. Ezért mindenekelőtt a kisebb szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a szervezeten belül egyesítik vagy összevonják az eseményjelentésekkel kapcsolatos tisztségeket, az eseményjelentésekkel kapcsolatos feladatokat megosztják más hasonló jellegű szervezetekkel, vagy hogy lehetővé teszik az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésének, értékelésének, feldolgozásának, elemzésének és tárolásának kiszervezését a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott szakosodott szerveknek. Az ilyen szerveknek teljesíteniük kell az adatok védelme és bizalmas kezelése tekintetében e rendelet által meghatározott elveket. A kiszervező szervezetnek megfelelő szintű ellenőrzést kell gyakorolnia a kiszervezett tevékenységek felett, és felelnie kell az e rendeletből fakadó követelmények teljesítéséért, aminek vonatkozásában elszámoltatható.

(8)

Biztosítani kell, hogy a biztonságért felelős légiközlekedési szakemberek rendszeresen jelentsék a légi közlekedés biztonságát jelentős mértékben veszélyeztető eseményeket. A kötelező jelentési rendszereket önkéntes jelentési rendszereknek kell kiegészíteniük, és mindkettőnek lehetővé kell tennie, hogy az egyes személyek bejelentsék a légi közlekedés biztonságát érintő események részletes adatait. A szervezeteken, az Ügynökségen és a tagállamok illetékes hatóságain belül létre kell hozni a kötelező és önkéntes jelentési rendszereket. Az összegyűjtött információkat el kell juttatni az illetékes hatósághoz, hogy az a légi közlekedés biztonságának javítása érdekében megfelelő módon ellenőrizni tudja azokat. A szervezeteknek elemezniük kell azokat az eseményeket, amelyek hatással lehetnek a biztonságra, hogy ezáltal azonosíthassák a biztonságot fenyegető veszélyeket, és meghozhassák a megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket. A szervezeteknek az elemzéseik előzetes eredményeit meg kell küldeniük a tagállamuk illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek, és meg kell küldeniük nekik a végleges eredményeket is, amennyiben az tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít. A tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek hasonló eljárást kell életbe léptetniük a hozzájuk közvetlenül bejelentett eseményekre vonatkozóan, és megfelelő módon ellenőrizniük kell a szervezetek által készített értékeléseket, továbbá a korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(9)

A polgári légi közlekedés különféle területein foglalkoztatott vagy a kérdésben más módon érintett személyzet is tudomást szerezhet a balesetek megelőzése szempontjából lényeges eseményről. Ezen személyeknek ezért rendelkezniük kell a jelentéstételt lehetővé tevő eszközökkel, továbbá védelmüket is biztosítani kell. A személyzet jelentéstételre való ösztönzése céljából és annak érdekében, hogy jobban felmérhesse a jelentéstételnek a légi közlekedés biztonságára gyakorolt kedvező hatását, a személyzetet rendszeresen tájékoztatni kell az eseményjelentési rendszerek keretében tett lépésekről.

(10)

A komplex motoros meghajtású légi járművekkel kapcsolatos veszélyek és kockázatok nagyban különböznek az ezektől eltérő típusú légi járművekkel kapcsolatos veszélyektől és kockázatoktól. Következésképpen, jóllehet a légiközlekedési ágazat egészének a rendelet hatálya alá kell tartoznia, a rendelet által előírt kötelezettségeknek arányosaknak kell lenniük a különböző típusú légi járművek tevékenységi körével és komplexitásával. Ennek értelmében a komplex motoros meghajtásúaktól eltérő légi járműveket érintő eseményekkel kapcsolatban összegyűjtött információkra a légi közlekedés ezen ágához jobban igazodó, egyszerűsített bejelentési kötelezettségnek kell vonatkoznia.

(11)

Ösztönözni kell a biztonsággal összefüggő információk összegyűjtésére alkalmas, az e rendelet által előírt rendszereket kiegészítő egyéb eszközök fejlesztését azért, hogy olyan további információkat lehessen rögzíteni, amelyek hozzájárulhatnak a légi közlekedés biztonságának javításához. Ha a szervezeteknek már meglévő és jól működő, a biztonsági információk összegyűjtésére szolgáló rendszerei vannak, a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy e rendszereket továbbra is használják, az ezen rendelet alkalmazásában létrehozandó rendszerek mellett.

(12)

Teljes körű hozzáférést kell biztosítani a biztonsági vizsgálatokat végző hatóságoknak és az Unión belül a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével megbízott szerveknek a tagállamok által összegyűjtött események részletes adataihoz és a tagállamok által őrzött eseményjelentésekhez annak érdekében, hogy el tudják dönteni, melyek azok a repülőesemények, amelyek tekintetében indokolt lehet biztonsági vizsgálatot indítani, valamint hogy levonják a légi közlekedés biztonságának javítását elősegítő következtetéseket és teljesítsék felügyeleti kötelezettségeiket.

(13)

Alapvetően fontos, hogy jó minőségű és hiánytalan adatok álljanak rendelkezésre, hiszen a pontatlan adatokra támaszkodó elemzések és tendenciák félrevezető eredményeket adhatnak, és fennáll a veszélye, hogy az erőfeszítések nem a megfelelő intézkedésre összpontosulnak. A téves adatok nyomán ráadásul meginoghat az eseményjelentési rendszerek által szolgáltatott információkba vetett bizalom. A minőség biztosítása és az eseményjelentések teljessé tételének megkönnyítése érdekében meg kell határozni az információk bizonyos minimális körét, amelyet az adott esemény kategóriájától függően bele kell foglalni a jelentésbe. Mindemellett életbe kell léptetni az információ minőségét ellenőrző, valamint a jelentés és az eseményre vonatkozóan előzetesen összegyűjtött adatok közötti inkoherenciát megelőző eljárásokat. A Bizottság támogatásával ezenkívül megfelelő útmutatókat kell kidolgozni, hogy mindenekelőtt biztosítani lehessen a minőséget és meg lehessen könnyíteni az adatok teljessé tételét, valamint azok adatbázisokba történő következetes és egységes rendezését. A szükséges támogatás érdekében mindenekelőtt a Bizottságnak műhelytalálkozókat kell szerveznie.

(14)

A Bizottságnak közös európai kockázatbesorolási rendszert kell létrehoznia annak érdekében, hogy a nagy kockázatot jelentő egyedi repülőesemények kapcsán meg lehessen határozni a sürgősen meghozandó intézkedéseket. A közös rendszer segítségével az összesített információkból azt is be lehetne azonosítani, hogy melyek a kockázati szempontból kiemelten fontos területek. Az ilyen rendszernek támogatnia kell az érintett szerveket az események értékelésében és annak meghatározásában, hogy mely területekre összpontosítsák erőfeszítéseiket. A közös európai kockázatbesorolási rendszernek elő kell segítenie, hogy az európai légiközlekedési rendszeren belül integrált és összehangolt megközelítés alakuljon ki a kockázatkezelésre vonatkozóan, és ezáltal lehetővé kell tennie a szervezetek, a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség számára, hogy összehangolt módon összpontosítsanak a biztonság növelését célzó erőfeszítésekre.

(15)

A közös európai kockázatbesorolási rendszernek az összesített információk európai szintű vizsgálata alapján lehetővé kell tennie az Unión belüli fő kockázati területek felismerését, ugyanakkor segítenie kell az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv terén végzett munkát. A Bizottságnak megfelelő támogatás útján biztosítania kell, hogy a tagállamokban a kockázatosztályozás következetes és egységes módon történjen.

(16)

A könnyebb információcsere érdekében az eseményjelentéseket olyan adatbázisokban kell tárolni, amelyek kompatibilisek (a tagállamok és az európai központi adattár által az eseményjelentések tárolására használt) ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával (a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által az ECCAIRS szoftver esetében alkalmazott taxonómia). Az Ügynökségnek és a Bizottságnak technikai támogatást kell nyújtania a rendszerek interoperabilitásának megvalósításához.

(17)

A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban meg kell őrizniük az eseményekre vonatkozóan a kötelező jelentési rendszer és adott esetben az önkéntes jelentési rendszer alapján összegyűjtött adatokból származó eseményjelentéseket. Lehetővé kell tenni, hogy az adatbázis komplexitása arányos legyen a szervezet méretével és/vagy annak az e rendelet célkitűzései szempontjából való jelentőségével, továbbá az adatbázisnak legalább egy, általános kötelező adatmezőket és adott esetben különleges kötelező adatmezőket tartalmazó adatállományból kell állnia.

(18)

Amennyiben valamely esemény egy tagállamban lajstromozott vagy ott letelepedett szervezet által üzemeltetett légi járművet érint, az ilyen eseményt akkor is be kell jelenteni, ha az az adott tagállam területén kívül következik be.

(19)

Az eseményekre vonatkozó információkat a tényleges vagy potenciális veszélyek azonosításának elősegítése céljából meg kell osztani az Unión belül. Ezen információcsere révén a tagállamok hozzáférhetnének továbbá minden olyan információhoz a területükön vagy a légterükben bekövetkezett eseményekre vonatkozóan, amelyeket más tagállamok részére jelentettek. Az Ügynökség így várhatólag pontos információval rendelkezne az eseményekről és hozzáférne az Unió területén gyűjtött valamennyi eseményjelentéshez annak céljából, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket tegyen az Unióban azonosított kockázatok kiküszöbölésére. Az információcsere révén a tagállamok illetékes hatóságai várhatólag pontos információval rendelkeznének a légterükben bekövetkezett eseményekről, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket tudnak tenni a területükön azonosított kockázatok kiküszöbölésére.

(20)

Az eseményekre vonatkozó információk cseréjének célja a légiközlekedési balesetek és repülőesemények megelőzése kell, hogy legyen. Az információcsere nem szolgálhat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására, vagy a biztonsági teljesítmény értékelésére.

