EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.8.26.
COM(2016) 534 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról
{SWD(2016) 278 final}
1.A jelentés célja
A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv 1 (a továbbiakban: irányelv) 11. cikke szerint a Bizottságnak 2016. március 16-ig jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról. A jelentéshez megfelelő javaslatokat mellékel. Mivel a késedelmes fizetésekről szóló irányelv a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programjának (REFIT) 2 keretében elfogadott kezdeményezés, ez az értékelés is a REFIT hatálya alá tartozik. Célja az irányelv végrehajtása terén elért eredmények figyelemmel követése, valamint annak biztosítása, hogy a várt hasznok megvalósulása a tervek szerint haladjon.
E jelentés elkészítésére az irányelvben meghatározott követelmény alapján került sor.
2.Az eredményesség, hatékonyság, koherencia, relevancia és uniós hozzáadott érték értékelése
Az irányelv 2011. február 16-án került elfogadásra, a tagállamoknak pedig 2013. március 16-ig kellett átültetniük azt nemzeti jogukba.
Az irányelv konkrét célkitűzései a következők:
időben történő kifizetések és intézkedések a hitelezők számára ahhoz, hogy teljes körűen és hatékonyan gyakorolhassák a késedelmes fizetés esetén őket megillető jogokat,
olyan szigorú intézkedésekkel szembesíteni az adósokat, amelyek eredményesen visszatartják őket a késedelmes fizetéstől vagy a túlzottan hosszú szerződéses fizetési feltételektől.
Az irányelv általános célkitűzései a következők:
a belső piac működésének megkönnyítése a fizetési gyakorlatok uniós szintű egységesítése által,
a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében olyan jogi és üzleti környezet kialakítása, amely az időben történő fizetést támogatja a kereskedelmi ügyletek során.
E jelentés értékeli, hogy az irányelv jó úton halad-e a kitűzött célok megvalósítása szempontjából, és ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként javítható a végrehajtás hatékonysága. A végleges utólagos értékelést három fő tényező nehezítette: az irányelv a közelmúltban lépett hatályba, az irányelv szerepét nehéz konkrétan meghatározni a gyakorlati változások szintjén, külső tényezők, például a pénzügyi válság és egyes tagállamok gazdasági helyzete.
Az értékeléssel összefüggésben a Bizottság az alábbi forrásokra támaszkodott:
(1)Egy 2015-ben végzett külső tanulmány 3 , amely a következőket tartalmazta:
Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokra és a kapcsolódó „puha” intézkedésekre vonatkozó másodelemzés, magánszervezetek által gyűjtött, több országot érintő adatok az átlagos fizetési határidőkről, valamint egyéb nyilvános információk (szakirodalom, nemzeti források stb.).
Internetes reprezentatív felmérés, valamint egy összesen 2950 teljes körű választ magában foglaló nyilvános konzultáció.
135, érdekelt felekkel (állami hatóságok és vállalkozások) készített interjú, valamint 31 utánkövető interjú.
(2)A késedelmes fizetésekkel foglalkozó szakértői csoport 4 2015. november 24-i ülésével összefüggésben nemzeti szakértőkkel és uniós szintű üzleti szervezetekkel folytatott konzultáció.
(3)Az érdekeltektől kapott panaszok, visszajelzések és kérdések.
(4)Nyilvános információk: jelentések, felmérések, tanulmányok stb.
Az irányelv értékelése során öt kritérium érvényesült: eredményesség, hatékonyság, koherencia, relevancia és uniós hozzáadott érték. Az értékelés megállapításai:
(1)Az irányelv felhívta a figyelmet a késedelmes fizetések problémájára, amely bekerült a politikai prioritások közé. A megerősített intézkedéseknek és különösen az állami hatóságokra vonatkozó új követelményeknek köszönhetően az irányelv végrehajtását a tagállamok jelentős érdeklődése kísérte. Ennek hatására a kormányzati szervek több tagállamban is strukturális önkéntes intézkedéseket fogadtak el az irányelv rendelkezéseinek támogatására azzal a céllal, hogy erősítsék az átültető jogszabályi háttért és kezeljék a kapcsolódó sajátos nemzeti problémákat. A vállalkozások így egyre jobban megismerik a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos szabályokat és vonatkozó jogaikat.
(2)Az Unióban az átlagos fizetési határidők lassan rövidülnek a köz- és a magánszférában egyaránt. A külső utólagos értékelés azonban rámutatott arra, hogy az összes tagállam több mint felében az állami szervezetek még nem tartják be a jogszabályban rögzített 30 napos határidőt. Az említett esetek némelyikében további erőfeszítéseket tesznek, és már mutatkozni kezdenek a javuló tendencia jelei. A magánszektorban – eltekintve néhány, e területen rosszul teljesítő tagállamtól – az irányelvben meghatározott időszakokat összességében betartják.
