—
1993R2454 — HU — 01.06.2006 — 009.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A BIZOTTSÁG 2454/93/EGK RENDELETE (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253, 11.10.1993, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 335 |
1 |
31.12.1993 |
||
|
L 82 |
15 |
25.3.1994 |
||
|
L 162 |
1 |
30.6.1994 |
||
|
L 235 |
6 |
9.9.1994 |
||
|
L 346 |
1 |
31.12.1994 |
||
|
L 171 |
8 |
21.7.1995 |
||
|
L 70 |
4 |
20.3.1996 |
||
|
L 218 |
1 |
28.8.1996 |
||
|
L 289 |
1 |
12.11.1996 |
||
|
L 9 |
1 |
13.1.1997 |
||
|
L 17 |
28 |
21.1.1997 |
||
|
L 196 |
31 |
24.7.1997 |
||
|
L 7 |
3 |
13.1.1998 |
||
|
L 212 |
18 |
30.7.1998 |
||
|
L 10 |
1 |
15.1.1999 |
||
|
L 65 |
1 |
12.3.1999 |
||
|
L 197 |
25 |
29.7.1999 |
||
|
L 188 |
1 |
26.7.2000 |
||
|
L 330 |
1 |
27.12.2000 |
||
|
L 141 |
1 |
28.5.2001 |
||
|
L 68 |
11 |
12.3.2002 |
||
|
L 134 |
1 |
29.5.2003 |
||
|
L 187 |
16 |
26.7.2003 |
||
|
L 343 |
1 |
31.12.2003 |
||
|
L 139 |
1 |
2.6.2005 |
||
|
L 148 |
5 |
11.6.2005 |
||
|
L 38 |
11 |
9.2.2006 |
||
|
L 70 |
35 |
9.3.2006 |
||
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
||
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
Helyesbítette:
|
NB.: Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat az európai elszámolási egységre és/vagy az ECU-re történő hivatkozásokat tartalmaz, amelyek 1999. január 1-jétől az euróra való hivatkozásként értendők – 3308/80/EGK tanácsi rendelet (HL L 345., 1980.12.20., 1. o.) és 1103/97/EK tanácsi rendelet (HL L 162., 1997.6.19., 1. o.). |
A BIZOTTSÁG 2454/93/EGK RENDELETE
(1993. július 2.)
a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet
végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a Közösségi Vámkódex ( 1 ) (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre és különösen annak 249. cikkére,
mivel a Vámkódex egyetlen jogszabályban gyűjtötte össze az összes létező vámjogszabályt; mivel ugyanakkor a Vámkódex e jogszabályokban némi módosítást is végzett, hogy összefüggőbbé, egyszerűbbé tegye azokat, és hogy megszüntessen egyes joghézagokat; mivel így ezen a területen a teljes közösségi joganyagot magában foglalja;
mivel azok az okok, amelyek a Vámkódex elfogadásához vezettek, éppúgy vonatkoznak a vámügyi végrehajtási jogszabályokra is; mivel ezért kívánatos egyetlen rendeletbe gyűjteni azokat a vámügyi végrehajtási rendelkezéseket, amelyek jelenleg nagyszámú közösségi rendeletben és irányelvben elszórtan találhatók meg;
mivel a Közösségi Vámkódex végrehajtási kódexe hivatott megállapítani a fennálló vámjogi végrehajtási szabályokat; mivel azonban a tapasztalatok fényében szükség van:
— bizonyos módosítások végrehajtására az említett szabályoknak a Vámkódex rendelkezéseihez való igazítása érdekében,
— egyes, jelenleg csak meghatározott vámeljárásokra vonatkozó rendelkezések hatályának kiterjesztésére annak érdekében, hogy számot lehessen adni a Vámkódex átfogó alkalmazásáról,
— egyes szabályok pontosabb megfogalmazására alkalmazásuk fokozott jogbiztonságának elérése érdekében;
mivel a végrehajtott változtatások főként a vámtartozásokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosak;
mivel helyénvaló 1995. január 1-jéig korlátozni a 791. cikk (2) bekezdésének alkalmazását és az ezen időpontig szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálni e rendelkezést;
mivel az ebben a rendeletben szabályozott intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. FEJEZET
Meghatározások
1. cikk
E rendelet alkalmazásában:
1. Vámkódex:
a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet;
2. ATA-igazolvány:
az ATA-egyezmény vagy az Isztambuli Egyezmény alapján kiállított nemzetközi vámokmány ideiglenes behozatal céljára;
3. bizottság:
a Vámkódex 247a. és 248a. cikke által létrehozott Vámkódex Bizottság;
4. Vám-együttműködési Tanács:
a Vám-együttműködési Tanácsot létrehozó, 1950. december 15-én Brüsszelben kelt egyezmény alapján alapított szerve zet;
5. az áru azonosításához szükséges adatok:
az áru kereskedelmi azonosításához használatos adatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vámhatóságok egyrészt az áru tarifális besorolását, másrészt mennyiségét meghatározzák;
6. nem kereskedelmi jellegű áru:
olyan áru, amelynek a szóban forgó vámeljárás alá vonása eseti jelleggel történik, és amelynek a jellege és a mennyisége azt jelzi, hogy ezt az árut a címzett vagy az árut szállító személy magán-, személyes vagy családi használatára vagy nyilvánvalóan ajándéknak szántak;
7. kereskedelempolitikai intézkedések:
a közös kereskedelempolitika részeként az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó közösségi rendelkezések formájában létrehozott nem tarifális intézkedések, úgymint felügyeleti vagy védintézkedések, mennyiségi korlátozások vagy határértékek, valamint behozatali vagy kiviteli tilalmak;
8. vámnómenklatúra:
a Vámkódex 20. cikkének (6) bekezdésében említett nómenklatúrák valamelyike;
9. Harmonizált Rendszer:
a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer;
10. Szerződés:
az Európai Közösséget létrehozó szerződés;
11. Isztambuli Egyezmény:
Az áruk ideiglenes behozataláról 1990. június 26-án, Isztambulban aláírt egyezmény.
1a. cikk
A 291–300. cikk alkalmazásában a Benelux Gazdasági Unió országait egy tagállamnak kell tekinteni.
2. FEJEZET
Határozatok
2. cikk
Ha egy határozatot kérelmező személy nincs abban a helyzetben, hogy a döntéshez szükséges összes okmányt és információt benyújtsa, akkor a vámhatóságok kötelesek ezen okmányokat és információkat a rendelkezésére bocsátani.
3. cikk
Vissza kell vonni az olyan személy számára kedvező, biztosítékkal kapcsolatos határozatot, aki olyan kötelezettségvállalást írt alá, hogy a vámhatóságok első írásbeli kérelmére kifizeti az esedékes összeget, amennyiben az említett kötelezettségvállalás teljesítésére nem került sor.
4. cikk
A visszavonás nem érinti azt az árut, amelyet a visszavonás hatálybalépése előtt a visszavont engedély alapján már eljárás alá vontak.
Mindazonáltal a vámhatóságok megkövetelhetik, hogy az ilyen áru vámjogi sorsa valamely megengedett módon eldöntésre kerüljön a vámhatóságok által meghatározott időtartamon belül.
3. FEJEZET
Adatfeldolgozási eljárások
4a. cikk
(1) Az általuk meghatározott körülmények között és módon és a vámszabályok által előírt alapelvek kellő figyelembevételével a vámhatóságok rendelkezhetnek úgy, hogy az alakiságokat adatfeldolgozási eljárásokkal kell elvégezni.
E rendelkezés alkalmazásában:
— „adatfeldolgozási eljárás”:
—a) az EDI szabványú adatcsere a vámhatóságokkal;
b) az alakiságok elvégzéséhez szükséges információk bevitele a váminformatikai rendszerekbe;
— „EDI (Electronic Data Interchage)”: a megállapodásban rögzített üzenetszabványok szerint strukturált adatok átvitele egyik számítógépes rendszerről a másikra elektronikus úton;
— „szabványüzenet”: az adatok elektronikus átviteléhez elfogadott, előre meghatározott struktúra.
(2) Az alakiságok adatfeldolgozási eljárással történő elvégzésére megállapított feltételeknek többek között intézkedéseket kell tartalmazniuk az adatforrás ellenőrzésére és az adatok védelmére a jogtalan hozzáféréssel, az adatvesztéssel, az adatváltoztatással vagy az adatok megsemmisülésével szemben.
4b. cikk
Amennyiben az alakiságokat adatfeldolgozási eljárással végzik, a vámhatóságok meghatározzák a kézzel történő aláírás más technikával való helyettesítésének szabályait, amely technika kódok használatán alapulhat.
4c. cikk
A lehetséges egyszerűsítések értékelésére tervezett, adatfeldolgozási eljárásokat használó kísérleti programok esetében a vámhatóságok a program végrehajtásához feltétlenül szükséges időtartamra eltekinthetnek a következő információk biztosításának megkövetelésétől:
a) a 178. cikk (1) bekezdésében előírt vámértékbevallás;
b) a 222. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az egységes vámokmány egyes olyan rovataihoz kapcsolódó adatok, amelyekre az áruk azonosításához nincs szükség, és amelyek nem a behozatali vagy kiviteli vámok megállapításának alapjául szolgáló tényezők.
Az információt azonban az ellenőrzési műveletek keretében érkező kérésre hozzáférhetővé kell tenni.
Az első albekezdésnek megfelelően alkalmazott eltérés időtartama alatt kiszabandó behozatali vámok összege nem lehet alacsonyabb annál, amit az eltérés nélkül szabtak volna ki.
Az ilyen kísérleti programokban részt venni kívánó tagállamoknak előzetesen be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a tervezett kísérleti program összes részletét, beleértve annak tervezett időtartamát is. A tagállamoknak ezenkívül folyamatosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a program tényleges végrehajtásáról és az eredményekről. A Bizottság tájékoztatja az összes többi tagállamot.
II. CÍM
KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ FELVILÁGOSÍTÁS
1. FEJEZET
Meghatározások
5. cikk
E cím alkalmazásában:
1. kötelező érvényű felvilágosítás:
olyan tarifális vagy származási felvilágosítás, amely a Közösség tagállamainak vámigazgatásai számára kötelező érvénnyel bír, amennyiben a 6. és 7. cikkben megállapított feltételek teljesülnek;
2. kérelmező:
— tarifális kérdésekben az a személy, aki kötelező érvényű tarifális felvilágosításért folyamodott a vámhatóságokhoz,
— származási kérdésekben az a személy, aki kötelező érvényű származási felvilágosításért folyamodott a vámhatóságokhoz, és erre megfelelő indoka van;
3. a felvilágosítás jogosultja:
az a személy, akinek a nevére a kötelező érvényű felvilágosítást kiadták.
2. FEJEZET
Eljárás kötelező érvényű felvilágosítás kiadására – A felvilágosítás közlése a kérelmezővel és továbbítása a Bizottsághoz
6. cikk
(1) A kötelező érvényű felvilágosítás iránti kérelmet írásban kell benyújtani annak a tagállamnak, illetve azoknak a tagállamoknak az illetékes vámhatóságaihoz, ahol a felvilágosítást alkalmazni kívánják, vagy annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságaihoz, ahol a kérelmező letelepedett.
A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelem benyújtása az 1B. mellékletben bemutatott mintának megfelelő nyomtatványon történik.
(2) A kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelem kizárólag egyfajta árura vonatkozhat. A kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó kérelmek kizárólag egyfajta árura és a származást biztosító körülményeknek csak egy csoportjára vonatkozhatnak.
(3)
A. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) felvilágosítás jogosultjának neve és címe;
b) kérelmező neve és címe, amennyiben az adott személy nem azonos a felvilágosítás jogosultjával;
c) azon vámnómenklatúra megnevezése, amelybe az árukat be kívánják sorolni. Ha a kérelmező az árunak a Vámkódex 20. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és (6) bekezdése b) pontjában megadott nómenklatúrákba való besorolást kívánja megszerezni, a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó kérelemben határozottan fel kell tüntetni a kérdéses nómenklatúrát;
d) olyan részletes áruleírás, amely lehetővé teszi az áru azonosítását és vámnómenklatúra szerinti besorolásának meghatározását;
e) az áru összetétele és az annak meghatározására alkalmazott valamennyi vizsgálati módszer, ha a besorolás ettől függ;
f) mellékletként csatolva minden rendelkezésre álló minta, fénykép, tervrajz, katalógus vagy bármilyen más dokumentum, amely segítheti a vámhatóságot az áruk vámnómenklatúra szerint történő helyes besorolásában;
g) a tervezett besorolás;
h) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy bármelyik mellékelt dokumentumot lefordítják az érintett tagállam hivatalos nyelvére (illetve egyik hivatalos nyelvére), ha ezt a vámhatóság kéri;
i) a bizalmasan kezelni kívánt adatok megjelölése;
j) a kérelmező nyilatkozata, hogy tudomása szerint a Közösségen belül kértek-e vagy adtak-e már kötelező érvényű tarifális felvilágosítást azonos vagy hasonló árura;
k) annak elfogadása, hogy a szolgáltatott információkat az Európai Közösségek Bizottságának adatbázisában tárolhatják, és hogy a kötelező tarifális felvilágosítás részleteit, beleértve minden fényképet, rajzot, brosúrát stb. – kivéve azonban a kérelmező által bizalmasként megjelölt adatokat – az Interneten keresztül közzétegyék; az adatvédelemre vonatkozó hatályos rendelkezéseket alkalmazni kell.
B. A kötelező származási felvilágosításra vonatkozó kérelmeknek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a felvilágosítás jogosultjának neve és címe;
b) kérelmező neve és címe, amennyiben az adott személy nem azonos a jogosulttal;
c) a Vámkódex 22. és 27. cikke szerint alkalmazandó jogalap;
d) az áruk részletes leírása, és vámtarifa szerinti besorolása;
e) az áruk összetétele, és az annak meghatározására alkalmazott vizsgálati módszerek, továbbá szükség esetén azok gyártelepi ára;
f) a származás megállapítását lehetővé tevő körülmények, a felhasznált anyagok és azok származása, tarifális besorolása, a megfelelő értékek, továbbá mindazon körülmények (a vámtarifaszám változása, az értéknövekmény, a megmunkálás vagy feldolgozás leírása, vagy bármely más különös szabály) leírása, amelyek a kérdéses feltételek kielégítését lehetővé teszik; így különösen a pontos, alkalmazott származási szabály és az árukra előirányzott származás;
g) mellékletként csatolva minden rendelkezésre álló minta, fénykép, tervrajz, katalógus vagy bármilyen más dokumentum az áruk összetételéről és anyagaikról, továbbá azok, amelyek segíthetnek a gyártási folyamatoknak és az anyagok feldolgozásának leírásában;
h) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy bármelyik mellékelt dokumentumot lefordítják az érintett tagállam hivatalos nyelvére (illetve egyik hivatalos nyelvére), ha ezt a vámhatóság kéri;
i) az akár a nyilvánosság, akár a hatóságok tekintetében bizalmasan kezelni kívánt adatok megjelölése;
j) a kérelmező nyilatkozata, hogy tudomása szerint a Közösségen belül kértek-e vagy adtak-e már a d), illetve f) pontban megadott azonos vagy hasonló áruk vagy anyagok kapcsán kötelező tarifális, vagy származási felvilágosítást;
k) annak elfogadása, hogy a szolgáltatott információkat az Európai Közösségek Bizottságának adatbázisában tárolhatják; a Vámkódex 15. cikkétől eltérve azonban a tagállamokban hatályban lévő, adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Ha a kérelem kézhezvétele után a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy az nem tartalmazza a megalapozott vélemény kialakításához szükséges adatokat, felkérik a kérelmezőt a szükséges információk benyújtására. A 7. cikkben megadott három hónapos, illetve 150 napos határidőket attól az időponttól kell számítani, amikortól a vámhatóságoknak rendelkezésére áll az összes adat a döntés meghozatalához; a vámhatóságok értesítik a kérelmezőt arról, hogy a kérelmet megkapták, illetve az időpontról, amelytől az említett határidőt számítják.
(5) A kötelező érvényű felvilágosítás iránti kérelmek átvételére, illetve az ilyen felvilágosítások kiadására a tagállamok által kijelölt vámhatóságok jegyzékét az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„C” sorozatában közzé kell tenni.
7. cikk
(1) A kötelező érvényű felvilágosítást a kérelmezőkkel a lehető leghamarabb közölni kell.
a) Tarifális ügyek: amennyiben a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem nyílik lehetőség a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás megadására, a vámhatóságok megkeresik a kérelmezőt, megindokolják a késedelmet, és közlik, hogy várhatóan mikor tudják a felvilágosítást megadni.
b) Származási ügyek: a felvilágosítást a kérelem kézhezvételétől számított 150 napon belül meg kell küldeni.
(2) A kötelező érvényű felvilágosítás az 1. mellékletben (kötelező érvényű tarifális felvilágosítás), illetve az 1a. mellékletben (kötelező érvényű származási felvilágosítás) található mintának megfelelő nyomtatványon kell megadni. A felvilágosításban fel kell tüntetni, hogy mely adatokat kell bizalmasan kezelni. A Vámkódex 243. cikkében említett jogorvoslati lehetőséget is meg kell említeni.
8. cikk
(1) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás esetén a tagállamok vámhatóságai haladéktalanul megküldik a Bizottságnak a következőket:
a) a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelem egy példányát (1. B. melléklet);
b) a kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás egy példányát (1. melléklet 2. példány);
c) a 4. példány adatait (1. melléklet).
A kötelező érvényű származási felvilágosítás esetén a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a kiadott kötelező származási felvilágosítás releváns adatait.
A közlés elektronikus úton történik.
(2) A tagállam kérelmére a Bizottság az (1) bekezdés alapján hozzá eljuttatott adatokat haladéktalanul megküldi a tagállamnak. A közlés elektronikus úton történik.
(3) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás iránti kérelem elektronikusan megküldött adatait, a kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítást és az 1. melléklet 4. példányának adatait a Bizottság egy központi adatbázisában kell tárolni. A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás adatai, beleértve minden fényképet, rajzot, brosúrát stb. – kivéve a kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás 3. és 8. rovatának adatait – közzétehetők az Interneten.
3. FEJEZET
A Kötelező érvényű felvilágosítás következetlenségei esetén alkalmazandó rendelkezések
9. cikk
(1) Ha ugyanazokra az árukra vonatkozóan különböző kötelező érvényű felvilágosítások léteznek
— a Bizottság saját kezdeményezésére, vagy egy tagállam képviselőjének kérésére az ügyet megvitatásra a bizottság következő hónapban tartandóvagy az ezt követő ülésének napirendjére tűzi,
— a bizottsági eljárási szabályzattal összhangban, a Bizottság a lehető leghamarabb, de mindenképpen az első francia bekezdésben megadott ülést követően hat hónapon belül intézkedést hoz a tarifális vagy származási szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a kötelező érvényű származási felvilágosítás akkor tekintendő különbözőnek, ha olyan árukra ruház eltérő származást, amelyek:
— ugyanazon vámtarifaszám alá tartoznak, és származásukat ugyanazoknak a származási szabályoknak az alapján állapították meg, és
— ugyanolyan gyártási eljárással kerültek előállításra.
4. FEJEZET
A kötelező érvényű felvilágosítás joghatása
10. cikk
(1) A Vámkódex 5. és 64. cikkének sérelme nélkül, a kötelező érvényű felvilágosítást kizárólag a felvilágosítás jogosultja használhatja fel.
(2)
a) Tarifális kérdésekben a vámhatóságok megkövetelhetik a felvilágosítás jogosultjától, hogy a vámalakiságok elvégzésekor közölje a vámhatósággal, hogy, a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező érvényű tarifális felvilágosítással rendelkezik.
b) Származási kérdések esetén a kötelező származási felvilágosítás érvényességének ellenőrzéséért felelős hatóságok megkövetelhetik a felvilágosítás jogosultjától, hogy az alakiságok elvégzésekor közölje a vámhatósággal, hogy a vámkezeltetni kívánt árura vonatkozóan kötelező érvényű származási felvilágosítással rendelkezik.
(3) A kötelező érvényű felvilágosítást annak jogosultja bizonyos áruk tekintetében csak akkor használhatja fel, amennyiben megállapították
a) tarifális kérdésekben a vámhatóságok megelégedésére, hogy a szóban forgó áruk minden szempontból megegyeznek azokkal, amelyeket a benyújtott felvilágosításban leírnak;
b) származási ügyekben a (2) bekezdés b) pontjában megadott hatóságok megelégedésére, hogy a kérdéses áruk, és a származást meghatározó körülmények minden szempontból megfelelnek a benyújtott felvilágosításban leírtaknak.
(4) A vámhatóságok (kötelező érvényű tarifális felvilágosítás esetében), illetve a (2) bekezdés b) pontjában megadott hatóságok (kötelező érvényű származási felvilágosítás esetében) kérhetik a felvilágosítás lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére, vagy egyik hivatalos nyelvére.
11. cikk
A valamely tagállam vámhatóságai által 1991. január 1-je után kiadott kötelező tarifális felvilágosítások azonos feltételek mellettkötelező érvényűek a többi tagállam illetékes hatóságaira nézve.
12. cikk
(1) A Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésében említett valamely jogi aktusok vagy intézkedés elfogadásakor a vámhatóságok megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy kötelező érvényű felvilágosítást azontúl csak a szóban forgó jogi aktussal, illetve intézkedéssel összhangban lehessen kiadni.
(2)
a) A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás esetében, a fenti (1) bekezdés alkalmazásában a figyelembe veendő időpontok a következők:
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett, vámnómenklatúra változásáról szóló rendeleteknél azok alkalmazhatóságának időpontja,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontjában megadott, az árucikkek vámnómenklatúra szerinti besorolását meghatározó vagy érintő rendeleteknél azok Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„L” sorozatában való közzétételének időpontja,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megadott, a kombinált nómenklatúra magyarázatainak módosításairól szóló rendeleteknél azok Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„C” sorozatában való közzétételének időpontja,
— az Európai Közösségek Bíróságának a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett ítéleteinél az adott ítélet meghozatalának időpontja,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett besorolásra vonatkozó vélemény, vagy a Harmonizált Rendszer Nómenklatúrájához fűzött magyarázó megjegyzések Vámigazgatások Világszervezete által történő módosításainak elfogadásával kapcsolatos intézkedéseknél a Bizottság általi közzététel időpontja az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„C” sorozatában.
b) A kötelező származási felvilágosítás esetében, a fenti (1) bekezdés alkalmazásában a figyelembe veendő időpont a következő:
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése b) pontjának i. alpontjában megadott, az áruk származásának meghatározásáról, vagy a 12. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett szabályokról szóló rendeleteknél azok akalmazhatóságának időpontja,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett, a közösségi szinten elfogadott magyarázó megjegyzések és vélemények módosításairól szóló rendeleteknél azok Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„C” sorozatában való közzétételének időpontja,
— az Európai Közösségek Bíróságának a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett ítéleteinél az adott ítélet időpontja,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett, a Kereskedelmi Világszervezet által elfogadott, származásra vonatkozó véleményekkel vagy magyarázó megjegyzésekkel kapcsolatos intézkedéseknél a Bizottság által az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának„C” sorozatában megjelölt időpont,
— a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett, a Kereskedelmi Világszervezet származási szabályokról szóló megállapodásának mellékleteivel és a nemzetközi egyezmények értelmében elfogadott származási szabályokkal kapcsolatos intézkedéseknél azok hatálybalépésének időpontja.
(3) Az e cikkben leírt intézkedések és jogszabályok elfogadásának időpontjáról a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül értesíti a vámhatóságokat.
5. FEJEZET
A kötelező érvényű felvilágosítás elévülésének esetében érvényes rendelkezések
13. cikk
Ha a Vámkódex 12. cikke (4) bekezdésének második mondata, illetve 12. cikke (5) bekezdésének alapján valamely kötelező érvényű felvilágosítás visszavonásra kerül vagy érvényét veszti, az azt kibocsátó vámhatóságok a lehető legrövidebb időn belül értesítik a Bizottságot.
14. cikk
(1) Ha a Vámkódex 12. cikke (5) bekezdésében megadott okok miatt érvényét vesztő kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja továbbra is használni kívánja a felvilágosítást azon cikk (6) bekezdése szerint megadott időszak alatt, erről értesíti a vámhatóságokat gondoskodva a szükséges kísérő okmányokról, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a lényeges feltételek teljesülnek-e.
(2) Kivételes esetekben, amikor a Bizottság a Vámkódex 12. cikke (7) bekezdésének második albekezdésével összhangban olyan intézkedést fogad el, amely eltér az adott cikk (6) bekezdésének rendelkezéseitől, vagy amikor e cikk (1) bekezdésében megadott, a kötelező tarifális felvilágosítás vagy kötelező származási felvilágosítás folyamatos felhasználásának lehetőségéről szóló feltételek nem teljesülnek, a vámhatóságok erről írásban értesítik a felvilágosítás jogosultját.
▼M18 —————
IV. CÍM
AZ ÁRUK SZÁRMAZÁSA
1. FEJEZET
Nem preferenciális származás
1. szakasz
A származó helyzetet megalapozó megmunkálások vagy feldolgozások
35. cikk
Ez a fejezet a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagokra és textilárukra, valamint egyes, a textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékekre vonatkozóan határozza meg, hogy milyen megmunkálást vagy feldolgozást kell olyannak tekinteni, hogy az teljesíti a Vámkódex 24. cikkében megállapított kritériumokat, és az érintett termékeket abból az országból származóvá teszi, amelyben ezt a megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték.
Az „ország” kifejezés értelemszerűen vagy egy harmadik országot, vagy a Közösséget jelöli.
1. alszakasz
A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk
36. cikk
A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk tekintetében a 37. cikkben meghatározottak szerinti teljes megmunkálást vagy feldolgozást kell úgy tekintetni, mint olyan feldolgozást vagy megmunkálást, amely a Vámkódex 24. cikke értelmében a származó helyzetet megalapozza.
37. cikk
Teljes megmunkálásnak vagy feldolgozásnak az olyan megmunkálási vagy feldolgozási eljárást kell tekinteni, amelynek eredményeként az előállított terméket a Kombinált Nómenklatúra olyan vámtarifaszáma alá sorolják be, amely eltér azoktól a vámtarifaszámoktól, amelyek alá az eljárás során felhasznált nem származó anyagokat kell besorolni.
Ezzel szemben a 10. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában csak az abban a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában, az egyes előállított termékekre előírt meghatározott eljárásokat lehet teljes megmunkálásnak vagy feldolgozásnak tekinteni, akár járnak vámtarifaszám-változással, akár nem.
A 10. mellékletben foglalt szabályok alkalmazásának módszerét a 9. mellékletben található bevezető megjegyzések írják le.
38. cikk
Az előző cikk alkalmazásában a származó helyzet megszerzéséhez minden esetben nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni az alábbiakat, akár bekövetkezett vámtarifaszám-változás, akár nem:
a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító művelet (szellőztetés, szétterítés, szárítás, sérült részek eltávolítása és más hasonló műveletek);
b) a por eltávolításából, szitálásból vagy rostálásból, válogatásból, osztályozásból, összeállításból (beleértve a készletek összeállítását), mosásból, feldarabolásból álló egyszerű műveletek;
i. a szállítmány csomagolásának, felosztásának és összeállításának megváltoztatása;
ii. egyszerű zsákokba, ládákba, dobozokba helyezés, raklapokon vagy táblákon való rögzítés stb. és minden más egyszerű csomagolási művelet;
d) jelzések, címkék és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon;
e) termékek alkatrészeinek egyszerű összeillesztése, hogy azok egy teljes terméket képezzenek;
f) az a)–e) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.
2. alszakasz
A Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek
39. cikk
A 11. mellékletben felsorolt előállított termékek vonatkozásában az abban a mellékletben szereplő táblázat 3. oszlopában említett megmunkálást, illetve feldolgozást kell olyan eljárásnak vagy műveletnek tekinteni, amely a létrejött terméknek a Vámkódex 24. cikke szerinti származó helyzetet megalapozza.
A 11. mellékletben foglalt szabályok alkalmazásának módszerét a 9. mellékletben található bevezető megjegyzések írják le.
3. alszakasz
Minden termékre vonatkozó közös rendelkezések
40. cikk
Ha a 10. és 11. mellékletekben található felsorolások úgy rendelkeznek, hogy a származó helyzet csak akkor megalapozott, ha a felhasznált, nem származó anyagok értéke nem haladja meg az előállított termék gyártelepi árának adott százalékát, úgy e százalékos arány kiszámításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
— az „érték” a felhasznált nem származó anyagok behozatalakor megállapított vámértéke, vagy ha ez nem ismert, és nem is állapítható meg, akkor az ezekért az anyagokért a feldolgozó országban fizetett első megállapítható ár,
— a „gyártelepi ár” az előállított termék gyártelepi ára, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető,
— az „összeszerelési művelet eredményeként nyert érték” az az értéknövekedés, amely magából az összeszerelésből – továbbá bármely befejező és ellenőrző műveletből –, valamint a szóban forgó művelet helyszínéül szolgáló országból származó bármely alkatrész beépítéséből keletkezik, beleértve a hasznot és a műveletek eredményeként ebben az országban felmerült általános költségeket is.
2. szakasz
A pótalkatrészekre vonatkozó végrehajtási rendelkezések
41. cikk
(1) Bármely berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékot, alkatrészt vagy szerszámot, amely ezek szokásos felszerelését képezi, ugyanolyan származásúnak kell tekinteni, mint a berendezést, gépet, készüléket vagy járműt.
►M1 (2) ◄ Bármely szabad forgalomba bocsátott vagy előzőleg kivitt berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz történő felhasználásra szánt lényeges pótalkatrész ugyanolyan származásúnak minősül, mint a berendezés, gép, készülék, illetve jármű, feltéve, hogy az ebben a szakaszban foglalt feltételek teljesülnek.
42. cikk
Az előző cikkben említett származás vélelme csak akkor fogadható el:
— ha az szükséges a rendeltetési országba történő behozatalhoz,
— ha az említett lényeges pótalkatrészeknek az adott berendezésbe, gépbe, készülékbe, illetve járműbe a gyártási szakaszban történő beépítése nem akadályozta volna meg, hogy ez a berendezés, gép, készülék, illetve jármű közösségi vagy a gyártó országból való származást nyerjen.
43. cikk
A 41. cikk alkalmazásában:
a) a „berendezés, gép, készülék, illetve jármű” a Kombinált Nómenklatúra XVI., XVII. és XVIII. áruosztályaiba tartozó áru;
b) a „lényeges pótalkatrészek” azok a részek:
— amely alkotórészek nélkül az a) pontban említett, előzőleg szabad forgalomba bocsátott vagy kivitt áruk rendeltetésszerű üzemeltetése nem biztosítható, és
— amelyek ezekre az árukra jellemzőek, és
— amelyeket ezek szokásos karbantartására és a megsérült vagy működésképtelenné vált, ugyanilyen típusú alkatrészeknek a cseréjére szántak.
44. cikk
Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságaihoz vagy meghatalmazott szerveihez a lényeges pótalkatrészekre vonatkozó származási bizonyítvány iránti kérelmet nyújtanak be a 41. cikk értelmében, akkor ennek a bizonyítványnak a 6. rovata (tételszám, jelek, számok, csomagok száma és fajtája, árumegnevezés) és a bizonyítvánnyal kapcsolatos kérelem tartalmazza az érintett személy olyan értelmű nyilatkozatát, hogy az abban említett árukat a korábban kivitt berendezés, gép, készülék, illetve jármű szokásos karbantartására szánták, valamint az említett berendezés, gép, készülék, illetve jármű pontos adatait is.
Ha lehetséges, az érintett személy közli annak a származási bizonyítványnak az adatait (kibocsátó hatóság, bizonyítvány száma és kelte) is, amelynek fedezete mellett azt a berendezést, gépet, készüléket, illetve járművet – amelynek karbantartásához az alkatrészeket szánták – kivitték.
45. cikk
Amennyiben a lényeges pótalkatrészeknek a 41. cikk értelmében vett származását ezeknek az alkatrészeknek a Közösségben való szabad forgalomba bocsátása érdekében származási bizonyítvánnyal kell igazolni, akkor ennek a bizonyítványnak tartalmaznia kell a 44. cikkben említett adatokat is.
46. cikk
Az ebben a szakaszban előírt szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságai további bizonyítékokat is követelhetnek, különösen:
— a szabad forgalomba bocsátott vagy korábban kivitt berendezésre, gépre, készülékre, illetve járműre vonatkozó számla vagy számlamásolat benyújtását,
— azt a szerződést vagy szerződésmásolatot vagy bármely más olyan okmányt, amelyből kitűnik, hogy a szállítást a szokásos karbantartási szolgáltatás részeként végzik.
3. szakasz
A származási bizonyítványokra vonatkozó végrehajtási rendelkezések
1. alszakasz
A származási bizonyítványokra vonatkozó általános rendelkezések
47. cikk
Ha egy termék származását a behozatalkor származási bizonyítvány benyújtásával igazolják, illetve kell igazolni, úgy ezen bizonyítványnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) megbízható, a kiállító ország által erre kellően felhatalmazott hatóság vagy szerv állítja ki;
b) valamennyi, az érintett áruk azonosságának megállapításához szükséges adatot tartalmazza, különösen:
— a csomagok darabszámát, jellegét, a rajtuk lévő jeleket és számokat,
— a termékek fajtáját,
— a termékek bruttó és nettó tömegét; ezek az adatok azonban más adatokkal helyettesíthetők, így különösen a mennyiség és térfogat megadásával, ha a termékek tömege szállításuk során jelentősen változik, vagy ha a tömeg nem állapítható meg, illetve ha az áruk azonosságának megállapítását rendszerint ezek az egyéb adatok biztosítják,
— a feladó nevét;
c) a bizonyítványnak egyértelműen igazolnia kell, hogy a vonatkozó áru egy meghatározott országból származik.
48. cikk
(1) A tagállamok illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei által kiállított származási bizonyítványnak meg kell felelnie a 47. cikk a) és b) bekezdésében előírt feltételeknek.
(2) A bizonyítványokat és a rájuk vonatkozó kérelmeket a 12. mellékletben szereplő mintáknak megfelelő nyomtatványokon kell kiállítani.
(3) Ezek a származási bizonyítványok azt igazolják, hogy az áruk a Közösségből származnak.
Amennyiben az exportkereskedelem szükségessége úgy kívánja, az adott bizonyítvány azt is igazolhatja, hogy az áruk egy bizonyos tagállamból származnak.
Ha a Vámkódex 24. cikkében foglalt feltételek csak egy sor, különböző tagállamban végrehajtott művelet vagy eljárás eredményeként teljesülnek, az áruknak kizárólag a közösségi származását lehet igazolni.
49. cikk
Származási bizonyítványt az érintett személy írásbeli kérelme alapján állítanak ki.
Ha a körülmények ezt indokolják, különösen, ha a kérelmező rendszeres kiviteli forgalmat bonyolít le, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem követelnek meg külön kérelmet minden egyes kiviteli eljáráshoz, feltéve, hogy a származásra vonatkozó rendelkezéseket betartják.
Amennyiben a kereskedelem szükségessége úgy kívánja meg, a származási bizonyítványból egy vagy több további másodpéldány is kibocsátható.
Ezeket a másodpéldányokat a 12. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványokon kell kiállítani.
50. cikk
(1) A bizonyítvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb – 5 mm vagy + 8 mm eltérés megengedett. Az alkalmazott papír fehér, famentes, írás céljára előkészített, a tömege legalább 64 g/m2, illetve légipostapapír alkalmazása esetén 25–30 g/m2. A bizonyítvány nyomtatott guilloche-mintás szépiaháttérrel rendelkezik, amely láthatóvá tesz bárminemű – mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt – hamisítást.
(2) A kérelmet az exportáló tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén vagy mindegyikén kell kinyomtatni. A származási bizonyítvány nyomtatványát a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén vagy – a kereskedelmi gyakorlattól és kívánalmaktól függően – valamely más nyelven kell kinyomtatni.
(3) A tagállamok fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a származási bizonyítványok nyomtatványát ők maguk nyomtassák, vagy pedig az általuk felhatalmazott nyomdákban állíttassák elő. Ez utóbbi esetben minden egyes bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomtatási engedélyre való hivatkozást. Minden egyes származási bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomda nevét és címét vagy az azonosítására szolgáló jelet. A bizonyítványt el kell látni továbbá az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy bélyegzett sorszámmal.
51. cikk
A kérelem formanyomtatványát és a származási bizonyítványt azonos módon gépírással vagy nyomtatott nagybetűs kézírással kell kitölteni a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy – a kereskedelmi gyakorlattól és kívánalmaktól függően – valamely más nyelven.
52. cikk
A 48. cikkben említett származási bizonyítvány mindegyikét az azonosítást szolgáló sorszámmal kell ellátni. A bizonyítvány iránti kérelmen és magának a bizonyítványnak minden egyes másolatán is szerepelnie kell ugyanennek a számnak.
Ezen túlmenően, a tagállamok illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei ezen okmányokat kibocsátásuk sorrendjében beszámozhatják.
53. cikk
A tagállamok illetékes hatóságai határozzák meg, hogy milyen esetleges további adatokat kell megadni a kérelemben. Ezen további adatokat minimális szintre kell korlátozni.
Minden egyes tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról a rendelkezésekről, amelyeket a tagállam az előző bekezdés érvényre juttatása során meghoz. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul közli a többi tagállammal.
54. cikk
A tagállamok származási bizonyítványt kiállító illetékes hatóságai vagy meghatalmazott szervei a kérelmeket legalább két évig megőrzik.
A kérelmeket másolati formában is meg lehet őrizni, feltéve, hogy ezek az érintett tagállam jogszabályai alapján ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek.
2. alszakasz
A különleges behozatali szabályok alá tartozó egyes mezőgazdasági termékek származási bizonyítványára vonatkozó különös rendelkezések
55. cikk
Az 56–65. cikk rendelkezik a harmadik országból származó olyan mezőgazdasági termékekre vonatkozó származási bizonyítványok használatának feltételeiről, amelyek különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartoznak, amennyiben ezek a rendelkezések az alábbiakra hivatkoznak.
a)
Származási bizonyítványok
56. cikk
(1) Azokra a harmadik országból származó mezőgazdasági termékekre, amelyekre vonatkozóan különleges nem preferenciális behozatali rendelkezéseket állapítottak meg, a 13. mellékletben megtalálható mintának megfelelő származási bizonyítványt kell kiállítani.
(2) Ezeket a bizonyítványokat az érintett harmadik országok illetékes kormányzati hatóságai (a továbbiakban: kibocsátó hatóságok) bocsátják ki, amennyiben a termékeket, amelyekre a bizonyítványok vonatkoznak, a Közösségben hatályban lévő szabályok értelmében ezekből az országokból származónak lehet tekinteni.
(3) A bizonyítványok az 55. cikkben említett különleges behozatali rendelkezéseket szabályozó közösségi jogszabályokban előírt minden szükséges adatot is igazolnak.
(4) Az 55. cikkben említett különleges behozatali rendelkezésekre vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül, a származási bizonyítványok érvényességi ideje a kibocsátó hatóság által történt kiadástól számított tíz hónap.
57. cikk
(1) Az ezen alszakasz rendelkezései szerint kiállított származási bizonyítvány csak egyetlen lapból áll, amelyet az okmány címe mellett szereplő „eredeti” szó azonosít.
Ha további példányokra van szükség, azokon az okmány címe mellett a „másolat” megjelölést kell feltüntetni.
(2) A Közösség illetékes hatóságai a származási bizonyítványnak csak az eredeti példányát fogadják el érvényesnek.
58. cikk
(1) A származási bizonyítvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm vagy – 5 mm eltérés megengedett. Az alkalmazott papír fehér, famentes, írás céljára előkészített, a tömege legalább 40 g/m2. A bizonyítvány színoldala sárga, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel rendelkezik, amely láthatóvá tesz bárminemű – mechanikai vagy vegyi eszközzel megkísérelt – hamisítást.
(2) A bizonyítványokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni.
59. cikk
(1) A bizonyítványt gépírással vagy valamely gépi adatfeldolgozó rendszer segítségével vagy hasonló eljárással kell kitölteni.
(2) A bejegyzések nem törölhetők ki, és nem írhatók át. Minden módosítást a téves beírás áthúzásával és szükség esetén a helyes adatok beírásával kell elvégezni. Az ilyen módosítást a kiállító személy kézjegyével kell ellátni, és a kibocsátó hatóságnak záradékolnia kell.
60. cikk
(1) Az 56–59. cikknek megfelelően kiállított származási bizonyítvány 5. rovata tartalmaz minden pótlólagos, az 56. cikk (3) bekezdésében említett adatot, amely szükséges lehet azon különleges behozatali rendelkezések végrehajtásához, amelyekhez kapcsolódnak.
(2) Az 5., 6. és 7. rovat fel nem használt részeit úgy kell áthúzni, hogy később oda semmit ne lehessen bejegyezni.
61. cikk
Minden származási bizonyítványt el kell látni az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy nem nyomtatott sorszámmal, valamint minden bizonyítványon szerepelnie kell a kibocsátó hatóság bélyegzőlenyomatának és az arra felhatalmazott személy vagy személyek aláírásának.
A bizonyítványt a vonatkozó termék kivitelekor kell kibocsátani, és a kibocsátó hatóságnak egy példányt minden kibocsátott bizonyítványból meg kell őriznie.
62. cikk
Kivételes esetben a fent említett származási bizonyítványt a vonatkozó termékek kivitele után is ki lehet bocsátani, ha azt tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt a kivitel alkalmával nem bocsátották ki.
A kibocsátó hatóság mindaddig nem állíthatja ki utólag az 56–61. cikkben meghatározott származási bizonyítványt, amíg nem ellenőrizte, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a vonatkozó kiviteli adatokkal.
Az utólag kiállított bizonyítványokon a következő bejegyzések egyikének kell szerepelnie a „Megjegyzések” rovatban:
— expedido a posteriori,
— udstedt efterfølgende,
— Nachträglich ausgestellt,
— Εκδοθέν εκ των υστέρων,
— Issued retrospectively,
— Délivré a posteriori,
— rilasciato a posteriori,
— afgegeven a posteriori,
— emitido a posteriori;
— annettu jälkikäteen/utfärdat i efterhand,
— utfärdat i efterhand,
— Vystaveno dodatečně,
— Välja antud tagasiulatuvalt,
— Izsniegts retrospektīvi,
— Retrospektyvusis išdavimas,
— Kiadva visszamenőleges hatállyal,
— Maħruġretrospettivament,
— Wystawione retrospektywnie,
— Izdano naknadno,
— Vyhotovené dodatočne.
b)
Igazgatási együttműködés
63. cikk
(1) Ahol az egyes mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó különleges behozatali rendelkezések az 56–62. cikkben foglalt származási bizonyítvány használatát írják elő, az ilyen rendelkezések alkalmazásának jogosultsága igazgatási együttműködési eljárás létrehozásának függvénye, amennyiben a vonatkozó rendelkezések másképpen nem szólnak.
Ehhez az érintett harmadik országoknak a következőket kell eljuttatniuk az Európai Közösségek Bizottságához:
— a származási bizonyítványokat kibocsátó hatóságok nevét és címét az általuk használt bélyegzők mintáival együtt,
— azoknak a kormányzati hatóságoknak a nevét és címét, amelyekhez az alábbi 64. cikkben előírt, a származási bizonyítvány utólagos megerősítésére vonatkozó megkeresést kell küldeni.
A Bizottság minden fent említett információt továbbít a tagállamok illetékes hatóságaihoz.
(2) Amennyiben a szóban forgó harmadik ország elmulasztja az (1) bekezdésben meghatározott információkat a Bizottságnak elküldeni, a Közösség illetékes hatóságai megtagadják a különleges behozatali rendelkezésekből eredő jogok érvényesítését.
64. cikk
(1) Az 56–62. cikkben említett származási bizonyítvány utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha alapos kétség merült fel az okmányok valódiságát vagy az általuk tartalmazott információ helyességét illetően.
A származással kapcsolatos ügyekben a ellenőrzést a vámhatóság kezdeményezésére kell végrehajtani.
Mezőgazdasági szabályok alkalmazása esetén a ellenőrzést más illetékes hatóságok is elvégezhetik.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából a Közösség illetékes hatóságai a származási bizonyítványt vagy annak egy másolatát visszaküldik az exportáló ország által kijelölt kormányzati hatóságnak, szükség szerint megadva azokat a formai és tartalmi okokat, amelyek az ellenőrzést szükségessé teszik. Ha számla is benyújtásra került, akkor annak eredeti vagy egy másolati példányát csatolni kell a visszaküldött bizonyítványhoz. A hatóságok minden olyan rendelkezésre álló információt elküldenek, amely arra utal, hogy a bizonyítványokon megadott adatok helytelenek, vagy a bizonyítvány nem hiteles.
Amennyiben a Közösség vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vonatkozó különleges behozatali rendelkezések alkalmazását az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggesztik, az áruk kiadását csak az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett engedélyezik.
65. cikk
(1) A Közösségen belüli illetékes hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell az utólagos ellenőrzés eredményéről.
A fent említett eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy a fenti 64. cikkben meghatározott feltételekkel elküldött származási bizonyítványok a ténylegesen kivitt árura vonatkoznak-e, és hogy az utóbbira alkalmazhatók-e a vonatkozó különleges behozatali rendelkezések.
(2) Ha az ellenőrzésre vonatkozó megkeresés keltétől számított legfeljebb 6 hónapon belül nem érkezik válasz, a Közösségen belüli illetékes hatóság véglegesen megtagadja a különleges behozatali rendelkezések alkalmazását.
2. FEJEZET
Preferenciális származás
66. cikk
E fejezet alkalmazásában:
a) előállítás mindenfajta megmunkálás vagy feldolgozás, ideértve az összeszerelést és a különleges műveleteket;
b) „anyag” a termék előállításában felhasznált bármilyen összetevő, alapanyag, alkotóelem vagy alkatrész stb.;
c) a „termék” az előállított áru, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben való későbbi felhasználásra szánják;
d) az „áru” mind az anyagok, mind a termékek;
e) a „vámérték” az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikke végrehajtásáról szóló 1994-es megállapodás (WTO-megállapodás a vámérték megállapításáról) szerint megállapított érték;
f) a 15. melléklet listájában szereplő „gyártelepi ár” a termékért azon gyártónak fizetett ár, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve hogy az ár tartalmazza az összes felhasznált anyag értékét, amelyből levonva bármely olyan belső adót, amely az előállított termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
g) a 15. melléklet jegyzékében szereplő „anyag értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert, illetve nem állapítható meg, az anyagért a Közösségben, a 67. cikk (1) bekezdése szerinti kedvezményezett országban vagy a 98. cikk (1) bekezdése szerinti kedvezményezett köztársaságban fizetett első megállapítható ár. Ha a felhasznált származó anyagok értékét szükséges megállapítani, ez az albekezdés értelemszerűen alkalmazandó;
h) „árucsoport” és „vámtarifaszám” a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúrában használt árucsoport és vámtarifaszám (négy számjegyű kódok);
i) a „besorolt” valamely termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;
j) „szállítmány” a termékek azon csoportja, amelyeket egy exportőrtől egy címzettnek egyidejűleg szállítanak, vagy amelynek az exportőrtől a címzettnek történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik.
1. szakasz
Általános Preferenciális Rendszer
1. alszakasz
A származó termék fogalmának meghatározása
67. cikk
(1) A Közösség által a fejlődő országokból (a továbbiakban: kedvezményezett országok) származó termékekre nyújtott általános preferenciális tarifális elbánásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az alábbi termékeket kell a kedvezményezett országból származónak tekinteni:
a) a 68. cikk értelmében teljes egészében az adott országban létrejött vagy előállított termékek;
b) az adott országban létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállítása során az a) pontban említettektől eltérő termékeket is felhasználtak, feltéve hogy az említett termékek a 69. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
(2) E szakasz alkalmazásában a (3) bekezdés értelmében a Közösségből származó olyan termékeket, amelyek egy kedvezményezett országban a 70. cikkben leírtakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az adott kedvezményezett országból származónak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a Közösségben előállított termékek származásának megállapítására.
(4) Amennyiben Norvégia és Svájc általános preferenciális elbánást biztosít az (1) bekezdésben említett kedvezményezett országból származó termékekre, és alkalmazza a származás fogalmának e szakaszban megállapítottak szerinti definícióját, a Közösségből, Norvégiából és Svájcból származó olyan termékeket, amelyek egy kedvezményezett országban a 70. cikkben leírtakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át, az adott kedvezményezett országból származónak kell tekinteni.
Az első albekezdés rendelkezései (a szóban forgó preferenciális tarifális elbánás tekintetében a származásra vonatkozó szabályok értelmében) kizárólag a Közösségből, Norvégiából és Svájcból származó, közvetlenül a kedvezményezett országba kivitt termékekre alkalmazandók.
Az első albekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó termékekre.
A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azt a napot, amelytől kezdődően az első és második albekezdésben meghatározott rendelkezések alkalmazandók.
(5) A (4) bekezdés rendelkezései azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy Norvégia és Svájc a kölcsönösségi alapon ugyanolyan elbánást biztosítanak a Közösség termékeinek.
68. cikk
(1) Az alábbiakat kell teljes egészében valamely kedvezményezett országban vagy a Közösségben létrejött vagy előállított árunak tekinteni:
a) az adott államban a föld mélyéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termények;
c) az ott született és nevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;
f) az adott ország vagy a Közösség hajóival, azok felségvizein kívül a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, illetve más, tengerből származó termékek;
g) a kizárólag az f) pontban említett termékekből a kedvezményezett ország vagy a Közösség feldolgozóhajói fedélzetén előállított termékek;
h) a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;
i) az ott folytatott gyártási műveletekből származó hulladék és maradék;
j) a felségvizeken kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve hogy a kedvezményezett országnak vagy a Közösségnek kizárólagos joga van azok kiaknázására;
k) az ott kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből előállított termékek.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában szereplő „a kedvezményezett ország vagy a Közösség hajói” és „a kedvezményezett ország vagy a Közösség feldolgozóhajói” kifejezések csak olyan hajókra és feldolgozóhajókra vonatkoznak,
— amelyeket a kedvezményezett országban vagy egy EK-tagállamban lajstromoztak, illetve vettek nyilvántartásba,
— amelyek a kedvezményezett ország vagy a tagállam lobogója alatt hajóznak,
— amelyek legalább 50 %-ban a kedvezményezett ország, illetve a tagállam állampolgárainak tulajdonában vannak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye az adott országban, illetve valamely tagállamban található, amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és e testületek tagjainak többsége a kedvezményezett ország, illetve a tagállam állampolgára, továbbá – társaságok esetében – alaptőkéjének legalább a fele az adott országnak vagy tagállamnak, illetve az adott ország vagy tagállam állampolgárainak vagy közjogi szerveinek a rendelkezési joga alá tartozik,
— amelyek kapitánya és tisztjei a kedvezményezett ország vagy a tagállam állampolgárai, és
— amelynek legénysége legalább 75 %-ban a kedvezményezett ország vagy a tagállam állampolgáraiból áll.
(3) A „kedvezményezett ország” és a „Közösség” kifejezések az adott országhoz vagy tagállamhoz tartozó felségvizeket is magukban foglalják.
(4) A tengerjáró hajók – ideértve a kifogott halak feldolgozását végző feldolgozóhajókat is – az adott kedvezményezett ország vagy a Közösség területének részét képezik, feltéve hogy a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelnek.
69. cikk
A 67. cikk alkalmazásában azok a termékek, amelyek előállítása nem teljes mértékben egy kedvezményezett országban vagy a Közösségben jöttek létre vagy kerültek előállításra, akkor tekintendők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a 15. mellékletben szereplő felsorolásban megállapított feltételek teljesülnek.
Ezek a feltételek az e szakaszban megemlített összes termék esetében meghatározzák azt a feldolgozást vagy megmunkálást, amelyet az előállításkor használt nem származó anyagokon végre kell hajtani; a feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak.
Ha egy olyan terméket, amely megszerezte a származó helyzetet azáltal, hogy eleget tett a listában megállapított feltételeknek, egy másik termék előállításában használnak fel, nem vonatkoznak rá az azt tartalmazó termékre vonatkozó feltételek, és nem veendők figyelembe azok a nem származó anyagok, amelyeket az előállítása során esetleg felhasználtak.
70. cikk
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a származó helyzet megszerzéséhez nem elegendő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy a 69. cikkben foglalt követelmények teljesülnek-e:
a) a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;
b) a csomagok megosztása vagy összeállítása;
c) a mosás, tisztítás; a por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
d) a textilanyagok vasalása vagy mángorlása;
e) az egyszerű festési vagy fényezési műveletek;
f) a gabonafélék és rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése; fényezése vagy glazúrozása;
g) a cukor színezésére vagy formázott cukor előállítására irányuló műveletek; cukor részleges vagy teljes őrlése;
h) a gyümölcsök, dió- és zöldségfélék héjtalanítása, magozása és hámozása;
i) az élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;
j) a szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (beleértve az árucikk-készletek összeállítását is);
k) az egyszerű palackba, üvegbe, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés, és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;
l) a jelzések, címkék, logók és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;
m) különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű keverése, amennyiben a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki az e szakaszban megállapított azon feltételeket, amelyek alapján azokat egy kedvezményezett országból vagy a Közösségből származónak lehet tekinteni;
n) árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek, vagy a termékek részekre való szétszerelése;
o) az a)–n) pontban meghatározott legalább két művelet kombinációja;
p) az állatok levágása.
(2) A kedvezményezett országban vagy a Közösségben egy adott termékkel kapcsolatban végrehajtott összes művelet figyelembevételével történik annak meghatározása, hogy a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás nem kielégítőnek tekintendő-e az (1) bekezdés értelmében.
70a. cikk
(1) E szakasz rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerint történő besorolásánál alapegységnek kell tekinteni.
Ebből tehát az következik, hogy:
a) amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt képezi a minősítés egységét;
b) amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá sorolt több azonos termékből áll, e szakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.
(2) Amennyiben a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya szerint besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor a származás meghatározásakor a termékkel megegyező megítélés alá esik.
71. cikk
(1) A 69. cikk rendelkezéseitől eltérve a nem származó anyagok is felhasználhatók egy adott termék előállítása során, feltéve hogy azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át.
Ahol a listában több százalékos arány szerepel a nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, ezeket a százalékos arányokat nem léphetik túl az első albekezdés alkalmazásakor.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékekre.
72. cikk
(1) A 67. cikktől eltérve, annak meghatározásánál, hogy vajon egy regionális csoporthoz tartozó kedvezményezett országban előállított termék a fenti cikk értelmében az adott országból származó-e, azokat a regionális csoport bármely más országából származó termékeket, amelyeket az előállítás során a regionális csoport valamely más országában felhasználtak, úgy kell tekinteni, mintha a nevezett termék előállítása szerinti országból származnának (regionális kumuláció).
(2) A végtermék származási országának meghatározása a 72a. cikk szerint történik.
(3) A regionális kumulációt az általános preferenciális rendszer előnyeiben részesülő kedvezményezett országok három különálló regionális csoportjára kell alkalmazni:
a) I. csoport: Brunei Darussalam, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam;
b) II. csoport: Bolívia, Costa Rica, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Nicaragua, Panama, Peru, Salvador, Venezuela;
c) III. csoport: Banglades, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka.
(4) A „regionális csoport” kifejezés az I., a II. vagy a III. csoportot jelöli, az adott esettől függően.
72a. cikk
(1) Ha egy regionális csoporthoz tartozó országból származó árut ugyanannak a regionális csoportnak egy másik országában megmunkálnak vagy feldolgoznak, az áru származási országának a regionális csoport azon országát kell tekinteni, ahol az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve hogy
a) az ott hozzáadott érték a (3) bekezdés definíciója szerint meghaladja a regionális csoport bármely másik országából származó felhasznált termékek legmagasabb vámértékét; és
b) az ott elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 70. cikkben megállapítottakat, illetve a textiltermékek esetében a 16. mellékletben feltüntetett műveleteket is.
(2) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő, származásra vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a termékeket a regionális csoport azon országából származónak kell tekinteni, amelyre ország a regionális csoport más országából érkező származó termékeknek a legmagasabb vámértéket adja.
(3) A „hozzáadott érték” a gyártelepi ár, levonva belőle minden olyan beépített termék vámértékét, amely a regionális csoport egy másik országából származónak minősül.
(4) Olyan áruk esetén, amelyeket egy regionális csoport egyik országából ugyanannak a regionális csoportnak egy másik országába megmunkálás vagy feldolgozás céljára kivisznek, illetve újra kivisznek anélkül, hogy további megmunkálás vagy feldolgozáson keresztülmennének, a származó helyzet igazolása az első országban kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány alapján történik.
(5) Egy regionális csoporthoz tartozó országból a Közösségbe kivitt áru esetében a 72., 72a. és a 72b. cikk feltételei szerint megszerzett vagy fenntartott származó helyzet igazolása az adott országban kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány vagy a (4) bekezdés rendelkezései szerint kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány alapján kiállított számlanyilatkozat alapján történik.
(6) A FORM „A” származási bizonyítvány 12. rovatában vagy a számlanyilatkozaton a származási ország:
— a (4) bekezdés szerinti további megmunkálás vagy feldolgozás nélkül kivitt termékek esetében az előállítás szerinti ország,
— a további megmunkálás vagy feldolgozás után kivitt termékek esetében az (1) bekezdés szerint meghatározott származási ország.
72b. cikk
(1) A 72. és a 72a. cikk csak akkor alkalmazható, ha:
a) a regionális csoport országai között a kereskedelemre vonatkozó szabályok a regionális kumuláció vonatkozásában megegyeznek az e szakaszban megállapítottakkal;
b) a regionális csoport minden egyes országa vállalta, hogy teljesíti ezen szakasz rendelkezéseit, illetve biztosítja azok teljesítését, valamint gondoskodik a szükséges igazgatási együttműködésről mind a Közösséggel, mind a regionális csoport többi országával annak érdekében, hogy biztosítsa a FORM „A” származási bizonyítványok megfelelő kibocsátását, illetve a FORM „A” származási bizonyítványok és számlanyilatkozatok ellenőrzését.
Ezt a kötelezettségvállalást az esettől függően a következő titkárságok valamelyikén keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz:
i. I. csoport: a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) főtitkársága;
ii. II. csoport: az Andok Közösség–Közép-amerikai Közös Piac és Panama Származási Állandó Vegyes Bizottság (Comité Conjunto Permanente de Origen Comunidad Andina – Mercado Común Centroamericano y Panamá);
iii. III. csoport: a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) titkársága.
(2) Minden egyes regionális csoport esetében a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, amint az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesültek.
(3) A 78. cikk (1) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható a regionális csoport egy tagországából származó termékekre akkor, amikor azok az adott regionális csoport egy másik tagországának területén haladnak keresztül, függetlenül attól, hogy ott további megmunkálás vagy feldolgozás történik-e, vagy sem.
73. cikk
Azokat a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, úgy kell tekinteni, mint amelyek a kérdéses berendezés, gép, készülék vagy jármű részei.
74. cikk
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, ha egy készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet, mint egészet származónak kell tekinteni, feltéve hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
75. cikk
Annak meghatározásához, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani az alábbi, előállításkor használt áruk származását:
a) energia és tüzelőanyag;
b) felszerelés és berendezések;
c) gépek és szerszámok;
d) olyan áruk, amelyek nem kerülnek bele és amelyeket nem is terveznek beépíteni a termék végső összetételébe.
76. cikk
(1) E szakasz rendelkezéseitől el lehet térni a legkevésbé fejlett kedvezményezett országok érdekében, ha azt a meglévő iparágak fejlesztése vagy új iparágak meghonosítása indokolja. A legkevésbé fejlett kedvezményezett országokat EK tanácsi rendeletek és az általános tarifális preferenciák alkalmazásáról szóló ESZAK-határozat sorolják fel. Ebből a célból az érintett országnak kérelmet kell benyújtania a Közösséghez az eltérésekre vonatkozóan, amelyet a (3) bekezdés szerint indokolással kell ellátnia.
(2) A kérelmek elbírálásakor különösen a következőket kell figyelembe venni:
a) azokat az eseteket, amelyekben a fennálló származási szabályok alkalmazása jelentősen befolyásolná az érintett ország egy meglévő ágazatában a Közösségbe történő kivitel lehetőségét, különös tekintettel olyan esetekre, ahol ezek alkalmazása vállalkozások megszűnéséhez vezetne;
b) azokat a speciális eseteket, ahol világosan kimutatható, hogy a származási szabályok egy ágazatban jelentős beruházásokat tarthatnának vissza, és az eltérés befektetési programok végrehajtását ösztönözné, amivel lehetővé válna a szabályok fokozatos betartása;
c) a meghozandó határozat gazdasági és társadalmi hatásait, különös tekintettel a foglalkoztatottságra a kedvezményezett országokban és a Közösségben.
(3) Az eltérés iránti kérelmek elbírálásának megkönnyítése érdekében a kérelmező országnak kérelme alátámasztásául a lehető legteljesebb tájékoztatással kell szolgálnia, amelynek különösen az alább felsorolt pontokra kell kiterjednie:
— a késztermék leírása,
— a harmadik országból származó anyagok jellege és mennyisége,
— a előállítási eljárás,
— a hozzáadott érték,
— az érintett vállalkozás alkalmazottainak száma,
— a Közösségbe történő kivitel tervezett nagyságrendje,
— az alapanyag-ellátás egyéb lehetséges forrásai,
— a kérelmezett időtartam indoklása,
— egyéb észrevételek.
(4) A Bizottság az eltérésre vonatkozó kérelmet a Vámkódex Bizottsághoz továbbítja. ►M22 Erről a bizottsági eljárásnak megfelelően kell határozni. ◄
(5) Eltérés alkalmazása esetén az alábbi bejegyzést kell feltüntetni a FORM „A” származási bizonyítvány 4. rovatában vagy a 89. cikkben meghatározott számlanyilatkozatban:
„Eltérés – …/…/EK rendelet”.
(6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit bármilyen meghosszabbításra is alkalmazni kell.
77. cikk
Az e szakaszban meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a kedvezményezett ország vagy a Közösség területén.
Ha a kedvezményezett országból vagy a Közösségből egy másik országba kivitt származó terméket visszaviszik, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
— a visszahozott termékek azonosak a kivitt termékekkel, és
— az adott országbeli tartózkodásuk vagy szállításuk alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.
78. cikk
(1) Az alábbiak tekinthetők a kedvezményezett országból a Közösségbe vagy a Közösségből a kedvezményezett országba történő közvetlen szállításnak:
a) a termékek szállítása más ország területének érintése nélkül, kivéve az olyan országok területét, amelyek ugyanahhoz a regionális csoporthoz tartoznak, a 72. cikk alkalmazásában;
b) A kedvezményezett országon vagy a Közösségen kívül más ország területén átszállított, egyetlen szállítmányt alkotó termékek, amelyeket esetleg átrakodnak vagy ideiglenesen raktároznak az adott országokban, feltéve hogy a termékek a tranzitországban vagy raktározás szerinti országban a vámhatóságok felügyelete alatt maradnak, és nem esnek át semmilyen műveleten a kirakodáson, újra berakodáson vagy a jó állapotban történő megőrzést célzó bármilyen más műveleten kívül;
c) Norvégia vagy Svájc területén átszállított és később részben vagy egészben a Közösségbe vagy a kedvezményezett országba újra kivitt termékek, feltéve hogy azok a tranzitország vagy raktározás szerinti ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és nem esnek át semmilyen műveleten a kirakodáson, újra berakodáson vagy a jó állapotban történő megőrzést célzó bármilyen más műveleten kívül;
d) olyan termékek, amelyeket megszakítás nélkül, csővezetékeken szállítanak a kiviteli kedvezményezett ország területén kívüli vagy a Közösség területén kívüli területen keresztül.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesítését az alábbi okmányok benyújtásával kell bizonytani az illetékes vámhatóságnak:
a) az exportáló országból a tranzitországon történő áthaladásra vonatkozó egyetlen fuvarokmány; vagy
b) a tranzitország vámhatóságai által kiállított igazolás, amely:
— pontos leírást ad a termékekről,
— tartalmazza a termék kirakodásának és újra berakodásának napját, illetve, ahol szükséges, a hajó vagy egyéb felhasznált szállítóeszköz nevét, és
— tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit;
c) vagy ezek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.
79. cikk
(1) Egy kedvezményezett országból egy másik országban megrendezett kiállításra küldött, és a kiállítást követően a Közösségbe történő behozatal céljára értékesített származó termékek a Közösségbe történő behozatalukkor jogosultak a 67. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra, feltéve hogy a termékek megfelelnek az e szakasz szerinti, a kedvezményezett országból származóként való elismerés feltételeinek, továbbá, hogy az illetékes Közösségen belüli vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
a) az exportőr ezeket a termékeket a kedvezményezett országból közvetlenül továbbította abba az országba, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott kiállította;
b) a termékeket az exportőr egy közösségbeli személy részére értékesítette vagy más módon rendelkezett róla;
c) a termékeket a kiállítás ideje alatt vagy azt követően haladéktalanul továbbították a Közösségbe ugyanabban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték;
d) a termékeket a kiállításra küldésük óta a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen célra nem használták.
(2) A FORM „A” származási bizonyítványt szokásos módon kell benyújtani a közösségi vámhatóságoknak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, a termékek jellegével és a kiállításuk körülményeivel kapcsolatos további okmányszerű bizonyíték is megkövetelhető.
(3) Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóság felügyelete alatt maradnak.
2. alszakasz
A származás igazolása
80. cikk
A kedvezményezett országból származó termékek a 67. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás kedvezményében az alábbi okmányok benyújtása esetén részesülhetnek:
a) a 17. mellékletben megadott mintának megfelelő FORM „A” származási bizonyítvány; vagy
b) a 89. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben egy, az exportőr által a számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat a 18. mellékletben olvasható szöveggel, amely okmány kellő részletességgel leírja az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljék annak azonosítása (a továbbiakban: számlanyilatkozat);
a)
FORM „A” SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY
81. cikk
(1) Az e szakasz értelmében származónak minősülő termékek Közösségbe történő behozataluk esetén – amennyiben azokat a 78. cikk értelmében közvetlenül szállították a Közösségbe – a 67. cikkben meghatározott preferenciális elbánásban részesülhetnek olyan FORM „A” származási bizonyítvány bemutatásával, amelyet a kedvezményezett ország vámhatósága vagy más illetékes kormányzati hatósága állított ki, feltéve hogy a szóban forgó ország hatóságai:
— közölte a Bizottsággal a 93. cikkben megkövetelt információt, és
— a Közösségnek segítséget nyújtanak azáltal, hogy lehetővé teszik a tagállamok vámhatóságai számára az okmány hitelességének, illetve a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó tájékoztatás helytállóságának ellenőrzését.
(2) A FORM „A” származási bizonyítvány csak akkor adható ki, ha a 67. cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazása céljából előírt igazoló okmányként szolgál.
(3) A FORM „A” származási bizonyítványt csak az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre lehet kiállítani.
(4) Az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmével együtt – annak alátámasztásaként – be kell nyújtania minden megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a kivitelre kerülő termékek a FORM „A” származási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó feltételeknek eleget tesznek.
(5) A kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatósága a bizonyítványt akkor bocsátja ki, ha a kivitelre kerülő áruk az 1. alszakasz értelmében abból az országból származónak tekinthetők. A bizonyítványt az exportőr rendelkezésére kell bocsátani, mihelyt a kivitel megtörtént, illetve bizonyossá vált, hogy meg fog történni.
(6) Az (5) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének ellenőrzésére az illetékes kormányzati hatóságok jogosultak minden okmányszerű bizonyítékot bekérni, és elvégezni az általuk szükségesnek ítélt ellenőrzéseket.
(7) A kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatóságainak felelőssége annak biztosítása, hogy a bizonyítványokat és a kérelmeket megfelelően töltsék ki.
(8) A FORM „A” származási bizonyítvány 2. rovatának kitöltése nem kötelező. A 12. rovatot az„Európai Közösség” bejegyzés vagy az egyik tagállam nevének feltüntetésével kell kitölteni.
(9) A FORM „A” származási bizonyítvány kiállításának keltét a 11. rovatban kell feltüntetni. Az aláírást kézzel kell beleírni a bizonyítványt kiállító illetékes kormányzati hatóságok számára fenntartott rovatba.
82. cikk
Amennyiben az importőr kérésére és a behozatali ország vámhatóságai által megállapított feltételek mellett a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya értelmében vett és a Harmonizált Rendszer XVI. vagy XVII. áruosztályai, illetve a 7308 vagy 9406 vámtarifaszámai alá tartozó szétszedett vagy nem összeszerelt termékek behozatala részszállítmányok formájában történik, akkor az ilyen termékek esetében egyetlen származási bizonyítványt kell benyújtani a vámhatóságok részére az első részszállítmány behozatalakor.
83. cikk
Mivel a FORM „A” származási bizonyítvány a 67. cikkben meghatározott, a preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos előírások alkalmazásához szükséges igazoló okmány, az exportáló ország illetékes kormányzati hatóságának feladata megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatoknak az ellenőrzése érdekében.
84. cikk
A származási igazolásokat a behozatali tagállam vámhatóságai részére kell benyújtani a Vámkódex 62. cikkében megállapított eljárások szerint. Az említett hatóságok megkövetelhetik a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy a behozatali nyilatkozat mellé csatolják az importőr nyilatkozatát arról, hogy a termékek megfelelnek az e szakasz alkalmazásához szükséges feltételeknek.
85. cikk
(1) A 81. cikk (5) bekezdésétől eltérve a FORM „A” származási bizonyítvány kivételesen az adott termékek kivitele után is kibocsátható, ha:
a) a kivitelkor tévedés, nem szándékos mulasztás vagy más különleges körülmények miatt nem bocsátották ki; vagy
b) az illetékes kormányzati hatóságok megelégedésére bizonyítást nyer, hogy a FORM „A” származási bizonyítványt kibocsátották, de behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el.
(2) Az illetékes kormányzati hatóságok csak akkor állíthatják ki utólag a bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a megfelelő kiviteli okmányokban szereplő adatokkal, valamint hogy a szóban forgó termék kivitele során nem adtak ki az e szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelő FORM „A” származási bizonyítványt.
(3) Az utólag kiállított FORM „A” származási bizonyítvány 4. rovatát a „délivré a posteriori” vagy az „issued retrospectively” megjegyzéssel kell ellátni. „Issued retrospectively”„Délivré a posteriori”.
86. cikk
(1) A FORM „A” származási bizonyítvány eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó illetékes kormányzati hatósághoz fordulhat, és – az annak birtokában lévő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiállítását kérheti. Az így kibocsátott FORM „A” másodlat 4. rovatában szerepelnie kell a „Duplicate” vagy „Duplicata” megjegyzésnek, valamint az eredetileg kiadott bizonyítvány kiállítási időpontjának és sorszámának.
(2) A 90b. cikk alkalmazásában a másodlat az eredeti példány kiállításának napjától érvényes.
87. cikk
(1) Ha a származó termékeket a Közösségben lévő valamely vámhivatal felügyelete alá helyezik, az eredeti származási igazolás egy vagy több FORM „A” származási bizonyítvánnyal helyettesíthető a termékek összességének vagy egy részének a Közösségen belül máshova, illetve Svájcba vagy Norvégiába küldése céljából. A helyettesítő FORM „A” származási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal bocsátja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.
(2) Az (1) bekezdés vagy a 88. cikk szerint kibocsátott helyettesítő bizonyítvány a vonatkozó termékek végleges származási bizonyítványának tekintendő. A helyettesítő bizonyítványt a reexportőr írásos kérelmére állítják ki.
(3) A helyettesítő bizonyítvány jobb felső rovatában fel kell tüntetni annak a közbülső országnak a nevét, ahol azt kibocsátották.
„Replacement certificate”„Certificat de replacement” A 4. rovatban fel kell tüntetni a „Replacement certificate” vagy a „Certificat de replacement” bejegyzések egyikét, valamint az eredeti származási bizonyítvány kibocsátásának napját és annak sorszámát.
A reexportőr nevét az 1. rovat tartalmazza.
A végső címzett nevét a 2. rovat tartalmazza.
Az újra kivitt termékek eredeti bizonyítványon szereplő összes adatát át kell vezetni a 3–9. rovatokba.
A reexportőr számlájára történő hivatkozást a 10. rovat tartalmazza.
A helyettesítő bizonyítványt kibocsátó vámhatóságok záradékkal látják el a 11. rovatot. A hatóságok felelőssége kizárólag a helyettesítő bizonyítvány kiadására korlátozódik. A 12. rovatban szereplő, a származási országra és a rendeltetési országra vonatkozó adatokat az eredeti bizonyítványról kell átvezetni. A reexportőr köteles aláírni ezt a rovatot. Az e rovatot jóhiszeműen aláíró reexportőr nem felelős az eredeti bizonyítványon szereplő adatok pontosságáért.
(4) Az (1) bekezdésben említett művelet elvégzését kérő vámhivatal az eredeti bizonyítványon feltünteti a továbbított termékek tömegét, számát és jellegét, és jelzi rajta a vonatkozó helyettesítő bizonyítvány/bizonyítványok sorszámát/sorszámait. A vámhivatal az eredeti bizonyítványt legalább három évig megőrzi.
(5) Az eredeti bizonyítvány fénymásolata a helyettesítő bizonyítványhoz csatolható.
(6) A 76. cikk rendelkezései szerint meghatározott eltérés alapján, a 67. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra jogosult termékek esetében az e cikkben megállapított eljárás csak a Közösségbe szánt termékekre alkalmazható.
88. cikk
Az e szakasz szerinti származó termékek Közösségbe történő behozataluk esetén a 67. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánásban részesülhetnek a kedvezményezett ország illetékes kormányzati hatósága által kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány alapján Norvégia vagy Svájc vámhatósága által kibocsátott helyettesítő FORM „A” származási bizonyítvány bemutatásával, feltéve hogy a 78. cikkben meghatározott feltételek teljesültek, és hogy Norvégia, illetve Svájc együttműködik a Közösséggel oly módon, hogy lehetővé teszik annak vámhatóságai számára a kibocsátott bizonyítványok hitelességének és pontosságának ellenőrzését. A 94. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárást értelemszerűen alkalmazni kell. A 94. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidő nyolc hónapra hosszabbodik.
b)
SZÁMLANYILATKOZAT
89. cikk
(1) A számlanyilatkozatot az alábbiak állíthatják ki:
a) a 90. cikk szerinti elfogadott közösségi exportőr; vagy
b) egy vagy több csomagból álló és 6 000 euró összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó szállítmány exportőre, amennyiben a 81. cikk (1) bekezdésében említett segítségnyújtás vonatkozik erre az eljárásra.
(2) A számlanyilatkozat akkor állítható ki, ha az érintett termékek a Közösségből vagy a kedvezményezett országból származónak tekinthetők, és eleget tesznek e szakasz egyéb követelményeinek.
(3) A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy a kiviteli ország vámhatóságának vagy egyéb illetékes kormányzati hatóságainak felszólítására bármikor benyújtsa az összes megfelelő okmányt, amelyek bizonyítják az érintett termékek származó helyzetét, illetve az e szakasz egyéb követelményeinek való megfelelést.
(4) Az exportőrnek a számlanyilatkozatot francia vagy angol nyelven kell kiállítania oly módon, hogy a számlára, a szállítólevélre vagy bármely egyéb kereskedelmi okmányra rágépeli, rábélyegzi vagy rányomtatja a 18. mellékletben olvasható szövegű nyilatkozatot. Ha a nyilatkozatot kézírással írják, azt tintával és nyomtatott betűvel kell leírni.
(5) A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr saját kezű eredeti aláírásának. Mindazonáltal a 90. cikk szerinti elfogadott exportőr nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, amennyiben írásbeli kötelezettségvállalást tesz a vámhatóságok felé arról, hogy teljes felelősséget vállal a nevét tartalmazó bármely számlanyilatkozatért oly módon, mintha azt saját kezűleg aláírta volna.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben a számlanyilatkozat használatára az alábbi különleges feltételek vonatkoznak:
a) minden egyes szállítmány esetében külön számlanyilatkozatot kell kiállítani;
b) ha a szállítmányban lévő áru a kiviteli országban már átesett „származó termék” meghatározására vonatkozó ellenőrzésen, számlanyilatkozatában az exportőr hivatkozhat erre az ellenőrzésre.
Az első albekezdés rendelkezései nem mentesítik az exportőrt az alól, hogy megfeleljen a vám- és postaügyi rendelkezésekben kötelezően előírt egyéb alakiságoknak.
90. cikk
(1) A közösségi vámhatóságok engedélyt adhatnak bármely exportőrnek (a továbbiakban: „elfogadott exportőr”), aki rendszeresen szállít a 67. cikk (2) bekezdése értelmében a Közösségből származó termékeket, és aki a vámhatóságok megelégedésére megad a termékek származó helyzetének ellenőrzéséhez szükséges minden garanciát, továbbá eleget tesz az e szakasz számlanyilatkozatok kiállításával kapcsolatos követelményeinek, arra, hogy az adott termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot állíthasson ki.
(2) A vámhatóságok az általuk szükségesnek tartott feltételek szerint adhatják meg az elfogadott exportőri státust.
(3) A vámhatóságok az elfogadott exportőr részére vámhatósági engedélyszámot adnak ki, amelyet az köteles feltüntetni a számlanyilatkozaton.
(4) A vámhatóságok figyelemmel kísérik az engedély elfogadott exportőr által történő felhasználását.
(5) A vámhatóságok bármikor visszavonhatják az engedélyt. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett valamennyi garanciát, nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett feltételeknek, vagy ha egyébként nem megengedett módon használja fel az engedélyt.
90a. cikk
(1) A 67. cikk (2) bekezdése szerinti közösségi termékek származó helyzete az alábbi okmányokkal igazolható:
a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza; vagy
b) a 89. cikk szerinti számlanyilatkozat.
(2) Az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatában fel kell tüntetnie a „GSP beneficiary countries” és „EC” vagy a „Pays bénéficiaires du SPG” és „CE” bejegyzéseket.
(3) E szakasznak a FORM „A” származási bizonyítvány kibocsátásával, használatával és utólagos ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az EUR.1 szállítási bizonyítványokra és a kibocsátásukkal kapcsolatos rendelkezések kivételével a számlanyilatkozatokra.
90b. cikk
(1) A származási igazolás a kiviteli országban történő kiállítás napjától számított 10 hónapig érvényes, és azt ezen időszak alatt be kell nyújtani a behozatali ország vámhatóságának.
(2) A behozatali ország vámhatósága részére az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolások akkor fogadhatók el a 67. cikkben említett preferenciális tarifális kedvezmények alkalmazásának céljából, ha az okmányokat rendkívüli körülmények miatt nem tudták benyújtani a megállapított határidőre.
(3) A késedelmes bemutatás egyéb eseteiben a behozatali ország vámhatósága elfogadhatja a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt már bemutatták.
(4) Az importőr kérésére és tekintettel a behozatali tagállam vámhatósága által megállapított feltételekre, a vámhatóság részére elég egyetlen származási igazolást benyújtani az első szállítmány behozatalakor, ha az áruk:
a) behozatala rendszeres, folyamatos és jelentős értékű kereskedelmi forgalomban történik;
b) azonos adásvételi szerződés tárgyát képezik, amelynek szerződő felei a kiviteli országban és a Közösségben letelepedettek;
c) a Kombinált Nómenklatúra azonos (nyolc számjegyű) kódja alá tartoznak;
d) kizárólag ugyanattól az exportőrtől származnak, a végcéljuk ugyanaz az importőr, és azonos közösségi vámhivatalnál vetik őket alá a beléptetési alakiságoknak.
Ez az eljárás az illetékes vámhatóságok által meghatározott mennyiségekre és időtartamra alkalmazható. Ez az időtartam semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a három hónapot.
90c. cikk
(1) Azok a termékek, amelyeket magánszemély kiscsomagként ad fel magánszemély részére, vagy amelyek az utazók személyes poggyászának részét képezik, a 67. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra jogosult származó termékeknek minősülnek anélkül, hogy FORM „A” származási bizonyítványt vagy számlanyilatkozatot kellene bemutatni, amennyiben az ilyen termékeket nem kereskedelmi jelleggel hozzák be, és nyilatkozatot tettek arról, hogy megfelelnek az e szakasz alkalmazásához szükséges feltételeknek, és nem kétséges az ilyen tartalmú nyilatkozat hitelessége.
(2) A nem kereskedelmi célú behozatalnak a címzettek vagy az utasok, illetve ezek családtagjainak személyes használatára szolgáló termékek alkalmi jellegű behozatala minősül, ha a termékek jellege és mennyisége alapján egyértelműen kizárható, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik.
Ezen túlmenően, az ilyen termékek összértéke nem haladja meg kiscsomagonként az 500 eurót, utazók személyes poggyászaként pedig az 1 200 eurót.
91. cikk
(1) A 67. cikk (2), (3), illetve (4) bekezdésének alkalmazásakor annak a kedvezményezett országnak az illetékes kormányzati hatóságai, amelynél a FORM „A” származási bizonyítvány kiállítását kérelmezték, olyan termékek esetében, amelynek előállítása során a Közösségből, Norvégiából vagy Svájcból származó anyagokat használnak fel, az EUR.1 szállítási bizonyítványra vagy – ahol szükséges – a számlanyilatkozatra támaszkodnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány 4. rovatának tartalmaznia kell az „EC cumulation”, „Norway cumulation”, vagy „Switzerland cumulation”, illetve a „Cumul CE”, „Cumul Norvège” vagy „Cumul Suisse” bejegyzést.
92. cikk
A FORM „A” származási bizonyítvány, az EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy a számlanyilatkozat adatai, illetve a vámhivatal számára a termékek behozatalával kapcsolatos alakiságok elintézése céljából benyújtott okmányok adatai közti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a bizonyítványt vagy a nyilatkozatot, ha megfelelően megállapítást nyer, hogy az adott okmány a bemutatott termékekre vonatkozik.
A FORM „A” származási bizonyítvány, az EUR.1 szállítási bizonyítvány vagy a számlanyilatkozat egyértelmű alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik ezen okmány elutasítását, ha ezek a hibák nem teszik kétségessé az adott okmányban közölt megállapítások helyességét.
3. alszakasz
Az igazgatási együttműködés módszerei
93. cikk
(1) A kedvezményezett országok közlik a Bizottsággal a területükön lévő olyan kormányzati hatóságok nevét és címét, amelyek jogosultak FORM „A” származási bizonyítványokat kibocsátani, illetve az ilyen hatóságok által használt bélyegzők lenyomatmintáit, valamint a FORM „A” származási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős megfelelő kormányzati hatóságok nevét és címét. A bélyegzők attól a naptól kezdve érvényesek, amikor a Bizottság átveszi azok lenyomatmintáit. A Bizottság továbbítja ezt a közlést a tagállamok vámhatóságai felé. Ha e közlés korábbi közlések módosításával jár, a Bizottság a kedvezményezett országok illetékes kormányzati hatóságai által adott útmutatás szerint jelzi az új bélyegzők használatbavételének napját. Ez a közlés bizalmas; azonban a termékek szabad forgalomba bocsátásakor a szóban forgó vámhatóságok lehetővé tehetik, hogy az importőr vagy annak megfelelően meghatalmazott képviselője megtekintse a bélyegzők e bekezdésben említett lenyomatmintáit.
(2) A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában („C” sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdődően a 97. cikkben említett új kedvezményezett országok megfeleltek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(3) A Bizottság megküldi a kedvezményezett országoknak a tagállamok vámhatóságai által az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátására használt bélyegzők lenyomatmintáit.
93a. cikk
A 67. cikkben említett preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos rendelkezések alkalmazása céljából minden kedvezményezett ország köteles betartani a termékek származásával, a FORM „A” származási bizonyítvány kibocsátásával, a számlanyilatkozatok használatának feltételeivel és az igazgatási együttműködés módszereivel kapcsolatos szabályokat, illetve gondoskodni azok betartásáról.
94. cikk
(1) A FORM „A” származási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha a vámhatóságok alapos okkal kételkedhetnek az okmány hitelességében vagy az érintett termékek származó helyzetét, illetve az e szakasz egyéb követelményeinek teljesítését illetően.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a közösségi vámhatóságok visszaküldik a FORM „A” származási bizonyítványt és – ha csatolták – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy e dokumentumok másolatát a kedvezményezett kiviteli ország illetékes kormányzati hatóságai részére, szükség esetén, megadva a vizsgálat okát is. Az ellenőrzési kérelem alátámasztására továbbítanak minden okmányt és információt, amely arra enged következtetni, hogy a származási igazolásban megadott információ helytelen.
Ha az érintett hatóságok úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a 66. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás megadását, az áruk kiadását az importőrnek csak az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett engedélyezik.
(3) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően utólagos ellenőrzést kérnek, az ellenőrzés elvégzésére és az eredmények közlésére a közösségi vámhatóságok felé legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre. Az eredményekből megállapíthatónak kell lennie, hogy a szóban forgó származási igazolás a ténylegesen kivitt termékekre vonatkozik-e, és hogy e termékek a kedvezményezett országból vagy a Közösségből származónak tekinthetők-e.
(4) A 91. cikk szerint kibocsátott FORM „A” származási bizonyítvány esetében a válasznak tartalmaznia kell az EUR.1 szállítási bizonyítvány(ok) vagy – ha szükséges – a megfelelő számlanyilatkozat(ok) másolatát/másolatait.
(5) Ha megalapozott kétség merül fel, és a (3) bekezdésben megjelölt hat hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, az illetékes hatóságokhoz újabb megkeresést kell küldeni. Ha a második megkeresés után az ellenőrzés eredményeit négy hónapon belül nem közlik a megkereső hatósággal, vagy ha az eredmények nem teszik lehetővé a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek valódi származásának megállapítását, a megkereső hatóság – a kivételes körülményeket leszámítva – megtagadja a preferenciális tarifális elbánásra való jogosultságot.
Az első albekezdés rendelkezéseit az azonos regionális csoporthoz tartozó országok között is alkalmazni kell az e szakasz szerint kibocsátott FORM „A” származási bizonyítványok utólagos ellenőrzésénél.
(6) Amennyiben az ellenőrzési eljárás vagy bármilyen más rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy e szakasz rendelkezéseit megsértették, a kedvezményezett kiviteli ország saját kezdeményezésére vagy a Közösség kérésére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatot folytat vagy gondoskodik annak lefolytatásáról az ilyen szabályszegések megállapítása és megelőzése érdekében. A Közösség részt vehet a vizsgálatban.
(7) A FORM „A” származási bizonyítvány utólagos ellenőrzése céljából a kedvezményezett kiviteli ország illetékes kormányzati hatóságai legalább három évig megőrzik a bizonyítványok másolatait, illetve az azokhoz kapcsolódó bármilyen kiviteli okmányt.
95. cikk
A 78. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 88. cikk csak akkor alkalmazható, ha Norvégia és Svájc az általuk a fejlődő országokból származó egyes termékek esetében megadott preferenciális tarifális kedvezmények tekintetében a Közösségben alkalmazottakhoz hasonló rendelkezéseket alkalmaz.
A Bizottság tájékoztatja a tagállamok vámhatóságait arról, hogy Norvégia és Svájc elfogadtak-e ilyen rendelkezéseket, és tájékoztatják őket arról a napról, amelytől kezdődően a 78. cikk (1) bekezdése c) pontjának és a 88. cikknek a rendelkezései, illetve a Norvégia és Svájc által elfogadott hasonló rendelkezések alkalmazandók.
E rendelkezések azzal a feltétellel alkalmazandók, hogy a Közösség, Norvégia és Svájc egyezményt kötnek, amely egyebek mellett kimondja, hogy az igazgatási együttműködést keretében biztosítják egymás számára a szükséges kölcsönös jogsegélyt.
4. alszakasz
Ceuta és Melilla
96. cikk
(1) E szakasz alkalmazásában a „Közösség” kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára. A „Közösségből származó termékek” kifejezés nem terjed ki a Ceutából és Melillából származó termékekre.
(2) Ezt a szakaszt értelemszerűen alkalmazni kell annak meghatározására, hogy a termékek Ceutába és Melillába történő behozatalukkor az általános preferenciális rendszer szerinti kedvezményekre jogosult kedvezményezett kiviteli országból származónak, illetőleg Ceutából és Melillából származónak tekinthetők-e.
(3) Ceuta és Melilla egyetlen területnek tekintendő.
(4) E szakasznak a FORM „A” származási bizonyítvány kibocsátásával, használatával és utólagos ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Ceutából és Melillából származó termékekre.
(5) A spanyol vámhatóságok gondoskodnak ezen szakasz alkalmazásáról Ceuta és Melilla területén.
5. alszakasz
Záró rendelkezés
97. cikk
Ha egy országot vagy területet a Tanács vonatkozó rendeleteiben vagy ESZAK-határozatokban említett termékek vonatkozásában újonnan vagy ismételten kedvezményezett országként ismernek el, az abból az országból vagy arról a területről származó termékek jogosultak lehetnek az általános preferenciális rendszer kedvezményeire azzal a feltétellel, hogy a 93. cikk (2) bekezdésében említett napon vagy azt követően kiviszik őket a kedvezményezett országból vagy területről.
2. szakasz
A Közösség által bizonyos országok és területekvonatkozásában autonóm módon megállapítottpreferenciális tarifális intézkedésekből részesülőkedvezményezett országok és területek
1. alszakasz
A származó termékek fogalmának meghatározása
98. cikk
(1) A Közösség által egyoldalúan elfogadott, bizonyos országokat, országcsoportokat vagy területeket (a továbbiakban: „kedvezményezett országok vagy területek”.) érintő preferenciális tarifális intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – az ennek a fejezetnek az 1. szakaszában említettek, valamint a Közösséggel társult tengerentúli országokat és területeket kivéve – a következő termékeket kell kedvezményezett országból vagy területekről származó termékeknek tekinteni:
a) a 99. cikk értelmében teljes egészében a ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ létrejött vagy előállított termékek;
b) a ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ létrejött termékek, amelynek előállítása során az a) pontban említettektől eltérő termékeket is felhasználtak, feltéve hogy az említett termékek a 100. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át.
(2) E szakasz alkalmazásában a (3) bekezdés értelmében a Közösségből származó olyan termékeket, amelyek egy ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ a 101. cikkben leírtakon túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az adott ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ származónak kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a Közösségben létrejött vagy előállított termékek származásának megállapításakor.
99. cikk
(1) Az alábbiak tekintendők teljes egészében egy ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ vagy a Közösségben létrejöttnek vagy előállítottnak:
a) ott a föld mélyéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termények;
c) az ott született és nevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;
e) az ott folytatott vadászatból és halászatból nyert termékek;
f) egy ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a Közösség hajóival, azok felségvizein kívül a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, illetve más, tengerből származó termékek;
g) a kizárólag az f) pontban említett termékekből a kedvezményezett ország vagy a Közösség feldolgozóhajói fedélzetén előállított termékek;
h) a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek;
i) az ott folytatott gyártási műveletekből származó hulladék és maradék;
j) a felségvizeken kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve hogy a ►M21 kedvezményezett ország vagy területnek ◄ vagy a Közösségnek kizárólagos joga van azok kiaknázására;
k) az ott kizárólag az a)–j) pontokban meghatározott termékekből előállított termékek.
(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában szereplő „a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a Közösség hajói” és „a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a Közösség feldolgozóhajói” kifejezések csak olyan hajókra és feldolgozóhajókra vonatkoznak,
— amelyeket a ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ ban vagy egy tagállamban lajstromoztak, illetve vettek nyilvántartásba,
— amelyek a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a tagállam lobogója alatt hajóznak,
— amelyek legalább 50 %-ban a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ , illetve a tagállam állampolgárainak tulajdonában vannak, vagy olyan társaságok tulajdonát képezik, amelyek székhelye az adott köztársaságban, illetve valamely tagállamban található, amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelő bizottságának elnöke és e testületek tagjainak többsége a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ , illetve a tagállam állampolgárai, továbbá – társaságok esetében – alaptőkéjének legalább a fele az adott köztársaságnak vagy tagállamnak, illetve az adott köztársaság vagy tagállam állampolgárainak vagy közjogi szerveinek a rendelkezési joga alá tartozik,
— amelynek kapitánya és tisztjei a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a tagállamok állampolgárai, és
— amelynek legénysége legalább 75 %-ban a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a tagállam állampolgáraiból áll.
(3) A „ ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ ” és a „Közösség” kifejezések az adott köztársasághoz vagy tagállamhoz tartozó felségvizeket is magukban foglalják.
(4) A tengerjáró hajók – ideértve a kifogott halak feldolgozását végző feldolgozóhajókat is – azon kedvezményezett ország vagy tagállam területének részét képezik, amelyhez tartoznak, feltéve hogy a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelnek.
100. cikk
A 98. cikk alkalmazásában azok a termékek, amelyek nem teljesen egészében egy ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ vagy a Közösségben jöttek létre vagy kerültek előállításra, akkor tekintendők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a 15. mellékletben szereplő felsorolásban megállapított feltételek teljesülnek.
Ezek a feltételek az e szakaszban megemlített összes termék esetében meghatározzák azt a feldolgozást vagy a megmunkálást, amelyet az előállításkor használt nem származó anyagokon végre kell hajtani; a feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Ha egy olyan termék, amely a felsorolásban megállapított feltételeknek eleget téve a származó helyzetet megszerezte, felhasználásra kerül egy másik termék előállításához, nem vonatkoznak rá a felhasználásával előállított termékre vonatkozó feltételek, és nem kell figyelembe venni azokat a nem származó anyagokat, amelyeket az előállításához felhasználhattak.
101. cikk
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a származó helyzet megszerzéséhez nem elegendő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy a 100. cikkben foglalt követelmények teljesülnek-e:
a) a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;
b) a csomagok megosztása vagy összeállítása;
c) a mosás, tisztítás; a por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;
d) a textilanyagok vasalása vagy mángorlása;
e) az egyszerű festési vagy fényezési műveletek;
f) a gabonafélék és rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése; fényezése vagy glazúrozása;
g) a cukor színezésére vagy formázott cukor előállítására irányuló műveletek; cukor részleges vagy teljes őrlése;
h) a gyümölcsök, dió- és zöldségfélék héjtalanítása, magozása és hámozása;
i) az élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;
j) a szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (beleértve az árucikk-készletek összeállítását is);
k) az egyszerű palackba, üvegbe, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés, és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;
l) a jelzések, címkék, logók és más hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;
m) különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű keverése, amennyiben a keverék egy vagy több összetevője nem elégíti ki az e szakaszban megállapított azon feltételeket, amelyek alapján azokat egy kedvezményezett országból vagy a Közösségből származónak lehet tekinteni;
n) árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek, vagy a termékek részekre való szétszerelése;
o) az a)–n) pontban meghatározott legalább két művelet kombinációja;
p) az állatok levágása.
(2) A ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ vagy a Közösségben egy adott termékkel kapcsolatban végrehajtott összes művelet figyelembevételével történik annak meghatározása, hogy a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás nem elegendőnek tekintendő-e az (1) bekezdés értelmében.
101a. cikk
(1) E szakasz rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerint történő besorolásánál alapegységnek kell tekinteni
Ebből tehát az következik, hogy:
a) amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt képezi a minősítés egységét;
b) amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá sorolt több azonos termékből áll, e szakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.
(2) Amennyiben a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya szerint besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor a származás meghatározásakor a termékkel megegyező megítélés alá esik.
102. cikk
(1) A 100. cikk rendelkezéseitől eltérve nem származó anyagok is felhasználhatók egy adott termék előállítása során, feltéve hogy azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át.
Ahol a listában egynél több százalékos arány szerepel a nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, az ilyen százalékos arányok nem léphetők túl az első albekezdés alkalmazásakor.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékekre.
103. cikk
Azok a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, úgy tekintendők, mint amelyek a kérdéses berendezés, gép, készülék vagy jármű részei, amelyek a berendezés szokásos tartozékai,
104. cikk
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, ha egy készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a készletet, mint egészet származónak kell tekinteni, feltéve hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
105. cikk
Annak meghatározásához, hogy egy termék származó-e, nem szükséges meghatározni az alábbi, előállításkor használt áruk származását:
a) energia és tüzelőanyag;
b) felszerelés és berendezések;
c) gépek és szerszámok;
d) olyan áruk, amelyek nem kerülnek bele és amelyeket nem is terveznek beépíteni a termék végső összetételébe.
106. cikk
Az e szakaszban a származó helyzet megszerzéséhez meghatározott feltételeket folyamatosan teljesíteni kell a ►M21 kedvezményezett ország vagy területen ◄ vagy a Közösségben.
Ha a ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ vagy a Közösségből egy másik országba kivitt származó termékeket visszaviszik, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok megelégedésére igazolható, hogy:
— a visszavitt termékek azonosak a kivitt termékekkel, és
— az adott országbeli tartózkodásuk vagy szállításuk alatt a jó állapotban való megőrzéséhez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.
107. cikk
(1) Az alábbiak tekintendők a ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ a Közösségbe vagy a Közösségből a ►M21 kedvezményezett ország vagy területe ◄ ba történő közvetlen szállításnak:
a) a termékek szállítása más ország területének érintése nélkül;
b) a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ vagy a Közösségen kívül más ország területén átszállított, egyetlen szállítmányt alkotó termékek, amelyeket esetleg átrakodnak vagy ideiglenesen raktároznak az adott országban, feltéve hogy a termékek a tranzitországban vagy raktározás szerinti országban a vámhatóságok felügyelete alatt maradnak, és nem esnek át semmilyen műveleten, a kirakodáson, újra berakodáson vagy a jó állapotban történő megőrzést célzó bármilyen más műveleten kívül;
c) olyan termékek, amelyeket megszakítás nélkül, csővezetékeken szállítanak egy, a ►M21 kedvezményezett országok vagy területel ◄ területén kívüli vagy a Közösség területén kívüli területen keresztül.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítését az alábbi okmányokat benyújtásával kell bizonytani az illetékes vámhatóságnak:
a) az exportáló országból a tranzitországon való áthaladásra vonatkozó egyetlen fuvarokmány; vagy
b) a tranzitország vámhatóságai által kibocsátott igazolás, amely:
— pontos leírást ad a termékekről,
— tartalmazza a termék kirakodásának és újra berakodásának napját, illetve, ahol szükséges, a hajó vagy egyéb felhasznált szállítóeszköz nevét, és
— tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit;
c) vagy ezek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.
108. cikk
(1) Egy ►M21 kedvezményezett országok vagy területről ◄ egy másik országban megrendezett kiállításra küldött, és a kiállítást követően a Közösségbe történő behozatal céljára értékesített származó termékek a Közösségbe történő behozatalukkor jogosultak a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra, feltéve hogy a termékek megfelelnek e szakasz szerinti, a ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ származóként való elismerés feltételeinek, és feltéve hogy az illetékes Közösségen belüli vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
a) az exportőr a termékeket a ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ közvetlenül továbbította abba az országba, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott kiállította;
b) a termékeket az exportőr egy közösségbeli személy részére értékesítette vagy más módon rendelkezett róla;
c) a termékeket a kiállítás ideje alatt vagy azt követően haladéktalanul továbbították a Közösségbe ugyanabban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték;
d) a termékeket a kiállításra küldésük óta a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen célra nem használták.
(2) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a szokásos módon kell benyújtani a közösségi vámhatóságoknak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, a termékek jellegével és a kiállításuk körülményeivel kapcsolatos további okmányszerű bizonyíték is megkövetelhető.
(3) Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves-kiállításra, -vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóság felügyelete alatt maradnak.
2. alszakasz
A származás igazolása
109. cikk
A ►M21 kedvezményezett országok vagy területről ◄ származó termékek a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás kedvezményében az alábbi okmányok benyújtása esetén részesülhetnek:
a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája a 21. mellékletben látható; vagy
b) a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben egy, az exportőr által a számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett, a 22. mellékletben olvasható szövegű nyilatkozat, amely kellő részletességgel leírja az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljék annak azonosítása (a továbbiakban: „számlanyilatkozat”).
a)
AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY
110. cikk
(1) Az e szakasz szerinti származó termékek a Közösségbe történő behozataluk esetén – amennyiben azokat a 107. cikk értelmében közvetlenül szállították a Közösségbe – a 98. cikkben meghatározott preferenciális elbánásban részesülhetnek olyan EUR.1 szállítási bizonyítvány bemutatásával, amelyet a kedvezményezett ország vagy terület vámhatósága vagy egyéb illetékes kormányzati hatósága állított ki feltéve, hogy ezen kedvezményezett országok vagy területek hatóságai:
— közölték a Bizottsággal a 121. cikkben megkövetelt információt, és
— segítséget nyújtanak a Közösségnek azáltal, hogy lehetővé teszik a tagállamok vámhatóságai számára az okmány hitelességének, illetve a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó tájékoztatás helytállóságának ellenőrzését.
(2) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány csak akkor adható ki, ha a 98. cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazása céljából előírt igazoló okmányként szolgál.
(3) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt csak az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre lehet kiállítani. A kérelmet a 21. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani és ezen alszakasz rendelkezései szerint kell kitölteni.
Az exportáló ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ vagy a tagállam illetékes hatóságai legalább három évig megőrzik az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelmeket.
(4) Az exportőr vagy annak meghatalmazott képviselője kérelmével együtt – annak alátámasztásaként – be kell nyújtania minden megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a kivitelre kerülő termékek az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátására vonatkozó feltételeknek eleget tesznek.
Az exportőr köteles vállalni, hogy az illetékes hatóságok kérésére benyújt bármilyen kiegészítő bizonyítékot, amelyet megkövetelhetnek ahhoz, hogy megállapítsák a preferenciális tarifális elbánásra jogosult termékek származó helyzetének helyességét, továbbá vállalnia kell, hogy hozzájárul nyilvántartásának vizsgálatához és ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrizzék a termékek előállításának körülményeit.
(5) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságai vagy a kiviteli tagállam vámhatóságai akkor bocsátják ki, ha a kivitelre kerülő termékek e szakasz értelmében származónak tekinthetők.
(6) Mivel az EUR.1 szállítási bizonyítvány a 98. cikkben meghatározott a preferenciális tarifális elbánással kapcsolatos előírások alkalmazásához szükséges igazoló okmány, a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságainak, illetve a kiviteli tagállam vámhatóságainak feladata megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatoknak az ellenőrzése érdekében.
(7) Az (5) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének ellenőrzésére a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságai vagy a kiviteli tagállam vámhatóságai jogosultak bekérni minden okmányszerű bizonyítékot, és elvégezni az általuk szükségesnek ítélt ellenőrzéseket.
(8) A ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságainak vagy a kiviteli tagállam vámhatóságainak felelőssége biztosítani az (1) bekezdésben hivatkozott nyomtatványok megfelelő kitöltését.
(9) Az EUR.1 szállítási bizonyítványon a vámhatóságoknak a nyomtatvány e célra fenntartott részén fel kel tüntetniük a bizonyítvány kiállításának napját.
(10) A ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságai vagy a kiviteli tagállam vámhatóságai a bizonyítvánnyal érintett termékek kivitelekor bocsátják ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt. A bizonyítványt az exportőr rendelkezésére kell bocsátani, mihelyt a kivitel megtörtént, illetve bizonyossá vált, hogy meg fog történni.
111. cikk
Amennyiben az importőr kérésére és a behozatali ország vámhatóságai által megállapított feltételek mellett a Harmonizált Rendszer 2. a) általános szabálya értelmében vett és a Harmonizált Rendszer XVI. vagy XVII. áruosztályai, illetve a 7308 vagy 9406 vámtarifaszámai alá tartozó szétszedett vagy nem összeszerelt termékek behozatala részszállítmányok formájában történik, akkor az ilyen termékek esetében egyetlen származási bizonyítványt kell benyújtani a vámhatóságok részére az első részszállítmány behozatalakor.
112. cikk
A származási igazolásokat a behozatali tagállam vámhatóságai részére kell benyújtani a Vámkódex 62. cikkében előírt eljárásoknak megfelelően. Az említett hatóságok megkövetelhetik a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy a behozatali nyilatkozat mellé csatolják az importőr nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a termékek megfelelnek az e szakasz alkalmazásához szükséges feltételeknek.
113. cikk
(1) A 110. cikk (10) bekezdésétől eltérve az EUR.1 szállítási bizonyítvány kivételesen az abban foglalt termékek kivitele után is kibocsátható, ha
a) azt a kivitelkor tévedés, nem szándékos mulasztás vagy más különleges körülmények miatt nem bocsátották ki; vagy
b) az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítást nyer, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kibocsátották, de behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el.
(2) Az illetékes kormányzati hatóságok csak akkor állíthatják ki utólag az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében foglalt adatok megegyeznek a megfelelő kiviteli okmányokban szereplő adatokkal, valamint hogy a szóban forgó termék kivitele során nem adtak ki az e szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelő EUR.1 szállítási bizonyítványt.
(3) Az utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványon az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni:
— „EXPEDIDO A POSTERIORI”,
— „UDSTEDT EFTERFØLGENDE”,
— „NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT”,
— „ΕΚΔΟΘΕΝ ΕΚ ΤΩΝ ΥΣΤΕΡΩΝ”,
— „ISSUED RETROSPECTIVELY”,
— „DÉLIVRÉ A POSTERIORI”,
— „RILASCIATO A POSTERIORI”,
— „AFGEGEVEN A POSTERIORI”,
— „EMITIDO A POSTERIORI”,
— „ANNETTU JÄLKIKÄTEEN”,
— „UTFÄRDAT I EFTERHAND”,
— „VYSTAVENO DODATEČNĚ”,
— „VÄLJA ANTUD TAGASIULATUVALT”,
— „IZSNIEGTS RETROSPEKTĪVI”,
— „RETROSPEKTYVUSIS IŠDAVIMAS”,
— „KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”,
— „MAĦRUĠ RETROSPETTIVAMENT”,
— „WYSTAWIONE RETROSPEKTYWNIE”,
— „IZDANO NAKNADNO”,
— „VYHOTOVENÉ DODATOČNE”.
(4) A (3) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
114. cikk
(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány eltulajdonítása, elveszítése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó illetékes kormányzati hatósághoz fordulhat, és – az annak birtokában lévő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiállítását kérheti.
(2) Az ilyen módon kibocsátott másodlatot az alábbi bejegyzések egyikével kell ellátni:
— „DUPLICADO”,
— „DUPLIKAT”,
— „DUPLIKAT”,
— „ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ”,
— „DUPLICATE”,
— „DUPLICATA”,
— „DUPLICATO”,
— „DUPLICAAT”,
— „SEGUNDA VIA”,
— „KAKSOISKAPPALE”,
— „DUPLIKAT”,
— „DUPLIKÁT”,
— „DUPLIKAAT”,
— „DUBLIKĀTS”,
— „DUBLIKATAS”,
— „MÁSODLAT”,
— „DUPLIKAT”,
— „DUPLIKAT”,
— „DVOJNIK”,
— „DUPLIKÁT”.
(3) A (2) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
(4) A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátásának napját, és a másodlat ettől a naptól érvényes.
115. cikk
Ha a származó termékeket a Közösségben lévő valamely vámhivatal felügyelete alá helyezik, az eredeti származási igazolás egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal helyettesíthető a termékek összességének vagy egy részének a Közösségen belül máshová küldése céljából. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány helyettesítő példányát az a vámhivatal bocsátja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.
b)
SZÁMLANYILATKOZAT
116. cikk
(1) A számlanyilatkozatot az alábbiak állíthatják ki:
a) a 117. cikk szerinti elfogadott közösségi exportőr; vagy
b) egy vagy több csomagból álló és 6 000 euró összértéket meg nem haladó származó terméket tartalmazó szállítmány exportőre, feltéve hogy a 110. cikk (1) bekezdésében hivatkozott segítségnyújtás vonatkozik erre az eljárásra.
(2) A számlanyilatkozat akkor állítható ki, ha az érintett termékek a Közösségből vagy egy ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ származónak tekinthetők, és eleget tesznek e szakasz egyéb követelményeinek.
(3) A számlanyilatkozatot kiállító exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy a kiviteli ország vámhatóságának vagy egyéb illetékes kormányzati hatóságainak felszólítására bármikor benyújtsa az összes megfelelő okmányt, amelyek bizonyítják az érintett termékek származó helyzetét, illetve az e szakasz egyéb követelményeinek való megfelelést
(4) Az exportőrnek a számlanyilatkozatot oly módon kell kiállítania, hogy a számlára, a szállítólevélre vagy bármely egyéb kereskedelmi okmányra rágépeli, rábélyegzi vagy rányomtatja a 22. mellékletben olvasható szövegű nyilatkozatot a megadott nyelvi változatok egyikének használatával, a kiviteli ország nemzeti jogának rendelkezései szerint. Ha a nyilatkozatot kézírással írják, azt tintával és nyomtatott betűvel kell leírni.
(5) A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr saját kezű eredeti aláírásának. Mindazonáltal a 117. cikk szerinti elfogadott exportőr nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, amennyiben írásbeli kötelezettségvállalást tesz a vámhatóságok felé arról, hogy teljes felelősséget vállal a nevét tartalmazó bármely számlanyilatkozatért oly módon, mintha azt saját kezűleg aláírta volna.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben a számlanyilatkozat használatára az alábbi különleges feltételek vonatkoznak:
a) minden egyes szállítmány esetében külön számlanyilatkozatot kell kiállítani;
b) ha a szállítmányban lévő áru a kiviteli országban már átesett „származó termékek” meghatározására vonatkozó ellenőrzésen, számlanyilatkozatában az exportőr hivatkozhat erre az ellenőrzésre.
Az első albekezdés rendelkezései nem mentesítik az exportőrt az alól, hogy megfeleljen a vám- és postaügyi rendelkezésekben kötelezően előírt egyéb alakiságoknak.
117. cikk
(1) A közösségi vámhatóságok engedélyt adhatnak bármely exportőrnek (a továbbiakban: „elfogadott exportőr”), aki rendszeresen szállít a 98. cikk (2) bekezdés értelmében a Közösségből származó termékeket, és aki a vámhatóságok megelégedésére megad a termékek származó helyzetének ellenőrzéséhez szükséges minden garanciát, továbbá eleget tesz az e szakasz számlanyilatkozatok kiállításával kapcsolatos követelményeinek, arra hogy az adott termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot állíthasson ki.
(2) A vámhatóságok az általuk szükségesnek tartott feltételek szerint adhatják meg az elfogadott exportőri státust.
(3) A vámhatóságok az elfogadott exportőr részére vámhatósági engedélyszámot adnak ki, amelyet az köteles feltüntetni a számlanyilatkozaton.
(4) A vámhatóságok figyelemmel kísérik az engedély elfogadott exportőr által történő felhasználását.
(5) A vámhatóságok bármikor visszavonhatják az engedélyt. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett minden garanciát, nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett feltételeknek, vagy ha egyébként nem megengedett módon használja fel az engedélyt.
118. cikk
(1) A származási igazolás a kiviteli országban történő kiállítás napjától számított négy hónapig érvényes, és azt ezen időszak alatt be kell nyújtani a behozatali ország vámhatóságának.
(2) A behozatali ország vámhatósága részére az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolások akkor fogadhatók el a 98. cikkben említett preferenciális tarifális kedvezmények alkalmazásának céljából, ha az okmányokat rendkívüli körülmények miatt nem tudták benyújtani a megállapított határidőre.
(3) A késedelmes bemutatás egyéb eseteiben a behozatali ország vámhatósága elfogadhatja a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt bemutatták.
(4) Az importőr kérésére és tekintettel a behozatali tagállam vámhatósága által megállapított feltételekre, a vámhatóság részére elég egyetlen származási igazolást benyújtani az első szállítmány behozatalakor, ha az áruk:
a) behozatala rendszeres és folyamatos és jelentős értékű kereskedelmi forgalomban történik;
b) azonos adásvételi szerződés tárgyát képezik, amelynek szerződő felei a kiviteli országban és a Közösségben letelepedettek;
c) a Kombinált Nómenklatúra azonos (nyolc számjegyű) kódja alá tartoznak;
d) kizárólag ugyanattól az exportőrtől származnak, a végcéljuk ugyanaz az importőr, és azonos közösségbeli vámhivatalnál vetik őket alá a beléptetési alakiságoknak.
Ez az eljárás az illetékes vámhatóságok által meghatározott mennyiségekre és időtartamra alkalmazható. Ez az időtartam semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a három hónapot.
119. cikk
(1) Azok a termékek, amelyeket magánszemély kiscsomagként ad fel magánszemély részére, vagy amelyek az utazók személyes poggyászának részét képezik, a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásra jogosult származó termékeknek minősülnek anélkül, hogy EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy számlanyilatkozatot kellene benyújtani, amennyiben az ilyen termékeket nem kereskedelmi jelleggel hozzák be, és nyilatkozatot tettek róluk, hogy megfelelnek az e szakasz alkalmazásához szükséges feltételeknek, és nem kétséges az ilyen tartalmú nyilatkozat hitelessége.
(2) A nem kereskedelmi célú behozatalnak a címzettek vagy az utasok, illetve ezek családtagjainak személyes használatára szolgáló termékek alkalmi jellegű behozatala minősül, ha a termékek jellege és mennyisége alapján egyértelműen kizárható, hogy behozataluk kereskedelmi céllal történik.
Ezen túlmenően, az ilyen termékek összértéke nem haladja meg kiscsomagonként az 500 eurót, utazó személyes poggyászaként pedig az 1 200 eurót.
120. cikk
A származási igazoláson feltüntetett adatok és a vámhivatal számára a termékek behozatalával kapcsolatos alakiságok elvégzése céljából benyújtott okmányok adatai közti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a származási igazolást, ha kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy az adott okmány a bemutatott termékekre vonatkozik.
A származási igazolás egyértelmű alaki hibái, mint például a gépelési hibák, nem eredményezik ezen okmány elutasítását, ha ezek a hibák nem teszik kétségessé az adott okmányban közölt megállapítások helyességét.
3. alszakasz
Az igazgatási együttműködés módszerei
121. cikk
(1) A ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ közlik a Bizottsággal a területükön lévő olyan kormányzati hatóságok nevét és címét, amelyek jogosultak EUR.1 szállítási bizonyítványokat kibocsátani, illetve az ilyen hatóságok által használt bélyegzők lenyomatmintáit, valamint az EUR.1 szállítási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok ellenőrzéséért felelős megfelelő kormányzati hatóságok nevét és címét. A bélyegzők attól a naptól kezdve érvényesek, amikor a Bizottság átveszi azok lenyomatmintáit. A Bizottság továbbítja ezt a közlést a tagállamok vámhatóságai felé.
Ha e közlés korábbi közlések módosításával jár, a Bizottság a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ illetékes kormányzati hatóságai által adott útmutatás szerint jelzi az új bélyegzők használatbavételének napját. Ez a közlés bizalmas; azonban a termékek szabad forgalomba bocsátásakor a szóban forgó vámhatóságok lehetővé tehetik, hogy az importőr vagy annak megfelelően meghatalmazott képviselője megtekintse a bélyegzők e bekezdésben említett lenyomatmintáit.
(2) A Bizottság megküldi a ►M21 kedvezményezett országok vagy területek ◄ nak a tagállamok vámhatóságai által az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátására használt bélyegzők lenyomatmintáit.
122. cikk
(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok és a számlanyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha a vámhatóságok alapos okkal kételkedhetnek az okmány hitelességében vagy az érintett termékek származó helyzetét, illetve az e szakasz egyéb követelményeinek teljesítését illetően.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a behozatali tagállam vagy a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ illetékes hatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és – amennyiben csatolták – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy e dokumentumok másolatát a kedvezményezett kiviteli köztársaság vagy tagállam illetékes kormányzati hatóságai részére, szükség esetén, megadva a vizsgálat okát is. Az ellenőrzési kérelem alátámasztására továbbítanak minden okmányt és információt, amely arra enged következtetni, hogy a származási igazolásban megadott információ helytelen.
Ha a behozatali tagállam vámhatóságai úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a 98. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás megadását, az áruk kiadását az importőrnek csak az általuk szükségesnek ítélt óvintézkedések mellett engedélyezik.
(3) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően utólagos ellenőrzést kérnek, az ellenőrzés elvégzésére és az eredmények közlésére a behozatali tagállam vámhatóságai vagy a kedvezményezett behozatali köztársaság illetékes kormányzati hatóságai felé legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre. Az eredményekből megállapíthatónak kell lennie, hogy a szóban forgó származási igazolás a ténylegesen kivitt termékekre vonatkozik-e, és hogy e termékek a ►M21 kedvezményezett ország vagy terület ◄ ból vagy a Közösségből származónak tekinthetők-e.
(4) Ha megalapozott kétség merül fel, és a (3) bekezdésben megjelölt hat hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, az illetékes hatóságokhoz újabb megkeresést kell küldeni. Ha a második megkeresés után az ellenőrzés eredményeit négy hónapon belül nem közlik a megkereső hatósággal, vagy ha az eredmények nem teszik lehetővé a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek valódi származásának megállapítását, a megkereső hatóság – a kivételes körülményeket leszámítva – megtagadja a preferenciális tarifális elbánásra való jogosultságot.
(5) Ha az ellenőrzési eljárás vagy bármilyen más rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy e szakasz rendelkezéseit megsértették, a kedvezményezett kiviteli köztársaság saját kezdeményezésére vagy a Közösség kérésére kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatot folytat vagy gondoskodik annak lefolytatásáról az ilyen szabályszegések megállapítása és megelőzése érdekében. A Közösség részt vehet a vizsgálatban.
(6) Az EUR.1 szállítási bizonyítvány utólagos ellenőrzése céljából a kedvezményezett kiviteli köztársaság illetékes kormányzati hatóságai vagy a kiviteli tagállam vámhatóságai legalább három évig megőrzik a bizonyítványok másolatait, illetve az azokhoz kapcsolódó bármilyen kiviteli okmányt.
4. alszakasz
Ceuta és Melilla
123. cikk
(1) E szakasz alkalmazásában a „Közösség” kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára. A „Közösségből származó termékek” kifejezés nem terjed ki a Ceutából és Melillából származó termékekre.
(2) Ezt a szakaszt értelemszerűen alkalmazni kell annak meghatározására, hogy a termékek Ceutába és Melillába történő behozatalukkor a preferenciális kedvezményekre jogosult exportáló ►M21 kedvezményezett ország vagy területről ◄ származónak, illetőleg Ceutából és Melillából származónak tekinthetők-e.
(3) Ceuta és Melilla egyetlen területnek tekintendő.
(4) E szakasznak az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátásával, használatával és utólagos ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Ceutából és Melillából származó termékekre.
(5) A spanyol vámhatóságok gondoskodnak ezen szakasz alkalmazásáról Ceuta és Melilla területén.
124. cikk
A 73. és 74. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.
125. cikk
(1) A 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás csak olyan származó termékekre vagy anyagokra vonatkozik, amelyek a kedvezményezett köztársaság és a Közösség területe közötti szállítás során nem haladnak át más ország területén. Azonban a valamely kedvezményezett köztársaságból vagy a Közösségből származó és egyetlen szállítmányt képező termékek áthaladhatnak a kedvezményezett köztársaság és a Közösség területeitől eltérő területeken, szükség esetén átrakodással vagy ideiglenes raktározással az ilyen területen, feltéve, hogy az áruk a tranzitország vagy a raktározás országa vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és nem mentek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
A kedvezményezett köztársaságból vagy a Közösségből származó termékek a Közösség vagy a kedvezményezett köztársaság területein kívüli területeken keresztül csővezetéken szállíthatók.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítését az illetékes vámhatóságokhoz benyújtott alábbi okmányok bizonyítják:
a) az exportáló ország vagy terület által kibocsátott egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed a tranzitországban való áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely:
— tartalmazza az áruk pontos leírását,
— feltünteti az áruk ki- és ismételt berakodásának, illetve az esetleges hajóba rakodásának és onnan kirakodásának időpontját, azonosítva a hajókat, és
— igazolja, hogy az áruk milyen feltételek mellett maradtak a tranzitországban; vagy
c) ezek hiányában bármely bizonyító erejű okmány.
126. cikk
A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, ebben az alszakaszban meghatározott feltételeket a Közösségben vagy a kedvezményezett köztársaságban megszakítás nélkül teljesíteni kell.
Ha a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból egy másik országba kivitt származó terméket visszaküldenek, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha az illetékes hatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:
— a visszaküldött áru azonos a kivitt áruval, valamint
— az az adott országban nem ment keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleteken.
2. alszakasz
A származó helyzet igazolása
a)
EUR.1 szállítási bizonyítvány
127. cikk
E szakasz értelmében a származó helyzetet az EUR.1 szállítási bizonyítvány igazolja, amelynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.
128. cikk
(1) A EUR.1 származási bizonyítványt az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – annak meghatalmazott képviselője által, írásban beadott kérelemre állítják ki. A kérelmet az ebben az alszakaszban szereplő rendelkezéseknek megfelelően kitöltött űrlapon kell benyújtani, amelynek mintáját a 21. melléklet tartalmazza.
Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük az EUR.1 szállítási bizonyítványokra vonatkozó kérelmeket.
(2) A 106. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
(3) EUR.1 szállítási bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha az a 120. cikkben meghatározott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához szükséges igazoló okmányként szolgál.
(4) Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai az EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor bocsátják ki, ha az áruk e szakasz értelmében származó termékeknek tekinthetők.
(5) Azokban az esetekben, amikor az áruk a 120. cikk (1) bekezdése b) pontjának utolsó mondatának vagy a 120. cikk (2) bekezdése b) pontjának utolsó mondatának értelmében származó termékeknek minősülnek, az EUR.1 szállítási bizonyítványokat a korábban kiadott vagy kiállított származásigazolás bemutatásától függően bocsátják ki. Ezt a származásigazolást az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak legalább két évig meg kell őrizniük.
(6) Mivel az EUR.1 szállítási bizonyítvány a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához szükséges igazoló okmány, az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak a feladata minden szükséges intézkedést megtenni az áruk származásának és a bizonyítványon szereplő egyéb adatok ellenőrzésének érdekében.
(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjenek, vagy bármilyen, általuk szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytassanak.
(8) Az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak a feladata azt biztosítani, hogy a 127. cikkben említett űrlapot megfelelően töltsék ki. Különösen azt ellenőrzik, hogy az áruk leírására fenntartott helyet oly módon töltötték-e ki, ami kizárja a csalás szándékával történő kiegészítés minden lehetőségét. Ennek érdekében a termékek leírásánál nem szabad üres sort hagyni. Ha a helyet nem használták fel teljes egészében, a leírás utolsó sora alá vízszintes vonalat húznak, és az üres helyet áthúzzák.
(9) A szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítványnak a vámhatóság részére fenntartott részében kell feltüntetni.
(10) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai a vonatkozó termékek kivitelekor állítják ki. A bizonyítványt haladéktalanul az exportőr rendelkezésére bocsátják, amint a kivitel ténylegesen megtörtént, vagy azt biztosították.
(11) Bosznia és Hercegovina Köztársaságnak és Macedónia területének az esetében az ebben és az alábbi cikkekben a „vámhatóságokra” való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mint amelyek a gazdasági kamarákra utalnak addig, ameddig ezeknek a köztársaságoknak a gazdasági kamarái a szóban forgó feladatokat ellátják.
129. cikk
A 107–109. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.
130. cikk
(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló tagállam vagy az exportáló kedvezményezett köztársaság vámhatóságai által történő kibocsátásuk után öt hónapon belül be kell nyújtani annak az importáló tagállamnak vagy importáló kedvezményezett köztársaságnak a vámhatóságaihoz, ahova a termékeket beviszik.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított végső határidő lejárta után az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványt akkor lehet elfogadni preferenciális elbánás alkalmazása céljából, ha a bizonyítvány határidő előtti benyújtását vis maior vagy kivételes körülmények tették lehetetlenné.
(3) A késedelmes bemutatás egyéb eseteiben az importáló tagállam vagy a kedvezményezett köztársaság vámhatósága elfogadhatja a bizonyítványt, ha a termékeket az említett végső határidő előtt náluk bemutatták.
131. cikk
(1) A Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból kiállítás céljára egy másik országba küldött és a kiállítás után a Közösségbe való behozatal céljából értékesített termékek behozataluk során részesülnek a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánásban, azzal a feltétellel, hogy a termékek megfelelnek az 1. alszakasz követelményeinek, mely szerint a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból származónak ismerhetőek el, amennyiben a vámhatóságok megelégedésére megállapítást nyert, hogy:
a) az exportőr a Közösségből vagy valamely kedvezményezett köztársaságból abba az országba szállította a termékeket, ahol a kiállítást tartották, és azokat ott kiállította;
b) ez az exportőr a termékeket eladta vagy egyéb módon átruházta egy közösségbeli vagy valamely kedvezményezett köztársaságbeli személynek vagy személyre;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána ugyanolyan állapotban szállították a Közösségbe vagy valamelyik kedvezményezett köztársaságba, mint ahogy azokat a kiállításra küldték;
d) a termékeket a kiállításra való kiszállításuk óta az ottani bemutatásukon kívül semmilyen más célra nem használták fel.
(2) A 111. cikk (2) és (3) bekezdéseinek rendelkezéseit alkalmazni kell.
132. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az érintett tagállam vagy kedvezményezett köztársaság által megállapított eljárásoknak megfelelően kell az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak bemutatni. E hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását.
A hatóságok azt is megkövetelhetik, hogy az importőr az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges nyilatkozathoz mellékeljen egy olyan nyilatkozatot, mely szerint a termékek megfelelnek a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához előírt feltételeknek.
133. cikk
A 122. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a Harmonizált Rendszer 84. vagy 85. árucsoportjába tartozó összeszereletlen vagy szétszerelt terméket a vámhatóság által megállapított feltételek szerint a nyilatkozattevő kérelmére több részletben hozzák be, az egyetlen terméknek minősül, és az első részlet behozatalakor az egész termékre egyetlen szállítási bizonyítványt lehet benyújtani.
134. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai a Közösségben vagy a kedvezményezett köztársaságban hatályban lévő szabályoknak megfelelően megőrzik.
b)
EUR.2 nyomtatvány
135. cikk
(1) A 127. cikk sérelme nélkül, olyan csak származó termékeket tartalmazó szállítmány esetén, amelynek értéke nem haladja meg szállítmányonként a 3 000 ECU-t, az 1. alszakasz értelmében származó helyzetet az EUR.2 nyomtatvány igazolja, amelynek mintáját a 22. melléklet tartalmazza.
(2) Az EUR.2 nyomtatványt az exportőr vagy – annak felelősségére – meghatalmazott képviselője tölti ki és írja alá. Ha a szállítmányban található árut az exportáló tagállamban vagy területen már ellenőrizték abból a szempontból, hogy megfelel-e a „származó termék” fogalmának, az exportőr utalhat erre az ellenőrzésre az EUR.2 nyomtatvány „Megjegyzések” rovatában.
(3) Minden szállítmányra vonatkozóan ki kell tölteni egy EUR.2 nyomtatványt.
(4) Ezek a rendelkezések nem mentesítik az exportőrt semmilyen egyéb, vám- vagy postai szabályozásban előírt alakiságok teljesítése alól.
(5) Az EUR.2 nyomtatványt kiállító exportőr az exportáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak kérelmére bemutat minden, ezen nyomtatvány használatát alátámasztó okmányt.