(21)

Az összes tagállam, a Bizottság és az Ügynökség közötti, nagy mennyiségű biztonsági információ cseréjének leghatékonyabb módja az európai központi adattár igénybevétele, feltéve, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a rendszerhez.

(22)

Az Unióban összegyűjtött eseményjelentésekből származó valamennyi, biztonsággal összefüggő információt megfelelő időben át kell küldeni az európai központi adattárba. Ennek keretében össze kell gyűjteni a repülőeseményekkel kapcsolatos információt és minden, a 996/2010/EU rendelet szerinti kivizsgált balesetekkel vagy súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információt.

(23)

E rendelet hatályának ki kell terjednie az eseményekkel összefüggésben a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség adatbázisaiban tárolt információkra is.

(24)

Az európai központi adattárban őrzött valamennyi, biztonsággal kapcsolatos információnak mindazon szervek rendelkezésére kell állnia, amelyek feladata a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozása az Unión belül, beleértve az Ügynökséget és az Unió területén bekövetkezett balesetek és repülőesemények kivizsgálásáért felelős hatóságokat.

(25)

Érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található bizonyos információkhoz való hozzáférést, tiszteletben tartva az információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat és az érintett személyek anonimitását.

(26)

Mivel a nemzeti kapcsolattartási pontok ismerik legjobban egy adott tagállamban letelepedett érdekelt feleket, e nemzeti kapcsolattartási pontoknak kell foglalkozniuk a saját tagállamukban letelepedett érdekelt felek kérvényeivel. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek érdekelt felei által benyújtott kérvények ügyében a Bizottságnak kell eljárnia.

(27)

Elemezni kell az eseményjelentésekben található információkat, és azonosítani kell a biztonsági kockázatokat. Ennek eredményeképpen adott esetben meg kell határozni a légi közlekedés biztonságának javítását szolgáló megfelelő intézkedéseket és ezeket a kellő időben végre kell hajtani. Az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat terjeszteni kell a szervezetek, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség között, hiszen a bejelentett eseményekre adott visszajelzésekkel az események jelentésére lehet bátorítani az egyéneket. Adott esetben és lehetőség szerint az elemzéssel és az események nyomon követésével kapcsolatos információkat azon személyek részére is rendelkezésre kell bocsátani, akik közvetlenül jelentették az eseményeket a tagállamok illetékes hatóságai vagy az Ügynökség számára. E visszajelzésnek tiszteletben kell tartania az információk bizalmas kezelésére, valamint a bejelentő, illetve az e rendelet szerinti jelentésekben említett személyek védelmére vonatkozó szabályokat.

(28)

E rendelet célja, hogy segítse a tagállamokat, az Ügynökséget és a szervezeteket a légiközlekedési-biztonsági kockázatok kezelésében. A tagállamok és az Ügynökség biztonsági menedzsmentrendszerei kiegészítik a szervezetek biztonsági menedzsmentrendszereit. Míg a szervezetek a konkrét tevékenységeikkel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik, a tagállamok illetékes hatóságai és az Ügynökség a tagállamok és az Unió egészének légiközlekedési rendszereivel összefüggő légiközlekedés-biztonsági kockázatokkal foglalkoznak, és az adott tagállamot érintő vagy az uniós szintű közös légiközlekedés-biztonsági kockázatokat kezelik. Az Ügynökségnek és a tagállamok illetékes hatóságainak a felelőssége nem menti fel a szervezeteket a termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos közvetlen felelősségük alól. A szervezeteknek ezért össze kell gyűjteniük és elemezniük kell az eseményekkel kapcsolatos információkat, hogy azonosíthassák és mérsékelhessék a tevékenységükből eredő veszélyeket. Emellett értékelniük kell a kapcsolódó biztonsági kockázatokat, és erőforrásokat kell elkülöníteniük arra, hogy gyors és megfelelő biztonságikockázat-csökkentő intézkedéseket hozhassanak. A teljes folyamatot a megfelelő illetékes hatóságnak kell nyomon követnie, amely szükség esetén további intézkedések meghozatalát kérheti annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági hiányosságokat helyesen kezeljék. Másfelől a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek tagállami, illetve európai szinten ki kell egészíteniük a szervezetek légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszereit.

(29)

A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programba és a nemzeti légiközlekedés-biztonsági tervbe foglalandó intézkedések meghatározása során és annak biztosítására, hogy ezek az intézkedések tényekre támaszkodjanak, a tagállamoknak fel kell használniuk az összegyűjtött eseményjelentésekből és az azok elemzéséből származó információkat. A nemzeti légiközlekedés-biztonsági programokat és nemzeti légiközlekedés-biztonsági terveket európai szinten az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv egészíti ki.

(30)

Mivel a légi közlekedés biztonságának javítására irányuló célkitűzést tagállami szinten nem lehet megfelelően teljesíteni – hiszen a tagállamok különálló jelentési rendszerei kevésbé hatékonyak, mint a potenciális uniós biztonsági problémák és a fő kockázati területek azonosítását lehetővé tévő információcserét biztosító összehangolt hálózat –, a tagállami szintű információelemzést ki kell egészíteni az uniós szintű elemzéssel és nyomon követéssel a légiközlekedési balesetek és repülőesemények jobb megelőzése érdekében. Ezt az uniós szintű feladatot a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak kell ellátnia az Ügynökséggel és a Bizottsággal együttműködésben. Lehetővé kell tenni, hogy e hálózat konszenzussal úgy határozhasson, hogy más megfigyelőket – például ágazati alkalmazottakat vagy képviselőket – is meghív az üléseire.

(31)

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat munkája különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Program és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv javát kell, hogy szolgálja azáltal, hogy meghatározza, milyen intézkedéseket kell meghozni uniós szinten tényeken alapuló elemzés szempontjából.

(32)

A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a légi közlekedés tagállamokban és az Unióban megfigyelhető biztonsági szintjére vonatkozó összesített információkat. Az információknak ki kell terjedniük az e rendelet tagállami végrehajtásából kirajzolódó tendenciákra és elemzésekre, valamint az európai központi adattárban összesített formában őrzött információkra, és a biztonsági teljesítménymutatók (SPI-k) közzététele révén is rendelkezésre bocsáthatók.

(33)

A polgári légi közlekedés biztonsági rendszerének alapját a visszajelzések, valamint a balesetek és a repülőesemények kapcsán levont tanulságok képezik. Az eseményjelentés és az események biztonsági célú felhasználása a bejelentő, valamint az információk gyűjtéséért és értékeléséért felelős szerv közötti bizalmi kapcsolattól függ. Ez megköveteli a bizalmasság szabályainak szigorú alkalmazását. A biztonsággal összefüggő információk nem megfelelő felhasználással szembeni védelmének és az európai központi adattárhoz való hozzáférés kizárólag a polgári légi közlekedés biztonságának javításában közreműködő érdekelt felek részére történő korlátozásának a célja gondoskodni a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre állásáról a kellő időben végrehajtott, megfelelő megelőzési intézkedések és a légi közlekedés hatékonyabb védelme érdekében. Ezzel összefüggésben az érzékeny biztonsági információkat megfelelő módon kell védelmezni, összegyűjtésük során pedig szavatolni kell bizalmas kezelésüket, valamint az információforrás védelmét és a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyzetnek az eseményjelentési rendszerekbe vetett bizalmának megőrzését. Megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetni az eseményjelentési rendszerek által gyűjtött információk bizalmas kezelésének biztosítására, és az európai központi adattárhoz való hozzáférés korlátozása érdekében. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló nemzeti szabályoknak figyelembe kell venniük az ilyen jellegű információk szükségszerű bizalmasságát. Az összegyűjtött adatokat megfelelően védeni kell az illetéktelen felhasználással vagy nyilvánosságra hozatallal szemben. Felhasználásuknak szigorúan a légi közlekedés biztonságának fenntartását vagy javítását kell szolgálniuk és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítását.

(34)

Annak biztosítása céljából, hogy az alkalmazottak és a szerződéses személyzet bizalommal viseltessenek a szervezet eseményjelentési rendszere iránt, gondoskodni kell az eseményjelentésekben található információk megfelelő védelméről, és azokat nem szabad felhasználni a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő célokra. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrával („just culture”) kapcsolatban a szervezetek által e rendelet alapján elfogadott belső szabályoknak hozzá kell járulniuk e célkitűzés eléréséhez. A célkitűzés megvalósításának hatékony módja lehet továbbá az is, ha a bejelentőre vagy az eseményjelentésben említett más személyekre vonatkozó személyes adatok vagy az azonosításukat lehetővé tévő információk továbbításának korlátozása céljából az eseményjelentéseket kezelő osztályokat egyértelműen különválasztják a szervezet többi részétől.

(35)

Gondoskodni kell a bejelentő, illetve az eseményjelentésekben említett személyek megfelelő védelméről. E vonatkozásban anonimizálni kell az eseményjelentéseket és el kell kerülni a bejelentő és az eseményjelentésben említett személyek személyazonosságával kapcsolatos részletes adatok adatbázisokban történő rögzítését.

(36)

A polgári légi közlekedés rendszerének emellett olyan „biztonsági kultúrát” kell létrehoznia, amely ösztönzi az események önkéntes bejelentését, és ezáltal elősegíti a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének terjedését. A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elengedhetetlen eleme a tágabb értelemben vett biztonsági kultúrának, amely a robusztus biztonsági menedzsmentrendszer alapja. A biztonsági kultúra elveit támogató környezet nem korlátozhatja a légi közlekedés biztonsági szintjének fenntartásához vagy javításához elengedhetetlen intézkedések meghozatalát.

(37)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúrának ösztönöznie kell az egyéneket, hogy jelentsék a biztonsággal összefüggő információkat. Nem mentesítheti őket azonban a napi munkájuk kapcsán rájuk háruló felelősségek alól. Ebben az összefüggésben az alkalmazottakat és a szerződéses személyzetet nem érheti sérelem az e rendelet alapján szolgáltatott információk miatt, kivéve szándékos kötelezettségszegés esetében, vagy abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonsága.