(3)Megközelítőleg a hitelezők fele nem él azzal az irányelvben meghatározott jogával, hogy késedelmi kamatot, kártérítést és behajtási költséget igényeljen, mert attól tart, hogy ezzel tönkreteszi kereskedelmi kapcsolatait. A külső értékelés feltárta továbbá azt is, hogy ugyanebből az okból kifolyólag sok kkv továbbra is elfogadja a nagyobb vállalatok által diktált kései fizetési határidőket. Ez szerves része annak az üzleti kultúrának, amely a vállalkozások ellátási láncon belüli eltérő helyzetéből, méretéből és a vállalkozások egymástól való függőségének mértékéből, valamint egyéb tényezőkből, például a piaci szektor sajátosságaiból adódik.
(4)Jelenleg kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az irányelv mérhető hatással lett volna a vállalkozások likviditására, és megkönnyítette volna a tagállamközi kereskedést. Tekintettel arra, hogy az irányelv nem volt jelentős hatással a fizetési morálra, valószínűsíthető, hogy az ezzel kapcsolatos átfogó célok teljesülése több időt fog igénybe venni. Tekintettel továbbá a késedelmes fizetés sokrétűségére, továbbra is összetett feladat megállapítani, hogy a gyakorlatban bekövetkezett változások kizárólag az irányelvnek tudhatók-e be, vagy más tényezőktől, például a javuló gazdasági körülményektől is függnek.
(5)Ugyanakkor az irányelv hatékony alkalmazásához több tényező is hozzájárult. Ide tartoznak a nemzeti szinten elfogadott intézkedések (például naprakész fizetési szabálygyűjtemények), amelyek eredményesen támogatták az irányelv céljainak megvalósulását. Előnyösnek bizonyultak továbbá azok a fórumok (például a késedelmes fizetésekkel foglalkozó szakértői csoport), amelyek lehetővé tették a tagállamok között a késedelmes fizetések felszámolási módjára vonatkozó bevált módszerek megosztását. Végezetül hasznos volt a Bizottság és a nemzeti szakértők részéről a folyamatos tájékoztatás és a szakértelem megosztása.
(6)Ugyanakkor az irányelv hatékony alkalmazását akadályozták bizonyos tényezők:
Az állami hatóságok tekintetében azok a kiigazítási programok hatálya alá tartozó tagállamok, amelyek esetében az aktuális számlák gyors kifizetését összhangba kell hozni a halmozott adósság visszafizetésével, láthatóan csak nehezen tudják betartani az irányelv rendelkezéseit.
A vállalkozások tekintetében – mivel az irányelv a vállalkozások közötti ügyletek szintjén bizonyos rugalmasságot biztosít – több esetben a nagyobb vállalkozások erősebb piaci helyzetüket kihasználva úgy éltek ezzel a lehetőséggel, hogy gyakran tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaztak a kisebb beszállítókkal szemben. Továbbá, ahogy már említettük, késedelmes fizetés esetén a kisebb vállalkozások nem élnek jogaikkal, mert tartanak a kereskedelmi kapcsolat megromlásától. Ezt a piaci egyensúlyhiányt kizárólag jogalkotási intézkedésekkel nem lehet teljes mértékben orvosolni, és hasznosnak tűnne „puha” intézkedések, valamint bíróságon kívüli vitarendezési eljárások – például a közvetítés és alternatív vitarendezési mechanizmusok – rendszeresebb alkalmazása.
Az értékelés szerint az érintettek számára egyértelművé kell tenni, hogyan kell értelmezni az irányelv több fő fogalmát, többek között a „súlyosan hátrányos”, a„kifejezetten” és „a szerződés egyedi jellege vagy sajátossága miatt tényszerűen indokolt” kifejezéseket. Az érdekeltek azt sem találták világosnak, mi a kezdeti időpont a fizetési határidő kiszámításához.
Mivel nincs kötelező egységes nyomonkövetési rendszer, bonyolult ellenőrizni, hogy az eredmények az irányelv alkalmazásának köszönhetőek-e.
(7)Az irányelv hatékony eszköznek bizonyult abban az értelemben, hogy a vállalkozásoknak és az állami hatóságoknak közvetlenül az irányelv alkalmazásából eredően korlátozott szabályozási költségei merülnek fel. A szabályozási költségek közé tartoznak például a jelentéstétellel kapcsolatos és adminisztratív terhek, az átültetés és a végrehajtás, valamint az irányelv végrehajtását támogató önkéntes intézkedésekből adódó költségek. Az irányelv alkalmazásával kapcsolatos költségek azonban magasabbak lehetnek különösen a vállalkozások számára abban az esetben, ha az irányelvben feltüntetett határidők betartása a fizetési határidő csökkentését vonja maga után. Ez ugyanis veszélyezteti a kezdeti jelentős pénzügyi transzfert, amely a várakozások szerint hatást tud gyakorolni a vállalkozás likviditására. Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy a várható előnyök végső soron meghaladják a költségeket. A külső értékelés kimutatta, hogy a fizetési késedelem minden egyes nappal történő rövidülése a becslések szerint a finanszírozási költségekben 158 millió EUR nagyságú megtakarítást eredményez az európai vállalkozásoknak 5 .