136. cikk
(1) Az alábbi, az 1. alszakasz értelmében származónak minősülő termékeket a 127. vagy a 135. cikkben említett okmányok bemutatása nélkül is be lehet hozni a Közösségbe vagy valamely kedvezményezett köztársaságba a 120. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás alkalmazásával:
a) magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött árukat, feltéve, hogy a termékek értéke nem haladja meg a 215 ECU-t;
b) az utasok személyes poggyászának részét képező árukat, feltéve, hogy a termékek értéke nem haladja meg a 600 ECU-t;
A 117. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell erre a szakaszra.
3. alszakasz
Az igazgatási együttműködés módjai
137. cikk
A kedvezményezett köztársaságok tájékoztatják a Bizottságot az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiadására és a bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzésének elvégzésére jogosult vámhatóságok címéről, valamint az általuk használt bélyegzők mintáiról. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja a tagállamok vámhatóságaihoz.
138. cikk
(1) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságainak alapos oka van kételkedni az okmány hitelességében vagy a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok pontosságában.
(2) A fenti rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a kedvezményezett köztársaság és Közösség tagállamai vámhatóságaikon keresztül segítik egymást azáltal, hogy ellenőrzik az EUR.1 szállítási bizonyítványok és EUR.2 nyomtatványok hitelességét és a szóban forgó termékek valódi származására vonatkozó adatok pontosságát.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetekben az importáló tagállam vagy kedvezményezett köztársaság vámhatóságai az EUR.1 szállítási bizonyítványt vagy az EUR.2 nyomtatványt, vagy annak másolatát visszaküldik az exportáló ország vámhatóságaihoz, szükség szerint megadva az ellenőrzés formai vagy tartalmi okait.
A megkereső hatóságok az EUR.1 szállítási bizonyítványhoz és EUR.2 nyomtatványhoz csatolják a vonatkozó számlát vagy azok másolatát, ha azt benyújtották, továbbá megküldenek minden olyan birtokukba jutott okmányt és információt, amelyek arra utalnak, hogy az említett bizonyítványon vagy nyomtatványon szereplő adatok helytelenek.
Ha az importáló tagállam vámhatóságai úgy határoznak, hogy az ellenőrzés eredményének megszületéséig felfüggesztik a 120. cikkben említett preferenciális elbánás alkalmazását, az áruk kiadását úgy teszik lehetővé, hogy meghoznak minden, általuk szükségesnek ítélt óvintézkedést.
(4) Az importáló tagállam vagy a kedvezményezett köztársaság vámhatóságait az ellenőrzés eredményeiről legfeljebb hat hónapon belül értesítik. Az eredményeknek lehetővé kell tenniük annak eldöntését, hogy a (3) bekezdés értelmében visszaküldött okmányok a ténylegesen exportált termékekre vonatkoznak-e, és hogy ezekre a termékekre valóban alkalmazható volt-e a 120. cikkben említett preferenciális elbánás.
Ha alapos kétely esetében az ellenőrzés iránti megkereséstől számított hat hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső hatóságok – vis maior vagy kivételes körülmények esetének kivételével – megtagadják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.
(5) Az EUR.1 szállítási bizonyítványok utólagos ellenőrzése céljából az exportáló ország vámhatósága legalább két évig megőrzi a bizonyítványok másolatait, valamint minden rájuk vonatkozó kiviteli okmányt.
4. alszakasz
Ceuta és Melilla
139. cikk
(1) Az ebben a szakaszban használt „Közösség” kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára. A „Közösségből származó termékek” kifejezés nem terjed ki a Ceutából és Melillából származó termékekre.
(2) E szakasznak 1. és 3. alszakaszait a 140. cikkben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel, értelemszerűen alkalmazni kell a Ceutából és Melillából származó termékekre.
140. cikk
(1) A 120. cikk helyett az alábbi bekezdések alkalmazandók, és a 120. cikkre való hivatkozásokat értelemszerűen alkalmazni kell erre a cikkre.
(2) A 125. cikk közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével
a) Ceutából és Melillából származó termékeknek minősülnek:
i. a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött vagy előállított termékek;
ii. a Ceutában és Melillában előállított termékek, melyeknek előállítása során az i. alpontban említett termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek az 1. alszakasz értelmében a Közösségből vagy valamelyik kedvezményezett köztársaságból származnak, feltéve, hogy Ceutában és Melillában a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül;
b) valamely kedvezményezett köztársaságból származó termékeknek minősülnek:
i. a teljes egészében valamely kedvezményezett köztársaságban létrejött vagy előállított termékek;
ii. a valamely kedvezményezett köztársaságban előállított termékek, melyeknek előállítása során a i. alpontban említett termékeken kívül más termékeket is felhasználtak, feltéve, hogy az említett termékek a 122. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik azonban azokra a termékekre, amelyek ezen alszakasz értelmében Ceutából és Melillából vagy a Közösségből származnak, feltéve, hogy a 122. cikk (3) bekezdésében említett nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás mértékén túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
(3) Ceuta és Melilla egyetlen területnek tekintendő.
(4) Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatában feltünteti az érintett kedvezményezett köztársaság nevét és a „Ceuta és Melilla” szavakat.
Ezen túlmenően a Ceutából és Melillából származó termékek esetében az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában meg kell jelölni a származó helyzetet.
(5) A spanyol vámhatóságok felelősek ezeknek a rendelkezéseknek a Ceután és Melillán való alkalmazásáért.
V. CÍM
VÁMÉRTÉK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
141. cikk
(1) A Vámkódex 28–36. cikkének és az ebben a címben szereplő cikkek rendelkezéseinek alkalmazásakor a tagállamoknak be kell tartaniuk a 23. mellékletben meghatározott rendelkezéseket.
A 23. melléklet első oszlopában hivatkozott rendelkezéseket a második oszlop értelmező megjegyzéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Ha a vámérték megállapításakor szükséges az általánosan elfogadott számviteli elvekre hivatkozni, a 24. melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.
142. cikk
(1) E cím alkalmazásában:
a) a „megállapodás” az 1973 és 1979 között folytatott többoldalú kereskedelmi tárgyalások keretében megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, amelyre a Vámkódex 31. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdése is utal;
b) az „előállított áruk” a termesztett, gyártott és bányászott áruk;
c) az „azonos áruk” olyan, ugyanabban az országban előállított áruk, amelyek minden tekintetben megegyeznek, beleértve a fizikai tulajdonságokat, a minőséget és megítélést is. A meghatározásnak egyébként megfelelő áruk kisebb megjelenésbeli eltérései nem zárják ki, hogy ezeket az árukat azonosnak tekintsék;
d) a „hasonló áruk” olyan, ugyanabban az országban előállított áruk, amelyek bár nem minden tekintetben egyeznek meg, de hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló összetevő anyagokból állnak, ami lehetővé teszi, hogy megfeleljenek ugyanazon funkcióknak, és a kereskedelemben egymást kölcsönösen helyettesítsék; az áruk hasonlóságának megállapításakor a figyelembe veendő tényezők közé tartozik azok minősége, megítélése és az, hogy rendelkeznek-e védjeggyel;
e) az „azonos osztályú vagy fajtájú áruk” olyan áruk, amelyek egy adott ipar vagy iparág által előállított áruk csoportjába tartoznak; ez a kifejezés azonos vagy hasonló árukat foglal magában.
(2) Az „azonos áruk” vagy „hasonló áruk” kifejezés nem foglalja magában azokat az árukat, amelyek tervezői, fejlesztési, iparművészeti vagy formatervezői munkát, valamint olyan terveket és vázlatokat testesítenek meg vagy tükröznek, amelyekre nézve a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának rendelkezése alapján semmiféle kiigazítást nem végeztek, mivel ezeket az elemeket a Közösségben készítették.
143. cikk
(1) ►M15 A Vámkódex II. címe 3. fejezetének és ennek a címnek az alkalmazásában a személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: ◄
a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói;
b) jogilag elismert üzlettársak;
c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással;
d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet;
e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat;
f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi;
g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy
h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással:
— férj és feleség,
— szülő és gyermek,
— fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér),
— nagyszülő és unoka,
— nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg,
— após vagy anyós és vő vagy meny,
— sógor és sógornő.
(2) E cím alkalmazásában azok a személyek, akik egymással olyan üzleti kapcsolatban állnak, amelyben egyik a másiknak kizárólagos ügynöke, forgalmazója vagy engedményese, elnevezéstől függetlenül, csak akkor minősülnek egymástól függőnek, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.
144. cikk
(1) A Vámkódex 29. cikke értelmében megállapított vámértékhez, olyan áruk vonatkozásában, amelyek árát a vámcélokra való értékelés tényleges időpontjában valójában még nem fizették ki, általános szabályként a kiegyenlítés időpontjában irányadó árat kell alapul venni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásáról a Bizottság és a tagállamok a bizottságban konzultációkat folytatnak.
145. cikk
(1) Ha a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett áruk egy ügylet során vásárolt, ugyanazon áruk nagyobb mennyiségéből álló szállítmány részét képezik, a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár a teljes árnak az a hányada, amelyet a bejelentett árumennyiség a teljes megvásárolt mennyiségen belül képvisel.
A ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár arányos számítását kell alkalmazni olyan esetekben is, amikor a szállítmány egy része elvész, vagy amikor az értékelendő áruk a szabad forgalomba bocsátás előtt károsodtak.
(2) Az áru szabad forgalomba bocsátása után az eladó a vevő javára az áru ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árának kiigazítását – a Vámkódex 29. cikkével összhangban – mérlegelheti a vámérték meghatározása céljából, ha a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy:
a) az áru a Vámkódex 67. cikke szerint említett időpontban hibás volt;
b) az eladó a termékek szabad forgalomba bocsátása előtt kötött adásvételi szerződésben meghatározott garanciális kötelezettség teljesítése során ilyen kiigazítást tett;
c) a vonatkozó adásvételi szerződésben még nem vették figyelembe a termékek hibás természetét.
(3) Az áru ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő, a (2) bekezdésnek megfelelően módosított árát kizárólag abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az adott módosítást az áru szabad forgalomba bocsátásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napjától számított 12 hónapon belül tették meg.
146. cikk
Ha a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár a szóban forgó áruk vonatkozásában tartalmazza a származási vagy exportáló ország belső adójának összegét is, ez az összeg nem képezi a vámérték részét, feltéve, hogy az érintett vámhatóságok számára meggyőzően bizonyítják, hogy a szóban forgó árukat ez alól a vevő javára mentesítették vagy mentesíteni fogják.
147. cikk
(1) A Vámkódex 29. cikke alkalmazásában azt a tényt, hogy az eladás tárgyát képező árukat a szabad forgalomba bocsátás számára kérik vámkezelni, megfelelő utalásnak kell tekinteni arra vonatkozóan, hogy azok eladása a Közösség vámterületére irányuló export céljából történt. ►M6 Ez az utalás az értékelést megelőző egymást követő eladások esetében csak az utolsó olyan eladás tekintetében érvényes, amely az áruknak a Közösség vámterületére történő belépéséhez vezetett, illetve a Közösség vámterületén, az áruk szabad forgalomba bocsátása előtt történt eladás.
Ha olyan árat jelentenek be, amely olyan eladásra vonatkozik, amely az előtt az utolsó eladás előtt történt, amely alapján az árukat a Közösség vámterületére bevitték, a vámhatóságok felé hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy az áruknak ez az eladása a nevezett vámterületre való kivitel céljából történt.
A 178-181a. cikkek rendelkezéseit alkalmazni kell.
◄
(2) Ha ►M6 ————— ◄ az árukat az eladás időpontja és a szabad forgalomba bocsátás időpontja között egy harmadik országban használták, a vámérték nem feltétlenül azonos az ügyleti értékkel.
(3) A vevőnek nem kell megfelelnie semmilyen más feltételnek azonkívül, hogy szerződő fél az adásvételi szerződésben.
148. cikk
Ha a Vámkódex 29. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában megállapítják, hogy az importált áruk eladása vagy ára olyan feltételhez vagy ellenszolgáltatáshoz kötött, amelynek értéke az értékelendő áruk vonatkozásában meghatározható, ezt az értéket a vevő által az eladó részére történő közvetett kifizetésnek és a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár részének kell tekinteni, feltéve, hogy a feltétel vagy ellenszolgáltatás nincs összefüggésben:
a) sem olyan tevékenységgel, amely a Vámkódex 29. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatálya alá esik; sem
b) olyan tényezővel, amely kapcsán a Vámkódex 32. cikke értelmében ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat ki kell egészíteni.
149. cikk
(1) A Vámkódex 29. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a „marketingtevékenység” kifejezés a szóban forgó áruk reklámozásával és eladásának ösztönzésével, valamint az árukra vonatkozó jótállásokkal és szavatossággal kapcsolatos valamennyi tevékenységet jelenti.
(2) A vevő által vállalt ilyen tevékenységeket saját számlájára végzett tevékenységnek kell tekinteni, még akkor is, ha azokat a vevő az eladóval kötött megállapodásból eredő kötelezettségvállalásként teljesíti.
150. cikk
(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése a) pontjának (azonos áruk ügyleti értéke) alkalmazásában a vámértéket olyan azonos áruk ügyleti értéke alapján kell megállapítani, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem található, olyan azonos áruk ügyleti értékét kell alapul venni, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségben adtak el, kiigazítva azt az eltérő kereskedelmi szintből és/vagy mennyiségből adódó eltérésekkel, feltéve, hogy ezek a kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékon alapulnak, amelyekből – függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez – egyértelműen megállapítható a kiigazítás indokoltsága és helyessége.
(2) Ha az ügyleti érték tartalmazza a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett költségeket, akkor az importált áruk és a szóban forgó azonos áruk ilyen költségei közötti – az eltérő távolságokból és szállítási módokból adódó – jelentős különbségek figyelembevételével kiigazítást kell végezni.
(3) Ha e cikk alkalmazásakor egynél több, azonos árukra vonatkozó ügyleti érték is található, az importált áruk vámértékének megállapításához a legalacsonyabb ilyen értéket kell alapul venni.
(4) E cikk alkalmazásakor a más személy által előállított áruk ügyleti értékét csak akkor kell figyelembe venni, ha az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg ügyleti érték olyan azonos árukra, amelyek előállítója ugyanaz a személy, mint az értékelendő áruk előállítója.
(5) E cikk alkalmazásában az importált azonos áruk ügyleti értéke a Vámkódex 29. cikke értelmében korábban már megállapított, az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kiigazított vámértéket jelenti.
151. cikk
(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének b) pontja (hasonló áruk ügyleti értéke) alkalmazásakor a vámértéket olyan hasonló áruk ügyleti értéke alapján kell megállapítani, amelyeket ugyanazon a kereskedelmi szinten és lényegében ugyanakkora mennyiségben adtak el, mint az értékelendő árukat. Ha ilyen eladás nem található, olyan hasonló áruk ügyleti értékét kell alapul venni, amelyeket más kereskedelmi szinten és/vagy más mennyiségben adtak el, kiigazítva azt az eltérő kereskedelmi szintből és/vagy mennyiségből adódó eltérésekkel, feltéve, hogy ezek a kiigazítások olyan bemutatott bizonyítékon alapulnak, amelyekből – függetlenül attól, hogy a kiigazítás értéknövekedést vagy értékcsökkenést eredményez – egyértelműen megállapítható a kiigazítás indokoltsága és pontossága.
(2) Ha az ügyleti érték tartalmazza a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett költségeket, akkor az importált áruk és a szóban forgó hasonló áruk ilyen költségei közötti – az eltérő távolságokból és szállítási módokból adódó – jelentős különbségek figyelembevételével kiigazítást kell végezni.
(3) Ha e cikk alkalmazásakor egynél több, hasonló árukra vonatkozó ügyleti érték is található, az importált áruk vámértékének megállapításához a legalacsonyabb ilyen értéket kell alapul venni.
(4) E cikk alkalmazásakor a más személy által előállított áruk ügyleti értékét csak akkor kell figyelembe venni, ha az (1) bekezdés szerint nem található ügyleti érték olyan hasonló árukra, amelyek előállítója ugyanaz a személy, mint az értékelendő áruk előállítója.
(5) E cikk alkalmazásában az importált hasonló áruk ügyleti értéke a Vámkódex 29. cikke értelmében korábban már megállapított, az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kiigazított vámértéket jelenti.
152. cikk
(1)
a) Ha az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat ugyanolyan állapotban értékesítik a Közösségben, mint amilyenben azokat importálták, az importált áruknak a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott vámértéke azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat a legnagyobb összmennyiségben, az értékelendő áruk behozatalával azonos vagy közel azonos időben olyan személyeknek értékesítenek, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak, a következők levonásával:
i. a szokásosan fizetett vagy megállapodás szerint fizetendő jutalékok, vagy a szokásos nyereség és általános költségek fedezésére szolgáló kiegészítések (a szóban forgó áruk közvetlen vagy közvetett marketingköltségeit is beleértve), amelyek a Közösségben az azonos osztályú vagy fajtájú importált áruk eladásával kapcsolatosak;
ii. a Közösségben felmerülő szokásos szállítási és biztosítási, valamint járulékos költségek;
iii. a Közösségben az áruk behozatala vagy eladása kapcsán fizetendő behozatali vámok és egyéb díjak.
a)a Az egyes, bizományi szerződés alapján behozatalra kerülő romlandó áruk vámértéke meghatározható közvetlenül a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján. Ennek érdekében a tagállamok az egységárakról tájékoztatják az Európai Bizottságot, amely a 2658/87/EGK rendelet 6. cikkével összhangban az adatokat a TARIC rendszeren keresztül közzéteszi ( 2 ).
Az egységárakat az alábbiak szerint számítják ki és teszik közzé:
i. E bekezdés a) pontjában felsorolt levonásokat követően tájékoztatják a Bizottságot az egyes termékkategóriák nettó 100 kg-jára vonatkozó egységárról. A tagállamok az a) pont ii. alpontjában említett költségekre vonatkozóan átalányösszegeket állapíthatnak meg, amelyekről a Bizottságot tájékoztatniuk kell.
ii. Az egységárat 14 napos időszakokra vonatkozóan kell alkalmazni a behozott áruk vámértékének megállapítására; az időszakok mindig pénteken kezdődnek.
iii. Az egységárak kiszámításának referencia-időszaka az a 14 napos időszak, amely az új egységárak megállapításának hetét megelőző csütörtökön ér véget.
iv. Az euróban megadott egységárakat legkésőbb a rendelkezésre bocsátásuk hetének hétfőjén déli 12 óráig közlik a Bizottsággal. Amennyiben ez munkaszüneti nap, a közlést az azt közvetlenül megelőző munkanapon kell megtenni. Az egységárak csak azután lépnek érvénybe, miután az erről szóló közleményt a Bizottság közzétette.
Az e rendelkezés hatálya alá eső termékeket a 26. melléklet tartalmazza.
b) Ha sem az importált árukat, sem az azonos vagy hasonló importált árukat nem értékesítik az értékelendő áruk behozatalával azonos vagy közel azonos időben, az importált áruk – e cikk szerint meghatározott, egyébként az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá eső – vámértéke azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy azonos vagy hasonló importált árukat a Közösségben az értékelendő áruk importját követő legkorábbi időpontban, de a behozataltól számított 90. nap lejárta előtt olyan állapotban értékesítik, mint amilyenben azokat importálták.
(2) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem értékesítik a Közösségben olyan állapotban, mint amilyenben azokat importálták, akkor – ha az importőr ezt kéri – a vámérték azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat további feldolgozás után a legnagyobb összmennyiségben olyan személyeknek értékesítik a Közösségben, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak, kellőképpen figyelembe véve a további feldolgozás következtében keletkezett hozzáadott értéket, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti levonásokat.
(3) E cikk alkalmazásában az az egységár, amelyen az importált árukat a legnagyobb összmennyiségben értékesítik, azt az árat jelenti, amelyen – a behozatalt követően az első olyan kereskedelmi szinten, amelyen ilyen eladások történnek – a legnagyobb számban értékesítettek egységeket olyan személyeknek, akik függetlenek azoktól, akiktől ilyen árukat vásárolnak.
(4) Az egységár megállapításakor e cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe olyan személynek történő értékesítés a Közösségben, aki az importált áruk előállításával vagy exportcélú eladásával összefüggő felhasználáshoz a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bármely elemet közvetve vagy közvetlenül, ingyenesen vagy csökkentett áron biztosítja.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a „legkorábbi időpont” az az időpont, amikor az importált áruknak vagy az azonos vagy hasonló importált áruknak az egységár megállapításához megfelelő mennyiségben történő értékesítésére sor kerül.
153. cikk
(1) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének d) pontja (számított érték) alkalmazásakor a vámhatóságok nem kérhetik vagy kötelezhetik a Közösségben lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező személyt, hogy ennek az értéknek a meghatározása érdekében ellenőrzés céljából bármilyen számlát vagy egyéb dokumentumot bemutasson, vagy ahhoz hozzáférést engedjen. Mindazonáltal az áruk előállítója által az e cikk szerinti vámérték meghatározása céljából adott információkat a tagállamok vámhatóságai egy nem közösségbeli országban ellenőrizhetik az előállító egyetértésével, és feltéve, hogy ezek a hatóságok előzetesen kellőképpen értesítik az érintett ország hatóságait, és azok nem ellenzik az ellenőrzést.
(2) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése d) pontjának első francia bekezdésében említett anyagok és gyártási műveletek költségébe vagy értékébe be kell számítani a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjaiban meghatározott elemek költségeit is.
Be kell számítani ezenkívül bármely olyan, a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott termék vagy szolgáltatás megfelelőképpen arányosan megosztott értékét, amelyet a vevő közvetlenül vagy közvetve az importált áruk előállításával kapcsolatos felhasználásra nyújt. A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjában meghatározott olyan szolgáltatások értékét, amelyeket a Közösségben nyújtanak, csak olyan mértékben kell beszámítani, amilyen mértékben ezeket a szolgáltatásokat az előállítónak felszámítják.
(3) Ha a számított érték meghatározásának céljára az előállító által vagy annak nevében nyújtott információkon kívül más információkat is felhasználnak, a vámhatóságok – a Vámkódex 15. cikkét figyelembe véve – tájékoztatják a nyilatkozatottevőt, ha az ezt kéri, az ilyen információk forrásáról, a felhasznált adatokról és az ilyen adatokon alapuló számításokról.
(5) A Vámkódex 30. cikke (2) bekezdése d) pontjának második francia bekezdésében említett „általános költségek” magukban foglalják az áruk exportcélú előállításának és értékesítésének azon közvetlen és közvetett költségeit, amelyek nem tartoznak a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének d) pontja első francia bekezdése alá.
154. cikk
Ha a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett tárolóeszközöket többször importálják, azok költségét a nyilatkozattevő kérelmére az általánosan elfogadott számviteli elvek szerint arányosan meg kell osztani.
155. cikk
A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. alpontjának alkalmazásában a kutatás és az előzetes tervezési vázlatok költségeit a vámértékbe nem lehet beszámítani.
156. cikk
A Vámkódex 33. cikke c) pontját értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vámértéket nem az ügyleti érték, hanem más módszer alkalmazásával állapítják meg.
156a. cikk
(1) A vámhatóságok az érintett személy kérelmére engedélyezhetik,
— hogy a Vámkódex 32. cikk (2) bekezdésétől eltérve, bizonyos elemeket, amelyek a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árhoz hozzáadandók, bár a vámtartozás keletkezése időpontjában nem számszerűsíthetők,
— a Vámkódex 33. cikkétől eltérve, olyan költségeket, amelyeket a vámértékbe nem kell beszámítani, azokban az esetekben, amikor az ilyen elemekkel kapcsolatos összegek a vámtartozás keletkezésének időpontjában nincsenek elkülönítetten feltüntetve,
megfelelő és konkrét kritériumok alapján állapítsák meg.
Ilyen esetekben a bejelentett vámérték a 254. cikk második francia bekezdése alkalmazásában nem tekinthető ideiglenesnek.
(2) Az engedély a következő feltételek esetén adható meg:
a) a 259. cikk szerinti eljárás végrehajtása az adott körülmények között aránytalan igazgatási költségekkel járna;
b) a Vámkódex 30. és 31. cikkének alkalmazása az adott körülmények között alkalmatlannak tűnik;
c) elfogadható okok szólnak amellett a feltételezés mellett, hogy az engedélyezéssel érintett időszakban kivetendő behozatali vámok összege nem lesz kevesebb, mint amennyi az engedélyezés hiányában kerülne kivetésre;
d) a piaci szereplők közötti versenyfeltételek nem torzulnak.
2. FEJEZET
Jogdíjakra és licencdíjakra vonatkozó rendelkezések
157. cikk
(1) A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a jogdíjak és licencdíjak különösen az alábbiakra vonatkozó jogok használatáért történő kifizetéseket jelentenek:
— importált áruk gyártása (különösen szabadalmak, formatervezési minták, használati minták és gyártási know-how), vagy
— importált áruk exportcélú eladása (különösen védjegyek, bejegyzett formatervezési minták), vagy
— importált áruk felhasználása vagy újraeladása (különösen szerzői jogok, az importált árukban elválaszthatatlanul megtestesített gyártási eljárások).
(2) A Vámkódex 32. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha az importált áruk vámértékét a Vámkódex 29. cikkének rendelkezései szerint állapítják meg, a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árhoz csak akkor kell hozzászámítani a jogdíjat vagy licencdíjat, ha ez a kifizetés:
— az értékelendő árukra vonatkozik, és
— ezen áruk eladásának feltételét képezi.
158. cikk
(1) Amennyiben az importált áruk a Közösségben előállított áruknak csak összetevői vagy alkotóelemei, az importált árukért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árat csak akkor kell kiigazítani, ha a jogdíj vagy licencdíj ezekre az árukra vonatkozik.
(2) Ha az árukat összeszereletlen állapotban importálják, vagy az újraértékesítés előtt csak olyan kisebb feldolgozáson kell keresztülmenniük, mint a hígítás vagy csomagolás, ez nem akadálya annak, hogy a jogdíjat vagy licencdíjat az importált árukra vonatkozónak tekintsék.
(3) Ha a jogdíjak vagy licencdíjak részben az importált árukra, részben pedig egyéb olyan összetevőkre vagy alkotóelemekre vonatkoznak, amelyeket az árukhoz importálásuk után adnak hozzá, vagy az importálást követő tevékenységekre vagy szolgáltatásokra vonatkoznak, megfelelő arányú megosztást csak objektív és számszerűsíthető adatok alapján lehet tenni, a Vámkódex 32. cikke (2) bekezdéséhez fűzött, a 23. mellékletben megtalálható értelmező megjegyzéssel összhangban.
159. cikk
A védjegy használatának jogára vonatkozó jogdíjat vagy licencdíjat csak akkor kell hozzáadni az importált áruk után ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árhoz, ha:
— a jogdíj vagy licencdíj olyan árukra vonatkozik, amelyeket a behozatal után ugyanolyan állapotban adnak el újra, vagy amelyek a behozatalt követően csak kismértékű feldolgozáson mentek keresztül,
— az árukat olyan védjeggyel – akár az áruk importálása előtt, akár utána látták el azzal az árukat – hozzák forgalomba, amiért jogdíjat vagy licencdíjat fizetnek, és
— a vevőnek nem áll módjában ilyen árukat az eladótól független más szállítóktól beszerezni.
160. cikk
Ha a vevő harmadik félnek fizet jogdíjat vagy licencdíjat, a 157. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek nem tekintendők teljesítettnek, kivéve, ha az eladó vagy egy vele függőségi viszonyban lévő személy követeli meg a vevőtől annak megfizetését.
161. cikk
Ha a jogdíj vagy licencdíj összegének kiszámolási módját az importált áruk árából vezetik le, úgy ellenkező bizonyíték hiányában feltételezhető, hogy ennek a jogdíjnak vagy licencdíjnak a kifizetése az értékelendő árukra vonatkozik.
Mindamellett, ha a jogdíj vagy licencdíj összegét az importált áruk árától függetlenül számolják ki, ezen jogdíjnak vagy licencdíjnak a kifizetése ennek ellenére vonatkozhat az értékelendő árukra.
162. cikk
A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásakor lényegtelen szempont az, hogy a fizetendő jogdíj vagy licencdíj kedvezményezettje mely országban letelepedett.
3. FEJEZET
A Közösségbe történő belépés helyére vonatkozó rendelkezések
163. cikk
(1) A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 33. cikke a) pontjának alkalmazásában a Közösség vámterületére történő belépés helye:
a) tengeri forgalomban a kirakodási kikötő vagy az átrakodási kikötő, amennyiben az átrakodást e kikötő vámhatósága igazolja;
b) tengeri, ezt követően átrakodás nélküli belvízi árufuvarozás esetén az első kikötő, ahol a kirakodás megtörténhet, akár a folyó vagy csatorna torkolatánál, akár belsőbb szakaszon, amennyiben a vámhivatalnak igazolják, hogy a fuvardíj a kirakodási kikötőig nagyobb, mint az első kikötőig;
c) vasúti, belvízi, vagy közúti árufuvarozás esetén az a hely, ahol az első vámhivatal található;
d) egyéb eszközökkel szállított áruk esetén az a hely, ahol a Közösség vámterületének szárazföldi határán azok áthaladnak.
(2) A Közösség vámterületére beléptetett, majd e vámterület egy másik részén található rendeltetési helyre Fehéroroszország, Bulgária, Oroszország, Románia, Svájc, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, illetve Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság területén keresztül szállított áruk vámértékét a Közösség vámterületére történő első belépés helyére való hivatkozással kell meghatározni, feltéve hogy ezen országok területén keresztül közvetlenül, a szokásos útvonalon szállították a rendeltetési helyére.
(3) A Közösség vámterületére belépett, majd tengeri úton a vámterület egy másik részén lévő rendeltetési helyre szállított áruk vámértékét a Közösség vámterületére történő első belépés helyére való hivatkozással kell meghatározni, feltéve, hogy az árukat közvetlenül, a szokásos útvonalon szállították a rendeltetési helyre.
(4) E cikk (2) és (3) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha az árukat kizárólag a szállításukkal összefüggő okokból kirakodják, átrakodják vagy ideiglenesen várakoztatják Fehéroroszország, Bulgária, Oroszország, Románia, Svájc, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, illetve Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság területén.
(5) Azon áruk esetében, amelyek a Közösség vámterületére beléptek, majd amelyeket az egyik francia tengerentúli megyéből közvetlenül a Közösség vámterületének egy másik részére szállítottak, vagy fordítva, az áruk belépésének helyeként azt az (1) és (2) bekezdésben említett helyet kell figyelembe venni, amely a Közösség vámterületének azon a részén található, ahonnan az áruk érkeztek, amennyiben azokat ott kirakodták vagy átrakodták, és ezt a vámhatóságok igazolták.
(6) Amennyiben a (2), (3) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a belépés helyeként azt az (1) bekezdésben meghatározott helyet kell figyelembe venni, amely a Közösség vámterületének azon a részén található, ahová az árukat küldik.
4. FEJEZET
Szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések
164. cikk
A Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése e) pontjának és 33. cikke a) pontjának alkalmazásában:
a) amennyiben az árukat a Közösség vámterületére történő behozatal helyén túl azonos szállítási módon szállítják tovább, a szállítás költségeit a Közösség vámterületén kívül és azon belül megtett távolságok arányában kell megosztani, kivéve, ha a vámhatóságok számára olyan bizonyítékot nyújtanak be, amely igazolja azokat a költségeket, amelyek az áruk fuvarozására általánosan kötelező fuvardíjszabás szerint a Közösség vámterületére történő belépés helyéig merültek volna fel;
b) amennyiben az árukat olyan egységes, a vevő lakóhelyéig/telephelyéig költségmentes áron (free domicile) számlázták, amely megfelel a belépés helye szerinti árnak, a Közösségen belüli szállítási költségeket nem kell levonni ebből az árból. Mindamellett az ilyen levonás megengedett, ha a vámhatóságoknak benyújtott bizonyíték igazolja, hogy a határparitásos ár alacsonyabb lenne, mint az egységes, a vevő lakóhelyéig/telephelyéig költségmentes ár;
c) amennyiben a szállítás ingyenes, vagy a vevő intézi, a behozatal helyéig felmerülő, az azonos szállítási módok esetén szokásos fuvardíjszabás szerint kiszámított szállítási költségeket bele kell számítani a vámértékbe.
165. cikk
(1) A postán küldött áruk tekintetében a rendeltetési helyig felszámolt minden postaköltséget bele kell számítani az áruk vámértékébe, kivéve azokat a kiegészítő postai költségeket, amelyek az importáló országban merültek fel.
(2) Mindazonáltal a bejelentett értéket a nem kereskedelmi szállítmányok vámértékének meghatározásakor nem kell kiigazítani ezekkel a költségekkel.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható olyan árukra, amelyeket az EMS-Datapost néven ismert gyorspostaszolgálatok (Dániában EMS-Jetpost, Németországban EMS-Kurierpostsendungen, Olaszországban CAI-Post) szállítanak.
166. cikk
Az áruk vámértékébe beszámítandó légi szállítási költségeket a 25. mellékletben szereplő szabályok és százalékok alkalmazásával kell meghatározni.
▼M21 —————
6. FEJEZET
Átváltási árfolyamokra vonatkozó rendelkezések
168. cikk
E fejezet 169–172. cikkének alkalmazásában:
a) „jegyzett árfolyam”:
— az érintett tagállam leginkább reprezentatív devizapiacán vagy -piacain a kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan jegyzett legfrissebb eladási árfolyam, vagy
— valamely, a tagállam által egyéb módon jegyzett és „jegyzett árfolyam”-ként megjelölt átváltási árfolyam, feltéve, hogy az a lehető legpontosabban tükrözi az érintett pénznem aktuális értékét a kereskedelmi ügyletekben;
b) a „közzétett” kifejezés az érintett tagállam által megjelölt módon való általánosan ismertté tételt jelenti;
c) „pénznem”: bármely olyan pénzegység, amelyet a pénzügyi hatóságok egymás között vagy amelyet a nemzetközi piacon elszámolási eszközként használnak.
169. cikk
(1) Amennyiben az áruk vámértékének meghatározásához szolgáló tényezőket a meghatározás időpontjában az értékelés színhelyéül szolgáló tagállam pénznemétől eltérő pénznemben fejezik ki, akkor ezen értéknek az érintett tagállam pénznemében történő meghatározásához a hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett és azon a napon vagy másnap közzétett árfolyamot kell alkalmazni.
(2) A hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett árfolyamot kell alkalmazni a következő naptári hónap egésze során, kivéve, ha azt egy, a 171. cikk értelmében megállapított árfolyam váltja fel.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben jelzett utolsó előtti szerdán nem került sor árfolyamjegyzésre, vagy bár volt árfolyamjegyzés, de azt sem aznap, sem pedig a következő napon nem tették közzé, akkor az érintett valuta utolsó jegyzett, a megelőző 14 napon belül közzétett árfolyamát kell az azon a szerdán jegyzett árfolyamnak tekinteni.
170. cikk
Amennyiben az árfolyam a 169. cikk rendelkezései alapján nem állapítható meg, úgy a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásához használandó árfolyamot az érintett tagállam jelöli meg. Ennek az árfolyamnak a lehető legpontosabban kell tükröznie az érintett pénznem aktuális értékét az olyan kereskedelmi ügyletekben, amelyeket az adott tagállam pénznemében bonyolítottak le.
171. cikk
(1) Amennyiben a hónap utolsó szerdáján jegyzett és aznap vagy a következő napon közzétett árfolyam 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér a 169. cikk értelmében megállapított, a következő hónapban alkalmazandó árfolyamtól, akkor ez az árfolyam a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásakor felhasználandó árfolyamként az érintett hónap első szerdájától az utóbb említett árfolyam helyébe lép.
(2) Amennyiben az előző rendelkezésekben említett alkalmazási időszak során valamely szerdán jegyzett és aznap vagy a következő napon közzétett árfolyam 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér az ennek a fejezetnek az alapján alkalmazott árfolyamtól, akkor a következő szerdától ez az árfolyam a Vámkódex 35. cikkének alkalmazásakor felhasználandó árfolyamként az utóbb említett árfolyam helyébe lép. A helyettesítő árfolyamot alkalmazni kell a hónap hátralevő részében, feltéve, hogy ezt az árfolyamot az ennek a bekezdésnek az első mondatában foglalt rendelkezések értelmében nem váltja fel másik.
(3) Amennyiben egy tagállamban az árfolyamot szerdán nem jegyzik, vagy ha jegyzik is, nem teszik közzé aznap vagy a következő napon, akkor a jegyzett árfolyam az (1) és (2) bekezdésben az érintett tagállamban való alkalmazásában a vonatkozó szerdai napot megelőzően legutoljára jegyzett és közzétett árfolyam.
172. cikk
Ha egy tagállam vámhatóságai engedélyezik a nyilatkozattevőnek, hogy az áruk szabad forgalomba bocsátására tett vámáru-nyilatkozatra vonatkozóan bizonyos adatokat egy későbbi időpontban időszakos vámáru-nyilatkozat formájában nyújtson be, illetve biztosítson, akkor ez az engedély a nyilatkozattevő kérelmére rendelkezhet úgy, hogy a vámérték részét képező – egy adott pénznemben kifejezett – tényezőket egységes árfolyamon váltsák át az adott tagállam pénznemére. Ez esetben az alkalmazandó árfolyam az az ennek a fejezetnek megfelelően megállapított árfolyam lesz, amely a szóban forgó időszakos vámáru-nyilatkozat által érintett időszak első napján alkalmazandó.
7. FEJEZET
Egyszerűsített eljárások egyes romlandó árukra vonatkozóan
▼M27 —————
8. FEJEZET
Adatszolgáltatás és benyújtandó okmányok
178. cikk
(1) Ha a Vámkódex 28–36. cikkének megfelelően a vámérték megállapítása szükséges, az importárukra vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz egy, a vámértékre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatot (vámértékbevallás) kell mellékelni. A vámértékbevallást a 28. mellékletben szereplő mintának megfelelő D.V.1. formanyomtatványon kell teljesíteni, amelyet szükség esetén egy vagy több, a 29. mellékletben szereplő mintának megfelelő D.V.1. bis nyomtatvánnyal lehet kiegészíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett vámértékbevallást csak a Közösségben letelepedett személy és csak a vonatkozó tények birtokában tehet.
A Vámkódex 64. cikke (2) bekezdése b) pontjának második francia bekezdését és 64. cikkének (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A vámhatóságok eltekinthetnek az (1) bekezdésben említett nyomtatványon megteendő nyilatkozat megkövetelésétől, ha a szóban forgó áruk vámértéke a Vámkódex 29. cikkének rendelkezései szerint nem határozható meg. Ilyen esetekben a (2) bekezdésben említett személy köteles olyan egyéb adatokat szolgáltatni a vámhatóságoknak – vagy azok hozzáférhetőségéről gondoskodni –, amelyek a vámértéknek a Vámkódex valamely másik cikke alapján történő meghatározása céljából kérhetők; az ilyen egyéb adatokat olyan formában és módon kell megadni, amilyen formában azokat a vámhatóságok előírják.
(4) Az (1) bekezdésben előírt vámértékbevallásnak a vámhivatal számára történő benyújtása – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – egyenértékű a (2) bekezdésben említett személy felelősségvállalásával az alábbiak tekintetében:
— a vámértékbevallásban megadott adatok pontossága és teljessége,
— ezen adatok alátámasztásaként benyújtott okmányok hitelessége, és
— az áruk vámértékének meghatározásához szükséges bármely további adat vagy okmány benyújtása.
(5) Ez a cikk nem alkalmazható olyan árukra, amelyek vámértékét a 173–177. cikk rendelkezései szerinti egyszerűsített eljárásban állapítják meg.
179. cikk
(1) A vámhatóságok – kivéve, ha az a behozatali vámok szabályszerű alkalmazása céljából elengedhetetlen – az alábbi esetekben eltekinthetnek a 178. cikk (1) bekezdésében előírt nyilatkozat egészének vagy egy részének a megkövetelésétől, amennyiben:
a) az egy szállítmányban behozott áruk vámértéke nem haladja meg az ►M21 10 000 EUR ◄ -t, feltéve, hogy azok nem egy azonos feladótól azonos címzettnek küldött osztott szállítmányt vagy többszöri szállítmányt alkotnak; vagy
b) a szóban forgó behozatal nem kereskedelmi jellegű; vagy
c) a szóban forgó adatok benyújtása nem szükséges az Európai Közösségek Vámtarifájának alkalmazásához, vagy ha a tarifában előírt vámokat különös vámjogi rendelkezések alapján nem kell kivetni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, ECU-ben kifejezett összeget a Vámkódex 18. cikke szerint át kell váltani. A vámhatóságok az átváltás után kapott összeget felfelé vagy lefelé kerekíthetik.
A vámhatóságok változatlanul fenntarthatják az ECU-ben meghatározott összeg nemzeti pénznemben kifejezett értékét, ha a Vámkódex 18. cikkében szabályozott éves kiigazítások időpontjában ennek az összegnek az átváltása – az ebben a bekezdésben szabályozott kerekítés előtt – a nemzeti pénznemben kifejezett értéknek kevesebb mint 5 %-os változását vagy annak csökkenését eredményezi.
(3) Az azonos eladótól azonos vevő részére azonos kereskedelmi feltételekkel történő folyamatos áruszállítások esetében a vámhatóságok eltekinthetnek attól, hogy a 178. cikk (1) bekezdése szerinti összes adatot minden egyes vámáru-nyilatkozathoz be kelljen nyújtani, de az adatok benyújtását a körülmények megváltozásakor, valamint legalább háromévente egyszer megkövetelik.
(4) Az e cikk alapján adott mentesítés visszavonható, és elrendelhető a D.V.1. benyújtása, ha megállapítást nyer, hogy a mentesítés alapjául szolgáló feltételek nem teljesültek, vagy már nem teljesülnek.
180. cikk
Ahol számítógépes rendszereket alkalmaznak, vagy ahol az érintett áruk általános, időszakos vagy összevont vámáru-nyilatkozat tárgyát képezik, a vámhatóságok különféle változatokat engedélyezhetnek a vámérték megállapításához szükséges adatszolgáltatás formáját illetően.
181. cikk
(1) A 178. cikk (2) bekezdésében említett személy köteles a vámhatóságoknak benyújtani az importált áruk vámértékbevallásának alapjául szolgáló számlamásolatot. Amennyiben a vámértékről írásban nyilatkoztak, a vámhatóságok megőrzik ezt a másolatot.
(2) Írásban tett vámértékbevallás esetében, ha az importált árukra vonatkozó számlát olyan személy részére állították ki, aki egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, mint amelyikben a vámértékről nyilatkoztak, akkor a nyilatkozattevőnek a számláról két másolatot kell benyújtania a vámhatóságnak. Az egyik másolatot a vámhatóság őrzi meg; a másikat pedig – a szóban forgó vámhivatal bélyegzőlenyomatával és a vámáru-nyilatkozat nyilvántartási számával ellátva – vissza kell juttatni a nyilatkozattevőnek azzal, hogy továbbítsa azt annak a személynek, akinek a részére a számlát kiállították.
(3) A vámhatóságok a (2) bekezdés rendelkezéseit olyan esetekre is kiterjeszthetik, amikor az a személy, akinek a részére a számlát kiállították, ugyanabban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, mint amelyikben a vámértékről nyilatkoztak.
181a. cikk
(1) A vámhatóságok nem kötelesek a behozott áruk vámértékét az ügyleti érték szerinti módszer alkalmazásával meghatározni abban az esetben, ha a (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott eljárásnak megfelelően alapos okuk van kételkedni abban, hogy a bevallott érték a Vámkódex 29. cikkében hivatkozott teljes megfizetett vagy megfizetendő összeget jelenti.
(2) Ha a vámhatóság részéről az (1) bekezdésben említett kételyek merülnek fel, a 178. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint további információk szolgáltatását kérheti. Ha a vámhatóság kételyei ezt követően továbbra is fennállnak, a vámhatóság kötelesek a végleges határozat meghozatalát megelőzően a kételyeit alátámasztó indokokról szükség esetén írásban értesíteni az érintett személyt, és lehetőséget biztosítani számára azok megválaszolására. A végleges határozatról és az azt alátámasztó indokolásról a vámhatóság az érintett személyt köteles írásban tájékoztatni.
VI. CÍM
AZ ÁRU BELÉPTETÉSE A VÁMTERÜLETRE
1. FEJEZET
Áruvizsgálat és mintavétel az érintett személy által
182. cikk
(1) Az áruknak a Vámkódex 42. cikke szerinti megvizsgálására vonatkozó engedélyt annak a személynek a szóbeli kérelmére kell megadni, aki jogosult az áruk vámjogi sorsa felől rendelkezni, kivéve, ha a vámhatóság a körülményekre való tekintettel úgy ítéli meg, hogy ehhez írásbeli kérelem szükséges.
Mintavétel csak az érintett személy írásbeli kérelmére engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett írásbeli kérelmet az érintett személynek kell aláírnia és benyújtania az illetékes vámhatósághoz. A kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
— a kérelmező neve és címe,
— az áru elhelyezése,
— a gyűjtő vámáru-nyilatkozat száma, amennyiben azt már benyújtották, kivéve, ha a vámhivatal magára vállalja ennek az információnak, vagy az előző vámeljárás megjelölésének, vagy azoknak az adatoknak a bejegyzését, amelyekből azonosítható az a szállítási eszköz, amelyen az árut elhelyezték,
— minden egyéb adat, amely az áru azonosításához szükséges.
A vámhatóság az engedélyt az érintett személy által benyújtott kérelmen tünteti fel. Amennyiben a kérelem mintavételre vonatkozik, az említett hatóság feltünteti a mintavételi árumennyiséget.
(3) Az áruk előzetes megvizsgálására és a mintavételre a vámhatóság felügyelete alatt kerül sor, amely minden egyes esetben meghatározza a követendő eljárásokat.
Az érintett személy viseli a kicsomagolással, méréssel, újracsomagolással és az árut érintő bármely egyéb művelettel járó kockázatot és költséget. Az elemzéssel kapcsolatos minden költséget is ő fizet.
(4) Az árumintáknak eleget kell tenniük az alaki követelményeknek, hogy azok vámjogi sorsát meghatározzák. Amennyiben a minták megvizsgálása azok megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását eredményezi, úgy semmiféle fizetési kötelezettség nem merül fel. A hulladékra és maradékra a Vámkódex 182. cikke (5) bekezdését kell alkalmazni.
2. FEJEZET
Gyűjtő vámáru-nyilatkozat
183. cikk
(1) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az azt kiállító személynek kell aláírnia.
(2) A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a vámhatóság záradékkal látja el, és megőrzi annak ellenőrzése érdekében, hogy az árunak, amelyre az vonatkozik, a Vámkódex 49. cikkében megállapított időszakon belül meghatározták-e a vámjogi sorsát.
(3) Azon áruk esetében, amelyeket a vámhatóságnak való bemutatás előtt árutovábbítási eljárás keretében továbbítottak, gyűjtő vámáru-nyilatkozatként a rendeltetési vámhivatalnak szánt árutovábbítási okmány másolata szolgál.
(4) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot számítógépes formában tegyék meg. Ebben az esetben ►M1 az (1) és (2) bekezdésben ◄ megállapított szabályokat a megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni.
184. cikk
(1) Azt a gyűjtő vámáru-nyilatkozattal kísért árut, amelyet a szállítóeszközről nem rakodtak ki, a 183. cikk (1) bekezdésben említett személynek érintetlen állapotban ismételten be kell mutatnia bármikor, ha a vámhatóság ezt kéri, mindaddig, amíg a szóban forgó áru vámjogi sorsát meghatározzák.
(2) Minden olyan személy, akinek az áru annak kirakodása után szállítás vagy raktározás céljából a birtokában van, felelős az árunak a vámhatóságok kérésére érintetlen állapotban való ismételt bemutatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért.
3. FEJEZET
Átmeneti megőrzés
185. cikk
(1) Amennyiben a Vámkódex 51. cikke (1) bekezdésében említett helyeket állandó jelleggel elfogadták mint az átmeneti megőrzés alatt álló áruk elhelyezésére szolgáló helyeket, úgy ezek megnevezése „átmeneti megőrzési raktár”.
(2) Amennyiben az átmeneti megőrzési raktár nem a vámhatóság saját kezelésében van, az a vámjogszabályok alkalmazásának biztosítása érdekében megkövetelheti, hogy:
a) az átmeneti megőrzési raktárak két zárral legyenek ellátva, és az egyik kulcs az említett vámhatóság birtokában legyen;
b) az átmeneti megőrzési raktárt üzemeltető személy olyan raktárnyilvántartást vezessen, amely lehetővé teszi az áruk mozgásának nyomon követését.
186. cikk
Az árut a gyűjtő vámáru-nyilatkozat alapján kell az átmeneti megőrzési raktárban elhelyezni. A vámhatóságok azonban megkövetelhetik egy, az általuk meghatározott mintának megfelelő nyomtatványon kiállított külön bejelentés benyújtását.
187. cikk
A Vámkódex 56. cikkének vagy az áruk vámhatóságok által történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül, a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot tevő személy, vagy ha ilyen bejelentést még nem nyújtottak be, a Vámkódex 44. cikke (2) bekezdésében említett személyek felelnek a Vámkódex 53. cikke (1) bekezdése szerinti vámhatósági intézkedések végrehajtásáért, és viselik ezen intézkedések költségeit.
▼M1 —————
4. FEJEZET
A tengeri vagy légi úton szállított árukra vonatkozó különös rendelkezések
1. szakasz
Általános rendelkezések
189. cikk
Amennyiben az árut a Közösség vámterületére egy harmadik országból tengeri vagy légi úton hozzák be, és egyazon fuvarokmány fedezete mellett, azonos szállítási módon, átrakodás nélkül szállítják a Közösség egy másik kikötőjébe vagy repülőterére, akkor az árut csak a kirakodási vagy átrakodási kikötőben vagy repülőtéren kell a vámhatóságnak bemutatni a Vámkódex 40. cikke szerint.
2. szakasz
Az utasok kézi- és feladott poggyászára vonatkozó különös rendelkezések
190. cikk
E szakasz alkalmazásában:
a) közösségi repülőtér: bármely, a Közösség vámterületén található repülőtér;
b) nemzetközi közösségi repülőtér: bármely olyan közösségi repülőtér, amely az illetékes hatóságok engedélyével harmadik államokkal légi forgalmat bonyolíthat le;
c) Közösségen belüli légi járat: egy légi jármű két közösségi repülőtér közötti, közbülső leszállás nélküli mozgása, amely nem kezdődik és nem végződik nem közösségi repülőtéren;
d) közösségi kikötő: bármely, a Közösség vámterületén elhelyezkedő tengeri kikötő;
e) Közösségen belüli tengeri utazás: olyan hajók közbülső megállás nélküli, két közösségi kikötő közötti mozgása, amelyek két vagy több meghatározott közösségi kikötő között rendszeresen közlekednek;
f) kedvtelési célú hajó: magánhajó, amelynek útvonalát a használók határozzák meg;
g) sport- és üzleti célú légi jármű: olyan magán-légijármű, amelynek útvonalát a használók határozzák meg;
h) poggyász: minden olyan tárgy, amelyet utazása során egy személy bármilyen módon magával visz.
191. cikk
E szakasz alkalmazásában légi utazás esetén a poggyász:
— „feladott poggyász”, amennyiben azt az indító repülőtéren feladták, és az az utazó személy számára sem a repülés alatt, sem az e fejezet 192. cikkének (1) és (2) bekezdésében, illetve a 194. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett esetleges közbülső leszállások alatt nem hozzáférhető,
— „kézipoggyász”, amennyiben azt az utazó személy felviszi magával a légi jármű utasterébe.
192. cikk
Az alkalmazandó ellenőrzéseket és vámalakiságokat
1. azon személyek kézi- és feladott poggyásza esetén, akik olyan légi járaton utaznak, amely nem közösségi repülőtérről indult, és amely egy közösségi repülőtéren való közbülső leszállás után egy másik közösségi repülőtér felé folytatja útját, ezen utolsó repülőtéren kell elvégezni, feltéve, hogy ez egy nemzetközi közösségi repülőtér; ebben az esetben a poggyászokra a harmadik országból érkező személy poggyászaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az ilyen poggyászt szállító személy az illetékes hatóságoknak nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani a poggyászaiban lévő áruk közösségi helyzetét;
2. azon személyek kézi- és feladott poggyásza esetén, akik olyan légi járaton utaznak, amely, mielőtt egy nem közösségi repülőtér felé folytatná útját, leszáll egy közösségi repülőtéren, az indító repülőtéren kell elvégezni, feltéve, hogy az egy nemzetközi közösségi repülőtér; ebben az esetben a kézipoggyász azon a közösségi repülőtéren is ellenőrizhető, ahol a légi jármű megszakítja az útját, annak megállapítása érdekében, hogy az abban lévő áruk megfelelnek-e a Közösségen belüli szabad árumozgás feltételeinek;
3. olyan személyek poggyásza esetén, akik ugyanazon hajón olyan egymás utáni útszakaszokból álló tengeri utazáson vesznek részt, amely egy nem közösségi kikötőből indul, ott áll meg, vagy oda érkezik, azon kikötőben kell elvégezni, amelyben a szóban forgó poggyászt berakják, illetve kirakják.
193. cikk
Az alkalmazandó ellenőrzéseket és alakiságokat az utazó személyek poggyásza tekintetében az alábbi járműveken a következők szerint kell elvégezni:
1. kedvtelési célú hajó esetén bármely közösségi kikötőben, függetlenül a hajó származásától vagy rendeltetési helyétől;
2. sport- és üzleti célú légi járművek esetében:
— a nem közösségi repülőtérről érkező légi járatoknál az első érkezési repülőtéren, melynek nemzetközi közösségi repülőtérnek kell lennie, amennyiben a légi jármű közbülső leszállás után egy másik közösségi repülőtérre folytatja útját,
— közösségi repülőtérről érkező légi járatoknál az utolsó nemzetközi közösségi repülőtéren, amennyiben a légi jármű közbülső leszállás után egy nem közösségi repülőtérre folytatja útját.
194. cikk
(1) Ha egy nem közösségi repülőtérről érkező légi járművön érkező poggyászokat valamely közösségi repülőtéren egy másik olyan légi járműre rakodnak át, amely Közösségen belüli légi járatként repül tovább:
— a feladott poggyászokra vonatkozó minden ellenőrzést és alakiságot a Közösségen belüli légi járat érkezési repülőterén kell elvégezni, feltéve, hogy ez utóbbi repülőtér nemzetközi közösségi repülőtér,
— a kézipoggyászok valamennyi ellenőrzését az első nemzetközi közösségi repülőtéren kell elvégezni; a Közösségen belüli légi járat további ellenőrzése az érkezési repülőtéren csak olyan kivételes esetben végezhető el, amennyiben az a feladott poggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul,
— a feladott poggyászok ellenőrzése az első közösségi repülőtéren csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a kézipoggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul.
(2) Ha a poggyászokat egy közösségi repülőtéren egy közösségen belüli légi járatként közlekedő légi járműre rakodják be, hogy azokat egy másik közösségi repülőtéren olyan légi járműre rakodják át, amelynek célállomása egy nem közösségi repülőtér:
— a feladott poggyászokra vonatkozó minden ellenőrzést és alakiságot a Közösségen belüli légi járat indító repülőterén kell elvégezni, feltéve, hogy ez a repülőtér nemzetközi közösségi repülőtér,
— a kézipoggyászok valamennyi ellenőrzését az utolsó nemzetközi közösségi repülőtéren kell elvégezni; az ilyen poggyászok előzetes ellenőrzése a Közösségen belüli légi járat indító repülőterén csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a feladott poggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul,
— a feladott poggyászok ellenőrzése az utolsó közösségi repülőtéren csak olyan kivételes esetekben végezhető el, ha az a kézipoggyászok ellenőrzését követően szükségesnek bizonyul.
(3) Minden ellenőrzést és alakiságot, amely olyan poggyászokra alkalmazandó, amelyek valamely nem közösségi repülőtérről érkező menetrend szerinti vagy charter járaton érkeznek egy közösségi repülőtérre, és amelyeket ezen a közösségi repülőtéren egy Közösségen belüli légi járatként közlekedő sport- és üzleti célú légi járműre rakodnak át, a menetrend szerinti vagy charter járat érkezési repülőterén kell elvégezni.
(4) Minden ellenőrzést és alakiságot, amely olyan poggyászokra alkalmazandó, amelyeket egy közösségi repülőtéren egy Közösségen belüli légi járatként közlekedő sport- és üzleti célú légi járműre rakodnak be azzal a céllal, hogy ezeket a poggyászokat egy közösségi repülőtéren átrakodják egy olyan menetrend szerinti vagy charter járatra, amelynek célállomása egy nem közösségi repülőtér, a menetrend szerinti vagy charter járat indító repülőterén kell elvégezni.
(5) A tagállamok az ellenőrzéseket azon a nemzetközi közösségi repülőtéren végezhetik, ahol a feladott poggyászokat átrakodják, olyan poggyászok esetében:
— amelyek egy nem közösségi repülőtérről érkeztek, és amelyeket egy nemzetközi közösségi repülőtéren olyan légi járműre rakodnak át, amely ugyanazon államterület nemzetközi repülőterére tart,
— amelyeket egy nemzetközi repülőtéren azért rakodtak be egy légi járműbe, hogy az ugyanazon államterületen található másik nemzetközi repülőtéren olyan légi járműre rakodják át, amely nem közösségi repülőtérre tart.
195. cikk
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:
— érkezéskor a személyek ne csomagolhassanak ki semmilyen árut azelőtt, hogy elvégezték volna azon kézipoggyászok ellenőrzését, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet ( 3 ) 1. cikke,
— induláskor a személyek ne csomagolhassanak ki semmilyen árut, miután elvégezték azon kézipoggyászok ellenőrzését, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke,
— érkezéskor megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy az áruk bármilyen átrakására sor kerüljön azelőtt, hogy elvégezték volna az ellenőrzést azokon a feladott poggyászokon, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke,
— induláskor megtegyék a megfelelő intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy az áruk bármilyen átrakására sor kerüljön azután, hogy elvégezték az ellenőrzést azokon a feladott poggyászokon, amelyekre nem terjed ki a 3925/91/EGK tanácsi rendelet 1. cikke.
196. cikk
A közösségi repülőtéren feladott regisztrált poggyászt az érintett repülőtéren a hozzáerősített címkével kell azonosítani. A címke mintáját és technikai jellemzőit a 30. melléklet tartalmazza.
197. cikk
Minden tagállam megadja a Bizottságnak azon repülőterek jegyzékét, amelyek megfelelnek a 190. cikk b) pontban foglalt „nemzetközi közösségi repülőtér” meghatározásnak. A Bizottság ezt a jegyzéket az Európai Közösségek Hivatalos LapjánakC sorozatában közzéteszi.
VII. CÍM
VÁMÁRU-NYILATKOZATOK – RENDES ELJÁRÁS
1. FEJEZET
Írásbeli vámáru-nyilatkozatok
1. szakasz
Általános rendelkezések
198. cikk
(1) Amennyiben egy vámáru-nyilatkozat kettő vagy több árura terjed ki, az egyes árukra vonatkozó adatok úgy tekintendők, mint amelyek különálló vámáru-nyilatkozatot képeznek.
(2) Ipari berendezés egyazon KN-kód alá tartozó alkotóelemei egyetlen árutételnek tekintendők.
199. cikk
►M1 (1) ◄ A büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül, a vámáru-nyilatkozatot tevő személy vagy képviselője által aláírt vámáru-nyilatkozat vámhivatalnál történő benyújtásával az illető személy a hatályos rendelkezések értelmében felelősséget vállal az alábbiak vonatkozásában:
— a vámáru-nyilatkozatban megadott adatok helyessége,
— a mellékelt okmányok hitelessége, és
— a szóban forgó áruk érintett vámeljárás alá vonásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség betartása.
(2) Amennyiben a nyilatkozattevő adatfeldolgozási rendszereket alkalmaz vámáru-nyilatkozatai benyújtásához, a vámhatóságok rendelkezhetnek úgy, hogy a kézzel írott aláírást más azonosítási technika helyettesítse, amely kódok használatán alapulhat. Ez a lehetőség csak akkor adható meg, ha a vámhatóságok által előírt technikai és igazgatási feltételek teljesülnek.
A vámhatóságok úgy is rendelkezhetnek, hogy a vám-adatfeldolgozási rendszerekkel benyújtott nyilatkozatokat közvetlenül ezek a rendszerek is hitelesíthetik a vámhivatali bélyegző kézi vagy mechanikus használata és az illetékes tisztviselő aláírása helyett.
(3) Az általuk meghatározott feltételekkel és módon a vámhatóságok engedélyezhetik, hogy a 37. mellékletben említett írásbeli nyilatkozat bizonyos részletei helyett ezeket a részleteket az e célra kijelölt vámhivatal számára elektronikus úton küldjék meg, esetleg kódolt formában.
200. cikk
A vámáru-nyilatkozatot kísérő okmányokat a vámhatóság – eltérő rendelkezés hiányában – bevonja, kivéve, ha a nyilatkozattevő más eljáráshoz is igényli azokat. Az utóbbi esetben a vámhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a fenti okmányokat azt követően csak arra az árumennyiségre vagy -értékre vonatkozóan lehessen felhasználni, amelyre nézve azok továbbra is érvényesek.
201. cikk
(1) A vámáru-nyilatkozatot annál a vámhivatalnál kell benyújtani, ahol az árukat bemutatták. A vámáru-nyilatkozatot azután lehet benyújtani, hogy az áruk bemutatására sor került.
(2) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámáru-nyilatkozat benyújtására azelőtt kerüljön sor, mielőtt a nyilatkozattevő be tudná mutatni az árut. Ebben az esetben a vámhatóság a körülmények figyelembevételével határidőt szabhat az áru bemutatására. Ha az áru bemutatása a meghatározott határidőn belül nem történik meg, a vámhatóság a vámáru-nyilatkozatot úgy tekinti, mintha azt nem nyújtották volna be.
(3) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat azelőtt került benyújtásra, mielőtt az áru, amelyre vonatkozik, a vámhivatalhoz vagy egyéb, a vámhatóság által kijelölt helyre megérkezett volna, úgy a vámáru-nyilatkozat csak a szóban forgó áru vámhatóságnak történő bemutatását követően fogadható el.
202. cikk
(1) A vámáru-nyilatkozatot az illetékes vámhivatalnál kell benyújtani az ott meghatározott nyitvatartási időben.
A vámhatóság azonban a nyilatkozattevő kérelmére és költségére engedélyezheti a vámáru-nyilatkozat nyitvatartási időn kívül történő benyújtását is.
(2) Minden olyan vámáru-nyilatkozatot, amelyet a vámhivatal vámtisztviselőjénél a vámhatóság és az érintett személy között létrejött megállapodás alapján az e célra megfelelően kijelölt egyéb helyen nyújtottak be, úgy kell tekinteni, mintha azt az említett vámhivatalban nyújtották volna be.
203. cikk
A vámáru-nyilatkozaton fel kel tüntetni az elfogadásának időpontját.
204. cikk
A vámhatóság engedélyezheti vagy megkövetelheti, hogy a Vámkódex 65. cikkében említett kiigazításokat az eredeti vámáru-nyilatkozatot helyettesítő új vámáru-nyilatkozat benyújtásával tegyék meg. Ebben az esetben a fizetendő vám meghatározásának, valamint az adott vámeljárásra irányadó bármely egyéb rendelkezés alkalmazásának alapjául az a nap szolgál, amelyen az eredeti vámáru-nyilatkozatot elfogadták.
2. szakasz
A vámáru-nyilatkozat céljára alkalmazandó formanyomtatványok
205. cikk
(1) Az áruk vámeljárás alá vonása vagy a Vámkódex 182. cikkének (3) bekezdésével összhangban való újrakivitele céljából a vámhatósághoz benyújtandó, rendes eljárásoknál használatos írásbeli vámáru-nyilatkozat hivatalos formanyomtatványa az egységes vámokmány.
(2) Erre a célra más nyomtatványok is alkalmazhatók, ha a szóban forgó vámeljárás rendelkezései ezt megengedik.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem zárják ki:
— a 225–236. cikkben az áruk szabad forgalomba bocsátása, kivitele vagy ideiglenes behozatala esetén előírt írásbeli vámáru-nyilatkozat adása alóli mentesítést,
— hogy a tagállam mentesítést adjon az (1) bekezdésben említett formanyomtatvány alkalmazása alól, amennyiben a 237. és 238. cikkben foglalt, postai küldeményként (levél vagy csomag) beérkező küldeményekre vonatkozó különleges rendelkezéseket kell alkalmazni,
— különleges formanyomtatványok használatát a vámárunyilatkozat-adás megkönnyítése érdekében egyes esetekben, amennyiben a vámhatóság ezt engedélyezi,
— hogy a tagállam mentesítést adjon az (1) bekezdésben említett formanyomtatvány alkalmazása alól, amennyiben két vagy több tagállam vámigazgatásai között olyan megállapodások vagy egyezmények vannak vagy lesznek hatályban, amelyek célja az említett tagállamok közötti kereskedelem összes alakiságának vagy az alakiságok egy részének a nagyobb mértékű egyszerűsítése,
— hogy az érintett személy egynél több árufajtából álló szállítmányok esetén a közösségi árutovábbítási eljárás alakiságainak teljesítése céljából rakományjegyzéket használjon,
— a kiviteli, árutovábbítási vagy behozatali vámáru-nyilatkozatnak és a nem közösségi belső árutovábbítási eljárás alapján továbbított áruk közösségi helyzetét igazoló okmányoknak köz- vagy magántulajdonú adatfeldolgozó rendszerrel – szükség esetén sima papírra – történő kinyomtatását a tagállamok által megállapított feltételek szerint,
— hogy a tagállamok úgy rendelkezzenek, hogy – amennyiben számítógépes vámárunyilatkozat-feldolgozási rendszert vesznek igénybe – az (1) bekezdés szerinti vámáru-nyilatkozatot az e rendszer által kinyomtatott egységes vámokmány formájában is meg lehessen tenni.
▼M1 —————
(5) Azokban az esetekben, amikor a Közösség jogszabályai a kivitelre, újrakivitelre, illetve a behozatalra vonatkozó vagy az árut más vámeljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatra külön utalást tesznek, a tagállamok csak azokat az okmányokat követelhetik meg, amelyeket:
— kifejezetten a Közösség jogszabályai határoznak meg, vagy amelyekről ezek a jogszabályok rendelkeznek,
— a Szerződéssel összeegyeztethető nemzetközi egyezményekben foglaltak értelmében követelnek meg,
— a piaci szereplőktől követelnek meg ahhoz, hogy saját kérelmükre valamely kedvezményt vagy különleges könnyítést szerezzenek meg,
— a Szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével olyan különleges rendelkezések végrehajtásához követelnek meg, amelyek nem hajthatók végre kizárólag az (1) bekezdésben említett okmány használata révén.
206. cikk
Szükség esetén az egységes vámokmányt kell igénybe venni a Spanyolország és Portugália csatlakozási okmányában megállapított átmeneti időszakban is az egyrészt az 1985. december 31-i állapot szerinti Közösség és Spanyolország, illetve Portugália közötti, másrészt e két utóbbi tagállam közötti olyan áruk vonatkozásában folytatott kereskedelem kapcsán, amelyek tekintetében bizonyos vámok, illetve azokkal azonos hatású díjak továbbra is fennmaradtak, illetve amelyekre továbbra is az említett csatlakozási okmányban megállapított egyéb intézkedéseket kell alkalmazni.
Az első bekezdés alkalmazásában a Spanyolországgal és Portugáliával, illetve a Spanyolország és Portugália között folytatott kereskedelem céljából használt nyomtatványok 2., vagy adott esetben 7. példányát meg kell semmisíteni.
Az egységes vámokmányt kell igénybe venni a közösségi árukkal folytatott olyan kereskedelem esetén is, amelyre egyrészt a Közösség vámterületének a 77/388/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) rendelkezései által érintett és nem érintett részei között, másrészt a közösségi vámterületnek az e rendelkezések által nem érintett részei között kerül sor.
207. cikk
A 205. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok vámhatóságai a kiviteli vagy a behozatali alakiságok teljesítése céljából az adott tagállam hatóságai által megkívánt egységes vámokmány egy vagy több példányának benyújtásától eltekinthetnek, feltéve, hogy a szóban forgó adatok más adathordozón rendelkezésre állnak.
208. cikk
(1) Az egységes vámokmányt olyan részgarnitúrákban kell benyújtani, amelyek annyi példányt tartalmaznak, ahány az áruk adott vámeljárás alá vonásához kapcsolódó alakiságok teljesítéséhez szükséges.
(2) Amennyiben a közösségi árutovábbítási eljárást vagy az egységes árutovábbítási eljárást egy másik vámeljárás előzi meg vagy követi, olyan részgarnitúrát kell benyújtani, amely annyi példányt tartalmaz, amennyi az árutovábbítási eljárással és az azt megelőző vagy követő vámeljárással kapcsolatos alakiságok teljesítéséhez szükséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett részgarnitúrák
— vagy egy teljes, nyolcpéldányos, a 31. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából,
— vagy – különösen a nyilatkozatok feldolgozására szolgáló számítógépes adatfeldolgozó rendszer révén történő kiállítás esetén – két egymást követő négypéldányos, a 32. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából állnak.
(4) A 205. cikk (3) bekezdése, a 222–224. cikk, illetve a 254–289. cikk sérelme nélkül, a vámáru-nyilatkozatok adott esetben kiegészíthetőek egy vagy több, olyan részgarnitúrában megjelenő pótlappal, amelyek annyi nyilatkozati példányt tartalmaznak, ahány az áru adott vámeljárás alá vonásához szükséges. Adott esetben a megelőző vagy utólagos vámeljárásokkal kapcsolatos alakiságok teljesítéséhez szükséges példányokat is csatolni lehet.
A pótlapokból álló részgarnitúrák
— vagy egy nyolcpéldányos, a 33. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából,
— vagy kettő négypéldányos, a 34. mellékletben szereplő mintának megfelelő okmánygarnitúrából állnak.
A pótlapok szerves részét képezik azon egységes vámokmánynak, amelyhez tartoznak.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a vámhatóságok rendelkezhetnek úgy, hogy a pótlapok nem használhatók abban az esetben, ha a vámáru-nyilatkozatok kiállításához számítógépes rendszert alkalmaztak.
209. cikk
(1) Amennyiben a 208. cikk (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazzák, minden érintett fél csak azon vámeljárással kapcsolatos adatok tekintetében tartozik felelősséggel, amelyeket nyilatkozattevőként, főkötelezettként vagy ezek képviselőjeként maga kérelmezett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a nyilatkozattevő olyan egységes vámokmányt használ, amelyet a megelőző vámeljárás során bocsátottak ki, akkor a nyilatkozat benyújtását megelőzően köteles ellenőrizni az azokban a rovatokban szereplő adatok helyességét, amelyekért felelősséggel tartozik, valamint azt, hogy ezek az adatok alkalmazhatók-e az adott árukra és a kérelmezett vámeljárásra, és szükség esetén köteles kiegészíteni azokat.
Az első albekezdésben említett esetekben a nyilatkozattevő, ha bármilyen eltérést észlel a szóban forgó áru és a feltüntetett adatok között, köteles haladéktalanul értesíteni azt a vámhivatalt, ahová a vámáru-nyilatkozatot benyújtotta. Ebben az esetben a nyilatkozattevőnek a vámáru-nyilatkozatot egy új, üres egységes vámokmány példányain kell kiállítania.
210. cikk
Amennyiben az egységes vámokmányt több, egymást követő vámeljárásra kiterjedően használják, a vámhatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a szóban forgó különböző vámeljárásokkal kapcsolatos vámáru-nyilatkozatok adatai megegyeznek-e egymással.
211. cikk
A vámáru-nyilatkozatot a Közösség egyik olyan hivatalos nyelvén kell kitölteni, amely elfogadható azon tagállam vámhatóságai számára is, ahol az alakiságokat teljesítik.
Szükség esetén a rendeltetési tagállam vámhatósága a nyilatkozattevőtől vagy annak az adott tagállamban tevékenykedő képviselőjétől megkövetelheti, hogy fordíttassa le a vámáru-nyilatkozatot az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Ebben az esetben a fordítás lép a szóban forgó vámáru-nyilatkozatban szereplő megfelelő adatok helyébe.
Az előző albekezdéstől eltérve, a vámáru-nyilatkozatot minden olyan esetben a rendeltetési tagállam számára elfogadható közösségi hivatalos nyelven kell kiállítani, amikor a vámáru-nyilatkozat ez utóbbi tagállamban olyan példányokon készül, amelyek nem azonosak az indító tagállam vámhivatalához eredetileg benyújtott példányokkal.
212. cikk
(1) Az egységes vámokmányt a 37. mellékletben szereplő útmutatóban és a Közösség más jogszabályaiban megállapított további szabályokkal összhangban kell kitölteni.
(2) A vámhatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az (1) bekezdésben említett használati útmutató példányaihoz.
(3) Szükség esetén az egyes tagállamok vámhatóságai kiegészíthetik a használati útmutatót.
(4) A tagállamok megküldik a Bizottságnak azon adatok listáját, amelyek megadását a 37. mellékletben felsorolt egyes eljárások esetén megkövetelik. A Bizottság közzéteszi ezen adatok listáját.
213. cikk
A 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatványok kitöltésénél alkalmazandó kódok felsorolása a 38. mellékletben található.
A tagállamok megküldik a Bizottságnak a 37. rovatban (második alrovat), a 44. és 47. rovatokban (első alrovat) alkalmazott nemzeti kódok listáját. A Bizottság közzéteszi ezen kódok listáját.
214. cikk
Azokban az esetekben, amikor a szabályok a 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatvány további példányainak használatát írják elő, a nyilatkozattevő a pótlapokat vagy az említett nyomtatvány fénymásolatait használhatja erre a célra.
A pótlapokat vagy fénymásolatokat a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, és be kell nyújtania a vámhatóságnak, ez utóbbi pedig ugyanolyan feltételekkel záradékolja ezeket, mint az egységes vámokmányt. Ezeket a vámhatóság eredeti okmányként fogadja el, feltéve, hogy minőségüket és olvashatóságukat kielégítőnek találja.
215. cikk
(1) A 205. cikk (1) bekezdésében említett nyomtatványokat olyan önmásoló papírra kell nyomtatni, amelyet írás céljára előkészítettek, és a súlya legalább 40 g/m2. Azért, hogy az egyik oldalon lévő adatok ne rontsák a másik oldalon szereplő adatok olvashatóságát, a papírnak eléggé átlátszatlannak és olyan szilárdnak kell lennie, hogy a rendeltetésszerű használat során ne szakadjon el vagy gyűrődjön könnyen.
Minden példány papírja fehér színű. A közösségi árutovábbírásra használt ►M19 (1., 4. és 5.) ◄ példányokon azonban az 1. rovat (első és harmadik alrovat), a 2., 3., 4., 5., 6., 8., 15., 17., 18., 19., 21., 25., 27., 31., 32., 33. (bal oldalon az első alrovat), 35., 38., 40., 44., 50., 51., 52., 53., 55. és 56. rovatok zöld színű háttérrel rendelkeznek.
A nyomtatványokat zöld színnel kell nyomtatni.
(2) A rovatok vízszintesen egytized, függőlegesen pedig egyhatod hüvelykes mértékegységeken alapulnak. Az alrovatok vízszintesen egytized hüvelykes mértékegységeken alapulnak.
(3) A különböző példányok színjelölése a következőképpen alakul:
a) a 31. és 33. mellékletben szereplő mintának megfelelő formanyomtatványokon:
— az 1., 2., 3. és 5. példányok jobb szélét folyamatos piros, zöld, sárga, illetve kék színű csíkkal kell ellátni,
— a 4., 6., 7. és 8. példányok jobb szélét szaggatott kék, piros, zöld, illetve sárga színű csíkkal kell ellátni;
b) a 32. és 34. mellékletben szereplő mintáknak megfelelő formanyomtatványokon az 1/6., 2/7., 3/8. és 4/5. példányok jobb szélét folyamatos, ettől jobbra pedig szaggatott piros, zöld, sárga, illetve kék színű csíkkal kell ellátni.
Ezen csíkok szélessége hozzávetőlegesen 3 mm. A szaggatott csíkok 3 mm oldalhosszúságú négyzetekből állnak, amelyeket 3 mm-es, üres szakaszok választanak el egymástól.
(4) Azokat a példányokat, amelyekre a 31. és 33. mellékletekben bemutatott formanyomtatványokon szereplő adatok önmásoló eljárással kerülnek, a 35. melléklet sorolja fel.
Azokat a példányokat, amelyekre a 32. és 34. mellékletekben bemutatott formanyomtatványokon szereplő adatok önmásoló eljárással kerülnek, a 36. melléklet sorolja fel.
(5) A nyomtatványok 210 x 297 mm méretűek, a mérettől való eltérés a hosszúságot illetően legfeljebb – 5 mm és + 8 mm lehet.
(6) A tagállamok vámhatóságai megkövetelhetik, hogy a nyomtatványokon feltüntessék az előállító nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelet, amely lehetővé teszi a nyomda azonosítását. A vámhatóságok ezenkívül a nyomtatványok nyomtatását előzetes műszaki jóváhagyáshoz köthetik.
3. szakasz
A vámeljáráshoz szükséges adatok
216. cikk
A 37. melléklet tartalmazza azoknak a rovatoknak a felsorolását, amelyeket áruknak egy adott vámeljárás alá vonása céljából az egységes vámokmány használatával tett vámáru-nyilatkozat esetében alkalmazni kell.
217. cikk
A 205. cikk (2) bekezdésében említett nyomtatványok valamelyikének alkalmazása esetén a szükséges adatok a szóban forgó nyomtatványtól függnek. Az adatokat adott esetben a szóban forgó vámeljárásra vonatkozó rendelkezések értelmében ki lehet egészíteni.
4. szakasz
A vámáru-nyilatkozathoz csatolandó okmányok
218. cikk
(1) A vámáru-nyilatkozathoz az alábbi okmányokat kell csatolni az áru szabad forgalomba bocsátása iránti kérelem esetén:
a) a számla, amely alapján az áru vámértékét a 181. cikkben előírtak szerint bejelentették;
b) amennyiben ez a 178. cikk szerint szükséges, a vámáru-nyilatkozaton szereplő áruk vámértékének megállapítása céljából adott vámértékbevallás, amelyet az említett cikkben megállapított feltételeknek megfelelően állítottak ki;
c) a preferenciális tarifális szabályok vagy egyéb, a bejelentett árura vonatkozó jogszabályoktól eltérő intézkedések alkalmazásához szükséges okmányok;
d) minden egyéb okmány, amely a bejelentett áruk szabad forgalomba bocsátását szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges.
(2) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vámáru-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg a fuvarokmányokat vagy adott esetben az előző vámeljárással kapcsolatos okmányokat is benyújtsák.
Amennyiben egy árucikket több csomagban mutatnak be, a vámhatóság megkövetelheti csomagjegyzék vagy olyan, ezzel egyenértékű okmány bemutatását, amely jelzi az egyes csomagok tartalmát.
(3) Amennyiben az árukra a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezése II. D) részében említett átalányvámtételt kell alkalmazni, vagy ha az áruk a behozatali vámok alól mentességet élveznek, az 1. bekezdés a), b) és c) pontjában említett okmányokat nem kell megkövetelni, kivéve ha a vámhatóságok ezt a szóban forgó áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesnek tartják.
219. cikk
(1) Az árutovábbítási nyilatkozathoz csatolni kell a fuvarokmányt is. Az indító vámhivatal a vámkezeléskor eltekinthet ezen okmányok benyújtásától. A fuvarokmányt azonban a szállítás ideje alatt a vámhivatal vagy bármely más illetékes hatóság kérelmére be kell mutatni.
(2) Az esetlegesen alkalmazandó egyszerűsítő intézkedések sérelme nélkül, az áruknak a Közösség vámterületéről való kivitelére vagy újrakivitelére vonatkozó vámokmányt vagy bármely egyéb, azzal egyenértékű okmányt a hozzá tartozó árutovábbítási nyilatkozattal együtt be kell mutatni az indító vámhivatalnak.
(3) A vámhatóság adott esetben megkövetelheti az előző vámeljárásra vonatkozó okmány benyújtását.
220. cikk
(1) A különös rendelkezések sérelme nélkül, a gazdasági vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozathoy a következő okmányokat kell csatolni:
a) vámraktározási eljáráshoz:
— D típusú vámraktár esetén a 218. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmányok,
— D típusútól eltérő vámraktár esetén nincs ilyen okmány;
b) aktív feldolgozási eljáráshoz:
— vámvisszatérítési rendszer; a 218. cikk (1) bekezdésében meghatározott okmányok,
— felfüggesztő eljárás; a 218. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmányok,
továbbá szükség esetén a vámeljárásra vonatkozó írásos engedély, vagy az engedély kérelmének másolata az ►M20 508. cikk (1) bekezdésének ◄ alkalmazásakor;
c) a vámfelügyelet melletti feldolgozáshoz a 218. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmányok, továbbá szükség esetén a vámeljárásra vonatkozó írásos engedély ►M20 , vagy amennyiben az 508. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, az engedély iránti kérelem példánya ◄ ;
d) az ideiglenes behozatali eljáráshoz:
— behozatali vámok alóli részleges mentesség esetén; a 218. cikk (1) bekezdésében meghatározott okmányok,
— behozatali vámok alóli teljes mentesség esetén; a 218. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott okmányok,
továbbá szükség esetén a vámeljárásra vonatkozó írásos engedély ►M20 ,vagy amennyiben az 508. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, az engedély iránti kérelem példánya ◄ ;
e) passzív feldolgozási eljáráshoz a 221. cikk (1) bekezdésében meghatározott okmányok, továbbá szükség esetén az eljárásra vonatkozó írásos engedély, vagy az engedély kérelmének másolata, amennyiben a ►M20 508. cikk (1) bekezdése ◄ kerül alkalmazásra.
(2) A 218. cikk (2) bekezdésát alkalmazni kell a gazdasági vámeljárás alá vonás vonatkozó vámáru-nyilatkozatokra.
(3) A vámhatóságok határozhatnak úgy, hogy az eljárásra vonatkozó írásbeli engedélyt vagy az engedélykérelem másolatát nem kell csatolni, hanem azt vámhatóságok rendelkezésére magánál tartsa.
221. cikk
(1) A kiviteli vagy újrakiviteli nyilatkozatokhoz minden olyan okmányt csatolni kell, amely a kiviteli vámok, valamint a szóban forgó áruk kivitelét szabályozó rendelkezések helyes alkalmazásához szükséges.
(2) A kiviteli vagy újrakiviteli nyilatkozatokra a 218. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.
2. FEJEZET
Adatfeldolgozási eljárással készült vámáru-nyilatkozat
222. cikk
(1) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási eljárással készítik, a 37. mellékletben hivatkozott írásbeli nyilatkozat részletei helyett számítógépes feldolgozás céljából, kódolt formájú adatok vagy a vámhatóságok által meghatározott más formájú adatok küldhetők az e célra kijelölt vámhatóság számára, amelyek megfelelnek az írásbeli nyilatkozatban előírt részleteknek.
(2) Az EDI alkalmazásával készített vámáru-nyilatkozatot akkor lehet benyújtottnak tekinteni, amikor az EDI-üzenetet a vámhatóságok megkapták.
Az EDI alkalmazásával készült vámáru-nyilatkozatok elfogadását olyan válaszüzenetben kell közölni a nyilatkozattevővel, amely a kapott üzenetnek legalább az azonosító jelzését és/vagy a vámáru-nyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az elfogadás időpontját tartalmazza.
(3) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot EDI alkalmazásával készítik, a vámhatóságok meghatározzák a 247. cikkben előírt rendelkezések végrehajtásának szabályait.
(4) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot EDI alkalmazásával készítik, az áruk kiadásáról értesítik a nyilatkozattevőt, jelezve legalább a nyilatkozat azonosító jelzését és az árukiadás dátumát.
(5) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat részleteit a váminformatikai rendszerekbe beviszik, a (2), (3) és (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
223. cikk
Amennyiben az egyéb alakiságok elvégzéséhez a vámáru-nyilatkozatról papírra nyomtatott változat szükséges, ezt a nyilatkozattevő kérésére az érintett vámhivatal készíti el és hitelesíti, vagy az a 199. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint készül és kerül hitelesítésre.
224. cikk
Az általuk meghatározott feltételekkel és módon a vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az áruk vámeljárás alá vonásához szükséges okmányokat elektronikus úton elkészítsék és továbbítsák.
3. FEJEZET
Szóban vagy bármely más módon adott vámáru-nyilatkozatok
1. szakasz
Szóbeli vámáru-nyilatkozatok
225. cikk
Az alábbi áruk szabad forgalomba bocsátását célzó vámáru-nyilatkozatot szóban is meg lehet tenni:
a) nem kereskedelmi jellegű áruk esetén:
— az utasok személyi poggyászában található áruk, illetve
— a magánszemélyeknek küldött áruk, valamint
— egyéb elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi;
b) kereskedelmi jellegű áruk esetén, amennyiben:
— az összérték szállítmányonként és nyilatkozattevőnként nem haladja meg a hatályban lévő közösségi rendelkezésekben megszabott statisztikai küszöbértéket, és
— a szállítmány nem része egy rendszeres, hozzá hasonló szállítmányokból álló sorozatnak, valamint
— az árukat nem független fuvarozó szállítja nagyobb szállítmány részeként;
c) a 229. cikkben említett áruk esetén, amennyiben azok mint tértiáruk mentességre jogosultak;
d) a 230. cikk b) és c) pontjában említett áruk esetén.
226. cikk
Vámáru-nyilatkozat szóban is adható az alábbi áruk kivitelekor:
a) nem kereskedelmi jellegű áruk:
— az utasok személyi poggyászában található áruk, illetve
— a magánszemélyek által küldött áruk;
b) a 225. cikk b) pontjában említett áruk;
c) a 231. cikk b) és c) pontjában említett áruk;
d) egyéb áruk elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi.
227. cikk
(1) A vámhatóság rendelkezhet úgy, hogy a 225. és 226. cikk nem alkalmazható, amennyiben az áruk vámkezelését végző személy egy másik személy megbízásából vámügynökként jár el.
(2) Amennyiben a vámhatóság nincs meggyőződve a vámáru-nyilatkozat adatainak helyességéről vagy teljességéről, úgy írásbeli vámáru-nyilatkozatot követelhet meg.
228. cikk
Amennyiben a 225. vagy 226. cikk szerint szóban bejelentett árura behozatali vagy kiviteli vámkötelezettség áll fenn, a vámhatóság az érintett személynek a vámtartozás megfizetéséről elismervényt ad.
Az elismervénynek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) az áruk leírása, amely kellően pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye azok azonosítását; ez tartalmazhatja a vámtarifaszámot;
b) az áruk számlaértéke és/vagy mennyisége, szükség szerint;
c) a beszedett vámok vagy egyéb terhek tagolása;
d) a kiállítás dátuma;
e) a kiállító hatóság neve.
A tagállamok értesítik a Bizottságot minden e cikk értelmében bevezetett szabványos elismervényről. A Bizottság az információt továbbítja a többi tagállamnak.
229. cikk
(1) Az alábbi áruk ideiglenes behozatala céljából szóbeli vámáru-nyilatkozat tehető a ►M20 497. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében ◄ megállapított feltételek szerint:
— transzhumált, legeltetett, munkavégzés vagy szállítás céljára tartott állatok és más, az 567. cikk második albekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő egyéb áruk,
— az 571. cikk a) pontjában említett göngyöleg, amely a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy állandó kitörölhetetlen jelzésével van ellátva,
— olyan rádiós és televíziós gyártási és közvetítő-berendezések, valamint az erre a célra különlegesen átalakított járművek és berendezéseik, amelyeket a Közösség vámterületén kívüli székhellyel rendelkező állami vagy magánszervezetek hoztak be, és amelyeket az ilyen berendezések és járművek behozatali eljárását engedélyező vámhatóságok jóváhagytak,
— ►M20 az 569. cikk ◄ értelmében olyan műszerek és berendezések, amelyekre a szervátültetésre váró betegeknek segítséget nyújtó orvosoknak van szükségük;
b) a 232. cikkben említett áruk;
c) a vámhatóságok által engedélyezett egyéb áruk.
(2) Az (1) bekezdésben említett áruk tekintetében az ideiglenes behozatali eljárást lezáró újrakivitel esetében is lehet szóbeli vámáru-nyilatkozatot tenni.
2. szakasz
Egyéb módon megtett vámáru-nyilatkozatok
230. cikk
Az alábbiakat – amennyiben azokra vonatkozóan nem tettek kifejezett vámáru-nyilatkozatot – úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikkben meghatározott cselekmény révén szabad forgalomba bocsátás iránti vámáru-nyilatkozatot tettek:
a) olyan nem kereskedelmi jellegű, az utas személyi poggyászában található áruk, amelyek vagy a 918/83/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) XI. címe I. fejezetének értelmében vagy tértiáru címén vámmentességet élveznek;
b) a 918/83/EGK tanácsi rendelet IX. és X. címe I. fejezetének értelmében vámmentességet élvező áruk;
c) tértiáruk címén vámmentességet élvező szállítóeszközök;
d) elhanyagolható jelentőségű forgalomban behozott áruk, amelyek a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésével összhangban mentesülnek a vámhivatalnak történő bemutatás kötelezettsége alól, feltéve, hogy behozatali vámok nem vonatkoznak rájuk.
231. cikk
Az alábbiakat – amennyiben azokra vonatkozóan nem tettek kifejezett vámáru-nyilatkozatot – úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikk b) pontjában meghatározott cselekmény révén kiviteli vámáru-nyilatkozatot tettek:
a) nem kereskedelmi jellegű, az utasok személyi poggyászában található áruk, melyekre kiviteli vámok nem vonatkoznak;
b) a Közösség vámterületén nyilvántartásba vett és újrabehozatalra szánt szállítóeszközök;
c) a 918/83/EGK tanácsi rendelet II. fejezetében említett áruk;
d) egyéb áruk elhanyagolható gazdasági jelentőségű esetekben, amennyiben ezt a vámhatóság engedélyezi.
232. cikk
(1) Az alábbiakat – amennyiben azokat írásban vagy szóban nem jelentették be a vámhatóság felé – a 233. cikkben említett módon ideiglenes behozatalra bejelentettnek kell tekinteni az 579. cikktől függően:
a) az utasok által az 563. cikknek megfelelően személyes használatra, illetve sportcélokra behozott áruk;
b) az 556–561. cikkben említett szállítóeszközök;
c) az 564. cikk a) bekezdésének megfelelően a nemzetközi tengeri forgalomban résztvevő hajókon tengerészek számára felhasznált jóléti anyagok.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett árukat sem írásban, sem szóban nem jelentették be a vámhatóság felé, azokat úgy kell tekinteni, mint amelyekre vonatkozóan a 233. cikkben említett cselekmény révén az ideiglenes behozatalt lezáró újrakiviteli vámáru-nyilatkozatot tettek.
233. cikk
►M6 (1) ◄ A 230–232. cikk alkalmazásában vámáru-nyilatkozatnak tekintendő cselekmények az alábbiak lehetnek:
a) a vámhivatalhoz vagy a Vámkódex 38. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kijelölt vagy jóváhagyott bármely egyéb helyre szállított áruk esetén:
— a vámhivatal zöld vagy „nincs elvámolnivaló” folyosóján történő áthaladás, ha kétfolyosós rendszer működik,
— kétfolyosós rendszert nem működtető vámhivatalon történő áthaladás, önként tett vámáru-nyilatkozat nélkül,
— a „nincs elvámolnivaló” feliratú matricának vagy vámárunyilatkozat-címkének a rögzítése az utasszállító jármű szélvédőjén, ahol a nemzeti rendelkezések biztosítják ezt a lehetőséget;
b) a Vámkódex 38. cikkének (4) bekezdésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően az áruknak a vámhivatalnál történő bemutatási kötelezettség alóli mentessége esetén, a 231. cikk szerinti kivitel, valamint a 232. cikk (2) bekezdése szerinti újrakivitel esetén:
— a Közösség vámterületének határán történő egyszerű áthaladás.
(2) Ha egy utas csomagjában lévő, a 230. cikk a) pontja, a 231. cikk a) pontja, a 232. cikk (1) bekezdésének a) pontja, vagy a 232. cikk (2) bekezdése szerinti árukat az utas kísérete nélkül vasúton szállítják és róla vámáru-nyilatkozatot tesznek anélkül, hogy az utas személyesen jelen volna, a 38a. mellékletben hivatkozott okmányt lehet használni az abban rögzített feltételekkel és korlátozásokkal.
234. cikk
(1) Amennyiben a 230–232. cikk feltételei teljesülnek, az árut akkor kell a Vámkódex 63. cikke szerint a vámhivatalnál bemutatottnak, a vámáru-nyilatkozatot elfogadottnak, a kiadást pedig engedélyezettnek tekinteni, amikor a 233. cikkben említett cselekmény megvalósul.
(2) Amennyiben egy ellenőrzés felfedi, hogy a 233. cikkben említett cselekmény megvalósult, de a behozott, illetve kivitt áruk nem felelnek meg a 230–232. cikkben meghatározott feltételeknek, az érintett árukat jogellenesen behozott vagy kivitt áruknak kell tekinteni.
3. szakasz
Az 1. és 2. szakaszra vonatkozó közös rendelkezések
235. cikk
A 225–232. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az árukra, amelyekre visszatérítések vagy más összegek kifizetését vagy vám visszafizetését kérik, vagy amelyekre tiltás vagy korlátozás vagy bármely más különleges alakiság vonatkozik.
236. cikk
Az 1. és 2. szakasz alkalmazásában „utas”:
A. áru behozatala esetén:
1. minden olyan személy, aki ideiglenesen lép be a Közösség vámterületére, és akinek lakóhelye nem ott található, és
2. minden olyan személy, aki a Közösség vámterületére tér vissza, ahol egyébként lakóhellyel rendelkezik, miután ideiglenesen egy harmadik országban tartózkodott;
B. áru kivitele esetén:
1. minden olyan személy, aki ideiglenesen elhagyja a Közösség vámterületét, ahol egyébként lakóhellyel rendelkezik, és
2. minden olyan személy, aki ideiglenes ott-tartózkodását követően elhagyja a Közösség vámterületét, ahol egyébként nem rendelkezik lakóhellyel;
4. szakasz
Postai forgalom
237. cikk
(1) Az alábbi postai küldeményeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket bejelentettek a vámhatóságnál:
A. szabad forgalomba bocsátás céljából:
a) a Közösség vámterületére való beléptetés időpontjában:
— olyan levelezőlapok és levelek, amelyek kizárólag személyes jellegű üzeneteket tartalmaznak,
— Braille-írással írott levelek,
— nyomtatott anyagok, amelyekhez behozatali vámok nem kapcsolódnak, és
— minden egyéb, levél vagy postai csomagküldemény formájában küldött szállítmány, amely a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően mentes a vámhatóságnál való bemutatás kötelezettsége alól;
B. kivitel esetén:
a) olyan levél vagy postai csomagküldemény esetében, melyre kiviteli vámok nem vonatkoznak, a levél vagy postai csomagküldemény postahivatal által történő elfogadásakor;
(2) Az (1) bekezdés A. pontjában említett esetekben a címzettet, az (1) bekezdés B. pontjában említett esetekben pedig a feladót kell nyilatkozattevőnek és adott esetben vámfizetésre kötelezettnek tekinteni. A vámhatóság rendelkezhet úgy, hogy a postaigazgatást kell nyilatkozattevőnek és adott esetben vámfizetésre kötelezettnek tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nem vámköteles árukat a Vámkódex 63. cikke értelmében a vámhatóságnál bemutatottaknak, a vámáru-nyilatkozatot elfogadottnak, a kiadást pedig engedélyezettnek kell tekinteni a következő esetekben:
a) behozatal esetén, amikor az árut a címzettnek kézbesítik;
b) kivitel esetén, amikor az árut a postahivatalok átvették.
(4) Amennyiben olyan levelet vagy postai csomagküldeményt, amely nem mentesül a Vámkódex 38. cikke (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján a vámhatóságnál történő bemutatás kötelezettsége alól, ►M18 CN22 ◄ és/vagy ►M18 CN22 ◄ vámáru-nyilatkozat nélkül mutatnak be, vagy ha ezek a vámáru-nyilatkozatok hiányosak, a vámhatóság határozza meg, hogy a vámáru-nyilatkozatot milyen formában kell megtenni, illetve kiegészíteni.
238. cikk
A 237. cikk nem alkalmazható:
— az olyan kereskedelmi célú árukat tartalmazó küldeményekre, amelyek összértéke meghaladja a Közösség hatályos rendelkezéseiben megállapított statisztikai küszöbértéket; a vámhatóságnak jogában áll magasabb küszöbértéket meghatározni,
— az olyan kereskedelmi célú árukat tartalmazó küldeményekre, amelyek egy rendszeres, azokhoz hasonló szállítmányokból álló sorozat részét képezik,
— arra az esetre, amikor a vámáru-nyilatkozat megtétele írásban, szóban, vagy számítógépes rendszer alkalmazásával történik,
— a 235. cikkben meghatározott árukat tartalmazó küldeményekre.
VIII. CÍM
AZ ÁRUK VÁMVIZSGÁLATA, A VÁMHIVATAL TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEI
239. cikk
(1) Az árut a vámhatóság által erre a célra kijelölt helyeken és időpontokban kell megvizsgálni.
(2) A vámhatóság azonban a nyilatkozattevő kérelmére engedélyezheti, hogy az áru vámvizsgálatára más helyeken és időpontokban kerüljön sor.
Minden ezzel kapcsolatosan felmerülő költség a nyilatkozattevőt terheli.
240. cikk
(1) Amennyiben a vámhatóság úgy határoz, hogy vámvizsgálatot tart, erről értesíti a nyilatkozattevőt, illetve annak képviselőjét.
(2) Ha a vámhatóság úgy dönt, hogy az áruknak csak egy részét vizsgálja meg, értesíti a nyilatkozattevőt vagy annak képviselőjét, hogy mely tételeket kívánja vizsgálat alá vonni. A vámhatóság választásával szemben nincs helye ellentmondásnak.
241. cikk
(1) A nyilatkozattevő vagy az általa az áruk vizsgálatánál történő részvételre kijelölt személy a vámhatóság munkájának elősegítéséhez szükséges minden segítséget köteles megadni. Amennyiben a vámhatóság úgy találja, hogy a nyújtott segítség nem kielégítő, jogában áll megkövetelni a nyilatkozattevőtől, hogy jelöljön ki egy másik személyt, aki képes megadni a szükséges segítséget.
(2) Amennyiben a nyilatkozattevő megtagadja, hogy az áru vámvizsgálatánál jelen legyen, vagy hogy olyan személyt jelöljön ki, aki képes megadni a vámhatóság által szükségesnek tartott segítséget, az említett hatóság határidőt állapít meg a kötelezettség teljesítésére, kivéve, ha úgy dönt, hogy a vámvizsgálattól el lehet tekinteni.
Ha a nyilatkozattevő a határidő lejártával sem teljesítette a vámhatóság által megszabott követelményeket, a vámhatóság a Vámkódex 75. cikke a) pontjának alkalmazása céljából a nyilatkozattevő kockázatára és költségére lefolytatja az áru vámvizsgálatát, és amennyiben szükséges, igénybe veszi szakértő vagy bármely más személy szolgáltatását is a hatályos rendelkezések alapján.
(3) Azok a megállapítások, amelyeket az előző bekezdésben említett feltételek szerint elvégzett vámvizsgálat során tett a vámhatóság, ugyanolyan érvényűek, mintha a vizsgálat során a nyilatkozattevő jelen lett volna.
(4) A vámhatóságnak lehetősége van, hogy a (2) és (3) bekezdésben megállapított intézkedések helyett a vámáru-nyilatkozatot érvénytelennek tekintse, amennyiben az a tény, hogy a nyilatkozattevő megtagadta az áru vámvizsgálatán való személyes részvételt, illetve helyettesítésére olyan másik személy megjelölését, aki képes megadni a vámhatóságnak a szükséges segítséget, sem célja, sem tényleges hatása szerint nem akadályozza ezt a hatóságot abban, hogy olyan megállapítást tegyen, miszerint az áruknak az érintett vámeljárás alá vonását szabályozó rendelkezéseket megsértették, illetve sem célja, sem tényleges hatása szerint nem eredményezi a Vámkódex 66. cikkének (1) bekezdésében vagy 80. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megkerülését.
242. cikk
(1) Ha a vámhatóság mintavétel mellett dönt, erről értesíti a nyilatkozattevőt vagy annak képviselőjét.
(2) A mintavételt a vámhatóság maga hajtja végre. Jogában áll azonban felkérni a nyilatkozattevőt vagy az általa kijelölt személyt, hogy az ő felügyelete alatt végezze el a mintavételt.
A mintavételt a hatályos rendelkezésekben meghatározott módszerek alapján kell elvégezni.
(3) A mintaként vett árumennyiség nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amely az elemzéshez vagy részletesebb vizsgálathoz szükséges, beleértve az esetleges ellenőrző elemzést is.
243. cikk
(1) A nyilatkozattevő vagy az általa a mintavételnél történő részvételre kijelölt személy minden olyan segítséget köteles megadni a vámhatóságnak, amely a művelet elvégzéséhez szükséges.
(2) Ha a nyilatkozattevő megtagadja, hogy a mintavételnél jelen legyen, vagy másik személyt jelöljön ki a közreműködésre, vagy ha nem ad meg a vámhatóságoknak az intézkedést elősegítő minden segítséget, a 241. cikk (1) bekezdése második mondatának, valamint a 241. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
244. cikk
Amennyiben elemzés vagy részletes vizsgálat céljából a vámhatóság mintát vesz, engedélyezi a szóban forgó áru kiadását anélkül, hogy az elemzés vagy vizsgálat eredményére várna, kivéve, ha valamilyen más ok merül fel a kiadás megtagadására, és feltéve, hogy – amennyiben vámtartozás keletkezett vagy valószínűsíthetően keletkezhet – a szóban forgó vámtartozást lekönyvelték, és kifizették, vagy arra biztosítékot nyújtottak.
245. cikk
(1) A vámhatóság által mintaként vett árumennyiséget nem kell levonni a bejelentett mennyiségből.
(2) A kiviteli vagy passzív feldolgozási eljárás során, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a vámhatóság engedélyezi a nyilatkozattevő számára, hogy az áruból vett mintamennyiséget a szállítmány kiegészítése érdekében azonos áruval pótolja.
246. cikk
(1) Amennyiben az elemzés vagy részletes vizsgálat során a minta nem semmisült meg, azt a nyilatkozattevő részére, annak kérelmére és költségére vissza kell szolgáltatni, ha arra a vámhatóságnak már nincs szüksége, különösen azután, hogy az ennek az elemzésnek vagy részletes vizsgálatnak az eredményein alapuló, a vámhatóság által hozott határozattal szemben a nyilatkozattevő már minden jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
(2) Amennyiben a nyilatkozattevő nem kéri, hogy a mintát részére visszaadják, akkor azt a vámhatóság megsemmisítheti, vagy megőrizheti. Különleges esetekben azonban a vámhatóság kötelezheti a nyilatkozattevőt, hogy a megmaradt mintát szállítsa el.
247. cikk
(1) Amennyiben a vámhatóság ellenőrzi a vámáru-nyilatkozatot és a kísérő okmányokat, illetve megvizsgálja az árut, akkor legalább a vámáru-nyilatkozat általa visszatartott példányán vagy egy ahhoz csatolt okmányon meg kell jelölnie az ellenőrzés vagy vizsgálat alapját és eredményét. Az áru részleges vizsgálata esetén a vizsgált szállítmányra vonatkozó adatokat úgyszintén fel kell tüntetnie.
Adott esetben a vámhatóságnak azt is fel kell tüntetnie a vámáru-nyilatkozaton, hogy a nyilatkozattevő vagy képviselője nem volt jelen.
(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat és a kísérő okmányok ellenőrzésének vagy az áruk vizsgálatának az eredménye nem egyezik meg a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett adatokkal, akkor a vámhatóságnak legalább a vámáru-nyilatkozat általa visszatartott példányán vagy egy ahhoz csatolt okmányon meg kell jelölnie azokat az adatokat, amelyeket figyelembe kell venni a szóban forgó árura vonatkozó terhek alkalmazásához, a kivitelhez kapcsolódó esetleges visszatérítések vagy egyéb összegek kiszámításához, valamint az azon vámeljárást szabályozó többi rendelkezés alkalmazásához, amely alá az árut bejelentették.
(3) A vámhatóság ténymegállításában adott esetben feltünteti az alkalmazott azonosítási módokat. Ezt dátummal látja el, és feltünteti rajta az azt kibocsátó vámtisztviselő azonosításához szükséges adatokat.
(4) Amennyiben a vámhatóság nem ellenőrzi a vámáru-nyilatkozatot, és nem is vizsgálja meg az árut, úgy nem kell záradékolnia sem a vámáru-nyilatkozatot, sem az (1) bekezdésben említett kísérő okmányt.
248. cikk
(1) A kiadás engedélyezése után el lehet végezni a vámáru-nyilatkozatban szereplő adatok szerint meghatározott behozatali vámok lekönyvelését. Amennyiben a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy az általa elvégzett vizsgálat magasabb összegű behozatali vámot eredményezhet, mint amely a vámáru-nyilatkozaton feltüntetett adatokból következik, úgy olyan biztosíték nyújtását követeli meg, amely elegendő a vámáru-nyilatkozat adatai szerint megállapított és az áruk után végül adott esetben fizetendő összegek közötti különbözet fedezésére. A nyilatkozattevő azonban a biztosíték nyújtása helyett kérheti annak a vámösszegnek az azonnali lekönyvelését, amelyet az áruk után esetleg végül fizetni fog.
(2) Amennyiben a vámhatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján olyan összegű behozatali vámot állapít meg, amely eltér a vámáru-nyilatkozatban megadott adatok alapján kiszabható összegtől, az áruk kiadása után az így megállapított összeget haladéktalanul le kell könyvelni.
(3) Amennyiben a vámhatóságnak megalapozott kétségei merülnek fel azt illetően, hogy valamely tiltást vagy korlátozást kell-e alkalmazni, és ez nem tisztázható, amíg a hatóságok által elvégzett ellenőrzések eredménye nem áll rendelkezésre, a szóban forgó árukat nem lehet kiadni.
(4) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a vámhatóságok eltekinthetnek a biztosíték megkövetelésétől az olyan áruk tekintetében, amelyek vámkontingens igénybevételére vonatkozó kérelem tárgyát képezik, ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor megállapítják, hogy a kérdéses vámkontingens a 308c. cikk értelmében nem kritikus.
249. cikk
(1) A kiadás formáját a vámhatóság határozza meg, kellőképpen figyelembe véve azt a helyet, ahol az áru található, valamint az áru felügyeletére vonatkozó külön rendelkezéseket.
(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot írásban nyújtották be, akkor azon vagy adott esetben a hozzá csatolt okmányon fel kell tüntetni a kiadás tényét és időpontját, és egy példányt vissza kell juttatni a nyilatkozattevőnek.
250. cikk
(1) Amennyiben a vámhatóság a Vámkódex 75. cikke a) pontjának második vagy harmadik francia bekezdésében felsorolt okok valamelyike miatt nem tudta engedélyezni az áruk kiadását, úgy határidőt állapít meg a nyilatkozattevőnek, hogy rendezze az áruk helyzetét.
(2) Amennyiben a nyilatkozattevő a Vámkódex 75. cikke a) pontjának második francia bekezdésében említett körülmények esetén elmulasztotta benyújtani a szükséges okmányokat az (1) bekezdésben említett határidőn belül, a szóban forgó vámáru-nyilatkozatot meg nem tettnek kell tekinteni, és a vámhivatal azt érvényteleníti. Ebben az esetben a Vámkódex 66. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Vámkódex 75. cikke a) pontjának harmadik francia bekezdésében említett körülmények esetén és a Vámkódex 66. cikke (1) bekezdésének első albekezdése vagy 182. cikke értelmében hozott intézkedések sérelme nélkül, amennyiben a nyilatkozattevő az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem fizette meg a fizetendő vámot, és nem is nyújtott annak összegére biztosítékot, úgy a vámhatóság előkészületeket tehet az áru értékesítésére. Ebben az esetben az árukat értékesíteni kell – amennyiben a szóban forgó vámhatóság tagállamának jogszabályai megengedik, szükség esetén kényszerértékesítés útján is –, kivéve, ha a szükséges feltételeket időközben teljesítették. A vámhatóság erről tájékoztatja a nyilatkozattevőt.
A vámhatóság a nyilatkozattevő kockázatára és költségére a szóban forgó árut a felügyelete alatt álló különleges helyiségbe vagy területre irányíthatja.
251. cikk
A Vámkódex 66. cikke (2) bekezdésétől eltérően a vámáru-nyilatkozatot az áru kiadását követően is érvényteleníteni lehet az alábbiak szerint:
1. amennyiben megállapítást nyer, hogy tévedésből a megfelelő vámeljárás helyett olyan vámeljárást kértek, amely behozatalivámteher-fizetéssel jár együtt, úgy a vámhatóság érvényteleníti a vámáru-nyilatkozatot, ha annak elfogadásától számított három hónapon belül erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be hozzá, feltéve, hogy:
— az áru felhasználása nem sértette meg azon vámeljárás feltételeit, amely alá azt vonni kellett volna,
— a vámáru-nyilatkozat benyújtásakor az árut egy másik olyan vámeljárás alá vonásra szánták, amelynek valamennyi követelményét teljesítették, és
— az árut haladéktalanul azon vámeljárás alá vonják, amelyre ténylegesen szánták.
Az a vámáru-nyilatkozat, amely az árut az utóbb említett vámeljárás alá vonja, az érvénytelenített vámáru-nyilatkozat elfogadásának napjától hatályos.
Kivételes és megfelelően indokolt esetekben a vámhatóság engedélyezheti a három hónapos határidő túllépését;
1a. Ha az áruk más áruk helyett tévedésből kerültek bejelentésre olyan vámeljárásra, amely behozatali vám megfizetésének kötelezettségét vonja maga után, a vámhatóságok érvénytelenítik a vámáru-nyilatkozatot, ha ilyen értelmű kérést nyújtanak be a nyilatkozat elfogadásától számított három hónapon belül, feltéve, hogy:
— az eredetileg bejelentett árukat:
—i. nem használták fel másképp, mint ahogy azt eredeti vámjogi helyzetükben engedélyezték; és
ii. visszaállították eredeti vámjogi helyzetükbe,
— és hogy
— azokat az árukat, amelyeket az eredeti szándék szerint kellett volna bejelenteni a vámeljárásra:
—i. az eredeti vámáru-nyilatkozat benyújtásakor ugyanannál a vámhivatalnál tudták volna bemutatni; és
ii. ugyanarra a vámeljárásra jelentették be, amelyre eredetileg szánták.
A vámhatóságok a fent hivatkozott határidőt megfelelően indokolt, kivételes esetekben meghosszabbíthatják;
1b. A csomagküldő kereskedés keretében rendelé©sre szállított és visszaküldött áruk esetében a vámhatóságok érvénytelenítik a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokat, ha a nyilatkozat elfogadásától számított három hónapon belül erre vonatkozó kérelmet nyújtanak be, feltéve hogy az árukat az eredeti küldő címére vagy az említett küldő által megadott más címre visszaküldve kivitték;
1c. Ha visszamenőleges hatályú engedélyt adnak ki:
— a 294. cikk szerint az áru meghatározott célú felhasználására tekintettel kedvezményes tarifális elbánás alkalmazásával, illetve csökkentett, vagy nulla vámtétellel való szabad forgalomba bocsátásával
— vagy
— az 508. cikk szerint valamely gazdasági vámeljárásra vonatkozóan;
2. amennyiben az áru tekintetében kiviteli vagy passzív feldolgozási eljárást kértek, a vámáru-nyilatkozatot érvényteleníteni kell, feltéve, hogy:
a) azon áruk esetében, amelyek kivitelivámteher-fizetési kötelezettség alá tartoznak, behozatalivám-visszatérítésre, kiviteli visszatérítésre vagy egyéb kivitellel kapcsolatos összegre vonatkozó kérelem tárgyát képezik, vagy amelyekre más különleges exportintézkedés vonatkozik:
— a nyilatkozattevő igazolást nyújt a kiviteli vámhivatal számára arra vonatkozóan, hogy az áru nem hagyta el a Közösség vámterületét,
— a nyilatkozattevő visszaszolgáltatja az említett vámhivatalnak a vámáru-nyilatkozat valamennyi példányát, valamint minden egyéb okmányt, amelyet annak elfogadásakor a részére kiállítottak,
— a nyilatkozattevő igazolja a kiviteli vámhivatalnál, hogy a szóban forgó árukra vonatkozó kiviteli nyilatkozat alapján kapott visszatérítéseket és egyéb összegeket visszafizette, vagy hogy az illetékes szervek megtették a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy azokat ne fizessék ki, és
— a nyilatkozattevő a hatályos rendelkezéseknek megfelelően teljesített minden olyan kötelezettséget, amelyet a kiviteli vámhivatal állapított meg az áru helyzetének rendezése érdekében.
A vámáru-nyilatkozat érvénytelenítése egyben a vámáru-nyilatkozattal együtt benyújtott kiviteli engedélyen vagy előzetes rögzítési igazoláson tett valamennyi módosítás visszavonását is jelenti.
Amennyiben a kiviteli nyilatkozaton szereplő árunak egy meghatározott határidőn belül el kell hagynia a Közösség vámterületét, a határidő betartásának elmulasztása a vonatkozó vámáru-nyilatkozat érvénytelenítésével jár;
b) egyéb áruk esetén a kiviteli vámhivatalt e rendelet 796. cikkének megfelelően tájékoztatni kell, hogy a bejelentett áru nem hagyta el a Közösség vámterületét.
3. Amennyiben az áru újrakivitele vámáru-nyilatkozat benyújtásával jár együtt, akkor a fenti 2. pontot kell megfelelően alkalmazni.
4. Amennyiben a közösségi árukat a Vámkódex 98. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint vonták vámraktározási eljárás alá, úgy ezen vámeljárás alá vonás céljából tett vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését kérelmezni lehet, és az végrehajtható, ha az áruk előírt vámjogi sorsa rendezésének elmulasztása esetére vonatkozó jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtették.
Amennyiben az áru vámraktározási eljárás alatt tartására megállapított határidő lejártáig nem kérvényezték a vonatkozó jogszabályokban megállapított vámjogi sors meghatározását, a vámhatóság megteszi az azon jogszabályokban előírt intézkedéseket.
252. cikk
Ha a vámhatóság a Vámkódex 75. cikkének b) pontja szerint közösségi árukat értékesít, úgy ezt a tagállamok hatályos előírásaiban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.
IX. CÍM
EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
253. cikk
(1) A hiányos vámáru-nyilatkozat esetén követendő eljárás lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy kellően indokolt esetben olyan vámáru-nyilatkozatot is elfogadjon, amely nem tartalmazza az összes szükséges adatot, vagy amelyhez nem csatolták a szóban forgó vámeljáráshoz szükséges valamennyi okmányt.
(2) Az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás lehetővé teszi, hogy az árukat a szóban fogó vámeljárás alá vonják egy egyszerűsített vámáru-nyilatkozat benyújtása mellett, amit követően kiegészítő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani, amely lehet általános, időszakos vagy összegző jellegű.
(3) A helyi vámkezelési eljárás lehetővé teszi, hogy az áruk szóban fogó vámeljárás alá vonását az érintett személy helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által megjelölt vagy jóváhagyott más helyen végezzék el.
253a. cikk
Amennyiben egyszerűsített eljárást alkalmaznak adatfeldolgozó rendszerek használatával történő nyilatkozattételre vagy adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával, a 199. cikk (2) és (3) bekezdése és a 222., 223. és 224. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
2. FEJEZET
Az áruk szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozatok
1. szakasz
Hiányos vámáru-nyilatkozatok
254. cikk
A szabad forgalomba bocsátást célzó vámáru-nyilatkozatokat a vámhatóság a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhatja anélkül, hogy azokon feltüntették volna a 37. mellékletben felsorolt minden egyes adatot, feltéve, hogy tartalmazzák legalább az egységes vámokmány 1. rovatának (első és második alrovatának), 14., 21. (honosság), 31., 37., 40. és 54. rovatának adatait és:
— az áruk megfelelő pontosságú leírását ahhoz, hogy a vámhatóság haladéktalanul és egyértelműen meg tudja határozni az árunak a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámai vagy -alszámai szerinti besorolását,
— ha az árukra értékvám-fizetési kötelezettség keletkezik, azok vámértékét, vagy ha a nyilatkozattevő nincs olyan helyzetben, hogy meghatározza ezt az értéket, akkor olyan ideiglenes értékmegjelölést, amelyet a vámhatóság elfogadhatónak tart, kellőképpen figyelembe véve különösen a nyilatkozattevő rendelkezésére álló adatokat,
— minden olyan további adatot, amelyet a vámhatóság szükségesnek tart az áruk azonosítása, a szabad forgalomba bocsátásukat szabályozó rendelkezések végrehajtása, valamint az áru kiadását megelőzően szükséges biztosíték összegének megállapítása érdekében.
255. cikk
(1) Azokhoz a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokhoz, amelyeket a vámhatóság a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhat a szükséges okmányok valamelyikének csatolása nélkül is, legalább azokat az okmányokat csatolni kell, amelyeket a bejelentett áruk szabad forgalomba bocsátása előtt be kell nyújtani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az olyan vámáru-nyilatkozatot, amelyhez nem csatolták az áru szabad forgalomba bocsátása előtt benyújtandó okmányt vagy okmányokat, el lehet fogadni akkor, ha a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolták, hogy:
a) a szóban forgó okmány létezik, és érvényes;
b) az okmányt a nyilatkozattevő akaratán kívül álló okok miatt nem csatolták a vámáru-nyilatkozathoz;
c) a vámáru-nyilatkozat elfogadásának bármilyen késedelme megakadályozná az áru szabad forgalomba bocsátását, vagy a miatt az árura magasabb vámtételt kellene fizetni.
A hiányzó okmányokra vonatkozó adatokat minden esetben fel kell tüntetni a vámáru-nyilatkozaton.
256. cikk
(1) A vámhatóság által a nyilatkozattevő részére a vámáru-nyilatkozat elfogadásakor a hiányzó adatok közlésére vagy a hiányzó okmányok benyújtására engedélyezett határidő nem haladhatja meg a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától számított egy hónapot.
Csökkentett vagy nulla behozatali vámtétel alkalmazásához szükséges okmány esetén, amennyiben a vámhatóság alapos okkal feltételezi, hogy a hiányos vámáru-nyilatkozatban foglalt áru ilyen csökkentett vagy nulla vámtételre lehet jogosult, a nyilatkozattevő kérelmére az első albekezdésben előírtnál hosszabb határidő is engedélyezhető a szóban forgó okmány bemutatására, ha azt a körülmények indokolják. Ez a határidő nem lehet hosszabb a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított négy hónapnál. Ezt a határidőt nem lehet meghosszabbítani.
Amennyiben a közlendő hiányzó adatok vagy a benyújtandó okmányok a vámértékre vonatkoznak, a vámhatóság – ha ez feltétlenül szükségesnek bizonyul – hosszabb határidőt állapíthat meg, vagy az előzetesen megállapított határidőt meghosszabbíthatja. Az engedélyezett teljes időszaknál számba kell venni a hatályos előírt időszakokat.
(2) Ha a vámkontingens keretén belül szabad forgalomba bocsátott árukra csökkentett vagy nulla behozatali vámot kell alkalmazni, vagy ha azokra, feltéve hogy a szokásos behozatali vámok kiszabására nem kerül újra sor, vámplafon vagy egyéb preferenciális tarifális intézkedések vonatkoznak, akkor a vámkontingens, illetve a preferenciális tarifális intézkedés csak azután vehető igénybe, hogy a vámhatóságokhoz benyújtották azt a okmányt, amely a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazása engedélyezésének feltételét képezi. Az okmányt minden esetben:
— a vámkontingens kimerülése előtt, vagy
— egyéb esetekben a szokásos behozatali vámtételeket visszaállító közösségi intézkedést megelőzően kell benyújtani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül is benyújtható azon okmány, amelynek benyújtása a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazásának feltétele, azon határidő lejárta után is, amelyre a csökkentett vagy nulla vámtételt megállapították, feltéve, hogy a szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot ezen időpont előtt elfogadták.
257. cikk
(1) A hiányos vámáru-nyilatkozatnak a vámhatóság részéről történő elfogadása nem akadályozhatja meg vagy nem késleltetheti az így bejelentett áru kiadását, feltéve, hogy ezt egyéb okok nem akadályozzák. A 248. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az áruk kiadása az alábbi (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően történik.
(2) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat elfogadása idején hiányzó adatok, illetve alátámasztó okmányok késedelmes közlése, benyújtása nem befolyásolja az említett vámáru-nyilatkozatban feltüntetett áru után fizetendő vámösszeget, a vámhatóság a szokásos módon kiszámított fizetendő összeget haladéktalanul lekönyveli.
(3) Amennyiben a 254. cikknek megfelelően valamely vámáru-nyilatkozat ideiglenes értékmegjelölést tartalmaz, a vámhatóság:
— az ezen értékmegjelölés alapján meghatározott vámösszeget haladéktalanul lekönyveli,
— szükség esetén megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely elegendő ezen összeg és az áruk után végül adott esetben fizetendő összeg közötti különbség fedezésére.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a vámáru-nyilatkozat elfogadása idején hiányzó adatok vagy valamely alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása befolyásolhatja azon vámösszeget, amely az említett vámáru-nyilatkozatban feltüntetett áru után fizetendő, a vámhatóság az alábbiak szerint jár el:
a) ha bármely hiányzó adat vagy alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása csökkentett vámtétel alkalmazásához vezethet,
— a csökkentett vámtétel szerint fizetendő behozatali vámokat haladéktalanul lekönyveli,
— megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely fedezi a különbséget az említett összeg és azon összeg között, amelyet akkor kellene fizetni, ha a behozatali vámot a szóban forgó árura a szokásos vámtétel szerint számítanák ki;
b) ha bármely hiányzó adat vagy alátámasztó okmány késedelmes közlése, benyújtása az áruk vámmentes beléptetéséhez vezethet, a vámhatóság megköveteli olyan biztosíték nyújtását, amely fedezi azt az összeget, amelyet akkor kellene fizetni, ha a behozatali vámot a szóban forgó árura a szokásos vámtétel szerint szabnák ki.
(5) Minden utólag – különösen a vámérték végleges meghatározásának eredményeképpen – felmerülő változtatás sérelme nélkül, a nyilatkozattevő a biztosíték nyújtása helyett kérheti az alábbi összeg haladéktalan lekönyvelését:
— azon vámösszeg, amelyet az áru után végül adott esetben fizetni kell, amennyiben a (3) bekezdés második francia bekezdését vagy a (4) bekezdés a) pontjának második francia bekezdését kell alkalmazni, vagy
— a szokásos vámtétel szerint számított vámösszeg, amennyiben a (4) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
258. cikk
Amennyiben a 256. cikkben említett határidő lejártakor a nyilatkozattevő még nem közölte az áru vámértékének végleges meghatározásához szükséges részleteket, vagy a hiányzó adatok vagy okmányok benyújtását elmulasztotta, a vámhatóság haladéktalanul lekönyveli a szóban forgó áru után fizetendő vámként a 257. cikk (3) bekezdésének második francia bekezdésében, a 257. cikk (4) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében és a 257. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek alapján nyújtott biztosítéknak megfelelő összeget.
259. cikk
A 254–257. cikkben meghatározott feltételek szerint elfogadott hiányos vámáru-nyilatkozatot a nyilatkozattevő kiegészítheti, vagy a vámhatóság beleegyezésével olyan vámáru-nyilatkozattal helyettesítheti, amely megfelel a Vámkódex 62. cikkében megállapított feltételeknek.
Bármely vámösszeg megállapítása és az áru szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb rendelkezés alkalmazása tekintetében mindkét esetben a hiányos vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontja lesz irányadó.
2. szakasz
Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás
260. cikk
(1) A nyilatkozattevő valamennyi szükséges adatot tartalmazó írásbeli kérelmére a 261. és 262. cikkben megállapított feltételek szerint és módon engedélyt kap arra, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg, amikor az árut a vámhatóságnak bemutatja.
(2) Ezen egyszerűsített vámáru-nyilatkozat formája lehet:
— az egységes vámokmányon tett hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy
— valamely adminisztratív vagy kereskedelmi okmány, amelyhez csatolják a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet.
Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
(3) Ha a körülmények ezt indokolják, a vámhatóság megengedheti, hogy a (2) bekezdés második francia bekezdésében említett szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet egy általános kérelem helyettesítse, amely egy adott időtartamon belül valamennyi szabad forgalomba bocsátási eljárásra vonatkozik. Az ilyen általános kérelemre válaszként megadott engedélyre történő hivatkozást rá kell vezetni az (1) bekezdésnek megfelelően bemutatott kereskedelmi vagy adminisztratív okmányra.
(4) Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozathoz minden olyan okmányt csatolni kell, amelynek benyújtása az áru szabad forgalomba bocsátásának biztosításához szükséges. Ebben az esetben a 255. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.
(5) Ezt a cikket a 278. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.
261. cikk
(1) A 260. cikkben említett engedély a nyilatkozattevőnek akkor adható meg, amennyiben biztosítani lehet a behozatali tilalmak vagy korlátozások vagy az áruk szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb rendelkezések betartásának hatékony ellenőrzését.
(2) Az ilyen engedély iránti kérelmet főszabályként el kell utasítani, ha a kérelmet benyújtó személy:
— a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,
— csak esetenként kéri az áruk szabad forgalomba bocsátását.
Az engedély iránti kérelem akkor is elutasítható, ha a szóban forgó személy egy olyan másik személy nevében jár el, aki csak esetenként kéri az áruk szabad forgalomba bocsátását.
(3) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül az engedély a (2) bekezdésben felsorolt esetekben visszavonható.
262. cikk
(1) A 260. cikkben említett engedélyben:
— meg kell jelölni az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat elfogadására illetékes vámhivatal(oka)t,
— meg kell határozni az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát,
— meg kell határozni azokat az árukat, amelyekre az engedély vonatkozik, és azokat az adatokat, amelyeket az áruk azonosítása céljából az egyszerűsített vámáru-nyilatkozaton fel kell tüntetni,
— fel kell hívni a figyelmet az érintett személy által az esetlegesen felmerülő vámtartozás fedezésére nyújtandó biztosítékra.
Az engedélyben meg kell határozni a kiegészítő vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát is, valamint ki kell tűzni azokat a határidőket, amelyeken belül azokat az e célra kijelölt vámhatóságnál be kell nyújtani.
(2) A vámhatóság eltekinthet a kiegészítő vámáru-nyilatkozat benyújtásától, ha az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat olyan árukra vonatkozik, amelyek értéke nem éri el a hatályos közösségi rendelkezésekben foglalt statisztikai küszöbértéket, és az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat már tartalmazza a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges valamennyi adatot.