(38)

Az események bejelentésének ösztönzése érdekében helyénvaló gondoskodni nemcsak a bejelentők, hanem az érintett jelentésekben említett személyek védelméről is. Ez a védelem azonban nem mentheti fel az említett személyeket az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettségeik alól. Különösen abban az esetben, ha valamely személyről eseményjelentésben történik említés, és ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban egyúttal bejelentési kötelezettség is terheli, és e bejelentést szándékosan elmulasztja, akkor e rendelet alkalmazásában a védett státuszt meg kell vonni tőle és szankciókkal lehet sújtani.

(39)

A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül egyértelműen meg kell határozni a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személy védelmének terjedelmét, annak érdekében, hogy őket ne érhesse sérelem, illetve ne lehessen őket büntetőeljárás alá vonni.

(40)

Annak érdekében, hogy nőjön az egyéneknek a rendszerbe vetett bizalma, az eseményjelentések kezelését úgy kell megszervezni, hogy a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének ösztönzése szempontjából megfelelően biztosítsák. A cél az, hogy amennyiben lehetséges, független eseménykezelési rendszert alakítsanak ki.

(41)

A szervezeteknek, a tagállamok illetékes hatóságainak és az Ügynökségnek az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő alkalmazottai jelentős szerepet játszanak a biztonságot fenyegető veszélyek és a biztonsági hiányosságok azonosításában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben az eseményeket egy balesetet követően szerzett információk alapján elemzik, az elemzés keretében azonosíthatók azok a kockázatok és hiányosságok is, amelyeket másként nem sikerült volna azonosítani. Az események értékelésében, feldolgozásában vagy elemzésében részt vevő személyek ezért esetleges büntetőeljárási következményektől tarthatnak. A nemzeti büntetőjogi szabályok és a megfelelő igazságszolgáltatás sérelme nélkül, a tagállamok nem indíthatnak eljárást a tagállamok illetékes hatóságainál dolgozó, az események értékelésében, feldolgozásában és elemzésében részt vevő személyekkel szemben a feladataikkal összefüggésben hozott olyan döntések miatt, amelyek a későbbiekben, az utólag szerzett információk alapján hibásnak vagy hatástalannak bizonyultak, de amelyek a meghozataluk időpontjában és az akkor rendelkezésre álló információk alapján arányosak és megfelelőek voltak.

(42)

Lehetőséget kell biztosítani az alkalmazottaknak és a szerződéses személyzetnek arra, hogy az e rendeletben foglalt, védelmükre vonatkozó elvek megsértését bejelenthessék, és az ilyen bejelentések miatt nem büntethetők meg. A tagállamoknak meg kell határozniuk a bejelentő és az eseményjelentésekben említett egyéb személyek védelmére vonatkozó elvek megsértésének következményeit, és megfelelő jogorvoslatot vagy szankciókat kell megállapítaniuk.

(43)

Az események bejelentésétől az egyéneket visszatarthatja a rájuk nézve terhelő adatok kiadásától, valamint a lehetséges büntetőeljárási következményektől való félelem. E rendelet céljai a tagállamok igazságügyi rendszereibe való indokolatlan beavatkozás nélkül is elérhetők. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyek kizárólag az e rendelet szerinti jelentéstétel révén jutnak a tagállami hatóságok tudomására, nem indíthatók fegyelmi, közigazgatási vagy bírósági eljárások, kivéve, ha az alkalmazandó nemzeti büntetőjogi szabályok másként rendelkeznek. Mindazonáltal ez a tilalom nem érinti a harmadik felek polgári eljárás indításához való jogát, amelyet kizárólag a nemzeti jogszabályok szabályozhatnak.

(44)

A méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra fejlesztésével összefüggésben ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok továbbra is választhassák azt, hogy az eseményjelentéseknek a közigazgatási és fegyelmi eljárások keretében a bejelentőkkel szembeni bizonyítékként való felhasználására vonatkozó tilalmat a polgári, illetve a büntetőeljárásokra is kiterjesztik.

(45)

Ezenfelül ösztönözni kell, és hivatalos formába kell önteni a biztonsági hatóságok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést. Ennek eszköze lehet, ha olyan előzetes megállapodásokat kötnek, amelyek tiszteletben tartják a szóban forgó eltérő közérdekek közötti egyensúlyt, és amelyeknek így ki kell terjedniük különösen a nemzeti adatbázisokban tárolt eseményjelentések hozzáférhetőségének és felhasználásának kérdéseire.

(46)

Az Ügynökségnek az e rendelet révén megnövekedett feladatköre miatt történő támogatása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség a rábízott újabb feladatok végrehajtásához elegendő forrással rendelkezzen.

(47)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(48)

A Bizottságnak a rendelet alkalmazása során konzultálnia kell az Ügynökséggel és a rendeletben említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózattal.

(49)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(50)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) meghatározott, az adatfeldolgozásra és az egyének védelmére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott, az adatok hozzáférhetőségére vonatkozó szabályokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani e rendelet alkalmazása során, kivéve az európai központi adattárban található adatok és információk terjesztése tekintetében, amely adatok és információk védelméről az e rendeletben foglalt szigorúbb hozzáférési szabályok rendelkeznek.

(51)

Szankciók alkalmazását kell lehetővé tenni azon személyekkel vagy szervekkel szemben, akik/amelyek e rendelet rendelkezéseit megsértve visszaélnek az e rendelet értelmében védelem alatt álló információkkal, akik a bejelentőt vagy az eseményjelentésekben említett egyéb személyeket hátrányosan érintő intézkedéseket fogadnak el, kivéve az e rendeletben meghatározott kivételes eseteket, akik nem teremtenek az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését lehetővé tévő megfelelő környezetet, nem elemzik az összegyűjtött információkat; akik nem tesznek lépéseket a feltárt tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok felszámolása érdekében, vagy nem gondoskodnak az e rendelet alkalmazása során összegyűjtött információk cseréjéről.

(52)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a polgári légiközlekedési események jelentésére vonatkozó közös szabályok létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet európai léptéke miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

A 996/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(54)

A 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9), az 1321/2007/EK bizottsági rendeletet (10) és az 1330/2007/EK bizottsági rendeletet (11) ezért hatályon kívül kell helyezni.

(55)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően konzultációt folytattak le az európai adatvédelmi biztossal, aki 2013. április 10-én véleményt (12) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések

(1)   E rendelet célja a polgári légi közlekedés biztonságának javítása azáltal, hogy biztosítja a vonatkozó polgári légiközlekedéssel kapcsolatos információk bejelentését, gyűjtését, tárolását, védelmét, megosztását, terjesztését és elemzését.

A rendelet biztosítja, hogy

a)

adott esetben az összegyűjtött információk elemzése alapján kellő időben biztonsági intézkedésre kerüljön sor;

b)

az információk bizalmas kezelésére és megfelelő felhasználására vonatkozó szabályok bevezetése által, továbbá a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek összehangolt és megerősített védelme révén a biztonsági információk folyamatos rendelkezésre álljanak; és

c)

a légiközlekedés-biztonsági kockázatokat uniós szinten és nemzeti szinten is figyelembe vegyék és kezeljék.

(2)   Az események bejelentésének kizárólagos célja a balesetek és repülőesemények megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „bejelentő”: e rendelet szerint valamely eseményt vagy egyéb, biztonsági vonatkozású információt bejelentő természetes személy;

2.   „légi jármű”: olyan szerkezet, melynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, mely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;

3.   „repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett repülőesemény;

4.   „súlyos repülőesemény”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett súlyos repülőesemény;

5.   „baleset”: a 996/2010/EU rendelet értelmében vett baleset;

6.   „személytelenné tett információ”: az eseményjelentésekből származó olyan információ, amelyből törölték a természetes személyekre vonatkozó személyes adatokat, például a neveket és címeket;

7.   „esemény”: az olyan biztonsági vonatkozású események, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat vagy bármely más személyt, és amelyek közé mindenekelőtt a balesetek és a súlyos repülőesemények tartoznak;

8.   „szervezet”: minden olyan szervezet, amely légiközlekedési termékeket biztosít, és/vagy olyan személyeket alkalmaz vagy foglalkoztat szerződéssel, illetve olyan személyek szolgáltatásait veszi igénybe, akiknek a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban jelenteniük kell a bekövetkező eseményeket;

9.   „anonimizálás”: az eseményjelentésekből a bejelentőre és az eseményjelentésekben említett személyekre vonatkozó minden személyes információnak és minden olyan adatnak – többek között az eseményben érintett szervezet(ek) nevének – törlése, amelyből kiderülhetne a bejelentő vagy harmadik felek kiléte, vagy amely információra az eseményjelentésből következtetni lehetne;

10.   „veszély”: olyan helyzet vagy tárgy, amely alkalmas arra, hogy személyek halálát vagy sérülését, a berendezések vagy a szerkezetek sérülését, anyagveszteséget vagy valamely képesség csökkenését okozza.