(8)Az irányelv összhangban áll azokkal az egyéb uniós szakpolitikákkal, amelyek a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek kialakítására és a versenyképesség ösztönzésére törekszenek. A jogszabályt számos, követelésbehajtással kapcsolatos uniós rendelet egészíti ki. Az olyan kezdeményezések, mint a kis értékű követelések eljárása 6 , az európai fizetési meghagyás 7 és az európai végrehajtható okirat 8 az irányelv rendelkezéseihez teljes mértékben illeszkedő egyszerűsített követelésbehajtási eljárást biztosít a hitelezők számára.
(9)A késedelmes fizetések továbbra is kiemelkedő jelentőségű és aktuális problémát jelentenek az uniós vállalkozások számára. A külső értékelés megállapította, hogy az irányelv tagállami jogrendszerekbe történő átültetését követően öt vállalkozásból négy továbbra is szembesül a késedelmes fizetéssel. Az irányelv betölti szerepét a késedelmes fizetés elleni fellépésben, ugyanakkor szükség van olyan „puha” intézkedésekre is, amelyek révén megoldhatók az üzleti morállal, például a piaci egyensúlynak többek között a vállalkozások eltérő méretéből adódó hiányával kapcsolatos problémák.
(10)Általános az egyetértés azt illetően, hogy az irányelv jelentős uniós hozzáadott értéket katalizál. Egész Európában egységesebbek lettek a fizetési módszerek, megszűnt a bizonytalanság, és így fokozatosan növekedni fog az országhatárokon átnyúló kereskedelem. A tagállamok nem tudták volna az említett célkitűzéseket elérni, ha nem egységesen járnak el.
3.Következtetések/Ajánlások
Az irányelv életciklusa még a kezdeti szakaszban van. Az átlagos fizetési határidők terén jelenleg még kevés eredmény látható. Bár a vállalkozások jól ismerik az irányelvből eredő jogaikat, még nem élnek velük széles körben. Úgy tűnik, hogy több tényező is akadályozza az irányelv hatékony végrehajtását, többek között az, hogy nincs egységes nyomonkövetési rendszer, az irányelv egyes alapvető fogalmai nem egyértelműek, valamint hogy a nagyobb és kisebb vállalkozások között hiányzik a piaci egyensúly. Az értékelés szerint ugyanakkor az irányelv összhangban áll az egyéb uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal, továbbra is releváns és uniós hozzáadott értékkel bír.
Mindezek alapján ajánlatos az irányelvet jelenlegi formájában megtartani, és több időt hagyni arra, hogy összes hatását kifejtse. Annak érdekében, hogy az irányelv az eddiginél gyorsabban fejtse ki kedvező hatásait, a Bizottság a következő intézkedéseket fogja hozni, illetve javasolja a tagállamok számára:
A tagállamok számára:
Nyomon követni az eredményeket, valamint létrehozni egy, a jelentéstételre és az állami, illetve magánszektorban jellemző átlagos fizetési határidőkre vonatkozó nyilvános információk közzétételére szolgáló rendszert/eljárást. A Bizottság iránymutatásokkal fog szolgálni a fizetési határidők kiszámítására vonatkozó egységes módszer kialakítása tekintetében, és meg fogja könnyíteni a jelentéstételi módszerekkel kapcsolatos bevált módszerek megosztását a szakértői csoport félévente megrendezett üléseinek keretében.
Továbbra is kiemelten kezelni a késedelmes kifizetés problémáját azáltal, hogy nemzeti szinten folytatódik a témával kapcsolatos tájékoztatás.
A naprakész fizetési szabálygyűjtemények, a közvetítés, az időben történő fizetést ösztönző („jó fizetők listája”) és egyéb támogató kezdeményezések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése.
A Bizottság számára:
Célzott tanulmányokat folytatni a tagállamokban a különböző ágazatok azon bevált módszereinek azonosítására, amelyek hozzájárulnak az irányelv hatékonyabb végrehajtásához, számba veszik az eredményeket és több csatornán keresztül terjesztik az információkat.
Továbbra is útmutatást nyújtani az érintetteknek és megosztani velük a bevált gyakorlatokat különböző formában (szakértői csoport ülései, értelmezések).
Megvizsgálni, hogyan lehet összehasonlítható információkat szerezni azzal kapcsolatban, miként működnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek a nem vitatott követelésekre vonatkozó gyorsított behajtási eljárás alkalmazásakor, és ismertetni az eredményeket az uniós igazságügyi eredménytáblán.
Értékelni az irányelv hatását és eredményességét abból a szempontból, hogy eléri-e a célkitűzéseit, szem előtt tartva azt, hogy bizonyos hatások csak hosszabb idő alatt tudnak teljes mértékben megmutatkozni.