3. szakasz
Helyi vámkezelési eljárás
263. cikk
A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 264–266. cikkben megállapított feltételek szerint és módon minden személynek meg kell adni, aki az árukat a saját helyiségében vagy területén, vagy a 253. cikkben megjelölt egyéb helyeken kívánja szabad forgalomba bocsátani, és aki a vámhatóságnál e célból az engedély megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazó írásbeli kérelmet nyújt be:
— olyan áruk tekintetében, amelyek közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan a fent említett személy a rendeltetési hivatalnál elvégzendő egyszerűsített eljárások igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezik a ►M19 406., 407. és 408. cikkben ◄ foglaltak szerint,
— olyan áruk tekintetében, amelyeket már korábban gazdasági vámeljárás alá vontak, a 278. cikk sérelme nélkül,
— olyan áruk tekintetében, amelyeket – a Vámkódex 40. cikke szerinti vám elé állításukat követően – az említett helyiségekbe vagy területekre vagy helyekre küldenek az első francia bekezdésben említettektől eltérő árutovábbítási eljárásban,
— olyan áruk tekintetében, amelyeket a vám elé állítás követelménye alóli mentesítéssel hoznak be a Közösség vámterületére a Vámkódex 41. cikkének b) pontja szerint.
264. cikk
(1) A 263. cikkben említett engedélyt meg kell adni, ha:
— a kérelmező nyilvántartása lehetővé teszi, hogy a vámhatóság hatékony – elsősorban utólagos – ellenőrzéseket végezhessen,
— biztosítható a behozatali tilalmak vagy korlátozások vagy a szabad forgalomba bocsátást szabályozó bármilyen egyéb rendelkezések betartásának hatékony ellenőrzése.
(2) Az engedély iránti kérelmet főszabályként el kell utasítani, amennyiben a kérelmező:
— a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,
— csak esetenként kéri áruk szabad forgalomba bocsátását.
265. cikk
(1) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül, a vámhatóság eltekinthet az engedély visszavonásától, ha:
— az engedélyes a vámhatóság által megszabott határidőn belül teljesíti kötelezettségeit, vagy
— valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása nem befolyásolja érdemben az eljárás lefolytatását.
(2) Az engedélyt főszabályként vissza kell vonni, ha a 264. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében említett eset merül fel.
(3) Az engedély visszavonható, ha a 264. cikk (2) bekezdése második francia bekezdésében említett eset merül fel.
266. cikk
(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóságok kielégítő módon meggyőződhessenek a műveletek megfelelő végrehajtásáról, a 263. cikkben említett engedélyes:
a) a 263. cikk első és harmadik francia bekezdésében említett esetekben:
i. amikor az árukat az e célra kijelölt helyre történő érkezésükkor szabad forgalomba bocsátják:
— köteles megfelelően értesíteni a vámhatóságokat az áruk érkezéséről a vámhatóságok által meghatározott formában és módon abból a célból, hogy az áruk kiadását elérje, és
— köteles az árukat bevezetni a nyilvántartásaiba;
ii. amikor a szabad forgalomba bocsátást az áruk ugyanazon a helyen történő átmeneti megőrzése előzi meg a Vámkódex 50. cikkének értelmében, a Vámkódex 49. cikke szerinti határidő lejárta előtt:
— köteles megfelelően értesíteni a vámhatóságokat az általuk meghatározott formában és módon arról, hogy az árukat szabad forgalomba kívánja bocsátani az áruk kiadása érdekében, és
— köteles az árukat bevezetni a nyilvántartásaiba;
b) a 263. cikk második francia bekezdésében említett esetekben:
— köteles megfelelő módon értesíteni a vámhatóságokat az általuk meghatározott formában és módon arról, hogy az árukat szabad forgalomba kívánja bocsátani az áruk kiadása érdekében, és
— köteles az árukat bevezetni a nyilvántartásaiba.
Az első francia bekezdésben említett értesítésre nincs szükség, ha a szabad forgalomba bocsátott árukat már vámraktározási eljárás alá vonták D típusú raktárban;
c) a 263. cikk negyedik francia bekezdésében említett esetekben az áruknak az e célra kijelölt helyre történő érkezésekor:
— köteles az árukat bevezetni a nyilvántartásaiba;
d) az a), b) és c) pontokban hivatkozott nyilvántartásokba való bevezetés idejétől kezdve köteles hozzáférhetővé tenni a vámhatóságok számára az összes olyan okmányt, amelynek elkészítése a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása céljából szükséges.
(2) A vámhatóság, azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja az eljárások megfelelő lefolytatásának ellenőrzését:
a) engedélyezheti, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítést közvetlenül az áruk megérkezése előtt tegyék meg;
b) bizonyos különleges körülmények között, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és az áruforgalom gyorsasága ezt indokolja, a vámhatóság mentesítheti az engedélyest azon kötelezettség alól, hogy az áruk érkezéséről minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, feltéve, hogy az engedélyes az említett vámhivatal rendelkezésére bocsát minden olyan adatot, amelyet a vámhatóság az áruk vizsgálatára vonatkozó jogának gyakorlásához szükségesnek tart.
Ebben az esetben az áruknak az érintett személy nyilvántartásába történő felvétele egyenértékű az áruk kiadásával.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában hivatkozott nyilvántartásokba történő bevezetést bármely egyéb alakiság helyettesítheti, amely a vámhatóságok által előírt hasonló garanciákat kínál. A bevezetésnek tartalmaznia kell annak időpontját és az áruk azonosításához szükséges adatokat.
267. cikk
A 263. cikkben említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:
— azon árukat, amelyekre az engedély vonatkozik,
— a 266. cikkben említett kötelezettségek formáját és az érintett személy által nyújtandó biztosítékra való figyelemfelhívást,
— a vámáruk kiadásának időpontját,
— azon határidőt, amelyen belül a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot az e célra kijelölt illetékes vámhivatalhoz be kell nyújtani,
— azon feltételeket, amelyek mellett az árukra vonatkozóan általános, időszakos vagy összegző vámáru-nyilatkozatot kell tenni.
3. FEJEZET
A gazdasági vámeljárásokra vonatkozó vámáru-nyilatkozatok
1. szakasz
A gazdasági vámeljárások megindítása
1. alszakasz
Vámraktározási eljárás alá vonás
A.
Hiányos vámáru-nyilatkozatok
268. cikk
(1) Azon vámraktározási eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak, amelyet az eljárást megindító vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhat anélkül, hogy az tartalmazná a 37. mellékletben felsorolt adatok mindegyikét, tartalmaznia kell legalább az azon áruk azonosításához szükséges adatokat, amelyekre a vámáru-nyilatkozat vonatkozik, beleértve az áruk mennyiségét.
(2) A 255., 256. és 259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) Ez a cikk nem vonatkozik az ►M20 524. cikkben ◄ említett közösségi mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokra.
B.
Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás
269. cikk
(1) A nyilatkozattevő kérelmére a 270. cikkben foglalt feltételek szerint és módon engedélyezni kell, hogy az áru vám elé állításakor az áruk vámeljárás alá vonása iránti vámáru-nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg.
Ennek az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak a formája lehet:
— a 268. cikkben meghatározott típusú hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy
— olyan adminisztratív vagy kereskedelmi okmány, amelyhez csatolták az áruk vámeljárás alá vonására irányuló kérelmet.
Az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 268. cikk (1) bekezdésében említett adatokat.
(2) Amennyiben ezt az eljárást D típusú vámraktárral kapcsolatban alkalmazzák, az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni az érintett áruk jellegét is, olyan részletességgel, amely lehetővé teszi azonnali és egyértelmű besorolásukat, valamint fel kell tüntetni a vámértéket is.
(3) Az (1) bekezdésben említett eljárás nem alkalmazható sem az F típusú vámraktárakra, sem pedig az ►M20 524. cikkben ◄ említett közösségi mezőgazdasági termékek – bármely típusú raktárban történő – vámraktározási eljárás alá vonására.
(4) Az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett eljárás a B típusú vámraktárakra azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy itt nincs lehetőség kereskedelmi okmány alkalmazására. Amennyiben az adminisztratív okmány nem tartalmazza a 37. melléklet I. címe B. részében meghatározott valamennyi adatot, ezeket az ahhoz kapcsolódó kérelemben kell közölni.
270. cikk
(1) A 269. cikk (1) bekezdésében említett kérelmet írásban kell benyújtani, és annak az engedély megadásához szükséges minden adatot tartalmaznia kell.
Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a 269. cikk (1) bekezdésében említett kérelem egy meghatározott határidőn belül lefolytatandó eljárásokra vonatkozó általános kérelemmel helyettesíthető.
Ebben az esetben a kérelmet a ►M20 497., 498., illetve 499. cikkben ◄ megállapított feltételeknek megfelelően kell kiállítani, és a vámraktár működtetésére irányuló kérelemmel együtt vagy az eredeti engedély módosításaként be kell nyújtani ahhoz a vámhatósághoz, amely a vámeljárásra vonatkozó engedélyt kiadta.
(2) A 269. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt az érintett személynek meg kell adni, feltéve, hogy ez nem befolyásolja az eljárás megfelelő lefolytatását.
(3) Az ilyen engedélyt főszabályként meg kell tagadni, ha:
— az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges biztosítékok hiányoznak,
— az érintett személy csak esetenként kéri áruk ezen vámeljárás alá vonását,
— az érintett személy a vámjogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette.
(4) A Vámkódex 9. cikkének sérelme nélkül, az engedélyt a (3) bekezdésben meghatározott esetekben vissza lehet vonni.
271. cikk
(1) A 269. cikk (1) bekezdésében említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, beleértve:
— az áruk vámraktározási eljárás alá vonására illetékes vámhivatalt vagy vámhivatalokat,
— az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatok formáját és tartalmát.
Kiegészítő vámáru-nyilatkozatra nincs szükség.
C.
Helyi vámkezelési eljárás
272. cikk
(1) A helyi vámkezelési eljárás igénybevételére vonatkozó engedélyt a (2) bekezdésben és a 273. és 274. cikkben megállapított feltételek szerint és módon kell megadni.
(2) A helyi vámkezelés nem alkalmazható a B. és F. típusú vámraktárakra, illetve a Közösségben forgalomban lévő, az ►M20 524. cikkben ◄ említett mezőgazdasági termékek bármely típusú raktárban történő vámraktározási eljárására.
(3) A 270. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
273. cikk
(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóság biztosíthassa a vámraktározási eljárás megfelelő lefolytatását, az engedélyes az áruk e célra kijelölt helyre történő megérkezésekor:
a) a felügyeletet ellátó vámhivatal által meghatározott formában és módon köteles e vámhivatalt értesíteni az áruk megérkezéséről;
b) az említett árukat köteles felvenni a raktárnyilvántartásba;
c) köteles a felügyeletet ellátó vámhivatal rendelkezésére bocsátani minden, az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó okmányt.
A b) pontban említett raktárnyilvántartásba történő bejegyzésnek tartalmaznia kell legalább néhány, az áruk kereskedelmi azonosításához használt adatot, beleértve az áruk mennyiségét.
(2) A 266. cikk (2) bekezdését alkalmazni kell.
274. cikk
A 272. cikk (1) bekezdésében említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:
— azon árukat, amelyekre az eljárás vonatkozik,
— a 273. cikkben említett kötelezettségek formáját,
— az áruk kiadásának időpontját.
Kiegészítő vámáru-nyilatkozatra nincs szükség.
2. alszakasz
Aktív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve ideiglenes behozatali eljárás alá vonás
A.
Hiányos vámáru-nyilatkozatok
275. cikk
(1) Az áruk passzív feldolgozástól, illetve vámraktározástól eltérő gazdasági vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatokat az eljárást megindító vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhatja anélkül, hogy azok tartalmaznák a 37. mellékletben felsorolt valamennyi adatot, vagy hogy azokhoz csatolták volna a 220. cikkben említett valamennyi okmányt, feltéve, hogy tartalmazzák legalább az egységes vámokmány 1. rovatának (első és második alrovatának), 14., 21. (honosság), 31., 37., 40. és 54. rovatának adatait, illetve az 508. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti esetben a 44. rovatban az engedélyre vagy a kérelemre történő hivatkozást.
(2) A 255., 256. és a 259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) Az áruk vám-visszatérítési eljárás keretében történő aktív feldolgozási eljárás alá vonása esetén a 257. és 258. cikket szintén értelemszerűen alkalmazni kell.
B.
Egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési eljárás
276. cikk
A 260–267. és a 270. cikkben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az ezen alszakasz hatálya alá tartozó gazdasági vámeljárások céljából bejelentett árukra.
3. alszakasz
Passzív feldolgozási eljárás céljából bejelentett áruk
277. cikk
A 279–289. cikk kivitel céljából bejelentett árukra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a passzív feldolgozási eljárás keretében történő kivitel céljára bejelentett árukra.
4. alszakasz
Közös rendelkezések
277a. cikk
Ha ugyanannak a személynek két vagy több gazdasági vámeljárásra vonatkozóan adnak ki engedélyt és egy vámeljárást a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával egy másik eljárás alá vonással zárnak le, a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot nem kell megkövetelni.
2. szakasz
A gazdasági vámeljárások lezárása
278. cikk
(1) A passzív feldolgozástól, illetve vámraktározástól eltérő gazdasági vámeljárások lezárása esetén a szabad forgalomba bocsátásra, a kivitelre és az újrakivitelre vonatkozó egyszerűsített eljárások alkalmazhatók. Újrakivitel esetén a 279–289. cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az áruknak a passzív feldolgozási eljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátására a 254–267. cikk rendelkezései szerinti egyszerűsített eljárások alkalmazhatók.
(3) A vámraktározási eljárás lezárása esetén a szabad forgalomba bocsátásra, a kivitelre és az újrakivitelre vonatkozó egyszerűsített eljárások alkalmazhatók.
Mindemellett azonban:
a) az áruk F típusú vámraktárba történő betárolása esetén nem engedélyezhető az egyszerűsített eljárás;
b) az áruk B típusú vámraktárba történő betárolása esetén csak a hiányos vámáru-nyilatkozat és az egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazható;
c) valamely D típusú vámraktárra vonatkozó engedély kibocsátása a szabad forgalomba bocsátásra irányuló helyi vámkezelési eljárás automatikus alkalmazását vonja maga után.
Olyan esetekben azonban, amikor az érintett személy valamely olyan tehermegállapítási szabály alkalmazását kívánja igénybe venni, amely az áruk fizikai megvizsgálása nélkül nem állapítható meg, ezen eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben olyan egyéb vámeljárások alkalmazhatók, amelyek az áruk vám elé állításával járnak;
d) az egyszerűsített eljárás nem alkalmazható az 524. cikkben említett és vámraktározási eljárás alá vont közösségi mezőgazdasági termékekre.
4. FEJEZET
Kiviteli vámáru-nyilatkozatok
279. cikk
A kiviteli vámhivatalnál a 792. cikk rendelkezései szerint elvégzendő alakiságok az ebben a fejezetben szereplő rendelkezések szerint egyszerűsíthetők.
A 793–796. cikk rendelkezéseit alkalmazni kell erre a fejezetre.
1. szakasz
Hiányos vámáru-nyilatkozatok
280. cikk
(1) A kiviteli nyilatkozatokat a vámhivatal a nyilatkozattevő kérelmére elfogadhatja anélkül, hogy azok a 37. mellékletben felsorolt valamennyi adatot tartalmaznák, feltéve, hogy tartalmazzák legalább az egységes vámokmány 1. rovatának (első és második alrovatának), 2., 14., 17a., 31., 33., 38., 44. és 54. rovatának adatait, valamint minden olyan adatot, amelyek az áru azonosságának megállapításához és a kivitelüket szabályozó rendelkezések alkalmazásához, valamint azon biztosíték megállapításához szükségesek, amelytől az áruk kivitele függővé tehető.
Amennyiben az árukra kiviteli vámok vagy bármely egyéb, a közös agrárpolitika keretében előírt intézkedések vonatkoznak, minden olyan adatot is meg kell adni, amelyek az ilyen vámok vagy intézkedések megfelelő alkalmazásához szükségesek.
(2) A vámhatóság engedélyezheti, hogy a nyilatkozattevő ne töltse ki a 17a. és 33. rovatot azzal a feltétellel, hogy kijelenti, hogy az érintett áruk kivitele nem esik tilalom vagy korlátozás alá, és a vámhatóságnak nincs oka kételkedni ebben, továbbá hogy az áruk leírása lehetővé teszi azok Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásának azonnali és egyértelmű meghatározását.
(3) A 3. számú példány 44. rovatában az alábbi bejegyzések valamelyikének kell szerepelnie:
— Exportación simplificada
— Forenklet udførsel
— Vereinfachte Ausfuhr
— Απλουστευμένη εξαγωγή
— Simplified exportation
— Exportation simplifée
— Esportazione semplificata
— Vereenvoudigde uitvoer
— Exportação simplificada.
— Yksinkertaistettu vienti/Förenklad export
— Förenklad export.
— Zjednodušený vývoz
— Lihtsustatud väljavedu
— Vienkāršotā izvešana
— Supaprastintas eksportas
— Egyszerűsített kivitel
— Esportazzjoni simplifikata
— Wywóz uproszczony
— Poenostavljen izvoz
— Zjednodušený vývoz.
(4) A 255–259. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a kiviteli nyilatkozatokra.
281. cikk
A 789. cikk alkalmazása esetén a kiegészítő vagy helyettesítő vámáru-nyilatkozatokat az exportőr letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz lehet benyújtani. Amennyiben az alvállalkozó valamely más tagállamban letelepedett, mint az exportőr, ez a lehetőség csak azzal a feltétellel vehető igénybe, ha az érintett tagállamok igazgatásai egymással erre vonatkozóan megállapodást kötöttek.
A hiányos vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a vámhivatalt, ahová a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot be fogják nyújtani. Az a vámhivatal, ahová a hiányos vámáru-nyilatkozatot benyújtják, megküldi az 1. és 2. számú példányokat azon vámhivatalhoz, ahová a kiegészítő vagy helyettesítő vámáru-nyilatkozatot benyújtják.
2. szakasz
Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás
282. cikk
(1) Az engedély megadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazó írásbeli kérelemre a nyilatkozattevő – a 261. és 262. cikkben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazása mellett – engedélyt kap arra, hogy az áruk vám elé állításakor a kiviteli nyilatkozatot egyszerűsített formában tegye meg.
(2) A 288. cikkben foglaltak sérelme nélkül, az egyszerűsített vámáru-nyilatkozatot a hiányos egységes vámokmány formájában kell megtenni, amelynek legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A 280. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
3. szakasz
Helyi vámkezelési eljárás
283. cikk
A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyt a 284. cikkben foglalt feltételek szerint és módon írásbeli kérelmére minden olyan személynek (a továbbiakban: elfogadott exportőr) meg kell adni, aki a kiviteli eljárást a saját helyiségében vagy területén vagy a vámhatóság által kijelölt vagy jóváhagyott más helyen kívánja lefolytatni.
284. cikk
A 264. és 265. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
285. cikk
(1) Annak érdekében, hogy a vámhatóság meggyőződhessen az eljárás megfelelő módon történő lefolytatásáról, az elfogadott exportőr az áruknak a 283. cikkben említett helyekről történő elszállítása előtt:
a) a vámhatóság által meghatározott formában és módon köteles a vámhatóságot értesíteni az áruk elszállításáról azok kiadása érdekében;
b) az említett árukat köteles nyilvántartásba venni. Az ilyen nyilvántartásba vételt bármilyen más alakiság helyettesítheti, amely a vámhatóság által előírtakhoz hasonló biztosítékot nyújt. A nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell tüntetni annak időpontját és az áruk azonosításához szükséges adatokat;
c) köteles a vámhatóság rendelkezésére bocsátani minden olyan okmányt, amelynek benyújtása az áruk kivitelét szabályozó rendelkezések alkalmazásához szükséges lehet.
(2) Bizonyos különleges körülmények között, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és a kiviteli áruforgalom gyorsasága ezt indokolja, a vámhatóság mentesítheti az elfogadott exportőrt azon kötelezettség alól, hogy az áruk elszállításáról minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, feltéve, hogy az említett vámhivatal rendelkezésére bocsát minden olyan adatot, amelyet a vámhatóság adott esetben az áruk vizsgálatára vonatkozó jogának gyakorlásához szükségesnek tart.
Ebben az esetben az áruknak az elfogadott exportőr nyilvántartásába történő felvétele egyenértékű az áruk kiadásával.
286. cikk
(1) Annak ellenőrzésére, hogy az áruk ténylegesen elhagyták a Közösség vámterületét, az egységes vámokmány 3. számú példánya szolgál a kiléptetés igazolásául.
Az engedélyben elő kell írni, hogy az egységes vámokmány 3. számú példányát előzetesen hitelesíttetni kell.
(2) Az előzetes hitelesítés az alábbi módok valamelyikén történhet:
a) az A rovat előre ellátható az illetékes vámhivatal bélyegzőlenyomatával és az említett vámhivatal egy tisztviselőjének aláírásával;
b) az elfogadott exportőr egy különleges, a 62. mellékletben bemutatott mintának megfelelő bélyegzővel lebélyegezheti a vámáru-nyilatkozatot.
E bélyegző lenyomata előre rányomtatható a nyomtatványokra, ha a nyomtatást egy erre engedéllyel rendelkező nyomdára bízzák.
(3) Az áruk elindítása előtt az elfogadott exportőr köteles:
— elvégezni a 285. cikkben említett alakiságokat,
— feltüntetni az egységes vámokmány 3. számú példányán az áruk nyilvántartásba vételére történő hivatkozást, valamint a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4) A (2) bekezdésnek megfelelően kitöltött 3. számú példány 44. rovatának tartalmaznia kell:
— az engedély számát és a kibocsátó vámhivatal nevét,
— a 280. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzések valamelyikét.
287. cikk
(1) A 283. cikkben említett engedélyben meg kell határozni az eljárás lefolytatásának különös szabályait, és meg kell jelölni különösen:
— azon árukat, amelyekre az engedély vonatkozik,
— a 285. cikkben említett kötelezettségek formáját,
— az áruk kiadásának időpontját,
— a 3. számú példány tartalmát és érvényesítésének módszereit,
— a kiegészítő vámáru-nyilatkozat benyújtásának módját és azon határidőt, amelyen belül azt be kell nyújtani.
(2) Az engedélynek tartalmaznia kell az elfogadott exportőr kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy megtesz minden szükséges intézkedést a különleges bélyegző vagy a kiviteli vámhivatal bélyegzőjének lenyomatával ellátott nyomtatványok, illetve a különleges bélyegző lenyomatának megőrzése érdekében.
4. szakasz
A 2. és 3. szakaszra vonatkozó közös rendelkezések
288. cikk
(1) A tagállamok engedélyezhetik az egységes vámokmány helyett valamely kereskedelmi vagy adminisztratív okmány vagy bármilyen más adathordozó eszköz alkalmazását, amennyiben a kiviteli eljárás egészét egyetlen tagállam területén hajtják végre, vagy ha ezt a lehetőséget az érintett tagállamok szervei közötti megállapodás révén biztosítják.
(2) Az (1) bekezdésben említett okmánynak vagy adathordozó eszköznek tartalmaznia kell legalább az áruk azonosításához szükséges adatokat és a 280. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzések valamelyikét, és csatolni kell hozzá a kiviteli kérelmet.
Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, a vámhatóság engedélyezheti a kérelemnek olyan általános kérelemmel történő helyettesítését, amely egy adott időszak alatt elvégzendő kiviteli eljárásokra vonatkozik. Az engedélyre való hivatkozást szerepeltetni kell a szóban forgó okmányon vagy adathordozó eszközön.
(3) A kereskedelmi vagy adminisztratív okmány ugyanúgy igazolja a Közösség vámterületéről való kiléptetést, mint az egységes vámokmány 3. számú példánya. Egyéb adathordozó eszköz alkalmazása esetén meg kell határozni a kiléptetés bejegyzésének módját, adott esetben az érintett államok szervei közötti megállapodás útján.
289. cikk
Amennyiben valamely kiviteli művelet egészét egyetlen tagállam területén hajtják végre, ez a tagállam a 2. és 3. szakaszban meghatározott eljárásokon kívül és a közösségi politikák figyelembevételével egyéb egyszerűsítéseket is elrendelhet.
II. RÉSZ
AZ ÁRUK VÁMJOGI SORSA
I. CÍM
SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
290. cikk
(1) Amennyiben közösségi árukat a 797. cikknek megfelelően ATA-igazolvány fedezete mellett visznek ki, úgy ezen árukat az ATA-igazolvány alapján szabad forgalomba lehet bocsátani.
(2) Ebben az esetben az a vámhivatal, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátják, a következő alakiságokat végzi el:
a) ellenőrzi az újrabehozatali betétlap A–G. rovataiban megadott adatokat;
b) kitölti az ellenőrző szelvényt és az újrabehozatali betétlap H. rovatát;
c) megőrzi az újrabehozatali betétlapot.
(3) Ha közösségi áruk tekintetében az ideiglenes kiviteli eljárást lezáró alakiságokat nem annál a vámhivatalnál végzik el, ahol az áruk a Közösség vámterületére beléptek, akkor az áruknak ezen vámhivataltól ahhoz a vámhivatalhoz történő elszállítása, ahol az említett alakiságokat elvégzik, külön alakiságot nem igényel.
1A. FEJEZET
Banánra vonatkozó rendelkezések
290a. cikk
E fejezet, valamint a 38b. és 38c. melléklet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:
a) „engedélyes mérlegelő” az a gazdasági szereplő, akinek a vámhivatal a friss banán mérlegelésére engedélyt adott;
b) „kérelmező nyilvántartása” a friss banán méréséhez kapcsolódó bármely okmányt jelenti;
c) „friss banán nettó súlya” a banán önmagában, csomagolóanyag és minden fajta csomagolókonténer nélkül mért súlyát jelenti;
d) „frissbanán-szállítmány” az egy szállítóeszközre berakodott és egyetlen exportőr által egy vagy több címzettnek leszállított friss banánból álló szállítmány összmennyisége;
e) „bármely kirakodási hely” mindazok a helyek, amelyek alkalmasak a frissbanán-szállítmány kirakására, vagy ahol a vámeljárásnak megfelelően lerakhatók, vagy konténeres szállítás esetében az a hely, ahol a konténert a hajóról, repülőgépről vagy más fő szállítóeszközről lerakják, vagy ahol a banánt a konténerből kirakodják.
290b. cikk
(1) Az engedélyes mérlegelő státust kérelemre valamennyi vámhivatal megadja a friss banán behozatalában, szállításában, raktározásában vagy kezelésében részt vevő bármely gazdasági szereplőnek, amennyiben az alábbiakban meghatározott feltételeknek eleget tesz:
a) a kérelmező felajánlja a mérés megfelelő lefolytatásához szükséges minden szükséges biztosítékot;
b) a kérelmező rendelkezik a megfelelő mérlegelő berendezéssel;
c) a kérelmező nyilvántartása lehetővé teszi a vámhatóságok számára a hatékony ellenőrzések elvégzését.
A vámhivatal nem adja meg az engedélyes mérlegelő státust, amennyiben a kérelmező súlyosan vagy ismételten megsértette a vámjogszabályokat.
Az engedély az engedélyező vámhivatal illetékességi helyén elvégzett frissbanán-mérésre korlátozódik.
(2) Az engedélyező vámhivatal visszavonja az engedélyes mérlegelő státust, amennyiben az engedélyes már nem teljesíti az (1) bekezdésben felsorolt feltételeket.
290c. cikk
(1) A Közösségbe behozott és a 0803 00 19 KN-kód alá tartozó friss banán nettó tömegének ellenőrzése céljából a szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozathoz az érintett frissbanán-szállítmány nettó tömegét csomagolástípusonként és származási helyenként igazoló banánmérlegelési bizonylatot kell csatolni.
A banánmérlegelési bizonylatot az engedélyes mérlegelő a 38b. mellékletben megállapított eljárásnak és 38c. mellékletben található mintának megfelelően állítja ki.
Az említett bizonylatot elektronikus formában is be lehet nyújtani a vámhatóságokhoz az általuk meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) Az engedélyes mérlegelőnek a vámhatóság részére előzetes értesítést kell küldenie a frissbanán-szállítmány mérlegeléséről szóló banánmérlegelési bizonylat kiállítása céljából, a csomagolás típusa, a származás, továbbá a mérlegelés időpontjának és helyének pontos megjelölésével.
(3) A vámhivatalok az évente benyújtott banánmérlegelési bizonylatok legalább 5 %-ának tekintetében kockázatelemzés alapján ellenőrzik a bizonylatokon feltüntetett friss banán nettó tömegét vagy úgy, hogy jelen vannak, amikor az engedélyes mérlegelő leméri a banán reprezentatív mintáit, vagy úgy, hogy a 38b. melléklet 1–3. pontjában megállapított eljárás szerint saját maga mérlegeli a mintákat.
290d. cikk
A tagállamok közlik a Bizottsággal az engedélyes mérlegelők névjegyzékét és az abban utólagosan bekövetkezett változásokat.
A Bizottság az információt továbbítja a többi tagállamnak.
2. FEJEZET
Meghatározott célú felhasználás
291. cikk
(1) E fejezet akkor alkalmazandó, ha valamely rendelkezés szerint a meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánás, illetve csökkentett vagy nulla vámtétel mellett szabad forgalomba bocsátott áruk meghatározott célú felhasználás vámfelügyelete alá kel vonni.
(2) E fejezet alkalmazásában:
a) „egységes engedély”: különböző vámigazgatásokra kiterjedő engedély;
b) „könyvelés”: az engedélyes kereskedelmi, adózási vagy egyéb számviteli adatai, vagy a részére nyilvántartott ilyen adatok;
c) a „nyilvántartás”: az összes szükséges információt és műszaki részletet tartalmazó adatok bármilyen hordozón, amelyek lehetővé teszik, hogy a vámhatóságok felügyeljék és ellenőrizzék a műveleteket.
292. cikk
(1) Ha valamely rendelkezés szerint az árukat a meghatározott célú felhasználás vámfelügyelete alá kell vonni, a kedvezményes tarifális elbánásnak a Vámkódex 21. cikke szerinti megadásához írásbeli engedély szükséges.
Ha az árut meghatározott célú felhasználása miatt csökkentett vagy nulla vámtétellel bocsátják szabad forgalomba, és a hatályos rendelkezések kötelezővé teszik, hogy az áru a Vámkódex 82. cikke szerint vámfelügyelet alatt maradjon, a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletének alkalmazásához írásbeli engedély szükséges.
(2) A kérelmet írásban kell benyújtani a 67. mellékletben megadott minta szerint. A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az engedély megújítása vagy módosítása iránt egyszerű írásbeli kérelemmel lehessen folyamodni.
(3) Különleges körülmények fennállása esetén a vámhatóságok lehetővé tehetik, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat, amelyet rendes eljárásban írásban vagy adatfeldolgozási eljárással tettek, engedély iránti kérelemnek minősüljön, feltéve hogy:
— a kérelem csak egy vámigazgatást érint,
— a kérelmező teljes egészében az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonja az árut, és
— biztosítják a műveletek szabályszerű elvégzését.
(4) Ha a vámhatóságok elégtelennek tekintik a kérelemben megadott információkat, további adatokat kérhetnek a kérelmezőtől.
Különösen azokban az esetekben, amikor a kérelem vámáru-nyilatkozattal is benyújtható, a vámhatóságoknak a 218. cikk sérelme nélkül kötelezővé kell tenniük a kérelem mellé egy, a nyilatkozattevő által kibocsátott okmány csatolását, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza kivéve, ha az ilyen adatot szükségtelennek ítélik, vagy már szerepel a vámáru-nyilatkozatban:
a) a kérelmező, a nyilatkozattevő és a gazdálkodó neve és címe;
b) a meghatározott célú felhasználás jellege;
c) az áruk, azok meghatározott célú felhasználása eredményeként létrejövő termékek műszaki leírása és azonosításuk módja;
d) becsült elszámolási kulcs vagy módszer, amely alapján a kulcsot megállapítják;
e) az áru meghatározott célú felhasználás alá vonásának becsült határideje;
f) az a hely, ahol az árut meghatározott célú felhasználás alá vonják.
(5) Amikor egységes engedélyért folyamodnak, az alábbi eljárás szerint a hatóságok előzetes beleegyezése szükséges.
A kérelmet az azon hely szerint illetékes vámhatósághoz kell benyújtani,
— ahol a kérelmezőnek a számviteli bizonylatok vizsgálatán alapuló ellenőrzést lehetővé tevő főkönyveit vezetik, és ahol az engedélyben érintett műveleteknek legalább egy részét végzik, illetve
— egyéb esetben az a hely, ahol a kérelmezőnek a számviteli alapuló ellenőrzést lehetővé tévő főkönyveit vezetik.
Ezek a vámhatóságok közlik a kérelmet és az engedélytervezetet a többi érintett vámhatósággal, amelyek 15 napon belül visszaigazolják a kézhezvétel napját.
A többi érintett vámhatóság az engedélytervezet kézhezvételének napjától számított 30 napon belül közli esetleges kifogásait. Amennyiben a fent említett időszakon belül kifogás érkezik, és ezekről nem születik megegyezés, a kérelmet a kifogással érintett részében el kell utasítani.
A vámhatóságok kiadhatják az engedélyt, ha 30 napon belül nem érkezett kifogás az engedélytervezettel kapcsolatban.
Az engedélyt kiadó vámhatóságok másolatot küldenek minden érintett vámhatóságnak.
(6) Ha kettő vagy több vámigazgatás között általános megegyezés születik az egységes engedély megadásának kritériumairól és feltételeiről, az említett vámigazgatások abban is megállapodhatnak, hogy egyszerű értesítéssel helyettesítik az előzetes konzultációt. Az ilyen értesítésnek mindig elegendőnek kell lennie, amikor az egységes engedélyt megújítják vagy visszavonják.
(7) A kérelmezőt a kérelem benyújtásának napjától számított vagy a kért nagy fontosságú vagy pótlólagos információk vámhivatalok általi kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíteni kell az engedélyezésről szóló határozatról vagy a kérelem elutasításának okairól.
Ez a határidő az egységes engedély esetében nem alkalmazható kivéve, ha azt a (6) bekezdés alapján adják ki.
293. cikk
(1) A 67. mellékletben megadott mintának megfelelő engedélyt a Közösség vámterületén letelepedett személyek részére lehet megadni, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
a) a tervezett tevékenységek összhangban vannak az előírt meghatározott célú felhasználással és az árunak a 296. cikk szerinti átszállítására vonatkozó előírásokkal, valamint biztosított a műveletek szabályszerű elvégzése;
b) a kérelmező megad minden szükséges garanciát a tervezett műveletek szabályszerű elvégzéséhez, és vállalja az alábbi kötelezettségeket:
— az árut teljesen vagy részben az előírt meghatározott célú felhasználás alá vonja vagy átszállítja, és ezt a hatályos rendelkezések szerint bizonyítja,
— nem tesz olyan lépést, ami összeegyeztethetetlen az előírt meghatározott célú felhasználás szándékolt céljával,
— az illetékes vámhatóságokat értesíti az összes tényezőről, amely kihatással lehet az engedélyre;
c) biztosított a hatékony vámfelügyelet, és a vámhatóságok által megteendő igazgatási intézkedések arányban vannak az érintett gazdasági igényekkel;
d) kielégítő nyilvántartást vezetnek és őriznek meg;
e) biztosítékot nyújtanak, amennyiben a vámhatóságok ezt szükségesnek tartják.
(2) A 292. cikk (3) bekezdése szerinti engedélykérelem esetén az engedély megadása a Közösség vámterületén letelepedett személyek részére a vámáru-nyilatkozat elfogadásával történik az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételek alapján.
(3) Az engedélynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia, kivéve, ha azokat szükségtelennek ítélik:
a) az engedélyes azonosítása;
b) szükség esetén a Kombinált Nómenklatúra vagy TARIC-kód, az áru jellege és megnevezése, a meghatározott célú felhasználási műveletek leírása és az elszámolási kulcsra vonatkozó rendelkezések;
c) az azonosítás és a vámfelügyelet eszközei és módszerei, beleértve az alábbiakra vonatkozó előírásokat:
— közös tárolás, amelyre értelemszerűen alkalmazni kell az 534. cikk (2) és (3) bekezdését,
— a Kombinált Nómenklatúra 27. és 29. árucsoportjába tartozó, a meghatározott célú felhasználási felügyelet alá eső termékek vagy a 2709 00 KN-kód alá tartozó nyersolajtartalmú termékek vegyes tárolása;
d) az a határidő, ameddig az árut az előírt meghatározott célú felhasználás alá kell vonni;
e) a vámhivatalok, ahol az árut szabad forgalomba bocsátás céljára bejelentik, illetve az intézkedések felügyeletét végző vámhivatalok;
f) azok a helyek, ahol az árut az előírt meghatározott célú felhasználás alá kell vonni;
g) adott esetben a nyújtani szükséges biztosíték;
h) az engedély érvényességi ideje;
i) adott esetben, az áru átszállításának lehetősége a 296. cikk (1) bekezdése szerint;
j) adott esetben, az árunak a 296. cikk (2) bekezdése második albekezdése és a (3) bekezdés szerinti átszállítására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések;
k) adott esetben, a Vámkódex 76. cikke szerint engedélyezett egyszerűsített eljárások;
l) a közlés módszerei.
Ha az első albekezdés c) pontjának második francia bekezdésében említett áruk nyolcjegyű KN-kódja, kereskedelmi minősége, valamint műszaki és fizikai jellemzői nem azonosak, a vegyes tárolást kizárólag abban az esetben lehet engedélyezni, ha a teljes keveréket alávetik a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjának 4. vagy 5. kiegészítő megjegyzésében említett kezelések egyikének.
(4) A 294. cikk sérelme nélkül, az engedély a kiadásának napján vagy az engedélyben megadott bármely későbbi napon lép hatályba.
Az érvényesség időszaka nem haladja meg az engedély hatálybalépésének napjától számított három évet, kivéve kellően indokolt, elfogadható okok megléte esetén.
294. cikk
(1) A vámhatóságok visszamenőleges hatályú engedélyt is kiadhatnak.
A (2) és (3) bekezdések sérelme nélkül, a visszamenőleges hatályú engedély a kérelem benyújtásának napjától hatályos.
(2) Ha a kérelem azonos jellegű műveletre és árura vonatkozó engedély megújítására irányul, az engedély visszamenőleges hatállyal is megadható az eredeti engedély lejáratának napjától kezdődően.
(3) Kivételes körülmények esetén egy engedély visszamenőleges hatálya tovább is kiterjeszthető, de a kérelem benyújtásának napjától számított egy évnél nem hosszabb időre, feltéve hogy bizonyított gazdasági igény áll fenn, és:
a) a kérelem nem megtévesztés kísérletével vagy nyilvánvaló gondatlansággal kapcsolatos;
b) a kérelmező könyvelése alapján a rendelkezések összes követelménye teljesítettnek tekinthető, és ahol szükséges, a kicserélés elkerülése érdekében az áru azonosítható a szóban forgó időszakra, és az ilyen könyvelés lehetővé teszi a rendelkezések ellenőrzését;
c) az áru helyzetét szabályossá tevő összes alakiság végrehajtható, ideértve szükség esetén a vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését.
295. cikk
Egy engedély lejárta nem érinti azt az árut, amely az engedély értelmében, annak lejárta előtt már szabad forgalomban volt.
296. cikk
(1) Az áruk azonos engedélyben megjelölt helyek közötti átszállítása vámalakiságok nélkül végezhető.
(2) Ha két, különböző tagállamban letelepedett engedélyes között áruszállítás történik, és az érintett vámhatóságok nem egyeztek meg a (3) bekezdés szerinti egyszerűsített eljárásokban, a 63. melléklet szerinti T5 ellenőrző példányt kell használni az alábbi eljárás szerint:
a) az átszállító három példányban (egy eredeti és két másolat) kitölti a T5 ellenőrző példányt ►M21 ————— ◄ ;
b) a T5 ellenőrző példánynak az alábbiakat kell tartalmaznia:
— az „A” rovatban („Indító vámhivatal”) az átszállító engedélyében meghatározott illetékes vámhivatal címe,
— a 2. rovatban az átszállító neve, illetve cégneve, teljes címe és engedélyének száma,
— a 8. rovatban a címzett neve, illetve cégneve, teljes címe és engedélyének száma,
— a „Fontos megjegyzés” rovatban és a „B” rovatban szereplő szöveg áthúzandó,
— a 31. rovatban az áruk megnevezése az átszállítás időpontjában, beleértve a tételek számát is, a 33. rovatban pedig a vonatkozó KN-kód,
— a 38. rovatban az áru nettó tömege,
— a 103. rovatban az áru nettó mennyisége betűvel kiírva,
— a 104. rovatban egy megjelölés az „Egyéb (részletezze)” rovatban, valamint a nyomtatott nagybetűkkel írt alábbi bejegyzések egyike:
—— DESTINO ESPECIAL: MERCANCÍAS RESPECTO DE LAS CUALES, LAS OBLIGACIONES SE CEDEN AL CESIONARIO (REGLAMENTO (CEE) No 2454/93, ARTÍCULO 296)
— SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL: VARER, FOR HVILKE FORPLIGTELSERNE OVERDRAGES TIL ERHVERVEREN (FORORDNING (EØF) Nr. 2454/93, ARTIKEL 296)
— BESONDERE VERWENDUNG: WAREN MIT DENEN DIE PFLICHTEN AUF DEN ÜBERNEHMER ÜBERTRAGEN WERDEN (ARTIKEL 296 DER VERORDNUNG (EWG) Nr. 2454/93)
— ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ: ΕΜΠΟΡΕΓΜΑΤΑ ΓΙΑ ΤΑ ΟΠΟΙΑ ΟΙ ΥΠΟΧΡΕΩΣΕΙΣ ΕΚΧΩΡΟΥΝΤΑΙ ΣΤΟΝ ΕΚΔΟΧΕΑ (ΑΡΘΡΟ 296 ΚΑΝΟΝΙΣΜΟΣ (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93)
— END-USE: GOODS FOR WHICH THE OBLIGATIONS ARE TRANSFERRED TO THE TRANSFEREE (REGULATION (EEC) No 2454/93, ARTICLE 296)
— DESTINATION PARTICULIÈRE: MARCHANDISES POUR LESQUELLES LES OBLIGATIONS SONT TRANSFÉRÉES AU CESSIONNAIRE [RÈGLEMENT (CEE) No 2454/93, ARTICLE 296]
— DESTINAZIONE PARTICOLARE: MERCI PER LE QUALI GLI OBBLIGHI SONO TRASFERITI AL CESSIONARIO (REGOLAMENTO (CEE) N. 2454/93, ARTICOLO 296)
— BIJZONDERE BESTEMMING: GOEDEREN WAARVOOR DE VERPLICHTINGEN AAN DE OVERNEMER WORDEN OVERGEDRAGEN (VERORDENING (EEG) Nr. 2454/93, ARTIKEL 296)
— DESTINO ESPECIAL: MERCADORIAS RELATIVAMENTE ÀS QUAIS AS OBRIGAÇÕES SÃO TRANSFERIDAS PARA O CESSIONÁRIO [REGULAMENTO (CEE) N.o 2454/93, ARTIGO 296.o]
— TIETTY KÄYTTÖTARKOITUS: TAVARAT, JOIHIN LIITTYVÄT VELVOITTEET SIIRRETÄÄN SIIRRONSAAJALLE (ASETUS (ETY) N:o 2454/93, 296 ARTIKLA)
— ANVÄNDNING FÖR SÄRSKILDA ÄNDAMÅL: VAROR FÖR VILKA SKYLDIGHETERNA ÖVERFÖRS TILL DEN MOTTAGANDE PARTEN (ARTIKEL 296 I FÖRORDNING (EEG) nr 2454/93)
— KONEČNÉ POUŽITÍ: ZBOŽÍ, U KTERÉHO PŘECHÁZEJÍ POVINNOSTI NA PŘÍJEMCE (ČLÁNEK 296 NAŘÍZENÍ (EHS) č. 2454/93)
— EESMÄRGIPÄRANE KASUTAMINE: KAUP, MILLE KORRAL KOHUSTUSED LÄHEVAD ÜLE KAUBA SAAJALE (MÄÄRUSE ((EMÜ) NR 2454/93 ARTIKKEL 296)
— IZMANTOŠANAS MĒR-IS: PREČU SAŅĒMĒJS ATBILDĪGS PAR PREČU IZMANTOŠANU (REGULA (EEK) NR.2454/93, 296.PANTS)
— GALUTINIS VARTOJIMAS: PREKĖS, SU KURIOMIS SUSIJUSIOS PRIEVOLĖS PERDUOTOS JŲ PERĖMĖJUI (REGLAMENTAS (EEB) NR. 2454/93, 296 STRAIPSNIS)
— MEGHATÁROZOTT CÉLRA TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS: AZ ÁRUKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁRUK ÁTVEVŐJÉRE SZÁLLTAK ÁT (A 2454/93/EGK RENDELET 296. CIKKE)
— UŻU AĦĦARI: OĠĠETTI LI GĦALIHOM L-OBBLIGI HUMA TRASFERITI LIL MIN ISIR IT-TRASFERIMENT (REGOLAMENT (KEE) 2454/93, ARTIKOLU 296)
— PRZEZNACZENIE SZCZEGÓLNE: TOWARY, W ODNIESIENIU DO KTÓRYCH ZOBOWIĄZANIA SĄ PRZENOSZONE NA OSOBĘ PRZEJMUJĄCĄ (ROZPORZĄDZENIE (EWG) NR 2454/93, ART. 296)
— POSEBEN NAMEN: BLAGO, ZA KATERO SE OBVEZNOSTI PRENESEJO NA PREJEMNIKA (UREDBA (EGS) ŠT. 2454/93, ČLEN 296)
— KONEČNÉ POUŽITIE: TOVAR, S KTORÝM PRECHÁDZAJÚ POVINNOSTI NA PRÍJEMCU (NARIADENIE (EHS) Č. 2454/93, ČLÁNOK 296)
— a 106. rovatban:
—— az árura vonatkozó tehermegállapítási elemek, kivéve, ahol a vámhatóságok eltekintenek ennek megkövetelésétől,
— a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat nyilvántartási száma és dátuma, valamint annak a vámhivatalnak a neve és címe, ahol a vámáru-nyilatkozatot benyújtották;
c) az átszállító köteles megküldeni a címzettnek a T5 ellenőrző példány teljes garnitúráját;
d) a címzett köteles az engedélyében meghatározott vámhivatalnak benyújtani a T5 ellenőrző példány garnitúrát és ehhez csatolnia kell a kereskedelmi okmány eredeti példányát, amelyből kitűnik az áru átvételének dátuma. Haladéktalanul jeleznie kell e vámhivatalnak az esetleges többletet, hiányt, cserét vagy egyéb szabálytalanságot;
e) a címzett engedélyében megnevezett vámhivatalnak a vonatkozó kereskedelmi okmányok ellenőrzése után ki kell töltenie az eredeti T5 ellenőrző példány „J” rovatát, a címzett általi átvétel dátumát is ideértve, és dátummal és bélyegzővel kell ellátnia az eredeti példány „J” rovatát, illetve a két másolat „E” rovatát. A vámhivatal megőrzi a második másolatot a nyilvántartásában, és visszajuttatja a címzett részére az eredeti példányt és az első másolatot;
f) a címzett megőrzi a T5 első másolati példányát a nyilvántartásában, és továbbítja az eredetit az átszállító részére;
g) a címzett megőrzi az eredetit a nyilvántartásában.
Az érintett vámhatóságok egyszerűsített eljárásban is megállapodhatnak a T5 ellenőrző példány használatára vonatkozó rendelkezések szerint.
(3) Amennyiben az érintett vámhatóságok biztosítottnak tekintik a műveletek szabályszerű elvégzését, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az áruszállítás két, különböző tagállamban letelepedett engedélyes között a T5 ellenőrző példány nélkül történjen.
(4) Amikor két, azonos tagállamban letelepedett engedélyes között valósul meg áruátszállítás, azt a nemzeti szabályok szerint kell végrehajtani.
(5) Az áru átvételével a címzettre szállnak át az átszállított árukkal kapcsolatos, e fejezet szerinti kötelezettségek.
(6) Az átszállító akkor mentesül a kötelezettségei alól, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
— a címzett átvette az árut, és tájékoztatást kapott arról, hogy az átruházott kötelezettségek alapját képező áruk meghatározott célú felhasználás vámfelügyelete alatt állnak,
— a vámfelügyeletet átvette a címzett vámhatósága; a vámhatóságok eltérő rendelkezésének hiányában ez akkor valósul meg, amikor a címzett nyilvántartásba veszi az árut.
297. cikk
(1) A T5 ellenőrző példány helyett légi fuvarlevél vagy azzal egyenértékű okmány használható abban az esetben, ha a légi járművek karbantartásához vagy javításához szükséges anyagok átszállítását a nemzetközi forgalomban részt vevő légitársaságok végzik cseremegállapodások vagy a légitársaság saját igényei alapján.
(2) A légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmánynak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a szállító légitársaság nevét;
b) az indulási repülőtér nevét;
c) a fogadó légitársaság nevét;
d) a rendeltetési repülőtér nevét;
e) az anyagok leírását;
f) az áruk darabszámát.
Az első albekezdésben említett adatok kódolt formában vagy egy csatolt okmányra való hivatkozással is megadhatók.
(3) A légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány első oldalán a következő bejegyzések egyikét kell nyomtatott nagybetűkkel feltüntetni:
— DESTINO ESPECIAL
— SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL
— BESONDERE VERWENDUNG
— ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ
— END-USE
— DESTINATION PARTICULIÈRE
— DESTINAZIONE PARTICOLARE
— BIJZONDERE BESTEMMING
— DESTINO ESPECIAL
— TIETTY KÄYTTÖTARKOITUS
— ANVÄNDNING FÖR SÄRSKILDA ÄNDAMÅL
— KONEČNÉ POUŽITÍ
— EESMÄRGIPÄRANE KASUTAMINE
— IZMANTOŠANAS MĒRĶIS
— GALUTINIS VARTOJIMAS
— MEGHATÁROZOTT CÉLRA TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS
— UŻU AĦĦARI
— PRZEZNACZENIE SZCZEGÓLNE
— POSEBEN NAMEN
— KONEČNÉ POUŽITIE
(4) A feladó légitársaság nyilvántartása részeként köteles megőrizni a légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány egy példányát, és az indító tagállam vámhatósága által előírt módon az illetékes vámhivatal rendelkezésére bocsátani egy további másolati példányt.
A fogadó légitársaság nyilvántartása részeként köteles megőrizni a légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány egy példányát, és a rendeltetési tagállam vámhatósága által előírt módon az illetékes vámhivatal rendelkezésére bocsátani egy további másolati példányt.
(5) A sértetlen anyagokat és a légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány példányait a légitársaság székhelye szerinti tagállam vámhatósága által meghatározott helyeken a fogadó légitársaság rendelkezésére kell bocsátani. A fogadó légitársaságnak az anyagokat be kell jegyeznie a nyilvántartásába.
(6) Az (1)–(5) bekezdések alapján fennálló kötelezettségek a szállító légitársaságról a fogadó légitársaságra akkor szállnak át, amikor a sértetlen árukat és a légi fuvarlevél vagy a vele egyenértékű okmány példányait átadják ez utóbbinak.
298. cikk
(1) Az általuk megállapított feltételek szerint a vámhatóságok jóváhagyhatják az áru kivitelét vagy megsemmisítését.
(2) Mezőgazdasági termékek kivitele esetében az egységes vámokmány 44. rovatában vagy az alkalmazott bármilyen más okmányon a következő bejegyzések egyikét kell feltüntetni nyomtatott nagybetűkkel:
— ARTÍCULO 298, REGLAMENTO (CEE) No 2454/93, DESTINO ESPECIAL: MERCANCÍAS DESTINADAS A LA EXPORTACIÓN – NO SE APLICAN RESTITUCIONES AGRÍCOLAS
— ART. 298 I FORORDNING (EØF) Nr. 2454/93 SÆRLIGT ANVENDELSESFORMÅL: VARER BESTEMT TIL UDFØRSEL – INGEN RESTITUTION
— ARTIKEL 298 DER VERORDNUNG (EWG) Nr. 2454/93 BESONDERE VERWENDUNG: ZUR AUSFUHR VORGESEHENE WAREN – ANWENDUNG DER LANDWIRTSCHAFTLICHEN AUSFUHRERSTATTUNGEN AUSGESCHLOSSEN
— ΑΡΘΡΟ 298 ΤΟΥ ΚΑΝ. (CEE) αριθ. 2454/93 ΕΙΔΙΚΟΣ ΠΡΟΟΡΙΣΜΟΣ: ΕΜΠΟΡΕΓΜΑΤΑ ΠΡΟΟΡΙΖΟΜΕΝΑ ΓΙΑ ΕΞΑΓΩΓΗ – ΑΠΟΚΛΕΙΟΝΤΑΙ ΟΙ ΓΕΩΡΓΙΚΕΣ ΕΠΙΣΤΡΟΦΕΣ
— ARTICLE 298 REGULATION (EEC) No 2454/93 END-USE: GOODS DESTINED FOR EXPORTATION – AGRICULTURAL REFUNDS NOT APPLICABLE
— ARTICLE 298, RÈGLEMENT (CEE) No 2454/93 DESTINATION PARTICULIÈRE: MARCHANDISES PRÉVUES POUR L'EXPORTATION – APPLICATION DES RESTITUTIONS AGRICOLES EXCLUE
— ARTICOLO 298 (CEE) No 2454/93 DESTINAZIONE PARTICOLARE: MERCI PREVISTE PER L'ESPORTAZIONE – APPLICAZIONE DELLE RESTITUZIONI AGRICOLE ESCLUSA
— ARTIKEL 298, VERORDENING (EEG) Nr. 2454/93 BIJZONDERE BESTEMMING: VOOR UITVOER BESTEMDE GOEDEREN – LANDBOUWRESTITUTIES NIET VAN TOEPASSING
— ARTIGO 298.o REG. (CEE) N.o 2454/93 DESTINO ESPECIAL: MERCADORIAS DESTINADAS À EXPORTAÇÃO – APLICAÇÃO DE RESTITUIÇÕES AGRÍCOLAS EXCLUÍDA
— 298 ART., AS. 2454/93 TIETTY KÄYTTÖTARKOITUS: VIETÄVIKSI TARKOITETTUJA TAVAROITA – MAATALOUSTUKEA EI SOVELLETA
— ARTIKEL 298 I FÖRORDNING (EEG) nr 2454/93 AVSEENDE ANVÄNDNING FÖR SÄRSKILDA ÄNDAMÅL: VAROR AVSEDDA FÖR EXPORT – JORDBRUKSBIDRAG EJ TILLÄMPLIGA
— ČLÁNEK 298 NAŘÍZENÍ (EHS) č. 2454/93 KONEČNÉ POUŽITÍ: ZBOŽÍ URČENO K VÝVOZU - ZEMĚDĚLSKÉ NÁHRADY NELZE UPLATNIT
— MÄÄRUSE (EMÜ) NR 2454/93 ARTIKKEL 298 „EESMÄRGIPÄRANE KASUTAMINE”: KAUBALE, MIS LÄHEB EKSPORDIKS, PÕLLUMAJANDUSTOETUSI EI RAKENDATA
— REGULAS (EEK) NR.2454/93, 298.PANTS: IZMANTOŠANAS MĒR-IS: PRECES PAREDZĒTAS IZVEŠANAI - LAUKSAIMNIECĪBAS KOMPENSĀCIJU NEPIEMĒRO
— REGLAMENTAS (EEB) NR. 2454/93, 298 STRAIPSNIS, GALUTINIS VARTOJIMAS: EKSPORTUOJAMOS PREKĖS - ŽEMĖS ŪKIO GRĄŽINAMOSIOS IŠMOKOS NETAIKOMOS
— MEGHATÁROZOTT CÉLRA TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁS A 2454/93/EGK RENDELET 298. CIKKE SZERINT: KIVITELI RENDELTETÉSŰ ÁRUK - MEZŐGAZDASÁGI VISSZATÉRÍTÉS NEM ALKALMAZHATÓ
— ARTIKOLU 298 REGOLAMENT (KEE) 2454/93 UŻU AĦĦARI: OĠĠETTI DESTINATI GĦALL-ESPORTAZZJONI RIFUŻJONIJIET AGRIKOLI MHUX APPLIKABBLI
— ARTYKUŁ 298 ROZPORZĄDZENIA (EWG) NR 2454/93 PRZEZNACZENIE SZCZEGÓLNE: TOWARY PRZEZNACZONE DO WYWOZU - NIE STOSUJE SIĘ DOPŁAT ROLNYCH
— ČLEN 298 UREDBE (EGS) ŠT. 2454/93 POSEBEN NAMEN: BLAGO DEKLARIRANO ZA IZVOZ - UPORABA KMETIJSKIH IZVOZNIH NADOMESTIL IZKLJUČENA
— ČLÁNOK 298 NARIADENIA (EHS) Č. 2454/93 KONEČNÉ POUŽITIE: TOVAR URČENÝ NA VÝVOZ - POĽNOHOSPODÁRSKE NÁHRADY NEMOŽNO UPLATNIŤ
(3) A kivitt árukat a kiviteli nyilatkozat elfogadásának idejétől kezdve nem közösségi árunak kell tekinteni.
(4) Megsemmisítés esetében a Vámkódex 182. cikk (5) bekezdését kell alkalmazni.
299. cikk
Ha a vámhatóságok egyetértenek azzal, hogy indokolt az áru engedélyben meghatározottól eltérő felhasználása, az ilyen felhasználás – a kivitelt és megsemmisítést kivéve – vámtartozás keletkezésével jár. A Vámkódex 208. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell.
300. cikk
(1) A 291. cikk (1) bekezdésében említett áruk vámfelügyelet alatt maradnak, és behozatali vámok vonatkoznak rájuk mindaddig,
a) amíg azokat először az előírt meghatározott célú felhasználás alá nem vonják;
b) ameddig azok 298. és 299. cikk szerinti kivitelére, megsemmisítésére vagy más módon történő felhasználására sor nem kerül.
Ha azonban az áru ismételt használatra alkalmas, és a vámhatóságok a visszaélés elkerülése érdekében helyénvalónak tartják, a vámfelügyelet folytatódhat az első meghatározott célú felhasználás alá vonást követő legfeljebb két évig.
(2) Az áruk megmunkálásából vagy feldolgozásából származó hulladék és maradék, valamint a természetes súlyveszteségnek tulajdonítható veszteség az előírt meghatározott célú felhasználásra bocsátottnak tekintendő.
(3) Az áru megsemmisítéséből származó hulladék és maradék esetében akkor ér véget a vámfelügyelet, amikor az egy megengedett vámjogi sorsot kapott.
3. FEJEZET
A tarifális intézkedések kezelése
1. szakasz
A vámáru-nyilatkozatok időbeli sorrendje alapján felhasználásra kerülő vámkontingensek kezelése
308a. cikk
(1) Eltérő rendelkezés hiányában, ha valamely közösségi jogi aktus vámkontingenst nyit meg, a vámkontingenst a szabad forgalomba bocsátásról szóló nyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján kell kezelni.
(2) Ha egy szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó olyan vámáru-nyilatkozat kerül elfogadásra, amely egy adott vámkontingensből való részesülésre vonatkozó érvényes kérelmet is magában foglal, az érintett tagállam a Bizottságon keresztül a szükségleteinek megfelelő mennyiséget igénybe veszi.
(3) A tagállamok mindaddig nem nyújthatnak be igénybevételre vonatkozó kérelmet, ameddig a 256. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesültek.
(4) A (8) bekezdés figyelembevételével a Bizottság a kontingenseket a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontja alapján, valamint olyan mértékben osztja fel, ahogy az adott vámkontingens egyenlege azt megengedi. Az elsőbbség megállapítására ezen időpontok időbeli sorrendje szerint kerülhet sor.
(5) A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot minden érvényes igénybevételi kérelemről. E közléseknek tartalmazniuk kell a (4) bekezdésben említett időpontot, és az adott vámáru-nyilatkozatban kérelmezett pontos mennyiséget.
(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazása során a Bizottság rögzíti a sorrendet azokban az esetekben, amikor a vámkontingenst megnyitó közösségi jogi aktus azt nem állapítja meg.
(7) Ha a vámkontingens-igénybevételi kérelem nagyobb mennyiségre vonatkozik, mint a rendelkezésre álló keret, a vámkontingenst a kért mennyiségek figyelembevételével arányosan kell felosztani.
(8) E cikk alkalmazásában a vámhatóságok által január 1-jén, 2-án és 3-án elfogadott nyilatkozatokat január 3-án elfogadottnak kell tekinteni. Ha azonban e napok bármelyike szombatra vagy vasárnapra esik, a nyilatkozatokat január 4-én elfogadottnak kell tekinteni.
(9) Amikor új vámkontingens kerül megnyitásra, a Bizottság a vámkontingenst megnyitó rendelkezés közzétételének napját követő tizenegyedik munkanap előtt nem engedélyez igénybevételt.
(10) A tagállamok haladéktalanul visszatérítik a Bizottságnak az általuk fel nem használt lehívott mennyiségeket. Ha azonban egy 10 ECU vagy kisebb összegű vámtartozást képviselő téves lehívás felfedezésére az érintett vámkontingens érvényességi idejét követő első hónap után kerül sor, a tagállamoknak ezt nem szükséges visszatéríteniük.
(11) Ha a vámhatóságok olyan áruk tekintetében érvénytelenítenek egy szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatot, amelyek vámkontingens igénybevételére vonatkozó kérelem tárgyát képezik, akkor az ezekre az árukra vonatkozó teljes kérelmet törölni kell. Az érintett tagállamok kötelesek azonnal visszatéríteni a Bizottságnak a vámkontingensből az ilyen árukra lehívott mennyiségeket.
(12) Az egyes tagállamok igénybevételi kérelmeiben foglalt adatokat a Bizottság és a többi tagállam bizalmasan kezeli.
308b. cikk
(1) A Bizottság minden munkanapon elvégzi a felosztást, kivéve:
— azokat a napokat, amelyek a Közösség brüsszeli intézményei számára munkaszüneti napok, vagy
— kivételes körülmények esetén bármely egyéb napot, feltéve hogy a tagállamok illetékes hatóságait erről előzetesen értesítik.
(2) A 308a. cikk (8) bekezdésére is figyelemmel, minden egyes felosztás során figyelembe kell venni azokat a még teljesítetlen kérelmeket, amelyek olyan szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokra vonatkoznak, amelyet két nappal korábban, vagy azt megelőzően fogadtak el, és amelyeket a Bizottsággal közöltek.
308c. cikk
(1) A vámkontingenst akkor kell kritikusnak tekinteni, ha az induló mennyiség 75 %-a felhasználásra került, vagy az illetékes hatóságok egyébként úgy ítélik meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a vámkontingenst a megnyitása napjától kezdve kritikusnak kell tekinteni, ha:
a) három hónapnál rövidebb időre nyitják meg;
b) az előző két évben nem nyitottak meg a szóban forgó vámkontingenssel megegyező termékkörre kiterjedő, megegyező származású árukra vonatkozó és azonos időtartamra szóló vámkontingenst (egyenértékű vámkontingens);
c) az előző két évben megnyitott egyenértékű vámkontingens a kontingensidőszak első három hónapjának utolsó napján vagy azt megelőzően kimerült, vagy nagyobb induló mennyiségre vonatkozott, mint a szóban forgó kontingens.
(3) Az olyan vámkontingenst, amelynek a WTO-szabályok alapján egyedüli célja védintézkedés vagy megtorló jellegű intézkedés alkalmazása, kritikusnak kell tekinteni, amint az induló mennyiség 75 %-a felhasználásra kerül, függetlenül attól, hogy nyitottak-e meg egyenértékű vámkontingenst az előző két évben.
2. szakasz
Közösségi Felügyelet
308d. cikk
(1) Ha közösségi felügyeletre van szükség, a tagállamok havonta legalább egy alkalommal felügyeleti beszámolóban közlik a Bizottsággal a szabad forgalomba bocsátott vagy kivitt termékek mennyiségére vonatkozó részletes adatokat. A behozatalok tekintetében és a Bizottság kérésére a tagállamok ezeket az adatokat a preferenciális tarifális intézkedések hatálya alá tartozó behozatalokra korlátozzák.
(2) A tagállamok felügyeleti beszámolóiban az érintett időszak első napjától kezdődően szabad forgalomba bocsátott vagy kivitt áruk összmennyiségét kell feltüntetni.
(3) A tagállamok a havi felügyeleti beszámolóikat legkésőbb a beszámolási időszakot követő hónap 15. napjáig kötelesek megküldeni a Bizottsághoz.
(4) Az egyes tagállamok által közölt információkat bizalmasan kell kezelni.
II. CÍM
AZ ÁRUK VÁMJOGI HELYZETE ÉS AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS
▼M19 —————
3. FEJEZET
Az áruk vámjogi helyzete
1 . szakasz
Általános rendelkezések
313. cikk
(1) A Vámkódex 180. cikkére és az e cikk (2) bekezdésében felsorolt kivételekre is figyelemmel, a Közösség vámterületén valamennyi árut közösségi árunak kell tekinteni, kivéve, ha megállapításra kerül, hogy azok nem rendelkeznek közösségi helyzettel.
(2) A következő áruk nem tekinthetők közösségi áruknak, kivéve ha a 314–323. cikk alapján megállapítást nyer, hogy közösségi helyzettel rendelkeznek:
a) a Vámkódex 37. cikkének megfelelően a Közösség vámterületére behozott áruk.
Azonban a Vámkódex 38. cikke (5) bekezdésével összhangban a Közösség vámterületére behozott árukat közösségi áruknak kell tekinteni, ha nem kerül megállapításra, hogy nem rendelkeznek közösségi helyzettel:
— amennyiben – légi szállításkor – az árukat a Közösség vámterületén lévő repülőtéren egy másik, a Közösség vámterületén található repülőtérre történő szállítás céljából berakták vagy átrakták, feltéve, hogy azokat az egyik tagállamban kiállított egyetlen fuvarokmány kíséretében szállítják, vagy
— amennyiben – tengeri szállításkor – az árukat egy, a 313a. és 313b. cikknek megfelelően engedélyezett menetrend szerinti hajójáratot igénybe véve a Közösség vámterületén található kikötők között szállítják;
b) az átmeneti megőrzésben lévő vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt áru;
c) a felfüggesztő eljárás alá vont, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területre betárolt áru.
▼M19 —————
313a. cikk
(1) A menetrend szerinti hajójárat olyan menetrend szerinti járat, amely kizárólag a Közösség vámterületén található kikötők között közlekedő hajókon szállít árukat, és amelynek kiindulási és célállomása, illetve megállási helye nem lehet az említett területen kívül vagy az említett területen belül elhelyezkedő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen.
(2) A vámhatóság annak igazolását kérheti, hogy az engedélyezett menetrend szerinti járatokra vonatkozó rendelkezéseket betartották.
Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az engedélyezett menetrend szerinti járatokra vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be, azonnal tájékoztatja valamennyi érintett vámhatóságot.
313b. cikk
(1) Amennyiben a szolgáltatását meghatározó hajózási társaság kérelmezi, letelepedési helye szerinti tagállam vámhatóságai az egyéb érintett tagállamok beleegyezésével engedélyezhetik a menetrend szerinti hajójárat létesítését.
(2) A kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az érintett kikötőket;
b) a rendszeres szolgáltatás végzésére kijelölt hajók neveit, és
c) bármely, a vámhatóságok által kért további információt, különösen a menetrend szerinti járat menetrendjét.
(3) Engedélyt csak olyan hajózási társaságnak lehet adni, amely:
a) a Közösségen belül letelepedett, és amelyek nyilvántartása hozzáférhető az illetékes vámhatóságok számára;
b) nem követtek el semmiféle súlyos vagy ismételt szabályszegést a menetrend szerinti hajójárat működtetésével kapcsolatban;
c) képes hitelt érdemlően bizonyítani a vámhatóság számára, hogy a 313a. cikk (1) bekezdésében meghatározott menetrend szerinti hajójáratot üzemeltet; és
d) vállalja, hogy:
— azokon az útvonalakon, amelyekre az engedélyt kéri, nem köt ki harmadik országban lévő kikötőben, vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen, és az árukat nem rakodják át a nyílt tengeren, továbbá
— az engedélyt tanúsító okiratot a hajó fedélzetén tartja, és azt az illetékes vámhatóság felszólítására bemutatja.
(4) Amikor egy tagállam vámhatósága (az engedélyező hatóság) engedély iránti kérelmet kap, köteles azonnal értesíteni azoknak a tagállamoknak a vámhatóságait (megkeresett hatóságok), amelyek területén a menetrend szerinti hajójárat tervezett kikötői találhatók.
A megkeresett hatóságok igazolják a kérelem átvételét.
Az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a megkeresett hatóságoknak jelezniük kell beleegyezésüket vagy elutasításukat. Az elutasítást indokolni kell. Ha nem érkezik válasz, az engedélyező hatóság olyan engedélyt bocsát ki, amelyet a többi érintett tagállamnak el kell fogadnia.
Az engedélyező hatóságoknak egy, illetve szükség szerint több példányban, a 42A mellékletben ismertetett mintának megfelelően engedélyezési igazolást kell kiállítaniuk, és értesíteniük kell a többi érintett tagállamban a megkeresett hatóságokat. Minden egyes engedélyezési igazolást el kell látni egy sorszámmal azonosítás végett. Egy adott igazolás valamennyi példányának ugyanazt a számot kell viselnie.
(5) Ha egy menetrend szerinti hajójáratot engedélyeztek, az érintett hajózási társaságnak azt működtetnie is kell. A hajózási társaságnak értesítenie kell az engedélyező hatóságot az engedélyezett járat jellemzőiben bekövetkezett minden változásról vagy annak megszüntetéséről.
(6) Ha egy engedélyt visszavonnak, vagy a menetrend szerinti hajójárat működése megszűnik, az engedélyező hatóság köteles tájékoztatni az érintett tagállamok megkeresett hatóságait. Az engedélyező hatóságnak ►M19 ————— ◄ értesítenie kell a megkeresett hatóságokat a rendszeres hajójáratban bekövetkezett valamennyi változásról. ►M19 Ha a (2) bekezdés a) pontjában előírt adatok megváltoznak, akkor a (4) bekezdésben előírt eljárást kell alkalmazni. ◄
(7) Ha a 313a. cikk (1) bekezdésében meghatározott hajó rajta kívül álló okok miatt arra kényszerül, hogy a tengeren átrakodjon, vagy hogy ideiglenesen kikössön harmadik ország kikötőjében, vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen, a hajózási társaság köteles haladéktalanul tájékoztatni a hajó tervezett útvonalán lévő következő érintendő kikötők vámhatóságait.
314. cikk
(1) Amennyiben az áru a 313. cikk értelmében nem tekinthető közösségi árunak, akkor az áru közösségi helyzetét nem lehet a ►M19 314c. cikk (1) bekezdésének megfelelően ◄ megállapítani, kivéve ha:
a) az árut egy másik tagállamból hozták oly módon, hogy az út során harmadik ország területén nem haladtak át; vagy
b) az árut egy másik tagállamból hozták egy harmadik ország területén keresztül, egy tagállamban kibocsátott egyetlen fuvarokmány fedezete mellett; vagy
c) egy harmadik ország területén átrakodtak egy olyan szállítóeszközre, amelyik nem ugyanaz, mint amelyre eredetileg berakodtak, és egy új fuvarokmányt bocsátottak ki, feltéve hogy az új okmányhoz csatolták az indító tagállamból a rendeltetési tagállamba történő szállítást kísérő eredeti okmány egy másolatát. A tagállamok között kialakult vámigazgatási együttműködés követelményeinek megfelelően a rendeltetési vámhivatalban a vámhatóság utólagos ellenőrzést végez az eredeti fuvarokmány másolatába beírt információ pontosságának vizsgálatára.
▼M19 —————
(3) A ►M19 314c. cikk (1) bekezdésében ◄ említett okmányok vagy szabályok nem alkalmazhatók olyan áruk vonatkozásában, amelyekre már elvégezték a kiviteli alakiságokat, vagy amelyeket az aktív feldolgozási eljárás alá vontak (vám-visszatérítési rendszer).
▼M19 —————
314a. cikk
A tagállamok vámigazgatásai egymást segítve ellenőrzik az okmányok hitelességét és pontosságát, és meggyőződnek arról, hogy az e cím rendelkezéseinek megfelelően használt eljárásokat helyesen alkalmazták az áruk közösségi helyzetének megállapítására.
2. szakasz
A közösségi helyzet igazolása
314b. cikk
E szakasz alkalmazásában az „illetékes vámhivatal” az áruk közösségi helyzetének igazolásáért felelős vámhatóság.
314c. cikk
(1) A közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vont áruk sérelme nélkül, az áru közösségi helyzetének igazolása, kizárólag a következő eszközök által történhet:
a) a 315–317b. cikkben előírt okmányok egyike által;
b) a 319–323. cikkben megállapított szabályoknak megfelelően;
c) a 2719/92/EGK bizottsági rendeletben ( 6 ) említett kísérőokmány által;
d) a 325. cikkben előírt okmány által;
e) a 462a. cikk (2) bekezdésében előírt címke által;
f) a ►M21 812. cikkben ◄ előírt, az áruk közösségi helyzetét igazoló okmány által; vagy
g) a 843. cikkben leírt T5 ellenőrzőpéldány által.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett okmányokat vagy szabályokat a közösségi helyzettel nem rendelkező csomagolású közösségi áruk esetében használják, az áruk közösségi helyzetét igazoló okmányon a következő záradékok egyikének kell szerepelnie:
(a) envases N
(b) N-emballager
(c) N-Umschließungen
(d) Συσκευασία Ν
(e) N packaging
(f) emballages N
(g) imballaggi N
(h) N-verpakkingen
(i) embalagens N
(j) N-pakkaus
(k) N förpackning.
obal N
N-pakendamine
N iepakojums
N pakuotė
N csomagolás
ippakkjar N
opakowania N
N embalaža
N - obal.
(3) Az okmányok kiadási feltételeinek teljesítésétől függően a 315–323. cikkben említett okmányok utólagosan is kiadhatók. Ilyen esetben az okmányokon vörös színnel a következő bejegyzések egyikét kell feltüntetni:
l) Expedido a posteriori,
m) Udstedt efterfoelgende,
n) Nachträglich ausgestellt,
o) Εκδοθέν εκ των υστέρων,
p) Issued retroactively,
q) Délivré a posteriori,
r) Rilasciato a posteriori,
s) Achteraf afgegeven,
t) Emitido a posteriori,
u) Annettu jälkikäteen,
v) Utfärdat i efterhand,
Vystaveno dodatečně,
Välja antud tagasiulatuvalt,
Izsniegts retrospektīvi,
Retrospektyvusis išdavimas,
Kiadva visszamenőleges hatállyal,
Maħruġ retrospettivament,
Wystawione retrospektywnie,
Izdano naknadno,
Vyhotovené dodatočne.
1. alszakasz
T2L okmány
315. cikk
(1) Az áruk közösségi helyzetének bizonyítékául a T2L okmány bemutatása szolgál. Ezt az okmányt a (3)–(5) bekezdés szerint kell kiállítani.
(2) A Közösség vámterületének azon részére vagy részéről küldött áruk esetén, ahol a 77/388/EGK irányelv nem alkalmazandó, a közösségi helyzet bizonyítékául a T2LF okmány bemutatása szolgál.
E cikk (3)–(5) bekezdését és a 316–324f. cikket a T2LF okmányra értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A T2L okmányt a 31. és a 32. mellékletben lévő minta 4. vagy 4/5. példányával megegyező nyomtatványon kell kiállítani.
Ha szükséges, az említett nyomtatványt egy vagy több, a 33. és a 34. mellékletekben lévő minta 4. vagy 4/5. példányával megegyező pótlappal lehet kiegészíteni.
Amennyiben a tagállamok a nyilatkozatok számítógépes rendszerben történő készítése esetében nem engedélyezik pótlapok használatát, a nyomtatványt egy vagy több, a 31. és a 32. mellékletekben lévő minta 4. vagy 4/5. példányával megegyező nyomtatvánnyal kell kiegészíteni.
(4) Az érintett személynek a nyomtatvány 1. rovatának jobb oldali alrovatába a „T2L” bejegyzést, az összes pótlap 1. rovatának jobb oldali alrovatába pedig a „T2Lbis” jelzést kell beírnia.
(5) Pótlapok helyett a T2L okmány leíró részeként a 45. mellékletben lévő mintának megfelelő és a 44a. mellékletnek megfelelően kiállított rakományjegyzékek is használhatók.
315a. cikk
A vámhatóságok bármely, a 373. cikk feltételeinek megfelelő személy számára engedélyezhetik a 44a. és 45. melléklet nem minden előírásának megfelelő rakományjegyzékek használatát.
A 385. cikk (1) bekezdése második albekezdését, valamint (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
316. cikk
(1) A 324f. cikk rendelkezéseire is figyelemmel a T2L okmányt egyetlen példányban kell kiállítani.
(2) Az érintett személy kérésére a T2L okmányt és – szükség esetén – az összes felhasznált pótlapot vagy rakományjegyzéket az illetékes vámhivatal záradékolja. Ez a záradék a következőkből áll, lehetőség szerint a „C. Indító vámhivatal” rovatban feltüntetve:
a) a T2L okmányok esetében az illetékes vámhivatal neve és bélyegzője, a hivatal egyik tisztviselőjének aláírása, a záradék dátuma és vagy a nyilvántartási szám vagy a feladási nyilatkozat száma, amennyiben az szükséges;
b) a pótlapok vagy rakományjegyzékek esetében a T2L okmányon szereplő szám, amelyet az illetékes vámhivatal nevét tartalmazó bélyegzővel vagy kézírással kell bejegyezni; amennyiben ezt kézzel töltik ki, az említett vámhivatal bélyegzőjének kell kísérnie.
Az okmányokat vissza kell adni az érintett személynek.
2. alszakasz
Kereskedelmi okmányok
317. cikk
(1) Az áru közösségi helyzetét az alábbiakban meghatározott feltételek szerint az árura vonatkozó számla vagy fuvarokmány bemutatásával kell igazolni.
(2) Az (1) bekezdésben említett számlának vagy fuvarokmánynak legalább a feladó teljes nevét és címét, vagy az érintett személy – ha az nem a feladó – teljes nevét és címét, a csomagok számát, helyzetét, jelzéseit és hivatkozási számait, az áruk megnevezését, a bruttó tömeget kilogrammban és, amennyiben szükséges, a szállítótartályok azonosítószámát kell tartalmaznia.
Az érintett személynek a szóban forgó okmányon jól láthatóan fel kell tüntetnie a „T2L” bejegyzést és saját kezű aláírását.
(3) Az érintett személy kérésére az általa megfelelően kitöltött és aláírt számlát vagy fuvarokmányt az illetékes vámhivatal záradékolja. A záradék tartalmazza az illetékes vámhivatal nevét és bélyegzőjét, a hivatal egyik tisztviselőjének aláírását, a záradék dátumát és vagy a nyilvántartási számot vagy a feladási nyilatkozat számát, amennyiben ez a nyilatkozat szükséges.
(4) Ha a közösségi áruknak az e cikk (2) bekezdése vagy a 224. cikk szerint kitöltött és aláírt számlán vagy a szállítási okmányon szereplő teljes értéke nem haladja meg a 10 000 eurót, az érintett személy az említett okmányt nem köteles záradékolás céljából benyújtani az illetékes vámhivatalnál.
Ebben az esetben a számlának vagy a szállítási okmánynak a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell az illetékes vámhivatalra történő hivatkozást.
(5) Ez a cikk csak akkor alkalmazható, ha a számla vagy fuvarokmány kizárólag közösségi árukra vonatkozik.
317a. cikk
(1) Az áru közösségi helyzetét az alábbiakban meghatározott feltételek szerint a hajózási társaság az árura vonatkozó manifesztjének bemutatásával kell igazolni.
(2) A manifesztnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a hajózási társaság neve és pontos címe;
b) a hajó neve;
c) a berakodás helye és időpontja;
d) a kirakodás helye.
Ezenkívül a manifesztnek minden küldeményre vonatkozóan tartalmaznia kell a következőket:
a) a hajórakjegyre vagy más kereskedelmi okmányra való hivatkozást;
b) a csomagok számát, jellegét, jelölését és hivatkozási számát;
c) az áruk szokásos kereskedelmi megnevezése, kellő részletességgel lehetővé téve az áruk azonosítását;
d) a bruttó tömeget kilogrammban kifejezve;
e) esetleg a szállítótartályt azonosító számokat; és
f) a következő bejegyzések az áruk vámjogi helyzetéről:
— a „C” betűt (egyenértékű a „T2L”-lel) azoknak az áruknak az esetében, amelyek közösségi helyzete bizonyítható,
— az „F” betűt (egyenértékű a „T2LF”-fel) azoknak az áruknak az esetében, amelyek közösségi helyzete bizonyítható, és amelyeket a Közösség vámterületének azon részéről érkeznek vagy oda tartanak, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezései nem alkalmazandók,
— az „N” betűt az összes többi áru esetében.
(3) A hajózási társaság kérelmére az általa megfelelően kitöltött és aláírt manifesztet az illetékes vámhivatal záradékolja. A záradék tartalmazza az illetékes vámhivatal nevét és bélyegzőjét, a hivatal egy tisztviselőjének aláírását és a záradékolás dátumát.
317b. cikk
Amennyiben a ►M21 445. és 448. cikkben ◄ előírt egyszerűsített közösségi árutovábbítási eljárásokat alkalmazzák, a közösségi helyzet igazolására a „C” betűnek (egyenértékű a „T2L”-lel) a manifeszt érintett tételei melletti bejegyzése szolgál.
3. alszakasz
Egyes eljárásokhoz kötődő egyéb igazolások
319. cikk
(1) Amennyiben az árukat TIR-igazolvány vagy ATA-igazolvány fedezete mellett szállítják, a nyilatkozattevőnek – az áruk közösségi helyzetének bizonyítása érdekében ►M19 ————— ◄ – a felhasznált igazolvány minden vonatkozó betétlapján aláírásával együtt olvashatóan fel kell tüntetnie a „T2L” jelet az árumegnevezésekre fenntartott helyen, mielőtt azt hitelesítés céljából benyújtaná az indító vámhivatalnak. A „T2L” jelet valamennyi betétlapon az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatával és az illetékes tisztviselő aláírásával kell hitelesíteni.
(2) Amennyiben ugyanazon TIR-igazolvány vagy ATA-igazolvány fedezete mellett mind közösségi, mind nem közösségi árukat szállítanak, ezen két árukategóriát külön kell feltüntetni, és a „T2L” jelet úgy kell bejegyezni, hogy az egyértelműen csak a közösségi árukra vonatkozzon.
320. cikk
Ha a tagállamok valamelyikében nyilvántartott közúti gépjárművek közösségi helyzetét kell megállapítani, akkor a járműveket közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:
a) amennyiben rendszámtáblával és okmányokkal rendelkeznek, és az említett rendszámtáblák és az okmányokon feltüntetett nyilvántartási adatok alapján a közösségi helyzet egyértelműen megállapítható;
b) egyéb esetben a 315–319. és a 321., 322. és 323. cikknek megfelelően.
321. cikk
Ha valamely tagállam vasúttársaságának tulajdonában lévő tehervagonok közösségi helyzetének megállapítására van szükség, akkor a vagonokat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:
a) amennyiben a rajtuk feltüntetett kódszám és tulajdoni jelzés (megkülönböztető betűk) alapján a közösségi helyzetük egyértelműen megállapítható;
b) egyéb esetekben, ha a ►M19 315–317b. cikkben ◄ említett okmányok egyikét bemutatják.
322. cikk
(1) Ha a Közösségen belüli kereskedelemben áruk szállításánál használt olyan csomagolóanyagok közösségi helyzetének megállapítására van szükség, amelyek a tagállamok valamelyikében letelepedett személy használatában álló csomagolóanyagokként azonosíthatók, és amelyeket használat után egy másik tagállamból üresen küldenek vissza, úgy ezen csomagolóanyagokat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:
a) amennyiben azokat közösségi áruként jelentették be, és nem fér kétség a nyilatkozat valódiságához;
b) egyéb esetekben, a 315–323. cikknek megfelelően.
(2) Az (1) bekezdés által előírt könnyítést a tartályokra, csomagolóanyagokra, raklapokra és egyéb hasonló eszközökre vonatkozóan meg kell adni, kivéve a ►M20 ————— ◄ szállítótartályokat.
323. cikk
Ha az utas poggyászában lévő áruk közösségi helyzetének megállapítására van szükség, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi célra szánják, akkor az árukat közösségi helyzettel rendelkezőnek kell tekinteni:
a) amennyiben azokat közösségi áruként jelentették be, és nem fér kétség a nyilatkozat valódiságához;
b) egyéb esetekben, a 315–322. cikknek megfelelően.
▼M19 —————
4. alszakasz
Az áruk közösségi helyzetének az engedélyezett feladó által nyújtott igazolása
324a. cikk
(1) Az egyes tagállamok vámhatóságai bármely személynek (a továbbiakban: engedélyezett feladó), aki megfelel a 373. cikk feltételeinek, és az áruk közösségi helyzetét a 315. cikk szerinti T2L okmány vagy a 317–317b. cikkben meghatározott okmányok egyike (a továbbiakban: kereskedelmi okmányok) által tervezi igazolni, engedélyezhetik, hogy ezeket az okmányokat anélkül használja, hogy benyújtaná őket az illetékes vámhivatalhoz záradékolás céljából.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedélyezésre a 374–378. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
324b. cikk
Az engedélyben meg kell határozni különösen:
a) az érintett okmányok kiállításához használt nyomtatványoknak a 324c. cikk (1) bekezdése a) pontja szerinti előzetes jóváhagyását végző vámhivatalt;
b) azt a módot, amely által az engedélyezett feladó biztosítja, hogy a nyomtatványokat megfelelően használják;
c) a kizárt árufajtákat vagy árumozgásokat;
d) azt a határidőt, amelyen belül, és azt a módot, ahogyan az engedélyezett feladó értesíti az illetékes vámhivatalt abból a célból, hogy lehetővé tegye a hivatal számára a szükséges ellenőrzések elvégzését az áruk indulása előtt.
324c. cikk
(1) Az engedélyben elő kell írni, hogy az érintett kereskedelmi okmányok első oldalát vagy a T2L okmány kiállításának céljára használt nyomtatványok első oldalán lévő „C. Indító vámhivatal” rovatot és, adott esetben, a pótlapokat:
a) a 324b. cikk a) pontjában említett vámhivatal bélyegzőjével és e hivatal egyik tisztviselőjének aláírásával előzetesen el kell látni; vagy
b) az engedélyezett feladónak egy, a vámhatóságok által jóváhagyott és a 62. mellékletben látható mintával megegyező különleges fémbélyegzővel le kell bélyegeznie. A bélyegzőlenyomatot előre rá lehet nyomtatni a nyomtatványokra, amennyiben a nyomtatást egy erre felhatalmazott nyomda végzi.
A 401. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Legkésőbb az áruk elküldéséig az engedélyezett feladó kitölti és aláírja a nyomtatványt. A „D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés” rovatba vagy a használt kereskedelmi okmány jól meghatározható részére az engedélyezett feladó bejegyzi továbbá az illetékes vámhivatal nevét, az okmány kiállításának dátumát és az alábbi záradékok valamelyikét:
— Expedidor autorizado
— Godkendt afsender
— Zugelassener Versender
— Εγκεκριμένος αποστολέας
— Authorised consignor
— Expéditeur agréé
— Speditore autorizzato
— Toegelaten afzender
— Expedidor autorizado
— Hyväksytty lähettäjä
— Godkänd avsändare.
— Schválený odesílatel
— Volitatud kaubasaatja
— Atzītais nosūtītājs
— Įgaliotas siuntėjas
— Engedélyezett feladó
— Awtorizzat li jibgħat
— Upoważniony nadawca
— Pooblaščeni pošiljatelj
— Schválený odosielatel.
324d. cikk
(1) Az engedélyezett feladó számára engedélyezhető az, hogy ne írja alá azokat a 62. mellékletben említett, különleges bélyegzővel ellátott T2L okmányokat vagy kereskedelmi okmányokat, amelyeket elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszerrel állítottak ki. Az ilyen felhatalmazás feltétele, hogy az engedélyezett feladó előzetesen nyújtson be e hatóságok részére egy írásos kötelezettségvállalást, amelyben elismeri a felelősségét az összes kiállított, különleges bélyegzővel ellátott T2L okmány vagy kereskedelmi okmány vonatkozásában felmerülő jogi következmények tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított T2L okmányok vagy kereskedelmi okmányokon az engedélyezett feladó aláírásának helyén a következő záradékok egyikét kell feltüntetni:
— Dispensa de firma
— Fritaget for underskrift
— Freistellung von der Unterschriftsleistung
— Δεν απαιτείται υπογραφή
— Signature waived
— Dispense de signature
— Dispensa dalla firma
— Van ondertekening vrijgesteld
— Dispensada a assinatura
— Vapautettu allekirjoituksesta
— Befriad från underskrift ►A2 ————— ◄
— Podpis se nevyžaduje
— Allkirjanõudest loobutud
— Derīgs bez paraksta
— Leista nepasirašyti
— Aláírás alól mentesítve
— Firma mhux meħtieġa
— Zwolniony ze składania podpisu
— Opustitev podpisa
— Oslobodenie od podpisu.
324e. cikk
(1) A tagállamok vámhatóságai engedélyezhetik a hajózási társaságoknak, hogy legkésőbb a hajó elindulását követő napig, de mindenképpen a hajók rendeltetési kikötőbe történő érkezése előtt állítsák ki az áruk közösségi helyzetét igazoló manifeszteket.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély csak azoknak a nemzetközi hajózási társaságoknak adható meg, amelyek:
a) megfelelnek a 373. cikk feltételeinek; a 373. cikk (1) bekezdése a) pontjától eltérve, nem szükséges, hogy a hajózási társaságok a Közösségen belül letelepedettek legyenek, ha ott regionális irodával rendelkeznek, és
b) elektronikus adatcsererendszert használnak a Közösségben található indító és rendeltetési kikötők közötti információtovábbításra, és
c) jelentős számú utat bonyolítanak le a tagállamok között a jóváhagyott útvonalakon.
(3) A kérelem kézhezvételekor a hajózási társaság letelepedési helye szerinti tagállam vámhatóságai értesítik azon többi tagállamot, amelyek területén az adott indulási és rendeltetési kikötők vannak.
Ha az értesítést követő 60 napon belül nem érkezik ellenvetés, a vámhatóságok megadják az engedélyt a (4) cikkben leírt egyszerűsített eljárás használatára.
Ez az engedély az érintett tagállamokban érvényes, és csak azon kikötők közötti árutovábbítási műveletekre alkalmazandó, amelyekre az engedély hivatkozik.
(4) Az egyszerűsítést a következőképpen kell végrehajtani:
a) az indító kikötőben kiállított manifesztet elektronikus adatcsererendszeren keresztül továbbítják a rendeltetési kikötőbe;
b) a hajózási társaság beírja a manifesztre a 317a. cikk (2) bekezdésében megadott bejegyzéseket;
c) kérésre az elektronikus adatcsererendszeren keresztül továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát legkésőbb a hajó indulását követő első munkanapon, de mindenképpen a hajó rendeltetési kikötőbe történő megérkezése előtt átadják az indító kikötő vámhatóságainak;
d) az adatcsererendszeren továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát átadják a rendeltetési kikötő vámhatóságainak.
(5) A ►M21 448. cikk (5) bekezdését ◄ értelemszerűen alkalmazni kell.
324f. cikk
Az engedélyezett feladó köteles az ezen alszakasz alapján kiállított összes T2L okmányról vagy kereskedelmi okmányról másolatot készíteni. A vámhatóságok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett ezt a másolatot ellenőrzés céljából be kell mutatni és legalább két évig meg kell őrizni.
5. alszakasz
Halászati termékekre és hajóval a tengerből kinyert más termékekre vonatkozó különleges rendelkezések
325. cikk
(1) ►M19 Ennek az alszakasznak az alkalmazásában szöveg lép ◄ :
a) közösségi halászhajó olyan hajó, amelyet a Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be és vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam lobogója alatt hajózik, tengeri halászattal és adott esetben a fedélzetén a termékek feldolgozásával foglalkozik;
b) közösségi feldolgozóhajó olyan hajó, amelyet a Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be vagy vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam lobogója alatt hajózik és nem foglalkozik halászattal, hanem kizárólag halászati termékek feldolgozásával.
(2) A közösségi helyzet igazolására, a 327–337. cikknek megfelelően elkészített T2M okmányt kell kiállítani
a) a közösségi halászhajók által valamelyik ország területi vizein vagy a közösség vámterületén kívül fogott tengeri halászati termékek vonatkozásában;
és
b) ezen hajónak vagy egy közösségi feldolgozóhajónak a fedélzetén az ilyen termékből nyert áruk vonatkozásában, amelyek előállítása során más, közösségi származó helyzetű termékeket használhattak fel,
és amelyeket adott esetben közösségi helyzetű csomagolásban, és várhatóan a 326. cikkben meghatározott körülmények között hozzák be a Közösség vámterületére.
(3) A közösségi származó helyzetet a halászati termékek és egyéb – a Közösség tagállamának felségvizein kívüli vizekben vagy a Közösség vámterületén kívüli területen, valamely tagállam lobogója alatt hajózó, vagy a közösségi vámterülethez tartozó tagállam valamely részén bejegyzett vagy nyilvántartásba vett hajó által kinyert vagy kifogott, illetve a közösségi vámterületen belüli felségvizeken nem tagállami hajó által kinyert vagy kifogott – termékek esetén a hajónaplóval vagy bármely más olyan eszközzel kell bizonyítani, amely az említett vámjogi helyzetet megállapítja.
326. cikk
(1) A T2M okmányt be kell mutatni azoknak a 325. cikk (2) bekezdésében említett termékeknek és áruknak a vonatkozásában, amelyeket
a) az a közösségi halászhajó, amely a termékeket kifogta és adott esetben feldolgozta; vagy
b) olyan másik közösségi halászhajó vagy közösségi feldolgozóhajó, amely az a) pontban említett hajóról való átrakást követően a termékeket feldolgozta; vagy
c) bármely más olyan hajó, amelyre az említett termékeket és árukat az a) és b) pontokban említett hajókról minden további változtatás nélkül átrakták; vagy
d) más szállítóeszköz, egy nem a Közösség vámterületéhez tartozó olyan országban vagy területen kiállított egyetlen fuvarokmánnyal, ahol a termékeket vagy árukat az a), b) és c) pontban említett járműből partra tették,
szállít közvetlenül a Közösség vámterületére.Ezt követően a T2M okmány nem használható azon termékek vagy áruk közösségi helyzetének igazolására, amelyekre vonatkozik.
(2) A vámhatóságok, amelyek felelősek azért a kikötőért, ahol az 1. bekezdés a) pontjában említett hajóról partra rakják a termékeket és/vagy árut, lemondhatnak az (1) bekezdés alkalmazásáról, ha nincs kétség a termékek és/vagy áruk származását illetően, vagy ha a 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 7 ). 8. cikkének (1) bekezdésében említett nyilatkozat alkalmazható.
327. cikk
(1) A T2M nyomtatványnak a 43. mellékletben szereplő mintának kell megfelelnie.
(2) Az eredeti példányt famentes, írásra előkészített, legalább 55 g/m2 tömegű papírra kell nyomtatni. A papír mindkét oldalának zöld, nyomtatott guilloche-mintás háttérrel kell rendelkeznie, hogy bárminemű, mechanikus vagy vegyi úton megkísérelt hamisítás kitűnjék.
(3) A T2M nyomtatvány 210 x 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm és – 5 mm közötti eltérés megengedett.
(4) A nyomtatványt a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni, azon tagállam illetékes hatóságainak előírásai szerint, amelyhez a hajó tartozik.
(5) A T2M nyomtatványokat olyan 10 darabos garnitúrákba kell kötni, amelyek minden egyes nyomtatvány esetében egy leválasztható eredetit és egy le nem választható másolatot tartalmaznak. A nyomtatványgarnitúra borítójának 2. oldalán a 44. mellékletben szereplő megjegyzéseket kell feltüntetni.
(6) Minden egyes T2M formanyomtatványnak egyedi sorszáma van. Ez a szám megegyezik az eredetin és a másolaton.
(7) A tagállamok a nyomtatványok nyomtatását és a garnitúrák összeállítását maguk végzik, vagy a munkát az általuk felhatalmazott nyomdákra bízhatják. Ez utóbbi esetben a felhatalmazásra történő hivatkozást fel kell tüntetni minden nyomtatványgarnitúra borítójának 1. oldalán és minden nyomtatvány eredeti példányán. Az 1. oldalon és minden nyomtatvány eredeti példányán fel kell tüntetni ezenkívül a nyomda nevét és címét, vagy egy olyan jelzést, amely alapján a nyomda azonosítható.
(8) A T2M nyomtatványok a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén, gépírással vagy olvasható kézírással – az utóbbi esetben tintával, nyomtatott betűvel – töltendők ki. Semmilyen törlés, illetve átírás nem végezhető. Javításokat a téves szó áthúzásával és a szükséges adatok beírásával lehet végezni. Az ilyen javításokat el kell látni azon személy kézjegyével, aki az azokat tartalmazó nyilatkozatot aláírta.
328. cikk
A T2M okmányok garnitúráját az érintett személy kérelmére az azon halászhajó hazai kikötőjéért felelős közösségi vámhivatal állítja ki, amelynek az okmánygarnitúrát szánják.
A T2M okmányok garnitúrája csak akkor állítható ki, ha az érintett személy a nyomtatvány nyelvén kitöltötte a garnitúrában található nyomtatványok minden eredeti és másolati példányának 1. és 2. rovatát és a füzetben található valamennyi okmány eredeti és másolati példányának 3. rovatában szereplő nyilatkozatot aláírta. A okmánygarnitúra kibocsátásakor a vámhatóság kitölti a garnitúrában található nyomtatványok összes eredeti és másolati példányának B. rovatát.
Az okmánygarnitúra a borító 2. oldalán feltüntetett kibocsátási naptól számított két évig érvényes. Ezenkívül az okmányok érvényességét annak a hatóságnak a minden egyes eredeti és másolati példány A. rovatában található bélyegzője garantálja, amelyik felelős annak a közösségi halászhajónak a nyilvántartásáért, amely számára a füzetet kibocsátották.
329. cikk
A közösségi halászhajó kapitányának minden esetben ki kell töltenie az okmánygarnitúrában lévő egyik nyomtatvány eredeti és másolati példányának 4. rovatát, és ha a halászzsákmányt a hajón dolgozták fel, akkor a 6. rovatot, és köteles kitölteni és aláírni a 9. rovatban szereplő nyilatkozatot, amikor:
a) a termékeket a 326. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett olyan hajóra rakodja át, amelyik feldolgozza azokat;
b) a terméket bármely más olyan hajóra rakodja át, amelyik nem dolgozza fel azokat, de közvetlenül vagy a Közösség vámterületére, vagy egy másik kikötőbe viszi a vámterületre való szállítás céljából;
c) a 326. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a Közösség vámterületén lévő kikötőben kirakodja a termékeket vagy árukat;
d) a Közösség vámterületén kívüli kikötőben kirakodja a termékeket vagy az árut a vámterületre való szállítás céljából.
Az ilyen termékek feldolgozását a hajónaplóba kell bejegyezni.
330. cikk
A 326. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hajó kapitánya mindannyiszor köteles kitölteni a 6. rovatot és aláírni a T2M okmány eredetijének 11. rovatában szereplő nyilatkozatot, amikor vagy a Közösség vámterületén lévő kikötőben, vagy az említett területen kívül található kikötőben a vámterületre való szállítás céljából kirakja az árut, vagy amikor ezzel a céllal másik hajóra rakja át az árut.
Az átrakott termékek feldolgozását be kell jegyezni a hajónaplóba.
331. cikk
Amikor a 329. cikk a) és b) pontjában említett termékeket vagy árut először átrakják, ki kell tölteni a T2M okmány eredetijének és másolatának 10. rovatát; ha a 330. cikkben említett további átrakásra kerül sor, a T2M okmány eredetijének 12. rovatát is ki kell tölteni. Az átrakási nyilatkozatot mind a két érintett kapitánynak alá kell írnia, és a T2M okmány eredetijét át kell adni annak a hajónak a kapitányának, amelyre a termékeket vagy árut átrakják. Minden átrakási műveletet az abban részt vevő mindkét hajó hajónaplójába be kell jegyezni.
332. cikk
(1) Ha a T2M okmányban szereplő termékek vagy árukat olyan országba vagy területre szállítják, amely nem tartozik a Közösség vámterületéhez, az említett okmány csak akkor érvényes, ha az okmány 13. rovatában található igazolást annak az országnak vagy területnek a vámhatóságai kitöltötték és aláírták.
(2) Ha a termékek vagy az áru egy része nem lép be a Közösség vámterületére, annak a részküldeménynek a nevét, jellegét, bruttó tömegét és rendeltetését be kell jegyezni a T2M okmány „Megjegyzés” rovatába.
333. cikk
(1) Ha a T2M okmányban szereplő termékek vagy áruk részszállítmányok formájában a Közösség vámterületéhez nem tartozó országba kerülnek, majd onnan azokat részszállítmányok formájában a Közösségbe továbbszállítják, az érintett személy vagy képviselője köteles:
a) bejegyezni az egyes csomagfajták számát, a bruttó tömeget, a rendeltetést, amelyre a küldeményt szánták és a b) pontban említett „Kivonat” számát a legelső T2M okmány „Megjegyzések” rovatába;
b) kitölteni egy T2M „Kivonatot”, a 328. cikk rendelkezéseinek megfelelően kibocsátott T2M okmánygarnitúrából vett eredeti okmány felhasználásával.
Minden egyes „Kivonat”-nak és annak másolatának, amely a T2M okmánygarnitúrában marad, hivatkozást kell tartalmaznia az a) pontban említett legelső T2M okmányra, és tartalmaznia kell az alábbi bejegyzések egyikét:
— Extracto,
— Udskrift,
— Auszug,
— Aπóσπασμα,
— Extract,
— Extrait,
— Estratto,
— Uitrrreksel,
— Extracto,
— Ote,
— Utdrag,
— Výpis,
— Väljavõte,
— Izraksts,
— Išrašas,
— Kivonat,
— Estratt,
— Wyciąg,
— Izpisek,
— Výpis.
A részszállítmányt a Közösség vámterületére kísérő T2M „Kivonat”-on a 4., 5., 6., 7., illetve a 8. rovatban fel kell tüntetni a küldeményt alkotó termékek vagy áruk nevét, jellegét, KN-kódját és mennyiségét. Ezenkívül annak az országnak vagy területnek a vámhatósága, ahol a termékek vagy áruk az árutovábbítás ideje alatt megtalálhatók voltak, kitölti és aláírja 13. rovatban szereplő igazolást.
(2) Amikor az (1) bekezdés a) pontjában említett legelső T2M okmányon szereplő valamennyi terméket és árut elküldték a Közösség vámterületére, a hivatkozott bekezdésben említett hatóságok kitöltik és aláírják az okmány 13. rovatában szereplő igazolást. Az okmányt azután megküldik a 328. cikkben említett vámhivatalnak.
(3) Ha a termékek vagy áru egy része nem lép be a Közösség vámterületére, ezek nevét, jellegét, bruttó tömegét és a rendeltetésükre vonatkozó információt be kell jegyezni a legelső T2M okmány „Megjegyzés” rovatába.
334. cikk
Valamennyi T2M okmányt, illetve „Kivonat”-ot be kell mutatni annál a vámhivatalnál, ahol azokat a termékeket vagy árukat, amelyekre vonatkoznak, beléptetik a Közösség vámterületére. Amikor azonban a termékeket vagy árukat a Közösség vámterületén kívül kezdeményezett árutovábbítási eljárás keretében viszik be, az okmányokat a rendeltetési hely szerinti vámhivatalnak kell bemutatni.
A rendeltetési vámhivatal kérheti az okmány fordítását. Ezenkívül a T2M okmányban megadott adatok helyességének ellenőrzéséhez megkövetelheti valamennyi vonatkozó dokumentum, köztük a hajó papírjainak bemutatását is. A vámhivatal minden egyes T2M okmány C. rovatát kitölti, melyek egy példányát el kell küldeni a 328. cikkben említett vámhivatalnak.
335. cikk
A 332., 333. és 334. cikktől eltérve, ha a T2M okmányon szereplő termékeket vagy árukat az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményt aláíró harmadik országba szállítják, és T2-eljárásban a közösségi vámterületre tervezik továbbszállítani egyetlen szállítmányként vagy részszállítmányok formájában, az említett eljárásra vonatkozó adatokat be kell jegyezni a T2M okmány „Megjegyzések” rovatába.
Ha a T2M okmányban szereplő valamennyi terméket vagy árut bevitték a Közösség vámterületére, a vámhatóságok kitöltik és aláírják az okmány 13. rovatában szereplő igazolást. Az okmány kitöltött másolatát meg kell küldeni a 328. cikkben említett vámhivatalnak.
A 332. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
336. cikk
A T2M okmányokat tartalmazó nyomtatványgarnitúrát a vámhatóságok felszólítására minden esetben be kell mutatni.
Ha egy hajó, amely számára a 327. cikkben említett T2M okmánygarnitúrát kiadták, már nem felel meg ez előírt feltételeknek, vagy ha valamennyi okmányt felhasználták, vagy annak érvényességi ideje lejárt, az okmánygarnitúrát azonnal vissza kell juttatni a kibocsátó vámhivatalnak.
▼M19 —————
4. FEJEZET
Közösségi árutovábbítás
1. szakasz
Általános rendelkezések
340a. cikk
Eltérő rendelkezések hiányában, e fejezet rendelkezéseit a közösségi külső és belső árutovábbításra kell alkalmazni.
A magas kockázatot képviselő áruk felsorolása a 44c. mellékletben található. Amennyiben e rendelet egy rendelkezése hivatkozik az említett mellékletre, az abban a mellékletben szereplő árukra vonatkozó intézkedést csak akkor kell alkalmazni, ha az áruk mennyisége meghaladja a vonatkozó minimumot. A 44c. mellékletet legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.
340b. cikk
E fejezet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„indító vámhivatal” : az a vámhivatal, ahol elfogadták az árukat a közösségi árutovábbítási eljárás alá vonó nyilatkozatokat; |
|
2. |
„átléptető vámhivatal” : a) a Közösség vámterülete elhagyásának pontján lévő vámhivatal, amennyiben a szállítmány egy tagállam és egy az EFTA-országokon kívüli harmadik ország közötti határon keresztül árutovábbítási művelet során hagyja el ezt a területet, vagy b) a Közösség vámterületére való belépési ponton lévő vámhivatal, amennyiben az áruk az árutovábbítási művelet során egy harmadik ország területén is áthaladnak; |
|
3. |
„rendeltetési vámhivatal” : az a vámhivatal, ahol a közösségi árutovábbítási eljárás alá vont árukat az eljárás lezárása céljából be kell mutatni; |
|
4. |
„a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal” : az egyes tagállamok vámhatóságai által meghatározott az a vámhivatal, ahol kezességvállalás formájában biztosítékot nyújtanak; |
|
5. |
„EFTA-országok” : azok az EFTA- és egyéb országok, amelyek csatlakoztak az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményhez ( 8 ). |
340c. cikk
(1) A közösségi árukat a közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni, ha azokat:
a) a Közösség vámterületének egy olyan részéről, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezései alkalmazandók, a Közösség vámterületének olyan részére adták fel, ahol ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni; vagy
b) a Közösség vámterületének egy olyan részéről, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a Közösség vámterületének olyan részére adták fel, ahol ezek a rendelkezések alkalmazandók; vagy
c) a Közösség vámterületének egy olyan részéről, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a Közösség vámterületének olyan részére adták fel, ahol ezeket a rendelkezéseket szintén nem kell alkalmazni.
(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül, azokat a közösségi árukat, amelyeket az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény alapján egy vagy több EFTA-országon keresztül a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára szállítanak, a közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni.
Azokat az első albekezdés alá tartozó árukat, amelyeket kizárólag tengeri vagy légi úton szállítanak, nem kötelező a közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonni.
(3) Amennyiben a közösségi árukat egy EFTA-országba exportálják, vagy ezek az áruk áthaladnak egy vagy több EFTA-ország területén, és az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény rendelkezései alkalmazandók, az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá kell vonni a következő feltételek mellett:
a) ha az árukat alávetették a kiviteli vámalakiságoknak a közös agrárpolitika keretében a harmadik országba irányuló kivitelre járó export-visszatérítések megadása céljából; vagy
b) ha az áruk intervenciós készletekből származnak, a felhasználásukra és/vagy a rendeltetésükre vonatkozó felügyelet alá esnek, és alávetették a közös agrárpolitika keretében a harmadik országba irányuló kivitelre vonatkozó kiviteli vámalakiságoknak; vagy
c) ha az áruk jogosultak az importvám visszafizetésére vagy elengedésére azzal a feltétellel, hogy az árukat a Közösség vámterületéről exportálják; vagy
d) ha végtermék vagy változatlan állapotú áru formájában alávetették az árukat a harmadik országba irányuló kivitelre vonatkozó kiviteli vámalakiságoknak az aktív feldolgozási eljárás (vámvisszatérítési eljárás) lezárása érdekében, azzal a céllal, hogy a vám visszafizetésére vagy elengedésére sor kerüljön.
340d. cikk
Azok az áruk, amelyekre a közösségi árutovábbítási eljárások vonatkoznak, közösségi árutovábbításban szállíthatók a Közösség vámterületén található két pont között egy, az EFTA-országok közé nem tartozó harmadik ország területén keresztül, feltéve, hogy ezeket az árukat egy tagállamban kiállított egyetlen fuvarokmány kíséretében szállítják át a harmadik ország területén. Ebben az esetben az árutovábbítási eljárás hatályát a harmadik ország területén fel kell függeszteni.
340e. cikk
(1) A közösségi árutovábbítási eljárás a légi úton szállított áruk esetében csak akkor kötelező, ha azokat a Közösség területén lévő repülőtéren rakodták be vagy át.
(2) A Vámkódex 91. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, a közösségi árutovábbítási eljárás a tengeren szállított áruk esetében csak akkor kötelező, ha azokat a 313a. és 313b. cikknek megfelelően engedélyezett menetrend szerinti hajójáraton szállítják.
341. cikk
A Vámkódex VII. címe 1. és 2. fejezetének és ennek a címnek a rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Vámkódex 91. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti egyéb terhekre.
342. cikk
(1) A főkötelezett által nyújtott biztosíték a Közösség egész területén érvényes.
(2) Amennyiben a biztosítéknyújtás kezességvállalás formájában történik, a kezes köteles megadni egy értesítési címet vagy kijelölni egy kézbesítésre meghatalmazottat minden egyes tagállamban.
(3) A tagállamok vasúttársaságai által a 372. cikk (1) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett egyszerűsített eljárástól különböző eljárások keretében végrehajtott közösségi árutovábbítási műveletek esetében kezességet kell nyújtani.
343. cikk
A tagállamok a egyeztetett formában benyújtják a Bizottságnak a közösségi árutovábbítási műveletek kezelésére illetékes vámhivatalok jegyzékét, feltüntetve az azonosító számukat és illetékességüket, és megadva a nyitvatartási időt. Ezen információk minden változását közölni kell a Bizottsággal.
A Bizottság közli ezt az információt a többi tagállammal.
344. cikk
A közösségi árutovábbítási eljárásban használt, az egységes vámokmánytól eltérő egyéb nyomtatványok jellemzőit a 44b. melléklet határozza meg.
2. szakasz
Eljárás
1. alszakasz
Egyedi kezesség
345. cikk
(1) Az egyedi kezesség a várhatóan felmerülő vámtartozás teljes összegére vonatkozik az indító tagállam azonos természetű termékeire alkalmazott legmagasabb tehermegállapítási tételek alapján számítva. Ennek kiszámítása során az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerint szállított közösségi árukat nem közösségi árunak kell tekinteni.
Az egyedi kezesség kiszámítása során figyelembe veendő tehermegállapítási tétel azonban nem lehet alacsonyabb a minimális díjtételnél, amennyiben ez a tétel feltüntetésre került a 44c. melléklet ötödik oszlopában.
(2) A készpénzletét formájában nyújtott egyedi kezességeket az indító vámhivatalban kell letétbe helyezni. Az eljárás lezárása után ezt visszafizetik.
(3) A kezes által nyújtott egyedi kezesség történhet 7 000 euróról szóló egyedi garanciajegyek formájában, amelyeket a kezes a főkötelezettként eljárni szándékozó személy számára bocsát ki.
A kezes garanciajegyenként 7 000 euró összegig felelős.
346. cikk
(1) A kezes által nyújtott egyedi kezességet a 49. mellékletben található mintának megfelelő kezesi nyilatkozaton kell vállalni.
Amennyiben az indító vámhivatal nem azonos a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatallal, az utóbbi megtartja az általa elfogadott kezesi nyilatkozat egy példányát. A főkötelezett az eredeti példányt átadja az indító vámhivatalnak, ahol azt megőrzik. Ha szükséges, ez a vámhivatal kérheti az okmány lefordítását az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére.
Ha azonban a kezességre vonatkozó adatokat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal informatikai technológia és számítógépes hálózatok felhasználásával cserélik ki, a kezességvállalási okmány eredeti példányát az indító vámhivatal őrzi meg.
(2) Amennyiben nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés vagy az általános kereskedelmi gyakorlat megköveteli, a tagállamok az (1) bekezdésben említettől eltérő formájú kötelezettségvállalás is engedélyezhető, feltéve, hogy az a mintán látható kötelezettségvállalással azonos jogi érvénnyel bír.
347. cikk
(1) A 345. cikk (3) bekezdésében említett esetben az egyedi kezességet az 50. mellékletben található mintának megfelelő kezesi nyilatkozaton kell vállalni.
A 346. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Az egyedi garanciajegyeket az 54. mellékletben található mintának megfelelő formanyomtatványon kell kiállítani. A kezesnek fel kell tüntetnie a garanciajegyen az érvényesség utolsó dátumát, amely nem lehet hosszabb, mint a kibocsátás dátumától számított egy év.
(3) A kezes kibocsáthat olyan egyedi garanciajegyeket, amelyek a 44c. mellékletben felsorolt áruk tekintetében végzett közösségi árutovábbítási műveletekre nem érvényesek.
Ebben az esetben a kezesnek az egyes egyedi garanciajegyeket a következő kifejezések egyikének átlós bejegyzésével kell záradékolnia:
— Validez limitada
— Begrænset gyldighed
— Beschränkte Geltung
— Περιορισμένη ισχύς
— Limited validity
— Validité limitée
— Validità limitata
— Beperkte geldigheid
— Validade limitada
— Voimassa rajoitetusti
— Begränsad giltighet.
— Omezená platnost
— Piiratud kehtivus
— Ierobežots derīgums
— Galiojimas apribotas
— Korlátozott érvényű
— Validita' limitata
— Ograniczona ważność
— Omejena veljavnost
— Obmedzená platnosť.
(3a) Amennyiben a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal a kezességre vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cseréli ki az indító vámhivatalokkal, a kezes köteles az általa kibocsátott egyedi garanciajegyekre vonatkozóan minden kért adatot megadni ennek a vámhivatalnak a vámhatóság által meghatározott módon.
(4) A főkötelezett köteles az indító vámhivatalnak átadni az egyenként 7 000 euróról szóló egyedi garanciajegyeket a 345. cikk (1) bekezdésében említett teljes összeg fedezéséhez szükséges számban. A garanciajegyeket az indító vámhivatal megőrzi.
348. cikk
(1) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal visszavonja a kezes kötelezettségvállalását elfogadó határozatát, ha az annak kibocsátásakor meghatározott feltételek már nem teljesülnek.
Kötelezettségvállalását a kezes is bármikor visszavonhatja.
(2) A felmondás vagy visszavonás a kezes vagy – az esettől függően – a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal értesítésének napját követő 16. napon lép hatályba.
Attól a naptól kezdve, amikor a felmondás vagy visszavonás hatályba lép, a korábban kibocsátott egyedi garanciajegyeket nem lehet felhasználni az áruk közösségi árutovábbítási eljárás alá vonására.
(3) Az érintett, kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalért felelős tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a felmondásról vagy visszavonásról és a hatálybalépés dátumáról. A Bizottság értesíti erről a többi tagállamot.
2. alszakasz
Szállítóeszközök és nyilatkozatok
349. cikk
(1) Minden árutovábbítási nyilatkozat csak ugyanazon indító vámhivatalból ugyanazon rendeltetési vámhivatalig történő szállításra használt, egyetlen szállítóeszközbe berakodott vagy berakandó árukat tartalmazhatja.
Ennek a cikknek az alkalmazásában a következők tekintendők egyetlen szállítóeszköznek, azzal a feltétellel, hogy a szállított árukat együtt küldik el:
a) a közúti járművek a pótkocsival/pótkocsikkal vagy a nyerges pótkocsival/nyerges pótkocsikkal együtt;
b) az összekapcsolt vasúti személy- vagy áruszállító kocsik;
c) egységet alkotó hajók;
d) az e cikk szerinti egyetlen szállítóeszközbe berakott szállítótartályok.
(2) Egyetlen szállítóeszköz használható az áruk különböző indító vámhivatalnál történő berakodására és különböző rendeltetési vámhivataloknál történő kirakodására.
350. cikk
A 44a. melléklet szerint kiállított és a 45. mellékletben található mintának megfelelő rakományjegyzékek felhasználhatók az árutovábbítási nyilatkozatok leíró részeként, pótlapok helyett; ekkor a rakományjegyzék a nyilatkozat szerves részét képezi.
351. cikk
Azoknak a szállítmányoknak az esetében, amelyek egyaránt tartalmaznak olyan árukat, amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás alá kell vonni, és olyan árukat, amelyeket közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni, a „T” jelzéssel ellátott árutovábbítási nyilatkozatot ki kell egészíteni:
a) az esettől függően „T1bis”, „T2bis” vagy „T2Fbis” jellel ellátott pótlapokkal, vagy
b) az esettől függően „T1”, „T2” vagy „T2F” jellel ellátott rakományjegyzékekkel.
352. cikk
Amennyiben a „T1”, „T2” vagy „T2F” jelek kimaradtak az árutovábbítási nyilatkozat 1. rovatának jobb oldali alrovatából, vagy amennyiben a közösségi külső árutovábbítási eljárás és közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vont árukat egyaránt tartalmazó szállítmány esetében a 351. cikk rendelkezéseit nem teljesítették, az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vont áruknak kell tekinteni.
A kiviteli vám kivetésének vagy a közös kereskedelempolitika bármely kiviteli intézkedésének végrehajtása alkalmazásában azonban ezeket az árukat a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítottnak kell tekinteni.
353. cikk
(1) Az árutovábbítási nyilatkozatoknak meg kell felelniük a 37a. mellékletben meghatározott szerkezetnek és jellemzőknek, és ezeket az indító vámhivatalban adatfeldolgozási eljárások felhasználásával kell benyújtani.
(2) A vámhatóságoknak el kell fogadniuk a 31. mellékletben meghatározott mintának megfelelő formanyomtatványon írásban, a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott eljárás szerint benyújtott árutovábbítási nyilatkozatot az alábbi esetekben:
a) a vámhatóságok számítógépes árutovábbítási rendszere nem üzemel;
b) a főkötelezett alkalmazása nem üzemel.
(3) Az írásban benyújtott árutovábbítási nyilatkozatok (2) bekezdés b) pontja szerinti használatához a vámhatóság jóváhagyása szükséges.
(4) Amennyiben az árukat a vámhatóság számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáférést nélkülöző, és ezért az indító vámhivatalban az árutovábbítási nyilatkozatok adatfeldolgozási eljárások felhasználásával történő benyújtásának lehetőségével nem rendelkező utasok szállítják, a vámhatóságoknak engedélyezniük kell az utasok számára a 31. mellékletben meghatározott mintának megfelelő formanyomtatvány felhasználásával írásban benyújtott árutovábbítási nyilatkozat alkalmazását.
Ebben az esetben a vámhatóságoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az árutovábbítási adatok vámhatóságok közötti cseréje informatikai technológia és számítógépes hálózatok felhasználásával történjen.
▼M25 —————
3. alszakasz
Alakiságok az indító vámhivatalnál
355. cikk
(1) A közösségi árutovábbítási eljárás alá vont árukat a gazdaságilag indokolt útvonalon kell elszállítani a rendeltetési vámhivatalhoz.
(2) A 387. cikk sérelme nélkül, a 44c. mellékletben felsorolt áruk esetében, vagy ahol a vámhatóságok vagy a főkötelezett szükségesnek tartja, az indító vámhivatal kötelező szállítási útvonalat ír elő, és bejegyzi az árutovábbítási nyilatkozat 44. rovatába legalább azokat a tagállamokat, amelyeken a tranzitútvonal áthalad, figyelembe véve a főkötelezett által közölt adatokat.
356. cikk
(1) Az indító vámhivatal megállapítja azt a határidőt, amíg az árukat a rendeltetési vámhivatalban be kell mutatni, figyelembe véve az útvonalat, bármely hatályos szállítási vagy más jogszabályt és szükség esetén a főkötelezett által közölt adatokat.
(2) Az indító vámhivatal által előírt határidő kötelező azon tagállamok vámhatóságai számára, amelyek területére az áruk a közösségi árutovábbítási művelet során belépnek, és e hatóságok azt nem változtathatják meg.
(3) Amennyiben az árukat a rendeltetési vámhivatalban az indító vámhivatal által megállapított határidő lejárta után mutatják be, és amennyiben a határidő betartásának elmulasztása olyan körülmények miatt történik, amelyeket kielégítően megindokolnak a rendeltetési vámhivatal számára, és amelyek nem tulajdoníthatók a fuvarozónak vagy a főkötelezettnek, az előírt határidőt betartottnak kell tekinteni.
357. cikk
(1) A (4) bekezdés sérelme nélkül, a közösségi árutovábbítási eljárás alá vonandó árukat addig nem lehet kiadni, amíg azokat vámzárral el nem látják.
(2) A következőket kell vámzárral ellátni:
a) az árukat tartalmazó teret, amennyiben a szállítóeszközök más szabályok alapján jóváhagyásra kerültek, vagy azokat az indító vámhivatal vámzár felhelyezésére alkalmasnak nyilvánította;
b) a többi esetben minden egyes csomagot.
A vámzárnak a 46a. mellékletben meghatározott jellemzőkkel kell rendelkeznie.
(3) A szállítóeszközöket a következő feltételek mellett lehet vámzár felhelyezésére alkalmasnak nyilvánítani:
a) a vámzárakat egyszerűen és hatékonyan lehet rájuk felhelyezni;
b) úgy építették meg őket, hogy látható nyomok, illetve a vámzár feltörése nélkül nem lehet árukat ki- vagy berakni;
c) nem tartalmaznak olyan rejtekhelyeket, ahová árukat lehet elrejteni;
d) a rakomány számára fenntartott területek könnyen hozzáférhetőek a vámhatóságok által végzett vizsgálatok számára.
Bármely közúti gépjárművet, pótkocsit, nyerges pótkocsit vagy szállítótartályt, amely vámzárral történő áruszállítás céljának megfelel azon nemzetközi megállapodások szerint, amelyeknek az Európai Közösség szerződő fele, vámzár felhelyezésére alkalmas szállítóeszköznek kell tekinteni.
(4) Az indító vámhivatal eltekinthet a vámzártól, ha – tekintettel az egyéb lehetséges azonosítási intézkedésekre – az áruk megnevezése az árutovábbítási nyilatkozatban vagy a csatolt okmányokon könnyen azonosíthatóvá teszi azokat.
Az árumegnevezés az áruk azonosítására alkalmasnak tekinthető, amennyiben a megnevezés kielégítően pontos az áruk mennyiségének és jellegének könnyű meghatározásához.
Amennyiben az indító vámhivatal mentességet ad a vámzár felhelyezése alól, a vámhivatal a „D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés” rovat „alkalmazott vámzárak” szöveg mellett a következők egyikét jegyzi be az árutovábbítási nyilatkozatba:
— Dispensa
— Fritaget
— Befreiung
— Απαλλαγή
— Waiver
— Dispense
— Dispensa
— Vrijstelling
— Dispensa
— Vapautettu
— Befrielse.
— Osvobození
— Loobumine
— Derīgs bez zīmoga
— Leista neplombuoti
— Mentesség
— Tneħħija
— Zwolnienie
— Opustitev
— Oslobodenie.
358. cikk
(1) Amennyiben az árutovábbítási nyilatkozatot az indító vámhivatalban számítógépes rendszerrel dolgozzák fel, a nyilatkozat 4. és 5. példányát a 45a. mellékletben található mintának és megjegyzéseknek megfelelő árutovábbítási kísérő okmánnyal kell helyettesíteni.
(2) Ahol alkalmazható, az árutovábbítási kísérő okmányt ki kell egészíteni a 45b. mellékletben szereplő mintának és magyarázatoknak megfelelő tételjegyzékkel. A tételjegyzék az árutovábbítási kísérő okmány szerves részét képezi.
(3) Az (1) bekezdésben említett esetben az indító vámhivatal megőrzi a nyilatkozatot és engedélyezi az áruk kiadását az árutovábbítási kísérő okmánynak a főkötelezett részére történő kibocsátásával.
(4) Ha ezt engedélyezik, az árutovábbítási kísérő okmány a főkötelezett számítógépes rendszeréből is kinyomtatható.
(5) Amennyiben ennek a címnek a rendelkezései egy szállítmányt kísérő nyilatkozat példányaira vonatkoznak, ezeket a rendelkezéseket az árutovábbítási kísérő okmányra is értelemszerűen alkalmazni kell.
4. alszakasz
Alakiságok útközben
359. cikk
(1) A közösségi árutovábbítási eljárás alá vont árukat az árutovábbítási nyilatkozatnak az indító vámhivatal által a főkötelezettnek visszaadott 4. és 5. példánya kíséri.
A szállítmányt és az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát be kell mutatni az összes átléptető vámhivatalban.
(2) A 46. mellékletben található mintának megfelelő nyomtatványon a szállító köteles egy határátlépési igazolást bemutatni minden átléptető vámhivatalnál, ahol az igazolást megőrzik. Ha azonban az indító vámhivatal és az átléptető vámhivatal az árutovábbításra vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cseréli ki, a határátlépési igazolást nem kell bemutatni.
(3) Amennyiben az árukat az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányában nem említett átléptető vámhivatalon keresztül szállítják, az igénybe vett érintett átléptető vámhivatal késedelem nélkül megküldi a határátlépési igazolást az eredetileg megjelölt átléptető vámhivatalnak, vagy bejelenti az áthaladást az indító vámhivatalnak a vámhivatalok által kölcsönösen elfogadott eljárás szerint és megjelölt esetekben.
360. cikk
(1) A fuvarozó köteles megtenni a szükséges bejegyzéseket az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányán, és a szállítmánnyal együtt bemutatni annak a tagállamnak a vámhatóságainak, amelynek területén a szállítóeszköz van,
a) ha az előírt útvonal megváltozott, és a 355. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni;
b) ha a szállítási művelet során a vámzár a fuvarozó által nem befolyásolható okok miatt megsérült;
c) ha az árukat átrakodják egy másik szállítóeszközre; minden ilyen átrakodást a vámhatóságok felügyelete mellett kell végrehajtani, amelyek azonban engedélyezhetik az átrakodást a felügyeletük nélkül is;
d) a szállítóeszköz azonnali, részleges vagy teljes kirakását szükségessé tevő fenyegető veszély esetén;
e) olyan esemény vagy baleset esetén, amely befolyásolhatja a főkötelezett vagy a fuvarozó képességét kötelezettségeik teljesítésére.