11.   „eseményvizsgálatot végző hatóság”: a 996/2010/EU rendelet 4. cikkében említett eseményvizsgálatokat végző, illetve felügyelő, a polgári légiközlekedési biztonsági vizsgálatokért felelős állandó nemzeti hatóság;

12.   „a méltányosság elve (just culture)”: olyan jogelv, amely bár a súlyos gondatlanságot, a szándékos szabálysértést, illetve károkozást nem tolerálja, de amelynek értelmében az operatív személyzettel és más személyekkel szemben nem alkalmaznak szankciót olyan intézkedéseik, döntéseik vagy mulasztásaik miatt, amelyeket a tapasztalataiknak és szakképesítésüknek megfelelően hoztak meg, illetve követtek el;

13.   „kapcsolattartási pont”:

a)

ha az Unióban letelepedett érdekelt fél kér információt, az egyes tagállamok által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóság;

b)

ha az Unióban nem letelepedett érdekelt fél kér információt, a Bizottság;

14.   „érdekelt fél”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, illetve bármely olyan hivatalos szerv, akár rendelkezik jogi személyiséggel, akár nem, amelynek lehetősége nyílik a légi közlekedés biztonságának javítására, ha hozzáférést kap a tagállamok által az eseményekre vonatkozóan egymásnak átadott információkhoz, és amelyek a II. mellékletben meghatározott érdekelt felek kategóriáinak egyikébe tartoznak;

15.   „nemzeti légiközlekedés-biztonsági program”: egy tagállam polgári légi közlekedésének biztonságát szolgáló jogi aktusok és tevékenységek integrált összessége;

16.   „Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv”: biztonsági kérdések európai szintű értékelése és a kapcsolódó tevékenységek;

17.   „Európai Légiközlekedés-biztonsági Program”: a polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdések európai szintű közös kezelését célzó tevékenységek és eljárások, valamint uniós szintű rendeletek integrált rendszere;

18.   „légiközlekedés-biztonsági menedzsmentrendszer”: a légiközlekedés-biztonsági menedzsment tekintetében alkalmazott szisztematikus megközelítés, beleértve az ehhez szükséges szervezeti struktúrákat, az elszámoltathatóságot, a szabályzatokat és eljárásokat, továbbá ideértve minden olyan menedzsmentrendszert, amely önmagában vagy a szervezet más menedzsmentrendszereibe integrálva a biztonság kezelését célozza;

3. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiakra vonatkozóan:

a)

olyan események bejelentése, amelyek veszélyeztetnek vagy – ha nem hárítják el vagy kezelik azokat – veszélyeztethetnek egy légi járművet, az abban tartózkodókat és bármely más, a légi jármű üzemeltetésére hatást gyakorló személyt, felszerelést vagy létesítményt, illetve ebben az összefüggésben egyéb, biztonsági vonatkozású információk bejelentése;

b)

a bejelentett események és egyéb, biztonsági vonatkozású információk elemzése és a bejelentést követően megteendő intézkedések;

c)

a légiközlekedési szakemberek védelme;

d)

az összegyűjtött biztonsági információk megfelelő felhasználása;

e)

az összegyűjtött információk európai központi adattárba történő rendezése; és

f)

az anonimizált információk az érdekelt felek körében történő terjesztése azzal a céllal, hogy az érdekelt felek rendelkezésére álljon minden olyan információ, amelyre a légi közlekedés biztonságának javításához szükségük van.

(2)   Ez a rendelet a 216/2008/EK rendelet II. mellékletében említett légi járművektől eltérő légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra alkalmazandó. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendeletet az említett rendelet II. mellékletében szereplő légi járművekkel kapcsolatos eseményekre és egyéb biztonsággal kapcsolatos információkra is alkalmazzák.

4. cikk

Kötelező jelentéstétel

(1)   Azokat az eseményeket, amelyek jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot hordozhatnak magukban és az alábbi kategóriákba tartoznak, a (6) bekezdésben felsorolt személyeknek jelenteniük kell az e cikk szerinti kötelező eseményjelentési rendszerek keretében:

a)

a légi jármű üzemeltetésével kapcsolatos események, például:

i.

az összeütközéssel kapcsolatos események;

ii.

a fel- és leszállással kapcsolatos események;

iii.

a tüzelőanyaggal kapcsolatos események;

iv.

a repülés közben bekövetkezett események;

v.

a kommunikációval kapcsolatos események;

vi.

a sérüléssel, a veszélyhelyzetekkel vagy más kritikus helyzetekkel kapcsolatos események;

vii.

a légi jármű személyzetének cselekvőképtelenné válásával és a légi jármű személyzetével kapcsolatos egyéb események;

viii.

időjárási körülményekkel vagy védelmi helyzetekkel kapcsolatos események;

b)

a műszaki körülményekkel, a légi jármű karbantartásával és javításával kapcsolatos események, például:

i.

a szerkezeti hibák;

ii.

a rendszerhibák;

iii.

a karbantartási és javítási problémák;

iv.

a hajtóműrendszer (többek között a hajtóművek, légcsavarok és forgószárny-rendszerek) hibája és a fedélzeti segélyhajtóművekkel kapcsolatos problémák;

c)

a léginavigációs szolgáltatásokhoz és berendezésekhez kapcsolódó események, például:

i.

az ütközések, az ütközésközeli helyzetek vagy a potenciális ütközések;

ii.

a légiforgalmi szolgáltatásokkal és a léginavigációs szolgáltatásokkal összefüggő (ATM/ANS) speciális események;

iii.

az ATM/ANS-sel összefüggő üzemeltetési események.

d)

a repülőterekhez és a földi kiszolgálási tevékenységekhez kapcsolódó események, például:

i.

a repülőtéri tevékenységekkel és berendezésekkel kapcsolatos események;

ii..

az utasok, poggyászok, postai küldemények és áruteher kezelésével kapcsolatos események;

iii.

a légi járművek földi kiszolgálásával és szervizelésével kapcsolatos események.

(2)   A tagállamokban letelepedett mindegyik szervezetnek kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia az (1) bekezdésben említett eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtésének elősegítésére.

(3)   Valamennyi tagállam kötelező jelentési rendszert hoz létre, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve a szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4)   Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (Ügynökség) kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia, amely elősegíti az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését, beleértve az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által a (2) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(5)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján az események besorolását meghatározó jegyzéket fogad el, amelyre az (1) bekezdés szerinti események bejelentésekor hivatkozni kell. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság az említett végrehajtási aktusokba a komplex motoros meghajtású légi járművektől eltérő légi járművekre vonatkoztatható események besorolásáról külön jegyzéket is belefoglal. Ez a jegyzék az előző albekezdésben említett jegyzék leegyszerűsített változata, amely adott esetben a légi közlekedés ezen ágazatára jellemző sajátosságokhoz való hozzáigazításokat is tartalmazza.

(6)   Az alábbi természetes személyeknek jelenteniük kell az (1) bekezdésben említett eseményeket, mégpedig az azon szervezet által, a (2) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, amellyel az adott személy munkaviszonyban, más szerződéses viszonyban áll, illetve amely az adott személy szolgáltatását igénybe veszi, vagy – ennek hiányában – a szervezetük letelepedési helye szerinti tagállam vagy a légijármű-vezető engedélyét kibocsátó, érvényesítő vagy konvertáló állam által a (3) bekezdésben említettek szerint létrehozott rendszeren keresztül, vagy az Ügynökség által a (4) bekezdésnek megfelelően létrehozott rendszeren keresztül:

a)

az Unióban nyilvántartásba vett légi járműnek vagy az Unió területén kívül nyilvántartásba vett, de olyan üzemben tartó által használt légi járműnek, amelynek üzembentartási felügyeletét valamely tagállam látja el, vagy az Unióban letelepedett üzemben tartó által használt légi járműnek a parancsnoka, illetőleg abban az esetben, ha a parancsnoknak nem áll módjában bejelenteni az eseményt, a személyzet parancsnoki láncban következő egyéb tagja;

b)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi jármű vagy annak bármely berendezése vagy alkatrésze tervezésében, gyártásában, a folyamatos repülésre való alkalmasság felügyeletében, fenntartásában karbantartásában vagy átalakításában részt vevő személy;

c)

egy tagállam vagy az Ügynökség felügyelete alá tartozó, egy légi járműre vagy annak bármely berendezésére vagy alkatrészére vonatkozó légialkalmassági felülvizsgálati bizonyítványt vagy üzembehelyezési bizonyítványt aláíró személy;

d)

az a személy, aki légiforgalmi szolgáltató léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottjaként vagy repüléstájékoztató szolgáltatást nyújtó tisztviselőként olyan feladatot lát el, amelyhez tagállami szakszolgálati engedély szükséges;

e)

egy olyan repülőtér biztonsági irányításához kapcsolódó feladatot ellátó személy, amely esetében az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) alkalmazandó;

f)

az a személy, aki olyan léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el, amelynek felügyeletét valamely tagállam látja el;

g)

az a személy, aki légi jármű földi kiszolgálásával kapcsolatos feladatot lát el, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó repülőtéren.

(7)   A (6) bekezdésben szereplő személyeknek az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül be kell azt jelenteniük, kivéve, ha ezt rendkívüli körülmények megakadályozzák.

(8)   A (9) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezeteknek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelenteniük kell az adott tagállam 6. cikk (3) bekezdése szerinti illetékes hatósága felé az eseménynek az e cikk (2) bekezdésével összhangban összegyűjtött adatait.

(9)   A valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott mindegyik szervezetnek az eseményről szóló értesítést követően a lehető leghamarabb, de minden esetben az eseményről való tudomásszerzést követő 72 órán belül jelentenie kell az Ügynökség felé az eseménynek a (2) bekezdéssel összhangban összegyűjtött adatait.

5. cikk

Önkéntes jelentéstétel

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

(2)   Valamennyi tagállam létrehoz egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk gyűjtését, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

E rendszer többek között magában foglalja a szervezetek által a (6) bekezdéssel összhangban átadott információkat is.

(3)   Az Ügynökségnek létre kell hoznia egy olyan önkéntes jelentési rendszert, amely elősegíti:

a)

az olyan eseményekre vonatkozó adatok gyűjtését, amelyekre a kötelező jelentési rendszer esetleg nem tér ki;

b)

az olyan biztonsági vonatkozású egyéb információk átadását, amelyek a bejelentő megítélése szerint tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a légi közlekedés biztonságára.

E rendszer többek között magában foglalja az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezetek által az (1) bekezdés szerint gyűjtött adatok összegyűjtését is.

(4)   Az önkéntes jelentési rendszerek használata elősegíti az események vagy a biztonsági vonatkozású információk azon adatainak gyűjtését:

a)

amelyek jelentése nem kötelező a 4. cikk (1) bekezdése alapján;

b)

amelyeket nem a 4. cikk (6) bekezdésében felsorolt személyek jelentenek be.

(5)   Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, valamint az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással rendelkezik, kellő időben jelentenie kell az Ügynökség felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és egyéb, biztonsági vonatkozású információkat, amelyeket az (1) bekezdés szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára.

(6)   Minden olyan szervezetnek, amely valamely tagállamban letelepedett, de nem rendelkezik az Ügynökségtől származó tanúsítással vagy jóváhagyással, kellő időben jelenteniük kell az adott tagállamnak a 6. cikk (3) bekezdése szerint kijelölt illetékes hatósága felé az olyan eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat, amelyeket az e cikk (1) bekezdése szerint gyűjtöttek össze, és amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelenthetnek a légi közlekedés biztonságára. A tagállamok a területükön letelepedett szervezetek számára előírhatják azt, hogy azok tegyenek jelentést valamennyi, az e cikk (1) bekezdésének megfelelően összegyűjtött, eseményekkel kapcsolatos adatról.

(7)   A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek létrehozhatnak a biztonsági vonatkozású információk gyűjtésére és feldolgozására alkalmas egyéb rendszereket is, amelyek az olyan eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtését szolgálják, amelyekre esetleg a 4. cikkben és az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett jelentési rendszerek nem terjednek ki. E rendszerek kiterjedhetnek a 6. cikk (3) bekezdésében felsoroltaktól eltérő szervezetek részére történő jelentéstételre, és azokban aktív szerepet vállalhat(nak):

a)

a légi közlekedési ágazat;

b)

a légiközlekedési dolgozók szakmai szervezetei.

(8)   Az önkéntes és kötelező bejelentésekből származó információkat egyetlen rendszerbe is lehet integrálni.

6. cikk

Információgyűjtés és -tárolás

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek ki kell jelölnie egy vagy több személyt az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és hogy annak során megfelelően biztosítsák a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(2)   Az illetékes hatósággal való megállapodás útján a kisebb szervezetek egyszerűsített mechanizmust vezethetnek be az eseményekre vonatkozó adatok gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására. Az említett feladatok elvégzését hasonló jellegű szervezetekkel is megoszthatják, betartva ugyanakkor az e rendeletben foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és védelmére vonatkozó szabályokat.

(3)   Minden tagállam egy vagy több illetékes hatóságot jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak megfelelően biztosítania kell a bejelentőre és az eseményjelentésben említett személyekre vonatkozó adatok bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

Az első albekezdés alapján – összevontan vagy külön – a következő hatóságokat lehet kijelölni:

a)

a nemzeti polgári légiközlekedési hatóság; és/vagy

b)

az eseményvizsgálatot végző hatóság; és/vagy

c)

bármilyen más független, e feladattal megbízott uniós székhelyű szerv vagy szervezet.

Amennyiben valamely tagállam egynél több szervet vagy szervezetet jelöl ki, közülük egyet kapcsolattartási pontnak nevez ki a 8. cikk (2) bekezdésében említett információcseréhez.

(4)   Az Ügynökség egy vagy több személyt jelöl ki egy olyan mechanizmus létrehozására, amely az eseményekre vonatkozó – a 4. és 5. cikknek megfelelően bejelentett – adatok függetlenül történő gyűjtésére, értékelésére, feldolgozására, elemzésére és tárolására szolgál.

A jelentések kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az információkat a biztonsági céloktól eltérő célra ne lehessen felhasználni, és annak során megfelelően biztosítani kell a bejelentő és az eseményjelentésekben említett személyek személyazonosságának bizalmas kezelését a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elvének előmozdítása érdekében.

(5)   A szervezeteknek egy vagy több adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(6)   A (3) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak nemzeti adatbázisban kell tárolniuk az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(7)   A balesetekre és a súlyos repülőeseményekre vonatkozóan az eseményvizsgálatot végző hatóságok által összegyűjtött vagy kiadott releváns információkat is ebben a nemzeti adatbázisban kell tárolni.

(8)   Az Ügynökségnek adatbázisban kell tárolnia az eseményekre vonatkozóan a 4. és az 5. cikknek megfelelően összegyűjtött adatok alapján összeállított eseményjelentéseket.

(9)   Az eseményvizsgálatot végző hatóságoknak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy teljesíthessék a 996/2010/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti feladataikat.

(10)   A tagállamok polgári légiközlekedési hatóságainak teljes körű hozzáféréssel kell rendelkezniük a (6) bekezdésben említett megfelelő nemzeti adatbázishoz annak érdekében, hogy elláthassák a biztonsági vonatkozású feladataikat.

7. cikk

Az eseményjelentések minősége és tartalma

(1)   A 6. cikkben említett eseményjelentéseknek legalább az I. mellékletben felsorolt információkat tartalmazniuk kell.

(2)   A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett eseményjelentésekben fel kell tüntetni az érintett esemény biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ezt a besorolást az adott tagállam illetékes hatóságának vagy az Ügynökségnek az e cikk (5) bekezdésében meghatározott közös európai kockázatbesorolási rendszernek megfelelően felül kell vizsgálnia és szükség esetén módosítania kell, majd jóvá kell hagynia.

(3)   A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek adatminőség-ellenőrző eljárásokat kell létrehozniuk az adatok – elsősorban az előzetesen összegyűjtött információk és az adatbázisban tárolt jelentések adatai – közötti megfelelőbb összhang biztosítására.

(4)   A 6. cikk (5), (6) és (8) bekezdésében említett adatbázisoknak olyan formátumokat kell alkalmazniuk, amelyek:

a)

az információcsere megkönnyítése érdekében szabványosak; és

b)

az ECCAIRS szoftverrel és az ADREP-taxonómiával kompatibilisek.

(5)   A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel szoros együttműködésben a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül közös európai kockázatbesorolási rendszert dolgoz ki annak érdekében, hogy a szervezetek, a tagállamok és az Ügynökség elvégezhesse az események biztonsági kockázat szerinti besorolását. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi, hogy a rendszernek összhangban kell állnia már meglévő kockázatbesorolási rendszerekkel.

A Bizottság a rendszert 2017. május 15-ig kidolgozza.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös európai kockázatbesorolási rendszer meghatározására vonatkozóan.

(7)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján részletes szabályokat fogad el a közös európai kockázatbesorolási rendszer végrehajtása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(8)   A Bizottság és az Ügynökség támogatja a tagállamok illetékes hatóságainak adatintegrálási munkáját, ideértve például:

a)

az (1) bekezdésben említett minimális információk rendszerezését;

b)

az események (2) bekezdésben említett kockázat szerinti besorolását; és

c)

a (3) bekezdésben említett adatminőség-ellenőrző eljárások kialakítását.

A Bizottság és az Ügynökség által nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az adatbeviteli eljárások tagállamok közötti összehangolásához, és a 6. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett szerveknél és szervezeteknél dolgozó személyzet részére különösen az alábbiak nyújtásából áll:

a)

útmutató anyagok;

b)

műhelytalálkozók;

c)

megfelelő képzés.

8. cikk

Európai központi adattár

(1)   A Bizottság kezeli az Unióban összegyűjtött eseményjelentések tárolására szolgáló európai központi adattárat.

(2)   A Bizottság egyetértésével minden tagállam aktualizálja az európai központi adattárat azáltal, hogy a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban tárolt valamennyi biztonsági vonatkozású információt továbbítja a központi adattárnak.

(3)   Az Ügynökségnek meg kell állapodnia a Bizottsággal minden, a 216/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai alapján az Ügynökség által összegyűjtött eseményjelentések, különösen a belső eseménybejelentő rendszerben (IORS) tárolt események, valamint a 4. cikk (9) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerint gyűjtött információk európai központi adattárba történő továbbítására vonatkozó műszaki protokollokról.

(4)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogad el az (1) és (2) bekezdésben említett európai központi adattár kezelésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

Információcsere

(1)   A tagállamok és az Ügynökség úgy működnek közre az információcserében, hogy az eseményjelentéseket tároló saját adatbázisaikban tárolt biztonsági vonatkozású információkhoz az európai központi adattáron keresztül hozzáférést biztosítanak a többi tagállam illetékes hatóságainak, az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

Az eseményjelentéseket legkésőbb a nemzeti adatbázisba történő bevitelük után 30 nappal továbbítani kell az európai központi adattárnak.

Az eseményjelentéseket szükség esetén kiegészítő biztonsági vonatkozású információkkal kell naprakésszé tenni.

(2)   A tagállamoknak a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos információkat továbbítaniuk kell az európai központi adattárnak az alábbiak szerint:

a)

a balesetekkel és a súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos előzetes tényszerű információkat a kivizsgálás folyamán;

b)

ha a vizsgálat lezárult:

i.

a vizsgálati zárójelentést;és

ii.

ha rendelkezésre áll, annak angol nyelvű összefoglalóját.

(3)   Egy tagállam vagy az Ügynökség a kapcsolódó biztonsági vonatkozású információkat a lehető leghamarabb továbbítja a tagállamok érintett hatóságainak, illetve az Ügynökségnek, ha az eseményekre vonatkozó adatok összegyűjtése, az eseményjelentések tárolása vagy a 13. cikk (6) bekezdése szerinti elemzés elvégzése során olyan biztonsági szempontokat azonosít, amelyek megítélése szerint:

a)

más tagállam vagy az Ügynökség érdeklődésére is számot tarthatnak; vagy

b)

esetleg biztonsági intézkedések megtételét igénylik más tagállam vagy az Ügynökség részéről.

10. cikk

Az európai központi adattárban tárolt információk terjesztése

(1)   Az Unióban működő, a polgári légi közlekedés biztonságának szabályozásáért felelős valamennyi szervnek, illetve az eseményvizsgálatok elvégzéséért felelős hatóságoknak biztonságos és teljes online hozzáféréssel kell rendelkezniük az európai központi adattárban őrzött, eseményekkel kapcsolatos adatokhoz.