(2) Amennyiben a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy az érintett közösségi árutovábbítási művelet a szokásos módon folytatódhat, megteszik az esetlegesen szükséges lépéseket, majd záradékolják az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát.
5. alszakasz
Alakiságok a rendeltetési vámhivatalban
361. cikk
(1) Az árukat és az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban.
(2) A rendeltetési vámhivatal nyilvántartásba veszi az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, rögzíti azokon a beérkezés dátumát és bejegyzi az esetleg végrehajtott ellenőrzés eredményét.
(3) A főkötelezett kérésére annak igazolása érdekében, hogy az eljárás a 365. cikk (2) bekezdésének megfelelően befejeződött, a rendeltetési vámhivatal az árutovábbítási nyilatkozat egy kiegészítő 5. példányát vagy az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányának egy másolati példányát a következő kifejezések egyikével záradékolja:
— Prueba alternativa
— Alternativt bevis
— Alternativnachweis
— Εναλλακτική απόδειξη
— Alternative proof
— Preuve alternative
— Prova alternativa
— Alternatief bewijs
— Prova alternativa
— Vaihtoehtoinen todiste
— Alternativt bevis.
— Alternativní důkaz
— Alternatiivsed tõendid
— Alternatīvs pierādījums
— Alternatyvusis įrodymas
— Alternatív igazolás
— Prova alternattiva
— Alternatywny dowód
— Alternativno dokazilo
— Alternatívny dôkaz.
(4) Egy árutovábbítási művelet befejeződhet egy, az árutovábbítási nyilatkozatba bejegyzett vámhivataltól eltérő vámhivatalban. Ebben az esetben ez a vámhivatal lesz a rendeltetési vámhivatal.
Where the new office of destination comes under the jurisdiction of a Member State other than the one having jurisdiction over the office originally designated, the new office of destination shall enter in box „I. Control by office of destination” of copy No 5 of the transit declaration one of the following endorsements in addition to the usual observations it is required to make:
|
Diferencias: mercancías presentadas en la oficina |
(nombre y país) |
|
Forskelle: det sted, hvor varerne blev frembudt |
(navn og land) |
|
Unstimmigkeiten: Stelle, bei der die Gestellung erfolgte |
(Name und Land) |
|
Διαφορές: εμπορεύματα προσκομισθέντα στο τελωνείο |
(Όνομα και χώρα) |
|
Differences: office where goods were presented |
(name and country) |
|
Différences: marchandises présentées au bureau |
(nom et pays) |
|
Differenze: ufficio al quale sono state presentate le merci |
(nome e paese) |
|
Verschillen: kantoor waar de goederen zijn aangebracht |
(naam en land) |
|
Diferenças: mercadorias apresentadas na estãncia |
(nome e país) |
|
Muutos: toimipaikka, jossa tavarat esitetty |
(nimi ja maa) |
|
Avvikelse: varorna uppvisade för kontor |
(namn, land) . |
|
Nesrovnalosti: úřad, kterému bylo zboží předloženo |
(název a země) |
|
Erinevused: asutus, kuhu kaup esitati |
(nimi ja riik) |
|
Atšķirības: muitas iestāde, kurā preces tika uzrādītas |
(nosaukums un valsts) |
|
Skirtumai: įstaiga, kuriai pateiktos prekės |
(pavadinimas ir valstybė) |
|
Eltérések: hivatal, ahol az áruk bemutatása megtörtént |
(név és ország) |
|
Differenzi: uffiċċju fejn l-oġġetti kienu ppreżentati |
(isem u pajjiż) |
|
Niezgodności: urząd w którym przedstawiono towar |
(nazwa i kraj) |
|
Razlike: urad, pri katerem je bilo blago predloženo |
(naziv in država) |
|
Nezrovnalosti: úrad, ktorému bol tovar dodaný |
(názov a krajina). |
362. cikk
(1) A rendeltetési vámhivatal kérelemre bemutatási igazolást állít ki az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát bemutató személynek.
(2) A bemutatási igazolás formája megfelel a 47. mellékletben található mintának. A bemutatási igazolást az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányának hátoldalán is ki lehet állítani.
(3) A bemutatási igazolást az érintett személynek előre ki kell töltenie. Tartalmazhat egyéb, a szállítmányra vonatkozó adatokat, kivéve a rendeltetési vámhivatal számára fenntartott helyen. A bemutatási igazolás nem használható annak bizonyítékául a 365. cikk (2) bekezdése értelmében, hogy az eljárás befejeződött.
363. cikk
A rendeltetési hely szerinti tagállam vámhatóságai késedelem nélkül, de legfeljebb az eljárás befejeződése után egy hónapon belül visszaküldik az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányát az indító tagállam vámhatóságainak.
364. cikk
Minden tagállam értesíti a Bizottságot azokról a vámhivatalokról, amelyeket az okmányok központosított fogadására és továbbítására feljogosítottak, és az ebben a rendszerben szereplő okmánytípusokról, valamint az ezekre a vámhivatalokra ruházott hatáskörről. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.
6. alszakasz
Az eljárás befejeződésének ellenőrzése
365. cikk
(1) Ha az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának időpontját követő két hónapon belül az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányát nem küldik vissza az indító tagállam vámhatóságainak, az utóbb említett hatóságok értesítik erről a főkötelezettet, és felkérik, hogy szolgáltasson bizonyítékot az eljárás befejeződéséről.
(1a) Amikor a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezései alkalmazandók és az indító tagállamok vámhatóságai nem kapták meg az „Érkezési értesítés” üzenetet azon a határidőn belül, amikor az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, e hatóságok tájékoztatják a főkötelezettet és felkérik az eljárás befejezésének igazolására.
(2) Az (1) bekezdésben említett bizonyíték a vámhatóságok megelégedésére benyújtható egy, a rendeltetési tagállam vámhatóságai által hitelesített olyan okmány formájában, amely azonosítja az árukat, és megerősíti, hogy azokat bemutatták a rendeltetési vámhivatalban vagy – ha a 406. cikk alkalmazandó – az engedélyezett címzettnek.
(3) A közösségi árutovábbítási eljárást akkor is befejezettnek lehet tekinteni, ha a főkötelezett a vámhatóságok megelégedésére bemutat egy harmadik országban kibocsátott, az árukat azonosító vámokmányt vagy annak fénymásolatát, amely az áruknak vámjogi sorsot határoz meg. A példányokat vagy a fénymásolatokat az eredeti okmányokat hitelesítő testületnek, az érintett harmadik ország hatóságainak vagy az egyik tagállam hatóságainak hiteles másolatokként kell hitelesíteniük.
366. cikk
(1) Amennyiben az indító tagállam vámhatóságai az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásától számított négy hónapon belül nem szereznek bizonyítékot arról, hogy az eljárás befejeződött, haladéktalanul keresési eljárást kezdeményeznek az eljárás lezárásához szükséges információk beszerzésére vagy, amennyiben ez nem lehetséges, annak megállapítására, hogy felmerült-e vámtartozás, illetve az adós azonosítására és a lekönyvelésért felelős vámhatóságok meghatározására.
Ha a vámhatóságok korábban információkhoz jutnak arról, hogy az árutovábbítási eljárás nem fejeződött be, vagy feltételezik, hogy ez a helyzet áll fenn, haladéktalanul megkezdik a keresési eljárást.
Amennyiben a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezései alkalmazandók, a vámhatóságok minden alkalommal azonnal megindítják a keresési eljárást, amikor nem kapták meg az „Érkezési értesítés” üzenetet azon a határidőn belül, amikor az árut a rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni, illetve nem kapták meg az „Ellenőrzés eredményei” üzenetet az „Érkezési értesítés” üzenet kézhezvételétől számított hat napon belül.
(2) A keresési eljárást akkor is el kell indítani, ha utólag kiderül, hogy az eljárás befejeződésének bizonyítéka hamis volt, és az (1) bekezdés célkitűzéseinek eléréséhez szükség van a keresési eljárásra.
(3) A keresési eljárás elindításához az indító tagállam vámhatóságai az összes szükséges információval együtt megkeresést küldenek a rendeltetési tagállam vámhatóságainak.
(4) A keresési eljárásban való részvétel iránt megkeresett rendeltetési tagállam vámhatóságai és – szükség esetén – az átléptető vámhivatalok késedelem nélkül kötelesek válaszolni.
(5) Amennyiben a keresés azt állapítja meg, hogy az árutovábbítási eljárás rendben befejeződött, az indító tagállam vámhatóságai haladéktalanul értesítik a főkötelezettet és, ha szükséges, bármely olyan vámhatóságot, amely a Vámkódex 217–232. cikke szerint beszedési eljárást kezdeményezhetett.
7. alszakasz
Kiegészítő rendelkezések a vámhatóságok között az árutovábbításra vonatkozó adatoknak információs technológia és számítógépes hálózatok használatával történő cseréjéről
367. cikk
(1) Különleges körülményeknek és azoknak a közösségi árutovábbítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül, amelyeket, szükség esetén, értelemszerűen alkalmazni kell, a vámhatóságok az ebben az alszakaszban leírt típusú információcseréhez informatikai technológiát és számítógépes hálózatot használnak.
(2) Ennek az alszakasznak a rendelkezései nem alkalmazandók a 372. cikk (1) bekezdése g) pontjában említett szállítási módokra vonatkozó egyszerűsített eljárásokra.
368. cikk
(1) A 4a. cikk (2) bekezdésében említett biztonsági előírásokon kívül a vámhatóságok megfelelő biztonsági intézkedéseket hoznak és tartanak fenn a teljes árutovábbítási rendszer hatékony, megbízható és biztonságos működtetése érdekében.
(2) A fent említett biztonsági szint biztosítása érdekében az adatok minden bevitelét, módosítását vagy törlését fel kell jegyezni a művelet céljával, időpontjával, valamint az azt végző személy megjelölésével együtt. Ezenkívül az eredeti adatokat vagy bármely így feldolgozott adatokat legalább három naptári évig meg kell őrizni annak az évnek a végétől számítva, amelyikre az ilyen adatok vonatkoznak, vagy még tovább, ha másutt úgy rendelkeznek.
(3) A vámhatóságok rendszeresen ellenőrzik a biztonsági intézkedéseket.
(4) Az érintett vámhatóságok értesítik egymást a biztonsági intézkedések minden gyanítható megszegéséről.
368a. cikk
Amennyiben a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal más-más tagállamban helyezkednek el, a kezességre vonatkozó adatok cseréjéhez alkalmazott üzeneteknek meg kell felelniük a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúrának és részletes szabályoknak.
369. cikk
A vámáru kiadásakor az indító vámhivatal a „Előzetes érkezési jelentés” üzenet segítségével továbbítja a közösségi árutovábbítási művelet részleteit a bejelentett rendeltetési vámhivatalnak, valamint a „Előzetes áthaladási jelentés” üzenet segítségével minden egyes bejelentett átléptető vámhivatalnak. Ezeket az üzeneteket az árutovábbítási nyilatkozat adatai alapján kell elkészíteni, adott esetben megfelelően módosítva és kitöltve. Ezeknek az üzeneteknek meg kell felelniük a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúrának és részletes szabályoknak.
369a. cikk
Az átléptető vámhivatal az indító vámhivataltól kapott „Előzetes áthaladási jelentés” üzenet ellenében nyilvántartásba veszi a határátlépést. Az áru vizsgálatát az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló „Előzetes áthaladási jelentés” üzenet felhasználásával kell elvégezni. A határátlépésről az indító vámhivatalt a „Határátlépési értesítés” üzenet segítségével kell értesíteni. Ennek az üzenetnek meg kell felelnie a vámhatóságok által egymással egyetértésben meghatározott struktúráknak és részletes szabályoknak.
370. cikk
(1) A rendeltetési vámhivatal megtartja az árutovábbítási kísérő okmányt, és az „Érkezési értesítés üzenet”-et használva értesíti az indító vámhivatalt az áruk megérkezéséről azon a napon, amikor az árukat bemutatják a rendeltetési vámhivatalban. Ez az üzenet a 365. cikk (2) bekezdése szerint nem használható fel annak bizonyítékaként, hogy az eljárás befejeződött.
(2) Indokolt esetek kivételével a rendeltetési vámhivatal legkésőbb az áruknak a rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatását követő munkanapon továbbítja az indító vámhivatalnak az „Ellenőrzés eredménye” üzenetet.
(3) Ezek az üzenetek megfelelnek a vámhatóságok közötti megállapodással meghatározott szerkezetnek és adatoknak.
371. cikk
Az áruk átvizsgálását az indító vámhivataltól beérkezett „Előzetes érkezési jelentés” üzenet felhasználásával kell végrehajtani.
3. szakasz
Egyszerűsítések
1. alszakasz
Az egyszerűsítésekre vonatkozó általános rendelkezések
372. cikk
(1) A főkötelezett vagy – adott esetben – a címzett kérelmére a vámhatóságok a következő egyszerűsítéseket engedélyezhetik:
a) összkezesség használata vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség;
b) különleges rakományjegyzékek használata;
c) különleges vámzárak használata;
d) mentesség az előírt szállítási útvonal használatának követelménye alól;
e) engedélyezett feladói státusz;
f) engedélyezett címzetti státusz;
g) különös egyszerűsített eljárás használata a:
i. vasúton vagy konténerben szállított áruk esetében;
ii. légi úton szállított áruk esetében;
iii. tengeren szállított áruk esetében;
iv. csővezetéken továbbított áruk esetében;
h) a Vámkódex 97. cikkének (2) bekezdése értelmében egyéb egyszerűsített eljárás igénybevétele.
(2) Ha ez a szakasz vagy az engedély másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés a), b) és g) pontjában említett egyszerűsítések minden tagállamban alkalmazandóak. Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett egyszerűsítések csak azokra a közösségi árutovábbítási műveletekre alkalmazandóak, amelyek abban a tagállamban kezdődtek meg, ahol az engedélyt kiadták. Az (1) bekezdés f) pontjában említett egyszerűsítés kizárólag abban a tagállamban alkalmazandó, ahol az engedélyt kiadták.
373. cikk
(1) A 372. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeket csak azon személyek részére lehet kiadni, akik:
a) a Közösségben letelepedettek, azzal a kikötéssel, hogy az összkezesség alkalmazására vonatkozó engedély csak azoknak a személyeknek adható, akik abban a tagállamban letelepedettek, ahol a kezességet nyújtják,
b) rendszeresen alkalmazzák a közösségi árutovábbítási eljárást, vagy akikről a vámhatóságok tudják, hogy eleget tudnak tenni az eljárás feltételeinek, vagy a 372. cikk (1) bekezdése f) pontjában említett egyszerűsítés esetén rendszeresen fogadnak olyan árukat, amelyeket közösségi árutovábbítási eljárás alá vontak, és
c) nem sértették meg súlyosan vagy ismételten a vám- vagy adójogszabályokat.
(2) Az egyszerűsítések megfelelő igazgatása érdekében engedély csak akkor adható, ha:
a) a vámhatóságok képesek felügyelni az eljárást, és az érintett személlyel kapcsolatos követelményekkel aránytalan igazgatási erőfeszítések nélkül képesek ellenőrzéseket végrehajtani, és
b) az érintett személyek olyan nyilvántartásokat vezetnek, amelyek lehetővé teszik a vámhatóságok számára a hatékony ellenőrzések elvégzését.
374. cikk
(1) Az egyszerűsítések alkalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: a kérelem) írásban kell benyújtani. A kérelmet dátummal kell ellátni és alá kell írni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan tényt, amely lehetővé teszi a vámhatóságok számára annak ellenőrzését, hogy teljesültek azok a feltételek, amelyek mellett az egyszerűsítések használatára vonatkozó engedély adható.
375. cikk
(1) A kérelmet annak a tagállamnak a vámhatóságaihoz kell benyújtani, ahol a kérelmező letelepedett.
(2) A kérelem benyújtásának dátumától számítva legfeljebb három hónapon belül az engedélyt meg kell adni, vagy a kérelmet el kell utasítani.
376. cikk
(1) Az engedély dátummal ellátott és aláírt eredeti példányát és egy vagy több másolatát át kell adni az engedélyesnek.
(2) Az engedélyben meg kell határozni az egyszerűsítés igénybevételének feltételeit, és az alkalmazás, illetve az ellenőrzés részletes szabályait. Az engedély a kiadásának napjától érvényes.
(3) A 372. cikk (1) bekezdésének c), d) és g) pontjában említett egyszerűsítések esetében az engedélyt az indító vámhivatal felszólítására be kell mutatni.
377. cikk
(1) Az engedély jogosultja köteles értesíteni a vámhatóságokat az engedély megadását követően felmerült bármely olyan tényezőről, amely befolyásolhatja az engedély fenntartását vagy tartalmát.
(2) Az engedély visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatban a hatálybalépés dátumát jelezni kell.
378. cikk
(1) A vámhatóságok a kiállított engedély egy példányával együtt megőrzik a kérelmet és a csatolt igazoló okmányokat.
(2) Amennyiben a kérelmet elutasítják, vagy az engedélyt érvénytelenítik vagy visszavonják, a kérelmet és adott esetben a kérelmet elutasító, az engedélyt érvénytelenítő vagy visszavonó határozatot és az összes csatolt igazoló okmányt meg kell őrizni a kérelem elutasítása, érvénytelenítése vagy visszavonása szerinti naptári év végétől számított három évig.
2. alszakasz
Összkezesség és a biztosítéknyújtás alóli mentesség
379. cikk
(1) A főkötelezett egy referenciaösszeg keretében összkezességet vagy biztosítéknyújtás alóli mentességet vehet igénybe.
Az első albekezdés alkalmazásához ki kell számítani a vámtartozásnak azt az összegét, amely az egyes árutovábbítási műveleteknél felmerülhet. Ha a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, az összeget 7 000 eurónak kell feltételezni, kivéve, ha a vámhatóságok által ismert más információ ettől eltérő számot eredményez.
(2) A referenciaösszeg megegyezik azon vámtartozás összegével, amely a főkötelezett által legalább egyhetes időszak során közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezett áruk tekintetében merülhet fel.
A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal megállapítja az összeget az érintett személlyel együttműködve, az érintett személy által a múltban szállított árukra vonatkozó információ alapján, valamint a végrehajtani szándékozott közösségi árutovábbítási műveletek mennyiségének becslésével, többek között a kereskedelmi nyilvántartásai és könyvelése alapján.
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménnyel összhangban szállított vagy szállítandó közösségi árut nem közösségi árunak kell tekinteni.
(3) A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal évente felülvizsgálja a referenciaösszeget, különösen az indító vámhivataltól vagy vámhivataloktól kapott információk figyelembevételével, és szükség esetén kiigazítja azt.
(4) A főkötelezett biztosítja, hogy a folyó és még be nem fejezett eljárásokra vonatkozóan esetleg felmerülő vámtartozás összege ne haladja meg a referenciaösszeget.
A főkötelezett értesíti a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalt, amennyiben a referenciaösszeg nem éri el a közösségi árutovábbítási eljárások fedezésére elegendő szintet.
380. cikk
(1) Az összkezesség által fedezendő összegnek meg kell egyeznie a 379. cikkben említett referenciaösszeggel.
(2) Az összkezesség összege csökkenthető:
a) a referenciaösszeg 50 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy pénzügyi helyzete szilárd, és kellő tapasztalattal rendelkezik a közösségi árutovábbítási eljárást illetően;
b) a referenciaösszeg 30 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy pénzügyi helyzete szilárd, kellő tapasztalattal rendelkezik a közösségi árutovábbítási eljárást illetően, továbbá szorosan együttműködik a vámhatóságokkal.
(3) A biztosítéknyújtás alóli mentesség akkor adható, ha a főkötelezett bizonyítja, hogy a (2) bekezdés b) pontjában szereplő megbízhatósági normát betartja, a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja és kielégítő pénzügyi forrásokkal rendelkezik kötelezettségei teljesítéséhez.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok figyelembe veszik a 46b. mellékletben meghatározott feltételeket.
381. cikk
(1) A 44c. mellékletben említett árutípusokra vonatkozó összkezesség nyújtásának engedélyezéséhez a főkötelezettnek nem csak azt kell bizonyítania, hogy megfelel a 373. cikk feltételeinek, de azt is, hogy a pénzügyi helyzete szilárd, kellő tapasztalattal rendelkezik a közösségi árutovábbítási eljárásra vonatkozóan, továbbá hogy szorosan együttműködik a vámhatóságokkal, vagy a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja.
(2) Az (1) bekezdésben említett összkezesség összege csökkenthető:
a) a referenciaösszeg 50 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy szorosan együttműködik a vámhatóságokkal, és a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja;
b) a referenciaösszeg 30 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy szorosan együttműködik a vámhatóságokkal, a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja, továbbá hogy kielégítő pénzügyi forrásokkal rendelkezik kötelezettségei teljesítésére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a vámhatóságok figyelembe veszik a 46b. mellékletben megállapított feltételeket.
(3a) Az (1), (2) és (3) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha egy kérelem kifejezetten az összkezességnek egyazon kezességi tanúsítvány keretében mind a 44c. mellékletben említett, mind a mellékletben fel nem sorolt árutípusok tekintetében való alkalmazására vonatkozik.
(4) A Vámkódex 94. cikke (6) és (7) bekezdésében meghatározott, a csökkentett összegű összkezesség vagy az összkezesség használatának ideiglenes tilalmára vonatkozó végrehajtási szabályokat a rendelet 47a. melléklete tartalmazza.
382. cikk
Az összkezességet egy kezesnek kell nyújtania.
Az összkezesség a 48. mellékletben található mintának megfelelő kezesi nyilatkozaton kell nyújtani.
A 346. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
383. cikk
(1) Az engedély alapján a vámhatóságok a főkötelezett részére kiállítanak egy vagy több kezességi tanúsítványt vagy biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány), az 51. vagy az 51a. mellékletben található mintának megfelelő nyomtatványon, az 51b. melléklet szerint kitöltve, amely lehetővé teszi a főkötelezettnek az összkezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség bizonyítását.
(2) A tanúsítványt az indító vámhivatalban be kell mutatni. A tanúsítvány adatait fel kell tüntetni az árutovábbítási nyilatkozaton.
Ha azonban a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal között a kezességre vonatkozó adatokat informatikai technológia és számítógépes hálózatok segítségével cserélik ki, az indító vámhivatalnak tanúsítványt nem kell benyújtani.
(3) A tanúsítvány érvényességének időtartama nem haladhatja meg a két évet. Ezt az időtartamot a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.
384. cikk
(1) Az összkezesség felmondására vagy visszavonására a 348. cikk (1) bekezdését és a (2) bekezdés első albekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Az összkezesség használatára vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó engedély vámhatóságok általi visszavonásának hatálybalépésétől, vagy a kezességvállalásnak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által vagy a kezes által történő felmondásának hatálybalépésétől kezdődően a korábban kiadott tanúsítványok nem használhatók fel az áruk közösségi árutovábbítási eljárás alá vonására, és a főkötelezettnek késedelem nélkül vissza kell küldenie azokat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalba.
(3) Minden tagállam közli a Bizottsággal az adatokat, amelyek által az érvényben maradó és a még vissza nem küldött tanúsítványok azonosíthatók. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.
(4) A lopottnak, elveszettnek vagy hamisítottnak nyilvánított tanúsítványokra szintén a (3) bekezdést kell alkalmazni.
3. alszakasz
Különleges rakományjegyzékek
385. cikk
(1) A vámhatóságok engedélyezhetik a főkötelezettnek a 44a. és 45. mellékletek követelményeinek meg nem felelő jegyzékek rakományjegyzékként való használatát.
Ezeknek a jegyzékeknek a használata csak akkor engedélyezhető, ha:
a) azokat olyan cégek készítették, amelyek a nyilvántartásaik vezetésére elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak;
b) azokat olyan módon tervezték meg és töltötték ki, hogy a vámhatóságok nehézség nélkül használhatják őket;
c) minden tétel tekintetében tartalmazzák a 44a. mellékletben előírt információkat.
(2) A feladási/kiviteli alakiságok teljesítése céljából kiállított leíró jegyzékek akkor is engedélyezhetők az (1) bekezdés szerinti rakományjegyzékként való felhasználásra, ha azokat olyan cégek állították ki, amelyek a nyilvántartásaik vezetésére nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak.
(3) Azok a vállalkozások, amelyek a nyilvántartásaik vezetésére elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak, és amelyek az (1) és (2) bekezdés alapján már engedélyt kaptak a különleges rakományjegyzékek használatára, felhatalmazhatók e jegyzékek használatára az olyan közösségi árutovábbítási műveletek során, amelyek csak egy árutípust érintenek, ha ezt az érintett vállalkozások számítógépes programjai szükségessé teszik.
4. alszakasz
Különleges zárak használata
386. cikk
(1) A vámhatóságok engedélyezhetik a főkötelezett számára különleges zárak használatát a szállítóeszközökön vagy a csomagokon, feltéve, hogy a vámhatóságok jóváhagyják a zárakat, mint amelyek megfelelnek a 46a. mellékletben meghatározott jellemzőknek.
(2) A főkötelezettnek az árutovábbítási nyilatkozat „D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés” rovatában az „alkalmazott vámzár” mellett fel kell tüntetnie az alkalmazott zárak típusát, számát és azonosítóját.
A főkötelezettnek legkésőbb az áruk kiadásakor fel kell helyeznie a vámzárakat.
5. alszakasz
Az előírt szállítási útvonal alóli mentesség
387. cikk
(1) A vámhatóságok mentességet biztosíthatnak az előírt szállítási útvonal alól azon főkötelezettnek, aki biztosítja, hogy a vámhatóságok mindenkor megbizonyosodhatnak az érintett szállítmány helyéről.
(2) A mentesség jogosultja az árutovábbítási nyilatkozat 44. rovatát a következő záradékok egyikével látja el:
— Dispensa de itinerario obligatorio
— fritaget for bindende transportrute
— Befreiung von der verbindlichen Beförderungsroute
— Απαλλαγή από την υποχρέωση τήρησης συγκεκριμένης διαδρομής
— Prescribed itinerary waived
— Dispense d'itinéraire contraignant
— Dispensa dall'itinerario vincolante
— Geen verplichte route
— Dispensa de itinerário vinculativo
— Vapautettu sitovan kuljetusreitin noudattamisesta
— Befrielse från bindande färdväg
— Osvobození od stanovené trasy
— Ettenähtud marsruudist loobutud
— Atļauts novirzīties no noteiktā maršruta
— Leista nenustatyti maršruto
— Előírt útvonal alól mentesítve
— Tneħħija ta' l-itinerarju preskritt
— Zwolniony z wiążącej trasy przewozu
— Opustitev predpisane poti
— Oslobodenie od predpísanej trasy
6. alszakasz
Engedélyezett feladói státusz
398. cikk
Az áruknak és a vonatkozó árutovábbítási nyilatkozatnak az indító vámhivatalban való bemutatása nélkül közösségi árutovábbítási műveleteket végrehajtani szándékozó személyek számára biztosítható az engedélyezett feladói státusz.
Ezt az egyszerűsítést csak azoknak a személyeknek lehet biztosítani, akik jogosultak az összkezesség használatára, vagy akik biztosítéknyújtás alóli mentességet kaptak.
399. cikk
Az engedélyben meg kell határozni különösen a következőket:
a) a jövőbeli közösségi árutovábbítási műveletekért felelős indító vámhivatalt vagy vámhivatalokat;
b) azt, hogy az engedélyezett feladó hogyan és meddig értesíti az indító vámhivatalt a jövőbeli közösségi árutovábbítási műveletekről, abból a célból, hogy az áruk elszállítása előtt a vámhivatal elvégezhessen bármely szükséges ellenőrzést;
c) a végrehajtandó azonosítási intézkedéseket, amelyek esetében a vámhatóságok előírhatják, hogy a szállítóeszközt vagy a csomagot, illetve csomagokat az engedélyezett feladó által felhelyezett, a vámhatóságok által a 46a. mellékletben meghatározott jellemzőknek megfelelő, jóváhagyott különleges vámzárakkal kell ellátni;
d) a kizárt árukategóriákat vagy árumozgásokat.
400. cikk
(1) Az engedélyben elő kell írni, hogy az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványainak „C. Indító vámhivatal” rovatát:
a) előzetesen le kell bélyegezni az indító vámhivatal bélyegzőjével, és alá kell íratni e vámhivatal egyik tisztviselőjével; vagy
b) az engedélyezett feladó egy, a vámhatóságok által jóváhagyott és a 62. mellékletben látható mintával megegyező különleges fémbélyegzővel lebélyegzi: a bélyegzőt előre rá lehet nyomtatni a nyomtatványokra, amennyiben a nyomtatást erre felhatalmazott nyomda végzi.
Az engedélyezett feladó az áruk feladása dátumának beírásával kitölti a rovatot, és az engedélyben meghatározott szabályoknak megfelelően számmal látja el az árutovábbítási nyilatkozatot.
(2) A vámhatóságok előírhatják az azonosítás eszközeként megkülönböztető jelzést viselő nyomtatványok használatát.
401. cikk
(1) Az engedélyezett feladó minden szükséges intézkedést megtesz a különleges bélyegzők, illetve az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel ellátott nyomtatványok biztonságos őrzése érdekében.
Az engedélyezett feladó tájékoztatja a vámhatóságokat az első albekezdés szerint megtett biztonsági intézkedésekről.
(2) Az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előzetesen ellátott nyomtatványokkal bárki által végrehajtott visszaélés esetén, a büntetőjogi szabályok sérelme nélkül, az engedélyezett feladó a felelős egy adott tagállamban az e nyomtatványok kíséretében szállított áruk vonatkozásában felmerült vámok és egyéb díjak kifizetéséért, kivéve, ha az engedélyezett feladó az engedélyt kiadó vámhatóságoknak kielégítően bizonyítja, hogy megtette az (1) bekezdésben megkövetelt intézkedéseket.
402. cikk
(1) Legkésőbb az áruk elküldésekor az engedélyezett feladó köteles kiállítani az árutovábbítási nyilatkozatot és, amennyiben szükséges, beírni a 44. rovatba a 355. cikk (2) bekezdésével összhangban előírt szállítási útvonalat és a „D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés” rovatba a 356. cikkben meghatározott határidőt, amelyen belül az árukat be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban, az alkalmazott azonosítási intézkedéseket és a következő záradékok egyikét:
— Expedidor autorizado
— Godkendt afsender
— Zugelassener Versender
— Εγκεκριμένος αποστολέας
— Authorised consignor
— Expéditeur agréé
— Speditore autorizzato
— Toegelaten afzender
— Expedidor autorizado
— Hyväksytty lähettäjä
— Godkänd avsändare.
— Schválený odesílatel
— Volitatud kaubasaatja
— Atzītais nosūtītājs
— Įgaliotas siuntėjas
— Engedélyezett feladó
— Awtorizzat li jibgħat
— Upoważniony nadawca
— Pooblaščeni pošiljatelj
— Schválený odosielateľ.
(2) Amennyiben az indító tagállam vámhatóságai az indulás előtt átvizsgálnak egy szállítmányt, ennek tényét bejegyzik az árutovábbítási nyilatkozat „D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés” rovatába.
(3) Az áruk feladását követően az árutovábbítási nyilatkozat 1. példányát késedelem nélkül meg kell küldeni a rendeltetési vámhivatalnak. A vámhatóságok az engedélyben előírhatják, hogy az 1. példányt az árutovábbítási nyilatkozat kiállítása után azonnal meg kell küldeni a rendeltetési tagállam vámhatóságainak. A többi példány az árukat kíséri.
403. cikk
(1) Az engedélyezett feladó számára engedélyezhető, hogy ne írja alá a 62. mellékletben leírt különleges bélyegzővel ellátott árutovábbítási nyilatkozatokat, amelyeket elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszer segítségével állítottak ki. Ezen engedély feltétele az engedélyezett feladónak a vámhatóságok felé korábban benyújtott azon írásos kötelezettségvállalása, amelyben vállalja, hogy minden, a különleges bélyegzővel ellátott árutovábbítási nyilatkozat alapján végzett közösségi árutovábbítási műveletben főkötelezettként jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiállított árutovábbítási nyilatkozatoknak a főkötelezett aláírása számára fenntartott rovatában a következő záradékok egyikének kell szerepelnie:
— Dispensa de firma
— Fritaget for underskrift
— Freistellung von der Unterschriftsleistung
— Δεν απαιτείται υπογραφή
— Signature waived
— Dispense de signature
— Dispensa dalla firma
— Van ondertekening vrijgesteld
— Dispensada a assinatura
— Vapautettu allekirjoituksesta
— Befriad från underskrift.
— Podpis se nevyžaduje
— Allkirjanõudest loobutud
— Derīgs bez paraksta
— Leista nepasirašyti
— Aláírás alól mentesítve
— Firma mhux meħtieġa
— Zwolniony ze składania podpisu
— Opustitev podpisa
— Oslobodenie od podpisu.
404. cikk
(1) Amennyiben az árutovábbítási nyilatkozatokat a 2. szakasz 7. alszakaszát alkalmazó, indító vámhivataloknak nyújtják be, azon személynek biztosítható az engedélyezett feladói státusz, aki a 373. és 398. cikkben meghatározott feltételeknek megfelel, és az árutovábbítási nyilatkozatai benyújtásánál és a vámhatósággal folytatott adatcserében informatikai eljárást alkalmaz.
(2) Az engedélyezett feladónak az áruk kiadása előtt be kell nyújtania az árutovábbítási nyilatkozatot az indító vámhivatalnak.
(3) Az engedélyben többek között meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig az engedélyezett feladónak be kell nyújtania az árutovábbítási nyilatkozatot, hogy szükség esetén a vámhatóságok az áruk kiadása előtt elvégezhessék az ellenőrzéseket.
7. alszakasz
Engedélyezett címzetti státusz
406. cikk
(1) Azoknak a személyeknek, akik a telephelyükön vagy más meghatározott helyen szándékoznak a közösségi árutovábbítási eljárás alá vont árukat fogadni anélkül, hogy azokat és az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát bemutatnák a rendeltetési vámhivatalban, engedélyezhető az engedélyezett címzetti státusz.
(2) Az árutovábbítási nyilatkozat szállítmányt kísérő 4. és 5. példányának a sértetlen árukkal együtt az előírt határidőn belül az engedélyezett címzett részére a telephelyére vagy az engedélyben meghatározott helyre történő leszállításával, és az azonosítási intézkedések teljes mértékben történő betartásával a főkötelezett teljesíti a Vámkódex 96. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségeit, és a közösségi árutovábbítási eljárás befejezettnek tekintendő.
(3) A fuvarozó kérésére az engedélyezett címzett a (2) bekezdésnek megfelelően leszállított összes szállítmány tekintetében kiállítja a bemutatási igazolást, amelyre a 362. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
407. cikk
(1) Az engedélynek különösen a következőket kell meghatároznia:
a) az engedélyezett címzett által fogadott árukért felelős rendeltetési vámhivatalt vagy vámhivatalokat;
b) azt, hogy hogyan és meddig kell az engedélyezett címzettnek értesítenie a rendetetési vámhivatalt az áruk érkezéséről, abból a célból, hogy a vámhivatal elvégezhesse az áruk megérkezésekor szükséges ellenőrzéseket;
c) a kizárt árukategóriákat és árumozgásokat.
(2) A vámhatóságok az engedélyben meghatározzák, hogy szükség van-e a rendeltetési vámhivatal részéről bármilyen intézkedésre azelőtt, hogy az engedélyezett címzett rendelkezhetne a beérkezett árukról.
408. cikk
(1) Amikor az áruk megérkeznek a telephelyére vagy az engedélyben megjelölt helyre, az engedélyezett címzett köteles:
a) az engedélyben megállapított eljárásnak megfelelően haladéktalanul tájékoztatni a rendeltetési vámhivatalt az esetleges többletmennyiségekről, hiányokról, cserékről vagy egyéb olyan szabálytalanságokról, mint például a sérült vámzárak;
b) késedelem nélkül megküldeni a rendeltetési vámhivatalnak az árut kísérő árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, jelezve az érkezés napját és az esetlegesen elhelyezett zárak állapotát, kivéve ott, ahol adatfeldolgozási technika alkalmazásával továbbítják az adatokat.
(2) A rendeltetési vámhivatal rávezeti a 361. cikkben előírt bejegyzéseket az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányára.
408a. cikk
(1) Amennyiben a rendeltetési vámhivatal a 2. szakasz 7. alszakaszának rendelkezéseit alkalmazza, a személyeknek az engedélyezett címzett státuszt akkor lehet megadni, amennyiben a 373. cikkben foglalt feltételek teljesítése mellett adatfeldolgozási technikát alkalmaznak a vámhatósággal folytatott kommunikáció céljára.
(2) Az engedélyezett címzett tájékoztatja a rendeltetési vámhivatalt az áru megérkezéséről a kirakodás megkezdése előtt.
(3) Az engedélyben jelezni kell különösen, hogy az engedélyezett címzett hogyan és mikorra kapja meg a „Előzetes érkezési jelentés” adatokat a rendeltetési vámhivataltól a 371. cikk értelemszerű alkalmazása végett.
▼M19 —————
8. alszakasz
A vasúton vagy konténerben szállított árukra vonatkozó egyszerűsített eljárások
A.
A vasúti áruszállításra vonatkozó általános rendelkezések
412. cikk
A 359. cikk nem alkalmazandó az áruk vasúti szállítására.
413. cikk
A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az erre az eljárásra vonatkozó alakiságok a 414–425. cikk, a 441. cikk és a 442. cikk szerint egyszerűsödnek a „CIM fuvarlevél és expresszárulevél” (a továbbiakban: CIM fuvarlevél) fedezete mellett vasúttársaságok által szállított áruk esetében.
414. cikk
A CIM fuvarlevél egyenértékű a közösségi árutovábbítási nyilatkozattal.
415. cikk
A tagállamok vasúttársaságai kötelesek a központi elszámolási hivatalukban vagy hivatalaikban vezetett nyilvántartásaikat az országuk illetékes vámhatóságai részére ellenőrzési célokra hozzáférhetővé tenni.
416. cikk
(1) Az a vasúttársaság, amely az árut a közösségi árutovábbítási nyilatkozatként szolgáló CIM fuvarlevéllel történő fuvarozásra átveszi, ezen árutovábbítási művelet főkötelezettje lesz.
(2) Annak a tagállamnak a vasúttársasága, amelynek területén át az áruk a Közösségbe beléptek, főkötelezetté válik azon áruk szállítása tekintetében, amelyeket egy harmadik ország vasúttársasága vett át fuvarozásra.
417. cikk
A vasúttársaságok kötelesek gondoskodni arról, hogy a közösségi árutovábbítási eljárás keretében szállított szállítmányok az 58. mellékletben található minta szerinti piktogrammal ellátott öntapadó címkével legyenek ellátva.
A címkéket a CIM fuvarlevélre és zárt rakomány esetén a megfelelő vasúti kocsira, egyéb esetekben pedig a csomag(ok)ra kell ragasztani.
Az első bekezdésben említett címke helyettesíthető az 58. mellékletben feltüntetett piktogrammal megegyező, zöld színű bélyegzőlenyomattal.
418. cikk
Amennyiben a fuvarozási szerződést úgy módosítják, hogy:
— az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén kívül kellett volna befejeződnie, mégis azon belül ér véget,
— az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén belül kellett volna befejeződnie, mégis azon kívül ér véget,
akkor a vasúttársaságok a módosított szerződést az indító vámhivatal előzetes engedélye nélkül nem teljesíthetik.
A vasúttársaságok minden egyéb esetben teljesíthetik a módosított szerződést, az indító vámhivatalt azonban a módosításról haladéktalanul értesíteni kell.
419. cikk
(1) A CIM fuvarlevelet az indító vámhivatalnál kell bemutatni olyan közösségi árutovábbítási eljárásban történő szállítás esetében, amely a Közösség vámterületén belül indul és ér véget.
(2) Az indító vámhivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba jól láthatóan bejegyzi:
a) a „T1”; jelzést a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén;
b) a „T2”; jelzést, ha az árut – a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ említett áruk kivételével – a Vámkódex 165. cikke szerint közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítják;
c) a „T2F”; jelzést, ha az árut a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ megfelelően közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítják.
A „T2”; vagy „T2F”; jelzést az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatával hitelesíteni kell.
(3) A CIM fuvarlevél összes példányát vissza kell adni az érintett személynek.
(4) A ►M19 340c. cikk (2) bekezdésében ◄ említett árukat a közösségi indító pályaudvartól a Közösség vámterületén lévő rendeltetési pályaudvarig tartó teljes útra közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni az egyes tagállamok által meghatározott intézkedéseknek megfelelően, anélkül hogy az indító vámhivatalnál az árukra vonatkozó CIM fuvarlevelet be kellene mutatni, és a 417. cikkben említett címkét fel kellene ragasztani. Ez a mentesség azonban nem vonatkozik azokra a CIM fuvarlevelekre, amelyeket a ►M18 843. cikk ◄ rendelkezéseivel érintett árukra bocsátottak ki.
(5) A (2) bekezdésben említett áruk tekintetében a rendeltetési pályaudvar helye szerinti vámhivatal látja el a rendeltetési vámhivatal teendőit. Ha azonban az árukat egy közbülső állomáson szabad forgalomba bocsátják, vagy más vámeljárás alá helyezik, akkor a pályaudvar helye szerint illetékes vámhivatal jár el rendeltetési vámhivatalként.
A ►M19 340c. cikk (2) bekezdésében ◄ említett áruk tekintetében a rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
(6) A 415. cikkben említett ellenőrzés céljából a vasúttársaságoknak a rendeltetési országban a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk a (4) bekezdésben említett közösségi árutovábbítási eljárásokra vonatkozó összes CIM fuvarlevelet az e hatóságokkal való kölcsönös megállapodás révén meghatározott rendelkezések szerint.
(7) Amennyiben közösségi árukat az egyik tagállamban lévő helyről egy másik tagállamban lévő helyre szállítanak egy harmadik, nem EFTA-ország területén keresztül, a közösségi belső árutovábbítási eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben a (4) bekezdés, az (5) bekezdés második albekezdése és a (6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
420. cikk
Főszabályként, és a vasúttársaságok által az azonosság biztosítása érdekében tett intézkedéseket is figyelembe véve, az indító vámhivatal nem helyez fel zárat a szállítóeszközre vagy a csomagokra.
421. cikk
(1) A 419. cikk (5) bekezdésnek első albekezdésében említett esetekben a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát a rendeltetési vámhivatalért felelős tagállam vasúttársaságának kell benyújtania ennek a vámhivatalnak.
(2) A rendeltetési vámhivatal a 2. példányt annak záradékolása után haladéktalanul visszaküldi a vasúttársaságnak, a 3. példányt pedig megőrzi.
422. cikk
(1) Azokra a szállítási műveletekre, amelyeknek kiindulási és végpontja a Közösség vámterületén belül van, a 419–420. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru elhagyja a Közösség vámterületét.
(3) A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
423. cikk
(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon belül kell véget érnie, akkor az a vámhivatal jár el indító vámhivatalként, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru belép a Közösség vámterületére.
Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
(2) Rendeltetési vámhivatalként a rendeltetési pályaudvar szerinti vámhivatal jár el. A 421. cikkben meghatározott alakiságokat a rendeltetési vámhivatalnál kell lefolytatni.
(3) Ha az árukat egy közbülső állomáson bocsátják szabad forgalomba, vagy vonják más vámeljárás alá, akkor az ezért az állomásért felelős vámhivatal jár el rendeltetési vámhivatalként. Ez a vámhivatal hitelesíti a 2. és 3. példányt, valamint a vasúttársaság által benyújtott 3. példány kiegészítő példányát, és ellátja ezeket az alábbi bejegyzések valamelyikével:
— Cleared
— Dédouané
— Verzollt
— Sdoganato
— Vrijgemaakt
— Toldbehandlet
— Εκτελωνισμένο
— Despachado de aduana
— Desalfandegado
— Tulliselvitetty
— Tullklarerat
— Propuštěno
— Lõpetatud
— Nomuitots
— Išleista
— Vámkezelve
— Mgħoddija
— Odprawiony
— Ocarinjeno
— Prepustené
Ez a vámhivatal késedelem nélkül visszaküldi a 2. és a 3. pédányt a vasúttársaság számára, miután hitelesítette ezeket, és megtartja a 3. példány kiegészítő példányát.
(4) A (3) bekezdésben említett eljárás nem alkalmazható a 92/12/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 3. cikkének (1) bekezdésében és 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jövedéki adó alá eső termékekre.
(5) A (3) bekezdésben említett esetben a rendeltetési pályaudvar szerint illetékes vámhatóság kérheti a 2. és 3. példány hitelesítésének a közbülső pályaudvar szerint illetékes vámhatóság által történő utólagos ellenőrzését.
424. cikk
(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül kezdődik és ér véget, akkor a 423. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal jár el indító vámhivatalként, a 422. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatal pedig rendeltetési vámhivatalként.
(2) Az indító és rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
425. cikk
A 423. cikk (1) bekezdése vagy a 424. cikk (1) bekezdése szerint szállított árukat úgy kell tekinteni, mint amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, kivéve, ha a 313–340. cikknek megfelelően igazolják az áruk közösségi helyzetét.
B.
Konténerben szállított árukra vonatkozó rendelkezések
426. cikk
A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az eljárás alakiságai a 427-442. cikk szerint egyszerűsödnek a vasúttársaságok által, fuvarozási vállalatok igénybevételével, konténerekben szállított olyan áruk esetében, amelyeket TR-átadási jegyzékek fedezete mellett szállítanak. Ezek a szállítási műveletek magukban foglalhatják a szállítmányoknak a vasúti szállítástól eltérő szállítási módokat alkalmazó fuvarozási vállalatok általi, a berakodás helyéhez legközelebb eső alkalmas vasútállomásig, illetve a legközelebbi alkalmas vasútállomástól a kirakodás helyéig történő elszállítását, valamint az említett két állomás közötti bármely tengeri szállítást.
427. cikk
A 426–442. cikk alkalmazásában:
1. „fuvarozási vállalat”: a vasúttársaságok által az áruk konténerekben, TR átadási jegyzékkel történő szállítására alapított, társas vállalkozási formában működő vállalkozás, amelynek társasági tagjai maguk a vasúttársaságok;
2. „konténer”: olyan, a ►M20 ————— ◄ szállítótartály:
— amelyet úgy terveztek, hogy a zárakat hatásosan fel lehessen rá helyezni, ha a 435. cikk alkalmazása ezt szükségessé teszi,
— amelyeknek mérete olyan, hogy az alaplap négy külső sarka által körbezárt terület legalább 7 m2.
3. „TR átadási jegyzék”: a fuvarozási szerződést magában foglaló okmány, amely alapján a fuvarozási vállalat egy vagy több konténert a határt átlépő forgalomban egy adott feladótól egy címzettig szállíthat. Minden TR átadási jegyzék jobb felső sarkában azonosítás céljából egy sorszám található. A szám nyolc számjegyből áll, amelyeket a „TR” betűk előznek meg.
A TR átadási jegyzék az alábbi példányokból áll, a sorszámozásnak megfelelő sorrendben:
– 1: a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya,
– 2: a rendeltetési pályaudvaron működő fuvarozási vállalat belföldi képviselőjének példánya,
– 3A: a vámhatóság példánya,
– 3B: a címzett példánya,
– 4: a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya,
– 5: az indító pályaudvaron működő fuvarozási vállalat belföldi képviselőjének példánya,
– 6: a feladó példánya.
A 3A példány kivételével a TR átadási jegyzék minden példányának a jobb oldali szélét körülbelül négy centiméteres zöld csíkkal kell ellátni.
4. „TR átadási jegyzék pótlapja” (a továbbiakban: pótlap): az az okmány, amelyet a TR átadási jegyzékhez csatolnak annak elválaszthatatlan részeként, és amellyel több konténert ugyanazon indító pályaudvartól ugyanazon rendeletetési pályaudvarig szállítanak, ahol a vámalakiságokat teljesítik.
A pótlapot a hozzá tartozó TR átadási jegyzékkel azonos példányszámban kell kiállítani.
A pótlapok számát a TR átadási jegyzék jobb felső sarkában az erre a célra fenntartott rovatban kell feltüntetni.
Ezenkívül a pótlap jobb felső sarkában fel kell tüntetni a pótlaphoz tartozó valamennyi TR átadási jegyzék sorszámát.
5. „legközelebbi alkalmas vasútállomás” a berakodás vagy kirakodás helyéhez legközelebb eső vasútállomás vagy pályaudvar, amely rendelkezik a 2. pontban meghatározott konténerek kezelésére alkalmas berendezésekkel.
428. cikk
A fuvarozási vállalatok által használt TR átadási jegyzékek a közösségi árutovábbítási nyilatkozattal megegyező hatállyal bírnak.
429. cikk
(1) A fuvarozási vállalat minden tagállamban köteles a központi elszámolási hivatalában vagy a belföldi képviselőjénél, illetve képviselőinél vezetett nyilvántartásokat ellenőrzés céljára a vámhatóság részére belföldi képviselője vagy képviselői útján hozzáférhetővé tenni.
(2) Az illetékes vámhatóság megkeresésére a fuvarozási vállalat vagy annak belföldi képviselője vagy képviselői köteles(ek) haladéktalanul megküldeni az összes olyan okmányt, számviteli nyilvántartást vagy adatot, amelyek a végrehajtott vagy még folyamatban lévő szállításokkal kapcsolatosak, és amelyeket az illetékes vámhatóság szükségesnek lát megtekinteni.
(3) Azokban az esetekben, amikor a 428. cikknek megfelelően a TR átadási jegyzékeket a ►M19 közösségi árutovábbítási nyilatkozatokkal ◄ vagy okmányokkal egyenértékűnek kell tekinteni, a fuvarozási vállalat vagy annak belföldi képviselője, illetve képviselői kötelesek tájékoztatni:
a) a rendeltetési vámhivatalt minden olyan TR átadási jegyzékről, amelynek 1. példányát úgy küldték meg részére, hogy arról a vámhivatali záradék hiányzik;
b) az indító vámhivatalt, ha a TR átadási jegyzék 1. példányát nem küldték vissza, és ha azzal kapcsolatban nem tudja megállapítani, hogy a szállítmány szabályszerű bemutatása megtörtént-e a rendeltetési vámhivatalnál, vagy hogy a 437. cikk szerinti esetekben a szállítmány elhagyta-e a Közösség vámterületét harmadik országbeli rendeltetéssel.
430. cikk
(1) A 426. cikk szerinti azon szállítmányok esetében, amelyeket a fuvarozási vállalat a tagállamok valamelyikében vett át, a szóban forgó tagállam vasúttársasága válik főkötelezetté.
(2) A 426. cikk szerinti azon szállítmányok esetében, amelyeket a fuvarozási vállalat egy harmadik országban vett át, annak a tagállamnak a vasúttársasága válik főkötelezetté, amelyen keresztül az áruk a Közösség vámterületére belépnek.
431. cikk
Amennyiben a vámalakiságokat nem az indító pályaudvarig vagy a rendeltetési pályaudvartól folytatott vasúti forgalomban végrehajtott szállítás során kell teljesíteni, akkor minden egyes TR átadási jegyzék csak egy konténert kísérhet.
432. cikk
A fuvarozási vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy a közösségi árutovábbítási eljárás alá vont szállítmányokat az 58. mellékletben található minta szerinti piktogrammal ellátott öntapadós címkével lássák el. A címkéket a TR átadási jegyzékre és az érintett konténerekre kell felragasztani.
Az első bekezdésben hivatkozott címke helyettesíthető az 58. mellékletben feltüntetett piktogrammal megegyező, zöld színű bélyegzőlenyomattal.
433. cikk
Amennyiben a fuvarozási szerződést úgy módosítják, hogy:
— az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén kívül kellett volna végződnie, mégis azon belül ér véget,
— az a szállítás, amelynek a Közösség vámterületén belül kellett volna végződnie, mégis azon kívül ér véget,
a fuvarozási vállalat a módosított szerződést az indító vámhivatal előzetes jóváhagyása nélkül nem teljesítheti.
A fuvarozási vállalat minden egyéb esetben teljesítheti a módosított szerződést; az indító vámhivatalt azonban a változásról haladéktalanul értesíteni kell.
434. cikk
(1) A TR átadási jegyzéket az indító vámhivatalnál kell bemutatni olyan szállítás esetében, amelynél a közösségi árutovábbítási eljárás a Közösség vámterületén belül indul, és ott is ér véget.
(2) Az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba jól láthatóan bejegyzi:
a) a „T1” rövidítést a közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállított áruk esetén;
b) a „T2” rövidítést, ha az árut – a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ említett áruk kivételével – a Vámkódex 165. cikke szerint közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítják;
c) a „T2F” rövidítést, ha az árut a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ értelmében a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítják.
A „T2” vagy „T2F” rövidítést az indító vámhivatal bélyegzőlenyomatával hitelesíteni kell.
(3) Az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba az egyes konténerekre vonatkozó külön hivatkozásokat jegyez be, attól függően, hogy milyen típusú árukat tartalmaznak, és a megfelelő konténerekre való hivatkozás mellett értelemszerűen bejegyzi a „T1”, „T2” vagy „T2F” rövidítést, amennyiben a TR átadási jegyzék egyidejűleg vonatkozik:
a) a közösségi külső árutovábbítási eljárásban szállított árukat tartalmazó konténerre;
b) a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ említett árukat kivéve a Vámkódex 165. cikke értelmében közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított árukat tartalmazó konténerre;
c) a ►M19 340c. cikk (1) bekezdése ◄ szerint közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállított árukat tartalmazó konténerre.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben, amikor pótlapokat alkalmaznak, minden konténerfajtára vonatkozóan külön pótlapot kell készíteni, és az érintett pótlap vagy pótlapok sorszámát be kell írni a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba. A pótlap sorszámával együtt be kell jegyezni a konténer kategóriájának megfelelően a „T1”, „T2” vagy „T2F” rövidítést.
(5) A TR átadási jegyzék összes példányát vissza kell juttatni az érintett személynek.
(6) A ►M19 340c. cikk (2) bekezdésében ◄ említett árukat a teljes útra közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell vonni az egyes tagállamok által meghatározott feltételeknek megfelelően, anélkül hogy az indító vámhivatalnál az árukra vonatkozó TR átadási jegyzéket be kellene mutatni, és a 432. cikkben említett címkét fel kellene ragasztani. Ez a mentesítés azonban nem vonatkozik azokra a TR átadási jegyzékekre, amelyeket a ►M18 843. cikk ◄ rendelkezéseivel érintett árukra bocsátottak ki.
(7) A (2) bekezdésben említett áruk tekintetében a TR átadási jegyzéket be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalnál, ha az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy más vámeljárás alá vonják.
A ►M19 340c. cikk (2) bekezdésében ◄ említett áruk tekintetében a rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
(8) A 429. cikkben említett ellenőrzés céljából a fuvarozási vállalatnak a rendeltetési országban a vámhatóság rendelkezésére kell bocsátania a (6) bekezdésben említett közösségi árutovábbítási eljárásokra vonatkozó összes TR átadási jegyzéket az ezekkel a hatóságokkal való kölcsönös megállapodás révén meghatározott rendelkezések szerint.
(9) Amennyiben közösségi árukat az egyik tagállamban lévő helyről egy másik tagállamban lévő helyre vasúton szállítanak egy harmadik, nem EFTA-ország területén keresztül, a közösségi belső árutovábbítási eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben a (6) bekezdést, a (7) bekezdés második albekezdését és a (8) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
435. cikk
Az áruk azonosságát a ►M19 357. cikknek ◄ megfelelően kell biztosítani. Az indító vámhivatal azonban főszabályként nem helyez fel zárat a konténerekre, amennyiben a vasúttársaságok megfelelő intézkedéseket tesznek az azonosság biztosítása érdekében. Ha zárat helyeztek fel, ezt a tényt a TR átadási jegyzék 3A és 3B példányán a vámhatóság számára fenntartott rovatba be kell jegyezni.
436. cikk
(1) A 434. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében említett esetekben a fuvarozási vállalatnak be kell nyújtania a rendeltetési vámhivatalnak a TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A példányát.
(2) A rendeltetési vámhivatal az 1. és 2. példányt záradékolás után haladéktalanul visszaküldi a fuvarozási vállalatnak, a 3A példányt pedig megőrzi.
437. cikk
(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén belül indul, és azon kívül kell véget érnie, akkor a 434. cikk (1)–(5) bekezdésében és a 435. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelyhez tartozó határállomáson keresztül az áru elhagyja a Közösség vámterületét.
(3) A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
438. cikk
(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon belül kell véget érnie, akkor az a vámhivatal jár el indító vámhivatalként, amelyhez tatozó határállomáson keresztül az áru belép a Közösség vámterületére. Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
(2) Rendeltetési vámhivatalként az a vámhivatal jár el, amelynél az árukat bemutatták.
A 436. cikkben meghatározott alakiságokat a rendeltetési vámhivatalnál folytatják le.
(3) Ha az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy másik vámeljárás alá vonják egy közbülső állomáson, ennek az állomásnak a vámhivatala jár el rendeltetési vámhivatalként. Ez a vámhivatal lebélyegzi a fuvarozási vállalat által benyújtott TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A. példányát és ellátja azokat legalább az egyik bejegyzéssel az alábbiak közül:
— Despachado de aduana,
— Toldbehandet,
— Verzollt,
— Εκτελωνισμενο,
— Cleared,
— Dédouané,
— Sdoganato,
— Vrijgemaakt,
— Desalfandegado,
— Tulliselvitetty,
— Tullklarerat,
— Propuštěno,
— Lõpetatud,
— Nomuitots,
— Išleista,
— Vámkezelve,
— Mgħoddija,
— Odprawiony,
— Ocarinjeno,
— Prepustené.
Ez a vámhivatal a lebélyegzés után késedelem nélkül visszajuttatja az 1. és 2. példányt a fuvarozási vállalatnak, és megtartja a 3A. példányt.
(4) A 423. cikk (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
439. cikk
(1) Amennyiben egy szállítási művelet a Közösség vámterületén kívül indul, és azon kívül kell véget érnie, akkor a 438. cikk (1) bekezdésében említett vámhivatal jár el indító vámhivatalként, a 437. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatal pedig rendeltetési vámhivatalként.
(2) Az indító és rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.
440. cikk
A 438. cikk (1) bekezdése vagy a 439. cikk (1) bekezdése szerint szállított árukat úgy kell tekinteni, mint amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítanak, kivéve, ha a 313–340. cikknek megfelelően igazolják az áruk közösségi helyzetét.
C.
Egyéb rendelkezések
441. cikk
(1) ►M19 A 350. és a 385. cikket ◄ minden olyan rakományjegyzékre alkalmazni kell, amely a CIM fuvarlevelet vagy a TR átadási jegyzéket kíséri. Ezeknek a jegyzékeknek a számát a CIM fuvarlevélen vagy a TR átadási jegyzéken fel kell tüntetni a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatban.
Ezen túlmenően a rakományjegyzéknek tartalmaznia kell azoknak a vasúti kocsiknak a számát, amelyekre a CIM fuvarlevél vonatkozik, vagy adott esetben az árukat tartalmazó konténer számát.
(2) Olyan szállítási műveletek esetében, amelyek a Közösség vámterületén belül kezdődnek, és mind közösségi külső árutovábbítási eljárás, mind pedig közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítandó árukra vonatkoznak, külön rakományjegyzékeket kell kiállítani; a TR átadási jegyzék fedezete mellett konténerekben szállított áruk esetében ezeket a külön jegyzékeket minden olyan konténerre vonatkozóan külön ki kell állítani, amely mindkét árufajtát tartalmazza.
Azoknak a rakományjegyzékeknek a sorszámát, amelyek mindkét árufajtára vonatkoznak, fel kell tüntetni a CIM fuvarlevélen vagy a TR átadási jegyzéken, az árumegnevezésekre fenntartott rovatban.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben és a 413–442. cikkben előírt eljárások alkalmazása során a CIM fuvarlevelet vagy a TR átadási jegyzéket kísérő rakományjegyzékek azok elválaszthatatlan részét képezik, és azokkal azonos joghatással bírnak.
Az ilyen rakományjegyzékek eredeti példányát a feladó pályaudvar bélyegzi le.
D.
A rendes eljárások és az egyszerűsített eljárások hatálya
442. cikk
(1) Közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazása esetén, a 412–441. cikk rendelkezései nem zárják ki a ►M19 344–362., a 367–371. és a 385. cikkben ◄ meghatározott eljárások alkalmazását, és a 415. és 417. cikk vagy a 429. és 432. cikk rendelkezései is alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a CIM fuvarlevél vagy a TR átadási jegyzék kiállításakor az alkalmazott közösségi árutovábbítási okmány(ok)ra való hivatkozást egyértelműen fel kell tüntetni a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatban. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az okmány típusát, a kiállító vámhivatal megnevezését és valamennyi felhasznált okmány keltét és nyilvántartási számát.
Ezen túlmenően a CIM fuvarlevél 2. példányát, illetve a TR átadási jegyzék 1. és 2. példányát a közösségi árutovábbítási eljárásban utoljára érintett pályaudvar illetékes vasúttársaságának kell hitelesítenie. Ez a vasúttársaság azt követően hitelesíti az okmányt, hogy megbizonyosodott arról, hogy az áruk szállítása az azokon hivatkozott közösségi árutovábbítási okmány vagy okmányok fedezete mellett történik.
(3) Amennyiben egy közösségi árutovábbítási eljárást a 426–440. cikknek megfelelően TR átadási jegyzék fedezete mellett hajtanak végre, úgy a művelethez kiállított CIM fuvarlevélre az (1) és (2) bekezdés és a 413–425. cikk nem alkalmazandó. A CIM fuvarlevélnek a kísérő okmányok adatai számára fenntartott rovatában egyértelműen utalni kell a TR átadási jegyzékre. A hivatkozásnak tartalmaznia kell a „TR átadási jegyzék” kifejezést és azt követően a sorszámot.
442a. cikk
(1) Amennyiben a közösségi árutovábbítási nyilatkozatnak az indító vámhivatalban történő bemutatása nem kötelező azoknak az áruknak az esetében, amelyeket a 413–442. cikkel összhangban CIM-fuvarlevél vagy TR átadási jegyzék kíséretében szándékoznak szállítani, a vámhatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a CIM-fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán, illetve a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán fel legyen tüntetve a „T1”, „T2” vagy „T2F” jelzés.
(2) Amennyiben a 413–442. cikknek megfelelően szállított árukat engedélyezett címzettnek szánják, a vámhatóságok a 406. cikk (2) bekezdésétől és a 408. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve előírhatják, hogy a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányát vagy a TR átadási jegyzék 1. 2. és 3A. példányát a vasúttársaság vagy a fuvarozási vállalat közvetlenül megküldje a rendeltetési vámhivatalnak.
9. alszakasz
Egyszerűsített eljárás légi szállításnál
▼M19 —————
444. cikk
(1) Egy légitársaság számára engedélyezhető az árujegyzék (manifeszt) árutovábbítási nyilatkozatként való használata, amennyiben a manifeszt megfelel Nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. mellékletének 3. függelékében található mintának (egyszerűsített eljárás – 1. szint).
A közösségi árutovábbítási műveletek esetében az engedélynek meg kell jelölnie a manifeszt formáját és az indító és rendeltetési repülőtereket. A légitársaságnak valamennyi érintett repülőtér vámhatóságának meg kell küldeni az engedély hitelesített másolatát.
(2) Amennyiben a szállítási művelet egyszerre olyan árukra vonatkozik, amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás alá és a 340c. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá kell helyezni, ezeket az árukat külön manifeszten kell felsorolni.
(3) Az összes manifeszten szerepelnie kell a légitársaság aláírással és dátummal ellátott záradékának, a következő jelölések valamelyikével:
— a „T1” jelzés, amennyiben az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonták; vagy
— a „T2F” jelzés, amennyiben az árukat a 340c. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonták.
(4) A manifesztnek tartalmaznia kell továbbá a következő információkat is:
a) az árukat szállító légitársaság nevét;
b) a járatszámot;
c) a járat dátumát;
d) a berakodás helye szerinti repülőtér (indítói repülőtér) és a kirakodás helye szerinti repülőtér (rendeltetési repülőtér) nevét.
A manifesztnek az egyes szállítmányok tekintetében a következőket is tartalmaznia kell:
a) a légi fuvarlevél számát;
b) a csomagok számát;
c) az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, beleértve az azonosításukhoz szükséges adatokat;
d) a bruttó tömeget.
Gyűjtőszállítmányok esetén az áruk megnevezését – ahol alkalmazható – a „Consolidation” bejegyzéssel kell helyettesíteni, amelyet rövidíteni is lehet. Ilyen esetekben a manifeszten szereplő szállítmányok légi fuvarlevelének tartalmaznia kell az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, beleértve az azonosításukhoz szükséges adatokat.
(5) A manifeszt legalább két példányát be kell mutatni az indító repülőtér vámhatóságainak, amelyek egy példányt megtartanak.
(6) A manifeszt egy példányát be kell mutatni a rendeltetési repülőtér vámhatóságainak.
(7) Havonta egyszer – a jegyzék hitelesítését követően – minden rendeltetési repülőtér vámhatósága továbbítja minden indító repülőtér vámhatóságának a légitársaságok által összeállított jegyzéket az előző hónap során nekik bemutatott manifesztekről.
Az e jegyzéken szereplő összes manifeszt leírásának tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a manifeszt hivatkozási számát;
b) a manifesztet a (3) bekezdésnek megfelelően árutovábbítási nyilatkozatként azonosító rövidítést;
c) az árukat szállító légitársaság nevét (amely rövidíthető);
d) a járatszámot; és
e) a járat dátumát.
Az engedély a légitársaság számára azt is előírhatja, hogy az első albekezdésben említett információkat saját maga továbbítsa.
Az említett jegyzéken szereplő manifeszteken feltüntetett információkkal kapcsolatban talált szabálytalanságok esetén a rendeltetési repülőtér vámhatóságai értesítik az indító repülőtér vámhatóságait és az engedélyt kiadó hatóságot, hivatkozva különösen a szóban forgó árukra vonatkozó légi fuvarlevelekre.
445. cikk
(1) Egy légitársaság számára engedélyezhető az elektronikus adatcsererendszerek által továbbított manifeszt árutovábbítási nyilatkozatként való használata, ha a légitársaság jelentős számú járatot üzemeltet a tagállamok között (egyszerűsített eljárás – 2. szint).
A 373. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, nem szükséges, hogy a légitársaságok székhelye a Közösség területén legyen, ha ott regionális irodával rendelkeznek.
(2) Az engedélykérelem kézhezvételekor a vámhatóságok értesítik a többi olyan tagállamot, amelyek területén indító és rendeltetési repülőterek vannak, és amelyek csatlakoztak az elektronikus adatcsererendszerhez.
Amennyiben az értesítés dátumától számított 60 napon belül nem érkezik kifogás, a vámhatóságok kiállítják az engedélyt.
Ez az engedély az összes érintett tagállamban érvényes, és csak azokra a közösségi árutovábbítási műveletekre alkalmazandó, amelyek az engedélyben megjelölt repülőterek között történnek.
(3) Az egyszerűsítés alkalmazásában az indulási repülőtéren kiállított manifesztet elektronikus adattovábbítási rendszeren keresztül továbbítják a rendeltetési repülőtérnek.
A légitársaság a manifeszt vonatkozó tételei mellé bejegyzi:
a) a „T1” jelzést, amennyiben az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonták;
b) a „TF” jelzést, amennyiben az árukat a 340c. cikk (1) bekezdése alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonták;
c) a „TD” betűket a már korábban árutovábbítási eljárás alá vont, vagy aktív feldolgozásra, vámraktárba vagy ideiglenes behozatali eljárás keretében szállított áruk esetében. Ilyen esetekben a légitársaság is beírja a „TD” betűket a vonatkozó légi fuvarlevélre, valamint az alkalmazott eljárást, a hivatkozási számot, a dátumot, illetve az árutovábbítási nyilatkozatot vagy az átadási jegyzéket kiállító vámhivatal nevét.
d) a „C” betűt (a „T2L”-lel egyenértékű) azoknak az áruknak az esetében, amelyek közösségi helyzete bizonyítható;
e) az „X” betűt azoknak a közösségi áruknak az esetében, amelyeket exportálni fognak, és amelyeket nem vontak árutovábbítási eljárás alá.
A manifesztnek tartalmaznia kell a 444. cikk (4) bekezdésében előírt információkat is.
(4) A közösségi árutovábbítási eljárást akkor tekinthető befejezettnek, amikor az elektronikus adatcsererendszeren továbbított manifeszt a rendeltetési repülőtér vámhatóságainak rendelkezésére áll, és az árukat ott bemutatták.
A légitársaság által vezetett nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább a (3) bekezdés második albekezdésében említett információkat.
Ha szükséges, a rendeltetési repülőtér vámhatóságai ellenőrzés céljából továbbítják az indulási repülőtér vámhatóságainak az elektronikus adatcsererendszeren kapott manifesztek vonatkozó részleteit.
(5) A Vámkódex 365. és 366. cikkének, 450a–450d. cikkének és VII. címének sérelme nélkül:
a) a légitársaság köteles értesíteni a vámhatóságokat az összes szabályszegésről és szabálytalanságról;
b) a rendeltetési repülőtér vámhatóságai a lehető leghamarabb értesítik az indulási repülőtér vámhatóságait és az engedélyt kiállító hatóságot valamennyi szabályszegésről és szabálytalanságról.
10. alszakasz
A tengeri fuvarozás egyszerűsített eljárása.
446. cikk
Ha a 447. és 448. cikk alkalmazandó, nem szükséges biztosítékot nyújtani.
447. cikk
(1) A hajózási társaságok számára engedélyezni lehet a hajórakjegyzék (manifeszt) árutovábbítási nyilatkozatként történő használatát (egyszerűsített eljárás – 1. szint).
A közösségi árutovábbítási műveletek esetében az engedélynek jeleznie kell a manifeszt formáját és az indulási és rendeltetési kikötőket. A hajózási társaság az összes érintett kikötő vámhatóságainak megküldi az engedély egy hitelesített példányát.
(2) Amennyiben a szállítási művelet során olyan árukat szállítanak együtt, amelyeket közösségi külső árutovábbítási eljárás alá és a 340c. cikk (1) bekezdése alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonnak, ezeket az árukat külön manifeszten kell felsorolni.
(3) Az összes manifeszten szerepelnie kell a hajózási társaság aláírással és dátummal ellátott záradékának a következő jelölések valamelyikével:
a) a „T1” jelzés, amennyiben az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonták; vagy
b) a „T2F” jelzés, amennyiben az árukat a 340c. cikk (1) bekezdésének alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonták.
(4) A manifesztnek tartalmaznia kell a következő információkat is:
a) az árukat fuvarozó hajózási társaság nevét és teljes címét;
b) a hajó nevét;
c) a berakodás helyét;
d) a kirakodás helyét.
A manifesztnek az összes szállítmány esetében szintén meg kell jelölnie:
a) a hajóraklevél hivatkozását;
b) a csomagok számát, jellegét, jelölését és azonosítási számát;
c) az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, beleértve az azonosításukhoz szükséges adatokat;
d) a bruttó tömeget kilogrammban;
e) szükség esetén a szállítótartályok azonosító számát.
(5) A manifeszt legalább két példányát be kell mutatni az indulási kikötő vámhatóságainak, amely egy példányt megtart.
(6) A manifeszt egy példányát be kell mutatni a rendeltetési kikötő vámhatóságainak.
(7) Havonta egyszer – a jegyzék hitelesítését követően – valamennyi rendeltetési kikötő vámhatósága továbbítja valamennyi indulási kikötő vámhatóságának a hajózási társaságok által összeállított jegyzéket az előző hónap során nekik bemutatott manifesztekről.
Az e jegyzéken szereplő összes manifeszthez fel kell tüntetni a következő információkat:
a) a manifeszt hivatkozási számát;
b) a manifesztet a (3) bekezdésnek megfelelően árutovábbítási nyilatkozatként azonosító jelzést;
c) az árukat fuvarozó hajózási társaság nevét (amely rövidíthető);
d) a tengeri szállítási művelet dátumát.
Az engedély előírhatja a hajózási társaság számára, hogy az első albekezdésben említett információkat saját maga továbbítsa.
Az említett jegyzéken szereplő manifeszteken feltüntetett információkkal kapcsolatban talált szabálytalanságok esetén a rendeltetési kikötő vámhatóságai értesítik az indulási kikötő vámhatóságait és az engedélyt megadó hatóságot, hivatkozva különösen a szóban forgó árukat tartalmazó hajóraklevelekre.
448. cikk
(1) Egy hajózási társaság számára engedélyezhető, hogy az egyetlen manifesztet használjon árutovábbítási nyilatkozatként, ha a társaság jelentős számú rendszeres hajójáratot működtet a tagállamok között (egyszerűsített eljárás – 2. szint).
A 373. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseitől eltérve, nem szükséges, hogy a hajózási társaság székhelye a Közösségben legyen, ha ott regionális irodát működtet.
(2) Az engedélykérelem kézhezvételekor a vámhatóságok értesítik a többi olyan tagállamot, amelyek területén az indulási és rendeltetési kikötők vannak.
Amennyiben az értesítés dátumától számított hatvan napon belül nem érkezik kifogás, a vámhatóságok kiállítják az engedélyt.
Ez az engedély az összes érintett tagállamban érvényes, és csak azokra a közösségi árutovábbítási műveletekre alkalmazandó, amelyek a benne megjelölt kikötők között történnek.
(3) Az egyszerűsítés alkalmazásában a hajózási társaság az összes szállított áru tekintetében egyetlen manifesztet használhat; amennyiben így tesz, a hajózási társaságnak a manifeszt vonatkozó tételei mellé be kell jegyeznie:
a) a „T1” jelzést, amennyiben az árukat a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vonták;
b) a „TF” jelzést, amennyiben az árukat a 340c. cikk (1) bekezdése alapján közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vonták;
c) a „TD” betűket a már korábban árutovábbítási eljárás alá vont, vagy aktív feldolgozásra, vámraktárba vagy ideiglenes behozatali eljárásra beszállított áruk esetében. Ilyen esetekben a hajózási társaságnak a „TD” betűket a vonatkozó hajóraklevélre vagy más megfelelő kereskedelmi okmányra is rá kel vezetnie, valamint meg kell adnia az alkalmazott eljárást, a hivatkozási számot, a dátumot, és az árutovábbítási nyilatkozatot vagy az átadási jegyzéket kiállító vámhivatal nevét.
d) a „C” betűt (a „T2L”-lel egyenértékű) azoknak az áruknak az esetében, amelyek közösségi helyzete bizonyítható;
e) az „X” betűt azoknak a közösségi áruknak az esetében, amelyeket exportálni fognak, és amelyeket nem vontak árutovábbítási eljárás alá.
A manifesztnek tartalmaznia kell a 447. cikk (4) bekezdésében előírt információkat is.
(4) A közösségi árutovábbítási eljárást akkor kell befejezettnek tekinteni, amikor a manifesztet és az árukat bemutatták a rendeltetési kikötő vámhatóságainak.
A hajózási társaság által a 373. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően vezetett nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább a (3) bekezdés első albekezdésében említett információkat.
Ha szükséges, a rendeltetési kikötő vámhatóságai ellenőrzés céljából továbbítják az indulási kikötő vámhatóságainak a manifesztek vonatkozó részleteit.
(5) A Vámkódex 365. és 366. cikkének, a 450a–450d. cikkének és a VII. címének sérelme nélkül
a) a hajózási társaság köteles értesíteni a vámhatóságokat az összes szabályszegésről és szabálytalanságról;
b) a rendeltetési kikötő vámhatóságai a lehető leghamarabb értesítik az indulási kikötő vámhatóságait és az engedélyt kiállító hatóságot az összes szabályszegésről és szabálytalanságról.
11. alszakasz
A csővezetéken történő szállítás egyszerűsített eljárása
450. cikk
(1) A közösségi árutovábbítási eljárás alkalmazásakor az eljárásra vonatkozó alakiságokat a (2)–(6) bekezdésnek megfelelően kell alkalmazni a csővezetéken szállított árukra.
(2) A csővezetéken keresztül szállított árut a közösségi árutovábbítási eljárás alá vontnak kell tekinteni:
— a Közösség vámterületére való belépéskor azon áruk esetében, amelyek az említett területre csővezetéken keresztül lépnek be,
— a vezetékrendszerbe való bevezetéskor azon áruk esetében, amelyek már a Közösség vámterületén belül vannak.
Szükség esetén az áruk közösségi helyzetét a 313–340. cikknek megfelelően kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti áruk esetében a csővezetéknek a Közösségbe való belépés vagy szállítás megkezdésének helye szerinti tagállamban letelepedett üzemeltetője válik főkötelezetté.
(4) A Vámkódex 96. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a csővezeték azon tagállamban letelepedett üzemeltetője minősül fuvarozónak, amelynek a területén keresztül az árut csővezetéken átszállítják.
(5) A közösségi árutovábbítási eljárás akkor minősül befejezettnek, ha a csővezetéken szállított áru a címzett telephelyére megérkezik, vagy a címzett elosztó hálózata átvette, és a nyilvántartásába bevezették.
(6) Az ilyen áruk szállításában részt vevő vállalkozások kötelesek nyilvántartást vezetni, és azt a (2)–(4) bekezdés szerinti közösségi árutovábbítási eljárás kapcsán szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzése céljából az illetékes vámhatóság számára hozzáférhetővé tenni.
4. szakasz
Vámtartozás és beszedés
450a. cikk
A Vámkódex 215. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett határidő az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásától számított 10 hónap.
450b. cikk
(1) Amennyiben az egyéb terhek beszedése iránti eljárás kezdeményezését követően a Vámkódex 215. cikk szerint meghatározott vámhatóságok (a továbbiakban: megkereső hatóságok) bármilyen eszközzel bizonyítékot szereznek arra a helyre vonatkozóan, ahol a vámtartozás keletkezését kiváltó események bekövetkeztek, ezek a hatóságok késedelem nélkül megküldik a szükséges okmányokat – beleértve a bizonyíték hitelesített másolatát – az említett hely szerint illetékes hatóságoknak (a továbbiakban: megkeresett hatóságok).
A megkeresett hatóságok nyugtázzák a közlemény kézhezvételét, és jelzik, hogy felelősek-e a beszedésért. Amennyiben három hónapon belül nem érkezik válasz, a megkereső hatóságok késedelem nélkül folytatják az általuk megkezdett beszedési eljárást.
(2) Amennyiben a megkeresett hatóságok az illetékesek, az (1) bekezdés második albekezdésében említett három hónapos határidőt követően szükség esetén kezdeményezik az egyéb terhek beszedése iránti új eljárást, és a megkereső hatóságokat azonnal értesítik.
Az egyéb terheknek a megkereső hatóságok által kezdeményezett, még le nem zárt beszedési eljárását azonnal fel kell függeszteni, amint a megkeresett hatóságok értesítik a megkereső hatóságokat arról, hogy elhatározták a beszedés iránti intézkedések megtételét.
Amint a megkeresett hatóságok igazolják, hogy beszedték a szóban forgó összegeket, a megkereső hatóságok visszafizetik a már beszedett egyéb terheket, vagy megszüntetik a beszedési eljárást.
450c. cikk
(1) Ha az eljárást nem zárták le, az indító tagállam vámhatóságai az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának napjától számított 12 hónapon belül értesítik a kezest arról, hogy az eljárást nem zárták le.
(1a) Ha az eljárást nem zárták le, a Vámkódex 215. cikke szerint meghatározott vámhatóságok az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának napjától számított három éven belül értesítik a kezest arról, hogy köteles vagy köteles lehet a kérdéses közösségi árutovábbítási műveletre vonatkozó tartozást – amiért felelős – megfizetni; az értesítésben meg kell jelölni az árutovábbítási nyilatkozat számát és keltét, az indító vámhivatal nevét, a főkötelezett nevét, valamint a szóban forgó összeget.
(2) A kezes mentesül kötelezettségei alól, ha a határidő lejárta előtt nem adják meg számára az (1) vagy az (1a) bekezdésben előírt értesítések bármelyikét.
(3) Amennyiben az értesítések egyikét megküldték, a kezest értesíteni kell a tartozás beszedéséről vagy az árutovábbítási eljárás lezárásáról.
450d. cikk
A tagállamok kölcsönösen segítik egymást a beszedés végrehajtására illetékes hatóságok meghatározásában.
Ezek a hatóságok értesítik az indító vámhivatalt és a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalt az összes olyan esetről, amelyek során az indító vámhivatal által elfogadott közösségi árutovábbítási nyilatkozatokkal kapcsolatos vámtartozás felmerült, és az adóssal szemben az érintett összeg beszedése érdekében foganatosított intézkedésekről.
9. FEJEZET
Árufuvarozás TIR- vagy ATA-eljárás keretében
1. szakasz
Közös rendelkezések
451. cikk
(1) Ha az árukat a TIR-igazolvánnyal (TIR-egyezmény) vagy ATA-igazolvánnyal (ATA-egyezmény ►M26 /Isztambuli Egyezmény ◄ ) történő nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó eljárás keretében a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másikra szállítják, a Közösség vámterületét – az e fuvarozáshoz használt TIR- vagy ATA-igazolványok használatára vonatkozó szabályok alkalmazásában – egyetlen területet alkotónak kell tekinteni.
(2) Az ATA-igazolványok árutovábbítási okmányként való alkalmazásakor az „árutovábbítás” áruk fuvarozását jelenti a Közösség vámterületén lévő valamely vámhivataltól egy másik, ugyanazon a területen lévő vámhivatalig.
452. cikk
Amennyiben a Közösség vámterületének egyik pontjától egy másik pontjáig való fuvarozás során az áruk valamely harmadik ország területén haladnak át, a TIR- vagy ATA-eljárással kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat azokon a pontokon kell elvégezni, ahol az áruk ideiglenesen elhagyják a Közösség vámterületét, illetve ahol az említett területre újra belépnek.
453. cikk
(1) A TIR-igazolvány vagy az ATA-igazolvány fedezete mellett a Közösség vámterületén belül szállított áruk nem közösségi áruknak minősülnek, kivéve, ha közösségi helyzetüket hitelt érdemlően igazolják.
(2) Az (1) bekezdésben említett áruk közösségi helyzetét a ►M22 314b–324f. cikknek megfelelően ◄ , illetve adott esetben a 325–334. cikknek megfelelően a 326. cikkben meghatározott keretek között kell megállapítani.
2. szakasz
TIR-eljárás
454. cikk
E szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra, amelyek behozatali vámok vagy a Közösségen belüli egyéb terhek alkalmazásával járnak.
454a. cikk
(1) A címzett kérelmére az engedélyezett címzetti státusz megadásával a vámhatóságok engedélyezhetik, hogy a címzett TIR-eljárás keretében szállított árukat fogadjon saját telephelyén vagy más meghatározott helyen.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély kizárólag olyan személynek adható, aki
a) a Közösségben letelepedett;
b) rendszeresen fogad olyan árukat, amelyeket a TIR-eljárás alá vontak, vagy akiről az illetékes vámhatóságok tudják, hogy képes az eljárás tekintetében előírt kötelezettségek teljesítésére;
c) a vám- vagy adójogszabályokat nem sértette meg súlyosan vagy ismételten.
A 373. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
Az engedély kizárólag az azt megadó tagállamban alkalmazható.
Az engedély kizárólag olyan TIR-eljárásokra vonatkozik, amelyeknek végső kirakodási helye az engedélyben meghatározott hely.
(3) A 374. és 375. cikket, a 376. cikk (1) és (2) bekezdését, valamint a 377. és 378. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott kérelemre vonatkozó eljárásra.
(4) A 407. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az (1) bekezdésben hivatkozott endedélyre vonatkozó eljárás tekintetében.
454b. cikk
(1) Amikor az áruk megérkeznek a telephelyre vagy az engedélyben megjelölt helyre, az engedélyezett címzettnek az engedélyben megállapított eljárással összahangban eleget kell tennie a következő kötelezettségeknek:
a) a rendeltetési vámhivatal vámhatóságait tájékoztatja az áruk megérkezéséről;
b) haladéktalanul tájékoztatja a rendeltetési vámhivatal vámhatóságait az esetlegesen sérült vámzárakról, illetve minden egyéb szabálytalanságról, mint például a többletmennyiségek, a hiányok vagy cserék;
c) nyilvántartásába haladéktalanul bevezeti a kirakodás eredményeit;
d) a rendeltetési vámhivatalban haladéktalanul bemutat a vámhatóságnak egy közlést, amely jelzi a felhelyezett vámzárak adatait és állapotát, valamint a nyilvántartásba vétel napját.
(2) Az engedélyezett címzett köteles gondoskodni arról, hogy a TIR-igazolvány haladéktalanul bemutatásra kerüljön a rendeltetési vámhivatal vámhatóságainak.
(3) A rendeltetési vámhivatal vámhatóságai rávezetik a szükséges záradékokat a TIR-igazolványra, és az engedélyben meghatározott eljárásnak megfelelően gondoskodnak arról, hogy a TIR-igazolvány visszakerüljön a TIR-igazolvány jogosultjához vagy az ő nevében eljáró személyhez.
(4) A TIR eljárás befejezésének időpontja az (1) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásba vétel napja. Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén azonban a befejezés időpontja a záradéknak a TIR-igazolványra való rávezetésének időpontja.
(5) A TIR-igazolvány jogosultjának kérelmére az engedélyezett címzett kiadja a bemutatási igazolást, amelynek formája az (1) bekezdés d) pontjában hivatkozott közlés másolatának felel meg. A bemutatási igazolás a TIR-eljárásnak a 457e. cikk (2) bekezdése szerinti befejezésének igazolásaként nem alkalmazható.
454c. cikk
(1) A TIR-igazolvány jogosultja akkor teljesíti a TIR-egyezmény 1. cikkének o) pontjában foglalt kötelezettségeit, amikor a TIR-igazolvány a közúti járművel, a járműszerelvénnyel vagy a szállítótartállyal és a rakománnyal együtt sértetlenül megérkezett az engedélyezett címzett telephelyére vagy az engedélyben meghatározott helyre.
(2) A TIR eljárás befejezése – a TIR-egyezmény 1. cikkének d) pontja értelmében – akkor történik meg, amikor a 454b. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek eleget tettek.
455. cikk
(1) A rendeltetési vagy kiléptető tagállam vámhatóságai a TIR-igazolvány 2. betétlapjának megfelelő részét haladéktalanul és legfeljebb a TIR-eljárás befejezésének időpontjától számított egy hónapon belül visszaküldik a beléptető vagy indító tagállam vámhatóságainak.
(2) Amennyiben a TIR-igazolvány 2. betétlapjának megfelelő részét a TIR-igazolvány elfogadásának időpontjától számított két hónapon belül nem küldik vissza a beléptető vagy indító tagállam vámhatóságaihoz, az említett hatóságok – a TIR-egyezmény 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően megteendő értesítés sérelme nélkül – tájékoztatják az érintett garanciavállaló egyesületeket.
Ugyanennek a vámhatóságnak tájékoztatnia kell a TIR-igazolvány jogosultját, és az érintett garanciavállaló egyesülettel együtt fel kell szólítani a TIR-eljárás befejezésének igazolására.
(3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett igazolást a vámhatóságok számára elfogadható módon, a rendeltetési vagy kiléptető tagállam vámhatóságai által hitelesített olyan okmány formájában kell benyújtani, amely tartalmazza az áruk azonosítására vonatkozó adatokat, és amelyből megállapítható, hogy azokat a rendeltetési vagy kiléptető vámhivatalnál bemutatták.
(4) A TIR-eljárást akkor is befejezettnek kell tekinteni, ha a TIR-igazolvány jogosultja vagy az érintett garanciavállaló egyesület a vámhatóságok által elfogadható módon bemutat egy harmadik országban kiállított, az áruk valamely vámjogi sorsra rendelésére vonatkozó és az árukat azonosító vámokmányt, vagy annak másolati példányát vagy fénymásolatát. A másolati példányt vagy a fénymásolatot hitelesíttetni kell azzal a szervezettel, amely az eredeti okmányt záradékkal látta el, az érintett harmadik országok hatóságaival, vagy pedig valamely tagállam hatóságával.
455a. cikk
(1) Ha a beléptető vagy indító tagállam vámhatóságaihoz a TIR-igazolvány elfogadásának időpontjától számított négy hónapon belül nem érkezik meg annak igazolása, hogy a TIR-eljárás befejeződött, az említett vámhatóságoknak haladéktalanul keresési eljárást kell indítaniuk a TIR-eljárás mentesítéséhez szükséges információk megszerzése érdekében, vagy – ha ez nem lehetséges – annak megállapítására, hogy keletkezett-e vámtartozás, illetve az adós azonosítására és a lekönyvelésért felelős vámhatóságok meghatározására.
Ha a vámhatóságok korábban értesülnek arról, hogy a TIR-eljárás nem fejeződött be, vagy ennek gyanúja merül fel, kötelesek haladéktalanul megindítani a keresési eljárást.
(2) Abban az esetben is keresési eljárást kell indítani, ha utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy a TIR-eljárás befejezésének igazolását meghamisították, és az (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez keresési eljárásra van szükség.
(3) A keresési eljárás megindítása érdekében a beléptető vagy indító tagállam vámhatóságai megkereséssel fordulnak a rendeltetési vagy kiléptető tagállam vámhatóságaihoz, megadva az összes szükséges információt.
(4) A rendeltetési vagy kiléptető tagállam vámhatóságai késedelem nélkül kötelesek a megkeresésre válaszolni.
(5) Ha a keresés azt állapítja meg, hogy a TIR-eljárás rendben befejeződött, a beléptető vagy indító tagállam vámhatóságai haladéktalanul tájékoztatják a garanciavállaló egyesületet és a TIR-igazolvány jogosultját, valamint – megfelelő esetben – bármely olyan vámhatóságot, amely esetleg beszedési eljárást kezdeményezett a Vámkódex 217–232. cikkének megfelelően.
▼M22 —————
456. cikk
(1) Amennyiben valamely TIR-egyezmény szerinti jogsértés vagy szabálytalanság miatt vámtartozás keletkezik a Közösségben, e szakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a Vámkódex 91. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett más terhekre is.
(2) A 450a., 450b. és 450d. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a TIR-igazolvány használatához kapcsolódó beszedési eljárásra is.
457. cikk
(1) A TIR-egyezmény 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, ha valamely TIR-eljárást a Közösség vámterületén hajtanak végre, bármely, a Közösségben letelepedett garanciavállaló egyesület felelőssé válhat a TIR-eljárással érintett árukkal kapcsolatos vámtartozás biztosított összegének megfizetésért, TIR-igazolványonként 60 000 EUR vagy azzal egyenértékű nemzeti valutában kifejezett összeghatárig.
(2) A Vámkódex 215. cikke alapján a beszedésre illetékes tagállamban letelepedett garanciavállaló egyesület felel a vámtartozás biztosított összegének megfizetéséért.
(3) A Vámkódex 215. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján a beszedésre illetékesként azonosított tagállam vámhatósága által készített, a TIR- eljárás mentesülésének elmaradásáról szóló érvényes értesítés az említett hatóság által meghatalmazott garanciavállaló egyesület felé akkor is érvényes, ha egy másik – a Vámkódex 215. cikke (1) bekezdésének első vagy második francia bekezdése alapján illetékesként azonosított – tagállam vámhatóságai később eljárnak az utóbbi hatóságok által meghatalmazott garanciavállaló egyesülettel szembeni beszedésben.
457a. cikk
Ha egy tagállam vámhatóságai úgy határoznak, hogy valamely személyt a TIR-egyezmény 38. cikkének rendelkezései szerint kizárnak a TIR-eljárásból, ezt a határozatot a Közösség teljes vámterületén alkalmazni kell.
Ebből a célból a tagállam ezt a határozatot az alkalmazás idejével együtt közli a többi tagállammal és a Bizottsággal.
Ezt a határozatot a vámhivatalnál elfogadásra benyújtott minden TIR-igazolványra alkalmazni kell.
457b. cikk
(1) Ha a ►M19 44c. mellékletben ◄ említett árukat TIR-igazolvány fedezete mellett szállítanak, vagy ha a vámhatóságok azt szükségesnek tartják, az indító/beléptetővámhivatal előírhat a szállítmányhoz egy útvonalat. A TIR-igazolvány jogosultja kérésére az útvonalat kizárólag annak a tagállamnak a vámhatósága változtathatja meg, amelyben a szállítmány az előírt útvonalon tartózkodik. A vámhatóságok feljegyzik a TIR-igazolványra vonatkozó lényeges adatokat, és haladéktalanul értesítik az indító/beléptetővámhivatalt.
A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket a jogsértések és szabálytalanságok megelőzésére és a hatékony szankciók kiszabására.
(2) Vis maior esetén a szállító eltérhet az előírt útvonaltól. A szállítmányt és a TIR-igazolványt köteles bemutatni azon tagállam legközelebbi vámhatóságánál, amelyben a szállítmány tartózkodik. A vámhatóságok haladéktalanul értesítik az indító/beléptetővámhivatalt, és feljegyzik a TIR igazolványra a vonatkozó lényeges adatokat.
3. szakasz
Az ATA-eljárás
457c. cikk
(1) Ezt a cikket az ATA-egyezménynek ►M26 /Isztambuli Egyezmény ◄ az ATA-igazolvány használata esetén a garanciavállaló egyesületek felelősségére vonatkozó különös rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.
(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely ATA-igazolvány fedezete mellett végzett árutovábbítási művelet során vagy azzal összefüggésben egy adott tagállamban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, az adott esetben fizetendő vámok és egyéb díjak beszedését – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a közösségi vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően az érintett tagállam végzi.
(3) Amennyiben a jogsértés vagy szabálytalanság elkövetésének helye nem állapítható meg, az ilyen jogsértést vagy szabálytalanságot abban a tagállamban elkövetettnek kell tekinteni, ahol azt felfedezték, kivéve, ha a 457d. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a vámhatóságok számára az eljárás szabályszerűségére, illetve a jogsértés vagy szabálytalanság tényleges elkövetésének helyére vonatkozóan hitelt érdemlő bizonyítékkal szolgálnak.
Amennyiben ilyen bizonyítékot nem mutatnak be, és az említett jogsértést vagy szabálytalanságot így abban a tagállamban elkövetettnek tekintik, amelyikben azt felfedezték, az érintett árukra vonatkozó vámokat és egyéb díjakat a közösségi vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően az érintett tagállam szedi be.
Ha utólagosan megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot ténylegesen melyik tagállamban követték el, az ebben a tagállamban az érintett árukra vonatkozó vámokat és egyéb díjakat (eltekintve azoktól, amelyeket a második albekezdés szerint mint a Közösség saját forrásait szedtek be) az azokat eredetileg beszedő tagállam köteles visszatéríteni ennek a tagállamnak. Ebben az esetben minden túlfizetést vissza kell téríteni annak a személynek, aki a terheket eredetileg megfizette.
Amennyiben azoknak a vámoknak és egyéb díjaknak az összege, amelyeket az azokat eredetileg beszedő tagállam beszedett és visszatérített, alacsonyabb, mint az abban a tagállamban fizetendő vámoknak és egyéb díjaknak az összege, ahol a jogsértést vagy szabálytalanságot ténylegesen elkövették, ennek a tagállamnak a közösségi vagy nemzeti rendelkezések értelmében be kell szednie a különbözetet.
A tagállamok vámigazgatási szervei megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy minden jogsértés és szabálytalanság ügyében eljárjanak, és hatékony szankciókat alkalmazzanak.
457d. cikk
(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy jogsértést vagy szabálytalanságot valamely ATA-igazolvány fedezete mellett végzett árutovábbítási művelet során vagy azzal összefüggésben követtek el, a vámhatóságok az ATA-egyezmény 6. cikkének (4) bekezdésében előírt határidőn belül értesítik az ATA-igazolvány jogosultját és a garanciavállaló egyesülete ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény A. melléklete 8. cikkének (4) bekezdésébent ◄ .
(2) Az ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott művelet szabályszerűségének a 457c. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítékát az ATA-egyezmény 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt határidőn belül kell benyújtani ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény A. melléklete 9. cikkének (1) bekezdése a) és b) pontjában ◄ .
(3) A vámhatóságok előtt a következők minősülnek a (2) bekezdés szerinti, hitelt érdemlő bizonyítéknak:
a) egy, a vámhatóságok által igazolt vám- vagy kereskedelmi okmány bemutatása, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó árukat a rendeltetési vámhivatalnál bemutatták;
b) egy harmadik országban kiállított, valamely vámeljárás alá vonást igazoló vámokmánynak vagy másolatának, illetve fénymásolatának bemutatása; ezt a másolati vagy fénymásolati példányt hitelesíttetni kell azzal a szervvel, amely az eredeti okmányt záradékkal látta el, az érintett harmadik ország hatóságával vagy pedig a tagállamok valamelyikének hatóságával;
c) az ATA-egyezmény 8. cikkében említett igazolás ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény A. melléklete 10. cikkében ◄ .
Az első albekezdés a) és b) pontjában említett okmányoknak tartalmazniuk kell a szóban forgó áruk azonosítását lehetővé tevő adatokat.
458. cikk
(1) A vámhatóságoknak minden tagállamban ki kell jelölniük egy koordinációs hivatalt az ATA-igazolvánnyal kapcsolatos jogsértésekre vagy szabálytalanságokra vonatkozó bármilyen eljárás lefolytatására.
Ezek a hatóságok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot a koordinációs hivatalok kijelöléséről és azok teljes címéről. E hivatalok jegyzékét közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában .
(2) A fizetendő vámok és egyéb díjak beszedéséért felelős tagállam meghatározása céljából azt a tagállamot kell az ATA-igazolvány fedezete mellett végrehajtott árutovábbítási művelet során elkövetett jogsértés vagy szabálytalanság – a ►M22 457c. cikk (3) bekezdését ◄ második albekezdése értelmében – felfedezése helyének tekinteni, amelyben az árukat megtalálták, vagy ha az árukat nem találták meg, akkor azt a tagállamot, amelynek koordinációs hivatalánál az igazolvány legutolsó betétlapja megtalálható.
459. cikk
(1) Amennyiben valamely tagállam vámhatósága megállapítja, hogy vámtartozás keletkezett, igényét a lehető legrövidebb időn belül be kell benyújtania annak a garanciavállaló egyesületnek, amellyel ez a tagállam kapcsolatban áll. Amennyiben a tartozás amiatt merült fel, hogy az ATA-igazolvánnyal kísért árukat az ATA-egyezményben ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény ◄ meghatározott időtartamon belül nem vitték ki újra,vagy vámjogi sorsukat nem rendezték, ezt az igényt legkorábban az igazolvány lejártától számított három hónap elteltével lehet elküldeni.
(2) Az igényt benyújtó koordinációs hivatalnak ugyanakkor lehetőség szerint az 59. mellékletben szereplő mintának megfelelően kiállított tájékoztatót kell küldenie annak a koordinációs hivatalnak, amelynek az illetékessége alá az ideiglenes behozatal vámhivatala tartozik.
A tájékoztatóhoz csatolni kell az el nem számolt okmány másolatát, amennyiben az a koordináló hivatalnak rendelkezésére áll. A tájékoztatót bármikor alkalmazni lehet, amikor szükséges.
460. cikk
(1) A 459. cikkben említett igényből eredő vámok és adók összegét a 60. mellékletben bemutatott elszámolásinyomtatvány-minta alapján kell kiszámolni, amelyet a csatolt útmutatónak megfelelően kell kitölteni.
Az elszámolási nyomtatványt az igény benyújtásától számított három hónapon belül, de legkésőbb a beszedési eljárás vámhatóság által történő megindításától számított hat hónapon belül az igény benyújtását követően is el lehet küldeni.
(2) A 461. cikkel összhangban és az abban foglaltak szerint az a tény, hogy ezt a nyomtatványt valamely garanciavállaló egyesületnek megküldi az a vámhatóság, amellyel ez a testület kapcsolatban áll, nem mentesíti a Közösségben működő többi garanciavállaló egyesületet a vámok és egyéb díjak megfizetése alól, ha megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot nem abban a tagállamban követték el, amelyben az eljárásokat megindították.
(3) Az elszámolási nyomtatványt szükség szerint két vagy három példányban kell kitölteni. Az első példányt az igényt érvényesítő tagállam vámhatóságával kapcsolatban álló garanciavállaló egyesületnek a részére kell kiállítani. A második példányt a kibocsátó koordinációs hivatal őrzi meg. Szükség esetén a kibocsátó koordinációs hivatal elküldi a harmadik példányt annak a koordinációs hivatalnak, amelynek illetékessége alá az ideiglenes behozatalivám-hivatal tartozik.
461. cikk
(1) Amennyiben megállapítják, hogy a jogsértést vagy szabálytalanságot nem abban a tagállamban követték el, amelyben az eljárást megindították, az első tagállam koordinációs hivatala a maga részéről lezárja az ügyet.
(2) Az eljárás lezárása érdekében a koordinációs hivatal megküldi a másik tagállam koordinációs hivatalának a birtokában lévő iratokat, és szükség esetén visszatérít a vele kapcsolatban álló garanciavállaló egyesületnek minden olyan összeget, amelyet az az egyesület adott esetben letétbe helyezett, vagy ideiglenesen kifizetett.
Az ügy azonban csak akkor zárható le, ha az első tagállam koordinációs hivatala a második tagállam koordinációs hivatalától megkapja a nyilatkozatot, amelyben közlik, hogy ez utóbbi tagállamban az ATA-egyezmény szabályainak megfelelően megindították az eljárást ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény ◄ . Ezt a nyilatkozatot a 61. mellékletben szereplő mintának megfelelően kell kiállítani.
(3) A behajtási eljárást a jogsértés vagy szabálytalanság helye szerinti tagállam koordinációs hivatala veszi át, és szükség esetén beszedi a vele kapcsolatban álló garanciavállaló egyesülettől az esedékes vámokat és egyéb díjakat az abban a tagállamban hatályban lévő mértéknek megfelelően, amelyben ez a hivatal található.
(4) Az eljárást az igazolvány lejártától számított egy éven belül át kell adni, feltéve, hogy a végleges kifizetés az ATA-egyezmény 7. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében még nem történt meg ►M26 vagy az Isztambuli Egyezmény A. melléklete 9. cikkének (1) bekezdése b) és c) pontja ◄ . Amennyiben ezt a határidőt túllépik, a ►M22 457c. cikk (3) bekezdését ◄ harmadik és negyedik albekezdését kell alkalmazni.
10. FEJEZET
Fuvarozás a 302. számú nyomtatvány fedezete mellett
462. cikk
(1) Amennyiben a Vámkódex 91. cikke (2) bekezdése e) pontjának, illetve a 163. cikke (2) bekezdése e) pontjának megfelelően az 1951. június 19-én Londonban aláírt, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló egyezményben előírt 302. számú nyomtatvány fedezete mellett szállítanak árut a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára, a Közösség vámterülete az említett nyomtatvány ilyen fuvarozáshoz történő felhasználására vonatkozó előírások alkalmazásában egyetlen területnek minősül.
(2) Amennyiben egy, az (1) bekezdésben említett szállítási művelet során az áruk valamely harmadik ország területén haladnak át, a 302. számú nyomtatvánnyal kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat azokon a pontokon kell elvégezni, ahol az áruk ideiglenesen elhagyják a Közösség vámterületét, illetve ahol az említett területre újra belépnek.
(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy 302. számú nyomtatvány fedezete mellett végrehajtott szállítási művelet során vagy azzal kapcsolatban egy meghatározott tagállamban jogsértést vagy szabálytalanságot követtek el, az esetleg fizetendő vámok és egyéb díjak beszedését – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a közösségi vagy nemzeti rendelkezések szerint az érintett tagállam végzi.
(4) A ►M22 457c. cikk (3) bekezdését ◄ értelemszerűen kell alkalmazni.
10a. FEJEZET
Eljárás a postai küldemények esetében
462a. cikk
(1) Amennyiben a Vámkódex 91. cikke (2) bekezdésének f) pontja alapján a Közösség vámterületének egyik pontjáról egy másik pontjára nem közösségi árukat szállítanak postai úton (beleértve a csomagküldeményt), a feladási hely szerinti tagállam vámhatóságai kötelesek gondoskodni a csomagoknak és a kísérő okmányoknak a 42. mellékletben bemutatott mintának megfelelő címkével történő ellátásáról.
(2) Amennyiben a közösségi árukat postai úton (beleértve a csomagküldeményt) a Közösség vámterületének olyan részére vagy olyan részéről szállítják, ahol a 77/388/EGK irányelv nem alkalmazandó, a feladási hely szerinti tagállam vámhatóságai kötelesek gondoskodni a csomagoknak és a kísérő okmányoknak a 42b. mellékletben bemutatott mintának megfelelő címkével történő ellátásáról.
▼M18 —————
III. CÍM
GAZDASÁGI VÁMELJÁRÁSOK
1. FEJEZET
Egynél több vámeljárásnál alkalmazandó alaprendelkezések
1. szakasz
Meghatározások
496. cikk
E cím alkalmazásában:
|
a) |
„vámeljárás”gazdasági vámeljárás; |
|
b) |
„engedély”a vámhatóság engedélye a vámeljárás alkalmazására; |
|
c) |
„egységes engedély”különféle vámigazgatásokat érintő vámeljárás alá vonásra és/vagy annak lezárására, a tárolásra, a későbbi feldolgozási műveletekre vagy felhasználásokra vonatkozó engedély; |
|
d) |
„engedélyes”az engedély birtokosa; |
|
e) |
„felügyeletet ellátó vámhivatal”az engedélyben megjelölt, az eljárás felügyeletére felhatalmazott vámhivatal; |
|
f) |
„eljárást megindító vámhivatal”az engedélyben megjelölt vámhivatal vagy vámhivatalok, amelyek felhatalmazást kaptak az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadására; |
|
g) |
„eljárást lezáró vámhivatal”az engedélyben megjelölt vámhivatal vagy vámhivatalok, amelyek felhatalmazást kaptak olyan vámáru-nyilatkozatok elfogadására, amelyek az árut a vámeljárás alá vonást követően, egy új engedélyezett vámjogi sors alá rendelik, illetve amelyek passzív feldolgozás esetén a szabad forgalomba hozatalra vonatkoznak; |
|
h) |
„háromszögforgalom”azt a forgalmat jelenti, ahol az eljárást lezáró vámhivatal nem egyezik meg az eljárást megindító vámhivatallal; |
|
i) |
„számviteli nyilvántartás”az engedélyes kereskedelmi, adózási vagy egyéb számviteli anyagait jelenti, vagy az ő nevében nyilvántartott ilyen adatokat; |
|
j) |
„nyilvántartás”az összes szükséges információt és technikai részletet tartalmazó adat bármilyen adathordozón, lehetővé téve a vámhatóságoknak a vámeljárások felügyeletét és ellenőrzését, különös tekintettel az áruk áramlására és vámjogi helyzetének változására; a vámraktározási eljárás nyilvántartását raktárnyilvántartásnak nevezzük; |
|
k) |
„fő végtermék”azok a végtermékek, amelyeknek az előállítására a vámeljárást engedélyezték; |
|
l) |
„melléktermék”azok a végtermékek, amelyek a feldolgozási folyamatnak az engedélyben meghatározott fő végtermékeken kívüli szükségszerű melléktermékei; |
|
m) |
„vámeljárás lezárására nyitva álló határidő”az az időtartam amelyen belül az árukat vagy termékeket az új engedélyezett vámjogi sors alá kell rendelni, ideértve – az esettől függően – az aktív feldolgozás után behozatali vámok visszafizetésének igénylése (vámvisszatérítési eljárás) érdekében, vagy passzív feldolgozás után a szabad forgalomba bocsátáskor a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség megszerzése érdekében. |
2. szakasz
Az engedély iránti kérelem
497. cikk
(1) Az engedély iránti kérelmet írásban a 67. mellékletben foglalt minta szerint kell benyújtani.
(2) A vámhatóság engedélyezheti az engedély megújításának vagy módosításának egyszerű, írásbeli kérelemmel történő igénylését.
(3) Az alábbi esetekben az engedély iránti kérelmet be lehet nyújtani írásbeli vámáru-nyilatkozattal, vagy adatfeldolgozási technika segítségével a rendes eljárás alkalmazásával:
a) aktív feldolgozásnál, amikor az 539. cikk szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, a helyettesítő árut érintő kérelmek kivételével;
b) vámfelügyelet melletti feldolgozásnál, ha az 552. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni;
c) ideiglenes behozatalnál, ideértve az ATA- vagy a CPD-igazolvány alkalmazását;
d) passzív feldolgozásnál: ha a feldolgozási művelet javításra vonatkozik, beleértve az előzetes behozatal nélküli szabványos csererendszert a következő esetekben:
i. előzetes behozatallal a szabványos csererendszert alkalmazó passzív feldolgozás utáni szabad forgalomba bocsátásnál;
ii. előzetes behozatal nélküli szabványos csererendszert alkalmazó passzív feldolgozás után a szabad forgalomba bocsátásnál, ha a meglévő engedély ilyen rendszerre nem vonatkozik, és a vámhatóság engedélyezi annak módosítását;
iii. passzív feldolgozás után szabad forgalomba bocsátásnál, amennyiben a feldolgozási művelet nem kereskedelmi jellegű árukat érint.
Az engedély iránti kérelmet a 229. cikk szerint ideiglenes behozatalra vonatkozó szóbeli vámáru-nyilatkozattal is be lehet nyújtani a 499. cikk harmadik albekezdése szerint kitöltött okmány bemutatása mellett.
Az engedély iránti kérelmet ideiglenes behozatalra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal a 232. cikk (1) bekezdése szerinti bármilyen más módon is be lehet nyújtani.
(4) Az ideiglenes behozatal esetét kivéve, az egységes engedély iránti kérelmet az (1) bekezdés szerint kell benyújtani.
(5) A vámhatóságok előírhatják, hogy az ideiglenes behozatalnak az 578. cikk szerint a behozatali vámok alóli teljes mentességgel történő engedélyezése iránti kérelmeket az (1) bekezdés szerint nyújtsák be.
498. cikk
A 497. cikk szerinti engedélyek iránti kérelmet a következőképpen kell benyújtani:
a) vámraktározás esetén: a vámraktárként jóváhagyandó hely vagy azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol a kérelmező főkönyveit tartják;
b) aktív feldolgozásnál és vámfelügyelet melletti feldolgozásnál: az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol a feldolgozási műveletet elvégzik;
c) ideiglenes behozatalnál: az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol az árut felhasználják az 580. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül;
d) passzív feldolgozásnál az azon hely szerint illetékes kijelölt vámhatósághoz, ahol az ideiglenes kivitelre bejelentett áruk találhatók.
499. cikk
Amennyiben a vámhatóságok szerint a kérelemben foglalt információk bármelyike nem kielégítő, a kérelmezőtől további részletes adatok szolgáltatását lehet kérni.
A vámhatóságoknak, különösen, amikor a kérelmet vámáru-nyilatkozat kiállításával lehet benyújtani, a 220. cikk sérelme nélkül elő kell írniuk hogy a kérelemhez csatolják a nyilatkozattevő által készített, legalább a következő információt tartalmazó dokumentumot, kivéve, ha az ilyen információt szükségtelennek tartják, vagy az az írásbeli vámáru-nyilatkozathoz felhasznált nyomtatványon megadható:
a) a kérelmező, a nyilatkozattevő és a feldolgozó neve és címe;
b) a feldolgozás vagy az áru felhasználásának jellege;
c) az áru és a végtermékek műszaki leírása és azonosításuk módja;
d) a 70. mellékletnek megfelelően a gazdasági feltételek kódja;
e) a becsült elszámolási kulcs vagy a kulcs meghatározásának módszere;
f) a vámeljárás lezárására nyitva álló becsült határidő;
g) a javasolt eljárást lezáró vámhivatal;
h) a feldolgozás vagy felhasználás helye;
i) javasolt átszállítási alakiságok;
j) szóbeli vámáru-nyilatkozat esetén az áru értéke és mennyisége.
Amennyiben a második albekezdésben említett dokumentumot egy ideiglenes behozatalra vonatkozó szóbeli vámáru-nyilatkozat mellett mutatják be, azt két példányban kell elkészíteni, és egy példányt a vámhatóságnak kell záradékolnia és a nyilatkozattevőnek átadnia.
3. szakasz
Egységes engedély
500. cikk
(1) Ha egységes engedély iránti kérelmet nyújtanak be, az érintett vámhatóságok előzetes hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően.
(2) Ideiglenes behozatal esetén az első felhasználás helye szerint kijelölt vámhatóságnak kell benyújtani a kérelmet az 580. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül.
Más esetekben a kérelmet a kérelmezőnek a számviteli alapú ellenőrzést lehetővé tevő főkönyvei vezetésének és egyben az engedély szerinti raktározási, feldolgozási vagy ideiglenes kiviteli műveletek legalább egy része elvégzésének helye szerint illetékes vámhatóságnál kell benyújtani.
Azokban az esetekben, amikor az első vagy a második albekezdés alapján nem határozható meg az illetékes vámhatóság, a kérelmet a kérelmezőnek a számviteli alapú ellenőrzést lehetővé tevőfőkönyvei vezetésének helye szerint illetékes vámhatóságnál kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerint kijelölt vámhatóságok továbbítják a kérelmet és az engedély tervezetét a többi érintett vámhatóságnak, amelyek 15 napon belül nyugtázzák a kézhezvétel időpontját.
A többi érintett vámhivatal az engedély-tervezet kézhezvételének napjától számított 30 napon belül közli esetleges kifogásait. Amennyiben az ilyen kifogásokat ezen határidőn belül közölték és megállapodás nem született, a kérelmet el kell utasítani abban a részében, amelyre vonatkozóan a kifogások felmerültek.
(4) A vámhatóságok az engedélyt kiadhatják, amennyiben az engedélytervezetre 30 napon belül nem érkezett kifogás.
Az egyeztetett engedély másolatát meg kell küldeni az összes érintett vámhatóságnak.
501. cikk
(1) Amennyiben két vagy több vámigazgatás általánosságban megállapodik az egységes engedély megadásának szempontjairól és feltételeiről, az említett vámigazgatások megállapodhatnak abban is, hogy az 500. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulást, illetve az 500. cikk (4) bekezdése második albekezdése szerinti tájékoztatást egyszerű értesítéssel váltják fel.
(2) Az értesítés mindig elegendő, amikor:
a) az egységes engedélyt megújítják, azon kisebb jelentőségű módosítást hajtanak végre, megsemmisítik vagy visszavonják;
b) az egységes engedély iránti kérelem ideiglenes behozatalra vonatkozik, és azt nem kell a 67. melléklet szerinti minta alkalmazásával benyújtani.
(3) Értesítésre nincs szükség, amikor:
a) a különféle vámigazgatásokat érintő egyetlen elem az aktív vagy passzív feldolgozás alatti háromszögforgalom az összegző adatlapok alkalmazása nélkül;
b) ATA- vagy CPD-igazolványokat használnak;
c) az ideiglenes behozatalra vonatkozó engedélyt szóbeli vámáru-nyilatkozat vagy bármilyen más módon tett vámáru-nyilatkozat elfogadásával adják meg.
4. szakasz
Gazdasági feltételek
502. cikk
(1) Kivéve azt az esetet, ha a 3., 4., vagy 6. fejezet szerint a gazdasági feltételeket teljesítettnek tekintik, az engedély nem adható meg anélkül, hogy a vámhatóságok megvizsgálnák a gazdasági feltételeket.
(2) Az aktív feldolgozási eljárásoknál (3. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania a közösségi források alkalmazásának gazdaságilag lehetetlen voltát, figyelembe véve különösen a következő ismérveket, amelyek részleteit a 70. melléklet B. része tartalmazza:
a) a tervezett feldolgozási műveletekhez behozni szándékozott árukkal azonos minőségű és műszaki jellemzőkkel rendelkező, a Közösségben előállított áruk rendelkezésre állásának hiánya;
b) árkülönbség a Közösségben előállított áruk, illetve a behozni szándékozott áruk között;
c) szerződéses kötelezettségek.
(3) A vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásokhoz (4. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy a nem közösségi források felhasználása lehetővé teszi-e a feldolgozási tevékenységek létrehozását vagy fenntartását a Közösségben.
(4) A passzív feldolgozási eljárásoknál (6. fejezet) a vizsgálatnak meg kell állapítania, hogy:
a) a feldolgozás Közösségen kívüli elvégzése várhatóan okoz-e súlyos hátrányt a Közösség feldolgozói számára; vagy
b) a feldolgozásnak a Közösségben történő elvégzése gazdaságilag lehetetlen-e, vagy műszaki okok miatt vagy szerződéses kötelezettségek miatt nem megvalósíthatatlan-e.
503. cikk
A gazdasági feltételek vizsgálata a Bizottság bevonásával, akkor lehetséges, ha:
a) az érintett vámhatóságok az engedély kiadása előtt vagy után konzultálni kívánnak;
b) egy másik vámigazgatás kifogással él a kiadott engedéllyel kapcsolatban;
c) azt a Bizottság kezdeményezi.
504. cikk
(1) Ha az 503. cikk szerinti vizsgálatot kezdeményeznek, az ügyiratot meg kell küldeni a Bizottságnak. Tartalmaznia kell a már elvégzett vizsgálat eredményeit.
(2) A Bizottság visszaigazolja ennek kézhezvételét, vagy tájékoztatja az érintett vámhatóságokat, amennyiben saját kezdeményezésére jár el. A Bizottság a vámhatóságokkal folytatott konzultáció során eldönti, hogy a bizottságban szükséges-e a gazdasági feltételek vizsgálata.
(3) Amennyiben az esetet a bizottság elé terjesztik, a vámhatóságok tájékoztatják a kérelmezőt vagy az engedélyest az ilyen eljárás kezdeményezéséről, és amennyiben a kérelem elbírálása még nem fejeződött be, arról, hogy az 506. cikkben meghatározott határidőt felfüggesztették.
(4) Az érintett vámhatóságok és minden más hasonló engedélyekkel vagy kérelmekkel foglalkozó vámhatóság figyelembe veszi a bizottság következtetéseit.
Az ilyen következtetésben elrendelhető annak az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában való közzététele.
5. szakasz
Határozat az engedélyről
505. cikk
A határozathozatalra illetékes vámhatóságok az engedélyt a következőképpen adják meg:
a) a 497. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem esetén a 67. mellékletben foglalt nyomtatvány alkalmazásával;
b) a 497. cikk (3) bekezdése szerinti kérelem esetén a vámáru-nyilatkozat elfogadásával;
c) a megújítás vagy módosítás iránti kérelem esetén bármilyen megfelelő módon.
506. cikk
A kérelmezőt tájékoztatni kell az engedély kiadására vonatkozó határozatról, illetve a kérelem elutasításának indokairól a kérelem benyújtásától vagy attól a naptól számított 30 napon, illetve vámraktározási eljárás esetén 60 napon belül, hogy a vámhatóság megkapta a kért hiányzó vagy további információt.
Ezek a határidők nem vonatkoznak az egységes engedély esetére, kivéve, ha azt az 501. cikk alapján adták ki.
507. cikk
(1) Az 508. cikk sérelme nélkül, az engedély a kibocsátásának napján, vagy az abban foglalt bármely későbbi időpontban lép hatályba. Magánvámraktár esetén a vámhatóságok kivételesen közölhetik a vámeljárás alkalmazásával való egyetértésüket még az engedély tényleges kibocsátása előtt.
(2) Vámraktározási eljárásoknál az engedély érvényességi időtartamára határidőt nem lehet megállapítani.
(3) Aktív feldolgozásnál, vámfelügyelet melletti feldolgozásnál és passzív feldolgozásnál az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a három évet az engedély hatálybalépésének napjától számítva, kivéve megfelelő indok esetén.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a 73. melléklet A. része szerinti aktív feldolgozás alá tartozó áruknál az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.
Az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben ( 10 ) említett tej és tejtermékek esetén az érvényesség időtartama nem haladhatja meg a három hónapot.
508. cikk
(1) A vámraktározási eljárások kivételével a vámhatóságok kiadhatnak visszamenőleges hatályú engedélyt is.
A (2) és (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a visszamenőleges hatályú engedély legkorábban azon a napon léphet hatályba, amikor a kérelmet benyújtották.
(2) Amennyiben a kérelem ugyanolyan fajtájú műveletre és árukra vonatkozó engedély megújítását érinti, az engedély az eredeti engedély lejáratának napjára visszamenőleges hatállyal is kiadható.
(3) Rendkívüli körülmények között, az engedély visszamenőleges hatálya tovább bővíthető, de a kérelem benyújtásának napját megelőző 1 évnél nem hosszabb időre, feltéve, hogy igazolt gazdasági szükségszerűség áll fenn, valamint:
a) a kérelem nem kapcsolódik csalás kísérletéhez vagy nyilvánvaló hanyagsághoz;
b) az 507. cikk alapján megadható érvényességi időtartamot nem lépik túl;
c) a kérelmező számviteli nyilvántartásai igazolják, hogy a vámeljárás összes követelményei teljesítettnek tekinthetők, illetve ahol helyénvaló, az áru beazonosítható az érintett időszakban, és az ilyen számviteli nyilvántartások lehetővé teszik a vámeljárás ellenőrzését; valamint
d) az áru helyzetének szabályossá tételéhez szükséges összes alakiság elvégezhető, ideértve, szükség esetén, a vámáru-nyilatkozat érvénytelenítését.
6. szakasz
A vámeljárások lefolytatásával kapcsolatos egyéb rendelkezések
1. alszakasz
Általános rendelkezések
509. cikk
(1) A közösségi jogi aktusokban előírt kereskedelempolitikai intézkedések a nem közösségi áruk vámeljárás alá vonásakor csak annyiban alkalmazandók, amennyiben azok az áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetésére vonatkoznak.
(2) Amikor aktív feldolgozási eljárásokból nyert, a 75. mellékletben említetteken kívüli végtermékeket bocsátanak szabad forgalomba, az alkalmazandó kereskedelempolitikai intézkedések azok, amelyeket a behozott áruk szabad forgalomba bocsátására kell alkalmazni.
(3) Amikor a vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó eljárás során nyert végtermékeket szabad forgalomba bocsátják, az ilyen termékekre alkalmazandó kereskedelempolitikai intézkedéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a behozott árukra is vonatkoznak az ilyen intézkedések.
(4) Amikor a közösségi jogi aktusok a szabad forgalomba bocsátáskor írnak elő kereskedelempolitikai intézkedéseket, az ilyen intézkedéseket nem kell alkalmazni a passzív feldolgozás utáni szabad forgalomba bocsátott végtermékekre, amennyiben:
— azok megtartották közösségi származásukat a Vámkódex 23. és 24. cikke szerint,
— javításról volt szó, beleértve a szabványos csererendszert,
— a Vámkódex 123. cikke szerinti egymást követő feldolgozási műveletek után történik.
510. cikk
A Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül, a felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyezheti, hogy a vámáru-nyilatkozatot az engedélyben meghatározott vámhivataltól eltérő, más vámhivatalnál mutassák be. A felügyeletet ellátó vámhivatal meghatározza tájékoztatásának módját.
2. alszakasz
Átszállítások
511. cikk
Az engedélyben meg kell határozni, hogy lehetséges-e, illetve milyen feltételekkel a felfüggesztő eljárások alá vont áru vagy termékek mozgása különféle helyek között, vagy egy másik engedélyes helyiségébe vagy területére a vámeljárás lezárása nélkül (átszállítás), ugyanakkor – az ideiglenes behozatal esetét kivéve – a nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettség fenntartásával.
Az átszállítás nem lehetséges, amikor az áruk indulásának vagy érkezésének helye egy B-típusú vámraktár.
512. cikk
(1) Az ugyanazon engedélyben megjelölt különféle helyek közötti átszállítás vámalakiságok nélkül elvégezhető.
(2) Az eljárást megindító vámhivataltól az engedélyes vagy az üzemeltető létesítményébe vagy a felhasználás helyére történő átszállítás a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat mellett lehetséges.
(3) A vámeljárások mellett a kiléptető vámhivatalhoz történő átszállítás újrakivitel céljából lehetséges. Ebben az esetben a vámeljárás nem zárható le mindaddig, míg az újrakivitelre bejelentett áruk vagy termékek ténylegesen el nem hagyják a Közösség vámterületét.
513. cikk
Az egyik engedélyestől a másiknak történő átszállítás csak akkor lehetséges, ha az utóbbi az átadott árukat vagy termékeket a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására vonatkozó engedély alapján vonja vámeljárás alá. A vámhatóságok értesítését és a 266. cikkben említett áruk vagy termékek nyilvántartásba vételét akkor kell megtenni, amikor azok a második engedélyes helyiségébe vagy területére megérkeznek. Nem szükséges előírni a kiegészítő vámáru-nyilatkozatot.
Ideiglenes behozatal esetén az egyik engedélyestől a másikhoz történő átszállítás akkor is lehetséges, amikor az utóbbi az árut a rendes eljárás alkalmazásával írásbeli vámáru-nyilatkozattal vonja vámeljárás alá.
A 68. cikk határozza meg az elvégzendő alakiságokat. Az áruk vagy termékek kézhezvételekor a második engedélyes köteles azokat vámeljárás alá vonni.
514. cikk
A 44c. mellékletben foglalt magas kockázatot képviselő áruk átszállítására kezességgel kell fedezetet nyújtani az árutovábbítási eljárásban előírtakkal egyenértékű feltételek mellett.
3. alszakasz
Nyilvántartások
515. cikk
A vámhatóságok előírják az engedélyes, a feldolgozó vagy a kijelölt raktárüzemeltető számára a nyilvántartások vezetését, kivéve az ideiglenes behozatal esetét, illetve amikor ezt nem tartják szükségesnek.
A vámhatóságok a vonatkozó részletes adatokat tartalmazó meglévő számviteli nyilvántartásokat is jóváhagyhatják nyilvántartásként.
A felügyeletet ellátó vámhivatal előírhatja, hogy a vámeljárások alá vont áruk mindegyikéről vagy némelyikéről leltárt készítsenek.
516. cikk
Az 515. cikkben említett nyilvántartások, valamint ahol megkövetelik, az 581. cikk (2) bekezdése alapján az ideiglenes behozatalra vonatkozó nyilvántartásoknak a következő információkat kell tartalmaznia:
a) a vámeljárás alá vonáshoz használt vámáru-nyilatkozat(ok)hoz a 37. mellékletben meghatározott minimumlista rovataiban lévő információkat;
b) a vámáru-nyilatkozatok adatait, amelyek révén az áruk vámjogi sorsát meghatározzák a vámeljárás lezárásához;
c) a vámeljárás alá vonáshoz, illetve annak lezárásához kapcsolódó vámokmányok és minden más okmány keltét és hivatkozási adatait;
d) a feldolgozási műveletek jellegét, a kezelés vagy ideiglenes használat típusát;
e) az elszámolási kulcsot, illetve adott esetben kiszámításának módszerét;
f) az áruk nyomon követését lehetővé tévő információt, ideértve azok fellelhetőségét és az esetleges átszállítás adatait;
g) az áruk azonosításához szükséges kereskedelmi vagy műszaki leírásokat;
h) a helyettesítő árukkal működő aktív feldolgozási eljárásokban történő árumozgások figyelemmel kísérését lehetővé tévő adatokat.