Az információkat a 15. és 16. cikkel összhangban kell felhasználni.

(2)   A II. mellékletben felsorolt érdekelt felek is kérvényezhetik az európai központi adattárban található egyes információkhoz való hozzáférést.

Az Unióban letelepedett érdekelt feleknek adatszolgáltatási kérelmükkel a letelepedésük helye szerinti tagállam kapcsolattartási pontjához kell fordulniuk.

Az Unión kívül letelepedett érdekelt feleknek kérelmeiket a Bizottsághoz kell benyújtaniuk.

A Bizottság az e bekezdés szerinti kérelmekről értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságát.

(3)   A 996/2010/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésében foglaltak mellett, az európai központi adattárban tárolt, az említett rendelettel összhangban végzett, folyamatban lévő eseményvizsgálatokra vonatkozó információk e cikk alapján nem adhatók ki az érdekelt feleknek.

(4)   Biztonsági okokból az érdekelt felek számára nem adható közvetlen hozzáférés az európai központi adattárhoz.

11. cikk

A kérelmek feldolgozása és a döntések

(1)   Az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférést a kapcsolattartási pontok által jóváhagyott formanyomtatványokon kell kérelmezni. E formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell legalább a III. mellékletben található elemeket.

(2)   A kérelmet fogadó kapcsolattartási pontnak ellenőriznie kell, hogy

a)

a kérelmet érdekelt fél nyújtotta-e be;

b)

rendelkezik-e illetékességgel a benyújtott kérelem feldolgozására.

Ha a kapcsolattartási pont azt állapítja meg, hogy a kérelem egy másik tagállam vagy a Bizottság hatáskörébe tartozik, továbbítania kell azt az adott tagállamnak vagy a Bizottságnak.

(3)   A kérelmet fogadó kapcsolattartási pontnak eseti alapon értékelnie kell, hogy a kérelem megalapozott és teljesíthető-e. A kapcsolattartási pontok papíron vagy biztonságos elektronikus kommunikációs eszközön juttathatják el az információt az érdekelt félhez.

(4)   Ha a kapcsolattartási pont elfogadja a kérelmet, meg kell határoznia a rendelkezésre bocsátandó információ mennyiségét és részletességét. A 15. és a 16. cikk sérelme nélkül csak a kérelem szempontjából feltétlenül szükséges információkra kell szorítkozni.

Az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez nem kapcsolódó információk csak összesített vagy anonimizált formában adhatók meg. Nem összesített formában lévő információt akkor lehet az érdekelt fél rendelkezésére bocsátani, ha az írásban részletes indoklást nyújt be. Az információkat a 15. és 16. cikkel összhangban kell felhasználni.

(5)   A kapcsolattartási pont a II. melléklet b) pontjában felsorolt érdekelt feleknek csak olyan információkat adhat meg, amelyek az adott fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez kapcsolódnak.

(6)   A II. melléklet a) pontjában felsorolt érdekelt felektől érkező kérelmet fogadó kapcsolattartási pont általános jellegű döntést hozhat ezen érdekelt felek rendszeres tájékoztatásáról, feltéve, ha:

a)

a kért információ kapcsolódik az érdekelt fél saját berendezéseihez, műveleteihez vagy tevékenységi területéhez;

b)

az általános jellegű döntés nem biztosít hozzáférést az adatbázis teljes tartalmához;

c)

az általános jellegű döntés kizárólag anonimizált információkhoz való hozzáférést biztosít.

(7)   Az érdekelt fél az e cikk szerint kapott információt az alábbi feltételekkel használhatja fel:

a)

az érdekelt fél csak az e rendelet 1. cikkében megállapított célkitűzésnek megfelelő, a kérelmezési formanyomtatványon feltüntetett célból használhatja fel a kapott információt; és

b)

az érdekelt fél nem adhatja ki a kapott információt az azt átadó írásbeli hozzájárulása nélkül, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a kapott információ megfelelő szintű bizalmas kezelésének biztosítására.

(8)   Az információ e cikk szerinti terjesztésére vonatkozó döntésnek azokra az információkra kell korlátozódnia, amelyekre az információ felhasználójának célja eléréséhez feltétlenül szüksége van.

12. cikk

A kérelmek nyilvántartása és az információcsere

(1)   A kapcsolattartási pontnak nyilvántartásba kell vennie a hozzá beérkező kérelmeket és az azok alapján hozott intézkedéseket.

Ezt az információt időben közölni kell a Bizottsággal, valahányszor kérelem érkezik be és/vagy intézkedés történik.

(2)   A Bizottság naprakész jegyzéket bocsát minden kapcsolattartási pont rendelkezésére a beérkezett kérelmekről, valamint a különböző kapcsolattartási pontok, illetve a Bizottság által hozott intézkedésekről.

13. cikk

Az események nemzeti szintű elemzése és nyomon követése

(1)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek eljárást kell kidolgoznia a 4. cikk (2) bekezdésével és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban összegyűjtött események elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezze a felderített eseményekkel vagy eseménycsoportokkal összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket.

Az elemzés alapján az egyes szervezeteknek meg kell határozniuk a légi közlekedés biztonságának előmozdításához adott esetben szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(2)   Ha az (1) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállamban letelepedett szervezet a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

a)

ezt az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(3)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek rendszeresen közölnie kell alkalmazottaival vagy a vele szerződéses viszonyban álló személyzettel a megelőző vagy korrekciós intézkedések tárgyát képező különböző események elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat.

(4)   Ha az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, valamely tagállamban letelepedett szervezet a 4. cikk (8) bekezdésével és az 5. cikk (6) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az adott tagállam illetékes hatóságának:

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményét – ha van ilyen –; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtandó intézkedésekről szóló beszámolót.

A szervezetnek az elemzés végső eredményeit arra irányuló kérés esetén amint rendelkezésre állnak, de elvben legkésőbb az esemény jelentésének napjától számított három hónapon belül közölni kell.

A tagállamok illetékes hatósága felkérheti a szervezetet arra, hogy továbbítsák számukra az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek nekik, de nem kaptak tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kaptak tájékoztatást.

(5)   Valamely tagállamban letelepedett, az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezet a 4. cikk (9) bekezdésével és az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban jelentett eseményekkel vagy eseménycsoportokkal kapcsolatos elemzése alapján tényleges vagy potenciális polgári légiközlekedés-biztonsági kockázatot azonosít, a bejelentő által az eseményről tett értesítés napjától számított 30 napon belül továbbítja az Ügynökségnek:

a)

az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett elemzés előzetes eredményeit; és

b)

a (2) bekezdéssel összhangban tett intézkedésekről szóló beszámolót.

Az Ügynökség által tanúsított vagy jóváhagyott szervezeteknek az elemzés végleges eredményeit – arra irányuló kérés esetén – amint rendelkezésre állnak, de főszabály szerint legkésőbb az esemény jelentésének időpontjától számított három hónapon belül továbbítaniuk kell az Ügynökségnek.

Az Ügynökség felkérheti a szervezeteket arra, hogy továbbítsák számára az olyan eseményekkel kapcsolatos elemzések előzetes vagy végleges eredményeit, amelyeket jelentettek neki, de amelyekkel kapcsolatban nem kapott tájékoztatást a későbbiekben hozott intézkedésekről, vagy csak az előzetes eredményekről kapott tájékoztatást.

(6)   Minden tagállam és az Ügynökség kidolgoz egy eljárást a 4. cikk (6) bekezdésének, valamint az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül hozzájuk bejelentett eseményekkel kapcsolatos információk elemzésére annak érdekében, hogy feltérképezzék az említett eseményekkel összefüggő, a biztonságot fenyegető veszélyeket. Az elemzés alapján meghatározzák a légi közlekedés biztonságának javításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket.

(7)   Ha a (6) bekezdés szerinti elemzést követően valamely tagállam vagy az Ügynökség a tényleges vagy potenciális légiközlekedés-biztonsági hiányosságok elhárításához szükséges megfelelő korrekciós vagy megelőző intézkedéseket határoz meg:

a)

az intézkedést megfelelő időben végre kell hajtania; és

b)

ki kell alakítania az intézkedés végrehajtásának és hatékonyságának nyomon követésére szolgáló eljárást.

(8)   A (4) vagy az (5) bekezdéssel összhangban nyomon követett események vagy eseménycsoportok tekintetében lehetőséget kell biztosítani az egyes tagállamok és az Ügynökség számára, hogy hozzáférjenek az elvégzett elemzésekhez, és megfelelően nyomon kövessék azon szervezetek által hozott intézkedéseket, amelyekért felelősek.

Amennyiben egy tagállam vagy az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a jelentett intézkedések végrehajtása és hatékonysága nem megfelelő a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok elhárítására, gondoskodik róla, hogy az érintett szervezet megfelelő kiegészítő intézkedést hozzon és hajtson végre.

(9)   Az egyes események vagy eseménycsoportok e cikk szerint kapott elemzésével és nyomon követésével kapcsolatos információkat – ha vannak ilyenek – időben, a nemzeti adatbázisokba történő felvételüket követő legfeljebb két hónapon belül, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban rögzíteni kell az európai központi adattárban.

(10)   A tagállamok az eseményjelentések elemzéséből nyert információkat felhasználják a nemzeti légiközlekedés-biztonsági program keretében adott esetben végrehajtásra kerülő korrekciós intézkedések meghatározásához.

(11)   A nyilvánosságnak a polgári légi közlekedés biztonsági szintjéről való tájékoztatása érdekében az egyes tagállamok legalább évente biztonsági jelentést tesznek közzé. A biztonsági jelentés:

a)

tartalmazza a kötelező és önkéntes nemzeti jelentési rendszereiken keresztül jelentett események és egyéb biztonsági vonatkozású információ típusára vonatkozó összesített és anonimizált információkat;

b)

rávilágít a tendenciákra; és

c)

bemutatja az általa meghozott intézkedéseket.