A vámhatóságok azonban mellőzhetik ezt az előírást az ilyen információ egy részére, ahol ez nem érinti hátrányosan a raktározandó, feldolgozandó vagy felhasználandó árukra vonatkozó vámeljárások ellenőrzését vagy felügyeletét.
4. alszakasz
Elszámolási kulcs és számítási módszere
517. cikk
(1) Ahol a 3., 4., és 6. fejezetek alá tartozó vámeljárásoknál releváns, az engedélyben vagy az áruk vámeljárás alá vonásának idején kell meghatározni az elszámolási kulcsot vagy a kulcs meghatározásának módszerét, ideértve az átlagos kulcsokat is. Amennyire csak lehetséges, az ilyen kulcsokat termelési vagy műszaki adatok alapján kell meghatározni, vagy ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor az ugyanilyen típusú műveletekre vonatkozó adatok alapján.
(2) Különleges körülmények esetén a vámhatóságok azt követően is meghatározhatják az elszámolási kulcsot, hogy az árukat vámeljárás alá vonták, de nem később, mint amikor az új vámjogi sorsát meghatározzák.
(3) Az aktív feldolgozásra a 69. mellékletben meghatározott átalány elszámolási kulcsokat kell alkalmazni az ott említett műveletekre.
518. cikk
(1) Ki kell számítani a végtermékekbe beépített behozott/ideiglenesen kivitt áruk részarányát annak érdekében, hogy:
— meg lehessen határozni a felszámítandó behozatali vámokat,
— meg lehessen határozni a vámtartozás felmerülésekor levonandó összeget, vagy
— kereskedelempolitikai intézkedéseket alkalmazni lehessen.
Ezeket a számításokat a mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer vagy az értékkulcs szerinti elszámolás szerint kell elvégezni, ahogyan helyénvaló, vagy bármilyen más módszerrel, amely hasonló eredményeket ad.
A számítás céljára a aktív feldolgozás végtermékei magukban foglalják a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékekeit vagy a közbenső feldolgozási szakaszban lévő termékeket is.
(2) A mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni, amikor:
a) a feldolgozási műveletből csak egyfajta végtermék származik; ebben az esetben az olyan végtermékek mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyiségét, amelyre a vámtartozás felmerül, ez utóbbi termékkategóriára arányosan a végtermékek teljes mennyisége százalékaként kell kimutatni;
b) a feldolgozási műveletekből többfajta végtermék származik, és az importált/ideiglenesen exportált áruk minden eleme megtalálható az ilyen végtermékek mindegyikében; ebben az esetben az adott végtermék mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyisége, amelyre a vámtartozás felmerül, arányos:
i. az adott meghatározott fajtájú végtermék, és a valamennyi végtermék összes mennyisége közötti aránnyal; függetlenül attól, hogy az adott fatájú végterméknél felmerült-e vámtartozás; valamint
ii. az olyan végtermékek mennyisége, amelyre a vámtartozás felmerül, és az ugyanolyan fajtájú végtermékek teljes mennyisége közötti aránnyal.
A veszteségeket nem lehet figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy az a) vagy b) pontban leírt módszerek alkalmazásának feltételei teljesültek-e. A 862. cikk sérelme nélkül, a veszteség a feldolgozási művelet során megsemmisült és különösen elpárolgás, kiszáradás, gáznemű állapotban történő kibocsátás vagy kilúgozás révén elvesztett behozott/ideiglenesen kivitt áruk részarányát jelenti. A passzív feldolgozásban azokat a melléktermékeket, amelyek hulladékot, selejtet, maradványokat, levágott részeket illetve maradékokat képeznek, veszteségként kell kezelni.
(3) Az értékkulcs szerinti elszámolás módszerét akkor kell alkalmazni, amikor a mennyiségi kulcs szerinti számítási módszer nem alkalmazható.
A vámtartozást keletkeztető adott végtermék mennyiségében jelenlévőnek tekintett behozott/ideiglenesen kivitt áruk mennyisége arányos:
a) az ilyen meghatározott fajtájú végterméknek az összes végtermék összértékének százalékában kifejezett értékével, függetlenül attól, hogy az adott fatájú végterméknél felmerült-e vámtartozás; valamint
b) a vámtartozást keletkeztető végtermékeknek az ilyen fajtájú végtermékek összértékének százalékában kifejezett értékével.
Az értékkulcs szerinti elszámolás alkalmazásánál felhasználandó érték a különféle végtermékekre a legutóbbi gyártelepi ár a Közösségben, vagy a hasonló vagy azonos termékek legutóbbi eladási ára a Közösségben, feltéve, hogy ezeket az árakat a vevő és az eladó közötti kapcsolat nem befolyásolta.
(4) Ha az értékről a (3) bekezdés szerint nem lehet meggyőződni, azt bármilyen ésszerű módszerrel meg lehet határozni.
5. alszakasz
Kiegyenlítő kamat
519. cikk
(1) Amennyiben aktív feldolgozás vagy ideiglenes behozatal alá tartozó végtermékek vagy importáruk tekintetében vámtartozás merül fel, az érintett időszakra vonatkozó behozatali vámok összegére kiegyenlítő kamat jár.
(2) Az Európai Központi Bank havi értesítőjének statisztikai mellékletében közölt 3 hónapos pénzpiaci kamatlábakat kell alkalmazni.
Az alkalmazandó kamatláb az a kamatláb, amelyet a vámtartozás felmerülésének hónapja előtt két hónappal arra a tagállamra alkalmaztak, ahol az engedélyben előírt első művelet vagy felhasználás megtörtént vagy meg kellett volna történnie.
(3) A kamatot havi kamatszámítással kell alkalmazni, amelynek időszaka azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amikor az importárut, amely után a vámtartozás keletkezett, először vonták vámeljárás alá. Az időszak annak a hónapnak az utolsó napján zárul, amelyben a vámtartozás felmerült.
Ha aktív feldolgozásról (vámvisszatérítési eljárás) van szó, és a Vámkódex 128. cikke (4) bekezdése alapján a szabad forgalomba bocsátást kérik, az időszak azt a hónapot követő hónap első napján kezdődik, amelyben a behozatali vámot visszafizették vagy elengedték.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:
a) amikor a figyelembe veendő időszak kevesebb, mint egy hónap;
b) ha a felmerült vámtartozásonként az alkalmazandó kiegyenlítő kamat összege nem haladja meg a 20 eurót;
c) ha annak érdekében merült fel a vámtartozás, hogy lehetővé tegye a preferenciális tarifális elbánás kérelmezését a Közösség és egy harmadik ország közötti, az adott országba történő behozatalról szóló megállapodás alapján;
d) ha a megsemmisítésből adódó hulladékot és maradékot bocsátják szabad forgalomba;
e) ha a 75. mellékletben említett melléktermékeket bocsátják szabad forgalomba, feltéve, hogy ezek arányban állnak a fő végtermékek kivitt mennyiségeivel;
f) ha a vámtartozás a Vámkódex 128. cikke (4) bekezdése alapján a szabad forgalomba bocsátás kérelmezése eredményeként merül fel, mindaddig, amíg a kérdéses termékek után fizetendő behozatali vámot még ténylegesen nem fizették vissza vagy engedték el;
g) amikor az engedélyes kéri a szabad forgalomba bocsátást, és bizonyítékot nyújt be arról, hogy nem az ő hanyagságából vagy csalásából adódó különös körülmények lehetetlenítik el vagy teszik gazdaságtalanná az újrakiviteli művelet elvégzését az általa eredetileg elvárt feltételek mellett, amit megfelelően alá is támasztott, amikor az engedélyt kérelmezte;
h) ahol felmerült a vámtartozás, és addig a mértékig, ameddig az ilyen adóssággal kapcsolatban készpénzletéttel biztosítékot nyújtottak;
i) amikor a Vámkódex 201. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint vámtartozás merült fel, vagy az olyan áruk szabad forgalomba bocsátása miatt merült fel, amelyeket az e rendelet 556–561., 563., 565., 568. cikke, az 573. cikke b) pontja illetve az 576. cikke alapján vontak ideiglenes behozatali vámeljárás alá.
(5) Azoknál az aktív feldolgozási műveleteknél, ahol a behozott áruk és/vagy végtermékek száma gazdaságtalanná teszi a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását, az érintett személy kérésére a vámhatóságok engedélyezhetik hasonló eredményeket adó egyszerűsített módszerek alkalmazását a kiegyenlítő kamat számításához.
6. alszakasz
A vámeljárás lezárása
520. cikk
(1) Amennyiben egyetlen engedély alapján a behozott vagy ideiglenesen kivitt árut két vagy több vámáru-nyilatkozat alapján vonják vámeljárás alá:
— felfüggesztő vámeljárás esetén az áruk vagy termékek új vámjogi sorsának meghatározását kell a vámeljárás lezárásának tekinteni a legkorábbi vámáru-nyilatkozat alapján vámeljárás alá vont kérdéses importtermékek vonatkozásában,
— aktív feldolgozás esetén (vámvisszatérítési rendszer) vagy passzív feldolgozás esetén úgy kell tekinteni, hogy a végterméket a legkorábbi vámáru-nyilatkozat alapján vámeljárás alá vont behozott vagy ideiglenesen kivitt árukból nyerték.
Az első albekezdés alkalmazása nem vezethet indokolatlan behozatali vámelőnyökhöz.
Az engedélyes kérheti a vámeljárás lezárását meghatározott behozott vagy ideiglenesen kivitt árukkal kapcsolatban.
(2) Ahol a vámeljárás alá vont árukat más árukkal együtt helyezték el, és azok teljes mértékben megsemmisültek vagy helyrehozhatatlanul elvesztek, a vámhatóság elfogadhatja az engedélyes által bemutatott bizonyítékot, amely jelzi a vámeljárás alá vont megsemmisült vagy elveszett áruk tényleges mennyiségét. Ahol az engedélyes ilyen bizonyítékot nem tud bemutatni, a megsemmisült vagy elveszett áruk mennyiségét az ilyen típusú, a megsemmisülés vagy elveszés felmerülésekor vámeljárás alatt lévő áruk arányára való hivatkozással kell megállapítani.
521. cikk
(1) Legkésőbb a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejártakor, függetlenül attól, hogy alkalmazták-e a Vámkódex 118. cikke (2) bekezdése második albekezdése szerinti összevonást:
— aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén a vámeljárás lezárásáról szóló igazolást a felügyeletet ellátó vámhivatalnak 30 napon belül kell benyújtani,
— aktív feldolgozás (vámvisszatérítési rendszer) esetén a behozatali vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó igényt 6 hónapon belül kell a felügyeletet ellátó vámhivatalnak benyújtani.
Ha különleges körülmények indokolják, a vámhatóság a határidőt meghosszabbíthatja még akkor is, ha már lejárt.
(2) Az igazolásnak vagy az igénylésnek, ha a felügyeletet ellátó vámhivatal eltérően nem rendelkezik, tartalmaznia kell:
a) az engedély hivatkozási adatait;
b) minden egyes típusú importáru mennyiségét, amelyek tekintetében a vámeljárás lezárását, a visszatérítést vagy elengedést igénylik, vagy a háromszögforgalmi rendszer alapján vámeljárás alá vont importárukat;
c) az importáruk KN-kódját;
d) az importárukra vonatkozó behozatali vámtételeket, illetve ahol alkalmazható, vámértéküket;
e) az importárut a vámeljárás alá vonó vámáru-nyilatkozatok adatait;
f) az aktív feldolgozás végtermékei vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékei vagy a változatlan állapotú áruk típusát és mennyiségét, azt a vámjogi sorsot, amelyet ezekhez meghatároztak, beleértve a vonatkozó vámáru-nyilatkozatok, más vámokmányok illetve bármilyen más, a vámeljárás lezárásához illetve a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőkhöz kapcsolódó egyéb dokumentum adatait;
g) az aktív feldolgozás végtermékei vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás végtermékei értékét, ha a vámeljárás lezárásához az értékkulcs szerinti elszámolásos módszert alkalmazzák;
h) az elszámolási kulcsot;
i) a fizetendő, illetve a visszafizetendő vagy elengedendő behozatali vámok összegét, valamint, ahol alkalmazandó, az esetlegesen fizetendő kiegyenlítő kamatot. Ahol ez az összeg az 546. cikk alkalmazására hivatkozik, erre utalni kell;
j) a vámfelügyelet melletti feldolgozás esetén a végtermékek KN-kódját és a vámérték meghatározásához szükséges elemeket.
(3) A felügyeletet ellátó vámhivatal állíthatja ki az elszámolási okmányt.
7. szakasz
Igazgatási együttműködés
522. cikk
A vámhatóságok a 70. mellékletben foglalt esetekben, az ott meghatározott határidőn belül és formátumban a következő információt közlik a Bizottsággal:
a) aktív feldolgozás és vámfelügyelet melletti feldolgozás tekintetében:
i. a kiadott engedélyeket;
ii. a visszautasított kérelmeket vagy a gazdasági feltételek nem teljesítése miatt érvénytelenített vagy visszavont engedélyeket;
b) passzív feldolgozás tekintetében:
i. a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdése szerint kiadott engedélyeket;
ii. a visszautasított kérelmeket vagy a gazdasági feltételek nem teljesítése miatt érvénytelenített vagy visszavont engedélyeket.
A Bizottság ezeket az adatokat a vámigazgatások számára hozzáférhetővé teszi.
523. cikk
A vámeljárások alkalmazásában érintett vámhivatalok számára a szükséges információ rendelkezésre bocsátása érdekében a 71. mellékletben előírt alábbi adatlapokat lehet az érdekelt személy kérelmére vagy a vámhatóságok kezdeményezésére kiadni, kivéve, ha a vámhatóságok az információcsere más eszközében állapodnak meg:
a) a vámraktározásnál az INF8 adatlapot, hogy közöljék az árukra alkalmazandó vámtartozás megállapításához szükséges elemeket, még mielőtt a szokásos kezelési módok megtörténnek;
b) aktív feldolgozásnál:
i. az INF1 adatlapot, a vámok összegére, a kiegyenlítő kamatra, a biztosítékra és kereskedelempolitikai intézkedésekre vonatkozó információ közlésére;
ii. az INF9 adatlapot a háromszögforgalomban más vámjogi sors alá rendelendő végtermékekre vonatkozó információ közlésére;
iii. az INF5 adatlapot az importáruk vámmentességének megszerzéséhez szükséges, a háromszögforgalomban az előzetes kivitelre vonatkozó információ közlésére;
iv. az INF7 adatlapot a vámvisszatérítési rendszerben a vámok visszafizetését vagy elengedését lehetővé tevő információ közlésére;
c) ideiglenes behozatalnál az INF6 adatlapot a vámtartozás, illetve a más helyre elszállított árukra már kivetett vámok összegének megállapításához szükséges elemek közlésére;
d) passzív feldolgozásnál az INF2 adatlapot a háromszögforgalomban az ideiglenesen kivitt árura vonatkozó információ közlésére, hogy részleges vagy teljes mentességet kapjanak a végtermékekre.
2. FEJEZET
Vámraktározás
1. szakasz
Általános rendelkezések
524. cikk
E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az „előfinanszírozott áruk” kifejezés olyan változatlan állapotban kivitelre szánt közösségi árukat jelent, amelyek a kivitelük előtt export-visszatérítéssel egyenlő összegű kifizetés alá esnek, ha az 565/80/EGK tanácsi rendelet ( 11 ) az ilyen kifizetést előírja.
525. cikk
(1) Amennyiben a vámraktár közvámraktár, a következő osztályozást kell alkalmazni:
a) A-típusú, ha a felelősséget a vámraktár üzemeltetője viseli;
b) B-típusú, ha a felelősséget a beraktározó viseli;
c) F-típusú, ha a vámraktárt a vámhatóság üzemelteti.
(2) Amennyiben a vámraktár magánvámraktár, és a felelősséget a vámraktár üzemeltetője viseli, aki ugyanaz a személy, mint a beraktározó, de nem szükségszerűen az áru tulajdonosa, a következő osztályozást kell alkalmazni:
a) D-típusú, ha a szabad forgalomba bocsátást helyi vámkezelési eljárásban végzik, és ez engedélyezhető az áruknak a vámeljárás alá vonásuk időpontjában figyelembe vett jellege, vámértéke és mennyisége alapján;
b) E-típusú, ha a vámeljárás alkalmazandó, ugyanakkor az árut nem szükséges vámraktárként jóváhagyott helyen tárolni;
c) C-típusú, amennyiben az a), illetve b) pont alatt meghatározott különleges helyzetek egyike sem érvényesül.
(3) Az E-típusú vámraktárra vonatkozó engedély előírhatja a D-típusnál meghatározott eljárások alkalmazását.
2. szakasz
Az engedély kiadásával kapcsolatos további feltételek
526. cikk
(1) Az engedély kiadásakor a vámhatóság meghatározza az A, B, C vagy D-típusú vámraktárként jóváhagyott helyiséget vagy bármilyen más helyet. Ilyen típusú vámraktárként jóváhagyhatnak átmeneti megőrzési raktárat is, vagy üzemeltethetik azokat F-típusú vámraktárként.
(2) Egyidejűleg egy adott hely nem hagyható jóvá egynél több vámraktárként.
(3) Amennyiben az áruk veszélyesek vagy várhatóan tönkretesznek más árukat, vagy más okoknál fogva igényelnek különleges létesítményeket, az engedély meghatározhatja, hogy az ilyen árukat csak a fogadásukra különlegesen felszerelt helyiségben vagy területen lehet tárolni.
(4) Az A, C, D és E-típusú vámraktárakat a 800/99/EK bizottsági rendelet ( 12 ) 40. cikke szerinti élelmiszerraktárként is jóvá lehet hagyni.
(5) Egységes engedély csak a magánvámraktárra adható ki.
527. cikk
(1) Engedély csak akkor adható ki, ha az áruk tervezett szokásos kezelési módjai, az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás nincsenek túlsúlyban az áruk raktározásához képest.
(2) Engedély nem adható ki, ha a vámraktár helyiségeit, illetve területeit vagy a megőrzési raktárakat kiskereskedelmi célra használják.
Az engedély azonban kiadható, amikor behozatali vámok alóli mentességgel kiskereskedelmi forgalomban értékesítik az árut:
a) utasoknak harmadik országokba irányuló forgalomban;
b) diplomáciai vagy konzuli megállapodások alapján;
c) nemzetközi szervezetek vagy a NATO-erők tagjainak.
(3) A Vámkódex 86. cikke második francia bekezdésének alkalmazásában, amikor azt vizsgálják, hogy a vámraktározási eljárás igazgatási költségei arányban állnak-e az érintett gazdasági igényekkel, a vámhatóságok egyebek között figyelembe veszik a vámraktár típusát és az ott alkalmazható eljárást.
3. szakasz
Raktárnyilvántartás
528. cikk
(1) Az A, C, D és E-típusú vámraktárban a vámraktár üzemeltetője a raktárnyilvántartások vezetésére kijelölt személy.
(2) Az F-típusú vámraktárban az üzemeltető vámhivatal raktárnyilvántartás helyett vámnyilvántartást vezet.
(3) A B-típusú vámraktárban raktárnyilvántartás helyett a felügyeletet ellátó vámhivatal a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatokat tartja meg.
529. cikk
(1) A raktárnyilvántartásnak minden időpontban mutatnia kell az éppen akkor vámraktározási eljárás alatt lévő árukészletet. A vámraktár üzemeltetőjének a vámhatóság által meghatározott időközönként az említett készletről jegyzéket kell benyújtania a felügyeletet ellátó vámhivatalhoz.
(2) A Vámkódex 112. cikke (2) bekezdésének alkalmazásakor, az áruknak a szokásos kezelési módok elvégzése előtt érvényes vámértékét kell feltüntetni a raktárnyilvántartásban.
(3) A raktárnyilvántartásban fel kell tüntetni az áruk ideiglenes kitárolására, illetve az 534. cikk (2) bekezdése szerinti közös raktározásban tárolt árukra vonatkozó információt.
530. cikk
(1) Amikor az árukat E-típusú vámraktár szerinti vámeljárás alá vonják, a raktárnyilvántartásba az árukat akkor kell felvenni, amikor azok az engedélyes raktározási létesítményébe beérkeznek.
(2) Ha a vámraktár átmeneti megőrzési raktárként is szolgál, az árukat akkor kell felvenni a raktárnyilvántartásba, amikor a vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot elfogadják.
(3) A vámeljárás lezárására vonatkozó bejegyzést legkésőbb akkor kell a raktárnyilvántartásba bevezetni, amikor az áruk elhagyják a vámraktárt, vagy az engedélyes raktározási létesítményét.
4. szakasz
A vámeljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezések
531. cikk
A nem közösségi áruk a 72. mellékletben felsorolt a szokásos kezelési módok alá vonhatók.
532. cikk
Az áruk ideiglenesen három hónapot meg nem haladó időtartamra tárolhatók ki. Amennyiben a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható.
533. cikk
A szokásos kezelési módok elvégzésére, vagy az áruknak a vámraktárból történő ideiglenes kitárolására vonatkozó engedély iránti kérelmet írásban, esetenként külön-külön kell a felügyeletet ellátó vámhivatalnak benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a vámeljárás alkalmazásához szükséges összes adatot.
Ilyen engedély adható a vámraktározási eljárás működtetésére vonatkozó engedély részeként is. Ilyen esetben a felügyeletet ellátó vámhivatalt az általa meghatározott módon kell értesíteni, hogy ilyen kezelést fognak végrehajtani, vagy hogy az árukat ideiglenesen kitárolják.
534. cikk
(1) Amikor közösségi árukat vámraktárban vagy vámraktározási eljárás alatt álló áruk tárolására használt raktározási létesítményben tárolnak, az ilyen áruk azonosítására különleges módszerek határozhatók meg, különösen az ilyen áruknak a vámraktározási eljárás alá vont áruktól való megkülönböztetése végett.
(2) A vámhatóság engedélyezheti a közös raktározást, amikor lehetetlen minden időpontban azonosítani az egyes árutípusok vámjogi helyzetét. Az előfinanszírozott árukat az ilyen engedélyből ki kell zárni.
A közösen raktározott áruknak ugyanazzal a nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazzal a kereskedelmi minőséggel és ugyanazokkal a műszaki jellemzőkkel kell rendelkezniük.
(3) Az áruk vámjogi sorsának meghatározása érdekében, valamint különleges körülmények között a (2) bekezdés második albekezdésének feltételeit teljesítő, azonosítható árukat akár közösségi áruknak, akár nem közösségi áruknak lehet tekinteni.
Az első albekezdés alkalmazása azonban nem vezethet olyan eredményre, hogy az adott vámjogi helyzetet rendelik az áruk egy olyan mennyiségéhez, amely nagyobb, mint az adott helyzetet ténylegesen rendelkező, vámraktárban vagy raktározási létesítményben tárolt mennyiség, amikor a vámjogi sorsra bejelentett árukat kitárolják.
535. cikk
(1) Amikor aktív feldolgozást vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási műveleteket végeznek a vámraktárban vagy a raktározási létesítményben, az 534. cikk rendelkezéseit értelemszerűen az ilyen vámeljárások alá vont árukra is alkalmazni kell.
Ahol azonban egyenértékű árukkal való helyettesítés nélküli aktív feldolgozásról vagy vámfelügyelet melletti feldolgozásról van szó, az 534. cikk közös raktározásra vonatkozó rendelkezései a közösségi árukra nem alkalmazhatók.
(2) A nyilvántartások bejegyzéseinek lehetővé kell tenniük a vámhatóságok számára, hogy a vámeljárások alatt álló összes áru, illetve termék pontos helyzetét mindenkor figyelemmel kísérhessék.
3. FEJEZET
Aktív feldolgozás
1. szakasz
Általános rendelkezések
536. cikk
E fejezet alkalmazásában:
|
a) |
„előzetes kivitel”azt a rendszert jelenti, amelyben a helyettesítő áruból nyert végtermékeket azelőtt viszik ki, hogy az importárukat a felfüggesztő eljárás alkalmazásával a vámeljárás alá vonnák; |
|
b) |
„bérmunka”a közvetlenül vagy közvetetten az engedélyes rendelkezésére bocsátott importáruk olyan feldolgozását jelenti, amelyet egy harmadik országban letelepedett megbízó nevében tett utasítások szerint végeznek el, általában kizárólag a feldolgozási költségek megfizetése ellenében. |
2. szakasz
Az engedély kiadásával kapcsolatos további feltételek
537. cikk
Engedély csak akkor adható ki, ha a kérelmezőnek szándékában áll a fő végterméket újra kivinni vagy kivinni.
538. cikk
A Vámkódex 114. cikke (2) bekezdése c) pontjának negyedik francia bekezdésében említett árukra is kiadható engedély a következők kivételével:
a) a végtermékek teszteléséhez vagy a javításra szorult importáruk hibájának felfedéséhez szükségesen kívüli üzemanyag és energiaforrás;
b) a végtermékek teszteléséhez, beállításához vagy visszavonásához szükségesen kívüli kenőanyagok;
c) berendezések és szerszámok.
539. cikk
(1) A gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, kivéve ott, ahol a kérelem a 73. mellékletben említett importárukra vonatkozik.
(2) Mindazonáltal a feltételeket teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a kérelem a 73. mellékletben említett importárukra vonatkozik, feltéve, hogy:
a) a kérelem:
i. nem kereskedelmi jellegű árukat érintő műveletekre;
ii. bérmunkaszerződésre;
iii. korábbi engedély alapján végzett feldolgozásból nyert végtermékek feldolgozására, amely engedélyt a gazdasági feltételek vizsgálatától függően adták ki;
iv. az 531. cikkben említett a szokásos kezelési módokra;
v. javításra;
vi. az 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúzának a 1902 11 00, illetve 1902 19 KN-kód alá tartozó tészta előállításához szükséges feldolgozására vonatkozik; vagy
b) kérelmezőnként és naptári évenként az egyes nyolcszámjegyű KN-kódok tekintetében az importáruk összesített értéke nem haladja meg a 150 000 eurót; vagy
c) a 3448/93/EK tanácsi rendelet ( 13 ) 11. cikke szerint, a 73. melléklet A. részében említett importárukról van szó, és a kérelmező az illetékes hatóság által kibocsátott, az ilyen áruknak a vámeljárás alá vonását engedélyező okmányt mutat be az ellátási mérleg alapján meghatározott mennyiség korlátai között.
540. cikk
Az engedélyben meg kell határozni a végtermékekben lévő importáruk azonosításának eszközeit és módszereit, valamint a helyettesítő árukat felhasználó műveletek megfelelő végrehajtásának feltételeit.
Az azonosítás ilyen módszerei vagy a feltételek magukban foglalhatják a nyilvántartások vizsgálatát.
3. szakasz
A vámeljárások lefolytatására vonatkozó rendelkezések
541. cikk
(1) Az engedélyben meg kell határozni, hogy a Vámkódex 114. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett és az importárukkal azonos nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazon kereskedelmi minőséggel és ugyanazon műszaki jellemzőkkel rendelkező helyettesítő áruk felhasználhatók-e feldolgozási műveletekre és milyen feltételek mellett.
(2) A helyettesítő áruknál engedélyezhető, hogy azok az előállítás előrehaladottabb fázisában legyenek, mint az importáruk, amikor az ilyen helyettesítő árukra tekintettel a feldolgozás lényeges részét az engedélyes vállalkozásában, vagy olyan vállalkozásban végzik, ahol a műveletet az ő nevében hajtják végre, kivéve a kivételes esetekben.
(3) A 74. melléklet szerinti különleges rendelkezéseket kell alkalmazni az e mellékletben említett árukra.
542. cikk
(1) Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt. Amennyiben a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható akkor is, ha az eredetileg meghatározott határidő már lejárt.
(2) Amennyiben a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő egy adott napon lejár a vámeljárás alá vont összes árura vonatkozóan egy adott határidőn belül, az engedély előírhatja, hogy a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt automatikusan meg kell hosszabbítani az ilyen napon még vámeljárás alatt álló összes árura. Azonban a vámhatóságok előírhatják, hogy az ilyen árukra nézve egy új vámjogi sorsot határozzanak meg az általuk megadott határidőn belül.
(3) Függetlenül attól, hogy használnak-e összesítést vagy a (2) bekezdést alkalmazzák-e, a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő az alábbi végtermékekre vagy változatlan állapotú árura nem haladhatja meg:
a) a négy hónapot az 1255/1999/EK rendelet 1. cikkében említett tej és tejtermékek esetén;
b) a két hónapot a Kombinált Nómenklatúra 1. árucsoportjába tartozó állatok hízlalás nélküli vágása esetén;
c) a három hónapot a 0104és 0105KN-kód alá tartozó állatok hízlalása (beleértve a vágást is, ahol releváns) esetén;
d) a hat hónapot a Kombinált Nómenklatúra 1. árucsoportjába tartozó egyéb állatok hízlalása (beleértve a vágást is, ahol releváns) esetén;
e) a hat hónapot húsfeldolgozás esetén;
f) a hat hónapot az 565/80/EGK rendelet 1. cikkében említett, az export-visszatérítésnél előlegfizetésre jogosult egyéb olyan mezőgazdasági termékek feldolgozása esetén, amelyeket ugyanezen rendelet 2. cikke b) vagy c) pontjában említett termékké vagy áruvá dolgoznak fel.
Ahol egymást követő feldolgozási műveleteket végeznek, vagy a kivételes körülmények indokolják, a fenti határidők kérelemre meghosszabbíthatók, de a teljes határidő nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.
543. cikk
(1) Előzetes kivitel esetén az engedélyben meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül a nem közösségi árukat vámeljárásra be kell jelenteni, figyelembe véve a beszerzéshez és a Közösségbe történő szállításhoz szükséges időt.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő nem haladhatja meg:
a) a három hónapot a piacok közös szervezésének hatálya alá tartozó áruknál,
b) a hat hónapot minden egyéb árura.
A hathónapos határidő azonban meghosszabbítható, amennyiben az engedélyes megindokolt kérelmet nyújt be, feltéve, hogy a teljes határidő nem haladja meg a 12 hónapot. Amennyiben a körülmények indokolják, a meghosszabbítás engedélyezhető azt követően is, hogy az eredeti határidő lejárt.
544. cikk
A vámeljárások lezárása vagy a behozatali vámok visszafizetése iránti igénylés alkalmazásában, az alábbiakat kell újrakivitelnek vagy kivitelnek tekinteni:
a) a végtermékeknek olyan személyeknek történő leszállítását, akik behozatali vámok alóli mentességre jogosultak A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-i Bécsi Szerződés, vagy A konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-i Bécsi Szerződés, vagy más konzuli egyezmények, vagy a különleges missziókról szóló, 1969. december 16-i New York-i egyezmény alapján;
b) a végtermékeknek a valamely tagállam területén állomásozó más országok fegyveres erőinek történő leszállítását, amikor az ilyen tagállam a 918/83/EGK rendelet 136. cikke szerint különleges behozatali vámok alóli mentességet biztosít;
c) polgári légi jármű leszállítását; a felügyeletet ellátó vámhivatal azonban azzal a feltétellel engedélyezi a vámeljárás lezárását azt követően, hogy az importárut első alkalommal használták fel polgári légi járművek vagy azok részeinek gyártására, javítására, módosítására vagy átalakítására, hogy az engedélyes nyilvántartásai lehetővé teszik annak igazolását, hogy a vámeljárást helyesen alkalmazzák és működtetik;
d) űrjármű és hozzá kapcsolódó berendezés leszállítását; azonban a felügyeletet ellátó vámhivatal azzal a feltétellel engedélyezi a vámeljárás lezárását azt követően, hogy az importárut első alkalommal használták fel műholdak, az őket feljuttató berendezések és a földi állomások berendezései, illetve az ilyen rendszerek integráns elemeit képező részeinek gyártására, javítására, módosítására vagy átalakítására, hogy az engedélyes nyilvántartásai lehetővé teszik annak igazolását, hogy a vámeljárást helyesen alkalmazzák és működtetik;
e) olyan melléktermékek elhelyezését a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, amelyek vámfelügyelet melletti megsemmisítése környezetvédelmi okok miatt tilos; emiatt az engedélyesnek kell bizonyítania, hogy a vámeljárás lezárása a szokásos szabályok szerint lehetetlen vagy nem gazdaságos.
4. szakasz
A felfüggesztő eljárás lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
545. cikk
(1) A Vámkódex 115. cikke szerint a helyettesítő áruk feldolgozási műveletekre történő felhasználása nem függ az áruk vámeljárás alá vonására vonatkozó alakiságoktól.
(2) A helyettesítő áruk és az azokból előállított végtermékek nem közösségi árukká válnak, és az importáruk közösségi árukká válnak a vámeljárások lezárásáról szóló nyilatkozat elfogadásának időpontjában.
Ha azonban az importárukat a vámeljárások lezárása előtt piaci forgalomba hozzák, vámjogi helyzetüket a piaci forgalomba hozatal időpontjában változtatják meg. Kivételes esetekben, amikor a helyettesítő áruktól nem várják el, hogy abban az időpontban jelen legyenek, a vámhatóság az engedélyes kérésére engedélyezheti, hogy a helyettesítő áruk egy későbbi, ésszerű határidőn belül általuk meghatározott időpontban legyenek jelen.
(3) Előzetes kivitel esetén:
— a végtermékek a kiviteli nyilatkozat elfogadásakor válnak nem közösségi árukká, azzal a feltétellel, hogy az importárukat vámeljárás alá vonják,
— az importáruk a vámeljárás alá vonásuk időpontjában válnak közösségi árukká.
546. cikk
Az engedélyben meg kell határozni, hogy a végtermékek vagy a változatlan állapotú áruk vámáru-nyilatkozat nélkül is szabad forgalomba bocsáthatók-e a tiltó vagy korlátozó intézkedések sérelme nélkül. Ebben az esetben akkor kell az ilyen árukat szabad forgalomba bocsátottnak tekinteni, ha azok vámjogi sorsát a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejáratakor nem határozták meg.
A Vámkódex 218. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alkalmazásában a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozatot a vámeljárás lezárásáról szóló igazolás bemutatásakor kell benyújtottnak, elfogadottnak és a forgalomba bocsátást engedélyezettnek tekinteni.
A termékek vagy áruk piaci forgalomba hozatalukkor válnak közösségi árukká.
547. cikk
A végtermékek szabad forgalomba bocsátása esetén a vámáru-nyilatkozat 15., 16., 34., 41. és 42. rovataiban kell hivatkozni az importárukra. Alternatívaként, a vonatkozó információ szolgáltatható az INF1 adatlap vagy bármilyen más, a vámáru-nyilatkozatot kísérő egyéb okmányok segítségével is.
547a. cikk
Amennyiben az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozat elfogadásakor meghatározott célú felhasználásuk okán az importáruk kedvező tarifális elbánásra voltak jogosultak, a Vámkódex 121. cikkének (1) bekezdése alapján kiróható behozatali vámokat az adott meghatározott célú felhasználásnak megfelelő tétellel kell kiszámítani. Ez kizárólag akkor engedélyezett, ha a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó engedély megadható volt, valamint ha a kedvezményes tarifális elbánás nyújtásához kapcsolódó feltételeknek megfeleltek volna.
548. cikk
(1) A 75. melléklet határozza meg azoknak a végtermékeknek a listáját, amelyekre a Vámkódex 122. cikke a) pontja első francia bekezdése szerint a rájuk vonatkozó behozatali vámokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett listán nem szereplő végtermékek megsemmisülnek, azokat úgy kell kezelni, mintha újra kivitték volna őket.
549. cikk
(1) Amikor a végtermékeket vagy a változatlan állapotú árukat valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen, vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, lehetővé téve a vámeljárások lezárását, a vámjogi sors meghatározásához alkalmazott okmányokon vagy nyilvántartásokon vagy az őket helyettesítő bármiféle okmányokon a következő jelölések egyikét kell alkalmazni:
— Mercancías PA/S,
— AF/S-varer,
— AV/S-Waren,
— Εμπορεύματα ET/A,
— IP/S goods,
— Marchandises PA/S,
— Merci PA/S,
— AV/S-goederen,
— Mercadorias AA/S,
— SJ/S-tavaroita,
— AF/S-varor ►A2 , ◄
— Zboží AZS/P,
— ST/P kaup,
— IP/ATL preces,
— LP/S prekės,
— AF/F áruk,
— Oġġetti PI/S,
— Towary UCz/Z,
— AO/O blago,
— AZS/PS tovar.
(2) Amikor a vámeljárás alá vont importáruk meghatározott kereskedelempolitikai intézkedések alá tartoznak, és az ilyen intézkedéseket akkor is alkalmazni kell, amikor az árukat vagy változatlan állapotban, vagy végtermékek formájában valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, az (1) bekezdésben említett jelzést a következők valamelyikével kell kiegészíteni:
— Política comercial,
— Handelspolitik,
— Handelspolitik,
— Εμπορική πολιτική,
— Commercial policy,
— Politique commerciale,
— Politica commerciale,
— Handelspolitiek,
— Politica comercial,
— Kauppapolitiikka,
— Handelspolitik,
— Obchodní politika,
— Kaubanduspoliitika,
— Tirdzniecības politika,
— Prekybos politika,
— Kereskedelempolitika,
— Politika kummerċjali,
— Polityka handlowa,
— Trgovinska politika,
— Obchodná politika.
5. szakasz
A vámvisszatérítési eljárás lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
550. cikk
Amikor a vámvisszatérítéses rendszerben az árukra nézve az 549. cikk (1) bekezdésében említett vámjogi sorsot határozzák meg, az e rendelkezéshez előírt jelzések a következők:
— Mercancías PA/R,
— AF/T-varer,
— AV/R-Waren,
— Εμπορεύματα ET/E,
— IP/D goods,
— Marchandises PA/R,
— Merci PA/R,
— AV/T-goederen,
— Mercadorias AA/D,
— SJ/T-tavaroita,
— AF/R-varor,
— Zboží AZS/N,
— ST/T kaup,
— IP/ATM preces,
— LP/D prekės,
— AF/V áruk,
— Oġġetti PI/SR,
— Towary UCz/Zw,
— AO/P blago,
— AZS/SV tovar.
4. FEJEZET
vámfelügyelet melletti feldolgozás
551. cikk
(1) A vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó vámeljárás olyan áruknál alkalmazandó, amelyek feldolgozása alacsonyabb összegű behozatalai vámok alá tartozó termékeket eredményez, mint amekkora az importárukra alkalmazandó. A vámeljárás azokra az árukra is alkalmazandó, amelyeket műveleteknek kell alávetni ahhoz, hogy szabad forgalomba bocsátásukhoz a műszaki előírásoknak megfeleljenek.
(2) (542) cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett végtermékek vámértékének meghatározásához a nyilatkozattevő választhatja a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett bármelyik módszert, vagy az importáruk vámértékét, a feldolgozási költségekkel növelve. ►M22 A feldolgozási költség a végtermék előállítása során felmerülő összes költség, beleértve az általános költségeket és bármely felhasznált közösségi áru értékét. ◄
552. cikk
(1) A 76. melléklet A. részében említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.
A más típusú áruknál és műveleteknél a gazdasági feltételeket meg kell vizsgálni.
(2) A 76. melléklet B. részében említett, és az A. részében nem említett áru- és műveletfajtáknál a gazdasági feltételek vizsgálatára a bizottságban kerül sor. Az 504. cikk (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.
5. FEJEZET
Ideiglenes behozatal
1. szakasz
Általános rendelkezések
553. cikk
(1) A vámeljárás alatt álló állatoktól született állatokat, kivéve, ha kereskedelmi értékük elhanyagolható, nem közösségi áruknak és egyúttal a vámeljárás alatt állóknak kell tekinteni.
(2) A vámhatóságok biztosítják, hogy a teljes időtartam, melynek során az áruk az ugyanazon célból és ugyanazon engedélyes felelőssége mellett vámeljárás alatt állnak, ne haladja meg a 24 hónapot még akkor sem, ha a vámeljárást egy másik felfüggesztő vámeljárás alá vonással zárták le, és utóbb az árukat ismételten ideiglenes behozatal alá vonják.
Az engedélyes kérelmére azonban a vámhatóságok ezt az időtartamot meghosszabbíthatják, azzal idővel, amelynek során az árukat nem használják, az általuk meghatározott feltételek mellett.
(3) A Vámkódex 140. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában kivételes körülmény bármilyen olyan esemény, melynek eredményeként az árukat egy további időszakon át fel kell használni ahhoz, hogy az ideiglenes behozatali művelet célját elérjék.
(4) A vámeljárás alá vont áruknak ugyanabban az állapotban kell maradniuk.
A vámeljárásban megengedett a javítás és karbantartás, beleértve a nagyjavítást és a beállításokat, vagy az áruk állagmegőrzésére vagy a használatukra vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosítására irányuló intézkedéseket.
554. cikk
Ideiglenes behozatal a behozatali vámok alóli teljes mentességgel (a továbbiakban: behozatali vámok alóli teljes mentesség) csak az 555–578. cikk szerint adható meg. Ideiglenes behozatal a behozatali vámok alóli részleges mentességgel fogyasztási cikkekre nem adható.
2. szakasz
A behozatali vámok alóli teljes mentesség feltételei
1. alszakasz
Szállítóeszközök
555. cikk
(1) Ezen alszakasz alkalmazásában:
|
a) |
a „kereskedelmi célú felhasználás”a szállítóeszköznek személyek díjazás ellenében történő szállítására, illetve áruk akár ingyenesen, akár díjazás ellenében történő, ipari vagy kereskedelmi jellegű szállítására való felhasználását jelenti; |
◄
|
b) |
„magáncélú felhasználás”valamely szállítóeszköz kereskedelmi célú felhasználáson kívüli felhasználását jelenti; |
|
c) |
„belső forgalom”a Közösség vámterületén belül felszállt személyeknek, illetve berakodott áruknak a szállítását jelenti az említett területen belül történő kiszállás, illetve kirakodás céljával. |
(2) A szállítóeszközök magukban foglalják a szokásos pótalkatrészeket, tartozékokat és az őket kísérő felszerelést.
556. cikk
A raklapok a behozatali vámok alól teljes mentességben részesülnek.
A vámeljárás akkor is lezárásra kerül, amikor ugyanazon típusú és lényegében ugyanolyan értékű raklapokat kivisznek vagy újra kivisznek.
557. cikk
(1) Behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek a szállítótartályok, amennyiben azokat megfelelő és világosan látható helyen tartósan megjelölték a következő információval:
a) a tulajdonos vagy az üzemeltető azonosítása, amit vagy teljes neve vagy bevezetett azonosítója jelöl, kivéve az olyan jeleket, mint például embléma vagy zászló;
b) a kombinált vasúti-közúti fuvarozásnál használt csereszekrények kivételével a szállítótartály azonosító jelei és számai, melyet a tulajdonos vagy az üzemeltető ad meg; önsúlya, beleértve összes állandóan rögzített felszerelését;
c) a légi fuvarozásnál használt szállítótartályok kivételével az az ország, amelyhez a szállítótartály tartozik, vagy teljesen kiírva vagy az ISO alfa-2 országkód segítségével, amelyet az ISO 3166 vagy 6346 nemzetközi szabvány ír elő, vagy a nemzetközi közúti forgalomban gépjárműveknél a nyilvántartásba vétel országának jelzésére alkalmazott megkülönböztető kezdőbetűkkel, vagy a kombinált vasúti-közúti fuvarozásnál alkalmazott csereszekrényeknél, számokkal.
Amikor az engedély iránti kérelmet a 497. cikk (3) bekezdése c) pontjának első albekezdése szerint nyújtják be, a Közösség vámterületén képviselettel rendelkező személynek a szállítótartályokat figyelemmel kell kísérnie oly módon, hogy mindenkor közölhesse tartózkodási helyüket, valamint vámeljárás alá vonásuk, illetve annak lezárásának adatait.
(2) Az újrakivitel előtt a szállítótartályok használhatók belső forgalomban. Az ugyanazon tagállam területén belül berakodott és ott kirakodni szánt áruk szállítására azonban a szállítótartályokat csak egyszer lehet felhasználni a tagállamban való minden egyes tartózkodás során, akkor, amikor a szállítótartályoknak egyébként ezen a területen belül rakomány nélkül kellene az utat megtenniük.
(3) A 95/137/EK tanácsi határozattal ( 14 ) jóváhagyott, a nemzetközi fuvarozás közös használatú konténereinek vámkezeléséről szóló, 1994. január 21-i genfi egyezmény feltételei szerint, a vámhatóságok engedélyezniük kell a vámeljárások lezárását, amikor ugyanolyan típusú vagy ugyanolyan értékű szállítótartályokat kivisznek vagy újra kivisznek.
558. cikk
(1) A közúti, vasúti, légi, tengeri vagy belvízi szállítóeszközök a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amikor azokat:
a) a Közösség vámterületén kívül vették nyilvántartásba e területen kívül letelepedett személy nevében; azonban ha a szállítóeszközöket nem vették nyilvántartásba, a fenti feltétel teljesítettnek tekinthető, amennyiben a tulajdonos a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy;
b) e területen kívül letelepedett személy használja az 559., 560. és 561. cikk sérelme nélkül; valamint
c) kereskedelmi célú felhasználás esetén és a vasúti szállítóeszközök kivételével kizárólag olyan szállításra használják, amely a Közösség vámterületén kívül kezdődik vagy végződik; azonban felhasználhatók belső forgalomban, amennyiben a szállítás területén hatályos rendelkezések, különösen a beléptetésre és üzemeltetésre vonatkozók, így rendelkeznek.
(2) Amikor az (1) bekezdésben említett szállítóeszközöket egy, a Közösség vámterületén letelepedett bérbeadással foglalkozó szakszolgáltató e területen kívül letelepedett személynek adja újra bérbe, a szerződés hatálybalépésétől számított nyolc napon belül a szállítóeszközt újra ki kell vinni.
559. cikk
A Közösség vámterületén belül letelepedett személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amikor:
a) vasúti szállítóeszközöket ilyen személyek rendelkezésére bocsátanak olyan megállapodás alapján, miszerint az egyes hálózatok sajátjukként használhatják más hálózatok gördülőállományát;
b) a Közösség vámterületén nyilvántartásba vett közúti szállítóeszközhöz pótkocsit csatolnak;
c) a szállítóeszközöket vészhelyzettel kapcsolatban használják, és használatuk időtartama nem haladja meg az öt napot; vagy
d) a szállítóeszközöket bérbeadással foglalkozó szakszolgáltató cég használja öt napot nem meghaladó időtartamon belüli újrakivitel céljából.
560. cikk
(1) A Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek, amennyiben a szállítóeszközöket magáncélra használják alkalomszerűen, a nyilvántartás szerinti üzemeltető utasításai szerint, ha a üzemeltető a vámterületen tartózkodik a használat idején. Ilyen személyek a behozatali vámok alóli teljes mentességben részesülnek az írásos szerződés alapján bérbe vett szállítóeszköz magáncélú használata esetén is, ha azt alkalomszerűen arra használják:
a) hogy visszatérjenek a Közösségen belüli lakóhelyükre;
b) hogy elhagyják a Közösséget; vagy
c) ahol ezt általánosságban az érintett vámigazgatások engedélyezik.
(2) A szállítóeszközt újra ki kell vinni, vagy vissza kell juttatni a Közösség vámterületén belül letelepedett bérbeadó szolgáltatóhoz:
a) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a szerződés hatálybalépésétől számított öt napon belül;
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a szerződés hatálybalépésétől számított nyolc napon belül.
Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a szállítóeszközt újra ki kell vinni a szerződés hatálybalépésétől számított két napon belül.
561. cikk
(1) A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szállítóeszközt a Közösség vámterületén belül valamely ideiglenes rendszámmal kerülnek nyilvántartásba vételre a következő személyek valamelyikének nevében történő újrakivitel céljából:
a) e területen kívül letelepedett személy;
b) e területen belül letelepedett természetes személy, ha az érintett személy arra készül, hogy szokásos lakóhelyét e területen kívüli helyre helyezi át.
A b) pontban említett esetben a szállítóeszközt a nyilvántartásba vétel időpontjától számított három hónapon belül ki kell vinni.
(2) A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szállítóeszközt olyan, a Közösség vámterületén belül letelepedett természetes személy használja kereskedelmi vagy magáncélra, aki a szállítóeszköz e területen kívül letelepedett tulajdonosának alkalmazásában áll, vagy akit az ilyen tulajdonos másképpen erre felhatalmaz.
A magáncélú felhasználásról a munkaszerződésben rendelkezni kell.
A vámhatóságok korlátozhatják e rendelkezés alapján a szállítóeszköz ideiglenes behozatalát rendszeres használat esetén.
(3) Kivételes esetekben megadható a behozatali vámok alóli teljes mentesség akkor is, amikor a szállítóeszközt kereskedelmi célra a Közösség vámterületén belül letelepedett személyek korlátozott ideig használják.
562. cikk
Más különleges rendelkezések sérelme nélkül, a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő a következő:
a) a vasúti szállítóeszközöknél: 12 hónap;
b) vasúti szállítóeszközökön kívüli kereskedelmi célra használt szállítóeszközöknél a szállítási művelet végrehajtásához szükséges idő;
c) a magáncélra használt közúti szállítóeszközöknél:
— diákoknál: az az időszak, amíg a diák kizárólag tanulmányok folytatásának céljára a Közösség vámterületén tartózkodik,
— meghatározott időtartamú megbízásokat teljesítő személyeknél: az az időszak, amíg az ilyen személy a Közösség vámterületén tartózkodik kizárólag megbízatások teljesítése végett,
— más esetekben, ideértve a hátas és igavonó állatokat és az általuk vont járműveket: 6 hónap;
d) a magáncélra használt légi szállítóeszközöknél: 6 hónap;
e) a magáncélra használt tengeri és belvízi szállítóeszközöknél: 18 hónap.
2. alszakasz
Utasok személyes használatú tárgyai és sportcélokra behozott áruk; jóléti anyagok tengerészek számára
563. cikk
Meg kell adni a behozatali vámok alóli teljes mentességet, amikor az utas a 236. cikk A. pontjának 1. alpontjában meghatározottak szerint az útra ésszerűen szükséges személyes használatú tárgyakat, illetve sportcélú árukat hoz be.
564. cikk
A következő esetekben meg kell adni a behozatali vámok alóli teljes mentességet a tengerészeknek szánt jóléti anyagokra:
a) amikor azokat nemzetközi tengeri forgalomban részt vevő hajón használják;
b) amikor azokat ilyen hajóról kirakodják és a hajózó személyzet ideiglenesen a parton használja azokat;
c) amikor az ilyen hajó hajózó személyzete használja ezeket nonprofit szervezetek által működtetett kulturális vagy szociális létesítményekben vagy a vallásgyakorlás olyan helyein, ahol tengerészek számára rendszeresen tartanak istentiszteleteket.
3. alszakasz
Katasztrófák következményeinek felszámolásához használt anyagok; orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelés; állatok, határövezetekben történő felhasználásra szánt áruk
565. cikk
Behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni katasztrófák következményeinek felszámolására szánt anyagokra, ahol azokat a Közösség vámterületét érintő katasztrófák vagy hasonló helyzetek hatásai ellen bevezetett intézkedésekkel kapcsolatban használják fel, és állami szerveknek, vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott testületeknek szánják.
566. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor valamely kórház vagy más gyógyintézmény kérésére kölcsönként küldenek orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelést, amikor az ilyen intézménynek sürgős szüksége van az ilyen felszerelésre saját felszerelésének elégtelensége miatt, és ahol az ilyen felszerelést diagnosztikai vagy terápiás célra kívánják használni.
567. cikk
A Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában álló állatokra behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni.
A mentességet a hatályos rendelkezések szerint meghatározott határövezet jellegzetességeivel összhangban álló tevékenységekre szánt alábbi árukra kell megadni:
a) az ideiglenes behozatal határövezetével szomszédos határövezetben letelepedett személy tulajdonában álló és az ilyen szomszédos határövezetben letelepedett személy által használt felszerelésre;
b) az állami hatóságok felelősségével az ilyen határövezetben az infrastruktúra kiépítéséhez, javításához vagy karbantartásához felhasznált árukra.
4. alszakasz
Hang-, kép- és adathordozó, reklámanyag; szakmai felszerelés; pedagógiai anyag és tudományos felszerelés
568. cikk
Behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni:
a) a hang-, kép- vagy adatfeldolgozási információhordozó árukra, melyek célja a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti bemutatás, vagy amelyek ingyenesek, vagy amelyek célja a hangsávval történő ellátás, szinkronizálás vagy másolás; vagy
b) a kizárólag reklámcélra használt árukra.
569. cikk
(1) A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a szakmai felszerelés:
a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában áll;
b) azt a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy vagy a tulajdonos egy alkalmazottja hozza be, az alkalmazott lehet a Közösség vámterületén letelepedett személy; és
c) az importőr használja fel, vagy az ő felügyelete alatt használják fel, kivéve az audiovizuális koprodukciók eseteit.
(2) Teljes mentesség nem adható meg, amikor a felszerelést ipari gyártáshoz vagy áruk csomagolásához, vagy, a kéziszerszámok esetét kivéve, természeti erőforrások kiaknázásához, épületek építéséhez, javításához vagy karbantartásához vagy földmunkához és hasonló projektekhez használják fel.
570. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet meg kell adni, amikor a pedagógiai anyagok és tudományos felszerelések:
a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak;
b) azokat állami vagy magántulajdonú, tudományos, oktató vagy szakképző intézmények hozzák be, amelyek alapvetően nem nyereségérdekeltek, és azokat kizárólag az oktatásban, szakképzésben vagy tudományos kutatásban az ő felelősségük mellett használják fel;
c) azokat ésszerű számban hozzák be, tekintettel a behozatal céljára; valamint
d) nem használják tisztán kereskedelmi célra.
5. alszakasz
Göngyöleg, öntőformák, dombornyomó szerszámok, nyomólemezek, rajzok, vázlatok, mérő, ellenőrző és tesztelő műszerek és más hasonló cikkek, különleges szerszámok és eszközök; tesztek elvégzésére szolgáló vagy tesztelendő áruk; minták; termelőeszközök pótlása
571. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni, amikor a göngyöleget:
a) ha töltve importálják, újrakivitelre szánják akár üresen akár töltve;
b) ha üresen importálják, töltve szánják újrakivitelre.
A göngyöleg nem használható belső forgalomban, kivéve áruk kivitele céljából. A töltve importált göngyölegek esetén ez attól az időponttól alkalmazandó, amikor azok tartalmát kiürítik.
572. cikk
(1) A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni, amikor öntőformák, dombornyomó szerszámok, nyomólemezek, rajzok, vázlatok, mérő, ellenőrző és tesztelő műszerek és más hasonló cikkek:
a) a Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak; és
b) a Közösség vámterületén belül letelepedett személy használja azokat gyártáshoz, és a felhasználásukból származó termelés legalább 75 %-át kiviszik.
(2) A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni a különleges szerszámokra és eszközökre, amikor:
a) azok Közösség vámterületén kívül letelepedett személy tulajdonában állnak; és
b) azokat ingyenesen a Közösség vámterületén belül letelepedett személy rendelkezésére bocsátották olyan áruk előállításához, amelyeket teljes egészében kivitelre szánnak.
573. cikk
A következő árukra a behozatali vámok alól teljes mentességet kell adni:
a) tesztek, kísérletek vagy bemutatók tárgyát képező árukra;
b) a kielégítő eredményű elfogadási tesztekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó adásvételi szerződéssel kapcsolatban kielégítő eredményű elfogadási tesztektől függően importárukra, amelyeket az ilyen teszteknek alávetnek;
c) pénzügyi nyereséget nem hozó tesztek, kísérletek vagy bemutatók végrehajtására használt árukra.
A b) pontban említett árukra a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő hat hónap.
574. cikk
A behozatali vámok alól teljes mentességet kell adni az ésszerű mennyiségben behozott, és kizárólag a Közösség vámterületén történő bemutatásra vagy szemléltetésre felhasznált mintákra.
575. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni, amikor termelési eszközök pótlását a szállító vagy a javítást végző bocsátja ideiglenesen a vevő rendelkezésére a hasonló áruk leszállításáig vagy kijavításáig.
A vámeljárás lezárására nyitva álló határidő hat hónap.
6. alszakasz
Rendezvényekre vagy értékesítésre szánt áruk
576. cikk
(1) A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell adni az olyan nyilvános rendezvényen kiállításra vagy felhasználásra kerülő árukra, amelyeket nem pusztán az áruk kereskedelmi értékesítése érdekében szerveztek, vagy az ilyen rendezvényeken a vámeljárás alá vont árukból nyert árukra.
Kivételes esetekben az illetékes vámhatóságok más rendezvényekre is engedélyezhetik a vámeljárást.
(2) A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a jóváhagyás érdekében behozott árukra, amennyiben ezeket nem lehet mintaként behozni és a feladó az ő részéről értékesíteni kívánja az árukat és a címzett bevizsgálás után dönthet arról, hogy megvásárolja-e azokat.
A vámeljárás lezárására nyitva álló határidő két hónap.
(3) A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a következőkre:
a) művészeti tárgyakra, gyűjteménydarabokra és régiségekre a 77/388/EGK irányelv I. mellékletében meghatározottak szerint, ha azokat kiállítás céljára az esetleges értékesítés szándékával importálják;
b) az újonnan előállítottakon kívüli árukra, amelyeket aukció útján történő értékesítés érdekében hoznak be.
7. alszakasz
Pótalkatrészek, tartozékok és felszerelések; egyéb áruk
577. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet kell megadni a vámeljárás alá vont áruk nagyjavítását, beállítását és állagmegőrzését is magában foglaló javításra és karbantartásra használt pótalkatrészek, tartozékok és felszerelések behozatalára.
578. cikk
A behozatali vámok alóli teljes mentességet lehet megadni, amikor az 556–577. cikkben felsoroltakon kívüli, vagy az e cikkekben foglalt feltételeket nem teljesítő árukat hoznak be:
a) alkalmanként és három hónapot nem meghaladó időtartamra; vagy
b) gazdasági hatással nem járó különleges helyzetekben.
3. szakasz
A vámeljárások lefolytatására vonatkozó rendelkezések
579. cikk
Amikor a személyi használati tárgyakat, sportcélra behozott árut vagy szállítóeszközöket szóban vagy más cselekménnyel jelentenek be a vámeljárás alá vonásra, a vámhatóságok előírhatják az írásbeli vámáru-nyilatkozatot, amikor nagy összegű behozatali vámokról van szó, vagy a vámeljárásokhoz kapcsolódó kötelezettségek be nem tartásának komoly kockázata áll fenn.
580. cikk
(1) Az ATA/CPD-igazolványok alkalmazásával történő vámeljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozatokat akkor kell elfogadni, ha azokat egy részt vevő országban bocsátották ki, és egy nemzetközi garanciavállaló láncolat részét képező egyesület azt záradékolja és arra vonatkozóan garanciát vállal. Kivéve, ha erről bilaterális vagy multilaterális megállapodások másként rendelkeznek, a „részt vevő ország” az ATA-egyezményben vagy az Isztambuli Egyezményben résztvevő szerződő felet jelenti, amely elfogadta a Vámegyüttműködési Tanács 1992. június 25-i, az ATA-igazolvány és a CPD-igazolvány ideiglenes behozatali eljáráshoz történő elfogadásáról szóló ajánlásait.
(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az ATA/CPD-igazolvány:
a) az ezen egyezmények vagy megállapodások szerinti árukhoz és felhasználásokhoz kapcsolódik;
b) azt a vámhatóság a borítólap megfelelő részén igazolja; és
c) érvényes a Közösség teljes vámterületén.
Az ATA/CPD-igazolvány a Közösség vámterületére való beléptetést végző vámhivatalnál kell bemutatni, kivéve, ha ez a vámhivatal nem tudja az eljárásra vonatkozó feltételek teljesítését ellenőrizni.
(3) A ►M26 457c., 457d. ◄ , valamint 458–461. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a vámeljárás alá vont és az ATA-igazolvány fedezete alatt lévő árukra.
581. cikk
(1) Az ATA/CPD-igazolványokra vonatkozó különleges garanciarendszer sérelme nélkül, az írásbeli vámáru-nyilatkozattal történő vámeljárás alá vonás biztosíték nyújtásától függ, kivéve a 77. mellékletben meghatározott eseteket.
(2) A vámeljárás ellenőrzésének elősegítése érdekében a vámhatóságok előírhatják a nyilvántartások vezetését.
582. cikk
(1) Amikor az 576. cikk szerint vámeljárás alá vont árukra vonatkozó vámeljárást szabad forgalomba bocsátással zárják le, a vámtartozás összegét a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásának időpontjában az ilyen árukra vonatkozó tehermegállapítási elemek alapján kell meghatározni.
Amennyiben az 576. cikk szerint vámeljárás alá vont árukat piaci forgalomba hozzák, azokat akkor kell a vám elé állítottnak tekinteni, amikor azokat szabad forgalomba bocsátásra bejelentik a vámeljárás lezárására nyitva álló határidő lejárta előtt.
(2) Az 576. cikk (1) bekezdésében említett áruk tekintetében a vámeljárás lezárásához azok valamely nyilvános rendezvényen történő ingyenes szétosztását újrakivitelnek kell tekinteni, feltéve, hogy mennyiségük megfelel a rendezvény jellegének, a látogatók számának és az engedélyes abban való részvétele mértékének.
Az első albekezdés nem alkalmazható szeszes italokra, dohányárura vagy üzemanyagra.
583. cikk
Ahol a vámeljárás alá vont árukat valamelyik felfüggesztő vámeljárás alá vonják, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alatt álló vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, vagy a 799. cikk szerinti II. típusú ellenőrzés alatti vámszabad területen helyezik el, lehetővé téve az ideiglenes behozatal lezárását, az áruk említett vámjogi sorsának meghatározásához alkalmazott, az ATA/CPD-igazolványokon kívüli okmányokon vagy nyilvántartásokban, vagy az azokat helyettesítő bármilyen más okmányon a következő jelzések valamelyikét kell feltüntetni:
— Mercancías IT,
— MI-varer,
— VV-Waren,
— Εμπορεύματα ΠΕ,
— ΤA goods,
— Marchandises ΑΤ,
— Merci ΑΤ,
— TI-goederen,
— Mercadorias IT,
— VM-tavaroita,
— TI-varor,
— Zboží DP,
— AI kaup,
— PI preces,
— LĮ prekės,
— IB áruk,
— Oġġetti TA,
— Towary OCz,
— ZU blago,
— DP tovar.
584. cikk
Megállapodás alapján közösen használt vasúti szállítóeszközöknél a vámeljárást akkor is le kell zárni, amikor ugyanolyan típusú vagy ugyanolyan értékű vasúti szállítóeszközöket, mint amelyeket a Közösség vámterületén letelepedett személy rendelkezésére bocsátottak, kivisznek vagy újra kivisznek.
6. FEJEZET
Passzív feldolgozás
1. szakasz
Az engedély megadásának további feltételei
585. cikk
(1) Amennyiben az ellenkezőjére utaló jelek nincsenek, a közösségi feldolgozók alapvető érdekeit úgy kell tekinteni, hogy azok súlyosan nem sérülnek.
(2) Amikor olyan személy nyújt be engedély iránti kérelmet, aki ideiglenes exportárut visz ki a feldolgozási műveletek megszervezése nélkül, a vámhatóság előzetesen elvégzi a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatát az alátámasztó dokumentumok alapján. Az 503. és 504. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
586. cikk
(1) Az engedélyben meg kell határozni azokat az eszközöket és módszereket amelyek annak megállapításához szü kségesek, hogy a végtermékek az ideiglenes exportáruk feldolgozásából származnak, illetve amelyek révén igazolható, hogy a szabványos csererendszer alkalmazásának feltételei teljesülnek.
Az ilyen eszközök és módszerek magukban foglalhatják a 104. mellékletben foglalt adatlap felhasználását és a nyilvántartások vizsgálatát.
(2) Amikor a feldolgozási művelet jellege nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a végtermékek az ideiglenes exportárukból származnak, megfelelően indokolt esetekben az engedély mégis kiadható, feltéve, hogy a kérelmező megfelelő garanciát tud felajánlani arra, hogy a feldolgozási műveletekben használt áruk ugyanazzal a nyolcszámjegyű KN-kóddal, ugyanazzal a kereskedelmi minőséggel és ugyanazokkal a műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mint az ideiglenes exportáruk. Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás alkalmazásának feltételeit.
587. cikk
Ha a vámeljárást javítás miatt kérelmezik, az ideiglenes exportáruknak javíthatónak kell lenniük, és a vámeljárást nem lehet az áruk műszaki teljesítményének fokozására felhasználni.
2. szakasz
A vámeljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezések
588. cikk
(1) Az engedélyben meg kell határozni a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt. Amikor a körülmények indokolják, ez a határidő meghosszabbítható még akkor is, ha az eredetileg meghatározott határidő már lejárt.
(2) A Vámkódex 157. cikke (2) bekezdését alkalmazni kell az eredeti határidő lejárta után is.
589. cikk
(1) Az ideiglenes exportáruk vámeljárás alá vonására vonatkozó nyilatkozatot az exportra meghatározott rendelkezések szerint kell kiállítani.
(2) Előzetes behozatal esetén a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozatot kísérő dokumentumok között kell lennie az engedély egy másolatának is, kivéve, ha az engedélyért a 497. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint folyamodnak. A 220. cikk (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
3. szakasz
A vámmentesség számítására vonatkozó rendelkezések
590. cikk
(1) A levonandó összeg kiszámításához nem lehet figyelembe venni a dömpingellenes vámokat és a kiegyenlítő vámokat.
A hulladékot, selejtet, maradványt, levágott részeket és maradékot képező melléktermékeket beszámítottnak kell tekinteni.
(2) Az ideiglenes exportáru értékének a Vámkódex 151. cikke (2) bekezdése második albekezdésében említett módszerek valamelyike szerinti meghatározásánál az ideiglenes exportáru berakodásának, szállításának és biztosításának költségei a feldolgozási művelet helyéig vagy addig a helyig, ahol az utolsó ilyen művelet megtörtént, nem számíthatók be:
a) az ideiglenes exportáru értékébe, amelyet figyelembe vesznek a végtermékek vámértékének meghatározásánál a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint; vagy
b) a feldolgozási költségekbe, amikor az ideiglenes exportáru értéke a Vámkódex 32. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint nem határozható meg.
A végtermékek rakodási, szállítási és biztosítási költségeit a feldolgozási művelet vagy az utolsó feldolgozási művelet helyéről a Közösség vámterületére történő belépésük helyéig be kell számítani a feldolgozási költségekbe.
A rakodási, szállítási és biztosítási költségek magukban foglalják:
a) jutalékokat és ügynöki jutalékokat, a vételi jutalékok kivételével;
b) az ideiglenes exportárut tartalmazó, annak integráns részét nem képező anyagok, illetve eszközök költségét;
c) a csomagolás költségét, beleértve a bér- és anyagköltséget;
d) az áru szállításával kapcsolatban felmerülő kezelési költségeket.
591. cikk
Kérelemre a behozatali vámok alól részleges mentesség adható azzal, hogy a feldolgozási művelet költségét tekintik a vámérték alapjának.
A vámhatóságok megtagadják a behozatali vámok alóli részleges mentesség e rendelkezés szerinti kiszámítását, ha a végtermék szabad forgalomba bocsátását megelőzően megállapításra kerül, hogy a Vámkódex II. címe 2. fejezetének 1. szakasza szerint nem közösségi származású ideiglenes exportáruk nulla vámtétel melletti szabad forgalomba bocsátásának egyedüli célja az e rendelkezés szerinti részleges mentesség igénybevétele volt.
A Vámkódex 29–35. cikkét értelemszerűen alkalmazni kell azokra a feldolgozási költségekre, amelyeknél nem veszik figyelembe az ideiglenes exportárut.
592. cikk
Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek gyakran végeznek feldolgozási műveleteket javításra ki nem terjedő engedély alapján, a vámhatóságok az engedélyes kérésére mindezen műveletekre alkalmazandó átlagos vámtételt állapíthatnak meg (a vámeljárás összesített lezárása).
Ezt a vámtételt minden egyes 12 hónapot meg nem haladó időszakra meg kell határozni, és az adott időszakban szabad forgalomba bocsátásra kerülő végtermékekre kell alkalmazni ideiglenesen. Minden egyes időszak végén a vámhatóságok elvégzik a végleges számítást, és ahol helyénvaló, alkalmazzák a Vámkódex 220. cikke (1) bekezdésének vagy 236. cikkének a rendelkezéseit.
IV. CÍM
A KIVITELRE VONATKOZÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK
1. FEJEZET
Végleges kivitel
788. cikk
(1) A Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában exportőrnek azt a személyt kell tekinteni, akinek a nevében a kiviteli nyilatkozatot tették, és aki az áruk tulajdonosa, vagy akinek az áruk felett hasonló rendelkezési joga van a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában.
(2) Ha a tulajdonjog vagy az áruk feletti hasonló rendelkezési jog olyan személyt illet, aki – a kivitel alapjául szolgáló szerződés szerint – a Közösségen kívül letelepedett, akkor exportőrnek a Közösségen belül letelepedett szerződő felet kell tekinteni.
789. cikk
Alvállalkozás esetén a kiviteli nyilatkozat az alvállalkozó letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz is benyújtható.
790. cikk
Ha adminisztratív okoknál fogva a Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének első mondata nem alkalmazható, a vámáru-nyilatkozat az érintett tagállam bármely vámhivatalához benyújtható, amely a szóban forgó eljárásra illetékes.
791. cikk
(1) Indokolt esetben a kiviteli nyilatkozat
— a Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének első mondatában említett vámhivataltól eltérő másik vámhivatalnál,
— vagy
— a 790. cikkben említett vámhivataltól eltérő másik vámhivatalnál
is elfogadható.
Ebben az esetben a tilalmak és korlátozások alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzéseknél figyelembe kell venni a helyzet különleges jellegét.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a kiviteli alakiságokat nem az exportőr tagállamában hajtják végre, akkor az a vámhivatal, ahová a kiviteli nyilatkozatot benyújtották, az egységes vámokmány egy példányát elküldi az exportőr tagállamában kijelölt vámhivatalhoz.
792. cikk
A 207. cikk sérelme nélkül, ha a kiviteli nyilatkozat egységes vámokmány alapján kerül kiállításra, az 1., 2. és 3. példányt kell használni. Az a vámhivatal, ahová a kiviteli nyilatkozatot benyújtották (kiviteli vámhivatal), lebélyegzi az A. rovatot, és adott esetben kitölti a D. rovatot. Az áruk kiadásakor ez a vámhivatal az 1. példányt megtartja, a 2. példányt megküldi a kiviteli vámhivatal szerinti tagállam statisztikai hivatalának, a 3. példányt pedig visszajuttatja az érintett személyhez.
793. cikk
(1) Az egységes vámokmány 3. példányát és a kivitelre bocsátott árukat a kiléptető vámhivatalnál be kell mutatni.
(2) Kiléptető vámhivatal:
a) az áruk vasúton, postán, légi vagy vízi úton történő kivitele esetén az azon a területen illetékes vámhivatal, ahol az árut a vasúttársaság, a postahivatal, a légitársaság vagy a hajózási társaság egyazon fuvarozási szerződés alapján harmadik országba történő szállításra átveszi;
b) csővezetéken kivitt áru, valamint villamos energia esetén az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam által kijelölt vámhivatal;
c) egyéb eszközzel, illetve az a) vagy b) pontban nem említett körülmények között kivitt áruk esetén az utolsó vámhivatal azt megelőzően, hogy az áruk elhagyják a Közösség vámterületét.
(3) ►M5 A kiléptető vámhivatal köteles meggyőződni arról, hogy a bemutatott áruk megfelelnek a bejelentett áruknak, és felügyeli az áruk tényleges kiléptetését. Ha a nyilatkozattevő a 44. rovatban a „RET-EXP” jelölés feltüntetésével, vagy más módon jelzi, hogy igényli a 3. példány visszaküldését, az említett vámhivatal az áruk tényleges kiléptetését a 3. példány hátoldalán igazolja, és ezt a példányt átadja az okmányt bemutató személynek, vagy ha ez nem lehetséges, az 50. rovatban megnevezett és a kiléptető vámhivatal illetékességi területén letelepedett közvetítő személynek, hogy azt a nyilatkozattevő számára juttassa el. Az igazolás a vámhivatal nevét és a dátumot feltüntető bélyegzővel történik. ◄
Osztott szállítmány kivitele esetén a záradékolás csak a ténylegesen kivitelre került áruk vonatkozásában adható meg. Több különböző vámhivatalon keresztül történő megosztott kivitel esetén az a kiléptető vámhivatal, ahová a 3. példány eredetijét benyújtották, a megfelelően megindokolt kérelem kézhezvételekor a szóban forgó áruk minden egyes részszállítmányára vonatkozóan záradékolja a 3. példány egyik másodpéldányát, tekintettel arra, hogy egy másik kiléptető vámhivatalnál az bemutatásra kerül. A 3. példány eredetijét ennek megfelelő megjegyzéssel kel ellátni.
Ha az egész műveletre egyetlen tagállam területén kerül sor, ez a tagállam úgy is rendelkezhet, hogy a 3. példányt ilyen záradékkal nem kell ellátni; ebben az esetben ezt a példányt nem kell visszaküldeni.
(4) Ha a kiléptető vámhivatal megállapítja, hogy az áru hiányos, akkor rávezeti ezt a benyújtott vámáru-nyilatkozat példányára, és erről tájékoztatja a kiviteli vámhivatalt.
Ha a kiléptető vámhivatal megállapítja, hogy az áru mennyisége a vámáru-nyilatkozaton szereplő mennyiséget meghaladja, mindaddig megtagadja az áruk kiléptetését, amíg a kiviteli alakiságokat nem teljesítik.
Ha a kiléptető vámhivatal eltérést állapít meg az áruk jellegében, mindaddig megtagadja az áruk kiléptetését, amíg a kiviteli alakiságokat nem teljesítik, és erről tájékoztatja a kiviteli vámhivatalt.
(5) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a kiléptető vámhivatal a kiviteli nyilatkozat 3. példányát a (3) bekezdéssel összhangban záradékolja, miután piros színnel bejegyzi az „Export” kifejezést, és lebélyegzi a fuvarokmányt. Ha harmadik országba irányuló rendszeres hajójáratok, illetve közvetlen szállítás vagy repülőjárat esetén az üzemeltetők más módon is biztosítani tudják a műveletek szabályszerűségét, az „Export” kifejezés bejegyzésére nincs szükség.
(6) Ha árutovábbítási eljárás keretében harmadik országba vagy a kiléptető vámhivatalhoz továbbított árukról van szó, az indító vámhivatal a 3. példányt a (3) bekezdés szerint záradékolja, majd – miután valamennyi árutovábbítási okmányra vagy bármely egyéb azt helyettesítő okmányra piros színnel rávezette az „Export” kifejezést – a 3. példányt visszajuttatja a nyilatkozattevőnek. A kiléptető vámhivatal ellenőrzi az áruk tényleges kiléptetését.
Az első albekezdés nem alkalmazható a 419. cikk (4) és (7) bekezdésében, valamint a 434. cikk (6) és (9) bekezdésében említett esetekre, amikor az áruknak és az okmányoknak az indító vámhivatal előtt történő bemutatásától eltekintenek.
(6a) Ha a jövedéki adó megfizetése alóli felfüggesztés hatálya alá eső árukat a 2719/92/EGK rendelet rendelkezései szerinti kísérő okmány alapján harmadik országba küldték, a kiviteli vámhivatal záradékolja az egységes vámokmány 3. példányát a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, és azt kiadja a nyilatkozattevőnek, miután vörös színnel bejegyezte az „Export” szót és a (3) bekezdés rendelkezései szerinti bélyegzőlenyomattal látta el a kísérő okmány összes példányát.
Az egységes vámokmány 3. példányán hivatkozni kell a kísérő okmányra, illetve a kísérő okmányon az egységes vámokmányra.
A kiléptető vámhivatal felügyeli az áruk tényleges kiléptetését és a 92/12/EGK tanácsi irányelv ( 15 ) 19. cikke (4) bekezdésének megfelelően visszaküldi a kísérő okmány másolatát.
A (4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásakor a bejegyzést rá kell vezetni a kísérő jövedékiadó-okmányra.
(7) A kiviteli vámhivatal felszólíthatja az exportőrt annak igazolására, hogy az áruk elhagyták a Közösség vámterületét.
794. cikk
(1) A kiléptető vámhivatalnál is bejelenthető az olyan áru, amelyre nem vonatkoznak tilalmak, illetve korlátozások, és amelynek értéke szállítmányonként és nyilatkozattevőnként nem haladja meg a 3 000 ECU-t.
A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy ez a rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha a kiviteli nyilatkozatot tevő személy mások nevében hivatásos vámügynökként lép fel.
(2) Szóbeli vámáru-nyilatkozat csak a kiléptető vámhivatalnál tehető.
795. cikk
Ha az áruk kiviteli nyilatkozat nélkül hagyják el a Közösség vámterületét, úgy az exportőr köteles az erre vonatkozó vámáru-nyilatkozatot utólag benyújtani a letelepedési helye szerint illetékes vámhivatalhoz. Ezekben az esetekben a 790. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az ilyen vámáru-nyilatkozat elfogadásának az a feltétele, hogy az exportőr az érintett vámhivatal vámhatósága előtt hitelt érdemlően igazolja a szóban forgó áruk jellegét és mennyiségét, valamint azokat a körülményeket, amelyek mellett az adott áruk elhagyták a Közösség vámterületét. Ez a vámhivatal megfelelő záradékkal látja el az egységes vámokmány 3. példányát.
A vámáru-nyilatkozat utólagos elfogadása nem zárja ki sem a hatályban lévő szankciók alkalmazását, sem pedig a közös agrárpolitika keretében adott esetben felmerülő következmények alkalmazását.
796. cikk
(1) Ha a kivitelre bocsátott áruk nem hagyják el a Közösség vámterületét, az exportőr köteles haladéktalanul tájékoztatni a kiviteli vámhivatalt. A szóban forgó vámáru-nyilatkozat 3. példányát vissza kell juttatni ehhez a vámhivatalhoz.
(2) Ha a 793. cikk (5) vagy (6) bekezdésében említett esetekben a szállítási szerződés módosítása azzal a következménnyel jár, hogy a Közösség vámterületén fejeződik be egy olyan szállítás, amelynek ezen vámterületen kívül kellett volna befejeződnie, a szóban forgó társaságok vagy hatóságok csak a 793. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal, illetve árutovábbítási eljárások esetén az indító vámhivatal beleegyezésével hajthatják végre a módosított szerződést. Ebben az esetben a 3. példányt vissza kell juttatni.
2. FEJEZET
Ideiglenes kivitel ATA-igazolvánnyal
797. cikk
(1) ATA-igazolvány akkor használható fel kivitel céljából, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
a) az ATA-igazolványt a Közösség egyik tagállamában bocsátották ki, és egy nemzetközi garanciavállaló-lánc részét képező, a Közösségben letelepedett egyesület azt záradékkal látta el, és kezességet vállalt rá.
A Bizottság közzéteszi ezeknek az egyesületeknek a listáját;
b) az ATA-igazolvány hatálya csak közösségi árukra terjed ki,
— amelyeket a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor nem vetettek alá kiviteli vámalakiságoknak a közös agrárpolitika alapján fennálló visszatérítések, illetve egyéb kivitellel kapcsolatos összegek fizetése céljából,
— amelyek tekintetében a közös agrárpolitika alapján nem biztosítottak semmilyen más olyan pénzügyi előnyt, amely az említett áruk kivitelének kötelezettségével jár együtt,
— amelyek tekintetében nem nyújtottak be visszafizetés iránti kérelmet;
c) a 221. cikkben említett okmányokat bemutatták. A vámhatóság a fuvarokmány bemutatását is kérheti;
d) az árukat újrabehozatalra szánják.
(2) Ha ATA-igazolvánnyal szállított árukat vonnak ideiglenes kiviteli eljárás alá, a kiviteli vámhivatal az alábbi vámalakiságokat végzi el:
a) az ATA-igazolvány kiviteli betétlapjának A. és G. rovatában feltüntetett adatokat összeveti az igazolvány fedezete mellett fuvarozott árukkal;
b) szükség esetén kitölti az igazolvány borítólapján „A vámhatóság igazolása” megjelölésű rovatot;
c) kitölti az ellenőrző szelvényt és a kiviteli betétlap H. rovatát;
d) az újrabehozatali betétlap H. rovatának b) pontjába bejegyzi a saját nevét;
e) megőrzi a kiviteli betétlapot.
(3) Ha a kiviteli vámhivatal nem azonos a kiléptető vámhivatallal, a kiviteli vámhivatal elvégzi a (2) bekezdésben említett alakiságokat, de nem tölti ki a kiviteli ellenőrző szelvény 7. rovatát, amelyet a kiléptető vámhivatal tölt ki.
(4) Az áruk újrabehozatalának a vámhatóság által a kiviteli betétlap H. rovatának b) pontjában megállapított határideje nem lépheti túl az igazolvány érvényességi idejét.
798. cikk
Ha az ATA-igazolvánnyal a Közösség vámterületéről kilépő árukat már nem kívánják újra behozni, akkor egy, a 37. mellékletben említett adatokat tartalmazó kiviteli nyilatkozatot kell benyújtani a kiviteli vámhivatalnak.
A szóban forgó igazolvány benyújtásakor a fent említett kiviteli vámhivatal a kiviteli nyilatkozat 3. példányát záradékolja, és az újrabehozatali betétlapot, valamint az ellenőrző szelvényt érvényteleníti.
V. CÍM
EGYÉB VÁMJOGI SORSOK
1. FEJEZET
vámszabad területek és vámszabad raktárak
1. szakasz
A 2. és 3. szakasz közös rendelkezései
1. alszakasz
Meghatározások és általános rendelkezések
799. cikk
E fejezet alkalmazásában:
|
a) |
„I. típusú ellenőrzés”alapvetően egy kerítés létére alapuló ellenőrzés; |
|
b) |
„II. típusú ellenőrzés”elsősorban a vámraktározási eljárás követelményeinek megfelelően végrehajtott alakiságokra alapuló ellenőrzés; |
|
c) |
„üzemeltető”vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolást, megmunkálást, feldolgozást, áruértékesítést vagy -vásárlást érintő tevékenységet folytató bármely személy. |
800. cikk
Bármely személy kérheti a tagállamok által kijelölt vámhatóságokat, hogy a Közösség vámterületének valamely részét vámszabad területként vagy létrehozandó vámszabad raktárként jelölje ki.
801. cikk
(1) A vámszabad területen épület létesítésének engedélyezése iránti kérelmet írásban kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemben meg kell határozni azt a tevékenységet, amelyre az épületet használni fogják, és meg kell adni minden olyan információt, amely a tagállamok által kijelölt vámhatóságok számára lehetővé teszi az engedély megadása indokainak értékelését.
(3) Az illetékes vámhatóságok azokban az esetekben adják meg az engedélyt, amikor annak eredményeképp a vámszabályok alkalmazása nem ütközik akadályba.
(4) az (1), (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell akkor is, amikor a vámszabad területen lévő épületet vagy a vámszabad raktárt képező épületet átalakítják.
802. cikk
A tagállamok vámhatóságainak a következő információt kell közölniük a Bizottsággal:
a) a Közösségben létező és üzemelő vámszabad területeket a 799. cikk osztályozása szerint;
b) azokat a kijelölt vámhatóságokat, amelyekhez a 804. cikkben említett kérelmet be kell nyújtani.
A Bizottság az a) és b) pontban említett információt közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C sorozatában.
2. alszakasz
A raktárnyilvántartások jóváhagyása
803. cikk
(1) Az, hogy az üzemeltető végezhet-e tevékenységeket, attól függ, hogy a vámhatóságok jóváhagyják-e:
— a Vámkódex 176. cikkében említett raktárnyilvántartásokat az I. ellenőrzési típusú vámszabad terület vagy a vámszabad raktár esetében,
— a Vámkódex 105. cikkében említett raktárnyilvántartásokat a II. ellenőrzési típusú vámszabad terület esetében.
(2) A jóváhagyást írásban kell kiadni. Az csak olyan személyeknek adható ki, akik a vámszabad területekre vagy vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkozóan minden szükséges garanciát megadnak.
804. cikk
(1) A raktárnyilvántartások jóváhagyására vonatkozó kérelmet írásban, a tagállamok által kijelölt vámhatóságnak kell benyújtani ott, ahol a vámszabad terület vagy a vámszabad raktár van.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemben meg kell határozni, hogy milyen tevékenységeket terveznek; ezt az információt a Vámkódex 172. cikke (1) bekezdésében említett értesítésnek kell tekinteni. A szolgáltatandó információnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a vezetett vagy a jövőben vezetendő raktárnyilvántartások részletes leírása;
b) azoknak az áruknak a jellege és vámjogi helyzete, amelyekre ezek a tevékenységek vonatkoznak;
c) ahol alkalmazandó, azt a vámeljárást, amely alapján a tevékenységeket végzik;
d) minden egyéb olyan adat, amelyre a vámhatóságoknak szükségük van a rendelkezések megfelelő alkalmazásának biztosításához.
2. szakasz
Az I. ellenőrzési típusú vámszabad területekre és vámszabad raktárakra alkalmazandó rendelkezések
1. alszakasz
Ellenőrzés
805. cikk
A vámszabad területet körbevevő kerítésnek elő kell segítenie a vámhatóságok felügyeletét a vámszabad területen kívül és meg kell akadályoznia, hogy bármilyen árut jogellenesen eltávolítsanak a vámszabad területről.
Az első albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a vámszabad raktárakra is.
A közvetlenül a kerítésen kívüli területnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a vámhatóságok általi megfelelő felügyeletet. Az erre a területre való belépéshez az említett hatóságok hozzájárulása szükséges.
806. cikk
A vámszabad területeken vagy vámszabad raktárakban vezetett raktárnyilvántartásoknak különösen a következőket kell tartalmazniuk:
a) a csomagok jelöléseinek, azonosítószámának, mennyiségének és fajtájának adatait, az áru mennyiségét és szokásos kereskedelmi leírását, illetve adott esetben releváns, a szállítótartály azonosító jelölését;
b) az áruk bármely időpontban történő figyelemmel kísérését lehetővé tévő információt, különösen azok helyét, a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő tárolásuk, illetve a Közösség vámterületének más részére történő újrabelépésük után hozzájuk rendelt vámjogi sorsot;
c) az áru betárolásakor és kitárolásakor használt fuvarozási okmányok hivatkozási adatait;
d) a vámjogi helyzet jelzését, és ahol releváns, a 812. cikkben említett ilyen vámjogi helyzetet igazoló igazolás hivatkozási adatait;
e) a szokásos kezelési módok adatait;
f) az esettől függően, az 549., 550. vagy 583. cikkben említett jelzések valamelyikét;
g) azoknak az áruknak az adatait, amelyek szabad forgalomba bocsátáskor vagy ideiglenes behozatalnál nem tartoznak behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések hatálya alá, és amelyek felhasználását vagy rendeltetési helyét ellenőrizni kell.
A vámhatóságok mellőzhetik az ilyen információ egy részének előírását ott, ahol a vámszabad terület vagy a vámszabad raktár felügyeletét vagy ellenőrzését ez nem érinti.
Ha a vámeljárások céljára nyilvántartásokat kell vezetni, az ilyen nyilvántartásokban foglalt információnak nem kell a raktárnyilvántartásokban megjelenniük.
807. cikk
Az aktív feldolgozást vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozást a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban lévő végtermékek, vagy változatlan állapotú áru tekintetében a vámszabad terület vagy vámszabad raktár raktárnyilvántartásába történő felvétellel kell lezárni. Az ilyen felvétel hivatkozási adatait – az esettől függően – az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás nyilvántartásaiba kell felvenni.
2. alszakasz
Az I. ellenőrzési típusú vámszabad terület és a vámszabad raktár működésével kapcsolatos egyéb rendelkezések
808. cikk
A közösségi jogi aktusokban előírt kereskedelempolitikai intézkedéseket a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt nem közösségi árukra csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok az árunak a Közösség vámterületére történő beléptetésére vonatkoznak.
809. cikk
Ha a vámtartozás meghatározásához azokat a tehermegállapítási elemeket kell figyelembe venni, amelyeket azt megelőzően kell alkalmazni, hogy az árut a 72. mellékletben említett szokásos kezelési formáknak alávetették volna, az INF8 adatlapot ki lehet adni az 523. cikk szerint.
810. cikk
A 800/1999/EK rendelet 40. cikke szerint vámszabad területen vagy vámszabad raktárban létrehozható élelmiszerraktár.
811. cikk
Olyan nem közösségi áruk újrakivitele esetén, amelyeket nem rakodnak ki, vagy amelyeket átrakodnak, a Vámkódex 182. cikke (3) bekezdésében említett értesítés nem szükséges.
812. cikk
Amikor a vámhatóságok igazolják az áru közösségi vagy nem közösségi helyzetét a Vámkódex 170. cikke (4) bekezdésével összhangban, a 109. mellékletben foglalt mintának megfelelő űrlapot és rendelkezéseket kell alkalmazniuk.
Az üzemeltető az áru közösségi helyzetét azzal a nyomtatvánnyal igazolja, amelyen a nem közösségi árut a Vámkódex 173. cikke a) pontjának megfelelően szabad forgalomra bocsátásra bejelentik, ideértve az aktív feldolgozás vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás lezárását.
3. szakasz
A II. ellenőrzési típusú vámszabad területekre vonatkozó rendelkezések
813. cikk
Az 1. szakasz és a 814. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a vámraktározási eljárásra meghatározott rendelkezéseket a II. ellenőrzési típusú vámszabad területre is alkalmazni kell.
814. cikk
Amikor olyan nem közösségi árut, amelyet nem raktak ki, vagy amelyet csak átrakodtak, a helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával helyeznek el vámszabad területen, és később ugyanezzel az eljárással újra kivisznek, a vámhatóságok mentesíthetik az üzemeltetőt az illetékes vámhivatal tájékoztatásának kötelezettsége alól az ilyen áru minden egyes megérkezése, illetve indulása tekintetében. Ilyen esetben az ellenőrzési intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a helyzet különleges jellegére.
Az ilyen átrakással kapcsolatban az áruk rövid távú tárolását az átrakás integráns részének kell tekinteni.
2. FEJEZET
Újrakivitel, megsemmisítés és felajánlás az Államkincstár javára
841. cikk
Ha az újrakivitelhez vámáru-nyilatkozat benyújtása szükséges, a megelőző gazdasági vámeljárás lezárása esetén alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül a 788–796. cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
Ha az ideiglenes behozatal alá tartozó áruk újrakiviteléhez ATA-igazolványt használnak, a vámáru-nyilatkozat a Vámkódex 161. cikke (5) bekezdésének első mondatában említettől eltérő vámhivatalnál is benyújtható.
842. cikk
(1) A Vámkódex 182. cikke (3) bekezdése szerinti, az áru megsemmisítésére vonatkozó értesítést írásban kel megtenni, és azt az érintett személynek alá kell írnia. Az értesítést megfelelő időben kell benyújtani annak érdekében, hogy a vámhatóság számára lehetővé váljon a megsemmisítés felügyelete.
(2) Ha a szóban forgó árukra már benyújtották a vámhatóság által elfogadott vámáru-nyilatkozatot, a vámhatóság jelzi a megsemmisítés tényét a vámáru-nyilatkozaton, és a Vámkódex 66. cikkével összhangban a vámáru-nyilatkozatot érvényteleníti.
Az áruk megsemmisítésekor jelen lévő vámhatóság a formanyomtatványon vagy vámáru-nyilatkozaton meghatározza a megsemmisítés eredményeképpen keletkező hulladék vagy maradék jellegét és mennyiségét abból a célból, hogy egy másik vámjogi sors meghatározása során meg lehessen állapítani az alkalmazandó terheket.
(3) A (2) bekezdés első albekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az Államkincstár számára átengedett árukra.
VI. CÍM
A KÖZÖSSÉG VÁMTERÜLETÉT ELHAGYÓ ÁRUK
843. cikk
(1) Ez a cím határozza meg az azon árura alkalmazandó feltételeket, amelyet a Közösség vámterületének egyik pontjáról e vámterület egy másik pontjára oly módon szállítanak, hogy az átmenetileg elhagyja e vámterületet, függetlenül attól, hogy harmadik ország területén áthalad vagy sem, és valamilyen közösségi intézkedés nyomán ezen áru Közösségből történő kivitele tilos, illetve korlátozás alá esik, vám- vagy egyéb díjfizetési kötelezettség alá esik, az említett intézkedésben esetlegesen található különleges rendelkezések sérelme nélkül.
Ezek a feltételek azonban nem alkalmazandók az alábbi esetekben:
— amikor az áruknak a Közösség vámterületéről történő kivitelére vonatkozó nyilatkozat megtételekor a kiviteli alakiságokat elvégző vámhivatalnál igazolják, hogy a korlátozás alól mentesítő igazgatási intézkedés született, illetve megfizették az esedékes vámot, adókat vagy egyéb díjakat, vagy hogy az adott helyzetben az áru további alakiságok nélkül elhagyhatja a Közösség vámterületét, vagy
— amikor az áru szállítása a Közösség vámterületén kívüli leszállás nélkül közvetlen repülőjárattal, illetve a 313a. cikk értelmében vett menetrend szerinti hajójárattal történik.
(2) Amennyiben az árukat közösségi árutovábbítási eljárás alá vonják, a főkötelezettnek a közösségi árutovábbítási nyilatkozatként használt okmányon, különösen – annak használata esetén – az egységes vámokmány 44. rovatában („Különleges megjegyzések”) az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetnie:
— Salida de la Comunidad sometida a restricciones o imposiciones en virtud del (de la) Reglamento/Directiva/Decisión no …
— Udpassage fra Fællesskabet undergivet restriktioner eller afgifter i henhold til forordning/direktiv/afgørelse nr. …
— Ausgang aus der Gemeinschaft – gemäß Verordnung/Richtlinie/Beschluß Nr. … Beschränkungen oder Abgaben unterworfen.
— Η έξοδος από την Κοινότητα υποβάλλεται σε περιορισμούς η σε επιβαρύνσεις από τον κανονισμό/την οδηγία/την απόφαση αριθ. …
— Exit from the Community subject to restrictions or charges under Regulation/Directive/Decision No …
— Sortie de la Communauté soumise à des restrictions ou à des impositions par le règlement ou la directive/décision no …
— Uscita dalla Comunità soggetta a restrizioni o ad imposizioni a norma del(la) regolamento/direttiva/decisione n. …
— Bij uitgang uit de Gemeenschap zijn de beperkingen of heffingen van Verordening/Richtlijn/Besluit nr. … van toepassing.
— Saída da Comunidade sujeita a restrições ou a imposições pelo(a) Regulamento/Directiva/Decisão n.o …
— Yhteisöstä vientiin sovelletaan asetuksen/direktiinvinl./päätöksen N:o … mukaisia rajoituksia tai maksuja
— Utförsel från gemenskapen omfattas i enlighet med förordning/direktiv/beslut … av restriktioner eller pålagor
— Výstup ze Společenství podléhá omezením nebo dávkám podle nařízení/směrnice/rozhodnutí č…
— Ühenduse territooriumilt väljumine on aluseks piirangutele ja maksudele vastavalt määrusele/direktiivile/otsusele nr. …
— Izvešana no Kopienas, piemērojot ierobežojumus vai maksājumus saskaņā ar Regulu/ Direktīvu/ Lēmumu Nr. …
— Išvežimui iš Bendrijos taikomi apribojimai arba mokesčiai, nustatyti Reglamentu/ Direktyva/ Sprendimu Nr. …
— A kilépés a Közösség területéről a … rendelet/irányelv/határozat szerinti korlátozás vagy teher megfizetésének kötelezettsége alá esik
— Ħruġ mill-Komunita` suġġett għall-restrizzjonijiet jew ħlasijiet taħt Regola/Direttiva/Deċiżjoni Nru …
— Wyprowadzenie ze Wspólnoty podlega ograniczeniom lub opłatom zgodnie z rozporządzeniem / dyrektywą / decyzją nr …
— Iznos iz Skupnosti zavezan omejitvam ali obveznim plačilom na podlagi uredbe/direktive/odločbe št…
— Výstup zo spoločenstva podlieha obmedzeniam alebo platbám podľa nariadenia/smernice/rozhodnutia č…
(3) Ha az árukat:
a) a közösségi árutovábbítási eljárástól eltérő vámeljárás alá vonják; vagy
b) anélkül szállítják, hogy vámeljárás alatt állnának,
a 912a–912g. cikk szerint T5 ellenőrző példányt kell kiállítani. A T5 ellenőrző példány 104. rovatában lévő „Egyéb (részletezze)” négyzetbe egy X-et kell írni, és a rovatba be kell vezetni a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést.
Az első albekezdés a) pontja szerinti áruk esetében a T5 ellenőrző példány kiállítása annál a vámhivatalnál történik, amelynél elvégzik az áru feladásához szükséges alakiságokat. Az első albekezdés b) pontja szerinti áruk esetében a T5 ellenőrző példány bemutatása az áruval együtt azon a területen illetékes vámhivatalnál történik, ahol az áru elhagyja a Közösség vámterületét.
Ezen vámhivatalok határozzák meg azt a határidőt, ameddig az árut be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalnál, és arra a vámokmányra, amelynek fedezete alatt az árut szállítják, szükség esetén beírják a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzést.
A T5 ellenőrző példány vonatkozásában rendeltetési vámhivatalnak az első albekezdés a) pontja szerinti vámeljárás rendeltetési vámhivatalát, illetve az első albekezdés b) pontja esetén az azon hely szerint illetékes vámhivatalt kell tekinteni, ahol az árut visszahozzák a Közösség vámterületére.
(4) A (3) bekezdést az olyan árukra is alkalmazni kell, amelyeket a Közösség vámterületének egyik pontjából egy másikba szállítanak a 309. cikk f) pontjában említett egy vagy több EFTA-ország területén keresztül, és amelyeket ezekből az országokból újra feladnak.
(5) Ha az (1) bekezdésben említett közösségi intézkedés biztosíték nyújtását írja elő, a biztosíték nyújtása a 912b. cikk (2) bekezdése szerint történik.
(6) Amikor az áruk rendeltetési vámhivatalhoz érkezésekor vagy nem ismerik el azonnal azok közösségi helyzetét, vagy azokat nem vetik alá azonnal a Közösség vámterületére való behozatalukkor előírt vámalakiságoknak, a rendeltetési vámhivatal foganatosítja az azokra előírt intézkedéseket.
(7) A (3) bekezdésben ismertetett esetben a rendeltetési vámhivatal valamennyi szükséges alakiság elvégzése után haladéktalanul visszaküldi a T5 ellenőrző példány eredetijét a B rovatban („Visszaküldeni: …”) feltüntetett címre, a szükséges megjegyzésekkel együtt.
(8) Amennyiben az árukat nem hozzák vissza a Közösség vámterületére, azok úgy tekintendők, mint amelyek szabálytalanul hagyták el a Közösség vámterületét abból a tagállamból, amelyben azokat a (2) bekezdésben említett eljárás alá vonták, vagy amelyben a T5 ellenőrző példányt kiállították.
III. RÉSZ
Különleges műveletek
I. CÍM
TÉRTIÁRUK
844. cikk
(1) A Vámkódex 185. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban mentesülnek a behozatali vám alól az alábbiak:
— a Közösség vámterületéről korábban már kivitt áruk, amelyek tekintetében a kiviteli vámalakiságok lefolytatására a közös agrárpolitika alapján, a kivitel megvalósulásához kötött visszatérítésekhez vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából került sor,
— illetve
— azok az áruk, amelyek vonatkozásában a fent említett visszatérítéstől vagy más összegtől eltérő olyan pénzügyi előny nyújtására került sor a közös agrárpolitika alapján, amely az adott áruk kivitelére vonatkozó kötelezettséggel jár,
amennyiben megállapítást nyer, hogy az említett visszatérítés vagy más összeg már visszafizetésre került, vagy hogy az illetékes hatóságok részéről megtörténtek a fenti összegek visszatartásához szükséges intézkedések, illetve hogy a megadott egyéb pénzügyi előnyök érvénytelenítése megtörtént, és az árukat:
i. a rendeltetési országban érvényben lévő jogszabályok szerint, belföldi felhasználás céljából nem bocsátották belföldi forgalomba az adott ország területén;
ii. a címzett visszaküldte vagy azért, mert hibásak voltak, vagy azért, mert nem feleltek meg a felek közötti szerződés rendelkezéseinek;
iii. azért hozták be újra a Közösség vámterületére, mert az exportőrtől független körülmények következtében nem lehetett azokat olyan célokra használni, amelyekre az adott árukat szánták.
(2) Az (1) bekezdés iii. pontja szerinti körülmény, ha:
a) a Közösség vámterületére azért küldték vissza az árukat, mert azok a címzett részére történő leszállítás előtt sérülést szenvedtek oly módon, hogy vagy maga az áru, vagy az árut szállító eszköz sérült meg;
b) az árukat eredetileg szakmai vásáron vagy ehhez hasonló eseményen történő felhasználás vagy eladás céljából exportálták, és az áruk nem kerültek felhasználásra vagy eladásra;
c) az áruk azért nem kerülhettek a címzett részére leszállításra, mert a címzett valamely ténybeli vagy jogi okból kifolyólag az áruk kivitelének alapjául szolgáló szerződést nem volt képes teljesíteni;
d) az áruk természeti, politikai vagy társadalmi akadályok következtében nem kerülhettek a címzett részére leszállításra, vagy az áruk azután jutottak el a címzetthez, hogy lejárt az áruk kivitelének alapjául szolgáló szerződésben kikötött kötelező szállítási határidő;
e) a gyümölcs- és zöldségfélék piacának közös szervezése alá tartozó, bizományi szerződés alapján feladott és kivitt áruk a célállomásként szereplő harmadik ország piacán nem kerültek eladásra.
(3) A közös agrárpolitika keretében kiviteli engedéllyel, illetve előzetes rögzítési igazolással kivitt áruk csak akkor mentesülnek a behozatali vámok alól, ha igazolják, hogy a vonatkozó közösségi előírásoknak megfeleltek.
(4) Az (1) bekezdésben említett áruk csak akkor mentesülhetnek a behozatali vámok alól ha azokat a kivitelükkel kapcsolatos kiviteli vámalakiságok elvégzése időpontjától számított tizenkét hónapon belül a Közösség vámterületén szabad forgalomba bocsátják.
Ha azonban az áru szabad forgalomba bocsátására vonatkozó bejelentésre az első albekezdésben említett határidő lejárta után kerül sor, az újrabehozatal tagállamának vámhatóságai engedélyezhetik ennek a határidőnek a meghosszabbítását, ha azt kivételes körülmények indokolják. Ha a vámhatóságok engedélyezik a határidő meghosszabbítását, az eset részleteit meg kell küldeniük a Bizottságnak.
845. cikk
A térti áruk abban az esetben is mentesülnek a behozatali vámok alól, ha a Közösség területéről korábban kivitt áruknak csak részét képezik.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az áru olyan alkatrészekből, illetve tartozékokból áll, amelyek a Közösség vámterületéről korábban kivitt gépekhez, berendezésekhez, készülékekhez vagy más termékekhez tartoztak.
846. cikk
(1) A Vámkódex 186. cikkétől eltérve, mentesülnek a behozatali vámok alól azok a térti áruk:
a) amelyeken a Közösség vámterületéről történt kivitelük után nem végeztek a jó állapotban tartásukhoz szükséges kezelésen kívüli kezelést, vagy amelyeken kizárólag a külső megjelenésüket megváltoztató kezelést végeztek;
b) amelyeken a Közösség vámterületéről történt kivitelük után nem kizárólag a jó állapotban tartásukhoz szükséges vagy a külső megjelenésüket megváltoztató kezelést végeztek, de amelyek hibásnak, illetve alkalmatlannak bizonyultak az eredeti felhasználásra, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
— ez a kezelés kizárólag azzal a céllal került alkalmazásra, hogy az árukat megjavítsák, vagy azok jó állapotát visszaállítsák,
— az áruk eredeti felhasználásra való alkalmatlansága csak azután vált nyilvánvalóvá, hogy az ilyen kezeléshez már hozzáfogtak.
(2) Ha a térti árukon az (1) bekezdés b) pontjában megengedett kezelést végeztek, és az ilyen kezelés alapján behozatalivám-fizetési kötelezettség alá esnének, amennyiben passzív feldolgozási eljáráson mentek volna keresztül, akkor a passzív feldolgozási eljárás szerint alkalmazandó vámkivetési szabályokat kell alkalmazni.
Ha azonban az áruk olyan műveleteken mentek át, amelyek a jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javításból vagy helyreállításból álltak, és amelyek olyan, előre nem látható körülmények következtében váltak szükségessé, amelyek a Közösség vámterületén kívül merültek fel, és mindezt a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolták, akkor meg kell adni a behozatali vám megfizetése alóli mentességet, feltéve, hogy a tértiáruk értéke a fenti tevékenységek következtében nem lett magasabb, mint a Közösség vámterületéről történt kivitelük időpontjában.
(3) A (2) bekezdés második albekezdésének alkalmazásában:
a) jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javítás vagy helyreállítás: minden olyan tevékenység, amelynek célja azon működési hibák, illetve az árukban bekövetkezett sérülések kijavítása, amelyeket az áruk a Közösség vámterületén kívül szenvedtek el, és amely nélkül az áruk nem használhatók fel az eredetileg tervezett célokra;
b) a térti áruk értéke a rajtuk végzett műveletek következtében nem tekintendő magasabbnak, mint amekkora a Közösség vámterületéről történő kivitelük időpontjában volt, ha a rajtuk elvégzett tevékenységek nem haladták meg azt a mértéket, amire feltétlenül szükség volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kérdéses áruknak ugyanazon módon történő felhasználása, mint amire a kivitelük idején alkalmasak voltak.
Ha az áruk jó állapotba hozása érdekében végzett javítás vagy helyreállítás szükségessé teszi alkatrészek beépítését is, akkor ez a beépítés szigorúan csak azokra az alkatrészekre korlátozódhat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az árukat pontosan úgy lehessen használni, mint kivitelük idején.
847. cikk
A kiviteli vámalakiságok elvégzésekor a vámhatóság az érintett személy kérelmére az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmazó okmányt bocsát ki arra az esetre, ha az áruk a Közösség vámterületére visszaküldésre kerülnek.
848. cikk
(1) Térti áruként az alábbiak fogadhatók el:
— azok az áruk, amelyekhez a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat alátámasztásául bemutatják az alábbi okmányokat:
—a) a kiviteli nyilatkozatnak a vámhatóságok által az exportőrnek visszaküldött példánya vagy a fenti okmánynak az említett hatóság által hitelesként igazolt másolata; vagy
b) a 850. cikkben előírt adatlap.
— Ha a vámhatóság számára az újrabehozatali vámhivatalnál rendelkezésre álló vagy a vámhivatal által az érintett személyektől nyert bizonyíték arra utal, hogy a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentett áruk eredetileg a Közösség vámterületéről kerültek kivitelre, és hogy abban az időpontban eleget tettek a térti áruként való elfogadásra meghatározott feltételeknek, akkor az a) és b) pontban említett dokumentumokra nincs szükség.
— a Közösségben kibocsátott ATA-igazolvánnyal kísért áruk.
— Ezek az áruk abban az esetben is elfogadhatók térti áruként a Vámkódex 185. cikkében megállapított korlátozásokon belül, ha az ATA-igazolvány érvényessége lejárt.
— A 290. cikk (2) bekezdésében megállapított alakiságokat minden esetben el kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés első francia bekezdése nem alkalmazható a csomagolóanyagok, szállítóeszközök nemzetközi forgalma, illetve bizonyos különleges vámeljárás alá tartozó termékek esetén, ha az autonóm vagy a szerződéses rendelkezések megállapítják, hogy a vámokmányokra ilyen esetben nincs szükség.
Az első francia bekezdés azokban az esetekben sem alkalmazható, ha az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából szóban vagy bármilyen más cselekménnyel is be lehet jelenteni.
(3) Ha szükségesnek ítélik, a vámhatóságok az újrabehozatali vámhivatalnál adott esetben felszólíthatják az érintett személyt, hogy – különösen a térti áru azonosítása céljából – nyújtson be további bizonyítékot.
849. cikk
(1) Azon térti áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozathoz, amelyek kivitelénél a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitel megvalósulásához kötött visszatérítésekhez vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából került sor, a 848. cikkben felsorolt okmányokon kívül csatolni kell az exportáló tagállamban a fenti visszatérítések vagy egyéb összegek nyújtásáért felelős hatóság(ok) által kiállított igazolást is. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik azon vámhivatal számára, ahol az érintett áruk a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentésre kerültek, annak ellenőrzését, hogy az igazolás a fent nevezett árukra vonatkozik.
(2) Ha az árukivitel során a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegekhez való hozzájutás céljából nem került sor, az igazolásnak tartalmaznia kell az alábbi bejegyzések egyikét:
— Sin concesión de restituciones u otras cantidades a la exportación;
— Ingen restitutioner eller andre beløb ydet ved udførslen;
— Keine Ausfuhrerstattungen oder sonstige Ausfuhrvergünstigungen;
— Δεν έτυχαν επιδοτήσεων ή άλλων χορηγήσεων κατά την εξαγωγή;
— No refunds or other amounts granted on exportation;
— Sans octroi de restitutions ou autres montants à l'exportation;
— Senza concessione di restituzioni o altri importi all'esportazione;
— Geen restituties of andere bij de uitvoer verleende bedragen;
— Sem concessão de restituicões ou outros montantes na exportação;
— Vietäessa ei myönnetty vientitukea eikä muita määriä/Inga bidrag eller andra belopp har beviljats vid exporten;
— Inga bidrag eller andra belopp har beviljats vid exporten;
— Bez vývozních náhrad nebo jiných částek poskytovaných při vývozu;
— Ekspordil ei makstud toetusi ega muid summasid;
— Bez kompensācijas vai citām summām, kas paredzētas par preču izvešanu;
— Eksportas teisės į grąžinamąsias išmokas arba kitas pinigų sumas nesuteikia;
— Kivitel esetén visszatérítést vagy egyéb kedvezményt nem vettek igénybe;
— L-ebda rifużjoni jew ammonti oħra mogħtija fuq esportazzjoni;
— Nie przyznano dopłat lub innych kwot wynikających z wywozu;
— Brez izvoznih nadomestil ali drugih izvoznih ugodnosti;
— Pri vývoze sa neposkytujú žiadne náhrady alebo iné peňažné čiastky.
(3) Ha az árukivitel során a kiviteli vámalakiságok elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, az igazolásnak az alábbi bejegyzések egyikét kell tartalmaznia:
— Restituciones y otras cantidades a la exportación reintegradas por … (cantidad);
— De ved udførslen ydede restitutioner eller andre beløb er tilbagebetalt for … (mængde);
— Ausfuhrerstattungen und sonstige Ausfuhrvergünstigungen für … (Menge) zurückbezahlt;
— Επιδοτήσεις και άλλες χορηγήσεις κατά την εξαγωγή επεστράφησαν για … (ποσότης);
— Refunds and other amounts on exportation repaid for … (quantity);
— Restitutions et autres montants à l'exportation remboursés pour … (quantité);
— Restituzioni e altri importi all'esportazione rimborsati per … (quantità);
— Restituties en andere bedragen bij de uitvoer voor … (hoeveelheid) terugbetaald;
— Restituições e outros montantes na exportação reembolsados para … (quantidade);
—
—
;
— Vývozní náhrady nebo jiné částky poskytované při vývozu vyplaceny za …(množství);
— Ekspordil makstud toetused ja muud summad tagastatud… (kogus) eest;
— Kompensācijas un citas par preču izvešanu paredzētas summas atmaksātas par … (daudzums);
— Grąžinamosios išmokos ir kitos eksporto atveju mokamos pinigų sumos išmokėtos už … (kiekis);
— Kivitel esetén igénybevett visszatérítés vagy egyéb kedvezmény … (mennyiség) után visszafizetve;
— Rifużjoni jew ammonti oħra fuq esportazzjoni mogħtija lura għal … (kwantita');
— Dopłaty i inne kwoty wynikające z wywozu wypłacono za … (ilość);
— Izvozna nadomestila ali zneski drugih izvoznih ugodnosti povrnjeni za … (količina);
— Náhrady a iné peňažné čiastky pri vývoze vyplatené za … (množstvo);
või
— Titulo de pago de restituciones u otras cantidades a la exportación anulado por … (cantidad);
— Ret til udbetaling af restitutioner eller andre beløb ved udførslen er annullerei for … (mængde);
— Auszahlungsanordnung über die Ausfuhrerstattungen und sonstigen Ausfuhrvergünstigungen für … (Menge) ungültig gemacht;
— Αποδεικτικό πληρωμής επιδοτήσεων ή άλλων χορηγήσεων κατά την εξαγωγή ακυρωμένο για … (ποσότης),
— Entitlement to payment of refunds or other amounts on exportation cancelled for … (quantity);
— Titre de paiement des restitutions ou autres montants à l'exportation annulé pour … (quantité);
— Titolo di pagamento delle restituzioni o di altri importi all'esportazione annullato per … (quantità);
— Aanspraak op restituties of andere bedragen bij uitvoer vervallen voor … (hoeveelheid);
— Titulo de pagamento de restituições ou outros montantes na exportação anulado para … (quantidade);
—
— Nárok na vyplacení vývozních náhrad nebo jiných částek poskytovaných při vývozu za …(množství) zanikl;
— Õigus saada toetusi või muid summasid ekspordil on … (kogus) eest kehtetuks tunnistatud;
— Tiesības izmaksāt kompensācijas vai citas summas, kas paredzētas par preču izvešanu, atceltas attiecībā uz … (daudzums);
— Teisė į grąžinamųjų išmokų arba kitų eksporto atveju mokamų pinigų sumų mokėjimą už … (kiekis) panaikinta;
— Kivitel esetén … igénybevett visszatérítésre vagy egyéb kedvezményre való jogosultság … (mennyiség) után megszűnt;
— Mhux intitolati għal ħlas ta' rifużjoni jew ammonti oħra fuq l-esportazzjoni għal … (kwantita');
— Uprawnienie do otrzymania dopłat lub innych kwot wynikających z wywozu anulowano dla … (ilość);
— Upravičenost do izplačila izvoznih nadomestil ali zneskov drugih izvoznih ugodnosti razveljavljena za … (količina);
— Nárok na vyplatenie náhrad alebo iných peňažných čiastok pri vývoze za…(množstvo) zanikol;
attól függően, hogy a kivitelre előírt visszatérítéseket vagy egyéb összegeket az illetékes hatóságok kifizették-e már, vagy sem.
(4) A 848. cikk (1) bekezdése első francia bekezdésének b) alpontjában említett esetben az (1) bekezdésben említett igazolást a 850. cikkben előírt INF 3. adatlapon kel megadni.
(5) Ha a vámhatóság annál a vámhivatalnál, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentették, rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel meggyőződhet arról, hogy a közös agrárpolitika keretében a kivitelre előírt visszatérítést vagy egyéb összeget nem nyújtottak, és ezt követően sem nyújthatnak, az (1) bekezdésben említett igazolásra nincs szükség.
850. cikk
Az INF 3. adatlapot egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani a 110. mellékletben feltüntetett mintáknak megfelelő formanyomtatványokon.
851. cikk
(1) A (3) bekezdésre is figyelemmel, az INF 3. adatlapot az exportőr kérelmére a vámhatóságok a kiviteli vámhivatalnál állítják ki az adott árura vonatkozó kiviteli vámalakiságok elvégzésekor, ha az exportőr kijelenti, hogy ezek az áruk feltehetően a kiviteli vámhivataltól eltérő vámhivatalon keresztül kerülnek visszaszállításra.
(2) Az INF 3. adatlapot az exportőr kérelmére a vámhatóságok a kiviteli vámhivatalnál az adott árura vonatkozó kiviteli vámalakiságok elvégzése után is kiállíthatják, amennyiben ez a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok az exportált árura vonatkoznak.
(3) A 849. cikk (1) bekezdésében említett áruk esetén az INF 3. adatlap csak a vonatkozó kiviteli vámalakiságok lezárása után, a (2) bekezdésben foglalt feltétellel bocsátható ki.
Ezen túlmenően az INF 3. adatlap csak akkor bocsátható ki, ha:
a) a B. rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte, és záradékkal látta el; valamint
b) az A. rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte, és záradékkal látta el, ha az abban foglalt adatokra szükség van.
852. cikk
(1) Az INF 3. adatlapon fel kell tüntetni a vámhatóság által az exportált áru azonosítása céljából előírt összes adatot.
(2) Ha várható, hogy az exportált áruk a Közösség vámterületére a kiviteli vámhivataltól eltérő több vámhivatalon keresztül érkeznek vissza, az exportőr több INF 3. adatlap kiadását kérheti annak érdekében, hogy azok a kivitt áru teljes mennyiségére kiterjedjenek.
Ehhez hasonlóan az exportőr kérheti az INF 3. adatlapot kiállító vámhatóságot, hogy annak helyettesítésére több INF 3. adatlapot állítsanak ki, amelyek kiterjednek az eredetileg kibocsátott INF 3. adatlapban foglalt teljes árumennyiségre.
Az exportőr olyan INF 3. adatlap kiállítását is kérheti, amely a kivitt áruknak csak egy részére vonatkozik.
853. cikk
Az INF 3. adatlap eredeti és másolati példányát vissza kell küldeni az exportőrnek, hogy az exportőr az újrabehozatali vámhivatalnál azt bemutathassa. A második másolati példányt az azt kibocsátó vámhivatal őrzi meg hivatalos nyilvántartásában.
854. cikk
Az újrabehozatali vámhivatal feltünteti az INF 3. adatlap eredeti és másolati példányán a behozatali vám alól mentesülő térti áruk mennyiségét, az eredeti példányt megtartja, a másolati példányt pedig a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat hivatkozási számának és időpontjának feltüntetésével megküldi az azt kibocsátó vámhivatalnak.
Az adott vámhatóság összehasonlítja ezt a példányt a birtokában lévő példánnyal, és megőrzi azt hivatalos nyilvántartásában.
855. cikk
Az INF 3. adatlap eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az érintett személy kérheti az azt kibocsátó vámhatóságtól másodlat kibocsátását. Az említett vámhivatal eleget tesz a kérelemnek, ha a körülmények ezt indokolják. Az így kibocsátott másodlaton fel kell tüntetni az alábbi megjelölések egyikét:
— DUPLICADO,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKAT,
— ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,
— DUPLICATE,
— DUPLICATA,
— DUPLICATO,
— DUPLICAAT,
— SEGUNDA VIA,
— KAKSOISKAPPALE/DUPLIKAT,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKÁT,
— DUPLIKAAT,
— DUBLIKĀTS,
— DUBLIKATAS,
— MÁSODLAT,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKAT,
— DVOJNIK,
— DUPLIKÁT.
A vámhatóság a birtokában lévő INF 3. adatlap másolatán feltünteti, hogy másodlatot bocsátottak ki.
856. cikk
(1) A kiviteli vámhivatal vámhatósága az újrabehozatali vámhivatal vámhatóságának megkeresésére minden rendelkezésére álló adatot közöl az előbbivel annak érdekében, hogy az meg tudja állapítani, hogy az áruk megfelelnek-e az ebben a részben foglalt rendelkezések igénybevételéhez szükséges feltételeknek.
(2) Az INF 3. adatlap az (1) bekezdésben említett kérelemhez és adattovábbításhoz használható fel.
II. CÍM
TENGERI HALÁSZATI TERMÉKEK ÉS KÖZÖSSÉGI HALÁSZHAJÓK ÁLTAL HARMADIK ORSZÁG FELSÉGVIZEIN KINYERT EGYÉB TENGERI TERMÉKEK
856a. cikk
(1) A Vámkódex 188. cikkében foglalt termékekre vonatkozó behozatali vámmentesség feltétele egy, az árukkal kapcsolatos szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozathoz csatolt igazolás bemutatása.
(2) A Közösség területén szabad forgalomba bocsátandó termékeknél a 329. cikk a)–d) pontjában említett esetekben a közösségi halászhajó kapitánya köteles kitölteni az igazolás 3., 4. és 5., valamint szükséges esetén 9. rovatát. Ha a halászzsákmányt a hajó fedélzetén feldogozták, a hajó kapitányának a 6., 7. és 8. rovatot is ki kel töltenie.
A 330., 331. és 332. cikket alkalmazni kell az igazolás megfelelő rovatainak kitöltésénél.
Ha a vámáru-nyilatkozatot az áruk szabad forgalomba bocsátása céljából teszik, a nyilatkozattevőnek ki kell töltenie az igazolás 1. és 2. rovatát is.
(3) Az igazolásnak meg kell felelnie a 110A. mellékletben lévő mintának, és azt a (2) bekezdés szerint kell kiállítani.
(4) Ha a terméket abban a kikötőben jelentik be szabad forgalomba bocsátásra, amelyben a halászzsákmányt kifogó közösségi halászhajóról azt kirakták, akkor a 326. cikk (2) bekezdésében említett eltérés értelemszerűen alkalmazandó.
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a „közösségi halászhajó” és a „közösségi feldolgozóhajó” kifejezés értelmezése megegyezik a 325. cikk (1) bekezdésében meghatározottakkal, míg a „termék” kifejezés a 326–332. cikkben említett termékeket és árukat jelenti, amennyiben utalás történik az említett rendelkezésekre.
(6) Az (1)–(5) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok vámhatóságai segítséget nyújtanak az igazolások hitelességének és az azokban szereplő adatok pontosságának ellenőrzésében.
IV. RÉSZ
VÁMTARTOZÁS
I. CÍM
VÁMBIZTOSÍTÉK
857. cikk
(1) A Vámkódex 193., 194. és 195. cikke szerinti készpénzletét vagy kezességvállalás formájában nyújtott biztosítékon kívüli, illetve a tagállamok által adott esetben a Vámkódex 194. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeket nem kielégítő voltuk ellenére megengedhető készpénzletét vagy más értékek átengedése formájában nyújtott biztosítékok a következők lehetnek:
a) jelzálogjog alapítása, ingatlan megterhelése, kézizálog vagy egy ingatlanhoz tartozó joggal egyenértékűnek tekintett egyéb jog;
b) követelés átruházása, áruk, értékpapírok vagy követelések, így különösen takarékkönyvek vagy a nemzeti adósság-nyilvántartásban való bejegyzés elzálogosítása – birtoklással vagy a nélkül;
c) a vámhatóság által e célból jóváhagyott harmadik fél által egyetemleges szerződéses felelősség vállalása a tartozás teljes összegére, így különösen olyan váltó átadása, amelynek kifizetéséért ilyen harmadik fél kezeskedik;
d) azon tagállam valutájától eltérő valutában nyújtott készpénzletét vagy ezzel egyenértékű biztosíték, amelyben a biztosítékot nyújtják;
e) a vámhatóság által kezelt általános kezességi rendszerben történő részvétel a hozzájárulás befizetésének függvényében.
(2) A vámhatóság meghatározza azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek között és amelyek esetén az (1) bekezdésben említett biztosítéktípusok igénybe vehetők.
858. cikk
Ha a biztosíték készpénzletét, akkor a vámhatóság nem köteles ezen összeg után kamatot fizetni.
II. CÍM
VÁMTARTOZÁS KELETKEZÉSE
1. FEJEZET
Mulasztások, amelyeknek nincs jelentős kihatásuk az átmeneti megőrzésre, illetve a vámeljárásra
859. cikk
A Vámkódex 204. cikke (1) bekezdésének értelmében az alábbi mulasztásoknak nincs jelentős kihatásuk az átmeneti megőrzés helyes lefolytatására vagy az adott vámeljárásra, amennyiben:
— nem tekinthetők kísérletnek arra nézve, hogy az árukat jogellenesen kivonják a vámfelügyelet alól,
— az érintett személy részéről nem utalnak súlyos gondatlanságra, és
— az áruk helyzetének rendezéséhez szükséges minden alakiság utólagosan elvégzésre kerül:
—1. az adott átmeneti megőrzés vagy vámeljárás keretében az áruk vámjogi sorsának meghatározására engedélyezett határidő túllépésekor azzal a feltétellel, hogy a határidő meghosszabbításra került volna, ha a meghosszabbítás iránti kérelmet időben benyújtják;
2. az árutovábbítási eljárás alá vont áruk esetében, az adott eljárás alkalmazásával járó valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az eljárás alá vont árukat sértetlen állapotban mutatták be a rendeltetési vámhivatalnak;
b) a rendeltetési vámhivatal megállapította, hogy az árutovábbítási eljárás befejezésekor az áru vámjogi sorsa rendezésre került, vagy átmeneti megőrzésbe helyezték;
c) ha a 356. cikkben meghatározott határidőnek nem tettek eleget és ugyanazon cikk (3) bekezdése nem alkalmazható, ennek ellenére a termékeket belátható időn belül bemutatták a rendeltetési vámhivatalnak;
3. az átmeneti megőrzés vagy vámraktározási eljárás alá vont áruk esetében a vámhatóság által előzetesen nem engedélyezett kezelés elvégzésekor, amennyiben a kezelést engedélyezték volna, ha azt kérelmezik;
4. az ideiglenes behozatali eljárás alá vont áruk esetében az áruknak az engedélyezettől eltérő felhasználásakor, amennyiben ezt a felhasználást a fenti eljárás keretében engedélyezték volna, ha azt kérelmezik;
5. az átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vont áruk esetében az áruk helyének nem engedélyezett megváltoztatásakor, amennyiben az árukat be tudják mutatni a vámhatóságnak annak felszólítására;
6. Az átmeneti megőrzésben lévő vagy vámeljárás alá vont áruk esetén az áru kiszállítása a Közösség vámterületéről, vagy a 799. cikk szerinti I. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása a szükséges alakiságok elvégzése nélkül;
7. a 296., 297. vagy 511. cikk értelmében fizikailag átszállított áru vagy termékek esetében, az átszállítás végrehajtásának egyik feltétele teljesítésének elmulasztása, ha a következő feltételek teljesülnek:
a) az érintett személy a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítani tudja, hogy az áruk vagy termékek megérkeztek a meghatározott helyszínre vagy rendeltetési helyre, és a 296., 297., 512. cikk (2) bekezdése vagy az 513. cikk értelmében történő átszállítás esetén azt, hogy az árukat vagy termékeket a meghatározott helyszín vagy rendeltetési hely nyilvántartásába megfelelően bejegyezték, ha a fenti cikkek ilyen bejegyzést előírnak;
b) ha az engedélyben megállapított határidőt nem tartották be, az áruk vagy termékek azonban belátható időn belül megérkeztek a meghatározott helyszínre vagy rendeltetési helyre;
8. a Vámkódex 145. cikke szerint teljes vagy részleges vámmentességgel szabad forgalomba bocsátható áruk esetében, a Vámkódex 204. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett körülmények egyikének fennállásakor, mialatt az érintett áruk átmeneti megőrzés vagy más vámeljárás alatt állnak a szabad forgalomba bocsátás előtt;
9. az aktív feldolgozás és a vámfelügyelet melletti feldolgozás keretében az elszámolási okmány benyújtására engedélyezett határidő túllépése, feltéve hogy a határidőt meghosszabbították volna, ha a meghosszabbítást időben kérelmezték volna;
10. a vámszabad raktárból történő ideiglenes kitárolásra engedélyezett határidő túllépése, feltéve, hogy a határidőt meghosszabbították volna, ha a meghosszabbítást időben kérelmezték volna.