(12)   A tagállamok közzétehetik az anonimizált eseményjelentéseket és a kockázatelemzések eredményeit is.

14. cikk

Az események uniós szintű elemzése és nyomon követése

(1)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egymással együttműködve rendszeresen részt vesznek az európai központi adattárban található információk cseréjében és elemzésében.

Ezekre az e rendeletben meghatározott titoktartási követelmények sérelme nélkül, adott esetben és eseti alapon megfigyelők is meghívást kaphatnak.

(2)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai egy légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózaton keresztül működnek együtt.

A légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózatnak különösen az Európai Légiközlekedés-biztonsági Programot és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervet támogató biztonsági elemzés révén kell hozzájárulnia az uniós légi közlekedés biztonságának javításához.

(3)   Az Ügynökség például a hálózat találkozóinak előkészítésében és szervezésében nyújtott segítséggel támogatja a légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat tevékenységeit.

(4)   Az Ügynökség a 216/2008/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerinti éves biztonsági jelentésben az (1) bekezdésben említett információelemzések eredményéről is közöl adatokat.

15. cikk

Bizalmas kezelés és az információk megfelelő felhasználása

(1)   Nemzeti joguknak megfelelően a tagállamok és a szervezetek, továbbá az Ügynökség megtesznek minden szükséges intézkedést a 4., az 5. és a 10. cikk alapján az eseményekre vonatkozóan kapott adatok megfelelően bizalmas kezelésének biztosítására.

A tagállamok, a tagállamban letelepedett szervezetek vagy az Ügynökség a személyes adatokat csak az e rendelet céljából szükségesnek tartott mértékben dolgozzák fel a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése nélkül.

(2)   A 996/2010/EU rendelet 12., 14. és 15. cikkében a biztonsági vonatkozású információk védelmét illető rendelkezések sérelme nélkül az eseményjelentésekből származó információkat csak arra a célra lehet felhasználni, amely célra azokat összegyűjtötték.

A tagállamok, az Ügynökség és a szervezetek nem adhatják ki és nem is használhatják fel az eseményekre vonatkozó információkat:

a)

a vétkesség vagy a felelősség telepítésére; vagy

b)

a légi közlekedés biztonságának fenntartásától vagy javításától eltérő bármely más célra.

(3)   A Bizottság, az Ügynökség és a tagállamok illetékes hatóságai a 14. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése során az európai központi adattárban található információk vonatkozásában:

a)

gondoskodnak az információk bizalmas kezeléséről, és

b)

az információk felhasználását arra a szükséges minimumra korlátozzák, amely szükséges a biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfeleléshez, a vétkesség vagy a felelősség telepítése nélkül. E tekintetben ezen információkat mindenekelőtt a kockázatkezelésre és a biztonság terén jelentkező tendenciák elemzésére kell használni, amely tevékenységek a tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságok kezelésére irányuló biztonsági ajánlásokhoz vagy intézkedésekhez vezethetnek.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságaik és igazságszolgáltatási hatóságaik közötti együttműködés előzetes igazgatási megállapodások révén valósuljon meg. Ezen előzetes igazgatási megállapodásokkal arra kell törekedni, hogy egyenlő súllyal essen latba a megfelelő igazságszolgáltatás és a biztonsági vonatkozású információk igény szerinti, folyamatos elérhetőségének biztosítása.

16. cikk

Az információforrás védelme

(1)   E cikk alkalmazásában „személyes adatnak” minősül a természetes személyeknek különösen a neve és lakcíme.

(2)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek biztosítania kell, hogy a személyes adatok csak abban az esetben legyenek hozzáférhetők az említett szervezeten belül a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt személyektől eltérő munkatársak számára is, ha ez feltétlenül szükséges az eseményeknek a légi közlekedés biztonságának megerősítése tekintetében végzett kivizsgálásához.

Az anonimizált információkat a szervezeten belül a megfelelő módon kell továbbítani.

(3)   Valamennyi tagállam biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerülhessenek rögzítésre a 6. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti adatbázisokban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(4)   Az Ügynökség biztosítja, hogy a személyes adatok ne kerüljenek rögzítésre a 6. cikk (8) bekezdésében említett Ügynökség-adatbázisban. Az ilyen anonimizált információkat elérhetővé kell tenni az érintett érdekelt felek számára, például a légi közlekedés biztonságának javításával összefüggő kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében.

(5)   Semmi nem akadályozhatja a tagállamokat és az Ügynökséget abban, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a légi közlekedés biztonságának megőrzése vagy javítása érdekében.

(6)   A büntetőjog alkalmazandó nemzeti szabályainak sérelme nélkül a tagállamok tartózkodnak attól, hogy eljárást indítsanak azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyekről pusztán a 4. és 5. cikk szerinti jelentésétel alapján szereztek tudomást.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a (10) bekezdésben említett esetekben. A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők és az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e szabálynak a (10) bekezdésben említett kivételek nélküli alkalmazását.

(7)   A nemzeti jog alapján indított fegyelmi vagy közigazgatási eljárások esetén az eseményjelentésekben szereplő információk nem használhatók fel:

a)

a bejelentők ellen;

b)

az eseményjelentésekben említett személyek ellen.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a (10) bekezdésben említett esetekben.

A tagállamok intézkedéseket tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el annak érdekében, hogy megerősítsék a bejelentők vagy az eseményjelentésekben említett személyek védelmét, ideértve különösen e védelem polgári vagy büntetőeljárásokra történő kiterjesztését.

(8)   A tagállamok elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az e rendeletben meghatározottnál magasabb szintű védelmet biztosítanak a bejelentőknek és az eseményjelentésben említett személyeknek.

(9)   Kivéve azokat az eseteket, amikor a (10) bekezdés alkalmazandó, a 4. és az 5. cikk szerint jelentést tevő vagy az eseményjelentésben említett alkalmazottakat és szerződéses személyzetet a bejelentő által közölt információk miatt nem érheti sérelem a munkaadó vagy azon szervezet részéről, amelynek a szolgáltatást nyújtják.

(10)   Az e cikk (6), (7) és (9) bekezdésében foglalt védelem nem alkalmazandó:

a)

szándékos kötelezettségszegés esetében;

b)

abban az esetben, ha egy nyilvánvaló kockázatot kétségtelenül, súlyosan és nagymértékben figyelmen kívül hagynak, és nem tanúsítják a szakmai felelősségi szabályoknak megfelelő, az adott helyzetben egyértelműen elvárható gondosságot, és ezzel előre látható személyi vagy vagyoni kárt okoznak, vagy ezáltal nagymértékben csökken a légi közlekedés biztonságának szintje.

(11)   Minden egyes, valamely tagállamban letelepedett szervezetnek az alkalmazottak képviselőivel folytatott konzultációt követően belső szabályokat kell elfogadnia, amelyekben megállapítja, hogy a szervezeten belül milyen módon kell biztosítani és végrehajtani a méltányossági alapú légiközlekedés-biztonsági kultúra elveit, különösen a (9) bekezdésben említett alapelvet.

A (12) bekezdés szerint kijelölt szerv a végrehajtásuk előtt kérheti a tagállamában letelepedett szervezetek belső szabályainak felülvizsgálatát.

(12)   Valamennyi tagállam kijelöli a (6), (9) és (11) bekezdés végrehajtásáért felelős szervet.

A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai ehhez a szervhez jelenthetik be az e cikkben meghatározott szabályok vélt megsértését. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai nem szankcionálhatók a szabályok ilyen vélt megsértésének bejelentéséért. A munkavállalók és a szerződéses személyzet tagjai a szabályok ilyen vélt megsértéséről a Bizottságot is értesíthetik.

Adott esetben a kijelölt szerv tanácsot ad a tagállam releváns hatóságainak a korrekciós intézkedésekkel vagy a 21. cikk alapján alkalmazandó szankciókkal kapcsolatban.

(13)   A tagállamok 2019. május 15-én és azt követően ötévente jelentésben számolnak be a Bizottságnak e cikk végrehajtásáról és különösen a (12) bekezdés szerint kijelölt szerv tevékenységéről. A jelentés nem tartalmazhat személyes adatokat.

17. cikk

A mellékletek aktualizálása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)

aktualizálja az eseményjelentések kötelező adatmezőinek az I. mellékletben szereplő listáját, amennyiben az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján változtatásokra van szükség a légi közlekedés biztonságának javítása céljából;

b)

a tapasztalatok és a fejlemények figyelembevétele céljából aktualizálja az európai központi adattárban tárolt információkhoz való hozzáférés kérésére szolgáló, a III. mellékletben szereplő formanyomtatványt;

c)

a mellékletek bármelyikét hozzáigazítsa a nemzetközileg elfogadott ECCAIRS szoftverhez és az ADREP-taxonómiához, valamint az Unió által elfogadott más jogi aktusokhoz és a nemzetközi megállapodásokhoz.

A kötelező adatmezők listájának aktualizálása céljából az Ügynökség és a 14. cikk (2) bekezdésében említett légiközlekedés-biztonsági elemzői hálózat megfelelő véleménnyel/véleményekkel látja el a Bizottságot.

18. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (6) bekezdésében és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (6) bekezdése és a 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk

Bizottsági eljárások

(1)   A Bizottságot a 216/2008/EK rendelet 65. cikke szerint létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

20. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés és a személyes adatok védelme

(1)   Az európai központi adattárban őrzött adatok és információk hozzáférhetőségére vonatkozó szigorúbb szabályokról rendelkező 10. és 11. cikk kivételével e rendelet nem érinti az 1049/2001/EK rendeletet.

(2)   E rendelet nem érinti a 95/46/EK irányelvet végrehajtó és a 45/2001/EK rendelettel összhangban lévő nemzeti jogi aktusokat.

21. cikk

Szankciók

A tagállamok az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat állapítanak meg. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok értesítik a Bizottságot e rendelkezésekről, és az azokat érintő későbbi módosításokról.