860. cikk
A vámhatóság úgy tekinti, hogy a Vámkódex 204. cikkének (1) bekezdése alapján vámtartozás keletkezik, kivéve, ha az a személy, aki az adós lenne, bebizonyítja, hogy a 859. cikkben foglalt feltételek teljesülnek.
861. cikk
Az a tény, hogy a 859. cikkben említett mulasztások nem eredményeznek vámtartozást, nem zárja ki a hatályos büntetőjogi rendelkezések vagy az adott vámeljárás során kibocsátott engedélyek visszavonását lehetővé tevő rendelkezések alkalmazását.
2. FEJEZET
Természetes veszteség
862. cikk
(1) A Vámkódex 206. cikkének értelmében a vámhatóság az érintett személy kérelmére figyelembe veszi a hiányzó mennyiségeket, ha kimutatható, hogy az észlelt veszteségek kizárólag az áruk jellegéből és nem a fenti személynél felmerülő bármilyen gondatlanságból vagy csalási szándékból származnak.
(2) Gondatlanság vagy csalási szándék alatt különösen az adott áruk szállítására, tárolására, kezelésére, megmunkálására vagy feldolgozására vonatkozó, a vámhatóságok által meghatározott vagy a szokásos eljárás keretében alkalmazott szabályok betartásának figyelmen kívül hagyását kell érteni.
863. cikk
A vámhatóság eltekinthet attól, hogy az érintett személynek igazolnia kelljen, hogy az árukban helyrehozhatatlan veszteség következett be a természetükben rejlő okoknál fogva, ha meggyőződik arról, hogy nincs egyéb magyarázat a veszteségre.
864. cikk
A tagállamok hatályos nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni az áruk természetéből eredő helyrehozhatatlan veszteségek veszteségnormájának meghatározására, ha az érintett személy nem igazolja, hogy a tényleges veszteség meghaladja az adott árura vonatkozó veszteségnorma alkalmazásával kiszámított veszteséget.
3. FEJEZET
Áruk különleges helyzetekben
865. cikk
A szóban forgó árukra vonatkozó vámáru-nyilatkozat bemutatását vagy azonos joghatással bíró egyéb cselekményt, valamint az okmányoknak az illetékes hatóságok általi záradékolásra történő benyújtását az árunak a Vámkódex 203. cikkének (1) bekezdése szerint a vámfelügyelet alóli elvonásának kell tekinteni, ha ezek a cselekmények azzal a következménnyel járnak, hogy az áruk szabálytalanul a közösségi áruk vámjogi helyzetét kapják meg.
Az elektronikus manifeszt segítségével egyszerűsített árutovábbítási eljárás alkalmazására jogosult légitársaságok esetében azonban az áruk nem minősülnek a vámfelügyelet alól elvontnak, ha a rendellenes helyzet vámhatóságok általi felfedezése előtt az árukat az érdekelt személy kezdeményezésére vagy nevében azok nem közösségi vámjogi helyzetével összhangban kezelték, és ha az érdekelt személy magatartása nem veti fel csalás gyanúját.
866. cikk
Az adott árukra alkalmazandó tilalmakra vagy korlátozásokra vonatkozóan megállapított rendelkezések sérelme nélkül, ha behozatali vámtartozás keletkezik a Vámkódex 202., 203., 204. vagy 205. cikke értelmében, és a behozatali vámot kifizették, a fenti árukat közösségi árunak kell tekinteni, amelyeknek szabad forgalomba bocsátását nem kell bejelenteni.
867. cikk
A Vámkódex 233. cikkének c) és d) pontja alapján történő elkobzás nem érinti a szóban forgó áruk vámjogi helyzetét.
867a. cikk
(1) Azokat a nem közösségi árukat, amelyeket felajánlottak az államkincstár javára, lefoglaltak vagy elkoboztak, úgy kell tekinteni, mint amelyeket vámraktározási eljárás alá vontak.
(2) Az (1) bekezdésben említett árukat a vámhatóság csak azzal a feltétellel értékesíteti, hogy a vevő a valamely vámjogi sors alá vonáshoz szükséges minden alakiságot azonnal elvégzi.
Amennyiben az értékesítés a behozatali vámokat is magában foglaló áron történik, az eladást egyenértékűnek kell tekinteni a szabad forgalomba bocsátással, és a vámhatóságoknak ki kell számolniuk a vámot, és le kell könyvelniük az összeget.
Ezekben az esetekben az értékesítést a tagállamokban hatályban lévő eljárások szerint kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a igazgatási szerv úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben hivatkozott árukról nem értékesítés útján kell intézkedni, azonnal köteles a Vámkódex 4. cikke (15) bekezdésének a), b), c) és d) pontja valamelyike szerinti vámjogi sorshoz szükséges alakiságokat elvégezni.
III. CÍM
A VÁMTARTOZÁS ÖSSZEGÉNEK BESZEDÉSE
868. cikk
A tagállamoknak nem kell a 10 ECU-nél kisebb összegeket lekönyvelniük.
A behozatali vagy kiviteli vámok utólagos beszedésére nincs szükség, ha a beszedésenkénti összeg 10 ECU-nél kevesebb.
869. cikk
A vámhatóságok maguk is határozhatnak úgy, hogy nem könyvelnek le beszedetlen vámokat:
a) ha a preferenciális tarifális elbánás alkalmazására vámkontingens, vámplafon vagy egyéb megállapodás alapján kerül sor, és az erre az elbánásra vonatkozó jogosultság anélkül szűnt meg a vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában, hogy ezt a tényt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában az adott áru szabad forgalomba bocsátása előtt kihirdették volna, vagy – ha ezt a tényt nem hirdetik ki – az érintett tagállamban szokásos megfelelő módon erről tájékoztatást adtak volna, és a fizetésre kötelezett személy a maga részéről jóhiszeműen cselekedett, és eleget tett a vámáru-nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított minden rendelkezésnek;
b) ha úgy ítéli meg, hogy a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek teljesülnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a 871. cikk értelmében az ügyet a Bizottság elé kell utalni. Amennyiben azonban a 871. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdését kell alkalmazni, a 871–876. cikkel összhangban indított eljárás végéig a vámhatóságok nem fogadhatnak el olyan értelmű határozatot, amely mentességet biztosít a szóban forgó vámok lekönyvelésének kötelezettsége alól.
▼M23 —————
Amennyiben a Vámkódex 236. cikke alapján, összefüggésben a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, vám visszafizetésére vagy elengedésére irányuló kérelem kerül benyújtásra, e cikk első bekezdésének b) pontját és a 871–876. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
A fenti bekezdések alkalmazásában a tagállamok kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, különösen az érintett határozat meghozataláért felelős tagállamon kívüli tagállam vámhatóságai által elkövetett hiba esetén.
870. cikk
(1) Az egyes tagállamok a Bizottság rendelkezésére listát vezetnek azokról az ügyekről, amelyekben az alábbi rendelkezéseket alkalmazták:
— a 869. cikk a) pontja,
— a Vámkódex 236. cikke, összefüggésben a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, amennyiben a (2) bekezdés értelmében nem áll fenn közlési kötelezettség,
— a 869. cikk b) pontja, amennyiben a (2) bekezdés szerint nem áll fenn közlési kötelezettség.
(2) Minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak azon ügyek listáját, amelyekben az érintett személytől egy vagy több behozatali vagy kiviteli művelet tekintetében, de egyazon hiba következtében be nem szedett összeg meghaladja az 50 000 EUR-t, és a Vámkódex 236. cikkének – összefüggésben a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjával – illetve a 869. cikk b) pontjának rendelkezéseit alkalmazták, megadva valamennyi ügy rövid összefoglalását. Ezt a listát minden év első és harmadik negyedévében továbbítani kell a Bizottsághoz valamennyi olyan ügy vonatkozásában, amelyekben az előző félév során úgy határoztak, hogy eltekintenek a be nem szedett vámok utólagos könyvelésbe vételétől.
871. cikk
(1) A vámhatóság köteles az ügyet a 872–876. cikkben megállapított eljárás szerinti határozathozatal céljából az ügyet a Bizottság elé utalni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy teljesültek a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített feltételek, és:
— úgy ítéli meg, hogy a Bizottság a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében hibát követett el,
— az ügy körülményei a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet ( 16 ) vagy bármely más közösségi jogszabály, vagy a Közösség által olyan országgal vagy olyan országok csoportjával kötött bármely megállapodás alapján végrehajtott közösségi vizsgálat eredményeivel függnek össze, ahol rendelkezést hoztak az ilyen irányú közösségi vizsgálatok végrehajtásáról, vagy
— az egy vagy több behozatali vagy kiviteli művelet tekintetében, de egyazon hiba következtében az érintett személytől be nem szedett összeg eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügyeket azonban nem kell a Bizottság elé utalni, ha:
— a Bizottság a 872–876. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően valamely hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügyben már határozatot hozott,
— a Bizottság előtt egy hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügy elbírálása már folyamatban van.
(3) A Bizottság elé terjesztett ügyre vonatkozóan az eset teljes körű vizsgálatához szükséges valamennyi adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Részletes adatokat kell szolgáltatni az érintett személy magatartására, és különösen szakmai tapasztalatára, jóhiszeműségére és gondosságára vonatkozóan. Ezen értékeléshez csatolni kell minden olyan adatot, amely bizonyíthatja, hogy az érintett személy jóhiszeműen járt el. Az ügyirathoz csatolni kell ezenfelül egy, a visszafizetésért vagy elengedésért folyamodó kérelmező által aláírt nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy az érintett személy elolvasta az ügy iratait, és kijelenti, hogy nincs észrevétele, illetve megadja a további információkat, amelyeket szerinte az előterjesztésbe bele kellene foglalni.
(4) A Bizottság az ügy beérkezésekor erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot.
(5) Ha megállapítást nyer, hogy a tagállam által szolgáltatott adatok nem elegendőek ahhoz, hogy az adott ügyben a tények teljes ismeretében határozatot lehessen hozni, a Bizottság további adatok szolgáltatását kérheti.
(6) Az alább felsorolt helyzetek bármelyike esetén a Bizottság visszaküldi az ügyiratot a vámhatóságnak, és a 872–876. cikkben említett eljárást meg nem indítottnak kell tekinteni:
— az ügyirat alapján nézeteltérés mutatkozik a tényállás tekintetében az ügyiratot átadó vámhatóság és azon személy között, aki aláírta a (3) bekezdésben említett nyilatkozatot,
— az ügyirat nyilvánvalóan hiányos, mivel egyetlen olyan tényt vagy bizonyítékot sem tartalmaz, amely megalapozhatná az ügy Bizottság általi elbírálását,
— az (1) és a (2) bekezdés értelmében az ügyiratot nem kellene a Bizottság elé utalni,
— nem állapították meg vámtartozás fennállását,
— az ügy Bizottság általi elbírálására vonatkozó eljárás során a vámhatóság olyan jellegű új adatokat tárt a Bizottság elé az ügyirattal kapcsolatban, amelyek lényegesen megváltoztatják az ügyirat szerinti tényállás bemutatását, illetve az ügy jogi megítélését.
872. cikk
A Bizottság a 871. cikk (3) bekezdésében említett ügyirat beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az előterjesztés egy-egy másolati példányát a tagállamoknak.
Az adott ügyet a lehető leghamarabb a 873. cikkben előírt szakértői csoport ülésének napirendjére kell tűzni.
872a. cikk
Ha a Bizottság a 872. és 873. cikkben meghatározott eljárás során bármikor kedvezőtlen döntést szándékozik hozni az előterjesztett ügyben érintett személlyel szemben, kifogásait írásban közölnie kell az érintettel, csatolva minden olyan okmányt, amelyekre a kifogásokat alapozza. A Bizottság elé terjesztett ügyben érintett személynek álláspontját a kifogás megküldésének időpontjától számított egy hónapon belül írásban kell kifejtenie. Ha e határidőn belül nem közli álláspontját, úgy kell tekinteni, mintha lemondott volna állásfoglalási jogáról.
873. cikk
Az adott ügyet vizsgáló bizottság keretében egy valamennyi tagállam képviselőiből álló szakértői csoporttal történő konzultáció után a Bizottság határoz arról, hogy a vizsgált körülmények alapján a kérdéses vámokat le kell-e könyvelni.
Ezt a határozatot a 871. cikk (3) bekezdésében említett ügyiratnak a Bizottsághoz történő beérkezésétől számított kilenc hónapon belül kell meghozni. Ha azonban a ügyirat nem foglalja magában a 871. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot vagy az érintett személy magatartásának részletes értékelését, a kilenc hónapot attól a naptól kell számítani, amikor a Bizottság ezeket az iratokat kézhez vette. A Bizottságnak ennek megfelelően értesíti a vámhatóságot és az adott ügyben érintett személyt.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy határozatának meghozatala céljából a tagállamtól további adatokat kell kérni, a kilenc hónapos határidő a további adatszolgáltatásra vonatkozó bizottsági megkeresés és az ezen adatok kézhezvétele között eltelt időszakkal meghosszabbítható. A Bizottság értesíti az érintett személyt az eljárás meghosszabbításáról.
Amennyiben a Bizottság saját maga folytat vizsgálatokat a határozat meghozatalának céljából, a kilenc hónap meghosszabbodik a vizsgálatok befejezéséhez szükséges időtartammal. Az ilyen meghosszabbítás nem haladhatja meg a kilenc hónapot. A Bizottságnak értesítenie kell a vámhatóságot és az érintett személyt a vizsgálatok megkezdésének és lezárásának napjáról.
Amennyiben a Bizottság a 872a. cikkel összhangban értesítette kifogásairól az érintett személyt, a kilenc hónapos határidő egy hónappal meghosszabbodik.
874. cikk
Az érintett tagállamot a 873. cikkben említett határozatról a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ugyanabban a cikkben meghatározott határidő lejáratától számított egy hónapon belül értesíteni kell.
A Bizottság értesíti a tagállamokat az általa elfogadott határozatokról annak érdekében, hogy segítse a vámhatóságokat a tényállásukat és jogi megítélésüket tekintve hasonló ügyekben történő határozathozatal során.
875. cikk
Ha a 873. cikkben említett határozat azt állapítja meg, hogy a vizsgált körülmények alapján a kérdéses vámokat nem kell lekönyvelni, a Bizottság meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok a tényállásukat és jogi megítélésüket tekintve hasonló ügyekben eltekinthetnek az utólagos lekönyveléstől.
876. cikk
Ha a Bizottság nem hozza meg határozatát a 873. cikkben említett határidőn belül, vagy határozatáról az érintett tagállamot a 874. cikkben meghatározott határidőn belül nem értesíti, az adott tagállam vámhatóságai nem könyvelik le a szóban forgó vámokat.
876a. cikk
(1) A vámhatóságok felfüggesztik az adós vámfizetésére vonatkozó kötelezettségeit addig az időpontig, amíg nem hoztak határozatot, feltéve, hogy amennyiben az áruk már nincsenek vámfelügyelet alatt, biztosítékot nyújtanak a vámok összegére, továbbá:
a) ha egy nyilatkozat érvénytelenítése iránt kérelmet adtak be, és az valószínűleg kedvező elbírálásban részesül;
b) ha a Vámkódex 236. cikke és ezzel összefüggésben a 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja, vagy a Vámkódex 238. cikke, vagy a 239. cikke alapján történő elengedése iránti kérelmet nyújtottak be, és a vámhatóságok úgy ítélik meg, hogy az alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételek teljesülnek;
c) ha a b) pontban megadottaktól eltérő esetekben a Vámkódex 236. cikke alapján történő elengedés iránti kérelmet nyújtottak be, és a Vámkódex 244. cikkének második albekezdésében megadott feltételek teljesültek.
Nem szükséges biztosítékot megkövetelni akkor, ha az az adós körülményei miatt az valószínűleg komoly gazdasági vagy szociális problémákat okozna.
(2) Olyan esetekben, ahol a Vámkódex 233. cikke c) bekezdésének második francia bekezdésében, vagy 233. cikkének d) pontjában megadott feltételek merülnek fel, a vámhatóságok felfüggesztik az adós vámfizetésre vonatkozó kötelezettségét, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az elkobzás feltételei teljesülnek.
(3) Amennyiben a Vámkódex 203. cikke szerint vámtartozás keletkezik, a vámhatóságok felfüggesztik az említett cikk (3) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett személy vámfizetési kötelezettségét, ha legalább még egy adóst azonosítottak, és a vámok összegét vele is közölték a Vámkódex 221. cikkének megfelelően.
A felfüggesztés csak azzal a feltétellel adható meg, hogy a Vámkódex 203. cikke (3) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett személyre az említett bekezdés más francia bekezdései nem vonatkoznak, és kötelezettségei teljesítése során nem járt el nyilvánvaló hanyagsággal.
A felfüggesztés időtartama egy évre korlátozódik. Ezt az időszakot azonban a vámhatóságok megfelelően indokolt esetben meghosszabbíthatják.
A felfüggesztés feltétele, hogy az abban részesülő személy érvényes biztosítékot nyújtson az érintett vámok összegére, kivéve, ha az érintett vámok összegének egészét fedező biztosíték már létezik, és a kezest nem mentették fel kötelezettségvállalásai alól. Az ilyen biztosítéktól el lehet tekinteni, ha annak megkövetelése az adós körülményei miatt előreláthatóan súlyos gazdasági vagy társadalmi nehézségeket okozna.
IV. CÍM
BEHOZATALI ÉS KIVITELI VÁMOK VISSZAFIZETÉSE VAGY ELENGEDÉSE
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
877. cikk
(1) E cím alkalmazásában:
a) könyvelést végző vámhivatal: az a vámhivatal, ahol azok a behozatali vagy kiviteli vámok kerültek lekönyvelésre, amelyek visszafizetését vagy elengedését kérelmezték;
b) döntéshozó vámhatóság: az a vámhatóság, amely a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelem ügyében határozathozatalra illetékes abban a tagállamban, ahol az érintett vámokat lekönyvelték;
c) felügyelő vámhivatal: az a vámhivatal, amelynek hatáskörébe tartoznak azok az áruk, amelyekkel kapcsolatban a felmerülő és lekönyvelésre került behozatali és kiviteli vámok visszafizetését vagy elengedését kérelmezik, és amely a kérelem elbírálásához szükséges meghatározott ellenőrzéseket elvégzi;
d) végrehajtó vámhivatal: az a vámhivatal, amely megteszi a szükséges intézkedéseket a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozat megfelelő végrehajtására.
(2) A könyvelést végző vámhivatal, a döntéshozó vámhatóság, a felügyelő vámhivatal és a végrehajtó vámhivatal funkcióit teljes egészében vagy részben ugyanazon vámhivatal is elláthatja.
2. FEJEZET
A Vámkódex 236–239. cikkéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések
1. szakasz
Kérelem
878. cikk
(1) A behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmet (a továbbiakban: visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem) a vámtartozás kötelezettjének vagy az e személy jogait és kötelezettségeit átvállaló személynek kell benyújtania.
A visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet az első albekezdésben említett személy vagy személyek képviselője is benyújthatja.
(2) A 882. cikk sérelme nélkül, a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani a 111. mellékletben foglalt mintának és rendelkezéseknek megfelelő formanyomtatványon.
Az (1) bekezdésben említett személy vagy személyek kérelmére azonban a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem más iraton is benyújtható, ha az tartalmazza a fenti mellékletben szereplő adatokat.
879. cikk
(1) A Vámkódex 6. cikke (1) bekezdésében említett okmányokkal együtt benyújtott, visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelmet a könyvelést végző vámhivatalnál kell benyújtani, kivéve, ha a vámhatóság e célra egy másik vámhivatalt jelöl ki; ez a vámhivatal – ha a határozathozatalra maga nem jogosult – az átvétel után haladéktalanul továbbítja a kérelmet a döntéshozó vámhatósághoz.
(2) Az (1) bekezdésben említett vámhivatal rávezeti az átvétel dátumát a kérelem eredeti és másolati példányára, és a másolatot visszaküldi a kérelmezőnek.
A 878. cikk (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a szóban forgó vámhivatal írásban igazolja az átvételt a kérelmezőnek.
880. cikk
A közös agrárpolitika keretében ebben a vonatkozásban elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül, az olyan árukra vonatkozó kérelemhez, amelyekre behozatali vagy kiviteli engedély, illetve előzetes rögzítési igazolás került kiadásra az adott vámáru-nyilatkozat benyújtásakor, csatolni kell a fenti engedély vagy igazolás kibocsátásáért felelős hatóságok által kiadott igazolást, amely tanúsítja, hogy megtették a szükséges intézkedéseket a fenti engedély vagy igazolás érvénytelenítésére.
Erre az igazolásra azonban nincs szükség, ha:
— az adott engedélyt vagy igazolást az a vámhatóság adta ki, ahová a kérelmet benyújtják,
— a kérelem alapja olyan lényegi tévedés, melynek nincs hatása az adott engedélyre vagy igazolványra.
881. cikk
(1) A 879. cikkben említett vámhivatal elfogadhat olyan kérelmet is, amely nem tartalmazza a 878. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványon előírt valamennyi adatot. A kérelemnek azonban legalább az 1–3. és 7. rovatba bejegyzendő adatokat tartalmaznia kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az adott vámhivatal a hiányzó adatok és/vagy okmányok benyújtására határidőt szab.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint a vámhivatal által meghatározott határidőt nem tartják be, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
A kérelmezőt erről haladéktalanul értesíteni kell.
882. cikk
(1) Olyan térti áruk esetén, amelyekre a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor kiviteli vámot vetettek ki, a fenti vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltétele, hogy az alábbi okmányok által kísért kérelmeket a vámhatósághoz benyújtsák:
a) a fizetés megtörténtének igazolására kibocsátott okmány, amennyiben a kérdéses összegeket már beszedték;
b) a térti áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak az újrabehozatali vámhivatal által hitelesített eredeti vagy másolati példánya.
Ezen az okmányon az újrabehozatali vámhivatalnak fel kell tüntetnie az alábbi bejegyzések egyikét:
— Mercancías de retorno en aplicación de la letra b) del apartado 2 del artículo 185 del Código
— Returvarer i henhold til kodeksens artikel 185, stk. 2, litra b)
— Rückwaren gemäß Artikel 185 Absatz 2 Buchstabe b) des Zollkodex
— Εμπορεύματα επανεισαγόμενα κατ' εφαρμογή του άρθρου 185 παράγραφος 2 στοιχείο β) του κώδικα
— Goods admitted as returned goods under Article 185 (2) (b) of the Code
— Marchandises en retour en application de l'article 185 paragraphe 2 point b) du code
— Merci in reintroduzione in applicazione dell'arti-colo 185, parágrafo 2, lettera b) del códice
— Goederen die met toepassing van artikel 185, lid 2, onder b), van het Wetboek kunnen worden toegelaten als terugkerende goederen
— Mercadorias de retorno por aplicação da alínea b) do n.o 2 do artigo 185.o do código;
— Yhteisön tullikoodeksin 185 artiklan 2 kohdan b alakohdan mukaista palautustavaraa/Returvaror enligt artikel 185.2 b) i gemenskapens tullkodex
— Returvaror enligt artikel 185.2 (b) i gemenskapens tullkodex;
— Vrácené zboží podle čl. 185 odst. 2 písm. b) kodexu
— Seadustiku artikli 185(2)(b) alusel tagasitoodud kaubaks tunnistatud kaup
— Preces atzītas par atpakaļievestām saskaņā ar Kodeksa 185. panta 2. punkta b) apakšpunktu
— Prekės įvežtos kaip grąžintos prekės vadovaujantis Kodekso 185 straipsnio 2 dalies b punktu
— A Vámkódex 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében tértiáruként behozott áruk
— Oġġetti mdaħħla bħala oġġetti miġjuba lura taħt Artikolu 185(2)(b) tal-Kodiċi
— Towary dopuszczone jako towary powracające zgodnie z art. 185 ust. 2 lit. b) Kodeksu
— Blago se ponovno uvaža v skladu s členom 185(2)(b) Zakonika
— Vrátený tovar podľa článku 185 ods. 2 písm. b) colného zákonníka;
c) az exportőr részére az árukra vonatkozó kiviteli vámalakiságok befejezése időpontjában visszaküldött kiviteli nyilatkozat másolata vagy annak a kiviteli vámhivatal által hitelesített másolata.
Ha a döntéshozó vámhatóságnál már rendelkezésére állnak a fenti a), b) vagy c) pontban említett vámáru-nyilatkozat(ok)ban szereplő adatok, az adott vámáru-nyilatkozato(ka)t nem kell bemutatni.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet a 879. cikkben említett vámhivatalnál a kiviteli nyilatkozat átvételének napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtani.
2. szakasz
A visszafizetés vagy az elengedés megadására irányuló eljárás
883. cikk
A döntéshozó vámhatóság engedélyezheti, hogy az adott esetben a visszafizetés vagy elengedés feltételét képező vámalakiságokat a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemre vonatkozó határozat meghozatala előtt elvégezzék. Ez az engedély semmiképpen sem befolyásolhatja a vámhatóságnak a kérelemről hozott határozatát.
884. cikk
A 883. cikk sérelme nélkül, és amíg nem születik határozat a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemről, nem szállíthatók el az adott kérelemben meghatározott helyen kívüli helyre azok az áruk, amelyekre a visszafizetést vagy elengedést kérelmezték, kivéve, ha a kérelmező előzetesen értesíti a 879. cikkben említett vámhivatalt, amely ennek megfelelően tájékoztatja a döntéshozó vámhatóságot.
885. cikk
(1) Ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem olyan esetre vonatkozik, amelynek során kiegészítő adatokat kell beszerezni, vagy az árukat meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a Vámkódexben és az ebben a címben megállapított visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó feltételek teljesüljenek, a döntéshozó vámhatóság megteszi az e célból szükséges intézkedéseket, szükség esetén a felügyelő vámhivatal segítségét kérve, a beszerezni kívánt adatok vagy az elvégzendő ellenőrzések jellegének meghatározásával.
A felügyelő vámhivatal haladéktalanul eleget tesz ennek a kérelemnek, és továbbítja a beszerzett adatokat, valamint az elvégzett ellenőrzések eredményét a döntéshozó vámhatóságnak.
(2) Ha a kérelem olyan árukra vonatkozik, amelyek nem abban a tagállamban találhatók, ahol a behozatali vagy kiviteli vámokat lekönyvelték, e cím 4. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
886. cikk
(1) Ha a döntéshozó vámhatóságnak valamennyi szükséges adat a rendelkezésére áll, a Vámkódex 6. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban írásban határozatot hoz a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelemről.
(2) A kérelem jóváhagyása esetén a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásához szükséges valamennyi adatot.
A körülményektől függően a határozatban szerepelnie kell az alábbi adatok egy részének vagy mindegyikének:
a) a határozattal érintett áruk azonosításához szükséges adatok;
b) a behozatali vagy kiviteli vám visszafizetésének vagy elengedésének oka és a Vámkódexnek, valamint adott esetben ennek a címnek a megfelelő cikkére történő hivatkozás;
c) az alkalmazható felhasználás, illetve rendeltetés, amelynek céljából az áruk elküldhetők, a Vámkódex és adott esetben a döntéshozó vámhatóság megfelelő engedélye alapján a konkrét esetben rendelkezésre álló lehetőségektől függően;
d) a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltételét képező vámalakiságok elvégzésének határideje;
e) annak megjelölése, hogy a behozatali vagy kiviteli vámok nem kerülnek visszafizetésre vagy elengedésre addig, amíg a végrehajtó vámhivatal nem tájékoztatta a döntéshozó vámhatóságot arról, hogy a visszafizetés vagy elengedés feltételét képező vámalakiságokat elvégezték;
f) a határozat végrehajtása során az árukra mindvégig vonatkozó követelmények részletei;
g) a határozat címzettjének szóló felhívás arra vonatkozóan, hogy az áruk bemutatásakor a határozat eredeti példányát át kell adnia az általa megválasztott végrehajtó vámhivatalnak.
887. cikk
(1) A végrehajtó vámhivatal megteszi az intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:
— adott esetben betartsák a 886. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett követelményeket,
— az áruk minden esetben ténylegesen oly módon kerüljenek felhasználásra, illetve arra a rendeltetési helyre kerüljenek elküldésre, ahogy az a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozatban szerepel.
(2) Ha a határozat úgy rendelkezik, hogy az árukat vámraktárban el lehet elhelyezni, vagy vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba lehet elhelyezni, és a jogosult igénybe veszi ezt a lehetőséget, a szükséges vámalakiságokat a végrehajtó vámhivatalnál kell elvégezni.
(3) Abban az esetben, ha csak egy, a végrehajtó vámhivatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamban állapítható meg, hogy az árukat a vámtartozás visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozatban előírt felhasználás alá vonták-e, illetve az abban a határozatban előírt rendeltetési helyre szállították-e, a megfelelő teljesítés igazolásául az e cikk, illetve a ►M18 912a–912g. cikk ◄ rendelkezéseinek megfelelően kiadott és használt T 5 ellenőrző példányt kell bemutatni.
A T5 ellenőrző példánynak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a 33. rovat: az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolása;
b) a 103. rovat: az áruk nettó mennyisége betűkkel jelölve;
c) a 104. rovat: értelemszerűen vagy a „Kilépés a Közösség vámterületéről” megjelölés, vagy az „Egyéb (részletezze)” sor alatt az alábbi bejegyzések egyike:
— Ingyenes küldemény az alábbi jótékonysági intézmény számára …,
— Vámfelügyelet melletti megsemmisítés,
— Az áru következő vámeljárás alá vonása: …,
— Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő elhelyezés;
d) a 106. rovat: hivatkozás a vám visszafizetését vagy elengedését engedélyező határozatra;
e) a 107. rovat: a „2454/93/EGK rendelet 877–912. cikke” szöveg.
(4) A felügyelő vámhivatal, amely megállapítja, vagy amelyiknek feladata megállapítani, hogy az árukat ténylegesen a meghatározott célra használták fel, illetve az előírt rendeltetési helyre szállították, kitölti az ellenőrző példány „A felhasználás és/vagy rendeltetés ellenőrzése” című rovatát úgy, hogy keresztet tesz a „túloldalon bejelentett felhasználásra és/vagy rendeltetésre …-án/-én került sor” szövegnél, és feltünteti a megfelelő dátumot.
(5) Ha a végrehajtó vámhivatal meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, igazolást küld erről a döntéshozó vámhatóságnak.
888. cikk
A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmet jóváhagyó döntéshozó vámhatóság a fenti vámot csak a 887. cikk (5) bekezdésében említett igazolás kézhezvétele után fizeti vissza vagy engedi el.
889. cikk
(1) Ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem vámkontingens, vámplafon vagy egyéb preferenciális tarifális szabály szerint az árura a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában alkalmazott csökkentett vagy nulla behozatali vámtételen alapul, a visszafizetés vagy elengedés csak akkor engedélyezhető, ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában az alábbi szükséges okmányokat csatolták arról, hogy:
— vámkontingens esetén annak mennyisége még nem merült ki,
— egyéb esetekben a rendszerint fizetendő vámtételt nem határozták meg újra.
Ha az előző bekezdésben megállapított feltételek nem teljesülnek, a visszafizetést vagy elengedést ettől függetlenül engedélyezhetik, ha az árukra a vámhatóság hibájából nem alkalmazták a csökkentett vagy nulla vámtételt, és a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat, amelyhez a csökkentett vagy nulla vámtétel alkalmazásához szükséges minden okmányt csatoltak, tartalmazott minden adatot.
(2) Minden tagállam a Bizottság rendelkezésére listát vezet azokról az esetekről, amelyekben az (1) bekezdés második albekezdésének rendelkezéseit alkalmazták.
890. cikk
A döntéshozó vámhatóság akkor hagyja jóvá a visszafizetésre vagy elengedésre irányuló kérelmet, ha:
a) a kérelmet származási bizonyítvány, szállítási bizonyítvány, eredetiségigazolás, közösségi belső árutovábbítási okmány vagy bármely más megfelelő okmány kíséri, amelyből kitűnik, hogy az importált áruk a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában az áruk jellege miatt közösségi elbánásra, preferenciális elbánásra vagy kedvezményes tarifális elbánásra voltak jogosultak;
b) az így kiállított okmány kifejezetten utal a szóban forgó árukra;
c) az említett okmány elfogadására vonatkozó összes feltétel teljesül;
d) az áruk jellege miatti közösségi elbánás, preferenciális tarifális elbánás vagy kedvezményes tarifális elbánás megadásának minden más feltétele teljesül.
A visszafizetésre vagy elengedésre az áruk bemutatásakor kerül sor. Ha az áruk nem mutathatók be a végrehajtó vámhivatalnak, a döntéshozó vámhatóság csak akkor engedélyezi a visszafizetést vagy elengedést, ha rendelkezésre álló adatok vagy okmányok alapján egyértelmű, hogy az utólagosan bemutatott bizonyítvány vagy okmány az adott árukra vonatkozik.
891. cikk
Nem engedélyezhető a vám visszafizetése vagy elengedése, ha a kérelem alátámasztására a lefölözések előzetes rögzítését alátámasztó igazolásokat nyújtanak be.
892. cikk
A behozatali vámoknak a Vámkódex 238. cikke szerinti visszafizetésére vagy elengedésére nem kerül sor, ha:
— az áruk hibás voltát a szerződés feltételei – különösen az ár – meghatározásakor figyelembe vették, és e szerződés szolgált alapul az áruk behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá vonására,
— az árukat az importőr azután értékesíti, miután megállapította, hogy azok hibásak, vagy nem felelnek meg a szerződés feltételeinek.
893. cikk
(1) A 900. cikk (1) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a döntéshozó vámhatóság a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetését vagy elengedését megalapozó vámalakiságok elvégzésére határidőt szab, amely a visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló határozat közlésének napjától számított legfeljebb két hónap lehet.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elmulasztása esetén elvész a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó jogosultság, kivéve, ha a határozattal érintett személy igazolja, hogy előre nem látható körülmények vagy vis maior következtében nem tudta a határidőt betartani.
894. cikk
Ha a döntéshozó vámhatóság által engedélyezett árumegsemmisítés során hulladék vagy maradék keletkezett, ezt a hulladékot vagy maradékot nem közösségi árunak kell tekinteni, ha a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem már elfogadásra került.
895. cikk
Ha a Vámkódex 238. cikke (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében említett engedélyt megadják, a vámhatóság minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett árukat ezt követően nem közösségi árunak tekintsék.
896. cikk
(1) A közös agrárpolitika keretében behozatali engedély vagy előzetes rögzítési igazolás alapján behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá vont árukra a Vámkódex 237., 238. és 239. cikke csak akkor alkalmazható, ha a 879. cikkben említett vámhivatal meggyőződik arról, hogy az illetékes hatóság megtette a szükséges intézkedéseket a behozatal alapjául szolgáló engedély, illetve igazolás joghatásainak megszüntetése érdekében.
(2) Az (1) bekezdést újrakivitel, vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő elhelyezés, illetve az áruk megsemmisítése esetén is alkalmazni kell.
897. cikk
Ha nem a teljes áru, hanem ezen áru egy vagy több alkatrészének vagy összetevőjének a kivitelére, újrakivitelére vagy megsemmisítésére, illetve egy másik vámjogi sors meghatározására kerül sor, a visszafizetésre vagy elengedésre kerülő összeg a teljes árura kivetett behozatali vám és azon behozatali vám összegének a különbsége, amely az áru fennmaradó részére lett volna kivethető, ha azt változatlan állapotban vonnák ilyen vámfizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá azon a napon, amikor a teljes áru bejelentésre került.
898. cikk
A Vámkódex 240. cikkében hivatkozott összeg 10 ECU.
3. FEJEZET
A Vámkódex 239. cikkének alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések
1. szakasz
A tagállamok vámhatóságai által meghozandó határozatok
899. cikk
(1) Ha a döntéshozó vámhatóság megállapítja, hogy a Vámkódex 239. cikkének (2) bekezdése alapján visszafizetés vagy elengedés iránt hozzá benyújtott kérelem
— a 900–903. cikkben említett körülmények egyikének megfelelő indokon alapul, és hogy ez nem az érintett személy megtévesztő magatartásának vagy nyilvánvaló gondatlanságának eredménye, visszafizeti vagy elengedi a szóban forgó behozatali vagy kiviteli vám összegét,
— a 904. cikkben említett körülmények egyikének megfelelő indokon alapul, nem fizeti vissza vagy engedi el a szóban forgó behozatali vagy kiviteli vám összegét.
(2) Egyéb esetekben, kivéve ha az ügyet a 905. cikk alapján a Bizottság elé kell utalni, a döntéshozó vámhatóság maga határoz a behozatali vagy kiviteli vám visszafizetéséről vagy elengedéséről, amennyiben a körülményekből eredő olyan különleges helyzet áll fenn, amelynek során sem megtévesztő magatartás, sem nyilvánvaló gondatlanság nem róható fel az érintett személynek.
Amennyiben a 905. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdését kell alkalmazni, a vámhatóság a 906–909. cikkel összhangban indított eljárás végéig nem hozhat olyan értelmű határozatot, amely engedélyezi a szóban forgó vámok visszafizetését vagy elengedését.
(3) A Vámkódex 239. cikkének (1) bekezdése és e cikk alkalmazásában az „érintett személy” a 878. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több személy, illetve annak képviselője, valamint minden olyan személy értendő, aki az adott árura vonatkozó vámalakiságok elvégzésében részt vett, vagy annak elvégzésére vonatkozóan utasításokat adott.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, különösen az érintett határozatért felelős tagállamon kívüli tagállam vámhatóságai által elkövetett hiba esetén.
900. cikk
(1) A behozatali vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni, ha:
a) a teljes vagy részleges behozatalivám-mentességgel járó vámeljárás alá vont nem közösségi árukat vagy a meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánással szabad forgalomba bocsátott árukat eltulajdonítják, feltéve, hogy az árukat azonnal visszaszerzik, és ismét eredeti vámjogi helyzetükbe állítják vissza olyan állapotban, amelyben eltulajdonításukkor voltak;
b) a nem közösségi árukat a teljes vagy részleges vámmentességgel járó vámeljárás alól tévedésből kivonják, feltéve, hogy a hiba felfedésekor azonnal ismét az eredeti vámjogi helyzetükbe kerülnek vissza olyan állapotban, amelyben az elvonáskor voltak;
c) a szabad forgalomba bocsátott árukat a rendeltetési helyre való megérkezéskor nem lehet kirakodni a szállítóeszköz zárszerkezetének meghibásodása miatt, feltéve, hogy az áruk haladéktalanul újrakivitelre kerülnek;
d) az eredetileg szabad forgalomba bocsátott áruk passzív feldolgozási eljárás alapján visszaküldésre kerülnek nem közösségi beszállítójukhoz annak érdekében, hogy a beszállító számára lehetővé tegyék az árukban a szabad forgalomba bocsátása előtt is fennálló hibák – ingyenes – kijavítását (még akkor is, ha a hibákat csak a szabad forgalomba bocsátás után fedezték fel), vagy annak érdekében, hogy az áruk a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó szerződés rendelkezéseivel összhangba kerüljenek, és az adott beszállító úgy dönt, hogy az árukat véglegesen megtartja, mert a hibákat nem képes kijavítani, vagy a javítás nem lenne gazdaságos;
e) amikor a vámhatóság a teljes behozatali vámmentességet élvező áruk szabad forgalomba bocsátásakor ténylegesen esedékes ilyen vámok utólagos lekönyveléséről határoz, az derül ki, hogy a szóban forgó áruk a Közösség vámterületéről vámfelügyelet nélkül kerültek újrakivitelre, feltéve, hogy megállapításra kerül, miszerint az ilyen behozatali vámok visszafizetésével vagy elengedésével kapcsolatban a Vámkódexben megállapított lényeges feltételeknek az újrakivitel idején eleget tettek volna, ha az áruk szabad forgalomba bocsátásakor az adott összeg kivetésre került volna;
f) valamely igazságügyi szerv olyan áru forgalmazását tiltotta meg, amelyet korábban az érintett személy a szokásos feltételek szerinti behozatali vámok megfizetésére kötelező vámeljárás alá vont, és amelyet a Közösség vámterületéről újra kivisznek, vagy a vámhatóságok ellenőrzése alatt megsemmisítenek, feltéve, hogy megállapítást nyer, hogy az adott áru a Közösség területén nem került tényleges felhasználásra;
g) a saját nevében vámárunyilatkozat-adásra felhatalmazott bejelentő által ilyen vámok megfizetésével járó vámeljárás alá vont áruknak a nyilatkozattevőnek fel nem róható okból a címzetthez történő leszállítása nem lehetséges;
h) a feladó hibájából az áruk tévesen kerültek a címzett részére leszállításra;
i) az áruk a címzett megrendelésében található nyilvánvaló ténybeli tévedés következtében nem alkalmasak arra a felhasználásra, amelyre a címzett szánta azokat;
j) miután az áruk behozatali vámfizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá kerültek, megállapítást nyer, hogy az áruk a vámeljárás alá kerülésük időpontjában nem feleltek meg a felhasználásukra vagy a forgalmazásukra vonatkozó hatályos rendelkezéseknek, és ezért nem használhatók fel arra a célra, amelyre a címzett szánta azokat;
k) az áruknak a címzett által tervezett célra történő felhasználását megakadályozza vagy lényegesen korlátozza a megfelelő döntési jogkörrel rendelkező hatóság vagy egyéb szerv valamely olyan általános érvényű intézkedése, amelynek meghozatalára a behozatali vám megfizetésének kötelezettségével járó vámeljárás alá vonás után került sor;
l) az érintett személy által kérelmezett teljes vagy részleges behozatali vámmentességet a fennálló rendelkezések értelmében az érintett személy hibáján kívül eső okokból a vámhatóság nem adhatja meg, és ebből következően az esedékes behozatali vámokat lekönyveli;
m) a címzett az árukat csak az áruk behozatali vámok megfizetésének kötelezettségével járó vámeljárás alá vonásának alapját képező szerződésben megállapított szállítási határidő lejárta után kapta meg;
n) a Közösség vámterületén belül nem volt lehetséges az áruk eladása, és ezért ingyenesen olyan jótékonysági szervezetek részére kerülnek elküldésre:
— amelyek tevékenységüket egy harmadik országban folytatják, feltéve, hogy ezeknek a jótékonysági szervezeteknek van képviseletük a Közösségben,
— vagy
— a Közösség vámterületén belül folytatják tevékenységüket, feltéve, hogy jogosultak a hasonló áruknak harmadik országokból történő és szabad forgalomba bocsátás céljából megvalósuló behozatala esetén a mentességre;
o) vámtartozás keletkezett a Vámkódex 201. cikkének rendelkezéseitől eltérő módon, és az érintett személy be tud mutatni származási bizonyítványt, szállítási bizonyítványt, belső közösségi árutovábbítási okmányt, vagy olyan egyéb megfelelő okmányt, amely igazolja, hogy a behozott áruk a szabad forgalomba bocsátás esetén jogosultak lettek volna közösségi elbánásra vagy preferenciális elbánásra, feltéve hogy a 890. cikk rendelkezéseiben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés c) és f)–n) pontjában említett esetekben a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltétele a szóban forgó áruknak a Közösség vámterületéről a vámhatóságok felügyelete mellett történő újrakivitele, kivéve, ha azokat hatósági rendelkezés alapján megsemmisítik, vagy ingyenesen a Közösségben tevékenykedő jótékonysági szervezetek rendelkezésére bocsátják.
Kérelemre a döntéshozó hatóság engedélyezi az áruk újrakivitele helyett azok megsemmisítését vagy közösségi külső árutovábbítási eljárás vagy vámraktározási eljárás alá vonását, illetve valamely vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő elhelyezését.
Az ilyen vámjogi sorsok bármelyike alá vont árukat nem közösségi áruknak kell tekinteni.
Ebben az esetben a vámhatóságok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a vámraktárban, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett áruk a későbbiekben nem közösségi árukként azonosíthatók legyenek.
▼M22 —————
(4) Ezen túlmenően a felügyelő vámhivatalnak meg kell győződnie arról, hogy az áruk újrakivitelük előtt sem felhasználásra, sem pedig eladásra nem kerülnek.
901. cikk
(1) A behozatali vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni, ha:
a) az árukat tévesen vonták a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá, és ezek az áruk anélkül kerültek újrakivitelre a Közösség vámterületéről, hogy korábban a megfelelő vámeljárás alá kerültek volna, feltéve, hogy a Vámkódex 237. cikkében meghatározott egyéb feltételek teljesültek;
b) az áruk a Vámkódex 238. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, vámellenőrzés nélkül kerültek újrakivitelre vagy megsemmisítésre, feltéve, hogy az említett cikkben meghatározott egyéb feltételek teljesültek;
c) a 900. cikk (1) bekezdésének c), illetve f)–n) pontja szerint az áruk vámellenőrzés nélkül újrakivitelre vagy megsemmisítésre kerültek, feltéve, hogy a 900. cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított egyéb feltételek teljesültek.
(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények esetén a behozatali vámok visszafizetésének vagy elengedésének feltételei a következők:
a) minden olyan igazolás bemutatása, amely szükséges ahhoz, hogy a döntéshozó vámhatóság meggyőződhessen arról, hogy azokat az árukat, amelyek vonatkozásában a visszafizetést vagy az elengedést kérelmezték:
— ténylegesen újra kivitték a Közösség vámterületéről, vagy
— olyan hatóságok vagy személyek felügyelete mellett semmisítették meg, akik az ilyen megsemmisítések hivatalos igazolására jogosultak;
b) az adott áruk közösségi helyzetét igazoló azon okmány visszaküldése a döntéshozó vámhatóság részére, amely alapján az adott áruk elhagyhatták a Közösség vámterületét, vagy az említett hatóság által annak bizonyításához szükségesnek tartott bármilyen olyan bizonyíték bemutatása, hogy a szóban forgó okmány ezt követően nem használható fel áruknak a Közösség területére történő behozatalával kapcsolatban.
902. cikk
(1) A 901. cikk (2) bekezdése alkalmazásában:
a) a szükséges igazoláshoz, amely alapján a döntéshozó vámhatóság meggyőződik arról, hogy az áruk, amelyek vonatkozásában visszafizetési vagy elengedési kérelem került benyújtásra, ténylegesen újrakivitelre kerültek a Közösség vámterületéről, a kérelmezőnek be kell mutatnia:
— az árunak a Közösség vámterületéről történő kivitelére vonatkozó vámáru-nyilatkozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,
— és
— azon vámhivatal igazolását, amelyen keresztül az áru ténylegesen elhagyta a Közösség vámterületét.
Ha ilyen igazolást nem lehet bemutatni, akkor az, hogy az áruk ténylegesen elhagyták a Közösség vámterületét, az alábbi okmányok bemutatásával is igazolható:
— a harmadik ország rendeltetési vámhivatala által kiadott igazolás, amely igazolja, hogy az áruk megérkeztek, vagy
— a rendeltetés szerinti harmadik országban az árukról készült vámáru-nyilatkozat eredeti vagy hitelesített másolati példánya.
Ezekhez az okmányokhoz csatolni kell azokat az adminisztratív és kereskedelmi okmányokat, amelyek lehetővé teszik a döntéshozó vámhatóság részére annak ellenőrzését, hogy a Közösség vámterületéről kivitt áruk azonosak azokkal, amelyeket a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alá bejelentettek, nevezetesen:
— az adott eljárással kapcsolatos vámáru-nyilatkozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát,
— és
— ha a döntéshozó vámhatóság szükségesnek tartja, olyan kereskedelmi vagy adminisztratív okmányokat (például számlákat, feladással kapcsolatos adatokat, árutovábbítási okmányokat vagy egészségügyi igazolásokat) az áruk teljes körű leírásával (kereskedelmi megnevezés, mennyiségek, jelzések és egyéb azonosító adatok), amelyek az említett eljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal vagy a Közösség vámterületéről történő kiviteli nyilatkozattal vagy adott esetben a rendeltetés szerinti harmadik országban az áruk vámáru-nyilatkozatával kapcsolatban kerültek bemutatásra;
b) a szükséges igazoláshoz, amely alapján a döntéshozó vámhatóság meggyőződik arról, hogy az áruk, a visszafizetési vagy elengedési kérelemmel érintett áruk ténylegesen megsemmisítésre kerültek az ilyen megsemmisítés hivatalos igazolására jogosult hatóságok vagy személyek felügyelete mellett, a kérelmezőnek be kell mutatnia:
— az áruk megsemmisítését felügyelő hatóságok által kiállított megsemmisítéssel kapcsolatos jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot, illetve annak hitelesített másolatát, vagy
— a megsemmisítés igazolására jogosult személy által kiadott igazolást az adott személy jogosultságának igazolásával együtt.
Ezeknek az okmányoknak tartalmazniuk kell a megsemmisített áruk kielégítően teljes körű leírását (kereskedelmi megnevezés, mennyiségek, jelzések és egyéb azonosító adatok) annak érdekében, hogy a vámhatóság a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton megadott adatokkal való összevetés, valamint a csatolt kereskedelmi okmányok (számlák, feladással kapcsolatos adatok stb.) alapján meggyőződhessen arról, hogy a megsemmisített áruk azonosak azokkal, amelyek az adott eljárás vonatkozásában bejelentésre kerültek.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt igazolások nem elegendőek ahhoz, hogy a döntéshozó vámhatóság az előtte folyó ügyben a tények teljes körű ismeretében hozhassa meg határozatát, vagy ha egyes igazolások nem állnak rendelkezésre, akkor ezeket az adott hatóság által szükségesnek ítélt egyéb okmányokkal lehet helyettesíteni vagy kiegészíteni.
903. cikk
(1) Az olyan térti áruk esetében, amelyekre a Közösség vámterületéről történő kivitelükkor kiviteli vám került beszedésre, a szabad forgalomba bocsátás engedélyezése feljogosít a beszedett összegek visszafizetésére.
(2) Az (1) bekezdést csak azokra az árukra kell alkalmazni, amelyek a 844. cikkben említett helyzetek egyikében vannak.
Az áru szabad forgalomba bocsátás céljából való bejelentésének vámhivatalánál hitelt érdemlően igazolni kell, hogy az áruk a Vámkódex 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja alatt felsorolt helyzetek egyikében vannak.
(3) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a térti áru csak egy részét képezi a korábban a Közösség vámterületéről kivitt árunak.
904. cikk
A behozatali vám nem fizethető vissza, illetve nem engedhető el, ha a visszafizetésre vagy adott esetben az elengedésre irányuló kérelem egyetlen indoka az, hogy:
a) a Vámkódex 237. vagy 238. cikkében, illetve e rendelet 900. vagy 901. cikkében említett okoktól eltérő okok miatt – nevezetesen azért, mert nem lehetett azokat eladni – a Közösség vámterületéről olyan áru kerül újrakivitelre, amely korábban behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás alapján került beléptetésre;
b) a behozatalivám-fizetési kötelezettséggel járó vámeljárás keretében vámkezelt áruk a vámhatóság által történő kiadásuk után bármilyen, a közösségi jogszabályokban kifejezetten nem említett okból megsemmisítésre kerültek;
c) a szabad forgalomba bocsátásra preferenciális tarifális elbánás céljából bejelentett áruk esetében olyan okmányokat mutatnak be, amelyekről utólag kiderül, hogy hamisítottak, tévesek, vagy a preferenciális tarifális elbánás alkalmazása céljára nem alkalmasak, még akkor is, ha ezek jóhiszeműen kerültek bemutatásra.
904a. cikk
(1) Amennyiben a (2) bekezdés értelmében nem áll fenn közlési kötelezettség, az egyes tagállamok a Bizottság rendelkezésére listát vezetnek azokról az ügyekről, amelyekben a 899. cikk (2) bekezdését alkalmazták.
(2) Minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak azon ügyek listáját, amelyekben a 899. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazták, és az egy vagy több behozatali vagy kiviteli művelet tekintetében, de egyazon különleges helyzet következtében visszafizetett vagy elengedett összeg meghaladta az 50 000 EUR-t, megadva valamennyi ügy rövid összefoglalását. Ezt a listát minden év első és harmadik negyedévében továbbítani kell a Bizottsághoz valamennyi olyan ügy vonatkozásában, amelyekben az előző félév során vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről hoztak határozatot.
2. szakasz
A Bizottság által meghozandó határozatok
905. cikk
(1) Ha a Vámkódex 239. cikkének (2) bekezdése alapján visszafizetés vagy elengedés iránt benyújtott kérelmet olyan bizonyíték támasztja alá, amely olyan körülményekből eredő különleges helyzetet képezhet, amelynek során az érintett személynek sem megtévesztés, sem nyilvánvaló gondatlanság nem róható fel, a döntéshozó vámhatóság tagállama köteles az ügyet a 906–909. cikkben megállapított eljárás szerinti határozathozatal céljából a Bizottság elé utalni, amennyiben:
— a vámhatóság úgy ítéli meg, hogy a különleges helyzet a Bizottság kötelezettségmulasztásának eredménye,
— az ügy körülményei az 515/97/EK rendelet vagy bármely más közösségi jogszabály, vagy a Közösség által olyan országgal vagy olyan országok csoportjával kötött bármely megállapodás alapján végrehajtott közösségi vizsgálat eredményeivel függnek össze, ahol rendelkezést hoztak az ilyen irányú közösségi vizsgálatok végrehajtásáról, vagy
— az az összeg, amelyért az érintett személy egy vagy több behozatali vagy kiviteli művelet tekintetében, de egyazon különleges helyzet következtében felelőssé tehető, eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t.
Az „érintett személy” fogalma megfelel a 899. cikkben foglalt meghatározásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett ügyeket nem kell azonban a Bizottság elé utalni, ha:
— a Bizottság a 906–909. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően valamely hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügyben már határozatot hozott,
— a Bizottság előtt egy hasonló jogi megítélésű és hasonló ténybeli alapokon nyugvó ügy elbírálása már folyamatban van.
(3) A Bizottság elé terjesztett ügyre vonatkozóan az eset teljes körű vizsgálatához szükséges valamennyi adatot a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Részletes adatokat kell szolgáltatni az érintett személy magatartására, és különösen szakmai tapasztalatára, jóhiszeműségére és gondosságára vonatkozóan. Ezen értékeléshez csatolni kell minden olyan adatot, amely bizonyíthatja, hogy az érintett személy jóhiszeműen járt el. Az ügyirathoz csatolni kell ezenfelül egy, a visszafizetésért vagy elengedésért folyamodó kérelmező által aláírt nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy az érintett személy elolvasta az ügy iratait, és kijelenti, hogy nincs észrevétele, illetve megadja a további információkat, amelyeket szerinte az előterjesztésbe bele kellene foglalni.
(4) A Bizottság az ügy beérkezésekor erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot.
(5) Ha megállapítást nyer, hogy a tagállam által szolgáltatott adatok nem elegendők ahhoz, hogy az adott ügyben a tények teljes ismeretében határozatot lehessen hozni, a Bizottság további adatok szolgáltatását kérheti.
(6) Az alább felsorolt helyzetek bármelyike esetén a Bizottság visszaküldi az ügyiratot a vámhatóságnak, és a 906–909. cikkben említett eljárást meg nem indítottnak kell tekinteni:
— az ügyirat alapján nézeteltérés mutatkozik a tényállás tekintetében az ügyiratot átadó vámhatóság és azon személy között, aki aláírta a (3) bekezdésben említett nyilatkozatot,
— az ügyirat nyilvánvalóan hiányos, mivel egyetlen olyan tényt vagy bizonyítékot sem tartalmaz, amely megalapozhatná az ügy Bizottság általi elbírálását,
— az (1) és a (2) bekezdés értelmében az ügyiratot nem kellene a Bizottság elé utalni,
— nem állapították meg vámtartozás fennállását,
— az ügy Bizottság általi elbírálására vonatkozó eljárás során a vámhatóság olyan jellegű új adatokat tárt a Bizottság elé az ügyirattal kapcsolatban, amelyek lényegesen megváltoztatják az ügyirat szerinti tényállás bemutatását, illetve az ügy jogi megítélését.
906. cikk
A Bizottság a 905. cikk (3) bekezdésében említett ügyirat beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi az előterjesztés egy-egy másolati példányát a tagállamoknak.
Az adott ügyet a lehető leghamarabb a 907. cikkben előírt szakértői csoport ülésének napirendjére kell tűzni.
906a. cikk
Ha a Bizottság a 906. és 907. cikkben meghatározott eljárás során bármikor kedvezőtlen döntést szándékozik hozni a visszafizetést vagy elengedést kérelmező személlyel szemben, kifogásait írásban közölnie kell az érintettel, csatolva minden olyan okmányt, amelyekre a kifogásokat alapozza. A visszafizetést vagy elengedést kérelmező személynek álláspontját a kifogás megküldésének időpontjától számított egy hónapon belül írásban kell kifejtenie. Ha e határidőn belül nem közli álláspontját, úgy kell tekinteni, mintha lemondott volna állásfoglalási jogáról.
907. cikk
Az adott ügyet vizsgáló bizottság keretében egy valamennyi tagállam képviselőiből álló szakértői csoporttal történő konzultáció után a Bizottság határoz arról, hogy a vizsgált helyzet alapján indokolt-e a visszafizetés vagy elengedés.
Ezt a határozatot a 905. cikk (3) bekezdésében említett ügyiratnak a Bizottsághoz történő beérkezésétől számított kilenc hónapon belül kell meghozni. Ha azonban a ügyirat nem foglalja magában a 905. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot vagy az érintett személy magatartásának részletes értékelését, a kilenc hónapot attól a naptól kell számítani, amikor a Bizottság ezeket az iratokat kézhez vette. A Bizottságnak ennek megfelelően értesíti a vámhatóságot és a visszafizetést vagy elengedést kérelmező személyt.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy határozatának meghozatala céljából a tagállamtól további adatokat kell kérni, a kilenc hónapos határidő a további adatszolgáltatásra vonatkozó bizottsági megkeresés és az ezen adatok kézhezvétele között eltelt időszakkal meghosszabbítható. A Bizottság értesíti a visszafizetést vagy elengedést kérelmező személyt az eljárás meghosszabbításáról.
Amennyiben a Bizottság saját maga folytat vizsgálatokat a határozat meghozatalának céljából, a kilenc hónap meghosszabbodik a vizsgálatok befejezéséhez szükséges időtartammal. Az ilyen meghosszabbítás nem haladhatja meg a kilenc hónapot. A Bizottságnak értesítenie kell a vámhatóságot és a visszafizetést vagy elengedést kérelmező személyt a vizsgálatok megkezdésének és lezárásának napjáról.
Amennyiben a Bizottság a 906a. cikkel összhangban értesítette kifogásairól a visszafizetésért vagy elengedésért folyamodó személyt, a kilenc hónapos időtartam egy hónappal meghosszabbodik.
908. cikk
(1) Az érintett tagállamot a 907. cikkben említett határozatról a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ugyanabban a cikkben meghatározott határidő lejáratától számított egy hónapon belül értesíteni kell.
A Bizottság értesíti a tagállamokat az általa elfogadott határozatokról annak érdekében, hogy segítse a vámhatóságokat a tényállásukat és jogi megítélésüket tekintve hasonló ügyekben történő határozathozatal során.
(2) A Bizottságnak az (1) bekezdés szerint közölt határozata alapján a döntéshozó vámhatóság határozatot hoz a hozzá benyújtott kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.
(3) Amennyiben a 907. cikkben említett határozat azt állapítja meg, hogy a vizsgált körülmények alapján indokolt a visszafizetés, illetve az elengedés, a Bizottság meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok a tényállásukat és jogi megítélésüket tekintvehasonló ügyekben visszafizethetik illetve elengedhetik a vámok összegét.
909. cikk
Ha a Bizottság nem hozza meg határozatát a 907. cikkben említett határidőn belül, vagy határozatáról az érintett tagállamot a 908. cikkben meghatározott határidőn belül nem értesíti, akkor a döntéshozó vámhatóság helyt ad a kérelemnek.
4. FEJEZET
A tagállamok vámhatóságai közötti igazgatási segítségnyújtás
910. cikk
A 885. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a döntéshozó vámhatóság a 112. mellékletben foglalt mintának megfelelő formanyomtatványon két példányban kiállított írásos megkeresést küld a felügyelő vámhivatal részére. A megkereséshez csatolja a visszafizetésre vagy elengedésre vonatkozó kérelem eredeti vagy másolati példányait, továbbá minden ahhoz szükséges dokumentumot, hogy a felügyelő vámhivatal a kért adatokat beszerezze, vagy a kért ellenőrzéseket elvégezze.
911. cikk
(1) A felügyelő vámhivatal a megkeresés átvételétől számított két héten belül beszerzi a döntéshozó vámhatóság által kért adatokat, vagy elvégzi a kért ellenőrzéseket. A felügyelő vámhivatal a beszerzett adatokat vagy az elvégzett vizsgálatok eredményeit bevezeti a 910. cikkben említett okmány eredeti példányának erre a célra fenntartott részére, és azt a neki megküldött minden egyéb irattal együtt visszaküldi a döntéshozó vámhatóságnak.
(2) Ha a ellenőrzést végző vámhivatal az (1) bekezdésben említett két héten belül nem tudja beszerezni a kért adatokat vagy elvégezni a kért ellenőrzéseket, a fenti időszakon belül visszaigazolja a részére megküldött megkeresés átvételét a 910. cikkben említett okmány megfelelő megjegyzésekkel ellátott egy példányának a döntéshozó vámhatóság részére történő visszaküldésével.
912. cikk
A végrehajtó vámhivatal a 887. cikk (5) bekezdésében említett igazolást az ellenőrzést végző vámhivatalnak a 113. mellékletben megadott mintának megfelelő formanyomtatványon küldi meg.
IVa. RÉSZ
AZ ÁRU FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS/VAGY RENDELTETÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE
912a. cikk
(1) E rész alkalmazásában:
a) az „illetékes hatóságok” a tagállamok e rész alkalmazásáért felelős vámhatóságai vagy bármely más hatóságai;
b) „vámhivatal” e rész alkalmazásáért helyi szinten felelős vámhivatal vagy szerv;
c) a „T5 ellenőrző példány” a 63. mellékletben található minta szerint kiállított T5 nyomtatvány (eredeti és másolat), amelyet esetleg egy vagy több, a 64. mellékletben található mintának megfelelő T5 bis nyomtatvány (eredeti és másolat) vagy a 65. mellékletben található mintának megfelelő T5 rakományjegyzék (eredeti és másolat) egészít ki. A nyomtatvány kinyomtatása és kitöltése a 66. melléklet útmutatója, és adott esetben az egyéb közösségi szabályokban megállapított további előírások szerint történik.
(2) Ha a Közösség vámterületére történő árubehozatallal, árukivitellel vagy a Közösségen belüli áruforgalommal kapcsolatos szabályok előírják annak igazolását, hogy az áruk ezen szabályok szerinti felhasználására és/vagy rendeltetésére sor került, az igazolás e rész rendelkezései szerint kitöltött és felhasznált T5 ellenőrző példány bemutatásával történik.
(3) Egy adott T5 ellenőrző példányon csak olyan áruk tüntethetők fel, amelyeket a ►M21 349. cikk (1) bekezdésének második albekezdése ◄ szerint egy szállítóeszközre rakodtak fel, amelyeket egyetlen címzettnek küldenek azonos felhasználásra és/vagy rendeltetésre szánnak.
Az illetékes hatóságok lehetővé tehetik, hogy a 65. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatvány helyett az elektronikus adatfeldolgozó rendszer által kiállított T5 rakományjegyzékeket vagy a feladási/kiviteli alakiságok elvégzése céljára kiállított jegyzékeket használják, amelyek tartalmazzák a 65. mellékletben szereplő mintaokmányon szereplő összes adatot, amennyiben e jegyzékek kialakítása és kitöltése oly módon történik, hogy a szóban forgó hatóságok nehézség nélkül használhatják azokat, és biztosítani tudják a hatóságok által szükségesnek ítélt biztonságot.
(4) A külön szabályokban előírt kötelezettségeken túlmenően bármely személy, aki aláírja a T5 ellenőrző példányt, köteles az okmányban feltüntetett árut a bejelentett felhasználás és/vagy rendeltetés alá vonni.
Az illető személy a felelős abban az esetben, ha bárki más visszaélést követ el az általa kiállított T5 ellenőrző példánnyal.
(5) Az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének felügyeletét szükségessé tevő közösségi szabályok eltérő rendelkezésének hiányában a (2) bekezdéstől eltérve minden tagállam jogosult kötelezővé tenni, hogy az előírt felhasználás és/vagy rendeltetés alá vonás igazolása a nemzeti eljárások szerint történjék, amennyiben az áru nem hagyja el az adott állam területét, mielőtt megtörténnék az említett felhasználás és/vagy rendeltetés alá vonás.
912b. cikk
(1) A T5 ellenőrző példányt egy eredeti példányban és legalább egy másolati példányban kell kitölteni. Minden egyes okmányon szerepelnie kell az érintett személy eredeti aláírásának, és tartalmaznia kell az áru leírásával kapcsolatos összes adatot, illetve az ellenőrzését kötelezővé tevő közösségi szabályokkal kapcsolatos rendelkezések által előírt minden további információt.
(2) Ha az ellenőrzést kötelezővé tevő közösségi szabályok biztosíték nyújtását írják elő, annak benyújtása az alábbiak szerint történik:
— az adott szabályok által megjelölt ügynökségnél, illetve ennek hiányában a T5 ellenőrző példányt kibocsátó vámhivatalnál, vagy e vámhivatal helye szerinti tagállam által erre a célra kijelölt másik vámhivatalnál, és
— az említett szabályokban, vagy ha ilyen nincs, a tagállam hatóságai által megállapított módon.
Ebben az esetben az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni a T5 nyomtatvány 106. rovatában:
— Garantía constituida por un importe de … euros
— Sikkerhed på … EUR
— Sicherheit in Höhe von … EURO geleistet
— Κατατεθείσα εγγύηση ποσού … ΕΥΡΩ
— Guarantee of EUR … lodged
— Garantie d'un montant de … euros déposée
— Garanzia dell'importo di … EURO depositata
— Zekerheid voor … euro
— Entregue garantia num montante de … EURO
— Annettu … euron suuruinen vakuus
— Säkerhet ställd till et belopp av … euro.
— Celní dluh ve výši … EUR zajištěn
— Esitatud tagatis EUR …
— Galvojums par EUR …iesniegts
— Pateikta garantija … EUR sumai
— … EUR vámbiztosíték letétbe helyezve
— Garanzija fuq l-EUR … saret
— Złożono zabezpieczenie w wysokości … EUR
— Položeno zavarovanje v višini … EUR
— Poskytnuté zabezpečenie vo výške … EUR.
(3) Amennyiben az ellenőrzést előíró közösségi szabályok határidőt szabnak meg az áru meghatározott felhasználás/rendeltetés alá vonására, a T5 nyomtatvány 104. rovatában ki kell egészíteni a „… nap határidő a teljesítésre.” mondattal.
(4) Amennyiben az árut vámeljárásban szállítják, az áru feladásának helye szerinti vámhivatal bocsátja ki a T5 ellenőrző példányt.
Az eljárás okmányán hivatkozni kell a kibocsátott T5 ellenőrző példányra. Hasonló módon, a T5 nyomtatvány 109. rovatában hivatkozni kell az eljáráshoz használt okmányra.
(5) Ha az árut nem vonják vámeljárás alá, az áru feladásának helye szerinti vámhivatal bocsátja ki a T5 ellenőrző példányt.
Az alábbi bejegyzések valamelyikét kell feltüntetni a T5 nyomtatvány 109. rovatában:
— Mercancías no incluidas en un régimen aduanero
— Ingen forsendelsesprocedure
— Nicht in einem Zollverfahren befindliche Waren
— Εμπορεύματα εκτός τελωνειακού καθεστώτος
— Goods not covered by a customs procedure
— Marchandises hors régime douanier
— Merci non vincolate ad un regime doganale
— Geen douaneregeling
— Mercadorias não sujeitas a regime aduaneiro
— Tullimenettelyn ulkopuolella olevat tavarat
— Varorna omfattas inte av något tullförfarande.
— Zboží mimo celní režim
— Kaup, millele ei rakendata tolliprotseduuri
— Preces, kurām nav piemērota muitas procedūra
— Prekės, kurioms netaikoma muitinės procedūra
— Vámeljárás alá nem vont áruk
— Oġġetti mhux koperti bi proċedura tad-Dwana
— Towary nieobjęte procedurą celną
— Blago ni vključeno v carinski postopek
— Tovar nie je v colnom režime.
(6) A T5 ellenőrző példányt a (4) és az (5) bekezdésben említett vámhivatal látja el záradékkal. A záradék az alábbiakból áll, amelyeket az említett okmányok „A.” rovatában („Indító vámhivatal”) kell bejegyezni:
a) a T5 okmány esetében a vámhivatal neve és bélyegzőlenyomata, a hatáskörrel rendelkező személy aláírása, a hitelesítés dátuma, illetve a nyilvántartási szám, amely lehet előnyomott is;
b) a T5 bis nyomtatvány vagy a T5 rakományjegyzék esetében a T5 okmányon szereplő nyilvántartási szám. Ezt a számot vagy a vámhivatal nevét is tartalmazó bélyegzővel vagy kézzel lehet beírni; ez utóbbi esetben az említett vámhivatal hivatalos bélyegzőjének is szerepelnie kell rajta.
(7) Az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzését előíró közösségi szabályok eltérő rendelkezése hiányában a ►M21 357. cikket ◄ értelemszerűen alkalmazni kell. A (4) és (5) bekezdésben említett vámhivatal ellenőrzi a szállítmányt, és kitölti, illetve záradékkal látja el a „D” rovatot („Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés”) a T5 nyomtatvány első oldalán.
(8) A (4) és (5) bekezdésekben említett vámhivatal megőrzi minden egyes T5 ellenőrző példány egy másolatát. Az okmányok eredetijeit vissza kell küldeni az érdekelt személynek, amint az összes alakiságot elvégezték, és megfelelő módon kitöltötték a T5 okmány „A.” rovatát („Indító vámhivatal”) és „B.” rovatát („Visszaküldési cím:”).
(9) A 360. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.
912c. cikk
(1) Az árut és a T5 ellenőrző példány eredetijét be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalnál.
Az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzését előíró közösségi szabályok eltérő rendelkezése hiányában a rendeltetési vámhivatal lehetővé teheti, hogy az árut közvetlenül a címzettnek kézbesítsék az általa megállapított feltételekkel, amelyek lehetővé teszik az áru ellenőrzésének elvégzését az áru megérkezésekor vagy azt követően.
A személy, aki a rendeltetési vámhivatalnak bemutatja a T5 ellenőrző példányt és a hozzá kapcsolódó szállítmányt kérelemre igazolást kaphat erről a 47. mellékletben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kiállítva. Az igazolás nem helyettesítheti a T5 ellenőrző példányt.
(2) Amennyiben a közösségi szabályok kötelezővé teszik az áruknak a Közösség vámterületéről való kilépésének ellenőrzését:
— a tengeri úton kilépő áru esetében a rendeltetési vámhivatal az a kikötői vámhivatal, ahol az árut a 313a cikknek megfelelő menetrend szerinti hajójárattól eltérő járathoz tartozó vízi járműbe rakják be,
— a légi úton kilépő áru esetében a rendeltetési vámhivatal a 190. cikk b) pontja értelmében vett közösségi nemzetközi repülőtéri vámhivatal, ahol az árut a Közösségen kívüli repülőtérre induló légi járműbe rakodják,
— a Közösséget bármely más szállítási eszközön elhagyó áru esetén a rendeltetési vámhivatal a 793. cikk (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal.
(3) A rendeltetési vámhivatalnak kell ellenőriznie a meghatározott felhasználást és/vagy a rendeltetést. Rögzíti – adott esetben az okmány egy másolatának megőrzésével – a T5 ellenőrző példány adatait és az elvégzett ellenőrzésének eredményeit.
(4) Valamennyi szükséges alakiság elvégzése után a rendeltetési vámhivatal visszaküldi a T5 ellenőrző példány eredetijét a B rovatban („Visszaküldeni: …”) feltüntetett címre, a szükséges megjegyzések feltüntetésével.
912d. cikk
(1) Ha a T5 ellenőrző példány kibocsátása szükségessé teszi a 912b. cikk (2) bekezdése szerinti biztosítékot, a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a 912b. cikk (3) bekezdése szerinti határidő leteltével bizonyos árumennyiséget még nem vontak az előírt felhasználás és/vagy rendeltetés alá, az illetékes hatóságok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a 912b. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatalnak lehetősége legyen az e mennyiségek után kiszabható megfelelő összeg beszedésére, adott esetben a nyújtott biztosíték felhasználásával.
Az érdekelt személy kérelmére azonban ezek a hatóságok úgy határozhatnak, hogy adott esetben a biztosíték terhére beszedik az összeget, amely
az előírt felhasználás és/vagy rendeltetés alá a határidő lejártáig át nem vont árumennyiségnek megfelelő biztosíték részösszege megszorozva
a felhasználás és/vagy a rendeltetés alá vonandó mennyiségek esetében a megadott határidőn túli napok számának, és a határidő napokban kifejezett hosszának elosztásából kapott hányadosával.
Ez a bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy igazolni tudja, hogy a szóban forgó áru vis major következtében elveszett vagy megsemmisült.
(3) Ha a T5 ellenőrző példány kibocsátásának napjától, vagy a T5 okmány 104. rovatában a „… nap határidő a teljesítésre” mondatba beírt határidő lejártától számított hat hónapon belül az okmány B rovatában megadott vámhivatal nem kapja meg a rendeltetési vámhivatal által záradékkal megfelelően ellátott példányt, az illetékes hatóságok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy a 912b. cikk (2) bekezdésében említett vámhivatal beszedje az említett cikkben meghatározott biztosítékot.
Ez a bekezdés nem alkalmazandó, amikor a T5 ellenőrző példány késedelmes visszaküldése nem az érintett személynek róható fel.
(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzését kötelezővé tevő közösségi szabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában és a vámtartozásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.
912e. cikk
(1) Az áru felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzését előíró közösségi szabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában a T5 ellenőrző példány és az azzal kísért szállítmány megosztható az eljárás lezárása előtt, amelyre az okmányt kibocsátották. A megosztás eredményeként létrejövő szállítmányok maguk is tovább oszthatók.
(2) Annak a vámhivatalnak, ahol a megosztás történik, a megosztott szállítmány minden egyes részéhez a 912b. cikk szerint ki kell bocsátania a T5 ellenőrző példány kivonatát.
Minden egyes kivonatnak tartalmaznia kell többek között az eredeti T5 ellenőrző példány 100., 104., 105., 106. és 107. rovatában feltüntetett információkat, valamint annak az árumennyiségnek a nettó tömegét és nettó mennyiségét, amelyre a kivonat vonatkozik. A kivonatok céljára használt T5 nyomtatvány 106. rovatában az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni:
— Extracto del ejemplar de control T5 inicial (número de registro, fecha, oficina y país de expedición): …
— Udskrift af det oprindelige kontroleksemplar T5 (registreringsnummer, dato, sted og udstedelsesland): …
— Auszug aus dem ursprünglichen Kontrollexemplar T5 (Registriernummer, Datum, ausstellende Stelle und Ausstellungsland): …
— Απόσπασμα του αρχικού αντιτύπου ελέγχου Τ5 (αριθμός πρωτοκόλλου, ημερομηνία, τελωνείο και χώρα έκδοσης): …
— Extract of the initial T5 control copy (registration number, date, office and country of issue): …
— Extrait de l'exemplaire de contrôle T5 initial (numéro d'enregistrement, date, bureau et pays de délivrance): …
— Estratto dell'esemplare di controllo T5 originale (numero di registrazione, data, ufficio e paese di emissione): …
— Uittreksel van het oorspronkelijke controle-exemplaar T5 (registratienummer, datum, kantoor en land van afgifte): …
— Extracto do exemplar de controlo T5 inicial (número de registo, data, estância e país de emissão): …
— Ote alun perin annetusta T5-valvontakappaleesta (kirjaamisnumero, antamispäivämäärä, -toimipaikka ja -maa): …
— Utdrag ur ursprungligt kontrollexemplar T5 (registreringsnummer, datum, utfärdande kontor och land): ….
— Výpis z původního kontrolního výtisku T5 (evidenční číslo, datum, úřad a země vystavení): …
— Väljavõte esialgsest T5 kontrolleksemplarist (registreerimisnumber, kuupäev, väljaandnud asutus ja riik):…
— Izraksts no sākotnējā T5 kontroleksemplāra (reģistrācijas numurs, datums, izdevēja iestāde un valsts):…
— Išrašas iš pirminio T5 kontrolinio egzemplioriaus (registracijos numeris, data, išdavusi įstaiga ir valstybė): …
— Az eredeti T5 ellenőrző példány kivonata ( nyilvántartási szám, kiállítás dátuma, a kiállító ország és hivatal neve): …
— Estratt tal-kopja ta' kontroll tat-T5 inizjali (numru ta' reġistrazzjoni, data, uffiċċju u pajjiż fejn ġie maħruġ id-dokument): …
— Wyciąg z wyjściowej karty kontrolnej T5 (numer ewidencyjny, data, urząd i kraj wystawienia): …
— Izpisek iz prvotnega kontrolnega izvoda T5 (evidenčna številka, datum, urad in država izdaje): …
— Výpis z pôvodného kontrolného výtlačku T5 (registračné číslo, dátum, vydávajúci úrad a krajina vydania): ….
A T5 okmány B. rovatának („Visszaküldési cím:…”) tartalmaznia kell az eredeti T5 okmány megfelelő rovatában feltüntetett információt.
Az eredeti T5 nyomtatvány J. rovatában („Felhasználás és/vagy rendeltetés ellenőrzése”) az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni:
— … (número) extractos expedidos – copias adjuntas
— … (antal) udstedte udskrifter – kopier vedføjet
— … (Anzahl) Auszüge ausgestellt – Durchschriften liegen bei
— … (αριθμός) εκδοθέντα αποσπάσματα – συνημμένα αντίγραφα
— … (number) extracts issued – copies attached
— … (nombre) extraits délivrés – copies ci-jointes
— … (numero) estratti rilasciati – copie allegate
— … (aantal) uittreksels afgegeven – kopieën bijgevoegd
— … (número) de extractos emitidos – cópias juntas
— Annettu … (lukumäärä) otetta – jäljennökset liitteenä
— … (antal) utdrag utfärdade – kopier bifogas.
— … (počet) vystavených výpisů — kopie přiloženy
— väljavõtted … (arv) — koopiad lisatud
— Izsniegti… (skaits) izraksti — kopijas pielikumā
— Išduota … (skaičius) išrašų — kopijos pridedamos
— … (számú) kivonat kiadva — másolatok csatolva
— … (numru) estratti maħruġa kopji mehmuża
— … (ilość) wydanych wyciągów — kopie załączone
— … (število) izdani izpiski — izvodi priloženi
— … (počet) vyhotovených výpisov – kópie priložené.
Az eredeti T5 ellenőrző példányt a kibocsátott kivonatok másolatainak kíséretében késedelem nélkül vissza kell küldeni a T5 okmány B rovatában („Visszaküldeni:…”) feltüntetett címre.
Az a vámhivatal, ahol a megosztás történik, megőrzi az eredeti T5 ellenőrző példány és a kivonatok egy-egy másolatát. A megosztott szállítmány minden egyes részét a T5 ellenőrző példányok eredeti kivonatainak kell kísérnie a megfelelő rendeltetési vámhivatalhoz, ahol a 912c. cikkben említett rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti további megosztás esetén a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
912f. cikk
(1) A T5 ellenőrző példány utólag is kibocsátható, amennyiben:
— az érdekelt személy nem felelős az okmány kérelmezésének vagy kibocsátásának elmaradásáért az áru feladásakor, vagy bizonyítani tudja, hogy ennek elmaradása a részéről nem megtévesztés vagy nyilvánvaló gondatlanság miatt történt,
— az érdekelt személy bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a T5 ellenőrző példány olyan árura vonatkozik, amely vonatkozásában valamennyi alakiságot elintézték,
— az érdekelt személy bemutatja az említett T5 ellenőrző példány kibocsátásához szükséges dokumentumokat,
— a hatáskörrel rendelkező hatóság hitelt érdemlően megállapítja, hogy a T5 ellenőrző példány utólagos kibocsátása nem eredményezheti olyan pénzügyi előnyök megszerzését, amelyek nem indokolhatók az alkalmazott eljárás, az áru vámjogi helyzete, illetve annak felhasználása és/vagy rendeltetése alapján.
Ha a T5 ellenőrző példányt utólag bocsátják ki, a T5 okmánynak az alábbi bejegyzések valamelyikét kell tartalmaznia piros színnel:
— Expedido a posteriori
— Udstedt efterfølgende
— nachträglich ausgestellt
— Εκδοθέν εκ των υστέρων
— Issued retrospectively
— Délivré a posteriori
— Rilasciato a posteriori
— achteraf afgegeven
— Emitido a posteriori
— Annettu jälkikäteen
— Utfärdat i efterhand
— Vystaveno dodatečně
— Välja antud tagasiulatuvalt
— Izsniegts retrospektīvi
— Retrospektyvusis išdavimas
— Kiadva visszamenőleges hatállyal
— Maħruġ retrospettivament
— Wystawiona retrospektywnie
— Izdano naknadno
— Vyhotovené dodatočne
és az érdekelt személy feltünteti annak a szállítóeszköznek az azonosítóját, amellyel az áruk feladásra kerültek, az indulás dátumát és adott esetben azt a dátumot, amikor az árut bemutatták a rendeltetési vámhivatalnál.
(2) Az eredeti példányok és azok kivonatai elveszítése esetén az érdekelt személy kérésére a kibocsátó vámhivatal másodlatot bocsáthat ki a T5 ellenőrző példányokról. A másodlaton szerepelnie kell a vámhivatal bélyegzőlenyomatának és az illetékes ügyintéző aláírásának, valamint pirossal írt nyomtatott nagybetűkkel az alábbi bejegyzések egyikének:
— DUPLICADO
— DUPLIKAT
— DUPLIKAT
— ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ
— DUPLICATE
— DUPLICATA
— DUPLICATO
— DUPLICAAT
— SEGUNDA VIA
— KAKSOISKAPPALE
— DUPLIKAT.
— DUPLIKÁT
— DUPLIKAAT
— DUBLIKĀTS
— DUBLIKATAS
— MÁSODLAT
— DUPLIKAT
— DUPLIKAT
— DVOJNIK
— DUPLIKÁT.
(3) A rendeltetési vámhivatal csak akkor láthatja el záradékkal az utólag kibocsátott T5 ellenőrző példányokat illetve másodlatokat, ha megállapítja, hogy a szóban forgó okmány alapját képező árukat a közösségi szabályok által lehetővé tett vagy meghatározott felhasználás vagy rendeltetés alá vonták.
912g. cikk
(1) Minden egyes tagállam illetékes hatóságai a hatáskörükön belül feljogosíthatnak arra bármely olyan személyt, aki teljesíti a (4) bekezdésben meghatározott feltételeket, és aki olyan árut szándékozik feladni, amely esetében T5 ellenőrző példányt kell kiállítani (a továbbiakban: „engedélyezett feladó”), hogy az indító vámhivatalban ne kelljen bemutatnia az érintett árut vagy a rá vonatkozó T5 ellenőrző példányt.
(2) Az engedélyezett feladók által használt T5 ellenőrző példány vonatkozásában az illetékes hatóságok:
a) előírhatják megkülönböztető jelzéssel ellátott okmányok használatát az engedélyezett feladók azonosításának eszközeként;
b) kiköthetik, hogy az okmány A. rovatát („Indító vámhivatal”)
— előre lebélyegezzék az indító vámhivatal bélyegzőjével, és az adott vámhivatal ügyintézője azt aláírja, vagy
— bélyegezze le az engedélyezett feladó egy jóváhagyott, a 62. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel, vagy
— lássák el előre a 62. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges bélyegző lenyomatával, ha a nyomtatást erre a célra jóváhagyott nyomda készíti. Ez a lenyomat elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozási rendszerrel is felvihető;
c) felhatalmazza az engedélyezett feladót, hogy ne kelljen aláírnia a 62. cikkben említett, jóváhagyott különleges bélyegzővel ellátott és elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszerrel előállított okmányokat. Ebben az esetben a nyilatkozattevő aláírására a nyomtatványok 110. rovatában fenntartott helyen az alábbi bejegyzések egyikét kell feltüntetni:
— Dispensa de la firma, artículo 912 octavo del Reglamento (CEE) no 2454/93
— Underskriftsdispensation, artikel 912g i forordning (EØF) nr. 2454/93
— Freistellung von der Unterschriftsleistung, Artikel 912g der Verordnung (EWG) Nr. 2454/93
— Απαλλαγή από την υποχρέωση υπογραφής, άρθρο 912 ζ του κανονισμού (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93
— Signature waived – Article 912g of Regulation (EEC) No 2454/93
— Dispense de signature, article 912 octies du règlement (CEE) no 2454/93
— Dispensa dalla firma, articolo 912 octies del regolamento (CEE) n. 2454/93
— Vrijstelling van ondertekening – artikel 912 octies van Verordening (EEG) nr. 2454/93
— Dispensada a assinatura, artigo 912.o – G do Regulamento (CE) n. 2454/93
— Vapautettu allekirjoituksesta – asetuksen (ETY) N:o 2454/93 912g artikla
— Befriad från underskrift, artikel 912g i förordning (EEG) nr 2454/93.
— Podpis se nevyžaduje — článek 912g nařízení (EHS) č. 2454/93
— Allkirjanõudest loobutud — määruse (EMÜ) nr 2454/93 artikkel 912g
— Derīgs bez paraksta — Regulas (EEK) Nr.2454/93 912.g pants
— Leista nepasirašyti — Reglamentas (EEB) Nr. 2454/93, 912g straipsnis
— Aláírás alól mentesítve — a 2454/93/EGK rendelet 912g. cikke
— Firma mhux meħtieġa — Artikolu 912g tar-Regolament (KEE) 2454/93
— Zwolniony ze składania podpisu — art. 912g rozporządzenia (EWG) nr 2454/93
— Opustitev podpisa — člen 912g uredbe (EGS) št. 2454/93
— Oslobodenie od podpisu – článok 912g nariadenia (EHS) č. 2454/93.
(3) Az engedélyezett feladó köteles a T5 ellenőrző példányt kitölteni a szükséges adatok megadásával, ideértve:
— az A. rovatban („Indító vámhivatal”) az áru feladásának napját és a vámáru-nyilatkozathoz rendelt számot, és
— a T5 nyomtatvány D. rovatában („Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés”) az alábbi bejegyzések egyikét:
—— Procedimiento simplificado, artículo 912 octavo del Reglamento (CEE) no 2454/93
— Forenklet fremgangsmåde, artikel 912g i forordning (EØF) nr. 2454/93
— Vereinfachtes Verfahren, Artikel 912g der Verordnung (EWG) Nr. 2454/93
— Απλουστευμένη διαδικασία, άρθρο 912 ζ) του κανονισμού (ΕΟΚ) αριθ. 2454/93
— Simplified procedure – Article 912g of Regulation (EEC) No 2454/93
— Procédure simplifiée, article 912 octies du règlement (CEE) no 2454/93
— Procedura semplificata, articolo 912 octies del regolamento (CEE) n. 2454/93
— Vereenvoudigde procedure, artikel 912 octies van Verordening (EEG) nr. 2454/93
— Procedimento simplificado, artigo 912.o – G do Regulamento (CE) n.o 2454/93
— Yksinkertaistettu menettely – asetuksen (ETY) N:o 2454/93 912g artikla
— Förenklat förfarande, artikel 912g i förordning (EEG) nr 2454/93
— Zjednodušený postup-článek 912 g nařízení (EHS) č. 2454/93
— Lihtsustatud tolliprotseduur — määruse (EMÜ) nr 2454/93 artikkel 912g
— Vienkāršota procedūra — Regulas (EEK) Nr.2454/93 912.g pants
— Supaprastinta procedūra — Reglamentas (EEB) Nr. 2454/93, 912g straipsnis
— Egyszerűsített eljárás — a 2454/93/EGK rendelet 912g. cikke
— Proċedura simplifikata — Artikolu 912 g tar-Regolament (KEE) 2454/93
— Procedura uproszczona — art. 912g rozporządzenia (EWG) nr 2454/93
— Poenostavljen postopek — člen 912g uredbe (EGS) št. 2454/93
— Zjednodušený postup — článok 912 g nariadenia (EHS) č. 2454/93
— és szükség esetén azt a határidőt, amelyen belül az árut be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban, az alkalmazott azonosítási intézkedéseket és a feladási okmányra való hivatkozást.
Ezt a megfelelően kitöltött és adott esetben az engedélyezett feladó által aláírt T5 ellenőrző példányt úgy kell tekinteni, mint amelyet a (2) bekezdés b) pontjában említett bélyegzőn feltüntetett vámhivatal bocsátott ki.
Az áru feladása után az engedélyezett feladó köteles haladéktalanul megküldeni az indító vámhivatalnak a T5 ellenőrző példány egy másolatát valamennyi olyan okmánnyal együtt, amely alapján a T5 ellenőrző példányt kiállították.
(4) Az (1) bekezdésben említett engedély csak olyan személyeknek adható meg, akik rendszeresen adnak fel árukat, és akiknek nyilvántartása lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizzék a tevékenységeiket, és akik nem szegték még meg súlyosan vagy ismételten a hatályos jogszabályokat.
Az engedélynek tartalmaznia kell különösen:
— a szállítmányok esetében indító vámhivatalként eljárni jogosult vámhivatalt vagy vámhivatalokat,
— azt a határidőt, amelyen belül és azt az eljárást, amellyel az engedélyezett feladó köteles tájékoztatni az indító vámhivatalt az indítandó szállítmányról annak érdekében, hogy a vámhivatal az áru indítása előtt elvégezhesse az ellenőrzéseket, ideértve azokat is, amelyeket a közösségi szabályok kötelezővé tesznek,
— azt a határidőt, amelyen belül az árut be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban; a határidő meghatározása a szállítási feltételek, illetve a közösségi szabályok szerint történik,
— az áru azonosítása érdekében tett intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják az illetékes hatóságok által jóváhagyott és az engedélyezett feladó által elhelyezett különleges zárak használatát,
— a biztosítéknyújtás módját, ha a biztosíték feltétele a T5 ellenőrző példány kibocsátásának.
(5) Az engedélyezett feladó köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa a különleges bélyegző, az indító vámhivatal bélyegzőjének lenyomatát vagy a különleges bélyegző lenyomatát viselő okmányok biztonságos megőrzését.
Az engedélyezett feladó viseli az általa kiállított T5 ellenőrző példányokkal vagy az (1) bekezdés rendelkezése szerinti engedély alapján általa lefolytatott eljárások végrehajtásával kapcsolatos minden hiba, mulasztás vagy egyéb hiányosság következményét, különös tekintettel a pénzügyi következményekre.
Amennyiben bármely személy visszaél az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előre lebélyegzett T5 ellenőrző példánnyal, az engedélyezett feladó a büntetőjogi szabályok sérelme nélkül felelősséggel tartozik a meg nem fizetett vámok és egyéb díjak megfizetéséért és az ilyen visszaélés nyomán jogtalanul szerzett minden pénzügyi előny visszafizetéséért, kivéve, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja a neki engedélyt adó illetékes hatóságnak, hogy minden szükséges intézkedést megtett a különleges bélyegző, illetve az indító vámhivatal bélyegzőjének vagy a különleges bélyegzőnek a lenyomatát viselő okmányok biztonságos megőrzése érdekében.
V. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
913. cikk
Az alábbi rendeletek és irányelvek hatályukat vesztik:
— a Bizottság 1970. január 9-i 37/70/EGK rendelete az előzetesen leszállított berendezések, gépek, készülékek vagy járművek lényeges pótalkatrészei származásának meghatározásáról ( 17 ),
— a Bizottság 1970. december 23-i 2632/70/EGK rendelete a rádió- és televízió-vevőkészülékek származásának meghatározásáról ( 18 ),
— a Bizottság 1971. február 12-i 315/71/EGK rendelete vermut készítésére szánt alapborok és a vermut származásának meghatározásáról ( 19 ),
— a Bizottság 1971. április 27-i 861/71/EGK rendelete a magnetofonok származásának meghatározásáról ( 20 ),
— a Bizottság 1973. november 14-i 3103/73/EGK rendelete a származási bizonyítványokról és azok alkalmazásáról ( 21 ),
— a Bizottság 1976. november 26-i 2945/76/EGK rendelete a Közösség vámterületére visszaszállított árukra alkalmazandó vámkezelésről szóló 754/76/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 22 ), amelyet legutóbb Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya módosított,
— a Bizottság 1978. december 19-i 137/79/EGK rendelete a tagállamok hajói által kifogott halászzsákmányok Közösségen belüli kezelésének alkalmazására vonatkozó igazgatási együttműködés különleges módszereinek bevezetéséről ( 23 ), amelyet legutóbb a 3399/91/EGK rendelet ( 24 ) módosított,
— a Bizottság 1980. június 11-i 1494/80/EGK rendelete a vámértékre vonatkozó értelmező megjegyzésekről és általánosan elfogadott számviteli elvekről ( 25 ),
— a Bizottság 1980. június 11-i 1495/80/EGK rendelete az áruk vámértékéről szóló 1224/80/EGK tanácsi rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról ( 26 ), amelyet legutóbb az 558/91/EGK rendelet ( 27 ) módosított,
— a Bizottság 1980. június 11-i 1496/80/EGK rendelete a vámértékre vonatkozó adatok bejelentéséről és a benyújtandó okmányokról ( 28 ), amelyet legutóbb a 979/93/EGK rendelet ( 29 ) módosított,
— a Bizottság 1980. június 20-i 1574/80/EGK rendelete a behozatali és kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet 16. és 17. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 30 ),
— a Bizottság 1980. december 5-i 3177/80/EGK rendelete az áruk vámértékéről szóló 1224/80/EGK tanácsi rendelet 14. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az irányadó beléptetési helyről ( 31 ), amelyet legutóbb a 2779/90/EGK rendelet ( 32 ) módosított,
— a Bizottság 1980. december 5-i 3179/80/EGK rendelete a postán küldött áruk vámértékének meghatározásakor figyelembe veendő postai díjakról ( 33 ), amelyet legutóbb az 1264/90/EGK rendelet ( 34 ) módosított,
— a Bizottság 1981. február 12-i 553/81/EGK rendelete a származási bizonyítványokról és azok igényléséről ( 35 ),
— a Bizottság 1981. június 12-i 1577/81/EGK rendelete az egyes romlandó áruk vámértékének meghatározására vonatkozó egyszerűsített eljárások rendszeréről ( 36 ), amelyet legutóbb a 3334/90/EGK rendelet ( 37 ) módosított,
— a Bizottság 1981. december 17-i 82/57/EGK irányelve az áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló 79/695/EGK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről ( 38 ), amelyet legutóbb a 83/371/EGK irányelv ( 39 ) módosított,
— a Bizottság 1982. április 23-i 82/347/EGK irányelve a közösségi áruk kivitelére vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló 81/177/EGK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről ( 40 ),
— a Bizottság 1983. október 28-i 3040/83/EGK rendelete a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet 2. és 14. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 41 ),
— a Bizottság 1983. november 9-i 3158/83/EGK rendelete a jogdíjak vámértékre tett hatásáról ( 42 ),
— a Bizottság 1984. június 13-i 1751/84/EGK rendelete a 3599/82/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről ( 43 ), amelyet legutóbb a 3693/92/EGK rendelet ( 44 ) módosított,
— a Bizottság 1984. december 17-i 3548/84/EGK rendelete az áruk szabad forgalomba bocsátása előtti vámfelügyelet melletti feldolgozását lehetővé tevő intézkedésekről szóló 2763/83/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó bizonyos rendelkezésekről ( 45 ), amelyet legutóbb a 2361/87/EGK rendelet ( 46 ) módosított,
— a Bizottság 1985. június 27-i 1766/85/EGK rendelete a vámérték meghatározásánál alkalmazandó átváltási árfolyamokról ( 47 ), amelyet legutóbb az 593/91/EGK rendelet ( 48 ) módosított,
— a Bizottság 1986. december 11-i 3787/86/EGK rendelete egyes gazdasági vámeljárások keretében kibocsátott engedélyek érvénytelenítéséről vagy visszavonásáról ( 49 ),
— a Bizottság 1986. december 12-i 3799/86/EGK rendelete a behozatali vagy kiviteli vámok visszafizetéséről vagy elengedéséről szóló 1430/79/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 50 ),
— a Bizottság 1987. július 31-i 2458/87/EGK rendelete a passzív feldolgozási eljárásról és a szabvány csererendszerről szóló 2473/86/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 51 ), amelyet legutóbb a 3692/92/EGK rendelet ( 52 ) módosított,
— a Bizottság 1987. december 9-i 4128/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 2401 10 10–2401 10 49 és a 2401 20 10–2401 20 49 alszáma alá tartozó, mesterséges hővel szárított Virginia típusú és természetes úton szárított, világos Burley típusú dohány (beleértve a Burley-hibrideket is) és a természetes úton szárított, világos Maryland típusú és a füstöléssel szárított dohány behozatalának feltételeiről ( 53 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4129/87/EGK rendelete az Európai Gazdasági Közösség és Jugoszlávia közötti megállapodáshoz csatolt C. mellékletben felsorolt egyes házi szarvasmarhafajok alá tartozó élő állatok és egyes szarvasmarhafajok húsának a Kombinált Nómenklatúrába való besorolásának feltételeiről ( 54 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4130/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 0806 10 11 alszáma alá tartozó Emperor (Vitis vinifera cv) fajtájú friss csemegeszőlő behozatalának feltételeiről ( 55 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4131/87/EGK rendelete portói, madeira, sherry, setubal, muskotály és tokaji (aszú és szamorodni) boroknak a Kombinált Nómenklatúra 2204 21 41, 2204 21 51, 2204 29 41, 2204 29 45, 2204 29 51 és 2204 29 55 alszáma alá történő besorolásának feltételei ről ( 56 ), amelyet legutóbb a 2490/91/EGK rendelet ( 57 ) módosított,
— a Bizottság 1987. december 9-i 4132/87/EGK rendelete a Bourbon whiskey Kombinált Nómenklatúra 2208 30 11 és 2208 30 19 alszáma alá történő besorolásának feltételeiről ( 58 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4133/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 2208 90 31 és 2208 90 59 alszáma alá tartozó vodka behozatalának az Európai Gazdasági Közösség és Finnország között létrejött, a borok és szeszes italok kölcsönös kereskedelméről szóló megállapodásban előírt tarifális feltételeiről ( 59 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4134/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 2106 90 10 alszáma alá tartozó sajtfondü néven ismert készítmények behozatalának feltételeiről ( 60 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4135/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 3102 50 10 és 3105 91 10 alszáma alá tartozó természetes nátrium-nitrát és természeteskálium-tartalmú nátrium-nitrát behozatalának feltételeiről ( 61 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4136/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 0101 19 10 alszáma alá tartozó vágólovak behozatalának feltételeiről ( 62 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4137/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 0408 11 90, 0408 91 90, 0408 99 90, 1106 20 10, 2501 00 51, 3502 10 10 és 3502 90 10 alszáma alá tartozó áruk behozatalának feltételeiről ( 63 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4138/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó vetésre szánt burgonya, csemegekukorica, gabonafélék, olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök behozatalának feltételeiről ( 64 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4139/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó bizonyos kőolajtermékek behozatalának feltételeiről ( 65 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4140/87/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra 5911 20 00 alszáma alá tartozó kikészítetlen szitaszövet behozatalának feltételeiről ( 66 ),
— a Bizottság 1987. december 9-i 4141/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó egyes repülőgép- és hajótípusokhoz szánt áruk behozatalának feltételeiről ( 67 ), amelyet legutóbb az 1418/81/EGK rendelet ( 68 ) módosított,
— a Bizottság 1987. december 9-i 4142/87/EGK rendelete a meghatározott célú felhasználásuk következtében kedvezményes tarifális elbánás alá tartozó egyes áruk behozatalának feltételeiről ( 69 ), amelyet legutóbb a 3803/92/EGK rendelet ( 70 ) módosított,
— a Bizottság 1988. március 4-i 693/88/EGK rendelete a származó termék fogalmának az Európai Gazdasági Közösség által a fejlődő országokból származó egyes áruk vonatkozásában nyújtott preferenciális tarifális elbánás alkalmazásához történő meghatározásáról ( 71 ), amelyet legutóbb a 3660/92/EGK rendelet ( 72 ) módosított,
— a Bizottság 1988. március 14-i 809/88/EGK rendelete a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a megszállt területekről származó áruknak a Közösségbe történő behozatalakor alkalmazandó igazgatási együttműködés módszereiről ( 73 ), amelyet legutóbb a 2774/88/EGK rendelet ( 74 ) módosított,
— a Bizottság 1988. december 21-i 4027/88/EGK rendelete a szállítótartályok ideiglenes behozatalára vonatkozó rendelkezésekről ( 75 ), amelyet legutóbb a 3348/89/EGK rendelet ( 76 ) módosított,
— a Bizottság 1989. február 3-i 288/89/EGK rendelete az integrált áramkörök származásának meghatározásáról ( 77 ),
— a Bizottság 1989. március 8-i 597/89/EGK rendelete a vámtartozásról szóló 2144/87/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 78 ),
— a Bizottság 1989. július 11-i 2071/89/EGK rendelete az optikai rendszert tartalmazó vagy résszűkítős típusú fénymásoló berendezések származásának meghatározásáról ( 79 ),
— a Bizottság 1989. december 15-i 3850/89/EGK rendelete a különleges behozatali szabályok hatálya alá tartozó bizonyos mezőgazdasági termékek tekintetében az áruk származása fogalmának közös meghatározásáról szóló, 1968. június 27-i 802/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések megállapításáról ( 80 ),
— a Bizottság 1990. július 30-i 2561/90/EGK rendelete a vámraktárakról szóló 2503/88/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 81 ), amelyet legutóbb a 3001/92/EGK bizottsági rendelet ( 82 ) módosított,
— a Bizottság 1990. július 30-i 2562/90/EGK rendelete a vámszabad területekről és vámszabad raktárakról szóló 2504/88/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 83 ), amelyet legutóbb a 2485/91/EGK bizottsági rendelet ( 84 ) módosított,
— a Bizottság 1990. október 5-i 2883/90/EGK rendelete a szőlőlé származásának meghatározásáról ( 85 ),
— a Bizottság 1990. október 5-i 2884/90/EGK rendelete egyes tojásból előállított áruk származásának meghatározásáról ( 86 ),
— a Bizottság 1990. december 11-i 3561/90/EGK rendelete egyes kerámiatermékek származásának meghatározásáról ( 87 ),
— a Bizottság 1990. december 14-i 3620/90/EGK rendelete egyes háziállatok friss, hűtött vagy fagyasztott húsa és nyesedéke származásának meghatározásáról ( 88 ),
— a Bizottság 1990. december 18-i 3672/90/EGK rendelete a gömbcsészés, gördülő- és tűgörgős csapágyak származásának meghatározásáról ( 89 ),
— a Bizottság 1990. december 19-i 3716/90/EGK rendelete a vámtartozások kifizetésének biztosítása érdekében nyújtandó biztosítékról szóló 4046/89/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 90 ),
— a Bizottság 1990. december 21-i 3796/90/EGK rendelete a tagállamok vámhatóságai által az áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolásával kapcsolatban szolgáltatott adatokról szóló 1714/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 91 ), amelyet legutóbb a 2674/92/EGK rendelet ( 92 ) módosított,
— a Bizottság 1991. május 24-i 1364/91/EGK rendelete a Kombinált Nómenklatúra XI. áruosztályába tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk származásának meghatározásáról ( 93 ),
— a Bizottság 1991. május 24-i 1365/91/EGK rendelete pamuthulladékok, impregnált filc és nem-szőtt áruk, bőrruházati cikkek, lábbelik és textilből készült óraszíjak származásának meghatározásáról ( 94 ),
— a Bizottság 1991. június 12-i 1593/91/EGK rendelete a TIR és az ATA-igazolványok árutovábbítási okmányként történő Közösségen belüli használatáról szóló 719/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 95 ),
— a Bizottság 1991. június 13-i 1656/91/EGK rendelete az aktív feldolgozási eljárások vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozások meghatározott típusaira alkalmazandó különleges rendelkezésekről ( 96 ),
— a Bizottság 1991. július 23-i 2164/91/EGK rendelete a megfizetésért felelős személyek részéről az áruk vámfizetéssel járó vámeljárás alá vonásakor meg nem fizetett behozatali vagy kiviteli vámok vámkezelés utáni behajtásáról szóló 1697/79/EGK tanácsi rendelet 5. cikke (2) bekezdésének végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 97 ),
— a Bizottság 1991. június 26-i 2228/91/EGK rendelete az aktív feldolgozást könnyítő intézkedésekről szóló 1999/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 98 ), amelyet legutóbb a 3709/92/EGK rendelet ( 99 ) módosított,
— a Bizottság 1991. július 25-i 2249/91/EGK rendelete a szállítóeszközök ideiglenes behozataláról szóló 1855/89/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 100 ),
— a Bizottság 1991. július 31-i 2365/91/EGK rendelete az áruknak a Közösség vámterületére történő ideiglenes behozatalához vagy a Közösség vámterületéről történő ideiglenes kiviteléhez szükséges ATA-igazolvány alkalmazásának feltételeiről ( 101 ),
— a Bizottság 1991. december 18-i 3717/91/EGK rendelete a szabad forgalomba bocsátásuk előtt történő vámfelügyelet melletti feldolgozás által nyújtott előnyök igénybevételét lehetővé tévő áruk felsorolásáról ( 102 ), amelyet legutóbb a 209/93/EGK rendelet ( 103 ) módosított,
— a Bizottság 1992. január 22-i 343/92/EGK rendelete a Horvát és Szlovén Köztársaságból, valamint a Bosznia-Hercegovina és Macedónia Jugoszláv Köztársaságból származó termékeknek a Közösségbe történő behozatala esetén a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről ( 104 ), amelyet legutóbb a 3660/92/EGK rendelet módosított ( 105 ),
— a Bizottság 1992. április 12-i 1214/92/EGK rendelete a közösségi árutovábbítási eljárás végrehajtására és ezen eljárás bizonyos egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezésekről ( 106 ), amelyet legutóbb a 3712/92/EGK rendelet ( 107 ) módosított,
— a Bizottság 1992. július 3-i 1823/92/EGK rendelete a Közösségen belüli légi járatokat igénybe vevő személyek feladott és kézipoggyászaira, valamint a Közösségen belüli tengeri átkeléseken részt vevő személyek poggyászaira alkalmazandó ellenőrzések és alakiságok eltörléséről szóló 3925/91/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól ( 108 ),
— a Bizottság 1992. július 31-i 2453/92/EGK rendelete az egységes vámokmányról szóló 717/91/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 109 ), amelyet legutóbb a 607/93/EGK rendelet módosított ( 110 ),
— a Bizottság 1992. szeptember 15-i 2674/92/EGK rendelete a tagállamok vámhatóságai által az áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolásával kapcsolatban szolgáltatott adatokról szóló 1715/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtó rendelkezéseinek kiegészítéséről ( 111 ),
— a Bizottság 1992. szeptember 17-i 2713/92/EGK rendelete a Közösség vámterületének bizonyos részei közötti árumozgásról ( 112 ),
— a Bizottság 1992. november 10-i 3269/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek a kiviteli és újrakiviteli eljárásra, valamint a Közösség vámterületét elhagyó árukra vonatkozó 161., 182. és 183. cikke végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről ( 113 ),
— a Bizottság 1992. december 8-i 3566/92/EGK rendelete az áruk felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolását előíró közösségi intézkedések alkalmazásának céljából felhasználandó okmányokról ( 114 ),
— a Bizottság 1992. december 21-i 3689/92/EGK rendelete a TIR-igazolványoknak és ATA-igazolványoknak a Közösségen belül fuvarokmányként történő használatáról szóló 719/91/EGK tanácsi rendelet és az ideiglenes behozatali intézkedésekről szóló 3599/82/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról ( 115 ),
— a Bizottság 1992. december 21-i 3691/92/EGK rendelete a TIR-igazolványoknak és ATA-igazolványoknak a Közösségen belül fuvarokmányként történő használatáról szóló719/91/EGK tanácsi rendelet és az ideiglenes behozatali intézkedésekről szóló 3599/82/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről ( 116 ),
— a Bizottság 1992. december 21-i 3710/92/EGK rendelete az aktív feldolgozási intézkedések (felfüggesztő eljárás) alá tartozó áruk vagy termékek szállítására vonatkozó eljárásokról ( 117 ),
— a Bizottság 1992. december 21-i 3903/92/EGK rendelete a légi szállítás költségeiről ( 118 ).
914. cikk
A hatályon kívül helyezett rendelkezésekre vonatkozó hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
915. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.
A 791. cikk (2) bekezdése 1996. január 1-jével hatályát veszti.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK A KÖZÖSSÉGI VÁMKÓDEXHEZ
MELLÉKLETEK
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
|
Sorszám |
Tárgy |
|
1. |
Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás |
|
2. |
Eredetiségigazolás: „Emperor” fajtájú friss csemegeszőlő |
|
3. |
Igazolás a „sajtfondü” néven ismert készítményekhez |
|
4. |
Eredetmegjelölési igazolás: Tokaji bor (aszú, szamorodni) |
|
5. |
Eredetiségigazolás: Bourbon whiskey |
|
6. |
Eredetiségigazolás: Finn vodka |
|
7. |
Eredetiségigazolás: Dohányáru |
|
8. |
Minőségi bizonyítvány: Chilei nitrát |
|
9. |
Bevezető megjegyzések az előállított termékeknek származó helyzetet biztosító, illetve nem biztosító megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listáihoz, amennyiben a műveleteket nem származó anyagokon hajtották végre |
|
10. |
Nem származó anyagokon végrehajtott, az előállított termék származó helyzetét megalapozó, illetve nem megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája. A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk |
|
11. |
Nem származó anyagokon végrehajtott, az előállított termék származó helyzetét megalapozó, illetve nem megalapozó megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája. A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek |
|
12. |
Származási bizonyítvány és kérelem |
|
13. |
Származási bizonyítvány mezőgazdasági termékeknek az Európai Gazdasági Közösségbe történő behozatalához |
|
14. |
Bevezető megjegyzések a három preferenciális rendszerre vonatkozóan |
|
15. |
Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (GSP) |
|
16. |
A GSP szerinti regionális kumulációból kizárt megmunkálás |
|
17. |
FORM „A” származási bizonyítvány |
|
18. |
Az APR-nyomtatvány formája |
|
19. |
Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (Megszállt területek) |
|
20. |
Az előállított termékek származó helyzetének megalapozása érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálási vagy feldolgozási műveletek listája (Bosznia és Hercegovina, Horvát Köztársaság, Szlovén Köztársaság és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) |
|
21. |
EUR.1 szállítási bizonyítvány és kérelem |
|
22. |
EUR.2 nyomtatvány |
|
23. |
Értelmező megjegyzések a vámértékre vonatkozóan |
|
24. |
Általánosan elfogadott számviteli elvek alkalmazása a vámérték megállapítása során |
|
25. |
A légi szállítás költségeinek beszámítása a vámértékbe |
|
26. |
Egységérték-megállapítás alá tartozó áruk osztályozása |
|
27. |
Az árubesorolásnak megfelelően az egységárak kiszámítását végző kereskedelmi központok |
|
28. |
Nyilatkozat a vámértékre vonatkozó adatokról – D.V.1. |
|
29. |
Pótlap – D.V.1. bis |
|
30. |
A közösségi repülőtéren feladott poggyászra erősítendő címke |
|
31. |
EV – Egységes vámokmány |
|
32. |
EV – Egységes vámokmány a nyilatkozatok feldolgozására szolgáló számítógépes adatfeldolgozó rendszer céljára |
|
33. |
EV – Pótlapok az egységes vámokmányhoz |
|
34. |
EV – Pótlapok az egységes vámokmányhoz |
|
35. |
A 31. és a 33. mellékletekben bemutatott nyomtatványok azon példányai, amelyeken az adatoknak önmásoló eljárással kell megjelenniük |
|
36. |
A 32. és a 34. mellékletekben bemutatott nyomtatványok azon példányai, amelyeken az adatoknak önmásoló eljárással kell megjelenniük |
|
37. |
Használati útmutató |
|
38. |
A nyomtatványokon alkalmazott kódok |
|
39. |
A meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánásban részesülő kőolajtermékek listája |
|
40. |
A meghatározott célú felhasználásuk miatt kedvezményes tarifális elbánásban részesülő, légi járművekhez, hajókhoz és fúró- vagy termelési platformokhoz tartozó termékek listája |
|
41. |
Azon áruk listája, amelyek a 291–304. cikk szerint meghatározott célú felhasználásuk alapján nem részesülhetnek kedvezményes tarifális elbánásban |
|
42. |
Sárga címke |
|
43. |
T2M okmány |
|
44. |
Megjegyzések (a nyomtatványgarnitúra borítójának 2. oldalán jelenik meg) |
|
45. |
Rakományjegyzék |
|
46. |
TC 10 – Határátlépési igazolás |
|
47. |
TC 11 – Bemutatási igazolás |
|
48. |
Közösségi árutovábbítás – Összkezesség |
|
49. |
Közösségi árutovábbítás – Egyedi kezesség |
|
50. |
Közösségi árutovábbítás – Átalánykezesség |
|
51 |
TC 31 – Kezességi tanúsítvány |
|
52. |
Azon áruk jegyzéke, amelyek továbbítása során felmerülhet az átalánykezesség összegének megemelése |
|
53. |
Azon áruk jegyzéke, amelyek továbbítása során felmerülhet az összkezesség összegének megemelése |
|
54. |
TC 32 – Átalánykezességi garanciajegy |
|
55. |
Biztosítéknyújtás alóli mentesség – az érintett személy kötelezettségvállalása |
|
56. |
Magas kockázatot képviselő áruk listája, amelyekre nem vonatkozik a biztosítéknyújtás alóli mentesség |
|
57. |
TC 33 – Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről |
|
58. |
Öntapadós piktogram (417. és 432. cikkek) |
|
59. |
A 459. cikkben említett tájékoztató mintája |
|
60. |
Elszámolási nyomtatvány |
|
61. |
Eljá¡rásátvételi nyilatkozat – minta |
|
62. |
Különleges bélyegző |
|
63. |
T5 eredeti ellenőrző példány |
|
64. |
T5 BIS eredeti ellenőrző példány |
|
65. |
T5 rakományjegyzék |
|
66. |
A T5 ellenőrző példány kiállításához szükséges nyomtatványok kitöltési útmutatója |
|
67. |
Különböző gazdasági vámeljárások engedélyezésére vonatkozó kérelemminták |
|
68. |
Különböző gazdasági vámeljárások engedélyezésére vonatkozó engedélyminták |
|
69. |
Az 522. cikkben hivatkozott szokásos kezelési módok felsorolása |
|
70. |
INF 8 adatlap |
|
71. |
Áruk vámraktárak közötti átszállítása – rendes eljárás |
|
72. |
Áruk vámraktárak közötti átszállítása – egyszerűsített eljárás |
|
73. |
Előfinanszírozott áruk – az 532. cikkben hivatkozott kezelési módok listája |
|
74. |
Az 550. cikkben hivatkozott áruk (termelési segédeszközök) listája |
|
75. |
Áruk, amelyeknek teljes értéke az 552. cikk (1) bekezdése a) pontja v. alpontjának alkalmazásában nem lépheti túl a 100 000 ECU értéket |
|
76. |
Példák a havi és negyedéves összesítésre |
|
77. |
Átalány-elszámolásikulcs |
|
78. |
Különleges rendelkezések bizonyos árufajták egyenértékű árukkal történő helyettesítésére és előzetes kivitelére vonatkozóan |
|
79. |
Végtermékek, amelyekre a Vámkódex 122. cikke (1) bekezdése a) pontja első francia bekezdésének értelmében a rájuk vonatkozó külön vámtételek alkalmazhatók |
|
80. |
Példák a végtermékekben foglalt importáruk arányának kiszámítására (591–594. cikk) |
|
81. |
INF 5 adatlap |
|
82. |
INF 1 adatlap |
|
83. |
Aktív feldolgozási eljárás alá vont áru vagy termék átszállítása egyik engedélyestől egy másik engedélyeshez |
|
84. |
INF 7 adatlap |
|
85. |
Aktív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 648. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kötelező adatszolgáltatás |
|
86. |
Aktív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 648. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint kötelező adatszolgáltatás |
|
87. |
A 650. cikkben hivatkozott feldolgozási eljárások felsorolása |
|
88. |
Vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 668. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatszolgáltatás (engedély megadása) |
|
89. |
Vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 668. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás (kérelem elutasítása) |
|
90. |
Szakmai felszerelés – szemléltető lista |
|
91. |
Oktatási segédeszközök – szemléltető lista |
|
92. |
Utasok személyes használati tárgyai és sportcélokra behozott áru – szemléltető lista |
|
93. |
Idegenforgalmi reklámanyag – szemléltető lista |
|
94. |
Tengerészek jóléti ellátásához szükséges anyagok – szemléltető lista |
|
95. |
Részleges vámmentességből kizárt áruk |
|
96. |
A 697. cikk (2) bekezdésében hivatkozott, az ATA-igazolvány bemutatásával ideiglenesen behozható áruk listája |
|
97. |
A 700. cikkben említett esetek, amelyekben az illetékes hatóság nem követeli meg biztosíték nyújtását |
|
98. |
INF 6 adatlap |
|
99. |
A 727. cikk (1) bekezdésében hivatkozott országok, amelyek a szállítótartályok vámzárral történő szállítását jóváhagyják |
|
100. |
Intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a szállítótartályok, amelyeknek a vámzárral történő szállítását jóváhagyták, megfelelnek a vonatkozó előírásoknak; jóváhagyás visszavonása |
|
101. |
Értelmező megjegyzés a szállítótartályok belső forgalomban való használatáról ideiglenes behozatali eljárás során (725. cikk (4) bekezdése) |
|
102. |
Ideiglenes behozatal. A 2454/93/EGK rendelet 746. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás |
|
103. |
Ideiglenes behozatal. A 2454/93/EGK rendelet 746. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatszolgáltatás |
|
104. |
Adatlap átalakítás, feldolgozás vagy javítás céljából egyik országból a másikba történő ideiglenes árukivitel megkönnyítéséhez |
|
105. |
Módszerek a végtermékbe beépített, ideiglenes kivitelre kerülő áru arányának kiszámítására |
|
106. |
INF 2 adatlap |
|
107. |
Passzív feldolgozási eljárás. A 2454/93/EGK rendelet 786. cikke szerint kötelező adatszolgáltatás |
|
108. |
A Közösség területén található és működő vámszabad területek |
|
109. |
Vámjogi helyzet igazolása |
|
110. |
INF 3 adatlap |
|
111. |
Vámvisszafizetés/vám elengedése iránti kérelem |
|
112. |
Vizsgálati megkeresés |
|
113. |
Vám visszafizetése vagy elengedése |
1. MELLÉKLET
KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS (KTF) – ÉRTESÍTÉSI NYOMTATVÁNY MINTÁJA
1A. MELLÉKLET
1B. MELLÉKLET
KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TARIFÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS (KTF) – KÉRELEM NYOMTATVÁNYÁNAK MINTÁJA
▼M18 —————
6. MELLÉKLET
Hatályon kívül helyezve.
6/A. MELLÉKLET
Hatályon kívül helyezve.
▼M18 —————
9. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁIHOZ, AMENNYIBEN A MŰVELETEKET NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON HAJTOTTÁK VÉGRE
ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK
1. megjegyzés
1.1. A 10. és a 11. melléklet listáinak első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlopban a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszám vagy a megfelelő árucsoport száma található, míg a második oszlop a Kombinált Nómenklatúra adott vámtarifaszámának vagy árucsoportjának megfelelő árumegnevezést adja meg. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Az első oszlopban feltüntetett szám előtt álló „ex” arra utal, hogy a 3. oszlopban feltüntetett szabály a leírt vámtarifaszámnak, illetve árucsoportnak csak a 2. oszlopban megnevezett részére vonatkozik.
1.2. Ha az 1. oszlopban csoportba rendezve több vámtarifaszám vagy több árucsoport száma van feltüntetve, és a termék leírása a 2. oszlopban ennélfogva általános jellegű, akkor a 3. oszlopban hozzájuk tartozó szabály az összes olyan termékre vonatkozik, amely a Kombinált Nómenklatúra alapján a feltüntetett árucsoport valamelyik vámtarifaszáma vagy az 1. oszlopban csoportba rendezett vámtarifaszámok bármelyike alá tartozik.
1.3. Amennyiben a listákban egy-egy vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, úgy az egyes francia bekezdések a vámtarifaszám adott részének leírását tartalmazzák a 3. oszlopban hozzájuk tartozó szabállyal együtt.
2. megjegyzés
2.1. Az „előállítás” kifejezés mindenfajta megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozik, köztük az „összeszerelésre” vagy a különleges műveletekre is.
2.2. Az „anyag” kifejezés a termék előállításánál felhasznált valamennyi „összetevőre,”„nyersanyagra”, „alkotóelemre” vagy „alkatrészre” stb. vonatkozik.
2.3. A „termék” kifejezés az előállított termékre utal abban az esetben is, ha ezt a terméket a későbbiekben egy másik előállítási műveletben való felhasználásra szánják.
3. megjegyzés
3.1. A 3. oszlopban megadott szabályban előírt megmunkálást vagy feldolgozást csak a felhasznált nem származó anyagok vonatkozásában kell végrehajtani. A 3. oszlopban feltüntetett valamely szabályban szereplő korlátozások hasonlóképpen csak a felhasznált nem származó anyagokra vonatkoznak.
3.2. Ha egy újabb termék előállítása folyamán kiindulási anyagként olyan nem származó anyagokból készült termék kerül felhasználásra, amelyik előállítása során már maga származó helyzetet nyert, akkor az ilyen termékre nem vonatkozik a listában a végső termékre előírt szabály.
Például:
A hímzés nélküli szövet azáltal nyerhet származó helyzetet, ha fonálból szövik. Ha ezt az anyagot később hímzett ágynemű készítésére használják fel, akkor a hímzés nélküli szövet felhasználására előírt százalékos határérték ebben az esetben nem alkalmazandó.
4. megjegyzés
4.1. A listákban feltüntetett szabályok az előírt megmunkálás, illetve feldolgozás minimális mértékét jelölik, és az ezt meghaladó mértékben végrehajtott megmunkálás, illetve feldolgozás szintén biztosítja a származó helyzetet. Ezzel szemben az előírtnál kisebb mértékű megmunkálás, illetve feldolgozás nem biztosíthat származó helyzetet. Ha tehát egy szabály úgy szól, hogy a nem származó anyag az előállítás egy bizonyos szintjén használható fel, akkor az ilyen anyag felhasználása az előállítás bármely azt megelőző fázisában is megengedett, azonban bármely azt követő fázisában már nem.
4.2. Ha a listán szereplő valamelyik szabály azt írja elő, hogy egy termék több anyagból is előállítható, akkor ez azt jelenti, hogy a felsorolt anyagok közül egy, de több is felhasználható. Nem szükséges mindegyik anyag felhasználása.
Például:
A fonálra vonatkozó szabály úgy szól, hogy természetes szálak és – egyéb anyagok mellett – vegyi anyagok ugyancsak felhasználhatók. Ez nem jelenti, hogy mindkettőt fel kell használni, csak azt, hogy felhasználható egyik is, másik is, vagy mindkettő.
4.3. Ha a listán szereplő valamelyik szabály azt írja elő, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, akkor ez a feltétel nyilvánvalóan nem akadálya más olyan anyagok használatának, amelyek természetükből eredő belső tulajdonságaiknál fogva nem tudnak eleget tenni a szabályban foglaltaknak.
5. megjegyzés
Az összes olyan anyag vonatkozásában, amelyet a 11. melléklet (a XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek) nem említ, a származó helyzet megállapítására eseti alapon kerül sor minden egyes folyamatnak vagy műveletnek a Vámkódex 24. cikkében meghatározott utolsó lényeges feldolgozás, illetve megmunkálás fogalma alapján történő értékelésével.
6. megjegyzés
6.1. A 10. melléklet szerinti listában használt „szálak” kifejezés alatt „természetes szálak” és az 5501–5507 KN-kód alá tartozó „vágott műszál” értendő, továbbá a papír előállítására szolgáló rostanyag.
6.2. A 10. melléklet szerinti listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges vagy szintetikus szálaktól különböző szálakra vonatkozik, és a fonás megtörténtét megelőző fázisokra korlátozódik, a hulladékot is beleértve, továbbá – hacsak másképp nincsen meghatározva – a „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a kártolt, fésült vagy más módon feldolgozott, de nem font szálakat.
6.3. A „természetes szálak” kifejezés magában foglalja az 0503 KN-kód alá tartozó lószőrt, az 5002 és 5003 KN-kód alá tartozó selymet, az 5101–5105 KN-kód alá tartozó gyapjúszálat, finom és durva állati szőrt, az 5201–5203 KN-kód alá tartozó pamutszálat és az 5301–5305 KN-kód alá tartozó egyéb növényi eredetű szálakat.
6.4. A 10. melléklet szerinti listában használt „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 KN-kód alá tartozó szintetikus vagy mesterséges szálból készült fonókábelt, a vágott műszálat és ezek hulladékát foglalja magában.
6.5. A 10. melléklet szerinti listában használt „textilpép” és „vegyi anyagok” kifejezés azokat a nem textil anyagokat (ezek nem az 50–63. árucsoportok alá vannak osztályozva) jelöli, amelyek mesterséges vagy szintetikus szálak vagy fonalak, illetve papírgyártásra alkalmas bizonyos fajtájú rostanyag előállítására használhatók fel.
6.6. A két- vagy többféle textilanyagból előállított termékek esetében a 3. oszlopban feltüntetett rendelkezések a kevert textil előállításánál felhasznált valamennyi textilanyagra vonatkoznak.
7. megjegyzés
7.1. A 10. melléklet szerinti listában használt, az előállításnak bizonyos nem származó anyagok felhasználásánál megkövetelt szintjét jelző „előfehérített” kifejezés bizonyos olyan fonalakra, szőtt kelmékre és kötött vagy hurkolt kelmékre vonatkozik, amelyek mosására csak a fonás vagy a szövés műveletét követően kerül sor.
Az előfehérített termékek az előállításnak egy korábbi fázisában vannak, mint a fehérített termékek, amelyek fehérítőszerekben (oxidálószerek, mint például a hidrogén-peroxid és redukálószerek) végzett többszöri fürdőn is túlestek.
7.2. A 10. melléklet szerinti listában használt „teljes elkészítés” kifejezés azt jelenti, hogy az anyag vágását, illetve az anyag közvetlenül formára történő kötését vagy horgolását követő összes műveletet végre kell hajtani.
Az elkészítés azonban nem feltétlenül tekinthető hiányosnak, ha egy vagy több kikészítő művelet végrehajtására nem került sor.
Az alábbi lista példákat tartalmaz a kikészítő műveletekre:
— gombok és/vagy más típusú kapcsok és rögzítők felhelyezése,
— gomblyuk készítése,
— nadrágszár, ing- és ruhaujj vagy ing és ruha alsó szegélyének eldolgozása,
— díszek és tartozékok, például zsebek, címkék, jelvények stb. felvarrása,
— ruha vasalása és egyéb előkészítése a „konfekcióáruként” történő értékesítésre.