22. cikk

A 996/2010/EU rendelet módosítása

A 996/2010/EU rendelet 19. cikkét el kell hagyni.

Az említett cikk ugyanakkor alkalmazandó marad e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/42/EK irányelv, az 1321/2007/EK rendelet és az 1330/2007/EK rendelet hatályát veszti. Az említett jogszabályok e rendeletnek a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazása időpontjáig alkalmazandók maradnak.

24. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A Bizottság 2020. november 16-ig értékelő jelentést ad ki e rendelet végrehajtásáról, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben különösen arról kell beszámolni, hogy a rendelet milyen módon járul hozzá a légijármű-balesetek és az azokhoz kapcsolódó halálesetek számának csökkentéséhez. Indokolt esetben a Bizottság a jelentés alapján a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat nyújt be.

(3)   Ezt a rendeletet 2015. november 15-től kezdve kell alkalmazni, de nem korábban, mint a 4. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépésének napja. A 7. cikk (2) bekezdése akkor alkalmazandó, amikor a kockázatoknak a 7. cikk (6) és (7) bekezdésében említett közös európai besorolási rendszerét meghatározó és kidolgozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok hatályba lépnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 198., 2013.7.10., 73. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről (HL L 167., 2003.7.4., 23. o.).

(10)  A Bizottság 1321/2007/EK rendelete (2007. november 12.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó, a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint cserélt információk központi adattárba történő rendezésével kapcsolatos végrehajtási szabályok meghatározásáról (HL L 294., 2007.11.13., 3. o.).

(11)  A Bizottság 1330/2007/EK rendelete (2007. szeptember 24.) a polgári légiközlekedési eseményekre vonatkozó információnak az érdekelt felekkel történő, a 2003/42/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti terjesztésére vonatkozó végrehajtási szabályok meghatározásáról (HL L 295., 2007.11.14., 7. o.).

(12)  HL C 358., 2013.12.7., 19. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).


I. MELLÉKLET

A KÖTELEZŐ ÉS AZ ÖNKÉNTES ESEMÉNYJELENTÉSI RENDSZEREK TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE

Megjegyzés:

Az adatmezőket kötelező a kért adatokkal kitölteni. Amennyiben sem a tagállamok illetékes hatóságainak, sem az Ügynökségnek nem áll módjában a kért adatot megadni, mert azt sem a szervezet, sem a bejelentő nem adta meg, az adatmezőbe bevihető az „ismeretlen” érték. A megfelelő adatok továbbításának biztosítása érdekében azonban a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell ennek az „ismeretlen” értéknek az alkalmazását, és a jelentésbe ha lehet, később be kell illeszteni a frissített adatokat.

1.   ÁLTALÁNOS KÖTELEZŐ ADATMEZŐK

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Cím

Cím

(2)

Iratkezeléssel kapcsolatos információk

Felelős szerv

Ügyiratszám

Esemény státusza

(3)

Időpont

UTC idő szerint

(4)

Helyszín

Az esemény bekövetkezésének helye szerinti állam/terület

Az esemény bekövetkezésének helye

(5)

Eseménybesorolás

Eseményosztály

Eseménykategória

(6)

Beszámoló

Beszámoló nyelve

Beszámoló

(7)

Események

Eseménytípus

(8)

Kockázatbesorolás

2.   KÜLÖNLEGES KÖTELEZŐ ADATMEZŐK

2.1.   Légi járművel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

A légi jármű azonosító jele

Lajstromozó állam

Gyártmány/típus/altípus

A légi jármű sorozatszáma

A légi jármű lajstromjele

Rádióhívójel

(2)

A légi jármű üzemeltetése

Üzemeltető

Üzemeltetés típusa

(3)

A légi jármű leírása

Légijármű-kategória

A légi jármű meghajtása

Tömegkategória

(4)

Repüléstörténet

Utolsó indulási hely

Tervezett érkezési hely

Repülési fázis

(5)

Időjárási viszonyok

Időjárással összefüggő

2.2.   A léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Az ATM-mel való kapcsolat

ATM-hozzájárulás

Érintett szolgáltatás (az ATM-szolgáltatásra gyakorolt hatás)

(2)

ATS-egység neve

2.2.1.   A minimális elkülönítési távolságok megsértésével/az elkülönítés hiányával és a légtér megsértésével kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Légtér

Légtértípus

Légtérosztály

FIR/UIR-név

2.3.   Repülőtérrel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Helységazonosító kód (ICAO repülőtéri azonosító jel)

(2)

Elhelyezkedés a repülőtéren belül

2.4.   Légi jármű károsodásával vagy személyi sérüléssel kapcsolatos adatmezők

A szervezeteknek, a tagállamoknak és az Ügynökségnek valamennyi, kötelezően jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor, és lehetőség szerint valamennyi, önkéntes jelentendő eseménnyel kapcsolatos adatnak az adatbázisában való rögzítésekor gondoskodnia kell arról, hogy az adatbázisában rögzített eseményjelentés legalább a következő adatokat tartalmazza:

(1)

Súlyosság

Legsúlyosabb kár

Sérülés súlyossága

(2)

Személyi sérülések

Földi sérülések száma (halálos, súlyos, könnyű)

Sérülések száma a légi járművön (halálos, súlyos, könnyű).


II. MELLÉKLET

ÉRDEKELT FELEK

a)

Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján, illetve a 11. cikk (6) bekezdése szerinti általános döntés alapján juthatnak információhoz:

(1)

Gyártók: légi jármű, motor, propeller, légijárműrészek és -szerelvények tervezői és gyártói, valamint ezek társulásai; légiforgalom-irányítási (ATM) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; léginavigációs szolgáltatási (ANS) rendszerek és alkotóelemek tervezői és gyártói; a légikikötők munkaterületén használt rendszerek és berendezések tervezői és gyártói

(2)

Karbantartók: a légi járművek, motorok, propellerek, légijárműrészek és -szerelvények karbantartásával vagy felújításával; a léginavigációs létesítmények beszerelésével, módosításával, karbantartásával, javításával, felújításával, repülés közbeni vagy földi vizsgálatával; vagy a légikikötők munkaterületén használt rendszerek, azok alkotóelemeinek és berendezéseinek karbantartásával vagy felújításával foglalkozó szervezetek

(3)

Üzemben tartók: légitársaságok vagy légijármű-üzemeltetők, légitársaságok és üzemeltetők társulásai; repülőtér-üzemeltetők és repülőtér-üzemeltetők egyesületei

(4)

Léginavigációs szolgáltatók és ATM-specifikus funkciók szolgáltatói

(5)

Repülőtéri szolgáltatók: légi járművek földi kiszolgálásáért – köztük a tüzelőanyag-feltöltésért, a terhelési adatlap kitöltéséért, a berakodásért, a jégtelenítésért és a légi jármű vontatásáért, csakúgy, mint a mentésért, a tűzoltásért és egyéb vészhelyzeti szolgáltatásokért felelős szervezetek

(6)

Pilótaképző szervezetek

(7)

Harmadik országbeli szervezetek: repülési hatóságok és balesetvizsgáló hatóságok harmadik országokban

(8)

Nemzetközi légiközlekedési szervezetek

(9)

Kutatási intézmények: a légiközlekedés-biztonsági kutatásokban vagy tanulmányokban részt vevő állami vagy magán-kutatólaboratóriumok, központok, szervezetek vagy egyetemek

b)

Azon érdekelt felek jegyzéke, amelyek a 11. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban eseti döntés alapján juthatnak információhoz:

(1)

Pilóták (személyes alapon)

(2)

Légiforgalom-irányítók (személyes alapon) és egyéb, biztonsági feladatokkal megbízott ATM/ANS személyzet

(3)

Mérnökök/műszaki szakemberek/légiforgalom-biztonsági elektronikával foglalkozó személyzet/légiforgalom- (vagy légikikötő-) vezetők (személyes alapon)

(4)

Biztonsági feladatokkal megbízott személyzet szakmai érdekképviseleti testületei


III. MELLÉKLET

ADATKÉRÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI ADATTÁRBÓL

(1)

Név:

Tisztség/beosztás:

Vállalkozás neve:

Cím:

Telefon:

E-mail:

Dátum:

Üzleti tevékenység jellege:

A kérelmező kategóriája (lásd: a polgári légiközlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) II. melléklete):

(2)

Kért adat (az adott időpont/időszak feltüntetésével és a lehető legpontosabban meghatározva):

 

(3)

A kérelem indoka:

 

(4)

Az információ felhasználásának célja:

 

(5)

Az adatkérés teljesítésének kért határideje:

(6)

A kitöltött nyomtatványt a következő email-címre küldje: (kapcsolattartási pont)

(7)

Hozzáférés az adatokhoz

A kapcsolattartási pont nem köteles kiadni a kért adatokat. Kizárólag akkor dönthet az adatszolgáltatás mellett, ha meggyőződött róla, hogy a kérelem összhangban van a 376/2014/EU rendelettel. A kérelmező saját és szervezete nevében vállalja, hogy az adatokat kizárólag a 4. pontban meghatározott célra használja fel. Emlékeztetjük, hogy a kérelem alapján kiadott adatokat a 376/2014/EU rendeletben előírtak szerint kizárólag légiközlekedés-biztonsági célból tettük hozzáférhetővé, más célú felhasználásuk – mint például különösen a vétkesség vagy felelősség megállapítását, illetve a kereskedelmi célokat – nem megengedett.

A kérelmező a rendelkezésére bocsátott adatokat nem adhatja tovább a kapcsolattartási pont írásbeli hozzájárulása nélkül.

A fenti feltételek be nem tartása az európai központi adattárból való további adatkérés megtagadásához vagy adott esetben egyéb szankcióhoz kiszabásához vezethet.

(8)

Keltezés (helység, dátum) és aláírás:


(1)  HL L 122., 2014.4.24., 18. o.


Top