Kikészítő műveletekkel kapcsolatos megjegyzések – különleges esetek
Előfordulhat, hogy az előállítás bizonyos műveleteiben a kikészítő műveletek végrehajtása, különösen több művelet kombinációja esetében, annyira fontos, hogy ezeket a műveleteket egyszerű kikészítésnél többnek kell tekinteni.
Ezekben a különleges esetekben a kikészítő eljárás végrehajtásának elmulasztása komplett jellegétől fosztja meg a kiszerelést.
7.3. Az „impregnálás, bevonás, beborítás vagy rétegelés” kifejezés nem foglalja magában a kelmék egymáshoz rögzítésére szolgáló műveleteket.
10. MELLÉKLET
NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTOTT, AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA
A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagok és textiláruk
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
A nem származó anyagokon végzett olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely a származó helyzetet megalapozza |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
ex51 01 |
Gyapjú, nem kártolva, nem fésülve: |
|
|
– Zsírtalanított, nem karbonizált gyapjú |
Előállítás zsíros gyapjúból, beleértve a gyapjúhulladékot is, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
|
– Karbonizált |
Előállítás zsírtalanított, nem karbonizált gyapjúból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
|
ex51 03 |
Gyapjú, finom vagy durva állati szőr hulladéka, karbonizált |
Előállítás nem karbonizált hulladékból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
ex52 01 |
Pamut nem kártolva, nem fésülve, fehérített |
Előállítás nyers gyapotból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
5501 –5507 |
Vágott műszál: |
|
|
– Nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített |
Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből. |
|
|
– Kártolt, fésült vagy egyéb |
Előállítás vegyi anyagból vagy textilpépből vagy az 5505 KN-kód alá tartozó hulladékból. |
|
|
ex 50–55. árucsoport |
Fonal, monofil és cérna, a papírfonalon kívül: |
|
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás: — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített természetes szálból, — nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — vegyi anyagból, textilpépből, vagy — vágott, nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített műszálból, fonókábelből vagy szálhulladékból vagy A fehérítetlen vagy az előfehérített (1)fonal vagy monofil nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében, ahol az összesodrás és a texturálás nem tekintendő ilyen műveletnek, és a nem származó anyag (a fonalat is beleértve) értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 48 %-át. |
|
|
– Egyéb |
Előállítás: — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített természetes szálból, — nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — vegyi anyagból, textilpépből, vagy — vágott, nem kártolt, nem fésült vagy fonásra másként nem előkészített műszálból, fonókábelből vagy szálhulladékból. |
|
|
Szőtt szövetek, a papírfonalból szőtt szöveteken kívül: |
||
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból. |
|
|
5601 |
Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrölt elemi szál |
Előállítás szálból. |
|
5602 |
Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
|
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás szálból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített nemez nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
|
– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt |
Fehérítetlen nem szőt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése (3) |
|
|
– Egyéb |
Előállítás szálból. |
|
|
5603 |
Nem szőtt szövet, az impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
|
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás szálból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített nem szőtt szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
|
– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt |
Fehérítetlen nem szőtt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése (3) |
|
|
– Egyéb |
Előállítás szálból. |
|
|
5604 |
Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 KN-kód alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy ezekbe az anyagokba bemártva: |
|
|
– Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva |
Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból és -zsinegből. |
|
|
– Egyéb |
Fehérítetlen textilszál, -szalag és hasonlók impregnálása, bevonása, beborítása vagy burkolása. |
|
|
5607 |
Zsineg, kötél és hajókötél fonva vagy sodorva, gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is |
Előállítás szálból, kókuszrost fonalból, szintetikus vagy mesterséges filamens szálból készült fonalból vagy monofilből. |
|
5609 |
Fonalból, az 5404 és az 5405 KN-kód alá tartozó szalagból és hasonlóból készült áru, másutt nem említett zsineg, kötél, hajókötél és kötéláru |
Előállítás szálból, kókuszrost fonalból, szintetikus vagy mesterséges filamens szálból készült fonalból vagy monofilből. |
|
5704 |
Szőnyeg és más textil padlóborító nemezből, nem tűzve, nem pelyhesítve, konfekcionálva is |
Előállítás szálból. |
|
58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés: |
|
|
– Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban (5810 KN-kód) |
Előállítás, amelyben a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet, nemez vagy nem szőtt szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
|
– Impregnált, bevont vagy beborított |
Előállítás fehérítetlen szövetből, nemezből vagy nem szőtt szövetből |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból. |
|
|
5901 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez |
Előállítás fehérítetlen szövetből. |
|
5902 |
Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid-, poliészter- vagy viszkóz műselyem fonalból |
Előállítás fonalból. |
|
5903 |
Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételével |
Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
5904 |
Linóleum, formára vágva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, formára vágva is |
Előállítás fehérítetlen szövetből, nemezből vagy nem szőtt textíliából. |
|
5905 |
Textil falborító |
Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
5906 |
Gumizott szövet, az 5902 KN-kód alá tartozó kivételével |
Előállítás fehérített kötött vagy hurkolt szövetből vagy más fehérítetlen szövetből. |
|
5907 |
Más módon impregnált, bevont vagy beborított szövet; festett szövet színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számára |
Előállítás fehérítetlen szövetből vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
5908 |
Szőtt, font vagy kötött textil bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához és hasonlóhoz; fehér izzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnya-szövet, impregnálva is |
Előállítás fonalból. |
|
5909 |
Textiltömlő öntözéshez és hasonló célra, bélelve is, és más anyagokból készült szerelékkel vagy tartozékkal is |
Előállítás fonalból vagy szálból. |
|
5910 |
Szállítószalag, meghajtó- vagy erőátviteli szíj textilanyagból, fémmel vagy más anyaggal megerősítve is |
Előállítás fonalból vagy szálból. |
|
5911 |
A Nómenklatúra 59. árucsoportjához tartozó 7. megjegyzésben meghatározott textiltermék és textiláru műszaki célra: |
|
|
– Polírozókorong vagy -gyűrű a nemezből készült polírozókorong vagy -gyűrű kivételével |
Előállítás fonalból, szövethulladékból vagy a 6310 KN-kód alá tartozó rongyból. |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból vagy szálból. |
|
|
60. árucsoport |
Kötött és hurkolt kelmék: |
|
|
– Nyomott vagy festett |
Előállítás fonalból vagy Fehérítetlen vagy előfehérített szövet nyomása vagy festése előkészítő vagy kikészítő műveletek kíséretében. (1), (2) |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból. |
|
|
61. árucsoport |
Kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: |
|
|
– Két vagy több formára vágott vagy mindjárt formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve |
Teljes elkészítés (4) |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból. |
|
|
ex 62. árucsoport |
A 6213 és 6214 KN-kód alá nem tartozó ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével, amelyek vonatkozó szabályai az alábbiakban vannak részletezve: |
|
|
– Kész vagy teljes |
Teljes elkészítés. (4) |
|
|
– Nem kész vagy hiányos |
Előállítás fonalból. |
|
|
6213 ès6214 |
Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: |
|
|
– Hímzett |
Előállítás fonalból vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
|
– Egyéb |
Előállítás fonalból. |
|
|
6301 –ex63 06 |
Takaró és útitakaró; ágynemű, asztalnemű, testápolási és konyhai textília; függöny (drapéria is) és belső vászonroló; ágyfüggöny; más lakástextília (a 9494 KN-kód alá tartozók kivételével); zsák és zacskó áruk csomagolására; ponyva, vászontető és napellenző; kempingcikk: |
|
|
– Nemezből, nem szőtt szövetből: |
||
|
– Nem impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt |
Előállítás szálból. |
|
|
– Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt |
Fehérítetlen nemez vagy nem szőtt szövet impregnálása, bevonása, beborítása vagy rétegelése. (4) |
|
|
– Egyéb: |
||
|
– Kötött vagy hurkolt |
||
|
– Hímzés nélküli |
Teljes elkészítés. (4) |
|
|
– Hímzett |
Teljes elkészítés (4) vagy Előállítás hímzés nélküli kötött vagy hurkolt anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli kötött vagy hurkolt anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
|
– Nem kötött vagy hurkolt: |
||
|
– Hímzés nélküli |
Előállítás fonalból. |
|
|
– Hímzett |
Előállítás fonalból vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
|
6307 |
Más konfekcionált áru, beleértve a szabásmintát is, a nem mechanikus legyező és kézben tartható ellenző, a hozzájuk tartozó keret és nyél, valamint az ilyen keret és nyél alkatrészei kivételével: |
|
|
– Felmosórongy, mosogatórongy, portörlő rongy és hasonlók |
Előállítás fonalból. |
|
|
– Egyéb |
Előállítás, amelyben a felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
|
6308 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta és hasonló hímzett cikkek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve |
Készlet kialakítása, amelyben az összes felhasznált nem származó áru összértéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 25 %-át. |
|
6309 |
Használt ruházat és más használt cikkek |
Összegyűjtés és szállításra csomagolás. |
|
(1) Lásd a 7.1. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben. (2) A származó helyzetet biztosító megmunkálásnak, illetve feldolgozásnak tekintendő hőnyomást azonban pauszpapírral végzett nyomásnak kell kísérnie. (3) Lásd a 7.3. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben. (4) Lásd a 7.2. bevezető megjegyzést a 9. mellékletben. |
||
11. MELLÉKLET
NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGREHAJTOTT, AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ HELYZETÉT MEGALAPOZÓ, ILLETVE NEM MEGALAPOZÓ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA
A XI. áruosztály alá tartozó textilipari alapanyagoktól és textiláruktól eltérő termékek
|
KN-kód |
A termékek leírása |
A nem származó anyagokon végzett olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely a származó helyzetet megalapozza |
|
(1) |
(2) |
(3) |
|
0201 |
Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve |
Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg (1) |
|
0202 |
Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva |
Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg. (1) |
|
0203 |
Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva |
Az állat levágása, amelyet legalább kéthavi hizlalási idő előz meg. (1) |
|
0204 |
Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva |
Az állat levágása, amelyet legalább kéthavi hizlalási idő előz meg. (1) |
|
0205 |
Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva |
Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi hizlalási idő előz meg. (1) |
|
0206 |
Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva |
Az állat levágása, amelyet legalább háromhavi, illetve a sertés, a juh vagy a kecske esetében kéthavi hizlalási idő előz meg. (1) |
|
ex04 08 |
Madártojás héj nélkül, szárítva és tojássárgája szárítva |
Az alábbiak szárítása (a tojáshéj feltörése és indokolt esetben a fehérje, illetve a sárgája elválasztása után): — Az ex04 07 KN-kód alá tartozó madártojás héjában, frissen vagy tartósítva — Az ex04 08 KN-kód alá tartozó madártojás héj nélkül, a szárított tojás kivételével — Az ex04 08 KN-kód alá tartozó tojásfehérje, a szárított tojásfehérje kivételével |
|
ex14 04 |
Gyapothulladék (pamutlinters), fehérítő |
Előállítás nyers gyapotból, amelynek értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
|
Nem származó anyagon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, ami származó helyzetet nem biztosít. |
||
|
ex20 09 |
Gyümölcslé, nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás szőlőmustból. |
|
ex22 04 |
Vermut előállítására szolgáló bor friss szőlőből, friss szőlőből készült sűrített vagy nem sűrített must vagy alkohol hozzáadásával |
Előállítás friss szőlőből készült borból. |
|
Nem származó anyagon végzett olyan eljárás vagy művelet, ami származó helyzetet biztosít. |
||
|
ex22 05 |
Vermut |
Előállítás friss szőlőből készült, sűrített vagy nem sűrített mustot vagy alkoholt tartalmazó friss szőlőből készült, a 2204 KN-kód alá tartozó borból. |
|
ex34 01 |
Szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított nemez vagy nem szőtt szövet |
Előállítás nemezből vagy nem szőtt szövetből. |
|
ex34 05 |
Lábbeli-, bútor-, padló-, autókarosszéria-, üvegfényesítőkkel, fémpolírozókkal és krémekkel, súrolókrémekkel, porokkal és hasonló készítményekkel impregnált, bevont, beborított nemez és nem szőtt szövet |
Előállítás nemezből és nem szőtt szövetből. |
|
ex35 02 |
Szárított tojásfehérje |
Az alábbiak szárítása (a tojáshéj feltörése és indokolt esetben a fehérje, illetve a sárgája elválasztása után): — Az ex04 07 KN-kód alá tartozó madártojás héjában, frissen vagy tartósítva — Az ex04 08 KN-kód alá tartozó madártojás héj nélkül, a szárított tojás kivételével — Az ex35 02 KN-kód alá tartozó tojásfehérje, a szárított tojásfehérje kivételével |
|
ex42 03 |
Ruházati cikk bőrből vagy rekonstruált bőrből |
Bőr vagy rekonstruált bőr két vagy több darabjának összevarrása vagy összeállítása. |
|
ex49 10 |
Bármilyen kerámiaanyagú nyomtatott naptár, naptárblokk is, díszítve |
Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |
|
6401 –6405 |
Lábbeli |
Előállítás bármelyik vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 KN-kód alá tartozó, talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével. |
|
ex69 11ex69 13 |
Asztali, konyhai, egyéb háztartási és tisztálkodási áru kerámiából; szobrocska és más dísztárgy kerámiából; díszítve |
Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |
|
ex71 17 |
Ékszerutánzat kerámiából, díszítve |
Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |
|
ex847330 10 és ex847350 10 |
Dinamikus véletlen hozzáférésű memória néven ismert elektronikus integrált áramkörök (DRAM) |
Előállítás, amelyben a megmunkálás vagy feldolgozás, és indokolt esetben az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Amikor a 45 %-os szabály nem teljesül, a DRAM okat azon országból származónak kell tekinteni, amely ország felhasznált származó anyagainak értékhányada a legmagasabb. |
|
ex84 82 |
Golyós-, görgős- vagy tűgörgős csapágy, összeállítva (2) |
A belső és a külső gyűrű hőkezelését, köszörülését és polírozását követő összeállítás. |
|
ex85 20 |
Mágnesszalagos hangfelvevő készülékek, lejátszó szerkezettel vagy a nélkül |
Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |
|
ex852320 90 |
Nem megírt 3,5′ mágneses mikrolemezek, függetlenül attól,hogy előre formázottak, vagy sem, illetve a lemez bevonataminőségének ellenőrzése céljából felvett analóg jelet tartalmaznak,vagy sem |
A lemez összeszerelése (beleértve a mágneslemez beillesztését ésa burkolat összerakását), továbbá a következők gyártása: mágneslemez (polírozással együtt), vagy a felső és alsó borítás. Ha sem a mágneslemez, sem a felső és alsó borítás nem abbanaz országban készült, ahol az összeszerelést végzik, akkor alemezek származási helye az az ország, ahonnan a gyártelepi árlegmagasabb arányát képviselő összetevők származnak. A lemezekösszeszerelése (beleértve a mágneses lemez beillesztését és aburkolat összerakását) és a csomagolás önmagában nem biztosítszármazó helyzetet. |
|
ex85 27 |
Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is |
Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |
|
ex85 28 |
Televízióadás vételére alkalmas készülék (a videotuner, a video-vetítőkészülék és a videomonitor kivételével), rádióműsor-vevőkészüléket vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, de képfelvevő és -lejátszó készülék nélkül |
Előállítás, amelyben az összeszerelő műveletek és, indokolt esetben, az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Ha a 45 %-os szabály nem teljesül, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek gyártelepi ára a készülék gyártelepi árának több mint 35 %-át adja. Ha a 35 %-os szabálynak két ország is eleget tesz, akkor a készülék azoknak az alkatrészeknek a származási országában kezelendő származóként, amelyek nagyobb százalékos arányt képviselnek. |
|
ex85 42 |
Integrált áramkörök |
A diffúzió művelete (ahol az integrált áramkör félvezető hordozón van kialakítva megfelelő adalékanyag szelektív adalékolásával) |
|
ex854890 10 |
Dinamikus véletlen hozzáférésű memória néven ismert elektronikus integrált áramkörök (DRAM) |
Előállítás, amelyben a megmunkálás és feldolgozás, és indokolt esetben az összeszerelés helyének megfelelő országból származó alkatrészek beépítése következtében elért értéknövekedés a termék gyártelepi árának legalább 45 %-át teszi ki. Amikor a 45 %-os szabály nem teljesül, a DRAM okat azon országból származónak kell tekinteni, amely ország felhasznált származó anyagainak értékhányada a legmagasabb. |
|
Nem származó anyagon végzett megmunkálás vagy feldolgozás, ami származó helyzetet nem biztosít. |
||
|
ex90 09 |
Optikai rendszerű vagy kontakt fénymásoló készülék |
A fénymásoló készülék összeszerelése, amit a papírmozgató szerkezet, a henger, a papírtovábbító görgők, az oldallemezek, a görgőscsapágyak, a csavarok és a csavaranyák előállítása kísér. |
|
Nem származó anyagon végzett olyan eljárás vagy művelet, ami származó helyzetet biztosít. |
||
|
ex91 13 |
Szíj, szalag és karkötő karórához és ezek alkatrésze textíliából |
Előállítás, amelyben a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át. |
|
ex94 01 èsex94 03 |
Kerámia ülőbútor (a 9402 KN-kód alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor és más bútor is, és ezek része, díszítve |
Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |
|
ex94 05 |
Kerámialámpa és kerámia világítófelszerelés, beleértve a fényszórót és a spotlámpát is, és mindezek másutt nem említett alkatrésze; megvilágított kerámiajelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve, valamint mindezek másutt nem említett alkatrésze, díszítve |
Az érintett kerámiaáru díszítése azzal a feltétellel, hogy a díszítés következtében a létrejött termék vámtarifaszám szerinti besorolása eltér a felhasznált termékekétől. |
|
(1) Ahol ezek a feltételek nem teljesülnek, ott a húst (a vágási mellékterméket és a belsőséget) abban az országban kell származónak tekinteni, amelyben a húst adó állatot a leghosszabb ideig hizlalták vagy tartották. (2) Az „összeállítva” kifejezés a részlegesen összeállított alkatrészeket is jelöli, de nem vonatkozik a szétszerelt állapotban lévő alkatrészekre. |
||
12. MELLÉKLET
13. MELLÉKLET
14. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A 15. MELLÉKLETBEN FOGLALT LISTÁHOZ
1. megjegyzés
A lista meghatározza azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a termékek a 69. és a 100. cikk értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthetők.
2. megjegyzés
|
2.1. |
A lista első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az első oszlop tartalmazza a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszámot vagy árucsoportszámot, a második oszlop pedig megadja az ebben a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezést. Az első két oszlopban szereplő minden egyes tételre egy – a 3. vagy a 4. oszlopban megállapított – szabály vonatkozik. Ahol néhány esetben az első oszlop tételét az ex szó előzi meg, ez azt jelenti, hogy a 3. vagy 4. oszlopban szereplő szabály csak a vámtarifaszámnak a 2. oszlopban megnevezett részére vonatkozik. |
|
2.2. |
Ahol az 1. oszlopban vámtarifaszámok csoportja vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlop a termékeket általános kifejezésekkel nevezi meg, a 3. vagy 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály mindazokra a termékekre vonatkozik, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok valamelyike alá tartoznak. |
|
2.3. |
Ha a listában egy vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes francia bekezdések a vámtarifaszám azon részének leírását tartalmazzák, amelyre a 3. vagy a 4. oszlop azonos sorában szereplő szabály vonatkozik. |
|
2.4. |
Ahol az első két oszlopban szereplő tételre mind a 3., mind a 4. oszlop meghatároz egy szabályt, az exportőr választhat, hogy a 3. vagy a 4. oszlopban ismertetett szabályt alkalmazza. Ha a 4. oszlopban nem szerepel származási szabály, a 3. oszlopban ismertetett szabályt kell alkalmazni. |
3. megjegyzés
|
3.1. |
A 69. és 100. cikknek a származó helyzetű, más termékek előállításához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a származó helyzetet abban a gyárban nyerték-e el, ahol e termékeket felhasználják, vagy a kedvezményezett ország vagy köztársaság, illetve a Közösség egy másik gyárában. Példa: Egy, a 8407 vámtarifaszám alá tartozó motort – amelyre a szabály kimondja, hogy a beépíthető nem származó anyagok értéke nem haladhatja meg a gyártelepi ár 40 %-át – az ex72 24 vámtarifaszám alá tartozó „kovácsolással durván alakított más acélötvözet”-ből készítettek. Ha ezt a kovácsolást a kedvezményezett országban vagy köztársaságban végezték el nem származó öntvényből, akkor a kovácsolt termék már megszerezte a származó helyzetet a listának az ex72 24 vámtarifaszámra vonatkozó szabálya értelmében. A kovácsolás által hozzáadott érték ekkor származó helyzetű résznek számíthat a motor értékkalkulációjában, függetlenül attól, hogy ugyanabban a gyárban vagy a kedvezményezett ország vagy köztársaság egy másik gyárában állították-e elő. A nem származó öntvény értéke így nem kerül figyelembevételre a felhasznált nem származó anyagok értékének összegzésekor. |
|
3.2. |
A listában szereplő szabály az előírt minimális megmunkálást vagy feldolgozást adja meg, több megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése szintén a származó helyzet megszerzéséhez vezet; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás elvégzése nem jogosíthat származó helyzetre. Így, ha valamely szabály előírja, hogy az előállítás bizonyos szintjén a nem származó anyag felhasználható, az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de a későbbi szakaszban már nem. |
|
3.3. |
A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha valamely szabály az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból” kifejezést használja, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (a termékkel azonos vámtarifaszám és árumegnevezés alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, figyelemmel azonban azokra a különös korlátozásokra, amelyeket a szabály ezeken túl tartalmazhat. Az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve”, illetve az „Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékkel megegyező vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” kifejezés azonban azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó termék felhasználható, kivéve azokat, amelyek megnevezése megegyezik a terméknek a 2. oszlopban szereplő megnevezésével. |
|
3.4. |
Ha a lista valamely szabálya úgy rendelkezik, hogy valamely terméket egynél több anyagból is elő lehet állítani, ez azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni. Példa: Az 5208–5212 vámtarifaszám alá tartozó szövetekre vonatkozó szabály úgy rendelkezik, hogy természetes szálak használhatók, és hogy egyéb anyagok mellett vegyi anyagok is felhasználhatók. Ez nem jelenti azt, hogy mindkettőt fel is kell használni; lehet az egyiket, a másikat vagy mindkettőt. |
|
3.5. |
Ha a lista valamely szabálya úgy rendelkezik, hogy egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, a feltétel nyilvánvalóan nem tiltja olyan más anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak (lásd még az alábbi 6.2. megjegyzést a textíliákkal kapcsolatban). Példa: A 1904 vámtarifaszám alá tartozó elkészített élelmiszerre vonatkozó szabály, amely kifejezetten kizárja a gabonafélék és származékaik felhasználását, nem tiltja ásványi sók, vegyi anyagok és egyéb olyan adalékanyagok használatát, amelyeket nem gabonafélékből állítanak elő. Ez azonban nem vonatkozik olyan termékekre, amelyek – bár nem állíthatók elő a listában szereplő adott anyagból – az előállítás korábbi szakaszában ugyanolyan jellegű anyagból gyárthatók. Példa: Az ex 62. árucsoportba tartozó, nem szőtt anyagokból készült ruházati cikkek esetében, ha az árucikkek ezen osztályára vonatkozóan csupán a nem származó fonal felhasználása megengedett, nem lehet a nem szőtt szövetből kiindulni, még akkor sem, ha a nem szőtt szövetet általában nem is lehet fonalból készíteni. Ilyen esetekben a kiinduló anyag általában a fonal előtti fázis – azaz a szál fázis lenne. |
|
3.6. |
Ha a lista valamely szabályában két százalékértéket is megadnak a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére, akkor e százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok maximális értéke semmiképpen nem haladhatja meg a megadott magasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyedi százalékos arányokat sem. |
4. megjegyzés
|
4.1. |
A listában használt „természetes szálak” kifejezés a mesterséges és szintetikus szálaktól eltérő egyéb szálakra vonatkozik. A fonást megelőző fázisokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – amennyiben eltérő rendelkezés nincs – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat. |
|
4.2. |
A „természetes szálak” kifejezés magában foglalja a 0503 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, valamint az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálakat és a finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálakat és az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó más növényi szálakat is. |
|
4.3. |
A listában használt „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papír előállítására szolgáló anyag” kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, az 50–63. árucsoportba nem sorolható anyagok megnevezésére szolgálnak. |
|
4.4. |
A listában használt „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megnevezésére szolgál. |
5. megjegyzés
|
5.1. |
Ha a listában egy adott termékkel kapcsolatban e megjegyzésre történik hivatkozás, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az e termék előállítása során felhasznált azon textilalapanyagokra, amelyek együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 százalékát teszik ki (lásd még az alábbi 5.3. és 5.4. megjegyzést is). |
|
5.2. |
Az 5.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert összetételű, két vagy több textilalapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni. A textilalapanyagok a következők: — selyem; — gyapjú; — durva állati szőr; — finom állati szőr; — lószőr; — pamut; — papír előállítására szolgáló anyag és papír; — len; — valódi kender; — juta és más textilháncsrost; — szizál és az Agave nemhez tartozó más növények textilrostjai; — kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű rost; — szintetikus végtelen szál; — mesterséges végtelen szál; — áramvezető végtelen szál; — szintetikus polipropilén vágott műszál; — szintetikus poliészter vágott műszál; — szintetikus poliamid vágott műszál; — szintetikus poliakrilnitril vágott műszál; — szintetikus poliimid vágott műszál; — szintetikus politetrafluor-etilén vágott műszál; — szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál; — szintetikus polivinil-klorid vágott szál; — egyéb szintetikus vágott műszál; — mesterséges viszkóza vágott műszál; — egyéb mesterséges vágott műszál; — rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is; — rugalmas poliészter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is; — az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmaznak; — az 5605 vámtarifaszám alá tartozó más termékek. Példa: Egy, az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amelyet az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készítenek, kevert fonal. Ezért a nem származó szintetikus vágott szálak, amelyek nem felelnek meg a származási szabályoknak (amelyek a vegyi anyagból vagy textilpépből történő előállítást írják elő), felhasználhatók, feltéve, hogy össztömegük nem haladja meg a fonal tömegének 10 %-át. Példa: Egy, az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amelyet az 5107 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúfonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott szálból készült fonalból készítenek, kevert szövet. Ezért a szintetikus fonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak (amelyek előírják a vegyi anyagokból vagy textilpépből történő előállítást), vagy a fésült gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak (amelyek előírják a nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon nem előkészített természetes szálakból történő előállítást), vagy a kettő keveréke azzal a feltétellel használható fel, hogy e fonalak össztömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át. Példa: Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó, az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készített frottírszövet csak akkor kevert termék, ha a pamutszövet maga két különböző vámtarifaszám alá tartozó fonalból készült kevert szövet, vagy ha a felhasznált pamutfonalak önmagukban keverékek. Példa: Ha a szóban forgó frottírszövetet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készítik, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textilalapanyag, így a pamutszövet ennek megfelelően kevert termék. |
|
5.3. |
A „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 %. |
|
5.4. |
A „legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalag”-ot tartalmazó termékek tekintetében ez a tűréshatár 30 százalék. |
6. megjegyzés
|
6.1. |
Ahol a listában erre a megjegyzésre történik hivatkozás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) azzal a feltétellel használhatók fel, hogy az adott termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át. |
|
6.2. |
A 6.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem sorolható anyagok korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során, textiltartalmuktól függetlenül. Példa: Ha a lista valamely szabálya azt írja elő, hogy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez nem akadályozza meg a fémrészek – például gombok – használatát, mivel a gombok nem sorolandók az 50–63. árucsoportba. Ugyanebből az okból kifolyólag a húzózár használatát sem akadályozza, annak ellenére, hogy a húzózárak rendszerint textilt is tartalmaznak. |
|
6.3. |
Amennyiben a százalékos szabály alkalmazandó, a nem az 50–63. árucsoportba tartozó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor. |
7. megjegyzés
|
7.1. |
Az ex27 07, 2713–2715, ex29 01, ex29 02 és ex34 03 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők: a) vákuumdesztilláció; b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval ( 119 ); c) krakkolás; d) reformálás; e) extrakció szelektív oldószerrel; f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal; g) polimerizáció; h) alkilezés; i) izomerizálás. |
|
7.2. |
A 2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „meghatározott eljárások” a következők: a) vákuumdesztilláció; b) átdesztillálás nagyon alapos frakcionált desztillációval ( 120 ); c) krakkolás; d) reformálás; e) extrakció szelektív oldószerrel; f) a következő műveleteket magukban foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsav-anhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal; g) polimerizáció; h) alkilezés; ij) izomerizálás; k) kizárólag az ex27 10 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok tekintetében olyan, hidrogénnel történő kéntelenítés, amelynek eredményeképpen a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 térfogatszázaléka redukálódik (ASTM D 1266-59 T módszer); l) kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében: paraffinmentesítés a szűrés kivételével; m) kizárólag az ex27 10 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetén: hidrogénnel legalább 20 bar nyomáson és legalább 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex27 10 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelését (pl. hidrofiniselés vagy a színtelenítés) azonban nem lehet „meghatározott eljárásnak” tekinteni; n) kizárólag az ex27 10 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy ezeknek a termékeknek az ASTM D 86 módszerrel, a veszteségeket is beleértve, kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on; o) kizárólag az ex27 10 vámtarifaszám alá tartozó gázolajon és fűtőolajon kívüli egyéb nehézolajok esetében: kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel; p) kizárólag az ex27 12 vámtarifaszám alá tartozó nyers termékek tekintetében (a 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajat tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) olajmentesítés frakcionált kristályosítással. |
|
7.3. |
Az ex27 07, 2713–2715, ex29 01, ex29 02 és az ex34 03 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, ülepítés, sótalanítás, víztelenítés, szűrés, színezés, jelölés, kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve hasonló műveletek elvégzése nem elegendő a származó helyzet megalapozásához. |
15. MELLÉKLET
AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ HELYZETÉNEK MEGALAPOZÁSA ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSI VAGY FELDOLGOZÁSI MŰVELETEK LISTÁJA
|
HR-vámtarifaszám |
Árumegnevezés |
A nem származó anyagokon végzett olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely a származó helyzetet megalapozza |
|
|
(1) |
(2) |
(3) vagy (4) |
|
|
1. árucsoport |
Élő állatok |
Az 1. árucsoportba tartozó összes állatnak teljes egészében létrejöttnek vagy előállítottnak kell lennie |
|
|
2. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség |
Előállítás, amelynek során az 1. és 2. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
3. árucsoport |
Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex 4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
0403 |
Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve, ízesítve, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is |
Előállítás, amelynek során: — a 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, — a 2009 vámtarifaszám alá tartozó valamennyi gyümölcslé (az ananász-, lime- vagy grapefruitlé kivételével) származó, és — a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex 5. árucsoport |
Másutt nem említett állati eredetű termékek; kivéve: |
Előállítás, amelynek során az 5. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex05 02 |
Sertés- és vaddisznószőr, -sörte előkészítve |
A szőr, sörte tisztítása, fertőtlenítése, válogatása és egyenesítése |
|
|
6. árucsoport |
Élő fa és egyéb növény; hagyma, gumó, gyökér és hasonló; vágott virág és díszítő lombozat |
Előállítás, amelynek során: — a 6. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék és a dinnyefélék héja |
Előállítás, amelynek során: — valamennyi felhasznált gyümölcs és dió teljes egészében létrejött vagy előállított — a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex 9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a 9. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
0901 |
Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és -burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
0902 |
Tea aromásítva is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex09 10 |
Fűszerkeverékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
10. árucsoport |
Gabonafélék |
Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex 11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítő; inulin; búzasikér; kivéve: |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált gabonaféle, a 0714 vámtarifaszám alá tartozó ehető zöldségek, gyökerek és gumók, valamint gyümölcsök teljes egészében létrejöttek vagy előállítottak |
|
|
ex11 06 |
Liszt, dara és por a 0713 vámtarifaszám alá tartozó szárított, kifejtett hüvelyes zöldségből |
A 0708 vámtarifaszám alá tartozó hüvelyes zöldségek szárítása és őrlése |
|
|
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány |
Előállítás, amelynek során a 12. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
1301 |
Sellak, természetes mézga, gyanta, mézgagyanta és oleorezin (például balzsam) |
Előállítás, amelynek során a 1301 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
1302 |
Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is: |
||
|
– Növényi anyagból nyert nyálka és dúsító, modifikálva (átalakítva) |
Előállítás nem modifikált (átalakított) nyálkából és dúsítóból |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termék |
Előállítás, amelynek során a 14. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex 15. árucsoport |
Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz, kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
1501 |
Sertészsír (zsiradék is) és baromfizsír, a 0209 vagy a 1503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |
||
|
– Zsír csontokból vagy hulladékból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 0203, 0206 vagy 0207 vámtarifaszám alá tartozó anyagokat vagy a 0506 vámtarifaszám alá tartozó csontokat |
||
|
– Más |
Előállítás a 0203 vagy 0206 vámtarifaszám alá tartozó sertéshúsból vagy élelmezési célra alkalmas belsőségből, vagy a 0207 vámtarifaszám alá tartozó baromfihúsból és élelmezési célra alkalmas belsőségből |
||
|
1502 |
Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |
||
|
– Faggyú csontokból vagy hulladékból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 0201, 0202, 0204 vagy 0206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokat vagy a 0506 vámtarifaszám alá tartozó csontokat |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a 2. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
1504 |
Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír, olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: |
||
|
– Szilárd frakciók |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1504 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a 2. és 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
ex15 05 |
Finomított lanolin |
Előállítás a 1505 vámtarifaszám alá tartozó nyers gyapjúzsírból |
|
|
1506 |
Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva: |
||
|
– Szilárd frakciók |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1506 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a 2. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
1507–1515 |
Növényi olajok és frakcióik: |
||
|
– Szójababolaj, földimogyoró-olaj, pálmaolaj, kókuszdió-(kopra-) olaj, pálmamagbél- és babassuolaj, tungolaj és oiticicaolaj, mirtuszviasz és japánviasz, jojobaolaj frakciói és olajok műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||
|
– Szilárd frakciók a jojobaolaj szilárd frakcióinak kivételével |
Előállítás a 1507–1515 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokból |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
1516 |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve |
Előállítás, amelynek során: — a 2. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, és — valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött vagy előállított. A 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók |
|
|
1517 |
Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével |
Előállítás, amelynek során: — a 2. és 4. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított, és — valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött vagy előállított A 1507, 1508, 1511 és 1513 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók |
|
|
16. árucsoport |
Húsból, halból, rákból, rákféléből, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatból készült termék |
Előállítás: — az 1. árucsoportba tartozó állatokból, és/vagy — amelynek során a 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex 17. árucsoport |
Cukor és cukoráruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex17 01 |
Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
Előállítás, amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor |
||
|
– Vegytiszta malátacukor és gyümölcscukor |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagot is beleértve |
||
|
– Más cukor szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
Előállítás, amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált anyag származó |
||
|
ex17 03 |
Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
Előállítás, amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
1704 |
Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is), kakaótartalom nélkül |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
1901 |
Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |
||
|
– Malátakivonat |
Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből |
||
|
– Más |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során a 4., illetve a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
||
|
1902 |
Tészta főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is: |
||
|
– Legfeljebb 20 tömegszázalék hús-, belsőség-, hal-, rák-, rákféle-, puhatestű- és más gerinctelenvíziállat-tartalommal |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált gabonaféle és származékai (a durumbúza és származékai kivételével) teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
– 20 tömegszázalékot meghaladó hús-, belsőség-, hal-, rák-, rákféle-, puhatestű- és más gerinctelenvíziállat-tartalommal |
Előállítás, amelynek során: — valamennyi felhasznált gabonaféle és származékai (a durumbúza és származékai kivételével) teljes egészében létrejött vagy előállított, — a 2. és 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
||
|
1903 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy és hasonló formában |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítő kivételével |
|
|
1904 |
Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt és őrlemény kivételével), előfőzve vagy másképp elkészítve |
Előállítás: — a 1806 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált gabonaféléknek és lisztnek (a durumbúza és származékai, illetve a Zea indurata [gömbölyű] kukorica és származékai kivételével) teljes egészében létrejött vagy előállított, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
1905 |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biszkvit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 11. árucsoportba tartozók kivételével |
|
|
ex 20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből és más növényrészekből előállított készítmények, kivéve: |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált gyümölcs, dióféle vagy zöldség teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex20 01 |
Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és hasonló ehető növényi részek, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex20 04 és ex20 05 |
Burgonya liszt, dara vagy pehely formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
2006 |
Zöldség, gyümölcs, diófélék, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott) |
Előállítás, amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
2007 |
Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, gyümölcs- vagy dió-(mogyoró-) püré, gyümölcs- vagy dió-(mogyoró-) krém, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex20 08 |
– Diófélék cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül |
Előállítás, amelynek során a 0801, 0802 és 1202–1207 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált származó diófélék és olajos magvak összértéke meghaladja a termék gyártelepi árának 60 %-át |
|
|
– Amerikaimogyoró-vaj; gabonaféléken alapuló keverékek; pálmafacsúcsrügy, kukorica |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||
|
– Más, kivéve a más módon főzött, nem gőzölt vagy nem vízben forrázott gyümölcsöt és diót (mogyorót), cukor hozzáadása nélkül, fagyasztva |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
||
|
2009 |
Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, alkohol hozzáadása nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex 21. árucsoport |
Különböző ehető készítmények; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
2101 |
Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során valamennyi felhasznált cikória teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
2103 |
Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítőkeverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár: |
||
|
– Mártás és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítőkeverék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A mustárliszt vagy -dara, vagy elkészített mustár azonban felhasználható |
||
|
– Mustárliszt és -dara és elkészített mustár |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||
|
ex21 04 |
Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 2002–2005 vámtarifaszám alá tartozó elkészített vagy tartósított zöldség kivételével |
|
|
2106 |
Másutt nem említett élelmiszer-készítmény |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex 22. árucsoport |
Italok, szesz és ecet; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során valamennyi felhasznált szőlő vagy szőlőszármazék teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
2202 |
Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, — amelynek során a 17. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át, és — amelynek során minden felhasznált gyümölcslé (az ananász-, citrom- és grapefruitlé kivételével) származó |
|
|
2207 |
Nem denaturált etil-alkohol 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal; etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal |
Előállítás: — a 2207 vagy 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során minden felhasznált szőlő és szőlőszármazék teljes egészében létrejött vagy előállított, vagy ha minden más felhasznált anyag származó, a rizspálinka legfeljebb 5 térfogatszázalékban felhasználható |
|
|
2208 |
Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital |
Előállítás: — a 2207 vagy 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során minden felhasznált szőlő és szőlőszármazék teljes egészében létrejött vagy előállított, vagy ha minden más felhasznált anyag származó, a rizspálinka legfeljebb 5 térfogatszázalékban felhasználható |
|
|
ex 23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex23 01 |
Bálnadara; emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) halból, rákból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból |
Előállítás, amelynek során a 2. és 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex23 03 |
Keményítő gyártásánál keletkező maradék kukoricából (kivéve az áztatólé-koncentrátumot), amelynek szárazanyagra számított fehérjetartalma meghaladja a 40 tömegszázalékot |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált kukorica teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex23 06 |
Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, 3 %-ot meghaladó olívaolaj-tartalommal |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált olajbogyó teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
2309 |
Állatok etetésére szolgáló készítmény |
Előállítás, amelynek során: — valamennyi felhasznált gabonaféle, cukor vagy melasz, hús vagy tej származó, és — a 3. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
ex 24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótló; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a 24. árucsoportba tartozó valamennyi felhasznált anyag teljes egészében létrejött vagy előállított |
|
|
2402 |
Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), szivarka, cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból |
Előállítás, amelynek során a feldolgozatlan dohány vagy a 2401 vámtarifaszám alá tartozó dohányhulladék legalább 70 tömegszázaléka származó |
|
|
ex24 03 |
Fogyasztási dohány |
Előállítás, amelynek során a feldolgozatlan dohány vagy a 2401 vámtarifaszám alá tartozó dohányhulladék legalább 70 tömegszázalékának már származónak kell lennie |
|
|
ex 25. árucsoport |
Só, kén, földek és kövek, gipsz, mész és cement; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex25 04 |
Természetes kristályos grafit, dúsított széntartalommal, tisztítva és őrölve |
A nyers kristályos grafit széntartalmának dúsítása, tisztítása és őrlése |
|
|
ex25 15 |
Márvány, fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva, tömb vagy négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságú |
A 25 cm-t meghaladó vastagságú márvány (a fűrészelt is) vágása fűrésszel vagy más módon |
|
|
ex25 16 |
Gránit, porfír, bazalt, homokkő és más emlékművi vagy építőkő, durván nagyolva vagy egyszerűen vágva (fűrészelve vagy más módon alakítva), tömb, négyzetes vagy téglalap alakú tábla formában, legfeljebb 25 cm vastagságú |
A 25 cm-t meghaladó vastagságú kő (a fűrészelt is) vágása fűrésszel vagy más módon |
|
|
ex25 18 |
Kalcinált dolomit |
A nem kalcinált dolomit kalcinálása |
|
|
ex25 19 |
Aprított természetes magnézium-karbonát (magnezit), hermetikusan lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, kivéve az olvasztott vagy kiégetett (szinterezett) magnéziumot |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható |
|
|
ex25 20 |
Fogászati kötőanyag |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex25 24 |
Természetes azbesztszál |
Előállítás azbesztkoncentrátumból |
|
|
ex25 25 |
Csillámpor |
A csillám vagy csillámhulladék őrlése |
|
|
ex25 30 |
Földfesték, kalcinálva vagy por alakban |
A földfestékek kalcinálása vagy őrlése |
|
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamuk |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex 27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex27 07 |
Olaj, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, lévén ezek az olajok hasonlóak a kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajokhoz, amelyeknek legalább 65 tömegszázaléka átdesztillál 250 °C-ig (beleértve a lakkbenzin- és benzolkeverékeket), energetikai vagy tüzelőanyag-célra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex27 09 |
Bitumenes ásványokból előállított nyersolaj |
A bitumenes anyagok roncsoló lepárlása |
|
|
2710 |
Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers- kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
2711 |
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
2712 |
Vazelin, paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingacs, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (2) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
2713 |
Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen, kőolaj vagy más bitumenes ásványból előállított olaj egyéb maradéka |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
2714 |
Természetes bitumen és aszfalt; bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok; aszfaltit és aszfaltkő |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
2715 |
Természetes aszfaltot vagy természetes bitument, ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány) |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok, szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex28 05 |
Kevert fém („Mischmetall”) |
Előállítás elektrolízissel vagy hőkezeléssel, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex28 11 |
Kén-trioxid |
Előállítás kén-dioxidból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex28 33 |
Alumínium-szulfát |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex28 40 |
Nátrium-perborát |
Előállítás dinátrium-tetraborát-pentahidrátból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex29 01 |
Aciklikus szénhidrogének energetikai és tüzelőanyag-célra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex29 02 |
Ciklánok és ciklének (az azulének kivételével), benzol, toluol, xilolok energetikai vagy tüzelőanyag-célra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex29 05 |
Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
2915 |
Telített aciklikus egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 2915 és a 2916 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex29 32 |
– Belső éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 2909 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
– Ciklikus acetálok és belső félacetálok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
2933 |
Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 2932 és a 2933 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
2934 |
Nukleinsavak és sóik, vegyileg nem meghatározottak is; más heterociklikus vegyületek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 2932, 2933 és a 2934 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex29 39 |
Mákszalma-koncentrátum, legalább 50 tömegszázalék alkaloidatartalommal |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
|
|
3002 |
Emberi vér; állati vér terápiás, megelőzési vagy diagnosztikai célra előkészítve; ellenszérumok és más vérfrakciók, valamint módosult immunológiai termékek biotechnológiai eljárással előállítva is; vakcinák, toxinok, mikrobiológiai kultúrák (az élesztők kivételével) és hasonló termékek: |
||
|
– Két vagy több alkotórész összekeveréséből készült termékek terápiás vagy megelőzési célra, vagy nem kevert termékek e célra, kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékkel megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– Más: |
|||
|
– – Emberi vér |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékével megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– – Állati vérkészítmény terápiás vagy megelőzési célra |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékével megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– – Vérfrakciók az ellenszérumok, a hemoglobin és a szérumglobulin kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékével megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– – Hemoglobin, vérglobulin és szérumglobulin |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékével megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– – Más |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3002 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. A termékével megegyező áruleírású anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
3003 és 3004 |
Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozó áruk kivételével): |
||
|
– A 2941 vámtarifaszám alá tartozó amikacinból |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 3003 vagy 3004 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 3003 vagy 3004 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
ex30 06 |
A 30. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. k) pontjában meghatározott gyógyszerhulladék |
A termék eredeti besorolása szerinti származását meg kell tartani |
|
|
ex 31. árucsoport |
Trágyázószerek; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex31 05 |
Két vagy három trágyázóelemet (a nitrogén, a foszfor és a kálium közül) tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, illetve legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban, kivéve: — nátrium-nitrát — kalcium-cianamid — kálium-szulfát — kálium-magnézium-szulfát |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 32. árucsoport |
Cserző- és színezőkivonatok; tanninok és származékaik; festőanyagok, pigmentek és más színezékek; festékek, lakkok; gitt és masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex32 01 |
Tanninok és sóik, étereik, észtereik és más származékaik |
Előállítás növényi eredetű cserzőkivonatból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3205 |
Színes lakkfesték; az ehhez az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 3. pontjában meghatározott színező-alapanyagon alapuló készítmények (3) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3203, 3204 és 3205 vámtarifaszám kivételével. A 3205 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3301 |
Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is, zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból az e vámtarifaszám alá tartozó anyagok eltérő „csoportját” (4) is beleértve. A termékével megegyező csoportba tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 34. árucsoport |
Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- és polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények, kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex34 03 |
Kenőanyag-készítmények 70 tömegszázaléknál kevesebb kőolaj- vagy bitumenes ásványból nyert olajtartalommal |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a terméktől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3404 |
Műviaszok és elkészített viaszok: |
||
|
– Paraffin-, ásványolajviasz, bitumenes ásványi anyagból nyert viasz, paraffingacs, izzasztott préselt paraffinviasz alappal |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve: — a 1516 vámtarifaszám alá tartozó viasz jellegű hidrogénezett olajok, — vegyileg nem meghatározott zsírsavak vagy ipari zsíralkoholok, amelyek hasonlóak a 3823 vámtarifaszám alá tartozó viaszokhoz, és — a 3404 vámtarifaszám alá tartozó anyagok. Ezek az anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex 35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3505 |
Dextrin és más átalakított keményítő (pl. előkocsonyásított vagy észterizált keményítő); keményítő-, dextrin- vagy átalakított más keményítő-alapanyagból készített enyv: |
||
|
– Észterezett vagy éterezett keményítők |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3505 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozók kivételével |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex35 07 |
Másutt nem említett elkészített enzimek |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
36. árucsoport |
Puskapor és robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufa; piroforos ötvözetek; gyúlékony anyagok |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 37. árucsoport |
Fényképészeti és mozgófényképészeti termékek; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3701 |
Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti lemez és síkfilm bármilyen anyagból, a papír, a karton és a textil kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal előhívó síkfilm, csomagolva is: |
||
|
– Azonnal előhívó film színes fényképezéshez, csomagolva |
Előállítás a 3701 vagy a 3702 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 3702 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás a 3701 vagy 3702 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 3701 és 3702 vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
3702 |
Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti film tekercsben, bármilyen anyagból a papír, a karton és a textil kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal előhívó film tekercsben |
Előállítás a 3701 és 3702 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3704 |
Megvilágított, de nem előhívott fényképészeti lemez, film, papír, karton és textil |
Előállítás a 3701–3704 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 38. árucsoport |
A vegyipar különböző termékei; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex38 01 |
– Kolloid grafit olajos szuszpenzióban és szemikolloid grafit; szénmassza elektródokhoz |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
– Legalább 30 tömegszázalékban grafit és kőolaj keverékéből álló grafit, paszta formában |
Előállítás, amelynek során a 3403 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex38 03 |
Finomított tallolaj |
Nyers tallolaj finomítása |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex38 05 |
Tisztított szulfátterpentin-szesz |
A finomítatlan szulfátterpentin-szesz tisztítása desztillálással vagy finomítással |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex38 06 |
Észtergyanta |
Előállítás gyantasavból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex38 07 |
Fakátrány (fakátrányszurok) |
Fakátrány desztillációja |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
3808 |
Rovarölők, gombaölők, gyomirtók, patkányirtók, csírázásgátló termékek, növénynövekedés-szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló készítmények, kimért adagokban és formákban a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve vagy mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, kéngyertya, légyfogó papír) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3809 |
Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint másutt nem említett termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3810 |
Fémfelületet marató szerek; folyósítószerek és más segédanyagok hegesztéshez vagy forrasztáshoz; forrasztó-, hegesztőporok és -paszták, fém- vagy más anyagtartalommal; hegesztőelektródák és -pálcák mag- és bevonóanyagai |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3811 |
Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, rozsdagátlók és egyéb hasonló adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót is) vagy egyéb, hasonló céllal használt oldatokhoz: |
||
|
– Kenőolaj-adalékok kőolaj- vagy bitumenesásványokbólnyertolaj-tartalommal |
Előállítás, amelynek során a 3811 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
3812 |
Elkészített vulkanizálást gyorsítók; másutt nem említett gumi- vagy műanyaglágyítók; antioxidánsok és egyéb gumi- vagy műanyag-stabilizátorok |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3813 |
Készítmények és töltetek tűzoltó készülékekhez; töltött tűzoltó gránátok |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3814 |
Másutt nem említett szerves oldószerkeverékek és hígítók; lakk- és festékeltávolítók |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3818 |
Elektronikai célokra kémiai elemekkel átitatott anyagok korong, ostya vagy hasonló formában; kémiai vegyületekkel átitatott anyagok elektronikai célokra |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3819 |
Hidraulikusfék-folyadék és más folyadék hidraulikus célra, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3820 |
Fagyásgátló és jégoldó készítmények |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3822 |
Hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek, elkészített diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensek hordozón is, a 3002 vagy 3006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; tanúsítvánnyal ellátott referenciaanyagok |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
3823 |
Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol |
||
|
– Ipari monokarboxil-zsírsav, finomításból nyert olajsav |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||
|
– Ipari zsíralkoholok |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a 3823 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
||
|
3824 |
Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is): |
||
|
— Az e vámtarifaszám alá tartozók közül a következők: —– – Természetesgumi-alapú elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz – – Nafténsavak, vízben oldhatatlan sóik és észtereik – – Szorbit, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó kivételével – – Kőolaj-szulfonátok (az alkálifémek, az ammónium vagy az etanol-aminok kőolaj-szulfonátjai kivételével); bitumenes ásványokból nyert olajok tiofénezett szulfonsavai és sói – – Ioncserélők – – Getterek vákuumcsövekhez – – Alkáli vas-oxidok gáztisztításhoz – – Ammóniákvíz és a gáztisztítás folyamán kimerült oxid – – Szulfonafténsavak, vízben oldhatatlan sóik és észtereik – – Kozma- és Dippel-olaj – – Különböző anionokat tartalmazó sókeverékek – – Zselatinalapú másolópaszták, papír- vagy textilalapra is |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
3901–3915 |
Műanyagok alapanyag formájában, hulladék, forgács és törmelék; kivéve azex39 07 és 3912 vámtarifaszám alá tartozókat, amelyekre az alább meghatározott szabályok vonatkoznak: |
||
|
– Addíciós homopolimerizációs termékek, amelyekben egyetlen monomer a teljes polimertartalom több mint 99 tömegszázalékát teszi ki |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és — a fenti korlátozáson belül a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át (5) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át (5) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
ex39 07 |
– Polikarbonátból és akrilnitril-butadiénsztirol kopolimerből (ABS) készült kopolimer |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (5) |
|
|
– Poliészter |
Előállítás, amelynek során a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át, és/vagy előállítás tetrabromo-(biszfenol A)-polikarbonátból |
||
|
3912 |
Másutt nem említett cellulóz és kémiai származékai, alapanyag formájában |
Előállítás, amelynek során a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
|
|
3916–3921 |
Műanyag félgyártmányok és árucikkek; kivéve az ex39 16, ex39 17, ex39 20 és ex39 21 vámtarifaszám alá tartozókat, amelyekre az alább meghatározott szabályok vonatkoznak: |
||
|
– Sík termékek, a felületi megmunkáláson túlmenően megmunkálva vagy a téglalaptól vagy négyzettől eltérő alakra vágva; más termékek, a felületi megmunkáláson túlmenően megmunkálva |
Előállítás, amelynek során a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
– Más: |
|||
|
– – Addíciós homopolimerizációs termékek, amelyekben egyetlen monomer a teljes polimertartalom több mint 99 tömegszázalékát teszi ki |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és — a fenti korlátozáson belül a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át (5) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
– – Más |
Előállítás, amelynek során a 39. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át (5) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
ex39 16 és ex39 17 |
Profil és cső |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, és — a fenti korlátozáson belül a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
ex39 20 |
– Ionomer lap vagy film |
Előállítás hőre lágyuló parciális sóból, amely fémionokkal, főleg cink- és nátriumionokkal részben semlegesített etilén és metakrilsav kopolimere |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
– Regenerált cellulóz, poliamid- vagy polietilénlap |
Előállítás, amelynek során a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||
|
ex39 21 |
Fémezett műanyag fólia |
Előállítás kevesebb mint 23 mikron vastagságú víztiszta poliészterfóliából (6) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
3922–3926 |
Műanyag áruk |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 40. árucsoport |
Gumi és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex40 01 |
Rétegelt kreppgumi lap lábbelihez |
Természetes gumilemezek laminálása |
|
|
4005 |
Vulkanizálatlan gumikeverék alapanyag formában vagy lap, lemez és szalag alakban |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke, a természetes gumi kivételével, nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
4012 |
Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kis nyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag: |
||
|
– Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kis nyomású gumiabroncs |
A használt gumiabroncsok újrafutózása |
||
|
– Más |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 4011 és 4012 vámtarifaszám alá tartozók kivételével |
||
|
ex40 17 |
Keménygumiból készült áruk |
Előállítás keménygumiból |
|
|
ex 41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex41 02 |
Juh- és báránybőr nyersen, gyapjú nélkül |
A gyapjú eltávolítása a gyapjas juh- és báránybőrről |
|
|
4104–4106 |
Szőrtelenül cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem megmunkálva |
Az előcserzett bőr ismételt cserzése vagy Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
4107, 4112 és 4113 |
Szőrtelen, cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr, beleértve a pergamentált bőrt, hasítva is, a 4114 vámtarifaszám alá tartozó bőr kivételével |
Előállítás a 4104–4113 vámtarifaszámok kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex41 14 |
Lakkbőr és laminált lakkbőr; fémezett bőr |
Előállítás a 4104–4106, a 4107, a 4112 vagy a 4113 vámtarifaszám alá tartozó anyagból, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex 43. árucsoport |
Szőrme, műszőrme; ezekből készült áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex43 02 |
Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva: |
||
|
– Összevarrt lap, kereszt és hasonló formák |
Az össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül |
||
|
– Más |
Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
||
|
4303 |
Ruházati cikk, ruházati tartozék és más szőrmeáru |
Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
|
|
ex 44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex44 03 |
Gömbfa, négy oldalán durván faragva |
Előállítás farönkből, kéregtelenítve vagy ahogyan kivágták |
|
|
ex44 07 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
|
|
ex44 08 |
Furnérlap rétegelt lemez készítésére (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is), legfeljebb 6 mm vastagságban lapolva és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva, legfeljebb 6 mm vastagságban |
Részekből összeragasztás, csiszolás, gyalulás vagy végillesztés |
|
|
ex44 09 |
Fa, bármelyik széle vagy felülete mentén összefüggő (folytatólagos) összeillesztésre előkészítve, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is: |
||
|
– Csiszolt vagy végillesztéssel összeállított |
Csiszolás vagy végillesztés |
||
|
– Szegélyléc és gyöngyléc |
Formázás vagy profilírozás |
||
|
ex44 10–ex44 13 |
Szegélyléc és díszléc, beleértve a padlószegélylécet és más szegélylemezt is |
Formázás vagy profilírozás |
|
|
ex44 15 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag |
Előállítás méretre nem vágott falemezből |
|
|
ex44 16 |
Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei |
Előállítás hasított dongákból, a két főfelület fűrészelésén túl nem megmunkálva |
|
|
ex44 18 |
– Ács- és épületasztalos-ipari termék fából |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A parkettalécek, zsindelyek és hasítékok azonban felhasználhatók |
|
|
– Szegélyléc és gyöngyléc |
Formázás vagy profilírozás |
||
|
ex44 21 |
Gyufaszál; cipészfaszeg vagy -facsap |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó „fadrót”(Holzdraht) kivételével |
|
|
ex 45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
4503 |
Természetes parafából készült áruk |
Előállítás a 4501 vámtarifaszám alá tartozó parafából |
|
|
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex 48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex48 11 |
Vonalas, négyzethálós vagy margós papír és karton |
Előállítás a 47. árucsoportba tartozó papíripari rostanyagból |
|
|
4816 |
Karbonpapír, önmásoló papír, másoló- vagy átíró- más papír (a 4809 vámtarifaszám alá tartozók kivételével), a sokszorosítóstencil- és az ofszetnyomólemez-papír dobozba kiszerelve is |
Előállítás a 47. árucsoportba tartozó papíripari rostanyagból |
|
|
4817 |
Boríték, zárt levelezőlap, postai levelezőlap és más levelezőlapok papírból vagy kartonból; levelezőpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex48 18 |
Toalett- (WC-) papír |
Előállítás a 47. árucsoportba tartozó papíripari rostanyagból |
|
|
ex48 19 |
Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex48 20 |
Írótömb |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex48 23 |
Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva |
Előállítás a 47. árucsoportba tartozó papíripari rostanyagból |
|
|
ex 49. árucsoport |
Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék; kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
4909 |
Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel, üzenettel vagy bejelentéssel, mindezek illusztrálva, díszítve és borítékkal is |
Előállítás a 4909 és a 4911 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
4910 |
Bármilyen nyomtatott naptár, beleértve a naptárblokkot is: |
||
|
– Nem papír- vagy kartonalapú öröknaptár vagy cserélhető lapos naptár |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás a 4909 és a 4911 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||
|
ex 50. árucsoport |
Selyem; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex50 03 |
Selyemhulladék (a le nem gombolyítható selyemgubó, a fonalhulladék, a foszlatott anyag is), kártolt vagy fésült |
Selyemhulladék kártolása vagy fésülése |
|
|
5004– ex50 06 |
Fonal selyemből és selyemhulladékból |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyers selyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5007 |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból: |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
ex 51. árucsoport |
Gyapjú, finom és durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
5106–5110 |
Fonal gyapjúból, finom és durva állati szőrből és lószőrből készült fonal |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5111–5113 |
Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből: |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
ex 52. árucsoport |
Pamut; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
5204–5207 |
Pamutfonal és -cérna |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5208–5212 |
Pamutszövet: |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás, és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
ex 53. árucsoport |
Más növényi textilszál; papírfonal és papírszövet; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
5306–5308 |
Fonal más növényi textilszálból; papírfonal |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5309–5311 |
Szövet más növényi rostból; szövet papírfonalból: |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
5401–5406 |
Fonal, szál és cérna műszálból |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5407 és 5408 |
Szövet végtelen műszálból |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
5501–5507 |
Vágott műszálak |
Előállítás vegyi anyagokból vagy textilpépből |
|
|
5508–5511 |
Fonal és varrócérna vágott műszálból |
Előállítás (7): — kártolt vagy fésült vagy fonásra más módon előkészített nyersselyemből vagy selyemhulladékból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5512–5516 |
Szövet vágott műszálból: |
||
|
– Gumifonalat tartalmazó |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt vagy nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papírból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
ex 56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél és hajókötél és ezekből készült árucikkek; kivéve: |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5602 |
Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
||
|
– Tűnemezből |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből Azonban: — az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál, — az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén vágott szál, vagy — az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel, amelyek esetében az egyes végtelen szálak vagy vágott szálak finomsági száma minden esetben kisebb 9 decitexnél, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — kazeinből készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
5604 |
Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy ezekbe az anyagokba bemártva: |
||
|
– Gumifonal és -zsineg, textilanyaggal bevonva |
Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból és zsinegből |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra elő nem készített természetes szálakból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
||
|
5605 |
Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan szálból, szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral egyesítettek vagy fémmel bevontak |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papír előállítására szolgáló anyagból |
|
|
5606 |
Paszományozott fonal, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vámtarifaszám alá tartozók és a paszományozott lószőr fonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, — vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy — papíripari rostanyagból |
|
|
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók: |
||
|
– Tűnemezből |
Előállítás (7): — természetes szálakból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből Azonban: — az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál, — az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén vágott szál, vagy — az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel, amelyek esetében az egyes végtelen szálak vagy vágott szálak finomsági száma minden esetben kisebb 9 decitexnél, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||
|
– Más nemezből |
Előállítás (7): — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített természetes szálakból, vagy |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost vagy jutafonalból — szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonalból, — természetes szálakból, vagy — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon nem előkészített vágott műszálból Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||
|
ex 58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; kivéve: |
||
|
– Gumifonallal kombinált |
Előállítás egyágú fonalból (7) |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon nem előkészített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
5805 |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl. Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
5810 |
Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
5901 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket könyvfedélnek vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez |
Előállítás fonalból |
|
|
5902 |
Kerékköpeny-kordszövet nagy szakítószilárdságú nejlon vagy más poliamid-, poliészter- vagy viszkózműselyem fonalból: |
||
|
– Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal |
Előállítás fonalból |
||
|
– Más |
Előállítás vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
5903 |
Szövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételével |
Előállítás fonalból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
|
|
5904 |
Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is |
Előállítás fonalból (7) |
|
|
5905 |
Textil falborító: |
||
|
– Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve |
Előállítás fonalból |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
5906 |
Gumizott szövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével: |
||
|
– Kötött vagy hurkolt |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
– Szintetikus végtelen szálból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal |
Előállítás vegyi anyagokból |
||
|
– Más |
Előállítás fonalból |
||
|
5907 |
Más módon impregnált, bevont vagy beborított szövet; festett szövet színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára |
Előállítás fonalból vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, kalanderezés, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
|
|
5908 |
Textilalapanyagból szőtt, font vagy kötött bél, lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához és hasonlóhoz; fehér izzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is: |
||
|
– Fehér izzású gázharisnya, impregnálva |
Előállítás csőszerűen kötött gázharisnyaszövetből |
||
|
– Más |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||
|
5909–5911 |
Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek: |
||
|
– Polírozókorong vagy -gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, nemezből készítettek kivételével |
Előállítás fonalból vagy a 6310 vámtarifaszám alá tartozó textilhulladékból vagy rongyból |
||
|
– Az 5911 vámtarifaszám alá tartozó textilszövet nemezelve, impregnálva vagy bevonva is, amelyet általában papírgyártásnál vagy más műszaki céllal használnak, csőszerű vagy végtelenített egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal, vagy sima textilszövet többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — a következő anyagokból: —– – politetrafluor-etilén fonalból (8), – – fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamidfonalból, – – m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított aromás szintetikus poliamidszálból készült fonalból, – – politetrafluor-etilén monofilből (8), – – poli(p-fenilén tetraftalimid) szintetikus textilszálból álló fonalból, – – fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost fonalból (8), – – poliészterből, valamint tereftálsav és 1,4-ciklohexándietanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofilből, – – természetes szálakból, – – nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy – – vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
– Más |
Előállítás (7): — kókuszrost fonalból, — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
60. árucsoport |
Kötött és hurkolt kelmék |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
|
|
61. árucsoport |
Kötött és hurkolt ruházati árucikkek, kellékek és tartozékok: |
||
|
– Két vagy több, formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött vagy hurkolt darab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával készítve |
|||
|
– Más |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
ex 62. árucsoport |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött és hurkolt áruk kivételével; kivéve: |
||
|
ex62 02, ex62 04ex62 06, ex62 09 és ex62 11 |
Női, leányka- és csecsemőruha és tartozékai, hímzéssel |
Előállítás fonalból (9) vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) |
|
|
ex62 10 és ex62 16 |
Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből |
Előállítás fonalból (9) vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) |
|
|
6213 és 6214 |
Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: |
||
|
– Hímzett |
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (7) (9) vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) |
||
|
– Más |
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (7) (9) vagy Az előállítást nyomás követi, amelyhez legalább két előkészítő vagy két befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, bolyhozás, mercerizálás, hőrögzítés, mángorlás, gyűrtelenítés, kikészítés, avatás, impregnálás, kivarrás és a csomók eltávolítása), ahol a 6213 és a 6214 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált nem nyomott áruk összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||
|
6217 |
Egyéb konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák, ruházati kellékek és tartozékok részei a 6212 vámtarifaszám alá tartozó áruk kivételével: |
||
|
– Hímzett |
Előállítás fonalból (9) vagy Előállítás nem hímzett szövetből, ha a felhasznált nem hímzett szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) |
||
|
– Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből |
Előállítás fonalból (9) vagy Előállítás nem bevont szövetből, ha a felhasznált nem bevont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) |
||
|
– Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás fonalból (9) |
||
|
ex 63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
6301–6304 |
Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília: |
||
|
– Nemezből, nem szőtt textíliából |
Előállítás (7): — természetes szálakból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
– Más: |
|||
|
– – Hímzett |
Előállítás fehérítetlen egyágú fonalból (9) (10) vagy Előállítás nem hímzett szövetből (kivéve a kötött vagy hurkolt kelmét), ha a felhasznált nem hímzett szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– – Más |
|||
|
6305 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására |
Előállítás (7): — természetes szálakból, — nem kártolt, nem fésült vagy fonásra más módon elő nem készített vágott műszálból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
|
|
6306 |
Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla, szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk: |
||
|
– Nem szőtt textíliából |
— természetes szálakból, vagy — vegyi anyagokból vagy textilpépből |
||
|
– Más |
|||
|
6307 |
Más készáru, beleértve a szabásmintát is |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
6308 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta és hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve |
A készletben minden összetevőnek meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban beépíthetők, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
|
|
ex 64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru; ezek részei; kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével |
|
|
6406 |
Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex 65. árucsoport |
Kalap és más fejfedő, valamint ezek részei; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
6503 |
Kalap és más fejfedő nemezből, a 6501 vámtarifaszám alá tartozó kalaptestből, kalaptompból vagy nemezkorongból előállítva, bélelve vagy díszítve is |
Előállítás fonalból vagy textilszálból (9) |
|
|
6505 |
Kalap és más fejfedő kötött és hurkolt kelméből, csipkéből, nemezből vagy más textilanyagból (de nem szalagból) előállítva, bélelve vagy díszítve is, hajháló bármilyen anyagból, bélelve vagy díszítve is |
Előállítás fonalból vagy textilszálból (9) |
|
|
ex 66. árucsoport |
Esernyő, napernyő, sétapálca, botszék, sétabot, ostor, lovaglókorbács és ezek részei; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
6601 |
Esernyő, napernyő (beleértve a boternyőt, kerti és hasonló napernyőt is) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok, valamint emberhajból készült áruk |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex68 03 |
Palakőből vagy agglomerált palából készült áru |
Előállítás megmunkált palakőből |
|
|
ex68 12 |
Azbesztrostból készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt- és magnézium-karbonát-alapú keverékekből készült áru |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex68 14 |
Csillámból készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, valamint a papír, karton vagy más anyagból készült alátéten is |
Előállítás megmunkált csillámból (beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is) |
|
|
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex70 03, ex70 04 és ex70 05 |
Üveg fényvisszaverődést gátló réteggel |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
7006 |
A 7003, 7004 vagy 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva, fényezve vagy zománcozva vagy másképp megmunkálva, de nem keretben vagy más anyaggal nem összeszerelve: |
||
|
– Dielektromos vékony filmmel bevont üveglapszubsztrátum, félvezetői minőségben, a SEMII-szabványokkal összhangban (11) |
Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglapszubsztrátumokból |
||
|
– Más |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||
|
7007 |
Biztonsági üveg, szilárdított (edzett) vagy többrétegű üveg |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
7008 |
Többrétegű szigetelő üveg |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
7009 |
Üvegtükör, beleértve a visszapillantó tükröt is, keretezve is |
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
7010 |
Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, lombik, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más hasonló üvegtartály, áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, vagy Üveg árucikkek metszése, ha a felhasznált nem metszett üveg árucikkek összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7013 |
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru, a 7010 és a 7018 vámtarifaszám alá tartozók kivételével |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, vagy Üveg árucikkek metszése, ha a felhasznált nem metszett üveg árucikkek összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy A kézi munkával készült fúvott üveg kézi díszítése (a szitafestés kivételével), ha a felhasznált kézi készítésű fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex70 19 |
Üvegrostból készült áru (a fonal kivételével) |
Előállítás: — színezetlen pászmából, előfonatból, fonalból vagy vágott szálból, vagy — üveggyapotból |
|
|
ex 71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat; érme; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
ex71 01 |
Természetes vagy tenyésztett gyöngy, osztályozva és a szállítás megkönnyítésére ideiglenesen felfűzve |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex71 02, ex71 03 és ex71 04 |
Drágakő vagy féldrágakő megmunkálva (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) |
Előállítás megmunkálatlan drágakőből vagy féldrágakőből |
|
|
7106, 7108 és 7110 |
Nemesfém: |
||
|
– Megmunkálatlan |
Előállítás a 7106, 7108 vagy 7110 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy A 7106, 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása vagy A 7106, 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel |
||
|
– Félgyártmány vagy por alakban |
Előállítás megmunkálatlan nemesfémekből |
||
|
ex71 07, ex71 09 és ex71 11 |
Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém félgyártmány |
Előállítás nemesfémmel plattírozott megmunkálatlan nem nemesfémekből |
|
|
7116 |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyből, drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) készült áru |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7117 |
Ékszerutánzat |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás nem plattírozott vagy nemesfémmel nem bevont nem nemesfém részekből, ha a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 72. árucsoport |
Vas és acél; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7207 |
Félkész termék vasból vagy nem ötvözött acélból |
Előállítás a 7201, 7202, 7203, 7204 vagy 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7208–7216 |
Síkhengerelt termék, rúdvas, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
|
|
7217 |
Huzal vasból vagy nem ötvözött acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból |
|
|
ex72 187219 –7222 |
Félkész termék, síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
|
|
7223 |
Huzal rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból |
|
|
ex72 247225–7228 |
Félkész termék, síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy nem ötvözött acélból |
Előállítás a 7206, 7218 vagy 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
|
|
7229 |
Huzal más ötvözött acélból |
Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
|
|
ex 73. árucsoport |
Vas- és acéláruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex73 01 |
Szádpalló |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7302 |
Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín, fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más kereszteződési darab, sínaljzat (keresztkengyel), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez szükséges speciá¡lis anyag |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7304, 7305 és 7306 |
Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból |
Előállítás a 7206, 7207, 7218 vagy 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex73 07 |
Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712) |
A kovácsolt öntvények esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve, hogy a felhasznált kovácsolt öntvények összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át |
|
|
7308 |
Szerkezet (a 9406 vámtarifaszám alá tartozó előre gyártott épület kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó, ablak és ezek kerete, ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvasakat, idomokat és szelvényeket azonban nem lehet felhasználni |
|
|
ex73 15 |
Hólánc |
Előállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 74. árucsoport |
Réz és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7401 |
Nyersréz (szulfid-fémkeverék); cementréz (kicsapott réz) |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7402 |
Finomítatlan réz; rézanód elektrolízises finomításhoz |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7403 |
Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan: |
||
|
– Finomított réz |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||
|
– Rézötvözet és más elemeket is tartalmazó finomított réz |
Előállítás finomított, megmunkálatlan rézből vagy rézhulladékból és -törmelékből |
||
|
7404 |
Rézhulladék és -törmelék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
7405 |
Mesterötvözet |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7501–7503 |
Nyersnikkel (szulfid-fémkeverék), zsugorított nikkel-oxid és a nikkelkohászat más közbeeső termékei; megmunkálatlan nikkel; nikkelhulladék és -törmelék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7601 |
Megmunkálatlan alumínium |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át, vagy Előállítás ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel |
|
|
7602 |
Alumíniumhulladék és -törmelék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex76 16 |
Alumíniumáruk, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Az alumíniumhuzalból készült hálót, drótszövetet, rácsot, sodronyfonatot, kerítésfonatot, erősítőszövetet és hasonló anyagokat (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumíniumot azonban fel lehet használni, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
77. árucsoport |
Esetleges későbbi felhasználásra fenntartva a HR-ben |
||
|
ex 78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7801 |
Megmunkálatlan ólom: |
||
|
– Finomított ólom |
Előállítás „nyers-” vagy „kohóólomból” |
||
|
– Más |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni |
||
|
7802 |
Ólomhulladék és -törmelék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 79. árucsoport |
Cink és ebből készült árucikkek; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
7901 |
Megmunkálatlan cink |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 7902 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni |
|
|
7902 |
Cinkhulladék és -törmelék |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex 80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
8001 |
Megmunkálatlan ón |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8002 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni |
|
|
8002 és 8007 |
Ónhulladék és -törmelék; más áru ónból |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk: |
||
|
– Más nem nemesfém, megmunkált, és ezekből készült áruk |
Előállítás, amelynek során a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||
|
ex 82. árucsoport |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|
|
8206 |
A 8202–8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben |
Előállítás a 8202–8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202–8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet illeszteni a készletbe, ha az összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
|
|
8207 |
Cserélhető szerszám kézi vagy gépi működtetésű kéziszerszámhoz vagy szerszámgéphez (pl. sajtoló-, csákoló-, lyukasztó-, menetfúró, menetvágó, fúró-, furatmegmunkáló, üregelő-, maró-, esztergályozó- vagy csavarhúzó szerszám), beleértve a fém húzásához vagy extrudálásához való süllyesztéket és a sziklafúráshoz vagy talajfúráshoz való szerszámot is |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8208 |
Kés és vágópenge géphez vagy mechanikus készülékhez |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex82 11 |
Kés, sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vámtarifaszám alá tartozó kés kivételével |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A nem nemesfémből készült késpenge és nyél azonban felhasználható |
|
|
8214 |
Másutt nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd, konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- és pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is) |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható |
|
|
8215 |
Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható |
|
|
ex 83. árucsoport |
Különféle áruk nem nemesfémből; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex83 02 |
Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru épülethez és automatikus ajtócsukó |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
|
|
ex83 06 |
Kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémből |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8306 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex 84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei, kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex84 01 |
Nukleáris fűtőanyagelem |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból (12) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8402 |
Vízgőzt vagy más gőzt fejlesztő kazán (az alacsony nyomású gőz előállítására alkalmas, központi fűtés céljára szolgáló forróvízkazán kivételével); túlhevítő vízkazán |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8403 ésex84 04 |
Központi fűtés céljára szolgáló kazán, a 8402 vámtarifaszám alá tartozó kazán kivételével és segédberendezés a központi fűtés céljára szolgáló kazánhoz |
Előállítás a 8403 vagy a 8404 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
8406 |
Gőzturbina (víz- vagy más gőzüzemű) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8407 |
Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8408 |
Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel- vagy féldízel-) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8409 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8407 vagy a 8408 vámtarifaszám alá tartozó motor alkatrésze |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8411 |
Sugárhajtású gázturbina, légcsavaros gázturbina és más gázturbina |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8412 |
Más erőgép és motor |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex84 13 |
Dugattyús forgószivattyú |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
ex84 14 |
Ipari ventilátor és hasonló ventilátorok |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8415 |
Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8418 |
Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más működésű is; hőszivattyú a 8415 vámtarifaszám alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — amelynek során a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
ex84 19 |
Fa-, papíriparirostanyag- és kartonipari gépek |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8420 |
Kalander vagy más hengerlőgép, ezekhez való henger is, a fém- vagy üveghengermű kivételével |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8423 |
Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével); súly mindenfajta mérleghez |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8425–8428 |
Emelő-, mozgató-, be- és kirakógépek |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8431 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8429 |
Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger: |
||
|
– Úthenger |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8431 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
8430 |
Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8431 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex84 31 |
Kizárólag vagy elsősorban az úthenger alkatrésze |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8439 |
Papíripari rostanyag készítésére, valamint papír vagy karton előállítására és kikészítésére szolgáló gép |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8441 |
Papíripari rostanyag, papír vagy karton feldolgozására szolgáló más gép, beleértve a bármilyenfajta papír- vagy kartonvágó gépet is |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a termékkel azonos vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8444–8447 |
E vámtarifaszámok alá tartozó textilipari gépek |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex84 48 |
A 8444 és 8445 vámtarifaszám alá tartozó gépek segédgépei |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8452 |
Varrógép, a 8440 vámtarifaszám alá tartozó könyvkötő gép (fűzőgép) kivételével; varrógép beépítésére alkalmas bútor, állvány és speciálisan varrógéphez kialakított borító; varrógéptű: |
||
|
– Varrógép (csak zárt öltésű), motor nélkül legfeljebb 16 kg tömegű fejjel, vagy motorral legfeljebb 17 kg tömegű fejjel |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, — (a motor nélküli) fej összeállítására felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét, és — a felhasznált szálfeszítő, hurkoló- és cikcakkszerkezet már származó |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
8456–8466 |
A 8456–8466 vámtarifaszám alá tartozó szerszámgépek és gépek, valamint alkatrészeik és tartozékaik |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8469–8472 |
Irodagépek (pl. írógépek, számológépek, automatikus adatfeldolgozó gépek, másológépek, fűzőgépek) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8480 |
Öntödei formázószekrény; öntőformafedő lap; öntőminta; öntőforma (a bugaöntő forma kivételével) fém, keményfém, üveg, ásványi anyag, gumi vagy műanyag formázásához |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
8482 |
Golyós- vagy görgős gördülőcsapágy |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8484 |
Két vagy több fém-, illetve más anyagból rétegelt tömítés és tömítőelem; különböző anyagokból készült tömítés és hasonló kötőelem, készletben kiszerelve, tasakban, burkolatban vagy hasonló csomagolásban; mechanikus tömítőelem |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8485 |
Ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos csatlakozót, szigetelőt, tekercset, érintkezőt és más elektromos alkatrészt nem tartalmazó gépalkatrész |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex 85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8501 |
Elektromotor és elektromos generátor (az áramfejlesztő egység [aggregát] kivételével) |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8503 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8502 |
Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8501 vagy 8503 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex85 04 |
Tápegység az automatikus adatfeldolgozó gépekhez |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex85 18 |
Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8519 |
Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8520 |
Magnetofon és más hangfelvevő készülék, lejátszószerkezettel vagy anélkül is |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8521 |
Videofelvevő és -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8522 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8519–8521 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8523 |
Hang vagy más jelenség felvételére alkalmas vagy ilyen célra előkészített, de felvételt nem tartalmazó anyag, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8524 |
Lemez, szalag és más anyag, amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek, beleértve a lemez készítésére szolgáló matricát és mesterlemezt is, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével: |
||
|
– Lemez készítésére szolgáló matrica és mesterlemez |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8523 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
8525 |
Rádiótelefon-, rádiótávíró-, rádió- és televízióműsor- adókészülék, vevőkészülékkel vagy anélkül, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamera (felvevő), állóképes videokamera és más videokamera felvevők; digitális fényképezőgép |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8526 |
Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8527 |
Rádiótelefon-, rádiótávíró- és rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8528 |
Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket, hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is; videomonitor és videovetítő készülék |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8529 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei: |
||
|
– Kizárólag vagy elsősorban videofelvevő vagy -lejátszó készülékhez |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok értékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
8535 és8536 |
Elektromos áramkör összekapcsolására, védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8538 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8537 |
Kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és egyéb foglalat, amely a 8535 vagy a 8536 vámtarifaszám alá tartozó készülékből legalább kettőt foglal magában, és elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál, beleértve azt is, amely a 90. árucsoportba tartozó szerkezetet vagy készüléket és numerikus vezérlésű készüléket tartalmaz, a 8517 vámtarifaszám alá tartozó kapcsolókészülékek kivételével |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8538 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex85 41 |
Dióda, tranzisztor és hasonló félvezető eszköz; a csipekre még nem vágott, egyben lévő félvezetőszelet kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
8542 |
Elektronikus integrált áramkör és mikroszerkezet |
||
|
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 8541 vagy 8542 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
||
|
8544 |
Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és egyéb szigetelt elektromos vezeték csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8545 |
Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más, elektromos célra szolgáló, szénből, grafitból készült árucikk, fémmel vagy anélkül |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8546 |
Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8547 |
Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez és berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozó darabjai |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8548 |
Használt primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor, ezek hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek és készüléknek ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos alkatrésze |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex 86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok és villamos-motorkocsik, más, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti- és villamosvágány-tartozékok, -felszerelések és -alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8608 |
Vasúti és villamosvasúti vágánytartozék és felszerelés; mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) ellenőrző, jelző- és biztonsági berendezés vasút, villamosvasút, közút, belvízi út, parkolóhely, kikötő vagy repülőtér számára; mindezek alkatrésze |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex 87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
8709 |
Önjáró üzemi targonca, rakodó- vagy emelőszerkezettel nem felszerelve, gyárban, áruházban, kikötő területén vagy repülőtéren áru rövid távolságra történő szállítására; vasúti pályaudvar peronján használt vontató; az idetartozó jármű alkatrésze |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8710 |
Harckocsi és más páncélozott harci jármű motorral, fegyverzettel vagy anélkül, valamint az ilyen jármű alkatrésze |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8711 |
Motorkerékpár (robogó is), segédmotoros kerékpár, oldalkocsival is; oldalkocsi: |
||
|
– Szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral, amelynek hengerűrtartalma: |
|||
|
– – Legfeljebb 50 cm3 |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
|
|
– – 50 cm3-t meghaladó |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex87 12 |
Kerékpár golyóscsapágy nélkül |
Előállítás a 8714 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8715 |
Gyermekkocsi és alkatrésze |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
8716 |
Pótkocsi (utánfutó) és félpótkocsi; más jármű géperejű hajtás nélkül; mindezek alkatrésze |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex 88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók és ezek részei; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex88 04 |
Forgó (rotáló) ejtőernyő |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
8805 |
Légijármű-indító szerkezet; fedélzeti leszállásfékező készülék és hasonló fékezőszerkezet; repülőkiképző földi berendezés; mindezek alkatrésze |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
89. árucsoport |
Hajó, csónak és más úszószerkezet |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8906 vámtarifaszám alá tartozó hajótesteket azonban nem lehet felhasználni |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex 90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; kivéve: |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9001 |
Optikai szál és optikai szálból álló nyaláb; optikai szálból készült kábel, a 8544 vámtarifaszám alá tartozók kivételével; polarizáló anyagból készült lap és lemez; bármilyen anyagból készült lencse (kontaktlencse is), prizma, tükör és más optikai elem nem szerelve, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9002 |
Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9004 |
Szemüveg, látásjavító, védő- és más szemüveg |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex90 05 |
Távcső, látcső (két és egy szemlencsés) és más teleszkóp és ezek foglalata, a prizmás csillagászati távcsövek és ezek foglalata kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — amelynek során a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex90 06 |
Fényképezőgép (a mozgó-fényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, az elektromos gyújtású villanókörte kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — amelynek során a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9007 |
Mozgóképfelvevő (kamera) és -vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — amelynek során a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9011 |
Összetett optikai mikroszkóp, mikrofényképészeti, mikro-mozgófényképészeti mikroszkóp vagy mikroképvetítő is |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — amelynek során a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
ex90 14 |
Más navigációs eszköz és készülék |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9015 |
Földmérő (a fotogrammetriai földmérő is), hidrográfiai, oceanográfiai, hidrológiai, meteorológiai vagy geofizikai műszer és készülék, az iránytű kivételével; távolságmérő |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9016 |
Mérleg 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységgel, súllyal együtt is |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9017 |
Rajzoló-, jelölő- vagy matematikai számolóműszer és eszköz (pl. rajzológép, pantográf, szögmérő, rajzolókészlet, logarléc, logartárcsa); ebben az árucsoportban más vámtarifaszám alá nem besorolható kézi hosszúságmérő eszköz (pl. mérőrúd és -szalag, mikrométer, körző) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9018 |
Orvosi, sebészeti, fogászati, állatorvosi műszer és készülék, szcintigráfkészülék is, más elektromos gyógyászati és látásvizsgáló készülék: |
||
|
– Fogorvosi szék műszerrel felszerelve |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 9018 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
– Más |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
|
9019 |
Mechanikus gyógyászati készülék; masszírozókészülék; pszichológiai képességvizsgáló készülék; ózon-, oxigén- és aeroszol-terápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
9020 |
Más légzőkészülék és gázálarc a mechanikus részekkel és cserélhető szűrőkkel nem rendelkező védőálarc kivételével |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át |
|
9024 |
Keménység-, szakító- és nyomásszilárdság-, rugalmasság-vizsgáló gép és készülék vagy más mechanikai anyagvizsgáló gép (pl. fém, fa, textil, papír, műanyag vizsgálatához) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9025 |
Fajsúlymérő és hasonló, folyadékban úszó mérőműszer, hőmérő, pirométer, barométer, higrométer, pszichrométer (regisztrálóval is) és mindezek egymással kombinálva is |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9026 |
Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére és ellenőrzésére szolgáló eszköz, műszer és készülék (pl. áramlásmérő, szintjelző, manométer, hőmennyiségmérő), a 9014, 9015, 9028 vagy 9032 vámtarifaszám alá tartozó műszer és készülék kivételével |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9027 |
Fizikai vagy vegyi analízisre szolgáló készülék és műszer (pl. polariméter, refraktométer, spektrométer, füst- vagy gázanalizátor); viszkozitást, porozitást, nyúlást, felületi feszültséget vagy hasonló jellemzőket mérő és ellenőrző eszköz és készülék; hő-, hang- és fénymennyiségek mérésére és ellenőrzésére szolgáló eszköz és készülék (a megvilágításiidő-mérő is); mikrotom (metszetkészítő) |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9028 |
Gáz, folyadék és áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is: |
||
|
– Alkatrész és tartozék |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
9029 |
Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer-számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer, a 9014 vagy a 9015 vámtarifaszám alá tartozó készülék kivételével; stroboszkóp |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9030 |
Oszcilloszkóp, spektrumanalizátor és elektromos mennyiségek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló más műszer és készülék a 9028 vámtarifaszám alá tartozó mérőműszerek kivételével; alfa-, béta-, gamma-, röntgen-, kozmikus vagy más ionizáló sugárzás kimutatására vagy mérésére szolgáló műszer és készülék |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9031 |
Ebben az árucsoportban másutt nem említett, más vámtarifaszám alá nem besorolható mérő- vagy ellenőrző műszer, készülék és gép; profilvetítő |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9032 |
Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9033 |
A 90. árucsoportba tartozó gép, készülék, műszer vagy berendezés ebben az árucsoportban másutt nem említett alkatrésze és tartozéka |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
ex 91. árucsoport |
Órák és ezek alkatrésze; kivéve: |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
9105 |
Más óra |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9109 |
Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a felhasznált nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a felhasznált származó anyagok összértékét |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9110 |
Komplett „kisóraszerkezet” vagy óraszerkezet nem összeszerelve vagy részben összeszerelve (szerkezetkészlet); nem teljes „kisóraszerkezet” vagy óraszerkezet összeszerelve; nyers „kisóraszerkezet” vagy óraszerkezet |
Előállítás, amelynek során: — a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és — a fenti korlátozáson belül, a 9114 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9111 |
Tok „kisóraszerkezethez” és ennek részei |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9112 |
Tok órához és hasonló tok ebbe az árucsoportba tartozó más áruhoz és ezek része |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
9113 |
Szíj, szalag és karkötő karórához és ezek alkatrésze: |
||
|
– Nem nemesfémből, arannyal vagy ezüsttel lemezelve is, vagy nemesfémmel plattírozott fémből is |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||
|
– Más |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||
|
92. árucsoport |
Zenei eszközök; mindezek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
|
93. árucsoport |
Fegyver és lőszer; ezek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matrac, ágybetét, párna és más párnázott lakberendezési árucikk; másutt nem említett lámpa és világítófelszerelés; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épület; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
ex94 01 és ex94 03 |
Nem nemesfémből készült, nem párnázott, legfeljebb 300 g/m2 tömegű pamutszövetet tartalmazó bútor |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás a 9401 vagy 9403 vámtarifaszám alá tartozó, felhasználásra kész pamutszövetből, ha: — az értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 25 %-át, — valamennyi felhasznált anyag már származó, és nem a 9401 vagy 9403 vámtarifaszám alá tartozik |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|
9405 |
Lámpa és világítófelszerelés, beleértve a fényszórót és a spotlámpát is, és mindezek másutt nem említett alkatrésze; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve, valamint mindezek másutt nem említett alkatrésze |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
9406 |
Előre gyártott épület |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex 95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrésze és tartozéka; kivéve |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
9503 |
Más játék; kicsinyített méretű („méretarányos”) modell és szórakozásra szánt hasonló modell, működő is; mindenféle kirakós játék (puzzle) |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex95 06 |
Golfütő és más golffelszerelés |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók |
|
|
ex 96. árucsoport |
Különböző áruk; kivéve: |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
ex96 01 és ex96 02 |
Állati, növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyagból készült áru |
Előállítás a termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó, „megmunkált”, faragásra alkalmas anyagokból |
|
|
ex96 03 |
Seprű, kefe és ecset (a nyest- és a mókusszőrből készült seprűk és hasonlók és kefék kivételével), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprű motor nélkül, szobafestőpárna és -henger, gumibetétes törlő és nyeles felmosó |
Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
9605 |
Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz |
A készletben lévő minden egyes tételnek meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban beépíthetők, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
|
|
9606 |
Gomb, franciakapocs, patentkapocs, nyomógomb, gombtest és ezek részei; nyers gomb |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
9608 |
Golyóstoll, filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és egyéb toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek részei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vámtarifaszám alá tartozó áru kivételével |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével megegyező vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható |
|
|
9612 |
Írógép- és hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomatkészítésre – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem |
Előállítás: — a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, és — amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|
|
ex96 13 |
Öngyújtó, piezoelektromos gyújtóval |
Előállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
|
|
ex96 14 |
Pipa és pipafej |
Előállítás durván megmunkált tömbből |
|
|
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
Előállítás a terméktől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|
|
(1) A meghatározott eljárásokra vonatkozó külön feltételeket lásd a 7.1. és 7.3. bevezető megjegyzésben. (2) A „meghatározott eljárásokra” vonatkozó külön feltételeket lásd a 7.2. bevezető megjegyzésben. (3) A vámtarifa 32. árucsoportjához tartozó megjegyzések 3. pontja kimondja, hogy ezek a készítmények bármely anyag festésénél vagy színezőkészítmények előállításánál azok alkotóelemeiként használatosak, amennyiben nem tartoznak a 32. árucsoport más vámtarifaszáma alá. (4) A „csoport” kifejezés úgy értendő, mint a vámtarifaszám szövegének a többi résztől pontosvesszővel elválasztott bármely része. (5) Az egyrészről a 3901–3906 vámtarifaszám, másrészről a 3907–3911 vámtarifaszám alá sorolt anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak az anyagok azon csoportjára vonatkozik, amelyik nagyobb tömegben van jelen a termékben. (6) A következő fóliákat kell víztisztának tekinteni: fóliák, amelyeknek optikai fénytompítása – az ASTM-D 1003-16 szerint Gardner Hazeméterrel (azaz Hazefaktor) mérve – kevesebb mint 2 %. (7) A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben. (8) Ezen anyag használata a papírgyártó gépekhez használatos szövet előállítására korlátozódik. (9) Lásd a 6. bevezető megjegyzést. (10) A kötött vagy hurkolt kelméből (formára kiszabott vagy közvetlenül alakra kötött kelméből) a darabok összevarrásával vagy összeállításával készített, nem rugalmas vagy nem gumizott, kötött vagy hurkolt árucikkek esetében lásd a 6. magyarázó megjegyzést. (11) SEMII = Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated. (12) Ezt a szabályt 2005. december 31-ig kell alkalmazni. |
|||
16. MELLÉKLET
A GSP SZERINTI REGIONÁLIS KUMULÁCIÓBÓL KIZÁRT MEGMUNKÁLÁS
Az olyan megmunkálás, mint:
— gombok és/vagy más típusú kapcsok és rögzítők felhelyezése,
— gomblyuk készítése,
— nadrágszár, ing- és ruhaujj vagy ing és ruha alsó szegélyének eldolgozása,
— zsebkendő, asztalterítő stb. beszegése,
— díszek és tartozékok, például zsebek, címkék, jelvények stb. rögzítése,
— ruha vasalása és egyéb előkészítése a „konfekcióáruként” történő értékesítésre,
— vagy e megmunkálások bármely kombinációja.
17. MELLÉKLET
FORM A SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY
1. A FORM „A” származási bizonyítványt az e mellékletben megadott mintának megfelelően kell kiállítani. A bizonyítvány hátoldalán található megjegyzésekhez nem kötelező az angol vagy francia nyelv használata. A bizonyítvány kitöltése angol vagy francia nyelven történik. Amennyiben kézzel töltik ki, úgy azt tintával, nagybetűkkel kell elvégezni.
2. Minden egyes bizonyítvány mérete 210 × 297 mm; hosszban negatív irányba 5 mm, pozitív irányba 8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír legyen fehér, famentes papír, és legalább 25 g/m2 tömegű. Nyomtatott zöld, gilosmintás háttérrel kell ellátni, hogy szemmel látható legyen bármilyen mechanikus vagy vegyi úton történő hamisítás.
Amennyiben a bizonyítvány többpéldányos, úgy csak a felső, eredeti példány viseli a nyomtatott zöld, gilosmintás hátteret.
3. Minden egyes bizonyítvány nyomtatott, vagy másképpen feltüntetett sorszámmal van ellátva, amelynek alapján azonosítható.
4. A bizonyítványok, amelyek mintapéldányát e melléklet tartalmazza, 1996. január 1-jétől fogadhatók el; azonban 1997. december 31-ig bemutathatók az előző, 1992-es mintával összhangban kiállított bizonyítványok.
18. MELLÉKLET
Számlanyilatkozat
A számlanyilatkozatot, amelynek szövege alább található, a lábjegyzetekkel összhangban kell kiállítani. Azonban a lábjegyzeteket nem szükséges feltüntetni.
Francia változat
L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no… ( 121 )déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle… ( 122 ) ausans des règles d'origin du Système des préfèrences tarifaires généralisées de la Communauté européenne.
Angol változat
The exporter of the products covered by this document (customs authorization No… ( 123 ) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of… ( 124 ) preferential origin according to rules of origin of the Generalized System of Preferences of the European Community.
…
(hely és keltezés) ( 125 )
…
(Exportőr aláírása, illetve a nyilatkozatot aláíró személy neve olvashatóan) ( 126 )
▼M18 —————
21. MELLÉKLET
EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS KÉRELEM
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az ebben a mellékletben megadott mintának megfelelő nyomtatványon kell kiállítani. A nyomtatvány a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén készül. A bizonyítványokat ezeknek a nyelveknek az egyikén kell kiállítani az exportáló ország vagy terület jogszabályaiban rögzített rendelkezésekkel összhangban. Ha a nyomtatványt kézzel töltik ki, akkor abba tollal és nyomtatott nagybetűkkel kell beírni.
2. Valamennyi bizonyítvány 210 × 297 mm méretű. Hosszirányban legfeljebb + 8 mm és – 5 mm eltérés megengedett. Az alkalmazandó papír fehér, famentes, írás céljára előkészített, tömege legalább 25 g/m2. A nyomtatványt nyomtatott guilloche-mintás, zöld háttérel kell ellátni, amely bármilyen, a mechanikus vagy vegyi eszközökkel megkísérelt hamisítást láthatóvá tesz.
3. Az exportáló ország vagy terület illetékes hatóságai fenntarthatják a jogot arra, hogy a nyomtatványokat maguk állítsák elő, vagy arra felhatalmazott nyomdákkal készíttessék el. Ez utóbbi esetben valamennyi bizonyítványon hivatkozni kell a felhatalmazásra. Valamennyi bizonyítványon fel kell tüntetni a nyomda megnevezését, címét vagy azonosító jelzését. Ezenkívül minden bizonyítványt nyomtatott vagy más módon rögzített azonosító sorszámmal kell ellátni.
22. MELLÉKLET
Számlanyilatkozat
A számlanyilatkozatot, amelynek szövege alább található, a lábjegyzetekkel összhangban kell kitölteni. Azonban a lábjegyzeteket nem szükséges feltüntetni.
Spanyol változat
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera no… ( 127 ))declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial … ( 128 )
Dán változat
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument (toldmyndighedernes tilladelse nr.… ( 129 )),erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … ( 130 ).
Német változat
Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … ( 131 ))der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, daß diese Waren, soweit nicht anderes angegeben, präferenzbegünstigte … ( 132 )Ursprungswaren sind.
Görög változat
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ' αριθ. … ( 133 ))δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … ( 134 ).
Angol változat
The exporter of the products covered by this document (customs authorization No … ( 135 ))declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … ( 136 )preferential origin..
Francia változat
L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … ( 137 ))déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … ( 138 ).
Olasz változat
L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … ( 139 ))dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … ( 140 )
Holland változat
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … ( 141 ))verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn ( 142 ).
Portugál változat
O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira n.o … ( 143 ))declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial … ( 144 ).
Finn változat
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupan:o … ( 145 ))ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita ( 146 )
Svéd változat
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … ( 147 ))försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung ( 148 ).
Cseh változat
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … ( 149 )) prohlašuje, že kromě zřetelně označených, mají tyto výrobky preferenční původ v … ( 150 ).
Észt változat
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolliameti kinnitus nr … ( ( 151 ))) deklareerib, et need tooted on … ( ( 152 )) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.
Lett változat
Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas pilnvara Nr. … ( ( 153 ))), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no … ( ( 154 )).
Litván változat
Šiame dokumente išvardintų prekių eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr … ( ( 155 ))) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra …( ( 156 )) preferencinės kilmės prekės.
Magyar változat
A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: …( ( 157 ))) kijelentem, hogy eltérő jelzés hiányában az áruk kedvezményes … ( ( 158 )) származásúak.
Máltai változat
L-esportatur tal-prodotti koperti b'dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. … ( ( 159 ))) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b'mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali … ( ( 160 ))
Lengyel változat
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … ( ( 161 ))) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … ( ( 162 )) preferencyjne pochodzenie.
Szlovén változat
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št …. ( ( 163 )) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno …. ( ( 164 )) poreklo.
Szlovák változat
Vývozca výrobkov uvedených v tomto doklade (číslo povolenia … ( ( 165 ))) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … ( ( 166 )).
…
(Hely és keltezés) ( 167 )
…
(Exportőr aláírása, illetve a nyilatkozatot aláíró személy neve olvashatóan) ( 168 )
23. MELLÉKLET
ÉRTELMEZŐ MEGJEGYZÉSEK A VÁMÉRTÉKRE VONATKOZÓAN
|
Első oszlop |
Második oszlop |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Vámkódex vonatkozó rendelkezése(i) |
Megjegyzések |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (1) bekezdés |
A ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár az importált áru árára vonatkozik. Így az osztalék vagy egyéb kifizetés a vevő részéről az eladó részére, amely nincs kapcsolatban az importált áruval, nem része a vámértéknek. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (1) bekezdés, a) pont, harmadik francia bekezdés |
Ilyen korlátozásra példa, amikor az eladó azt kívánja a gépjármű-kereskedőtől, hogy az autót ne árusítsa vagy állítsa ki egy meghatározott, új modellév kezdetét jelentő időpont előtt. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
Erre néhány példa: a) az eladó az importált áru árát azon feltételhez kötve szabja meg, hogy a vevő meghatározott mennyiségű egyéb árut is vásárol; b) az importált áru ára függ attól (azoktól) az ártól (áraktól) is, amelyen az importált áru vevője egyéb árukat az importált áru eladójának elad; c) az ár az importált áruktól független fizetési formán alapul, például ha az importált áru félkész termék, amelyet az eladó azzal a feltétellel nyújt, ha a késztermék egy részét megkapja. Az importált áru értékesítésével, illetve gyártásával összefüggő feltételek és ellenszolgáltatások nem eredményezik az ügyleti érték elutasítását. Például ha a vevő az eladó számára mérnöki vagy tervezőmunkát nyújt az importáló országban, ez nem eredményezi az ügyleti érték elutasítását a 29. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (2) bekezdés |
1. A (2) bekezdés a) és b) pontja különböző lehetőségeket nyújt az ügyleti érték elfogadhatóságának megállapítására. 2. A (2) bekezdés a) pontja szerint, amennyiben az eladó és a vevő nem független egymástól, az üzlet körülményeit megvizsgálják, és az ügyleti értéket elfogadják mint vámértéket, feltéve, hogy a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Nem cél, hogy az üzlet körülményeit minden olyan esetben megvizsgálják, amikor az eladó és a vevő nem független egymástól. Ilyen vizsgálatot csak abban az esetben kell végezni, amikor az ár elfogadhatóságát illetően kétségek merülnek fel. Amennyiben a vámhatóságoknak nincs kétségük az ár elfogadhatóságát illetően, azt elfogadják anélkül, hogy a nyilatkozattevőtől további információt kérnének. Előfordulhat például, hogy a vámhatóságok már előzőleg megvizsgálták az eladó és a vevő kapcsolatát, vagy részletes információ áll a rendelkezésükre a vevőt és az eladót illetően, és a vizsgálat vagy információ eredményeként megállapították, hogy a kapcsolat nem befolyásolta az árat. 3. Amennyiben a vámhatóságok nem tudják az ügyleti értéket elfogadni további vizsgálat nélkül, lehetőséget adnak a nyilatkozattevőnek, hogy mindazt a további részletes információt megadja, amelynek segítségével a vámhatóságok megvizsgálhatják az üzlet körülményeit. Ennek megfelelően a vámhatóságoknak fel kell készülniük arra, hogy az ügylet releváns aspektusait megvizsgálják, többek között az eladó és a vevő közötti üzleti kapcsolat rendszerét és az ár megállapításának folyamatát, ilyen módon megállapítva, hogy a kapcsolat befolyásolta-e az árat. Amennyiben kimutatható, hogy, annak ellenére, hogy az eladó és a vevő a 143. cikk értelemében nem független egymástól, olyan módon ad el és vásárol egymástól, mintha nem állna fenn köztük kapcsolat, ez azt jelenti, hogy az árat nem befolyásolta a kapcsolat. Például ha az árat a szóban forgó iparág szokásos árai szerint állapították meg, vagy ha az eladó az árat ugyanúgy állapította meg, mint olyan vásárlók esetében, akiktől független, ez azt mutatja, hogy az árat nem befolyásolta a vevő és az eladó kapcsolata. További példa, ha kimutatható, hogy az ár megfelelő mértékű ahhoz, hogy a költségeket fedezze, és olyan nyereséget eredményezzen, amely összhangban áll a cég azonos osztályba tartozó vagy azonos fajta áru értékesítéséből származó nyereségével reprezentatív időtartamon belül (pl. éves szinten), ez szintén azt mutatja, hogy az árat a kapcsolat nem befolyásolta. 4. A (2) bekezdés b) pontja lehetőséget nyújt a nyilatkozattevőnek, hogy kimutassa, az ügyleti értéke szorosan megközelíti a vámhatóságok által előzetesen megállapított „összehasonlító” értéket, és ezért azt a 29. cikk értelmében el kell fogadni. Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított „összehasonlító” értéknek megfelel az ár, nem szükséges a (2) bekezdés a) pontjában tárgyalt befolyásolás kérdését megvizsgálni. Ha a vámhatóságoknak további részletes vizsgálatok nélkül is megfelelő információ áll rendelkezésére, amelynek segítségével megállapíthatják, hogy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt összehasonlítások egyike kielégítést nyert, nincs rá ok, hogy a nyilatkozattevőt kötelezzék az összehasonlítás helytállóságának igazolására. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
Számos tényezőt figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy egy érték „szorosan megközelít”-e egy másik értéket. Ezek közé a tényezők közé tartozik az importált áru jellege, az iparág természete, a szezon, amelyben az árucikket importálják, és hogy az értékkülönbség piaci szempontból jelentős-e. Mivel ezek a tényezők esetenként változnak, nem lehet minden esetben egységes formulát alkalmazni, mint amilyen például egy kötött százalékarány. Például bizonyos típusú áruk esetében az érték csekély különbsége sem elfogadható, más típusú áruk esetében nagyobb különbség is elfogadható lehet az ügyleti értéknek a 29. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt összehasonlító érték szoros megközelítésére. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
Közvetett fizetésre példa, ha a vevő részben vagy egészben kiegyenlíti az eladó tartozását. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
30. cikk, (2) bekezdés, a) pont 30. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
1. Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazása során a vámhatóságok, amennyiben lehetséges, azonos vagy hasonló áru eladását veszik alapul, ugyanazon a kereskedelmi szinten, és megközelítőleg azonos mennyiségben, mint az értékelés alatt álló áru esetében. Ha ilyen eladás nem található, azonos vagy hasonló árunak az eladása az alábbi három feltétel egyikének teljesülése esetén vehető figyelembe: a) ugyanazon a kereskedelmi szinten történő eladás, más mennyiségben; b) különböző kereskedelmi szinten, de megközelítőleg azonos mennyiségben történő eladás; c) különböző kereskedelmi szinten, más mennyiségben történő eladás. 2. Ha a fenti három feltétel egyikének megfelelő értékesítés fellelhető, az esetnek megfelelő kiigazításokat kell elvégezni: a) mennyiségi tényezők kiigazítása; b) kereskedelmi szint kiigazítása; c) kereskedelmi szint és mennyiségi tényezők kiigazítása. 3. Az „és/vagy” kifejezés lehetővé teszi a rugalmasságot, hogy az értékesítéseket alapul vegyék, és megtegyék a szükséges korrekciókat a fent leírt három feltétel bármelyikében. 4. A kereskedelmi szint vagy mennyiségi különbség miatt végzett módosítás, akár értékcsökkenéshez, akár értéknövekedéshez vezet, csak olyan bizonyított tény alapján történhet, amely világosan megalapozza a módosítás helyénvalóságát és pontosságát, pl. egy érvényes, különböző szintekre és különböző mennyiségekre vonatkozó árakat tartalmazó árjegyzék. Erre példa, ha az importált, értékelés alatt álló áru 10 egységet tartalmazó szállítmányból áll, és az egyetlen megfelelő, azonos vagy hasonló importált áru, amelyre ügyleti érték áll rendelkezésre, 500 egység eladását érintette, továbbá megállapítást nyert, hogy az eladó mennyiségi árkedvezményt biztosít, a megfelelő kiigazítás elvégezhető az eladó árjegyzéke alapján, a 10 egység eladására vonatkozó ár alkalmazásával. Nem szükséges, hogy a 10 egység eladása megtörténjen, ha az árjegyzék hitelessége egyéb mennyiség eladása kapcsán megállapítható. Ilyen objektív mérce hiányában azonban a vámérték megállapítása a 30. cikk (2) bekezdése a) és b) pontjainak rendelkezései alapján nem lehetséges. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
30. cikk, (2) bekezdés, d) pont |
1. Általános szabály, hogy ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően a vámérték megállapítása a Közösségben könnyen megtalálható információk alapján történik. Számított érték megállapításánál azonban szükség lehet az értékelés alatt álló áru előállítási költségeinek és más olyan információk megvizsgálására, amely a Közösségen kívül szerezhető meg. Továbbá, legtöbb esetben az áru előállítója a tagállamok hatóságainak illetőségén kívül esik. A számított érték módszere általában azokra az esetekre korlátozódik, ahol az eladó és a vevő nem független egymástól, és az előállító kész az importáló ország hatóságai számára a szükséges költségszámításokat megadni és az esetlegesen szükséges utólagos ellenőrzésre módot biztosítani. 2. A 30. cikk (2) bekezdése d) pontjának első francia bekezdésében hivatkozott „költség vagy érték” meghatározása az értékelés alatt álló áru előállításával kapcsolatos információ alapján történik, amit az előállító bocsát rendelkezésre. Ehhez az előállító üzleti könyvelését kell alapul venni, feltéve, hogy a könyvelés megfelel az áru előállításának országában általánosan elfogadott számviteli elveknek. 3. A 30. cikk (2) bekezdése d) pontjának második francia bekezdésében hivatkozott „nyereség és általános költségek” összegének meghatározása az előállító vagy képviselője által rendelkezésre bocsátott információ alapján történik, kivéve, ha ezek a számadatok nem felelnek meg az értékelés alatt álló áruval azonos osztályba tartozó vagy azonos fajta olyan áruk esetében tapasztalt számadatoknak, amelyeket az exportáló országban készítettek az importáló országba történő export céljából. 4. Az e cikkben hivatkozott tényezők költsége vagy értéke a számított érték meghatározása során nem számítható be kétszer. 5. Ebben a vonatkozásban megjegyzendő, hogy a „nyereség és általános költségek” kifejezést egészében véve kell értelmezni. Ebből következik, hogy ha az előállító nyereségének összege alacsony, általános költségeinek összege pedig magas, a nyereség és a költségek együttes összege még mindig megfelelhet az azonos osztályba tartozó vagy azonos fajta áruk eladásakor kimutatható összegnek. Például akkor fordulhat elő ilyen eset, ha a Közösségben új terméket vezetnek be, és ennek előállítója vállalja az alacsony vagy nulla nyereséget a bevezetéssel járó magas költségek fedezése miatt. Ha az előállító igazolni tudja, hogy bizonyos különleges üzleti körülmények miatt vállalja az alacsony nyereséget az importált áru eladásakor, a tényleges nyereség értékét kell figyelembe venni, feltéve, hogy megfelelő üzleti okokkal igazolni tudja ezeket, és árképzése a szóban forgó iparágban szokásos árképzésének felel meg. Ilyen helyzet léphet fel például akkor, amikor a termelő átmenetileg kénytelen csökkenteni árait a kereslet előre nem látható csökkenése miatt, vagy ha olyan árut értékesít, amelynek több változatát az importáló országban is előállítják, és azért vállalja az alacsony nyereséget, hogy versenyképes maradjon. Amennyiben az előállító saját számadatai a nyereséget és az általános költségeket illetően nem egyeznek meg az értékelés alatt álló áruval azonos osztályba tartozó vagy azonos fajta olyan áruk eladásakor megfigyelhető számadatokkal, amelyeket az exportáló országban készítenek az importáló országba történő export céljából, a nyereség és általános költségek összege más releváns információn is alapulhat az áru előállítója vagy az előállító képviselője által szolgáltatott adatokon kívül. 6. Annak megítélése, hogy egy áru „azonos típusú vagy fajtájú”-e egy másik áruval, esetről esetre, egyedileg történik, a fennálló körülmények figyelembevételével. A nyereség és általános költségek szokásos összegének meghatározása a 30. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján úgy történik, hogy megvizsgálják annak a legszűkebb árucsoportnak az importáló országba történő exporteladását, amelybe a kérdéses áru is tartozik, és amellyel kapcsolatban a szükséges információ rendelkezésre áll. A 30. cikk (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában az „azonos típusú vagy fajtájú” áru ugyanabból az országból származik, mint az értékelés alatt álló áru. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
31. cikk, (1) bekezdés |
1. A 31. cikk (1) bekezdése alapján megállapított vámértékeknek a lehető legnagyobb mértékben az előzőleg megállapított vámértékeken kell alapulniuk. 2. A 31. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés a 29. cikkben és a 30. cikk (2) bekezdésében megállapított módszer szerint történik, de a módszereket megfelelő rugalmassággal kell alkalmazni a 31. cikk (1) bekezdésének rendelkezései és céljai értelmében. 3. Néhány példa a megfelelő rugalmasságra: a) azonos áru – az a követelmény, hogy az azonos áru körülbelül ugyanabban az időben kerüljön exportálásra, mint az értékelés alatt álló áru, rugalmasan alkalmazható; olyan azonos áru is lehet a vámértékelés alapja, amely nem az értékelés alatt álló árut exportáló országban készült; használható olyan azonos áru vámértéke is, amely már előzőleg megállapítást nyert a 30. cikk (2) bekezdése c) és d) pontjainak rendelkezései szerint. b) hasonló áru – az a követelmény, hogy a hasonló áru körülbelül ugyanabban az időben kerüljön exportálásra, mint az értékelés alatt álló áru, rugalmasan alkalmazható; olyan hasonló áru is lehet a vámértékelés alapja, amely nem az értékelés alatt álló árut exportáló országban készült; használható olyan hasonló áru vámértéke is, amely már előzőleg megállapítást nyert a 30. cikk (2) bekezdése c) és d) pontjainak rendelkezései szerint. c) következtetéses módszer – az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének a) pontjában található követelmény, amely szerint az áruk olyan állapotban kerüljenek eladásra, mint „amilyenben azokat importálták”, rugalmasan értelmezhető; a „90 napos” követelmény rugalmasan alkalmazható. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
32. cikk, (1) bekezdés, b) pont, ii. alpont |
1. A 32. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában felsorolt eszközök értékének az importált árukra történő felosztása során két tényezőt kell figyelembe venni – az eszköz értékét és azt, hogy ezt az értéket hogyan lehet az importált árukra szétosztani. Az eszközök értékének felosztása a körülményeknek és az elfogadott számviteli elveknek megfelelően történik. 2. Az eszköz értékét illetően, ha a vevő az eszközt egy tőle független eladótól vásárolja, az eszköz értéke ennek költségével egyenlő. Ha az eszközt a vásárló vagy egy tőle nem független termelő állította elő, az eszköz értéke az előállítási költséggel egyenlő. Ha az alkotóelemet a vásárló már előzőleg használta, és akár vásárlás, akár előállítás révén jutott hozzá, ennek értékét a használat mértékének megfelelően az eredeti vásárlási vagy előállítási költség arányos csökkentésével kell megállapítani. 3. Az eszköz értékének megállapítása után szükséges ezt az értéket az importált árukra szétosztani. Erre különböző lehetőségek vannak. Például rendelhető ez az érték az első szállítmányhoz, ha a vásárló egyszerre kívánja kifizetni a teljes értékhez kapcsolódó vámot. Más példa szerint, kérheti a vásárló az érték elosztását az első szállítmány előtt készült egységek között. További példa szerint, kérheti a vevő az érték elosztását a teljes várható termelés arányában, ha erre szerződés vagy kötelezvény áll fenn. Az elosztás módszere attól függ, hogy a vevő milyen dokumentációt nyújt be. 4. A fentiekre példa, ha a vevő az előállító számára egy öntőformát bocsát rendelkezésre, amelynek segítségével az importált árut előállíthatja, és 10 000 darab vásárlására köt szerződést. Az első 1 000 darabos szállítmány megérkezéséig már 4 000 darab elkészült. A vevő kérheti a vámhatóságokat, hogy az öntőforma értékét 1 000, 4 000 vagy 10 000 egység között ossza el. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
32. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iv. alpont |
1. A 32. cikk (1) bekezdése b) pontjának iv) alpontjában meghatározott elemek figyelembevétele csak objektív, mennyiségileg meghatározható adatok alapján történhet. A hozzáadandó értékek meghatározásának a nyilatkozattevő és a vámhatóságok számára történő megkönnyítése érdekében a vevő üzleti nyilvántartásaiban található közvetlenül megállapítható értékeket kell figyelembe venni, amennyiben ez lehetséges. 2. Azon elemek vagy szolgáltatások esetében, amelyeket a vevő nyújtott, és amelyeket a vevő megvásárolt vagy bérelt, a hozzáadott érték a vásárlás vagy a bérlés költsége. Nem számítható fel további érték olyan elemekkel kapcsolatban, amelyek közhasználatra ingyenesen rendelkezésre állnak, kivéve a másolatok beszerzésének költségét. 3. A hozzáadandó érték kiszámításának egyszerűsége vagy bonyolultsága az egyes vállalatok struktúrájától, igazgatási gyakorlatától és könyvelési módszereitől függ. 4. Például előfordulhat, hogy egy olyan vállalat, amely több országból importál különböző árukat, az importáló országon kívül található tervezőirodájának adatait úgy rögzíti, hogy az egyes termékekhez kapcsolódó költségek pontosan kimutathatóak. Ebben az esetben egy közvetlen kiigazítás a 32. cikk rendelkezései szerint elvégezhető. 5. Más esetben egy vállalat az importáló ország területén kívül működő tervezőiroda költségeit az általános önköltség részeként is kezelheti, anélkül hogy a költségeket az egyes termékekhez rendelné. Ebben az esetben az importált árura vonatkozó szükséges kiigazítás úgy végezhető el a 32. cikk rendelkezései szerint, hogy a tervezőiroda teljes költségét az irodával kapcsolatos össztermelésre vetítve osztják el, és ezeket a költségeket az egyes importált egységekhez rendelik hozzá. 6. A fenti körülmények további változatai esetén természetesen más tényezőket kell figyelembe venni az elosztás megfelelő módszereinek kiválasztása érdekében. 7. Abban az esetben, ha a kérdéses elem létrehozása több ország részvételével adott időtartam alatt történik, a kiigazítást arra az értékre kell korlátozni, amelyet az elemhez a Közösségen kívül ténylegesen hozzáadtak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
32. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
A 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott jogdíjak és licencdíjak lehetnek többek között szabadalmi, védjeggyel és szerzői joggal kapcsolatos díjak. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
32. cikk, (2) bekezdés |
Abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre objektív és mennyiségileg meghatározható adatok a 32. cikk rendelkezései szerint szükséges kiegészítések megállapítására, az ügyleti érték sem állapítható meg a 29. cikk rendelkezései szerint. Erre példa, ha az importáló országban fizetendő jogdíjat a termék literenkénti értékesítésére vonatkozóan állapították meg, ezzel szemben a terméket kilogrammonkénti mennyiségben importálják, és behozatal után készítenek belőle oldatot. Ha a jogdíjat részben az importált áru alapján állapítják meg, részben olyan tényezők alapján, amelyeknek semmi közük az importált áruhoz (mint pl. abban az esetben, ha a behozott árut hazai összetevőkkel keverik össze, és ezután önállóan nem megkülönböztethető, vagy ha a jogdíj nem elválasztható az eladó és a vevő közötti speciális pénzügyi megegyezésektől), nem lehet a jogdíj alapján a vámérték kiegészítését megtenni. Abban az esetben azonban, amikor a jogdíj kizárólag az importált árura vonatkozik, és mennyisége egyszerűen megállapítható, a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár ezzel növelhető. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
143. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
Egy személy abban az esetben tekinthető egy másikat ellenőrző személynek, ha jogi vagy működési szempontból olyan helyzetben van, hogy a másik személy fölött korlátozást vagy irányítást gyakorolhat. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
152. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. alpont |
1. A „nyereség és általános költségek” kifejezés egy egységként értelmezendő. Az e levonás alapjául szolgáló adatokat a nyilatkozattevő által nyújtott információ alapján kell megállapítani, kivéve, ha ezek az adatok nem felelnek meg az importáló országban az azonos osztályba tartozó vagy azonos fajta importált áruk eladásából származó adatoknak. Amennyiben a nyilatkozattevő adatai nem felelnek meg ezeknek az adatoknak, a nyereség és általános költségek összege olyan releváns információ alapján is megállapítható, amelyet nem a nyilatkozattevő nyújtott. 2. Ennek a rendelkezésnek az alkalmazásában, a jutalék vagy a szokásos nyereség és általános költségek meghatározásakor annak eldöntése, hogy bizonyos áruk azonos osztályba tartoznak, vagy azonos fajtájúak-e más árukkal, esetenként, egyedileg történik, a körülmények figyelembevételével. Az importáló országban az azonos osztályba tartozó vagy azonos fajtájú importált áruk lehető legszűkebb csoportjának az értékesítését kell figyelembe venni, amelybe az értékelés alatt álló áru is beletartozik, és amelyre a szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazásában az „azonos osztályú vagy fajtájú importált áru” az értékelés alatt álló áruval azonos országból importált vagy egyéb országokból importált árukat is magában foglalja. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
152. cikk, (2) bekezdés |
1. Amennyiben az értékelésnek ezt a módszerét alkalmazzák, a további feldolgozás által hozzáadott érték levonása az ilyen munkák költségeit illető objektív és mennyiségileg meghatározható adatokon fog alapulni. Az iparágban elfogadott képletek, előírások, konstrukciós módszerek és egyéb ipari gyakorlat képezi a számítások alapját. 2. Abban az esetben általában nem lehet ezt az értékelési módszert alkalmazni, amikor az importált áru a feldolgozás során elveszti identitását. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan esetek, amikor annak ellenére, hogy az importált áru elveszti identitását, a feldolgozás során hozzáadott érték pontosan, különös nehézség nélkül megállapítható. Másrészt az is előfordulhat, hogy az importált áru megtartja identitását, de olyan jelenetéktelen részét képezi az importáló országban eladott árunak, hogy ez az értékelési módszer nem indokolt. A fentieket tekintetbe véve, minden egyes ilyen típusú esetet egyedileg kell megítélni. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
a 152. cikk (3) bekezdése |
1. Erre példa, ha az áru olyan árlista alapján kerül értékesítésre, amely kedvezőbb egységárat nyújt nagyobb mennyiségű vásárlás esetén.
Az azonos áron eladott egységek legnagyobb mennyisége 80; ezért a legnagyobb összmennyiséghez tartozó egységár 90. 2. Egy további példában két esetben történik értékesítés. Az egyik során 500 egységet adnak el, egyenként 95 fizetőegység árban. A második eladás során 400 egységet adnak el, egyenként 90 fizetőegységnyi árban. Ebben az esetben az azonos áron eladott legnagyobb számú termék száma 500; ezért a legnagyobb összmennyiséghez tartozó ár 95. 3. Egy harmadik példában különböző mennyiségek kerültek értékesítésre, különböző árakon. a) Értékesítés
b) Összesítés
Ebben a példában az egy áron eladott legnagyobb összmennyiség 65; ezért a legnagyobb összmennyiséghez tartozó egységár 90. |
24. MELLÉKLET
ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT SZÁMVITELI ELVEK ALKALMAZÁSA A VÁMÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN
1. Az „általánosan elfogadott számviteli elvek” kifejezés azon elvekre vonatkozik, amelyek egy országon belül egy adott időpontban egyhangúan vagy a szakmai körökben elismert módon meghatározzák, hogy mely anyagi eszközöket és kötelezettségeket szükséges mint rendelkezésre álló eszközöket, illetve forrásokat nyilvántartani, az eszközöket és forrásokat illetően mely változásokat kell nyilvántartani, hogyan kell értékelni az eszközöket és forrásokat, illetve az ezeket érintő változásokat, mely információkat kell nyilvánosságra hozni, és hogyan és milyen pénzügyi kimutatásokat kell készíteni. Ezek a normák lehetnek általánosan alkalmazandó átfogó útmutatók vagy éppen részletes gyakorlati módszerek és eljárások.
2. A vámérték megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az érintett vámhatóság felhasználja mindazt az információt, amelyet a kérdéses árunak megfelelő országban általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően rögzítettek. Például az e rendelet 152. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti szokásos nyereség és általános költségek megállapítása az importáló országban általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően rögzített információ felhasználásával történik. Másrészt a szokásos nyereség és általános költségek megállapítása a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint, a termelő országban általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően rögzített információ felhasználásával történik. További példaként a Vámkódex 32. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti alkotóelem értékének meghatározása az importáló országban ezen ország általánosan elfogadott számviteli elvei alapján rögzített információ felhasználásával történik.
25. MELLÉKLET
A VÁMÉRTÉKBE BESZÁMÍTANDÓ LÉGI FUVAROZÁSI KÖLTSÉGEK
|
1. |
A következő táblázat az alábbiakat mutatja be: a) a harmadik országok felsorolása kontinensek és zónák szerint ( 169 ) (1. oszlop); b) az egy adott harmadik országból az EK-ba légi úton történő fuvarozás költségei azon része százalékértékben kifejezve, amelyet a vámértékbe be kell számítani (2. oszlop). |
|
2. |
Amennyiben az árukat a következő táblázatban nem szereplő országokból vagy repülőterekről szállítják – a 3. pontban említett repülőterek kivételével –, az indító repülőtérhez legközelebb eső repülőtérnél megadott százalékértéket kell alkalmazni. |
|
3. |
Franciaország Guadeloupe, Guyana, Martinique és Réunion tengerentúli megyéi tekintetében, amely területek repülőterei nem szerepelnek a táblázatban, a következő szabályokat kell alkalmazni: a) a harmadik országokból közvetlenül e megyékbe szállított áruknál a vámértékbe a légi fuvarozás teljes költségét be kell számítani; b) a harmadik országokból a Közösség európai részére szállított és az említett megyék valamelyikében átrakott vagy kirakott áruk esetében a vámértékbe a légi fuvarozás költségéből csak azt a részt kell beszámítani, amely az áruknak az átrakás vagy kirakás pontjáig való fuvarozásánál merült volna fel; c) a harmadik országokból az említett megyékbe szállított és a Közösség európai részének egy repülőterén átrakott vagy kirakott áruk esetében a vámértékbe azokat a légi fuvarozási költségeket kell beszámítani, amelyek a következő táblázatban megadott százalékoknak azokra a költségekre vonatkozó alkalmazásából származnak, amelyek az áruknak az indító repülőtértől az átrakás vagy kirakás szerinti repülőtérig történő fuvarozásánál merültek volna fel. Az átrakodást vagy kirakodást a vámhatóságoknak a légifuvarlevélen vagy más légi fuvarozási okmányon egy, az érintett vámhivatal bélyegzőjével ellátott megfelelő záradékkal kell igazolniuk; ilyen igazolás hiányában e rendelet 163. cikke (6) bekezdése utolsó albekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
26. MELLÉKLET
A 152. CIKK (1) BEKEZDÉS a)a ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK LISTÁJA
Egyszerűsített eljárás a bizományi szerződés alapján behozott egyes romlandó áruk vámértékének megállapítására a vámkódex 30. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján ( 170 )
|
KN- (TARIC-) kód |
Árumegnevezés |
Érvényességi idő |
|
0701 90 50 |
Új burgonya |
1.1.–6.30. |
|
0703 10 19 |
Hagyma |
1.1.–12.31. |
|
0703 20 00 |
Fokhagyma |
1.1.–12.31. |
|
0708 20 00 |
Bab |
1.1.–12.31. |
|
0709200010 |
Spárga: — zöld |
1.1.–12.31. |
|
0709200090 |
Spárga: — más |
1.1.–12.31. |
|
0709 60 10 |
Édes paprika |
1.1.–12.31. |
|
ex07 14 20 |
Édesburgonya frissen vagy hűtve, egészben |
1.1.–12.31. |
|
0804300090 |
Ananász |
1.1.–12.31. |
|
0804400010 |
Avokádó |
1.1.–12.31. |
|
0805 10 20 |
Édes narancs |
6.1.–11.30. |
|
0805201005 |
Clementine |
3.1.–10.31. |
|
0805203005 |
Monreale és satsuma |
3.1.–10.31. |
|
0805205007 0805205037 |
Mandarin és wilking |
3.1.–10.31. |
|
0805207005 0805209005 0805209009 |
Tangerine és más |
3.1.–10.31. |
|
0805400011 |
Grépfrút: — fehér |
1.1.–12.31. |
|
0805400019 |
Grépfrút: — rózsaszínű |
1.1.–12.31. |
|
0805509011 0805509019 |
Lime (Citrus aurantifolia, Citrus latifolia) |
1.1.–12.31. |
|
0806 10 10 |
Csemege szőlő |
11.21.–7.20. |
|
0807 11 00 |
Görögdinnye |
1.1.–12.31. |
|
0807190010 0807190030 |
Amarillo, Cuper, Honey Dew (beleértve a Cantalene fajtát), Onteniente, Piel de Sapo, (beleértve a Verde Liso fajtákat), Rochet, Tendral, Futuro fajták |
1.1.–12.31. |
|
0807190091 0807190099 |
Más dinnye |
1.1.–12.31. |
|
0808205010 |
Körte: — Nashi (Pyrus pyrifolia) — Ya (Pyrus bretscheideri) |
5.1.–6.30. |
|
0808205090 |
Körte: — más |
5.1.–6.30. |
|
0809 10 00 |
Kajszibarack |
1.1.–5.30. és 8.1.–12.31. |
|
0809 30 10 |
Nektarin |
1.1.–6.10. és 10.1.–12.31. |
|
0809 30 90 |
Őszibarack |
1.1.–6.10. és 10.1.–12.31. |
|
0809 40 05 |
Szilva |
10.1.–6.10. |
|
0810 10 00 |
Földieper |
1.1.–12.31. |
|
0810 20 10 |
Málna |
1.1.–12.31. |
|
0810 50 00 |
Kiwi |
1.1.–12.31. |
▼M27 —————
28. MELLÉKLET
29. MELLÉKLET
30. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉGI REPÜLŐTÉREN FELADOTT POGGYÁSZRA ERŐSÍTENDŐ CÍMKE
(196. cikk)
1. JELLEMZŐK
A 196. cikkben hivatkozott címkét úgy kell kialakítani, hogy anak újbóli felhasználása lehetetlen legyen.
a) A címkén legalább 5 mm széles zöld csíkot kell elhelyezni a szállítási útvonalat jelző és az azonosító információt tartalmazó rész két szélének teljes hosszában.
A zöld csíkok kiterjedhetnek a poggyászcímke egyéb részeire is, a vonalkódot jelölő területek kivételével, amelyeket tiszta fehér háttérre kell nyomtatni. (Lásd a 2. a) mintákat.)
b) Sürgős jelzéssel feladott poggyásznál a címke hasonló az IATA 743a. határozatában meghatározott címkéhez, azzal a különbséggel, hogy piros csíkok helyett zöld csíkokat kell a szélek mentén elhelyezni. (Lásd a 2. b) mintát.)
2. MINTÁK
a)
b)
31. MELLÉKLET ( 171 )
AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNY MINTÁJA
(nyolcpéldányos okmánygarnitúra)
32. MELLÉKLET ( 172 )
AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNY MINTÁJA A NYILATKOZATOK FELDOLGOZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÓ RENDSZERREL VALÓ NYOMTATÁS CÉLJÁRA (KÉT, EGYENKÉNT NÉGYPÉLDÁNYOS OKMÁNYGARNITÚRA)
33. MELLÉKLET ( 173 )
AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNY PÓTLAPJAINAK MINTÁJA
(nyolcpéldányos okmánygarnitúra)
34. MELLÉKLET ( 174 )
AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNY PÓTLAPJAINAK MINTÁJA A NYILATKOZATOK FELDOLGOZÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÓ RENDSZERREL VALÓ NYOMTATÁS CÉLJÁRA (KÉT, EGYENKÉNT NÉGYPÉLDÁNYOS OKMÁNYGARNITÚRA)
35. MELLÉKLET
A 31. ÉS A 33. MELLÉKLETEKBEN BEMUTATOTT NYOMTATVÁNYOK AZON PÉLDÁNYAI, AMELYEKEN AZ ADATOKNAK ÖNMÁSOLÓ ELJÁRÁSSAL KELL MEGJELENNIÜK
(beleértve az 1. példányt)
|
Rovatszám |
Példányok |
Rovatszám |
Példányok |
|
I. AZ ÉRINTETT SZEMÉLYEK ÁLTAL KITÖLTENDŐ ROVATOK |
|||
|
1 |
1–8., |
27 |
1-től 5. (1) |
|
kivéve a középső alrovat, ahol: |
28 |
1–3. |
|
|
1–3. |
29 |
1–3. |
|
|
2 |
1–5. (1) |
30 |
1–3. |
|
3 |
1–8. |
31 |
1–8. |
|
4 |
1–8. |
32 |
1–8. |
|
5 |
1–8. |
33 |
a bal oldali első alrovat: |
|
6 |
1–8. |
1–8. |
|
|
7 |
1–3. |
a többi: 1–3. |
|
|
8 |
1–5. (1) |
34a |
1–3. |
|
9 |
1–3. |
34b |
1–3. |
|
10 |
1–3. |
35 |
1–8. |
|
11 |
1–3. |
36 |
– |
|
12 |
– |
37 |
1–3. |
|
13 |
1–3. |
38 |
1–8. |
|
14 |
1–4. |
39 40 |
1–3. 1–5. (1) |
|
15 |
1–8. |
41 |
1–3. |
|
15a |
1–3. |
42 |
– |
|
15b |
1–3. |
43 |
– |
|
16 |
1., 2., 3., 6., 7. és 8. |
44 |
1–5. (1) |
|
17 |
1–8. |
45 |
– |
|
17a |
1–3. |
46 |
1–3. |
|
17b |
1–3. |
47 |
1–3. |
|
18 |
1–5. (1) |
48 |
1–3. |
|
19 |
1–5. (1) |
49 |
1–3. |
|
20 |
1–3. |
50 |
1–8. |
|
21 |
1–5. (1) |
51 |
1–8. |
|
22 |
1–3. |
52 |
1–8. |
|
23 |
1–3. |
53 |
1–8. |
|
24 |
1–3. |
54 |
1–4. |
|
25 |
1–5. (1) |
55 |
– |
|
26 |
1–3. |
56 |
– |
|
II. A HATÓSÁG RÉSZÉRE FENNTARTOTT ROVATOK |
|||
|
A |
1–4. (2) |
C |
1–8. (2) |
|
B |
1–3. |
D |
1–4. |
|
(1) Az érintett személy számára semmilyen körülmények között nem írható elő ezeknek a rovatoknak a kitöltése közösségi árutovábbítás céljából az 5. példányon. (2) A feladó tagállam megválaszthatja, hogy ezeknek az adatoknak szerepelniük kell-e a meghatározott példányokon. |
|||
36. MELLÉKLET
A 32. ÉS A 34. MELLÉKLETEKBEN BEMUTATOTT NYOMTATVÁNYOK AZON PÉLDÁNYAI, AMELYEKEN AZ ADATOKNAK ÖNMÁSOLÓ ELJÁRÁSSAL KELL MEGJELENNIÜK
(Beleértve az 1/6. példányt)
|
Rovatszám |
Példányok |
Rovatszám |
Példányok |
|
I. AZ ÉRINTETT SZEMÉLY ÁLTAL KITÖLTENDŐ ROVATOK |
|||
|
1 |
1–4., |
27 |
1–4. |
|
kivéve a középső alrovatot, ahol: |
28 |
1–3. |
|
|
1–3. |
|||
|
2 |
1–4. |
29 |
1–3. |
|
3 |
1–4. |
30 |
1–3. |
|
4 |
1–4. |
31 |
1–4. |
|
5 |
1–4. |
32 |
1–4. |
|
6 |
1–4. |
33 |
a bal oldali első alrovat: 1–4. |
|
7 |
1–3. |
a többi: 1–3. |
|
|
8 |
1–4. |
34a |
1–3. |
|
9 |
1–3. |
34b |
1–3. |
|
10 |
1–3. |
35 |
1–4. |
|
11 |
1–3. |
36 |
1–3. |
|
12 |
1–3. |
37 |
1–3. |
|
13 |
1–3. |
38 |
1–4. |
|
14 |
1–4. |
39 |
1–3. |
|
15 |
1–4. |
40 |
1–4. |
|
15a |
1–3. |
41 42 |
1–3. 1–3. |
|
15b |
1–3. |
43 |
1–3. |
|
16 |
1–3. |
44 |
1–4. |
|
17 |
1–4. |
45 |
1–3. |
|
17a |
1–3. |
46 |
1–3. |
|
17b |
1–3. |
47 |
1–3. |
|
18 |
1–4. |
48 |
1–3. |
|
19 |
1–4. |
49 |
1–3. |
|
20 |
1–3. |
50 |
1–4. |
|
21 |
1–4. |
51 |
1–4. |
|
22 |
1–3. |
52 |
1–4. |
|
23 |
1–3. |
53 |
1–4. |
|
24 |
1–3. |
54 |
1–4. |
|
25 |
1–4. |
55 |
– |
|
26 |
1–3. |
56 |
– |
|
II. A HATÓSÁG RÉSZÉRE FENNTARTOTT ROVATOK |
|||
|
A |
1–4. (1) |
C |
1–4. |
|
B |
1–3. |
D/J |
1–4. |
|
(1) A feladó tagállam megválaszthatja, hogy ezeknek az adatoknak szerepelniük kell-e a meghatározott példányokon. |
|||
37. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNY HASZNÁLATÁHOZ ( 175 )
1. CÍM ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
A. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A nyomtatványokat és a pótlapokat akkor kell alkalmazni:
a) amikor a közösségi szabályozás valamely vámeljárás alá vonásra vagy újrakivitelre irányuló vámáru-nyilatkozatot ír elő;
b) szükség esetén a valamely csatlakozási okmányban megállapított átmeneti időszakban is az egyrészt a csatlakozást megelőző állapot szerinti Közösség és az új tagállamok közötti, másrészt ez utóbbiak közötti olyan áruk vonatkozásában folytatott kereskedelem kapcsán, amelyek tekintetében bizonyos vámok, illetve azokkal azonos hatású díjak továbbra is fennmaradtak, illetve amelyekre továbbra is a csatlakozási okmányban megállapított egyéb intézkedéseket kell alkalmazni;
c) amennyiben a Közösségi szabályozás kifejezetten előírja használatukat.
Az erre a célra használt nyomtatványok és pótlapok alkotják azt a nyomtatványgarnitúrát, amely egy vagy több vámeljáráshoz kapcsolódó alakiságok elvégzéséhez szükséges. A nyomtatványgarnitúra nyolc példányból áll:
— az 1. példányt annak a tagállamnak a hatóságai őrzik meg, amelyben a kiviteli (feladási) vagy a közösségi árutovábbítási alakiságokat elvégezték,
— a 2. példányt a kiviteli tagállam statisztikai célokra használja. Ezt a példányt a feladó tagállam is felhasználhatja statisztikai célokra, amikor a kereskedelmi tevékenység a Közösség vámterületének olyan részei között folyik, ahol eltérő adórendszer működik,
— a 3. példányt a vámhatóság bélyegzőjével ellátva vissza kell juttatni az exportőrnek,
— a 4. példányt a rendeltetési vámhivatal őrzi meg a közösségi árutovábbítási művelet befejezését követően, vagy az áruk közösségi helyzetét igazoló okmányként,
— az 5. példány a közösségi árutovábbítási eljárás visszpéldánya,
— a 6. példányt annak a tagállamnak a hatóságai őrzik meg, ahol a behozatali alakiságokat elvégzik,
— a 7. példányt a behozatali tagállam használja statisztikai célokra. Ezt a példányt a behozatali tagállam akkor is felhasználhatja statisztikai célokra, amikor a kereskedelmi tevékenység a Közösség vámterületének olyan részei között folyik, ahol eltérő adórendszer működik,
— a 8. példányt vissza kell juttatni a címzettnek.
A nyomtatványok különböző kombinációi lehetségesek, mint pl.:
— kivitel, passzív feldolgozás vagy újrakivitel: 1., 2. és 3. példány,
— közösségi árutovábbítás: 1., 4. és 5. példány,
— behozatallal kapcsolatos vámeljárások: 6., 7. és 8. példány.
Emellett előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek esetén a kérdéses áruk közösségi helyzetét a rendeltetési helyen igazolni kell. Ilyen esetekben T2L okmányként a 4. példány alkalmazandó.
A gazdasági szereplők, amennyiben úgy kívánják, alkalmazhatnak magánúton nyomtatott nyomtatványgarnitúrákat, feltéve, hogy azok megfelelnek a hivatalos mintának.
Minden ilyen nyomtatványgarnitúrát úgy kell kialakítani, hogy azoknál a rovatoknál, amelyeknek a két érintett tagállamban azonos adatokat kell tartalmazniuk, lehetőség legyen arra, hogy az exportőr vagy a főkötelezett az adatokat közvetlenül az 1. példányon írhassa be, és azok a papír vegyi kezelése következtében minden példányon megjelenjenek. Ahol azonban valamilyen okból (különösen ahol az információtartalom az érintett művelet szakaszától függően eltér) az információt nem kell átadni egyik tagállamtól a másiknak, az önmásoló papír érzéketlenné tételével az érintett példányokra kell korlátozni a másolást.
Ahol a nyilatkozatok feldolgozása számítógéppel történik, lehetőség van olyan nyomtatványgarnitúrák alkalmazására, amelyekben minden egyes példánynak kettős funkciója van: 1/6, 2/7, 3/8, 4/5.
Ebben az esetben minden egyes garnitúrában jelezni kell a felhasznált példányok számait úgy, hogy a nyomtatvány margóján törölni kell annak a nyomtatványnak a számát, amelyet nem használnak.
Ezen garnitúrákat úgy kell kialakítani, hogy a papíron végrehajtott vegyi kezelés eredményeként átmásolásra kerüljenek azok az adatok, amelyeknek minden egyes példányon meg kell jelenniük.
Amennyiben e rendelet 205. cikkének (3) bekezdése értelmében az áruk valamely vámeljárás alá vonására, újrakivitelére vonatkozó vámáru-nyilatkozat, vagy a nem a belső közösségi árutovábbítási eljárás szerint szállított áruk közösségi helyzetét igazoló okmányok rendes papíron, hivatalos vagy magáncélú adatfeldolgozó rendszerek segítségével készülnek, az említett nyilatkozatoknak vagy okmányoknak formátumukat illetően meg kell felelniük a Vámkódexben vagy ebben a rendeletben megállapított összes feltételnek, beleértve azokat is, amelyek a nyomtatvány hátoldalára vonatkoznak (a közösségi árutovábbítási eljárás során használt példányok tekintetében), kivéve:
— a nyomtatás színét,
— a dőlt betűk alkalmazását,
— a közösségi árutovábbításra vonatkozó rovatok hátterének nyomtatását.
B. SZÜKSÉGES ADATOK
A nyomtatványokon szereplő rovatoknak csak egy részét kell kitölteni az adott vámeljárás(ok)tól függően.
A egyszerűsített eljárások sérelme nélkül az egyes eljárásokkal kapcsolatban adott esetben kitöltendő rovatokat az alábbi táblázat tartalmazza: az egyes rovatokra vonatkozóan a II. címben meghatározott különös rendelkezések alkalmazása a rovatoknak a táblázatban meghatározott státusát nem érinti.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az alábbiakban felsorolt státusz nem érinti azt a tényt, hogy bizonyos adatokat természetszerűleg csak bizonyos körülmények között kell megadni. Így például a 41. rovatban („A” státus) a kiegészítő mértékegység megadása csak akkor kötelező, ha a TARIC azt előírja.
|
Rovat-szám |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
||||||||||||||||||||||||||
|
1. (1) |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
1. (2) |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
1. (3) |
A |
A |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
B [1] |
A |
B |
B |
B |
B |
A |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||
|
2. (szám) |
A |
A |
A |
A |
A |
B |
A |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||
|
3. |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
A[2][3] |
||||||||||||||||||||||||||
|
4. |
B |
B |
B |
A[4] |
A |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
6. |
B |
B |
B |
B |
B[4] |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
7. |
C |
C |
C |
C |
C |
A[5] |
C |
C |
C |
C |
|||||||||||||||||||||||||||
|
8. |
B |
B |
B |
B |
B |
A[6] |
B |
B |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
8. (szám) |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
A |
A |
A |
A |
|||||||||||||||||||||||||||
|
12. |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
14. |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
14. (szám) |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|||||||||||||||||||||||||||
|
15. |
A[2] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
15a. |
B |
B |
B |
B |
B |
A[5] |
A |
A |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
17. |
A[2] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
17a. |
A |
A |
A |
B |
A |
A[5] |
B |
B |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
17b. |
B |
B |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
18. (azonosító) |
B[1][7] |
B[7] |
B[7] |
A[7] ►M26 [24] ◄ |
B[7] |
B[7] |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
18. (honosság) |
A[8] ►M26 [24] ◄ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
19. |
A[9] |
A[9] |
A[9] |
A[9] |
A[9] |
B[4] |
A[9] |
A[9] |
A[9] |
A[9] |
|||||||||||||||||||||||||||
|
20. |
B[10] |
B[10] |
B[10] |
B[10] |
B[10] |
B[10] |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
21. (azonosító) |
A[1] |
B[8] |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
21. (honosság) |
A[8] |
A[8] |
A[8] |
A[8] |
A[8] |
A[8] |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
22. (pénznem) |
B |
B |
B |
A |
A |
B |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
22. (összeg) |
B |
B |
B |
C |
C |
C |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
23. |
B[11] |
B[11] |
B[11] |
B[11] |
B[11] |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
24. |
B |
B |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
25. |
A |
B |
A |
B |
A |
B |
A |
A |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
26. |
A[12] |
B[12] |
A[12] |
B[12] |
A[12] |
B[12] |
A[13] |
A[13] |
B[13] |
B[13] |
|||||||||||||||||||||||||||
|
27. |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
29. |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||
|
30. |
B |
B[1] |
B |
B |
B |
B[14] |
B |
B |
B |
B |
|||||||||||||||||||||||||||
|
31. |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
32. |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
A[3] |
||||||||||||||||||||||||||
|
33. (1) |
A |
A |
A |
A[15] |
A |
A[16] |
A[17] |
A |
A |
B |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
33. (2) |
A |
A |
B |
A |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
33. (3) |
A |
A |
A |
A |
B |
A |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
33. (4) |
A |
A |
A |
A |
B |
A |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
33. (5) |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||
|
34a. |
C[1] |
A |
C |
C |
C |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
34b. |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
35. |
B |
A |
B |
A |
B |
A |
A |
B |
B |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
36. |
A |
A[17] |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
37. (1) |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
37. (2) |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
38. |
A |
A |
A |
A |
A |
A[17] |
A[17] |
A[18] |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
39. |
B[19] |
B |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
40. |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
41. |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
42. |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
43. |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
44. |
A |
A |
A |
A |
A |
A[4] |
A |
A |
A |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||
|
45. |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
46. |
A |
B |
A |
B |
A |
A |
A |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (teherfajta) |
BC[20] |
BC[20] |
BC[20] |
A[18][21] [22] |
A[18][21] [22] |
A[18] [21] [22] |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (kiszabás alapja) |
B |
B |
B |
B |
A[18][21] [22] |
A[18][21] [22] |
B |
A[18] [21] [22] |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (tétel) |
BC[20] |
BC[20] |
BC[20] |
BC[18][20] [22] |
BC[20] |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (összeg) |
BC[20] |
BC[20] |
BC[20] |
BC[18][20] [22] |
BC[20] |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (terhek összesen) |
BC[20] |
BC[20] |
BC[20] |
BC[18][20] [22] |
BC[20] |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
47. (fizetési mód) |
B |
B |
B |
B[18] [22] |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
48. |
B |
B |
B |
B |
B |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
49. |
B[23] |
A |
B[23] |
A |
B[23] |
B[23] |
B[23] |
A |
A |
||||||||||||||||||||||||||||
|
50. |
C |
C |
C |
A |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
51. |
A[4] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
52. |
A |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
53. |
A |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
54. |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|||||||||||||||||||||||||||
|
55. |
A |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
56. |
A |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Jelmagyarázat:
A: Kötelező: valamennyi tagállam által megkövetelt adat. B: Választható a tagállamok számára: a tagállamok eldönthetik, hogy kérik-e az adatot. C: Választható a gazdasági szereplők számára: a gazdasági szereplők dönthetnek az adat szolgáltatásáról, de azt a tagállamok kötelezővé nem tehetik. [1] A rovat kitöltése kötelező az export-visszatérítéses mezőgazdasági termékek esetében. [2] Az adat csak a nem számítógépesített eljárások esetében kérhető. [3] Ha a vámáru-nyilatkozat csak egy árucikkre vonatkozik, a tagállamok rendelkezhetnek a rovat üresen hagyásáról az 5-ös rovatban „1”-es szám feltüntetése mellett. [4] NCTS esetében kötelező a rovat 37a. mellékletben előírt módon való kitöltése. [5] Csak a számítógépesített eljárásoknál kérhető az adat. [6] A rovat választható a tagállamok számára, ha a címzett sem a Közösségben, sem az EFTA-országok valamelyikében nem letelepedett. [7] Nem alkalmazható postai küldemények vagy helyhez kötött szállító berendezéssel szállított szállítmányok esetében. [8] Nem alkalmazható postai küldemények, helyhez kötött szállító berendezéssel (pl. csővezeték) vagy vasúti forgalomban szállított szállítmányok esetében. [9] Az adat a nem számítógépesített eljárások esetében kérhető. A számítógépesített eljárásoknál a tagállamoknak nem kell megkövetelniük ezt az adatot, amennyiben a vámáru-nyilatkozat többi rovatának tartalmából az adatra következtetni tudnak, és így a külkereskedelmi statisztikák gyűjtését szabályozó rendelkezéseknek megfelelően a Bizottságnak továbbítani tudják. [10] A tagállamok csak abban az esetben követelhetik meg a harmadik alrovat kitöltését, amennyiben a gazdasági szereplő helyett a vámigazgatás számolja ki a vámértéket. [11] A tagállamok csak akkor követelhetik meg ezt az adatot, ha az V. cím 6. fejezetében az átváltási árfolyamok havi rögzítésére vonatkozóan megállapított szabályok nem alkalmazandók. [12] Tilos a rovat alkalmazása, ha a kiviteli alakiságokat a Közösségből való kilépés helyén végzik el. [13] Tilos a rovat alkalmazása, ha a behozatali alakiságokat a Közösségbe való belépés helyén végzik el. [14] E rovat az NCTS esetében alkalmazható, a rovatot a 37a. mellékletben előírt módon kitöltve. [15] Kötelező a rovat kitöltése a D típusú vámraktározást követő újrakivitel esetében. [16] Kötelező az alrovat kitöltése, amennyiben: — az árutovábbítási nyilatkozatot ugyanaz a személy ugyanabban az időpontban vagy azt követően állította ki, mint a vámtarifaszámot tartalmazó vámáru-nyilatkozatot, vagy — az árutovábbítási nyilatkozat a 44c. mellékletben felsorolt árukra vonatkozik, vagy — valamely közösségi jogszabály így rendelkezik. [17] Csak közösségi jogszabály ilyen értelmű rendelkezése esetében kell kitölteni. [18] Ezt a rovatot a behozatali vámok alóli mentességre jogosult termékeknél csak akkor kell alkalmazni, ha a vámhatóságok a kérdéses áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó rendelkezések alkalmazása céljából azt szükségesnek ítélik. [19] A tagállamok eltekinthetnek e rovat kitöltésének kötelezettségétől, ha a rendszereik lehetővé teszik, hogy ezt az adatot a vámáru-nyilatkozat többi rovatának adataiból automatikusan és egyértelműen kikövetkeztessék. [20] Nem kell a rovatot kitölteni, ha a gazdasági szereplő helyett a vámáru-nyilatkozat többi rovatának tartalmát alapul véve a vámigazgatás számolja ki a terheket. Egyéb esetekben e rovat kitöltésének megkövetelése választható a tagállamok számára. [21] Nem kell a rovatot kitölteni, ha a gazdasági szereplők helyett a vámáru-nyilatkozat többi rovatának tartalmát alapul véve a vámigazgatás számolja ki a terheket. [22] Amennyiben a vámáru-nyilatkozatot a 178. cikk (1) bekezdésében említett okmány kíséri, a tagállam eltekinthet e rovat alkalmazásától. [23] Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha a vámeljárás alá vonásra vonatkozó vámáru-nyilatkozattal vámraktározási eljárást zárnak le. [24] Közúti járművekkel szállított konténerekben történő áruszállítás esetén a vámhatóságok felhatalmazhatják a felelős vezetőt, hogy ezen rovatot üresen hagyja, abban az esetben, ha az indulási helyen az árutovábbítási nyilatkozat kiállításakor a logisztikai helyzet nem teszi lehetővé a jármű azonosítójára és honosságára vonatkozó adatok megállapítását, valamint biztosítható, hogy a szállítóeszközre vonatkozó adatok az 55. rovatba utólag bejegyzésre kerülnek. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C. A NYOMTATVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Minden esetben, ha a nyomtatványgarnitúra egy vagy több olyan példányt tartalmaz, amelyeket olyan tagállamban is fel lehet használni, amely különbözik attól, ahol a nyomtatvány először kitöltésre került, a nyomtatványokat írógéppel, mechanográfiai vagy hasonló eljárással kell kitölteni. Az írógéppel történő kitöltés megkönnyítésére a nyomtatványt úgy kell befűzni az írógépbe, hogy a 2. rovatba beírásra kerülő adatok első betűje a bal felső sarokban lévő megjelölt helyre kerüljön.
Amennyiben egy nyomtatványgarnitúra minden példányát ugyanabban a tagállamban történő felhasználásra szánják, azokat olvashatóan, tintával és nyomtatott betűkkel kézzel is ki lehet tölteni, feltéve, hogy ez az adott tagállamban megengedett. Ugyanez vonatkozik a közösségi árutovábbítási eljárás céljára felhasznált példányokon megadott adatokra is.
A nyomtatványokon nem történhet törlés vagy felülírás. A módosításkor a nem megfelelő adatot át kell húzni, és a szükségeset be kell írni. Az ilyen módon végrehajtott változtatást az azt végző személynek kézjegyével el kell látni, és azt az illetékes hatóságnak záradékolnia kell. Ez utóbbi, szükség esetén, kérheti új nyilatkozat benyújtását.
Emellett a nyomtatványokat a fent említett eljárások mellett más, automatikus másolási eljárással is ki lehet tölteni. Előállításuk és kitöltésük is történhet ezzel a módszerrel, azzal a feltétellel, hogy a mintanyomtatványokra, a formátumra, az alkalmazott nyelvre, az olvashatóságra, a törlés és felülírás kizárására és a módosításokra vonatkozó rendelkezéseket szigorúan betartják.
Az érintett személyek csak a számmal megjelölt rovatokat töltik ki. A többi, nagybetűvel jelölt rovat hatósági alkalmazásra szolgál.
A 205. cikk sérelme nélkül azokon a példányokon, amelyek a kiviteli/feladó vagy indító vámhivatalnál maradnak, az érintett személyek eredeti aláírásának kell szerepelnie.
Amennyiben a nyilatkozattevő vagy képviselője által aláírt nyilatkozat benyújtásra kerül egy vámhivatalhoz, az azt jelzi, hogy az érintett személy bejelenti a kérdéses árukat az alkalmazott eljárásra, és – a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül – a tagállamok hatályos rendelkezései szerint felelősséget vállal a következők tekintetében:
— a nyilatkozatban megadott adatok pontossága,
— a csatolt okmányok hitelessége,
— a kérdéses áruknak a szóban forgó eljárás alá vonásával járó, az érintett eljárás szerinti összes kötelezettség betartása.
A főkötelezett a saját vagy, adott esetben, meghatalmazott képviselőjének aláírásával felelősséget vállal a Vámkódexben és ebben a rendeletben megállapított, valamint a fenti B. pontban felsorolt, a közösségi árutovábbításra vonatkozó rendelkezések értelmében a közösségi árutovábbítási eljárás valamennyi adatával kapcsolatban.
Ami a közösségi árutovábbítási eljárás céljából és a rendeltetési helyen végzett alakiságokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a műveletben részt vevő minden személy érdeke, hogy ellenőrizze nyilatkozatának tartalmát. Ha az érintett személy eltérést talál az általa bejelenteni szándékozott áru és az alkalmazott nyomtatványra már beírt adatok között, arról a vámhatóságot azonnal tájékoztatnia kell. Ilyen esetekben a nyilatkozatot új nyomtatványon kell benyújtani.
Ha a III. cím eltérő rendelkezést nem tartalmaz, amennyiben egy rovatot nem kell használni, azt üresen kell hagyni.
II. CÍM AZ EGYES ROVATOKBAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK
A. A KIVITELRE/FELADÁSRA, ELŐFINANSZÍROZOTT ÁRUK KIVITELI CÉLÚ VÁMRAKTÁROZÁSÁRA, ÚJRAKIVITELRE, PASSZÍV FELDOLGOZÁSRA, KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSRA ÉS/VAGY ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ALAKISÁGOK
1. rovat: Nyilatkozat
Az első alrovatba írja be a megfelelő közösségi kódot a 38. melléklet szerint.
A második alrovatban tüntesse fel a megfelelő nyilatkozattípust a 38. melléklet szerinti közösségi kódok használatával.
A harmadik alrovatba írja be a megfelelő közösségi kódot a 38. melléklet szerint.
2. rovat: Feladó/exportőr
Ebbe a rovatba az illetékes hatóságok által az érintett személy részére adózási, statisztikai vagy más céllal kiadott azonosító számot kell feltüntetni. Az azonosító szám felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen azonosító számmal, a vámigazgatás az adott nyilatkozat céljából kiadhatja azt részére.
E melléklet alkalmazásában az „exportőr” kifejezést a közösségi vámjogszabályokban foglalt meghatározás szerint kell érteni. Ebben az összefüggésben a „feladó” olyan gazdasági szereplőre utal, aki exportőrként jár el a 206. cikk harmadik bekezdése szerinti esetekben.
Adja meg az érintett személy teljes nevét, ill. cégnevét és címét.
Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok előírhatják, hogy ebbe a rovatba a „különféle” szót kell beírni, és a feladók/exportőrök listáját csatolni kell a nyilatkozathoz.
3. rovat: Nyomtatványok
Írja be az aktuális nyomtatványgarnitúra számát a felhasznált nyomtatványgarnitúrák és pótlapok teljes számához viszonyítva. Ha például egy EX nyomtatványról és két EX/c nyomtatványról van szó, az EX nyomtatványon „1/3”-at írjon a rovatba, az első EX/c nyomtatványon „2/3”-at, a második EX/c nyomtatványon pedig „3/3”-at.
Amennyiben a nyilatkozat két darab négy példányból álló nyomtatványgarnitúrából áll egy darab nyolcpéldányos helyett, a két garnitúrát a nyomtatványok számának megjelölésekor egy sorozatnak kell tekinteni.
4. rovat: Rakományjegyzék
Számjeggyel írja be az esetleg csatolt rakományjegyzékek számát vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, kereskedelmi árujegyzékek darabszámát.
5. rovat: Tételszám
Ebben a rovatban a felhasznált nyomtatványokon és pótlapokon (vagy rakomány- vagy egyéb kereskedelmi árujegyzékeken) az érintett személy által bejelentett összes tétel számát kell feltüntetni. A megadott tételszámnak meg kell felelnie a kitöltendő 31. rovatok számának.
6. rovat: Összes csomag száma
Adja meg az adott szállítmányt alkotó csomagok teljes számát.
7. rovat: Hivatkozási szám
A rovatban azt a kereskedelmi hivatkozási számot kell megadni, amelyet az érintett személy rendelt az adott szállítmányhoz. Ez a szám a Unique consignment reference number (UCR) ( 176 ) (egyedi szállítmányhivatkozási szám) alapján is képezhető.
8. rovat: Címzett
Ebben a rovatban azon személy(ek) teljes nevét, ill. cégnevét és pontos címét kell feltüntetni, aki(k) részére az árukat le kell szállítani. Előfinanszírozott áruk kiviteli céllal vámraktárba történő betárolásakor a címzett az előfinanszírozásért felelős személy vagy annak a raktárnak a felelőse, ahol az árut tárolják.
Az azonosító szám(ok) felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek.
Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok előírhatják, hogy ebbe a rovatba a „különféle” szót kell beírni, és a címzettek listáját csatolni kell a nyilatkozathoz.
14. rovat: Nyilatkozattevő/képviselő
Ebbe a rovatba az illetékes hatóságok által az érintett személy részére adózási, statisztikai vagy más céllal kiadott azonosító számot kell feltüntetni. Az azonosító szám felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen azonosító számmal, a vámigazgatás az adott nyilatkozat céljából kiadhatja azt részére.
Adja meg az érintett személy teljes nevét, ill. cégnevét és címét.
Ha a nyilatkozattevő azonos az exportőrrel/feladóval, az „exportőr” vagy „feladó” kifejezéseket kell beírni.
A nyilatkozattevő megjelölésére vagy a képviselő jogállásának meghatározására a 38. mellékletben megadott megfelelő közösségi kódot kell használni.
15. rovat: Feladó/kiviteli ország
A kiviteli alakiságok tekintetében a„tényleges kivitel szerinti tagállam” az a tagállam, ahonnan az árukat először adták fel kiviteli céllal, ha az exportőr nem a kivitel tagállamában letelepedett. Ha másik tagállam nem érintett, akkor a kiviteli tagállam a tényleges kivitel szerinti tagállam.
A 15a. rovatba annak a tagállamnak a 38. melléklet szerinti közösségi kódját kell beírni, ahonnan az árut kiviszik/feladják. Árutovábbítás esetén a 15. rovatba az áru feladásának helyes szerinti tagállamot kell feltüntetni.
17. rovat: Rendeltetési ország
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód használatával a 17a. rovatban jelölje meg a kivinni szándékozott áruknak a kivitel időpontjában ismert végső rendeltetési országának kódját.
18. rovat: A szállítóeszköz azonosítója és honossága induláskor
Ebbe a rovatba írja be annak a szállítóeszköznek az azonosítóját, amelyre az árukat közvetlenül berakodták, amikor a kiviteli vagy árutovábbítási alakiságok végrehajtására sor került, majd a szállítóeszköz honosságát (vagy több szállítóeszköz esetén annak a szállítóeszköznek a honosságát, amely a többi meghajtását biztosítja) a 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával. Például, ha különböző rendszámú vontatót és pótkocsit alkalmaznak, a vontató és a pótkocsi rendszámát és a vontató honosságát kell feltüntetni.
A szóban forgó szállítóeszköztől függően a következő azonosításra szolgáló adatokat lehet beírni:
|
Szállítóeszköz |
Azonosítási mód |
|
Tengeri és belvízi szállítás |
Hajó neve |
|
Légi szállítás |
Járatszám és dátum (ha a járatnak nincs száma, a légi jármű nyilvántartási számát kell beírni) |
|
Közúti szállítás |
Rendszám |
|
Vasúti szállítás |
Vagonszám |
Tranzitműveletek tekintetében azonban, közúti járművekkel szállított konténerekben történő áruszállítás esetén a vámhatóságok felhatalmazhatják a felelős vezetőt, hogy ezen rovatot üresen hagyja, abban az esetben, ha az indulási helyen az árutovábbítási nyilatkozat kiállításakor a logisztikai helyzet nem teszi lehetővé a jármű azonosítójára és honosságára vonatkozó adatok megállapítását, valamint biztosítható, hogy a szállítóeszközre vonatkozó adatok az 55. rovatba utólag bejegyzésre kerülnek.
19. rovat: Szállítótartály/konténer
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával a kiviteli alakiságok lebonyolításakor rendelkezésre álló információk alapján fel kell tüntetni a feltételezett állapotot a Közösség külső határának átlépésekor.
20. rovat: Szállítási feltételek
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok és jelölések alkalmazásával a kereskedelmi szerződésben foglalt feltételekről kell tájékoztatást adni.
21. rovat: A határon átlépő tényleges szállítóeszköz azonosítója és honossága
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával fel kell tüntetni a Közösség külső határát átlépő tényleges szállítóeszköznek az alakiságok elvégzésekor ismert honosságát.
Kombinált szállítás esetén, vagy ha több szállítóeszközt alkalmaznak, tényleges szállítóeszköznek az a szállítóeszköz minősül, amely a hajtóművet szolgáltatja a teljes összetételhez. Például, ha egy tengerjáró hajón lévő teherautóról van szó, akkor a hajó a tényleges szállítóeszköz; ha egy vontatóról és egy pótkocsiról van szó, akkor a vontató a tényleges szállítóeszköz.
A szóban forgó szállítóeszköztől függően a következő azonosításra szolgáló adatokat lehet beírni:
|
Szállítóeszköz |
Azonosítási mód |
|
Tengeri és belvízi szállítás |
Hajó neve |
|
Légi szállítás |
Járatszám és dátum (ha a járatnak nincs száma, a légi jármű nyilvántartási számát kell beírni) |
|
Közúti szállítás |
Rendszám |
|
Vasúti szállítás |
Vagonszám |
22. rovat: A számlán feltüntetett pénznem és teljes összeg
A 38. melléklet szerinti megfelelő kód használatával az első alrovatban meg kell jelölni azt a pénznemet, amelyen a számlát kiállították.
A második alrovatba az összes bejelentett áru számlán feltüntetett árát kell beírni.
23. rovat: Átváltási árfolyam
Ebben a rovatban a számla pénzneme és az adott tagállam pénzneme közti érvényben lévő átváltási árfolyamot kell megadni.
24. rovat: Az ügylet típusa
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok és jelölések alkalmazásával adja meg a vonatkozó ügylet típusát.
25. rovat: Fuvarozási mód a határon
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával írja be annak a tényleges szállítóeszköznek megfelelő szállítási módot, amelyet a Közösség vámterületéről történő kilépéskor várhatóan alkalmazni fognak.
26. rovat: Fuvarozási mód belföldön
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával írja be a feladáskori szállítási módot.
27. rovat: Rakodás helye
Szükség esetén a megfelelő kód alkalmazásával adja meg az alakiságok elvégzésekor ismert azon helyet, ahol az árukat berakodták arra a tényleges szállítóeszközre, amelyen az áruk átlépik a Közösség határát.
29. rovat: Kiléptető vámhivatal
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával meg kell jelölni azt a vámhivatalt, amelynél az áruk a tervek szerint elhagyják a Közösség vámterületét.
30. rovat: Az áruk tárolási helye
Azt a pontos helyet kell beírni, ahol az áruvizsgálat elvégezhető.
31. rovat: Csomagok és árumegnevezés; jelek és számok; szállítótartály/konténer száma; mennyiség és fajta
Ebbe a rovatban fel kell tüntetni a csomagok jeleit, számát, mennyiségét és fajtáját, vagy ömlesztett áruk esetén a nyilatkozattal bejelentett áruk számát, az azonosításukhoz szükséges adatokkal együtt. Az árumegnevezés a kereskedelemben szokásos megnevezést jelenti. Amennyiben a 33. rovatot (vámtarifaszám) ki kell tölteni, úgy a megnevezésnek olyan pontosnak kell lennie, hogy lehetséges legyen az áruk besorolása. Ennek a rovatnak tartalmaznia kell továbbá a bármely különös jogi szabályozás által előírt adatokat. A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kóddal meg kell jelölni a csomagok fajtáját.
Szállítótartály/konténer használata esetén azok azonosító jeleit ebben a rovatban kell feltüntetni.
32. rovat: Tételsorszám
Az 5. rovatra vonatkozó útmutatásban leírtak szerint adja meg az aktuális tétel számát a nyomtatványokon és a pótlapokon bejelentett összes tételsor számához viszonyítva.
33. rovat: Vámtarifaszám
Adja meg a szóban forgó tételre vonatkozó megfelelő vámtarifaszámot a 38. mellékletben foglaltak szerint.
34. rovat: Származási ország kódja
A 34a. rovatban a Vámkódex II. címében meghatározottak szerinti származási ország 38. mellékletben szereplő közösségi kódját kell feltüntetni.
Az adott áru feladási vagy előállítási régióját a 34b. rovatba kell beírni.
35. rovat: Bruttó tömeg (kg)
Kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban megnevezett áru bruttó tömegét. A bruttó tömeg az áruk teljes tömegét jelenti a csomagolással együtt, kivéve a szállítótartályokat és egyéb szállítóberendezéseket.
Amennyiben valamely árutovábbítási nyilatkozat több árutípusra vonatkozik, elegendő az összes bruttó tömeget csak az első 35. rovatba beírni, és a többi 35. rovatot üresen kell hagyni. A tagállamok kiterjeszthetik e szabályt az I. cím B. pontjában szereplő táblázat A–E, illetve G oszlopában jelölt eljárásokra.
Az 1 kg-ot meghaladó bruttó tömeg esetén a mértékegység (kg) tört része kerekíthető az alábbiak szerint:
— 0,001–0,499: lefelé kell kerekíteni a legközelebbi egész kg-ig,
— 0,5–0,999: felfelé kell kerekíteni a legközelebbi egész kg-ig.
Ha a bruttó tömeg kevesebb mint 1 kg, akkor 0,xyz-ként kell bejegyezni (pl.: 0,654, ha a csomag 654 gramm).
37. rovat: Eljárás
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok alkalmazásával fel kell tüntetni azt az eljárást, amelyre az árukat bejelentették.
38. rovat: Nettó tömeg (kg)
Kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban megnevezett áruk nettó tömegét. A nettó tömeg az áruk tömege csomagolás nélkül.
40. rovat: Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány
A 38. melléklet szerinti közösségi kódok alkalmazásával adja meg a harmadik országba irányuló kivitel vagy – adott esetben – egy tagállamba történő feladást megelőző eljárásra vonatkozó okmányok azonosító adatait.
Ha a vámáru-nyilatkozat olyan árukra vonatkozik, amelyeket B. típusú vámraktárban végzett vámraktározási eljárás lezárásaként újra kivisznek, az áruk ezen eljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatnak az azonosító számát kell megadni.
Áruk közösségi továbbítási eljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozat esetén meg kell adni megelőző vámjogi rendeltetésre vagy a vonatkozó vámokmányokra való hivatkozást. Ha nem számítógépesített árutovábbítási eljárás esetén egynél több hivatkozást kellene beírni, a tagállamok előírhatják, hogy ebbe a rovatba a „különféle” szót kell beírni, és a hivatkozások listáját csatolni kell az árutovábbítási nyilatkozathoz.
41. rovat: Kiegészítő mértékegység
Ahol szükséges, be kell írni a szóban forgó tétel mennyiségét az árunómenklatúrában feltüntetett mértékegységben kifejezve.
44. rovat: Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok alkalmazásával meg kell jelölni az alkalmazandó különös szabályokban előírt adatokat, valamint a vámáru-nyilatkozat alátámasztására benyújtott okmányok hivatkozási adatait, beleértve a T5 ellenőrző példányok sorszámát.
A „K.M. kód” (Különleges megjegyzés) alrovat használata tilos.
Amennyiben a vámraktározási eljárást lezáró újrakiviteli nyilatkozatot más vámhivatalban nyújtják be, mint a felügyeletet ellátó vámhivatal, be kell írni a felügyeletet ellátó vámhivatal teljes nevét és pontos címét.
Az olyan vámáru-nyilatkozatokon, amelyeket azon tagállamokban nyújtottak be, amelyek az euró bevezetésének átmeneti időszakasza alatt a gazdálkodóknak lehetővé teszik az euró alkalmazását vámáru-nyilatkozataik megtételekor, ebbe a rovatba – lehetőleg a jobb alsó sarokban levő alrovatba – be kell írni a használt pénznem (a nemzeti pénznem vagy az euró) jelölését.
A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy e jelzést csak a nyilatkozaton szereplő áruk első tétele esetében kell feltüntetni a 44. rovatban. Ebben az esetben ezt a nyilatkozaton szereplő összes árutételre érvényesnek kell tekinteni.
Ezt a jelet a pénznemek ISO-alpha-3 kódja (ISO 4217) szerint kell feltüntetni.
46. rovat: Statisztikai érték
A 44. rovatban kóddal jelzett pénznemben vagy ennek hiányában a kiviteli alakiságok elvégzésének helye szerinti tagállam pénznemében kifejezett statisztikai értéket kell megadni a hatályos közösségi rendelkezésekkel összhangban.
47. rovat: Fizetendő terhek kiszámítása
Meg kell adni az alkalmazandó teher kiszámításának alapját (érték, tömeg, vagy egyéb). Szükség esetén a 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával az egyes sorokban a következő adatokat kell megadni:
— alkalmazandó teher típusa (pl. jövedéki adó),
— a kiszabás alapja,
— az alkalmazandó teher mértéke,
— a fizetendő teher összege,
— a választott fizetési mód (F.M.).
Az e rovatban szereplő összegeket a 44. rovatban kóddal jelzett pénznemben – vagy ennek hiányában – a kiviteli alakiságok elvégzésének helye szerinti tagállam pénznemében kifejezve kell megadni.
48. rovat: Halasztott fizetés
Ahol alkalmazandó, ott be kell írni a vonatkozó engedély hivatkozási adatait. A halasztott fizetés itt mind a vámok halasztott fizetésére, mind pedig az adófelfüggesztésre vonatkozik.
49. rovat: A raktár megjelölése
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód használatával meg kell jelölni a raktár azonosító számát (megjelölését).
50. rovat: Főkötelezett
Ebben a rovatban meg kel adni a főkötelezett teljes nevét ill. cégnevét és pontos címét, valamint az illetékes hatóság által kiadott azonosító számát, ha van ilyen. Amennyiben alkalmazható, írja be a főkötelezett nevében aláírásra jogosult meghatalmazott képviselő teljes nevét, ill. cégnevét.
A számítógépes rendszerek alkalmazásáról elfogadásra kerülő külön rendelkezések értelmében az érintett személy eredeti, kézzel írt aláírásának azon a példányon kell szerepelnie, amely az indító vámhivatalban marad. Amennyiben a főkötelezett jogi személy, az aláírónak az aláírása mellett a teljes nevét és tisztségét, ill. beosztását is fel kell tüntetnie.
Kivitel esetén a nyilatkozattevő vagy annak képviselője megadhatja egy, a kiléptető vámhivatal illetékességi területén letelepedett személy nevét, ill. cégnevét és címét, akinek az említett vámhivatal által záradékolt nyilatkozat 3. példánya átadható.
51. rovat: Tervezett átléptető vámhivatalok (és országok)
Be kell írni azon EFTA-országok tervezett beléptető vámhivatalainak kódját, amelyeken az áru áthalad, és azt a beléptető vámhivatalt, amelyben az áruk újra belépnek a Közösség vámterületére, miután egy EFTA-ország területén áthaladtak, vagy amennyiben a szállítmány nem a Közösség vagy egy EFTA-ország területén halad át, annak a kiléptető vámhivatalnak a nevét, ahol az áru elhagyja a Közösség területét, és annak a beléptető vámhivatalnak a nevét, ahol az áru újra belép a Közösség területére.
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával jelölje meg a vonatkozó vámhivatalokat.
52. rovat: Biztosíték
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával adja meg a művelethez igénybe vett kezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség típusát, és adott esetben a kezességi tanúsítvány, a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről vagy az egyedi garanciajegy számát és a kezességnyújtás helye szerinti hivatalt.
Amennyiben egy összkezesség, biztosítéknyújtás alóli mentesség vagy egyedi kezesség nem érvényes az EFTA-országok mindegyikében, a „nem érvényes” résznél adja meg az érintett EFTA-ország vagy országok 38. melléklet szerinti közösségi kódját.
53. rovat: Rendeltetési vámhivatal (és ország)
A 38. melléklet szerinti megfelelő kód alkalmazásával meg kell adni azt a vámhivatalt, ahol a közösségi árutovábbítás lezárása céljából az árukat be kell mutatni.
54. rovat: Hely és dátum, nyilatkozattevő/képviselő aláírása és neve
Adja meg a nyilatkozat kitöltésének helyét és idejét.
A számítógépes rendszerek alkalmazásáról elfogadásra kerülő külön rendelkezések értelmében az érintett személy eredeti, kézzel írt aláírásának, amely mellett a teljes nevét is fel kell tüntetni, azon a példányon kell szerepelnie, amely a feladó/kiviteli vámhivatalban marad. Amennyiben az illető jogi személy, az aláírónak az aláírása mellett a teljes nevét és tisztségét, ill. beosztását is fel kell tüntetnie.
B. ALAKISÁGOK A SZÁLLÍTÁS ALATT
Az árukat kísérő egységes vámokmány példányaira bizonyos adatokat rá kell vezetni a között a két időpont között, amikor az áruk elhagyják a kiviteli és/vagy indító vámhivatalt, és amikor megérkeznek a rendeltetési vámhivatalba. Ezek az adatok a szállítási műveletet érintik, és annak a fuvarozónak kell azokat az okmányra vezetni a szállítási művelet során, aki azért a szállítóeszközért felelős, amelyre az árukat közvetlenül berakodták. Az adatok olvasható kézírással is beírhatók; ebben az esetben a nyomtatványt tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.
Ezek az adatok, amelyek csak a 4-es és 5-ös példányokon jelennek meg, a következő rovatokat érintik:
— Átrakodás: az 55. rovatot kell használni.
55. rovat: Átrakodások
E rovat első három sorát a fuvarozónak kell kitöltenie, amennyiben az adott árutovábbítási művelet során az árukat az egyik szállítóeszközről átrakodják egy másikra vagy egyik szállítótartályból/konténerből a másikba.
A fuvarozó nem végezheti el az áruk átrakodását azon tagállam illetékes vámhatóságának az előzetes engedélye nélkül, ahol az átrakodást végre kívánja hajtani.
Amennyiben ezek a hatóságok úgy találják, hogy az árutovábbítási művelet a szokásos módon folytatódhat, az esetleg szükséges intézkedések megtételét követően záradékolják az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát.
— Egyéb események: Ki kell tölteni az 56. rovatot.
56. rovat: Szállítás alatt előforduló egyéb események
A közösségi árutovábbítási eljárásban foglalt kötelezettségeknek megfelelően kell kitölteni ezt a rovatot.
Ha az árukat félpótkocsira rakták, és csak a vontatót cserélik le az úton (az áruk kezelése vagy átrakodása nélkül), ebbe a rovatba kell beírni az új vontató rendszámát. Ilyen esetekben nem szükséges az illetékes hatóságok záradéka.
C. SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSRA, AKTÍV FELDOLGOZÁSRA, IDEIGLENES BEHOZATALRA, VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁSRA, VÁMRAKTÁROZÁSRA ÉS II. TÍPUSÚ ELLENŐRZÉS ALÁ TARTOZÓ VÁMSZABAD TERÜLETRE TÖRTÉNŐ BETÁROLÁSRA VONATKOZÓ ALAKISÁGOK
1. rovat: Nyilatkozat
Az első alrovatba írja be a megfelelő közösségi kódot a 38. melléklet szerint.
A második alrovatban tüntesse fel a nyilatkozattípust a 38. melléklet szerinti közösségi kódok alkalmazásával.
2. rovat: Feladó/exportőr
Az áruk Közösségbe történő behozatala előtti utolsó eladójának teljes nevét, ill. cégnevét és pontos címét kell beírni.
Ahol azonosító szám megadása kötelező, a tagállam mentesítést adhat az érintett személy teljes nevének, ill. cégnevének és pontos címének feltüntetése alól.
Az azonosító szám felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek.
Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok előírhatják, hogy ebbe a rovatba a „különféle” szót kell beírni, és a feladók/exportőrök listáját csatolni kell a nyilatkozathoz.
3. rovat: Nyomtatványok
Írja be az aktuális nyomtatványgarnitúra számát a felhasznált nyomtatványgarnitúrák és pótlapok teljes számához viszonyítva. Ha például egy IM nyomtatványról és két IM/c nyomtatványról van szó, az IM nyomtatványon „1/3”-at írjon a rovatba, az első IM/c nyomtatványon „2/3”-at, a második IM/c nyomtatványon pedig „3/3”-at.
4. rovat: Rakományjegyzék
Számjeggyel írja be az esetleg csatolt rakományjegyzékek számát vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, kereskedelmi árujegyzékek darabszámát.
5. rovat: Tételszám
Ebben a rovatban a felhasznált nyomtatványokon és pótlapokon (vagy rakomány- vagy egyéb kereskedelmi árujegyzékeken) bejelentett összes tétel számát kell feltüntetni. A megadott számnak meg kell felelnie a kitöltendő 31. rovatok számának.
6. rovat: Összes csomag száma
Adja meg az adott szállítmányt alkotó csomagok teljes számát.
7. rovat: Hivatkozási szám
A rovatban azt a kereskedelmi hivatkozási számot kell megadni, amelyet az érintett személy rendelt az adott szállítmányhoz. Ez a szám a Unique consignment reference number (UCR) ( 177 ) (egyedi szállítmányhivatkozási szám) alapján is képezhető.
8. rovat: Címzett
Ebbe a rovatba az illetékes hatóságok által az érintett személy részére adózási, pénzügyi, statisztikai vagy más céllal kiadott azonosító számot kell feltüntetni. Az azonosító szám felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen azonosító számmal, a vámigazgatás az adott nyilatkozat céljából kiadhatja azt részére.
Adja meg az érintett személy teljes nevét, ill. cégnevét és címét.
Amennyiben a vámraktározási eljárás során az árut privát vámraktárba helyezik (C, D vagy E típus), adja meg a behelyező teljes nevét és címét, ahol nem ő a nyilatkozattevő.
Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok előírhatják, hogy ebbe a rovatba a „különféle” szót kell beírni, és a címzettek listáját csatolni kell a nyilatkozathoz.
12. rovat: Értékre vonatkozó adatok
Ebben a rovatban az értékre vonatkozó adatokat kell megadni, pl. annak az engedélynek a hivatkozási számát, amely alapján a vámhatóság eltekinthet a vámértékbevallás (D.V.1. nyomtatvány) valamennyi vámáru-nyilatkozathoz előírt benyújtásától, vagy a korrekció adatait.
14. rovat: Nyilatkozattevő/képviselő
Ebbe rovatba az illetékes hatóságok által az érintett személy részére adózási, statisztikai vagy más céllal kiadott azonosító számot kell feltüntetni. Az azonosító szám felépítésének meg kell felelnie a 38. mellékletben meghatározott feltételeknek. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen azonosító számmal, a vámigazgatás az adott nyilatkozat céljából kiadhatja azt részére.
Adja meg az érintett személy teljes nevét, ill. cégnevét és pontos címét.
Ha a nyilatkozattevő azonos a címzettel, a „címzett” szót kell beírni.
A nyilatkozattevő megjelölésére vagy a képviselő jogállásának meghatározására a 38. mellékletben megadott megfelelő közösségi kódot kell használni.
15. rovat: Feladó/kiviteli ország
Ha valamely közbenső országban nem történt a szállítással össze nem függő útmegszakítás vagy jogcselekmény, a 15a. rovatba annak az országnak a 38. melléklet szerinti közösségi kódját kell beírni, ahonnan az árut először feladták a behozatali tagállamba. Ilyen útmegszakítás vagy jogcselekmény esetén az utolsó közbenső országot kell feladó/kiviteli országnak tekinteni.
17. rovat: Rendeltetési ország
A 38. melléklet szerinti megfelelő kód használatával a 17a. rovatban jelölje meg az áruknak a behozataluk időpontjában ismert végső rendeltetési országának kódját.
Az adott áru rendeltetési régióját a 17b. rovatba kell beírni.
18. rovat: A szállítóeszköz azonosítója és honossága érkezéskor
Ebbe a rovatba írja be annak a szállítóeszköznek az azonosítóját, amelyre az árukat közvetlenül berakodták, amikor az árukat bemutatják azon vámhivatalnál, ahol a rendeltetési alakiságok végrehajtására sor kerül. Ha különböző rendszámú vontatót és pótkocsit alkalmaznak, a vontató és a pótkocsi rendszámát egyaránt fel kell tüntetni.
A szóban forgó szállítóeszköztől függően a következő azonosításra szolgáló adatokat lehet beírni:
|
Szállítóeszköz |
Azonosítási mód |
|
Tengeri és belvízi szállítás |
Hajó neve |
|
Légi szállítás |
Járatszám és dátum (ha a járatnak nincs száma, a légi jármű nyilvántartási számát kell beírni) |
|
Közúti szállítás |
Rendszám |
|
Vasúti szállítás |
Vagonszám |
19. rovat: Szállítótartály/konténer
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával fel kell tüntetni a Közösség külső határának átlépésekor fennálló állapotot.
20. rovat: Szállítási feltételek
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok és jelölések alkalmazásával a kereskedelmi szerződésben foglalt feltételekről kell tájékoztatást adni.
21. rovat: A határon átlépő tényleges szállítóeszköz azonosítója és honossága
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával fel kell tüntetni a Közösség külső határát átlépő tényleges szállítóeszköz honosságát.
Kombinált szállítás esetében, vagy ha több szállítóeszközt alkalmaznak, tényleges szállítóeszköznek az a szállítóeszköz minősül, amely a hajtóművet szolgáltatja a teljes összetételhez. Például, ha egy tengerjáró hajón lévő teherautóról van szó, akkor a hajó a tényleges szállítóeszköz; ha egy vontatóról és egy pótkocsiról van szó, akkor a vontató a tényleges szállítóeszköz.
22. rovat: A számlán feltüntetett pénznem és teljes összeg
A 38. melléklet szerinti megfelelő kód használatával az első alrovatban meg kell jelölni azt a pénznemet, amelyen a számlát kiállították.
A második alrovatba az összes bejelentett áru számlán feltüntetett árát kell beírni.
23. rovat: Átváltási árfolyam
Ebben a rovatban a számla pénzneme és az adott tagállam pénzneme közti érvényben lévő átváltási árfolyamot kell megadni.
24. rovat: Az ügylet típusa
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódok és jelölések alkalmazásával adja meg a vonatkozó ügylet típusát.
25. rovat: Fuvarozási mód a határon
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával írja be annak a tényleges szállítóeszköznek megfelelő szállítási módot, amellyel az áruk beléptek a Közösség vámterületére.
26. rovat: Fuvarozási mód belföldön
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával írja be az érkezéskori szállítási módot.
29. rovat: Beléptető vámhivatal
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával meg kell jelölni azt a vámhivatalt, amelynél az áruk beléptek a Közösség vámterületére.
30. rovat: Az áruk tárolási helye
Azt a pontos helyet kell beírni, ahol az áruvizsgálat elvégezhető.
31. rovat: Csomagok és árumegnevezés; jelek és számok; szállítótartály/konténer száma; mennyiség és fajta
Ebben a rovatban fel kell tüntetni a csomagok jeleit, számát, mennyiségét és fajtáját, vagy ömlesztett áruk esetén a nyilatkozattal bejelentett áruk számát, az azonosításukhoz szükséges adatokkal együtt. Az árumegnevezés a kereskedelemben szokásos megnevezést jelenti. Nem közösségi áruk A, B, C, E vagy F típusú vámraktárba betárolása kivételével a megnevezésnek olyan pontosnak kell lennie, hogy lehetséges legyen az áruk azonnali és egyértelmű azonosítása és besorolása. Ennek a rovatnak tartalmaznia kell továbbá a bármely különös jogi szabályozás (pl. hozzáadottérték-adó [HÉA], jövedéki adók) által előírt adatokat. A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kóddal meg kell jelölni a csomagok fajtáját.
Szállítótartály/konténer használata esetén azok azonosító jeleit ebben a rovatban kell feltüntetni.
32. rovat: Tételsorszám
Az 5. rovatra vonatkozó útmutatásban leírtak szerint adja meg az aktuális tétel számát a nyomtatványokon és a pótlapokon bejelentett összes tételsor számához viszonyítva.
33. rovat: Vámtarifaszám
Adja meg a szóban forgó tételre vonatkozó megfelelő vámtarifaszámot a 38. mellékletben foglaltak szerint. A tagállamok előírhatják, hogy a jövedéki adóra vonatkozó külön nómenklatúrát be kell írni az ötödik alrovatba.
34. rovat: Származási ország kódja
A 34a. rovatban a Vámkódex II. címében meghatározottak szerinti származási ország 38. mellékletben szereplő közösségi kódját kell feltüntetni.
35. rovat: Bruttó tömeg (kg)
Kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban megnevezett áru bruttó tömegét. A bruttó tömeg az áruk teljes tömegét jelenti a csomagolással együtt, kivéve a szállítótartályokat és egyéb szállítóberendezéseket.
Amennyiben a vámáru-nyilatkozat több árutípusra vonatkozik, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az I. cím B. pontjában szereplő táblázat H–K oszlopában jelölt eljárásokra elegendő az összes bruttó tömeget csak az első 35. rovatba kell beírni, és a többi 35. rovatot nem kell kitölteni.
Az 1 kg-ot meghaladó bruttó tömeg esetén a mértékegység (kg) tört része kerekíthető az alábbiak szerint:
— 0,001–0,499: lefelé kell kerekíteni a legközelebbi egész kg-ig;
— 0,5–0,999: felfelé kell kerekíteni a legközelebbi egész kg-ig.
— Ha a bruttó tömeg kevesebb, mint 1 kg, akkor 0,xyz-ként kell bejegyezni (pl.: 0,654, ha a csomag 654 gramm).
36. rovat: Preferencia
Ez a rovat az áruk tarifális elbánásáról tartalmaz adatokat. Ha használata az I. cím B. pontjában szereplő táblázat alapján kötelező, akkor is ki kell tölteni, ha nem kérelmeznek preferenciális elbánást. Azonban a Közösség vámterületének olyan részei közötti áruforgalomban, amelyek közül az egyikre a 77/388/EGK tanácsi irányelv rendelkezései alkalmazandók, míg a másikra ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, illetve a vámterület olyan részei közötti kereskedelem vonatkozásában, amelyekre a fenti rendelkezések nem vonatkoznak, ezt a rovatot tilos kitölteni. E rovatba a 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kódot kell beírni.
A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában rendszeresen közzéteszi az ebben az esetben alkalmazandó kódok kombinációs lehetőségeit tartalmazó listát a szükséges példákkal és magyarázatokkal együtt.
37. rovat: Eljárás
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával fel kell tüntetni azt az eljárást, amelyre az árukat bejelentették.
38. rovat: Nettó tömeg (kg)
Kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban megnevezett áruk nettó tömegét. A nettó tömeg az áruk tömege csomagolás nélkül.
39. rovat: Kontingens
Annak a vámkontingensnek a számát kell beírni, amelyet a nyilatkozattevő igénybe kíván venni.
40. rovat: Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány
A 38. melléklet szerinti közösségi kódok alkalmazásával adja meg a behozatali tagállamban használt gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy bármely megelőző eljárásra vonatkozó okmány azonosító adatait.
41. rovat: Kiegészítő mértékegység
Ahol szükséges, be kell írni a szóban forgó tétel mennyiségét az árunómenklatúrában feltüntetett mértékegységben kifejezve.
42. rovat: Tételsor ára
Adja meg az adott tételsorban megnevezett árucikkek árát.
43. rovat: Értékelési mód (É.M.)
A 38. melléklet szerinti megfelelő kód alkalmazásával adja meg az értékeléshez használt módszert.
44. rovat: Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek
A 38. melléklet szerinti megfelelő kódok alkalmazásával meg kell jelölni az alkalmazandó különös szabályokban előírt adatokat, valamint a vámáru-nyilatkozat alátámasztására benyújtott okmányok hivatkozási adatait, beleértve a T5 ellenőrző példányok sorszámát.
A „K.M. kód” (Különleges megjegyzés) alrovat használata tilos.
Amennyiben a vámraktározási eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot más vámhivatalban nyújtják be, mint a felügyeletet ellátó vámhivatal, be kell írni a felügyeletet ellátó vámhivatal teljes nevét és teljes címét.
Az olyan vámáru-nyilatkozatokon, amelyeket azon tagállamokban nyújtottak be, amelyek az euró bevezetésének átmeneti időszakasza alatt a gazdálkodóknak lehetővé teszik az euró alkalmazását vámáru-nyilatkozataik megtételekor, ebbe a rovatba – lehetőleg a jobb alsó sarokban levő alrovatba – be kell írni a használt pénznem (a nemzeti pénznem vagy az euró) jelölését.
A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy e jelzést csak a nyilatkozaton szereplő áruk első tétele esetében kell feltüntetni a 44. rovatban. Ebben az esetben ezt az információt a nyilatkozaton szereplő összes árutételre érvényesnek kell tekinteni.
Ezt a jelet a pénznemek ISO-alpha-3 kódja (ISO 4217) szerint kell feltüntetni.
45. rovat: Korrekció
Ebben a rovatban kell megadni az érték korrekciójára vonatkozó adatokat, ha a nyilatkozat mellé nem csatoltak vámértékbevallást (D.V.1. nyomtatványt). Az e rovatban feltüntetésre kerülő összegeket a 44. rovatban kóddal jelzett pénznemben – vagy ennek hiányában – a behozatali alakiságok elvégzésének helye szerinti tagállam pénznemében kifejezve kell megadni.
46. rovat: Statisztikai érték
A 44. rovatban kóddal jelzett pénznemben – vagy ennek hiányában – a behozatali alakiságok elvégzésének helye szerinti tagállam pénznemében kifejezett statisztikai értéket kell megadni a hatályos közösségi rendelkezésekkel összhangban.
47. rovat: Fizetendő terhek kiszámítása
Meg kell adni az alkalmazandó teher kiszámításának alapját (érték, tömeg vagy egyéb). Szükség esetén a 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód alkalmazásával az egyes sorokban a következő adatokat kell megadni:
— alkalmazandó közteher típusa (pl. jövedéki adó, hozzáadottérték-adó stb.),
— a kiszabás alapja,
— az alkalmazandó teher mértéke,
— a fizetendő teher összege,
— a választott fizetési mód (F.M.).
Az e rovatban szereplő összegeket a 44. rovatban kóddal jelzett pénznemben – vagy ennek hiányában – a behozatali alakiságok elvégzésének helye szerinti tagállam pénznemében kifejezve kell megadni.
48. rovat: Halasztott fizetés
Ahol alkalmazandó, ott be kell írni a vonatkozó engedély hivatkozási adatait. A halasztott fizetés itt mind a vámok halasztott fizetésére, mind pedig az adófelfüggesztésre vonatkozik.
49. rovat: A raktár megjelölése
A 38. melléklet szerinti megfelelő közösségi kód használatával meg kell jelölni a raktár azonosító számát (megjelölését).
54. rovat: Hely és dátum, nyilatkozattevő/képviselő aláírása és neve
Adja meg a nyilatkozat kitöltésének helyét és idejét.
A számítógépes rendszerek alkalmazásáról elfogadásra kerülő külön rendelkezések értelmében az érintett személy eredeti, kézzel írt aláírásának, amely mellett a teljes nevét is fel kell tüntetni, azon a példányon kell szerepelnie, amely a behozatali vámhivatalban marad. Amennyiben az illető jogi személy, az aláírónak az aláírása mellett a teljes nevét és tisztségét, ill. beosztását is fel kell tüntetnie.
III. CÍM A PÓTLAPOKRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK
|
A. |
Pótlapokat csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a vámáru-nyilatkozat egynél több tételre vonatkozik (vö. 5. rovat). Ezeket az IM, EX, illetve EU vagy CO nyomtatványokkal együtt kell bemutatni. |
|
B. |
Az I. és II. címben foglalt útmutatásokat a pótlapokra is alkalmazni kell. Azonban: — az 1. rovat első alrovatának tartalmaznia kell az „IM/c”, az „EX/c”, illetve az „EU/c” (vagy adott esetben a „CO/c”) jelöléseket. Ez az alrovat csak akkor maradhat üresen, ha: — a nyomtatványt csak közösségi árutovábbítási eljárásra használják; ebben az esetben az érintett árura alkalmazandó közösségi árutovábbítási eljárástól függően az 1. rovat harmadik alrovatában „T1bis”, „T2bis”, „T2Fbis” vagy „T2SMbis” jelölést kell alkalmazni, — a nyomtatványt kizárólag az áru közösségi helyzetének igazolására használják; ebben az esetben az érintett áru helyzetétől függően a rovat harmadik alrovatában „T2Lbis”, „T2LFbis” vagy „T2LSMbis” jelölést kell alkalmazni, — a tagállamok eldönthetik, hogy alkalmazzák-e a 2/8 rovatot; ebben a rovatban csak az érintett személy nevét és esetlegesen az azonosító számát kell feltüntetni, — a 47. rovat „összesítés” részében a felhasznált IM és IM/c, EX és EX/c, illetve EU és EU/c (vagy adott esetben (CO és CO/c) nyomtatványok alá tartozó összes tétel végső összegzését kell megadni. Ezért azt csak az IM, EX, illetve EU (vagy adott esetben CO) nyomtatványokhoz csatolt utolsó IM/c, EX/c, illetve EU/c (vagy adott esetben CO/c) nyomtatványon kell kitölteni az egyes teherfajtánként fizetendő teljes összeg megadásával. |
|
C. |
Amennyiben pótlapok alkalmazására kerül sor, — az összes ki nem töltött 31. rovatot (csomagok és árumegnevezés) át kell húzni a további felhasználás megakadályozása céljából, — ha az 1. rovat harmadik alrovata a „T” jelzést tartalmazza, a használt árutovábbítási nyilatkozaton feltüntetett áru első tételének 32. (Tételsorszám), 33. (Vámtarifaszám), 35. (Bruttó tömeg [kg]), 38. (Nettó tömeg [kg]), 40. (Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány) és a 44. (Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek) rovatát át kell húzni, és ezen okmány első 31. rovata (csomagok és árumegnevezés) nem használható a jelek, a számok, a csomagok mennyisége és fajtája vagy az árumegnevezés feltüntetésére. Az ilyen okmány 31. rovatában megfelelően hivatkozni kell a T1bis, T2bis, T2Fbis vagy T2SMbis jelzésekkel ellátott pótlapok számára. |
37a. MELLÉKLET
MAGYARÁZAT AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATOK EDI-SZABVÁNYÜZENETEK CSERÉJÉVEL TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁHOZ
(EDI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZAT)
I. CÍM
Általános feltételek
Az EDI árutovábbítási nyilatkozat a 37. és 38. mellékletekben meghatározott módon az egységes vámokmány (EV) különböző rovataiba bevezetett adatokon alapul, szükség esetén kóddal kiegészítve vagy azzal helyettesítve.
Ez a melléklet kizárólag azokat a különös alapelőírásokat tartalmazza, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor az alakiságokat az EDI-szabványüzenetek cseréjével végzik el. Ezenkívül a 37c. mellékletben megadott kiegészítő kódok alkalmazandók. A 37. és 38. mellékletet alkalmazni kell az EDI árutovábbítási nyilatkozatra, ha ez a melléklet vagy a 37c. melléklet másként nem rendelkezik.
Az EDI árutovábbítási nyilatkozat részletes szerkezete és tartalma a rendszer megfelelő működtetésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok által a főkötelezett felé továbbított műszaki előírásokat követi. Ezek az előírások az ebben a mellékletben megállapított követelményeken alapulnak.
Ez a melléklet leírja az információcsere szerkezetét. Az árutovábbítási nyilatkozat adatcsoportokba szerveződik, amelyek adat attribútumokat tartalmaznak. Az attribútumokat oly módon kell csoportosítani, hogy azok koherens logikai tömböket képezzenek az üzeneten belül. Egy adatcsoport behúzása azt jelzi, hogy az adatcsoport egy kisebb behúzású adatcsoport alá tartozik.
Amennyiben rendelkezésre áll, fel kell tüntetni az EV megfelelő rovatának számát.
A szám kifejezés az adatcsoport magyarázatában azt jelzi, hogy az adatcsoport hány alkalommal használható az árutovábbítási nyilatkozatban.
A „típus/hosszúság” kifejezés az adat attribútumának magyarázatában az adat típusára és adat hosszúságára vonatkozó követelményeket jelzi. Az adat típusának kódjai a következők:
|
a |
alfabetikus |
|
n |
numerikus |
|
an |
alfanumerikus |
A kódot követő szám a megengedett adathosszúságot jelzi. A következő alkalmazandó.
A hosszúság jelzése előtti szabadon választható két pont azt jelenti, hogy az adatoknak nincs rögzített hosszúsága, de legfeljebb csak a hosszúság jelzésben meghatározott számjegyből állhatnak. Az adathosszúságban lévő vessző azt jelenti, hogy az attribútum tartalmazhat tizedes jegyeket, a vessző előtti számjegy az attribútum teljes hosszát jelzi, a vessző utáni számjegy a tizedesvessző utáni számjegyek maximális számát jelzi.
II. CÍM
Az EDI árutovábbítási nyilatkozat szerkezete
A. Az adatcsoportok táblázata
ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET
KERESKEDŐ Feladó
KERESKEDŐ Címzett
ÁRUTÉTEL
— KERESKEDŐ Feladó
— KERESKEDŐ Címzett
— KONTÉNEREK
— ÉRZÉKENY ÁRUK - KÓDOK (SGI KÓDOK)
— CSOMAGOK
— HIVATKOZÁS ELŐZŐ ELJÁRÁSRA
— BENYÚJTOTT OKMÁNYOK/IGAZOLÁSOK
— KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉSEK
INDÍTÓ VÁMHIVATAL
KERESKEDŐ Főkötelezett
KÉPVISELŐ
Átléptető VÁMHIVATAL
Rendeltetési VÁMHIVATAL
KERESKEDŐ Engedélyezett címzett
ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE
VÁMZÁR-INFORMÁCIÓ
— VÁMZÁRAK AZONOSÍTÓ SZÁMA (ID)
BIZTOSÍTÉK
— BIZTOSÍTÉKHIVATKOZÁS
— ÉRVÉNYESSÉG KORLÁTOZÁSA (EK)
— ÉRVÉNYESSÉG KORLÁTOZÁSA (NEM EK)
B. Az árutovábbítási nyilatkozat adatainak részletei
ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET
Szám: 1
Az adatcsoportot használni kell.
LRN
Típus/hosszúság: an..22
A helyi hivatkozási számot (LRN) kell használni. Ezt nemzeti szinten határozzák meg, és a felhasználó az illetékes hatóságokkal egyetértésben adja meg minden egyes nyilatkozat azonosítására.
Nyilatkozattípus
(1. rovat)
Típus/hosszúság: an..5
Az attribútumot használni kell.
▼M22 —————
A tételek teljes száma
(5. rovat)
Típus/hosszúság: n..5
Az attribútumot használni kell.
Összes csomag száma
(6. rovat)
Típusa/hosszúság: n ..7
Az attribútum megadása nem kötelező. Az összes csomag száma megegyezik az összes „Csomagok száma”, az összes „Darabszám” attribútum értékének, továbbá a minden egyes bejelentett „ömlesztett” szállítmányra vonatkozó „1” értékek összegével.
Feladó ország
(15a. rovat)
Típus/hosszúság: a2
Az attribútumot használni kell, ha csak egy feladó országot jelentenek be. A 37c. mellékletben megadott országkódokat kell használni. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „Feladó ország” attribútuma nem használható. Ha egynél több feladó országot jelentenek be, az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport ezen attribútuma nem használható. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „Feladó ország” attribútumát kell használni.
Rendeltetési ország
(17a. rovat)
Típus/hosszúság: a2
Az attribútumot használni kell, ha csak egy rendeltetési országot jelentenek be. A 37c. mellékletben megadott országkódokat kell használni. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „Rendeltetési ország” attribútuma nem használható. Ha egynél több rendeltetési országot jelentenek be, az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport ezen attribútuma nem használható. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „Rendeltetési ország” attribútumát kell használni.
Azonosító induláskor
(18. rovat)
Típus/hosszúság: an..27
A jellemzőt a 37. melléklet szerint kell használni.
Azonosító induláskor LNG
Típus/hosszúság: a2
A nyelv (LNG) meghatározására a 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.
Honosság induláskor
(18. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni a 37. melléklet szerint.
Konténer
(19. rovat)
Típus/hosszúság: n1
A következő kódokat kell használni:
0 : nem
1 : igen.
Honosság határátlépéskor
(21. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni a 37. melléklet szerint.
Azonosító határátlépéskor
(21. rovat)
Típus/hosszúság: an..27
A tagállamok számára ennek az attribútumnak a használata a 37. melléklet szerint szabadon választható.
Azonosító határátlépéskor LNG
Típus/hosszúság: a2
A nyelv (LNG) meghatározására a 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.
A szállítás típusa határátlépéskor
(21. rovat)
Típus/hosszúság: n..2
A tagállamok számára ennek az attribútumnak a használata a 37. melléklet szerint szabadon választható.
Fuvarozási mód a határon
(25. rovat)
Típus/hosszúság: n..2
A tagállamok számára ennek az attribútumnak a használata a 37. melléklet szerint szabadon választható.
Fuvarozási mód belföldön
(26. rovat)
Típus/hosszúság: n..2
A tagállamok számára ennek az attribútumnak a használata szabadon választható. Amennyiben használják, a 38. mellékletben megadott, a 25. rovatra vonatkozó útmutató szerint kell használni.
Rakodás helye
(27. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
A tagállamok számára ennek az attribútumnak a használata szabadon választható.
Megállapodott tárolási hely kódja
(30. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum nem használható, ha az „ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE” adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a kódolt formában történő pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az „Áruk megállapodott tárolási helye”/„Megállapodott tárolási hely kódja”, „Az áruk engedélyezett tárolási helye” és a „Vámkirendeltség” attribútumok nem használhatók egyszerre.
Áruk megállapodott tárolási helye
(30. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútum nem használható, ha az „ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE” adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az „Áruk megállapodott tárolási helye”/„Megállapodott tárolási hely kódja”, „Az áruk engedélyezett tárolási helye” és a „Vámkirendeltség” attribútumok nem használhatók egyszerre.
Áruk megállapodott tárolási helye LNG (30. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A nyelv (LNG) meghatározására a 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.
Az áruk engedélyezett tárolási helye
(30. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum szabadon választható, ha az „ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE” adatcsoportot használják. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Ha az „ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE” adatcsoportot nem használják, az attribútum nem használható. Az „Áruk megállapodott tárolási helye”/„Megállapodott tárolási hely kódja”, „Az áruk engedélyezett tárolási helye” és a „Vámkirendeltség” attribútumok nem használhatók egyszerre.
Vámvizsgálatot végző vámhivatal
(30. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum nem használható, ha az „ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE” adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a kódolt formában történő pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az „Áruk megállapodott tárolási helye”/„Megállapodott tárolási hely kódja”, „Az áruk engedélyezett tárolási helye” és a „Vámkirendeltség” attribútumok nem használhatók egyszerre.
Bruttó össztömeg
(35. rovat)
Típus/hosszúság: n..11,3
Az attribútumot használni kell.
NCTS kísérő okmány nyelvkódja
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni az árutovábbítási kísérő okmány (NCTS kísérő okmány) nyelvének meghatározására.
A párbeszéd nyelvének jelzése induláskor
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkód használata szabadon választható. Ha ezt az attribútumot nem használják, a rendszer az indító vámhivatal alapértelmezés szerinti nyelvét használja.
A nyilatkozat dátuma
(50. rovat)
Típus/hosszúság: n8
Az attribútumot használni kell.
A nyilatkozat helye
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
A nyilatkozat helye LNG
Típus/hosszúság: a2
A megfelelő üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározására 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni.
KERESKEDŐ Feladó
(2. rovat)
Szám: 1
Ezt az adatcsoportot akkor használják, ha csak egy feladót jelentenek be. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „KERESKEDŐ Feladó” adatcsoportja nem használható.
Név
(2. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Utca és házszám
(2. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Ország
(2. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni.
Postai irányítószám
(2. rovat)
Típus/hosszúság: an..9
Az attribútumot használni kell.
Város
(2. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.
TIN (adószám)
(2. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum használata szabadon választható a tagállamok számára a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.
KERESKEDŐ Címzett
(8. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot akkor kell használni, ha csak egy címzettet jelentettek be és az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Rendeltetési ország” attribútuma egy tagállamot vagy egy EFTA-országot tartalmaz. Ebben az esetben az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „KERESKEDŐ Címzett” adatcsoportja nem használható.
Név
(8. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Utca és házszám
(8. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Ország
(8. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni.
Postai irányítószám
(8. rovat)
Típus/hosszúság: an..9
Az attribútumot használni kell.
Város
(8. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.
TIN (adószám)
(8. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum használata szabadon választható a tagállamok számára a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.
ÁRUTÉTEL
Szám: 999
Az adatcsoportot használni kell.
Nyilatkozattípus
(ex 1. rovat)
Típus/hosszúság: an..5
Az attribútumot használni kell, ha az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Nyilatkozattípus” attribútumában a „T-” kódot használták. Más esetekben ezt az attribútumot nem lehet használni.
Feladó ország
(ex 15a. rovat)
Típus/hosszúság: a2
Az attribútumot használni kell, ha egynél több feladó országot jelentettek be. A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni. Az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Feladó ország” attribútuma nem használható. Ha csak egy feladó országot jelentettek be, akkor az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport vonatkozó attribútumát kell használni.
Rendeltetési ország
(ex 17a. rovat)
Típus/hosszúság: a2
Az attribútumot használni kell, ha egynél több rendeltetési országot jelentettek be. A 37c mellékletben megadott országkódot kell használni. Az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Rendeltetési ország” attribútuma nem használható. Ha csak egy rendeltetési országot jelentettek be, akkor az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport vonatkozó attribútumát kell használni.
Árumegnevezés
(31. rovat)
Típus/hosszúság: an..140
Az attribútumot használni kell.
Árumegnevezés LNG
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a megfelelő üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározására.
Tételsorszám
(32. rovat)
Típus/hosszúság: n..5
Az attribútumot használni kell akkor is, ha az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Tételek összes száma” attribútuma az „1” számot tartalmazza. Ebben az esetben az „1” számot kell használni ezen attribútum vonatkozásában. A nyilatkozatban minden egyes tételsorszám egyszer fordulhat elő.
Vámtarifaszám
(33. rovat)
Típus/hosszúság: n..8
Az attribútumot a 37. melléklet szerint legalább négy, de legfeljebb nyolc számjegy beírásával kell használni.
Bruttó tömeg
(35. rovat)
Típus/hosszúság: n..11,3
Ez az attribútum szabadon választható, amennyiben az ugyanabban a nyilatkozatban szereplő különböző típusú árukat olyan módon csomagolják egybe, hogy lehetetlen meghatározni az egyes árutípusok bruttó tömegét.
Nettó tömeg
(38. rovat)
Típus/hosszúság: n..11,3
Ennek a attribútumnak a használata a 37. melléklet szerint szabadon választható.
KERESKEDŐ Feladó
(ex 2. rovat)
Szám: 1
A „KERESKEDŐ Feladó” adatcsoportot nem lehet használni, amennyiben csak egy feladót jelentenek be. Ebben az esetben a „KERESKEDŐ Feladó” adatcsoport az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” szintjén kerül felhasználásra.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni.
Típus/hosszúság: an..9
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.
Típus/hosszúság: an..17
Az attribútum használata szabadon választható a tagállamok számára a gazdálkodó adóazonosító számának (TIN) megadására.
KERESKEDŐ Címzett
(ex 8. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot akkor kell használni, ha egynél több címzettet jelentettek be, és az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „Rendeltetési ország” attribútuma egy tagállamot vagy egy EFTA-országot tartalmaz. Amennyiben csak egy címzettet jelentettek be, akkor az „ÁRUTÉTEL” adatcsoport „KERESKEDŐ Címzett” adatcsoportja nem használható.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni.
Típus/hosszúság: an..9
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.
Típus/hosszúság: an..17
A attribútum használata szabadon választható a tagállamok számára a gazdálkodó adóazonosító számának (TIN) megadására.
KONTÉNEREK
(31. rovat)
Szám: 99
Amennyiben az „ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET” adatcsoport „Konténer” attribútuma tartalmazza az „1” kódot, az adatcsoportot használni kell.
Típus/hosszúság: an..11
Az attribútumot használni kell.
ÉRZÉKENY ÁRUK - KÓDOK (SGI-KÓDOK)
(31. rovat)
Szám: 9
Ezt az adatcsoportot kell használni az érzékeny áruk azonosítójának (SGI) beillesztésére, ha az árutovábbítási nyilatkozat a 44c. mellékletben szereplő árukra vonatkozik.
Típus/hosszúság: n..2
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni, ha a vámtarifaszám magában nem elegendő a 44c. mellékletben szereplő áruk azonosításához.
Típus/hosszúság: n..11,3
Az attribútumot használni kell, amennyiben az árutovábbítási nyilatkozat a 44c. mellékletben szereplő árukra vonatkozik.
CSOMAGOK
(31. rovat)
Szám: 99
Az adatcsoportot használni kell.
Típus/hosszúság: an..42
Az attribútumot használni kell, ha a „Csomagok jellege” attribútum a 37c. mellékletben az ömlesztett árukra megadott kódoktól (VQ, VG, VL, VY, VR vagy VO) vagy a „Csomagolatlan” (NE) kódtól eltérő kódot tartalmaz. Ez az attribútum szabadon választható, ha a „Csomagok jellege” attribútum az említett kódok egyikét tartalmazza.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott csomagkódot kell használni.
Típus/hosszúság: an … 2
A 38. melléklet 31. rovatában található csomagolási kódokat kell használni.
Típus/hosszúság: n..5
Az attribútumot használni kell, ha a „Csomagok jellege” attribútum a 37c. mellékletben a „Csomagolatlan” (NE) esetében megadott kódot tartalmaz. Egyéb esetekben ez az attribútum nem használható.
HIVATKOZÁS ELŐZŐ ELJÁRÁSRA
(40. rovat)
Szám: 9
Az adatcsoportot a 37. melléklet szerint használni kell.
Típus/hosszúság: an..6
Ha az adatcsoportot használni kell, az előokmányok típusai közül legalább egyet használni kell.
Típus/hosszúság: an..20
Az előokmány hivatkozását kell használni.
Típus/hosszúság: a2
A vonatkozó üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározásához a 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni.
Típus/hosszúság: an..26
Az attribútum használata szabadon választható a tagállamok számára.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelvének (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
BENYÚJTOTT OKMÁNYOK/IGAZOLÁSOK
(44. rovat)
Szám: 99
Az adatcsoportot a 37. melléklet szerint kell használni. Ha az adatcsoportot használják, akkor a következő attribútumok közül legalább egyet használni kell.
Típus/hosszúság: an..3
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni.
Típus/hosszúság: an..20
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.
Típus/hosszúság: an..26
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉSEK
(44. rovat)
Szám: 99
Az adatcsoportot a 37. melléklet szerint kell használni. Ha az adatcsoportot használják, akkor vagy a „További információk – azonosító” vagy a „Szöveg” attribútumot kell használni.
Típus/hosszúság: an..3
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni a további információk azonosító beillesztésére.
Típus/hosszúság: n1
Ha a „További információk – azonosító” attribútum a „DG0” vagy „DG1” kódot tartalmazza, a „Kivitel az EK-ból” vagy a „Kivitel az országból” attribútumot kell használni. A két attribútum nem használható egyszerre. Egyéb esetekben az attribútum nem használható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor a következő kódokat kell használni:
0 = nem
1 = igen.
Típus/hosszúság: a2
Ha a „További információk – azonosító” attribútum a „DG0” vagy „DG1” kódot tartalmazza, a „Kivitel az EK-ból” vagy a „Kivitel az országból” attribútumot kell használni. A két attribútum nem használható egyszerre. Egyéb esetekben az attribútum nem használható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor a 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni.
Típus/hosszúság: an..70
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
INDÍTÓ VÁMHIVATAL
(C. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot használni kell.
Hivatkozási szám
(C. rovat)
Típus/hosszúság: an8
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni.
KERESKEDŐ Főkötelezett
(50. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot használni kell.
(TIN)
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an … 17
Ezt a jelzetet abban az esetben használják, ha az „Eredményellenőrzés” adatcsoport tartalmazza az A3 kódot, vagy ha az „NRG” jelzetet alkalmazzák.
Név
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell, ha a „TIN” attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.
Utca és házszám
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell, ha a „TIN” attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.
Ország
(50. rovat)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni, ha a „TIN” attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumát a rendszer még nem ismeri.
Postai irányítószám
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..9
Az attribútumot használni kell, ha a „TIN” attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.
Város
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell, ha a „TIN” attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.
NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
KÉPVISELŐ
(50. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot használni kell, ha a főkötelezett meghatalmazott képviselőt alkalmaz.
Név
(50. rovat)
Típus/hosszúság: an..35
Az attribútumot használni kell.
A képviselő jogosultsága
(50. rovat)
Típus/hosszúság: a..35
Ennek az attribútumnak a használata szabadon választható.
A képviselő jogosultsága LNG
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására (LNG), ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.
ÁTLÉPTETŐ VÁMHIVATAL
(51. rovat)
Szám: 9
Az adatcsoportot a 37. melléklet szerint kell használni.
Hivatkozási szám
(51. rovat)
Típus/hosszúság: an8
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni.
RENDELTETÉSI VÁMHIVATAL
(53. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot használni kell.
Hivatkozási szám
(53. rovat)
Típus/hosszúság: an8
A 37c. mellékletben megadott kódot kell használni.
KERESKEDŐ Engedélyezett címzett
(53. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoport annak jelzésére használható, hogy az árukat egy engedélyezett címzett részére fogják szállítani.
Engedélyezett címzett TIN (adószám)
(53. rovat)
Típus/hosszúság: an..17
A attribútumot a gazdálkodó adóazonosító számának (TIN) a megadására kell használni.
ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE
(D. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot akkor kell használni, ha az engedélyezett feladó nyújtja be a nyilatkozatot.
Ellenőrzés eredményének kódja
(D. rovat)
Típus/hosszúság: an2
Az A3 kódot kell használni.
Határidő
(D. rovat)
Típus/hosszúság: n8
Az attribútumot használni kell.
VÁMZÁR-INFORMÁCIÓK
(D. rovat)
Szám: 1
Az adatcsoportot akkor kell használni, ha az engedélyezett feladó olyan nyilatkozatot nyújt be, amelyre vonatkozóan a számára kiadott engedély zárak használatát írja elő, vagy a főkötelezett különleges zárak használatára jogosult.
Vámzárak darabszáma
(D. rovat)
Típus/hosszúság: n..4
Az attribútumot használni kell.
VÁMZÁRAK AZONOSSÁGA
(D. rovat)
Szám: 99
Az adatcsoportot a vámzárak azonosítására (id) használni kell.
Típus/hosszúság: an..20
Az attribútumot használni kell.
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott nyelvkódot (LNG) kell használni.
BIZTOSÍTÉK
Szám: 9
Az adatcsoportot használni kell.
A biztosíték típusa
(52. rovat)
►M26 Típus/hosszúság: an … 1 ◄
A 38. mellékletben megadott kódot kell használni.
BIZTOSÍTÉK HIVATKOZÁS
(52. rovat)
Szám: 99
Ezt az adatcsoportot akkor kell használni, ha a „biztosíték típusa” attribútum a „0”, „1”, „2”, „4” vagy „9” kódot tartalmazza.
►M26 Típus/hosszúság: an … 24 ◄
Az attribútumot a biztosíték hivatkozási száma (GRN) beillesztésére kell használni, ha a „biztosíték típusa” attribútum a „0”, „1”, „2”, „4” vagy „9” kódot tartalmazza. Ebben az esetben az „egyéb kezességi referencia” attribútum nem használható.
|
Mező |
Tartalom |
Mező típusa |
Példák |
|
1 |
A kezesség elfogadása évének utolsó két számjegye (ÉÉ) |
Numerikus 2 |
97 |
|
2 |
A kezesség benyújtása országának azonosítója (ISO alfa- 2 országkód) |
Alfabetikus 2 |
IT |
|
3 |
Egyedi azonosító a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által adott elfogadásra év és ország szerint |
Alfanumerikus 12 |
1234AB788966 |
|
4 |
Ellenőrző számjegy |
Alfanumerikus 1 |
8 |
|
5 |
A garanciajegy útján nyújtott egyedi kezesség azonosítója (1 betű + 6 számjegy) vagy NULLA más kezességtípusokra |
Alfanumerikus 7 |
A001017 |
Az 1. és 2. mező a fenti magyarázat szerint.
A 3. mezőt év és ország szerint a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által a biztosíték elfogadására kiadott egyedi azonosítóval kell kitölteni. Azok a nemzeti vámigazgatások, amelyek a GRN-be felvenni kívánják a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal referenciaszámát is, az első 6 karaktert használhatják fel a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal nemzeti számának beillesztésére.
A 4. mezőt a GRN 1–3. mezőjének ellenőrző számjegyét jelentő értékkel kell kitölteni. Ez a mező lehetővé teszi a hibák felfedezését a GRN első négy mezője adatainak bevitelekor.
Az 5. mezőt csak akkor kell használni, amikor a GRN a számítógépesített árutovábbítási rendszerben nyilvántartott garanciajegy útján nyújtott egyedi kezességre vonatkozik. Ebben az esetben a mezőt a bizonylat azonosítójával kell kitölteni.
Típus/hossz: an..35
Ezt az attribútumot akkor kell használni, ha a „biztosíték típusa” attribútum a „0”, „1”, „2”, „4” vagy „9” kódokon kívüli kódokat tartalmaz. Ebben az esetben a „GRN” attribútum nem használható.
Típus/hossz: an4
Ezt az attribútumot akkor kell használni, amikor a „GRN” attribútumot használják, egyébként ezt az attribútumot a tagállamok választhatják. A kezesség típusától függően azt a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal, a kezes vagy a főkötelezett bocsátja ki, és azt egy meghatározott kezesség biztosítására használják.
ÉRVÉNYESSÉGI KORLÁTOZÁS (EK)
Szám: 1
Típus/hosszúság: n1
A 0 = nem kód használandó a közösségi árutovábbítás esetében.
ÉRVÉNYESSÉGI KORLÁTOZÁS (NEM EK)
Szám: 99
Típus/hosszúság: a2
A 37c. mellékletben megadott országkódot kell használni az érintett EFTA-ország jelzésére.
37c. MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ KÓDOK A SZÁMÍTÓGÉPESÍTETT ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER SZÁMÁRA
1. Országkódok (CNT)
|
Mező |
Tartalom |
Mezőtípus |
Példa |
|
1 |
ISO alfa 2 országkód |
Alfabetikus 2 |
IT |
Az ISO alfa 2 országkódot kell használni (lásd a 38. mellékletet).
2. Nyelvkód
Az ISO – 639:1988 szerint meghatározott ISO alfa 2 kódolás alkalmazandó.
3. Vámtarifaszám (COM)
|
Mező |
Tartalom |
Mezőtípus |
Példa |
|
1 |
HR6 |
Numerikus 6 (balra igazítva) |
010290 |
A Harmonizált Rendszer hat számjegyét kell beírni (HR6). A nemzeti felhasználáshoz a vámtarifaszám kiterjeszthető nyolc számjegyig.
4. Érzékeny áruk kódja
|
Mező |
Tartalom |
Mezőtípus |
Példa |
|
1 |
Kiegészítő kód érzékeny áruk számára |
Numerikus..2 |
2 |
A kód a HR6 kód kiterjesztéseként használatos a 44c. mellékletben bemutatott módon, amennyiben egy érzékeny áru a HR6 kóddal nem azonosítható kielégítően.
▼M26 —————
6. A benyújtott okmányok/igazolások kódja
|
Megfelelőségi igazolása |
2 |
|
Minőségi tanúsítvány |
3 |
|
A.TR.1. áruforgalmi igazolás |
18 |
|
Szállítótartály-jegyzék (konténerjegyzék) |
235 |
|
Csomagjegyzék |
271 |
|
Proforma számla |
325 |
|
Kereskedelmi számla |
380 |
|
Házi fuvarlevél |
703 |
|
Gyűjtő hajóraklevél |
704 |
|
Hajóraklevél |
705 |
|
Házi hajóraklevél |
714 |
|
SMGS-kísérőjegyzék |
722 |
|
Tehergépkocsi fuvarlevél |
730 |
|
Légi fuvarlevél |
740 |
|
A légitársaság által kiadott légi fuvarlevél (master air waybill) |
741 |
|
Csomagkártya (postai csomag) |
750 |
|
Multimodális/kombinált fuvarokmány |
760 |
|
Cargo manifest |
785 |
|
Bordereau |
787 |
|
T feladási nyilatkozat |
820 |
|
T1 feladási nyilatkozat |
821 |
|
T2 feladási nyilatkozat |
822 |
|
T5 ellenőrző példány |
823 |
|
T2L feladási nyilatkozat |
825 |
|
Kiviteli árunyilatkozat |
830 |
|
Növény-egészségügyi bizonyítvány |
851 |
|
Egészségügyi tanúsítvány |
852 |
|
Állat-egészségügyi bizonyítvány |
853 |
|
Származási igazolás |
861 |
|
Származási nyilatkozat |
862 |
|
Preferenciális származás igazolása |
864 |
|
GSP származási igazolás |
865 |
|
Behozatali engedély |
911 |
|
Szállítmány bejelentése (érkezés) |
933 |
|
Kiviteli engedély embargós árukra |
941 |
|
TIF nyomtatvány |
951 |
|
TIR-igazolvány |
952 |
|
EUR 1 származási bizonyítvány |
954 |
|
ATA-igazolvány |
955 |
|
Egyéb |
zzz |
7. További információ/különleges megjegyzések kódja
Az alkalmazandó kódok a következők:
DG0 = Korlátozás alá eső kivitel egy EFTA-országból vagy korlátozás alá eső kivitel az EK-ból.
DG1 = Vámköteles kivitel egy EFTA-országból vagy vámköteles kivitel az EK-ból.
DG2 = Kivitel.
Különleges megjegyzésekre vonatkozó speciális, kiegészítő kódok meghatározhatók nemzeti szinten is.
8. Vámhivatal hivatkozási szám (COR)
|
Mező |
Tartalom |
Mezőtípus |
Példa |
|
1 |
A vámhivatal országának azonosítója (lásd a CNT-t) |
Alfabetikus 2 |
IT |
|
2 |
A vámhivatal nemzeti kódszáma |
Alfanumerikus 6 |
0830AB |
Az 1. mező a fenti magyarázat szerint.
A 2. mezőbe hatjegyű alfanumerikus kódot kell beírni. Ezzel a hatjegyű kóddal a nemzeti hatóságok szüksége esetén a vámhivatalok közötti hierarchiát is meghatározhatják.
38. MELLÉKLET
A NYOMTATVÁNYOKON ALKALMAZANDÓ KÓDOK ( 178 ) ( 179 )
I. CÍM ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Ez a melléklet csak a papíralapú nyomtatványok használata során alkalmazandó alapkövetelményeket határozza meg. Ha az árutovábbítási alakiságok EDI-üzenetcserével valósulnak meg, a 37a. vagy a 37c. melléklet eltérő rendelkezéseinek hiányában az e mellékletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Egyes esetekben az adatok típusa és hossza meg van határozva. A különböző adattípusok kódjai a következők:
|
a |
alfabetikus |
|
n |
numerikus |
|
an |
alfanumerikus |
A kódot követő szám a engedélyezett adathosszúságot jelzi. A hosszúság jelzése előtti két pont azt jelenti, hogy az adatoknak nincs rögzített hosszúsága, de legfeljebb csak a megjelölt számú karakterből állhatnak.
II. CÍM KÓDOK
1. rovat: Nyilatkozat
Első alrovat:
Az alkalmazandó kódok (a2) a következők:
|
EX |
: |
A Közösség vámterületén kívüli országokkal és területekkel – kivéve az EFTA-országokat – folytatott áruforgalom esetén A 37. melléklet I. címének B. pontjában szereplő táblázat A és E oszlopában jelzett valamely vámeljárás alá vonás esetén A 37. melléklet I. címének B. pontjában szereplő táblázat C és D oszlopában jelzett valamely vámjogi sorsra rendelés esetén Nem közösségi áruk közösségi tagállamok közti áruforgalomba való feladása esetén |
|
IM |
: |
A Közösség vámterületen kívüli országokkal és területekkel – kivéve az EFTA-országokat – folytatott áruforgalom esetén A 37. melléklet I. címének B. pontjában szereplő táblázat H–K oszlopában jelzett valamely vámeljárás alá vonás esetén Nem közösségi áruk tagállamok közti áruforgalom keretében való vámeljárás alá vonása esetén |
|
EU |
: |
EFTA-országokkal folytatott áruforgalom esetén A 37. melléklet I. címének B. pontjában szereplő táblázat A, E és H–K oszlopában jelzett valamely vámeljárás alá vonás esetén A 37. melléklet I. címének B. pontjában szereplő táblázat C és D oszlopában jelzett valamely vámjogi sorsra rendelés esetén |
|
CO |
: |
Az új tagállamok csatlakozását követő átmeneti időszakban különleges intézkedések alá tartozó közösségi árukra Előfinanszírozott áruk vámraktárba vagy vámszabad területre való betárolása esetén Közösségi árukra a Közösség vámterületének olyan részei közötti kereskedelemben, amelyek közül az egyikre a 77/388/EGK tanácsi irányelv rendelkezései alkalmazandók, míg a másikra ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, illetve a vámterület olyan részei közötti kereskedelem vonatkozásában, amelyekre a fenti rendelkezések nem vonatkoznak. |
Második alrovat:
Az alkalmazandó kódok (a1) a következők:
|
A |
normál vámáru-nyilatkozat (normál eljárás a Vámkódex 62. cikke szerint) |
|
B |
hiányos vámáru-nyilatkozat (egyszerűsített eljárás a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint) |
|
C |
egyszerűsített vámáru-nyilatkozat (egyszerűsített eljárás a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint) |
|
D |
normál vámáru-nyilatkozat (az A. kódnál említettek szerint) benyújtására azt megelőzően, hogy a nyilatkozattevő az árut be tudná mutatni |
|
E |
hiányos vámáru-nyilatkozat (a B. kódnál említettek szerint) benyújtására azt megelőzően, hogy a nyilatkozattevő az árut be tudná mutatni |
|
F |
egyszerűsített vámáru-nyilatkozat (a C. kódnál említettek szerint) benyújtására azt megelőzően, hogy a nyilatkozattevő az árut be tudná mutatni |
|
X |
a B.szerinti egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kiegészítő vámáru-nyilatkozat |
|
Y |
a C. szerinti egyszerűsített eljárás keretében benyújtott kiegészítő vámáru-nyilatkozat |
|
Z |
a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített eljárás (nyilvántartásba történő bejegyzés) keretében benyújtott kiegészítő vámáru-nyilatkozat A D., E. és F. kódok csak a 201. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében alkalmazhatók, amennyiben a vámhatóság engedélyezi a vámáru-nyilatkozat benyújtását azelőtt, hogy a nyilatkozattevő be tudná mutatni az árukat. |
Harmadik alrovat:
Az alkalmazandó kódok (an..5) a következők:
|
T1 |
: |
közösségi külső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk |
|
T2 |
: |
A Vámkódex 163. vagy 165. cikkével összhangban a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk, kivéve, ha a 340c. cikk (2) bekezdése alkalmazandó |
|
T2F |
: |
A 340c. cikk (1) bekezdésével összhangban a közösségi belső árutovábbítási eljárás keretében szállítani szükséges áruk |
|
T2SM |
: |
Közösségi belső árutovábbítási eljárás alá vont áruk az 1992. december 22-i EGK–San Marino Együttműködési Bizottság 4/92 határozata 2. cikkének alkalmazása esetén |
|
T |
: |
A 351. cikk szerinti vegyes szállítmányok; ebben az esetben a „T”-t követő helyet át kell húzni |
|
T2L |
: |
az áruk közösségi helyzetét igazoló okmány |
|
T2LF |
: |
olyan közösségi vámterületről vagy vámterületre szállított áruk közösségi helyzetét igazoló okmány, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezései nem alkalmazandók |
|
T2LSM |
: |
a San Marinói rendeltetésű áruk vámjogi helyzetét igazoló okmány az 1992. december 22-i EGK–San Marino Együttműködési Bizottság 4/92 határozata 2. cikkének alkalmazása esetén. |
2. rovat: Feladó/exportőr
Azonosító szám alkalmazása esetén a kódokat a következőképpen kell képezni:
Behozatal esetén: országkód (a2); UN/EDIFACT 3055 kód; exportőr azonosító száma (an..13)
Kivitel esetén: országkód (a2); exportőr azonosító száma (an..16)
Országkódok: Az országok és területek közösségi alfabetikus kódolása a hatályos ISO-alpha-2-es szabványon alapul (a2), amennyiben az összeegyeztethető a közösségi jogszabályokkal. E kódolás jogalapja a Közösség és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról szóló, 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendelet (HL L 118., 1995.5.25). Az országkódok aktualizált listáját a Bizottság rendelet formájában rendszeresen közzéteszi.
UN/EDIFACT 3055: A 2. és 8. rovatokban megnevezett harmadik országbeli gazdálkodók kódolására a tagállamok egy ügynökség vagy az érintett felek kódjait meghatározó egyéb intézet által kiadott és aktualizált jegyzéket használnak. A kiválasztott ügynökséget az ENSZ által UN/EDIFACT 3055 (Electronic Data Interchange for Administration, Commerce and Transport) cím alatt kiadott ügynökségjegyzék azonosítja, amely tartalmazza azon ügynökségek listáját, amelyek a gazdálkodók ilyen jellegű jegyzékeinek összeállításáért felelősek.
Példa:
„JP1511234567890” egy japán exportőr (országkód: JP), amelynek a japán vámhatóság (ügynökségkód: 151 az UN/EDIFACT 3055 alapján) az 1234567890 azonosító számot adta ki.
8. rovat: Címzett
Azonosító szám alkalmazása esetén a kódot a következőképpen kell képezni:
Behozatal esetén: országkód (a2); címzett azonosító száma (an..16)
Kivitel esetén: országkód (a2); UN/EDIFACT 3055 kód (an..3); importőr azonosító száma (an..13)
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
Példa:
„JP1511234567890” egy japán importőr (országkód: JP), amelynek a japán vámhatóság (ügynökségkód: 151 az UN/EDIFACT 3055 alapján) az 1234567890 azonosító számot adta ki.
14. rovat: Nyilatkozattevő/képviselő
a) A nyilatkozattevő vagy a képviselő jogállásának megjelölésére a teljes név, ill. cégnév és a pontos cím elé a következő kódok (n1) egyikét kell beírni:
1. Nyilatkozattevő
2. Képviselő (közvetlen képviselet a Vámkódex 5. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerint)
3. Képviselő (közvetett képviselet a Vámkódex 5. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése szerint)
Amennyiben ezt a kódot papírra nyomtatják, akkor szögletes zárójelbe kell tenni (pl.: [1], [2] vagy [3]).
b) Azonosító szám alkalmazása esetén a kódot a következőképpen kell képezni: országkód (a2); nyilatkozattevő/képviselő azonosító kódja (an..16).
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
15a. rovat: Feladó/kiviteli ország kódja
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
17a. rovat: Rendeltetési ország kódja
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
17b. rovat: Rendeltetési régió kódja
A tagállamok által meghatározásra kerülő kódokat kell alkalmazni.
18. rovat: Szállítóeszköz honossága induláskor
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
19. rovat: Konténer (Ktr.)
A következő kódokat (n1) kell alkalmazni:
|
0 |
Nem szállítótartályban/konténerben szállított áruk |
|
1 |
Szállítótartályban/konténerben szállított áruk |
20. rovat: Szállítási feltételek
E rovat első két alrovatába az alábbi táblázatban foglalt kódokat és bejegyzéseket kell megfelelően beírni:
|
Első alrovat |
Jelentés |
Második alrovat |
|
Incoterms-kód |
Incoterms – ICC/ECE |
Meghatározandó hely |
|
EXW |
Üzemből |
az üzem helye |
|
FCA |
Költségmentesen a fuvarozónak |
megnevezett hely |
|
FAS |
Költségmentesen a hajó oldalához |
megnevezett elhajózási kikötő |
|
FOB |
Költségmentesen a hajó fedélzetére |
megnevezett elhajózási kikötő |
|
CFR |
Költség és fuvardíj |
megnevezett rendeltetési kikötő |
|
CIF |
Költség, biztosítás és fuvardíj |
megnevezett rendeltetési kikötő |
|
CPT |
Fuvarozás fizetve …-ig |
megnevezett rendeltetési hely |
|
CIP |
Fuvarozás és biztosítás fizetve …-ig |
megnevezett rendeltetési hely |
|
DAF |
Határra szállítva |
megnevezett leszállítási hely a határon |
|
DES |
Hajóról szállítva |
megnevezett rendeltetési kikötő |
|
DEQ |
Rakparton átadva |
megnevezett rendeltetési kikötő |
|
DDU |
Vámfizetés nélkül leszállítva |
megnevezett hely az importáló országban |
|
DDP |
Vámfizetéssel leszállítva |
megnevezett leszállítási hely az importáló országban |
|
XXX |
A fent felsoroltaktól eltérő szállítási feltételek |
a szerződésben megadott szállítási feltételek leírása |
A tagállamok előírhatják a következő kódok (n1) alkalmazását a harmadik alrovatban:
|
1 |
: |
A megadott hely az érintett tagállamban van |
|
2 |
: |
A megadott hely egy másik tagállamban van |
|
3 |
: |
Egyéb (a megadott hely a Közösség területén kívül van). |
21. rovat: A határon átlépő tényleges szállítóeszköz honossága
A 2. rovatban feltüntetett országkódokat kell alkalmazni.
22. rovat: A számlán feltüntetett pénznem
A számlán feltüntetett pénznemet az ISO-alpha-3 valutakóddal kell feltüntetni (ISO-4217 kódok a valuták és egyéb kiegészítő fizetőeszközök jelölésére).
24. rovat: Az ügylet típusa
Azoknak a tagállamoknak, melyek megkövetelik ezt az adatot, az 1917/2000/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében megjelölt táblázat A. oszlopában felsorolt egy számjegyű kódokat kell használniuk – adott esetben a 9. kód kivételével –; ezt a számot a rovat bal oldalára kell beírni. E tagállamok adott esetben előírhatják egy második számjegy alkalmazását is a B. oszlop listájáról, amelyet a rovat jobb oldalára kell beírni ( 180 ).
|
A. oszlop |
B. oszlop |
|
1. A tulajdonjog (pénz vagy egyéb) ellenszolgáltatás fejében történő tényleges vagy szándékolt átruházásával járó ügyletek (kivéve a 2., 7. és 8. kódnál felsorolt ügyleteket (1) (2) (3) |
1. Végleges vásárlás/eladás (2) 2. Bemutatásra, kipróbálásra szánt áruk, a visszaküldés lehetőségével feladott áruk és bizományosi ügyletek 3. Árucsere (Természetbeni ellenszolgáltatással járó ügyletek) 4. Külföldi utasok személyes használatára történő eladás 5. Pénzügyi lízing (3) |
|
2. Olyan áruk visszaküldése, amelyeket már az 1. kód alatt regisztráltak (4); áruk ingyenes pótlása4 |
1. Áruk visszaküldése 2. Visszaküldött áruk cseréje 3. Vissza nem küldött áruk cseréje (pl.: jótállás vagy szavatosság címén) |
|
3. A tulajdonjog (pénz vagy egyéb) ellenszolgáltatás nélküli átruházásával járó (nem ideiglenes jellegű) ügylet |
1. Részben vagy egészben az Európai Közösség által finanszírozott segélyprogramok keretében szállított áruk 2. Egyéb kormányzati segélyszállítmányok 3. Egyéb segélyszállítmányok (magánszervezetek vagy nem kormányzati szervezetek) 4. Egyéb |
|
4. Bérmunkára (5) vagy szerződés szerinti javításra (6) irányuló ügyletek (a 7. kódnál megjelölt ügyletek kivételével) |
1. Bérmunka 2. Javítás és karbantartás ellenszolgáltatás fejében 3. Javítás és karbantartás ellenszolgáltatás nélkül |
|
5. Bérmunkát (5) vagy szerződés szerinti javítást (6) követő ügyletek (a 7 kódnál megjelölt ügyletek kivételével) |
1. Bérmunka 2. Javítás és karbantartás ellenszolgáltatás fejében 3. Javítás és karbantartás ellenszolgáltatás nélkül |
|
6. Tulajdon-átruházással nem járó ügyletek, pl. bérlet, kölcsön, operatív lízing (7) egyéb ideiglenes használatba adás (8), kivéve a szerződés szerinti bérmunkát és a javítást (kiszállítás és visszaszállítás) |
1. Bérlet, kölcsön, operatív lízing 2. Egyéb ideiglenes használatba adás |
|
7. Közös védelmi programokkal vagy egyéb kormányközi gyártási programokkal összefüggő ügyletek (pl.: Airbus) |
|
|
8. Építőanyagok és felszerelések, berendezések szállítása vállalkozói keretszerződés alapján végzett építési vagy magas- és mélyépítési tevékenységgel összefüggésben (9) |
|
|
9. Egyéb ügyletek |
|
|
(1) Ez a tétel vonatkozik a legtöbb behozatalra és kivitelre, azaz a következő ügyletekre, amelyeknél: — a tulajdonjog belföldiről külföldire vagy külföldiről belföldire száll át, és — fizetésre vagy egyéb csereügyletre (természetbeni ellenszolgáltatás) kerül sor vagy fog sor kerülni. (2) Beleértve alkatrészek vagy más helyettesítő áruk ellenszolgáltatás fejében történő szállítását is. (3) Beleértve a pénzügyi lízinget: a lízingrészleteket úgy kell kiszámítani, hogy fedezzék az áruk teljes vagy szinte teljes értékét. A tulajdonjog kockázatai és hasznai a lízingbevevőre szállnak át. A szerződés végén a lízingbevevő jogi értelemben az áruk tulajdonosává válik. (4) Az eredetileg az A. oszlop 3–9. kód alatt regisztrált áruk visszaküldését vagy pótlását a megfelelő kód alá kel besorolni. (5) A bérmunka-műveleteket (függetlenül attól, hogy azokat vámfelügyelet mellett vagy anélkül végzik) az A. oszlop 4., ill. 5. kódja alá kell besorolni. A feldolgozó saját számlájára történő feldolgozás nem ezek, hanem az A. oszlop 1. kódja alá tartozik. (6) A javítás az áru eredeti funkciójának helyreállítását jelenti. Ez bizonyos mértékű átalakítással vagy feljavítással is járhat. (7) Operatív lízing: minden olyan lízingszerződés, amely nem pénzügyi lízing (lásd a 3. megjegyzést). (8) Ez a tétel olyan árukra vonatkozik, amelyeket későbbi újrabehozatal/újrakivitel szándékával kivittek vagy behoztak, a tulajdonjog változása nélkül. (9) Az A. oszlop 8 kódja alá azok az ügyletek tartoznak, amelyeket külön nem számláznak ki, de amelyekre a munkálatok teljes értékét magába foglaló egységes számlát állítanak ki. Amennyiben nem ez az eset áll fenn, akkor ezek az ügyleteket az 1. kód alatt kel regisztrálni. |
|
25. rovat: Fuvarozási mód a határon
A következő kódokat (n1) kell alkalmazni:
|
Kód |
Megnevezés |
|
1 |
Tengeri szállítás |
|
2 |
Vasúti szállítás |
|
3 |
Közúti szállítás |
|
4 |
Légi szállítás |
|
5 |
Postai küldemények |
|
7 |
Helyhez kötött szállító berendezés |
|
8 |
Belvízi szállítás |
|
9 |
Saját hajtás |
26. rovat: Fuvarozási mód belföldön
A 25. rovatra meghatározott kódokat kell alkalmazni.
29. rovat: Kiléptető/Beléptető vámhivatal
Az alkalmazandó kódokat (an8) a következőképpen kell képezni:
— az első két karakter (a2) az ország megjelölésére szolgál, és megfelel a 2. rovatban feltüntetett országkódnak,
— a következő 6 karakter (an6) az ország érintett vámhivatalát jelöli. A következő felépítés ajánlott:
—Az első 3 karakter (a3) az UN/LOCODE, amelyet egy háromjegyű nemzeti alfanumerikus albontás (an3) követ. Amennyiben ezt az albontást nem alkalmazzák, akkor a második három karakterként „000”-t kell megadni.
Példa:
BEBRU000: BE = ISO 3166 kód Belgium jelölésére, BRU = UN/LOCODE Brüsszel városát jelenti, 000 jelzi a nem használt albontást.
31. rovat: Csomagok és árumegnevezés; jelek és számok – szállítótartály/konténer(ek) száma(i) – mennyiség és fajta
Csomagok fajtája
A következő kódokat kell alkalmazni.
(ENSZ, EGB 21. ajánlásának 2002. májusi, negyedik módosítása)
CSOMAGOLÁSI KÓDOK
|
Adagoló |
DN |
|
Aeroszol |
AE |
|
Alátétgerenda |
SI |
|
Állvány |
RK |
|
Állvány, ruhaszárító |
RJ |
|
Ampulla, nem védett |
AM |
|
Ampulla, védett |
AP |
|
Bádoglemez |
SM |
|
Bála, nem préselt |
BN |
|
Bála, préselt |
BL |
|
Ballon, nem védett |
BF |
|
Ballon, védett |
BP |
|
Befőzőüveg |
JR |
|
Boríték |
EN |
|
Boríték, acél |
SV |
|
Buga (ingot) |
IN |
|
Buga (ingot), kötegben/csomóban/nyalábban |
IZ |
|
Cséve, orsó |
SD |
|
Cséve, orsó |
SO |
|
Cséve, orsó, bobina |
BB |
|
Csomag |
PK |
|
Csomag, kartonpapír, palackrögzítő-nyílásokkal |
IK |
|
Csomagolás, bemutató |
IE |
|
Csomagolás, display, fa |
IA |
|
Csomagolás, display, fém |
ID |
|
Csomagolás, display, karton |
IB |
|
Csomagolás, display, műanyag |
IC |
|
Csomagolás, folyékony |
IF |
|
Csomagolás, papírcsomagolású |
IG |
|
Csomó, csokor |
BH |
|
Cső |
TU |
|
Cső, ürítőnyílással |
TV |
|
Csőkígyó |
CL |
|
Csövek, kötegben/csomóban/nyalábban |
PV |
|
Csövek, kötegben/csomóban/nyalábban |
TZ |
|
Csővezeték |
PI |
|
Csúszódeszka |
SL |
|
Darabáru |
LT |
|
Demizson, nem védett |
DJ |
|
Demizson, védett |
DP |
|
Deszka |
BD |
|
Deszka, kötegben/csomóban/nyalábban |
BY |
|
Dézsa, kád |
VA |
|
Dézsa, kád, teknő |
TB |
|
Dob (vashordó) |
DR |
|
Dob, acél |
1A |
|
Dob, acél, kivehető fejjel |
QB |
|
Dob, acél, nem kivehető fejjel |
QA |
|
Dob, alumínium |
1B |
|
Dob, alumínium, kivehető fejjel |
QD |
|
Dob, alumínium, nem kivehető fejjel |
QC |
|
Dob, fa |
1W |
|
Dob, műanyag |
IH |
|
Dob, műanyag, kivehető fejjel |
QG |
|
Dob, műanyag, nem kivehető fejjel |
QF |
|
Dob, rétegelt lemez |
1D |
|
Dob, rost |
1G |
|
Dob, vas |
DI |
|
Doboz folyadékok számára |
BW |
|
Egységcsomag |
VK |
|
Élelmiszertároló (foodtainer) |
FT |
|
Emelőtargonca |
LV |
|
Erjesztőkád, hordó |
TO |
|
Faláda, dézsa |
BI |
|
Fazék |
PT |
|
Fedeles kosár |
HR |
|
Fedőponyva |
CV |
|
Fémdoboz, füllel és kiöntővel |
CD |
|
Fémdoboz, hengeres |
CX |
|
Fémdoboz, szögletes |
CA |
|
Filmcsomag |
FP |
|
Fiola |
VI |
|
Folyékony tömegáru |
VL |
|
Fonatos palack |
WB |
|
Füleskorsó |
PH |
|
Fűzfakosár |
CE |
|
Gallonos boroshordó |
TI |
|
Gázpalack |
GB |
|
Gombolyag, tekercs |
RL |
|
Gyékény-, szalma-, nádfonat |
MT |
|
Gyufásdoboz |
MX |
|
Gyűjtőedény, fa |
AD |
|
Gyűjtőedény, fém |
MR |
|
Gyűjtőedény, műanyag |
PR |
|
Gyűjtőedény, műanyag borítású |
MW |
|
Gyűjtőedény, papír |
AC |
|
Gyűjtőedény, rostos |
AB |
|
Gyűjtőedény, üveg |
GR |
|
Gyümölcskosár |
PJ |
|
Gyümölcsös rekesz |
FC |
|
Háló |
NT |
|
Háló |
SY |
|
Háló, cső, műanyag |
NU |
|
Háló, cső, textil |
NV |
|
Henger |
CY |
|
Hordó fából (cask) |
CK |
|
Hordó, fa |
2C |
|
Hordó, fa, dugasszal |
QH |
|
Hordó, fa, kivehető fejjel |
QJ |
|
Hordócska (heringes, ivóvizes) |
KG |
|
Illatszeres zacskó |
SH |
|
Jutazsák |
JT |
|
Kád fedéllel |
TL |
|
Kalitka, ketrec, kas |
CG |
|
Kalitka, ketrec, kas, Commonwealth Handling Equipment Pool (CHEP), Eurobox |
DG |
|
Kalitka, ketrec, kas, hengeres |
CW |
|
Kanna fémből |
CI |
|
Kapszula |
AV |
|
Karika, abroncs |
RG |
|
Karton |
CT |
|
Kártya |
CM |
|
Katonaláda |
FO |
|
Keret |
FR |
|
Keretes rekesz |
FD |
|
Készlet |
SX |
|
Kézibőrönd |
SU |
|
Kicsomagolt vagy csomagolatlan |
NE |
|
Kicsomagolt vagy csomagolatlan, egy egység |
NF |
|
Kicsomagolt vagy csomagolatlan, többszörös egység |
NG |
|
Kis csomag |
PA |
|
Kishordó |
FI |
|
Koffer, bőrönd |
TR |
|
Konzervdoboz |
TN |
|
Koporsó |
CJ |
|
Korsó |
JG |
|
Kosár |
BK |
|
Kosár nélküli |
UC |
|
Kosár, füllel, fából |
HB |
|
Kosár, füllel, kartonpapírból |
HC |
|
Kosár, füllel, műanyagból |
HA |
|
Kölcsönösen meghatározott |
ZZ |
|
Köteg |
BE |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály |
WA |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, acél |
WC |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, acél, folyadékok számára |
WK |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, acél, túlnyomásos > 10 kpa |
WG |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium |
WD |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium, > 10 kpa |
WH |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium, folyadék számára |
WL |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, az acéltól eltérő fém |
ZV |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, fém |
WF |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, fém, 10 kpa nyomású |
WJ |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, fém, folyadékok számára |
WM |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, funérlemez |
ZX |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, funérlemez, béléssel |
WY |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag |
AA |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, folyadékok számára |
ZK |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, szilárd anyagok számára |
ZF |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, túlnyomásos |
ZH |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, szilárd anyagok számára |
ZD |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, folyadékok számára |
ZJ |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, túlnyomásos |
ZG |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, műanyag fóliával |
WS |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett |
ZS |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, folyadékok számára |
ZQ |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, szilárd anyagok számára |
ZL |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, túlnyomásos |
ZN |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, folyadék számára |
ZR |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, szilárd anyagok számára |
ZM |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, túlnyomásos |
ZP |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, papír, többrétegű |
ZA |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, papír, többrétegű, vízálló |
ZC |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, regenerált fa |
ZY |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, regenerált fa, béléssel |
WZ |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, rostlemez |
ZT |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, rugalmas |
ZU |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, béléssel |
WQ |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítás és bélés nélkül |
WN |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítással |
WP |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítással és béléssel |
WR |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, természetes fa |
ZW |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, természetes fa, béléssel |
WU |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, béléssel |
WW |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítás/bélés nélkül |
WT |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítással |
WV |
|
Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítással és béléssel |
WX |
|
Láda (case) |
CS |
|
Láda, acél |
SS |
|
Láda, alumínium |
4B |
|
Láda, Commonwealth Handling Equipment Pool (CHEP), Eurobox |
DH |
|
Láda, doboz (box) |
BX |
|
Láda, doboz, acél |
4A |
|
Láda, doboz, fa, természetes fa, közönséges |
QP |
|
Láda, doboz, fa, természetes fa, szóródásbiztos fallal |
|
|
Láda, doboz, műanyag |
4H |
|
Láda, doboz, műanyag, szélesített |
QR |
|
Láda, doboz, műanyag, szilárd |
QS |
|
Láda, doboz, regenerált fa |
4F |
|
Láda, doboz, rétegelt lemez |
4D |
|
Láda, doboz, rostlemez |
4G |
|
Láda, doboz, természetes fa |
4C |
|
Láda, izotermikus |
EI |
|
Láda, raklap alapú |
ED |
|
Láda, raklapalapú, fa |
EE |
|
Láda, raklapalapú, fém |
EH |
|
Láda, raklapalapú, karton |
EF |
|
Láda, raklapalapú, műanyag |
EG |
|
Ládaváz |
SK |
|
Lapos rekesz |
SC |
|
Lemez, ív |
ST |
|
Lemez, műanyag borítással |
SP |
|
Lemezek, kötegben/csomóban/nyalábban |
SZ |
|
Lombik, lapos palack |
FL |
|
Marmonkanna, acél |
3A |
|
Marmonkanna, acél, kivehető fejjel |
QL |
|
Marmonkanna, acél, nem kivehető fejjel |
QK |
|
Marmonkanna, hengeres |
JY |
|
Marmonkanna, műanyag |
3H |
|
Marmonkanna, műanyag, kivehető fejjel |
QN |
|
Marmonkanna, műanyag, nem kivehető fejjel |
QM |
|
Marmonkanna, szögletes |
JC |
|
Nagyhordó (kb. 240 l) |
HG |
|
Nem elérhető |
NA |
|
Nyaláb |
TS |
|
Nyitott tetejű, állatszállításra használt doboz |
PF |
|
Olajos hordó |
BA |
|
Önkiürítő függőveder |
AI |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény |
6H |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény acéldobban |
YA |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény acélrekeszben |
YB |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény alumínium dobban |
YC |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény alumínium rekeszben |
YD |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény fadobozban |
YF |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény funérlemez dobozban |
YH |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény funérlemezdobban |
YG |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény műanyag dobban |
YL |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény rostdobban |
YJ |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény rostlemezdobozban |
YK |
|
Összetett csomagolás, műanyag edény szilárd műanyag csomagolásban |
YM |
|
Összetett csomagolás, üvegedény |
6P |
|
Összetett csomagolás, üvegedény acéldobban |
YN |
|
Összetett csomagolás, üvegedény acélrekeszben |
YP |
|
Összetett csomagolás, üvegedény alumínium dobban |
YQ |
|
Összetett csomagolás, üvegedény alumínium rekeszben |
YR |
|
Összetett csomagolás, üvegedény fadobozban |
YS |
|
Összetett csomagolás, üvegedény fonott kosárban |
YV |
|
Összetett csomagolás, üvegedény funérlemezdobban |
YT |
|
Összetett csomagolás, üvegedény habosított műanyag csomagolásban |
YY |
|
Összetett csomagolás, üvegedény rostdobban |
YW |
|
Összetett csomagolás, üvegedény rostlemezdobozban |
YX |
|
Összetett csomagolás, üvegedény szilárd műanyag csomagolásban |
YZ |
|
Palack, nem védett, hasas |
BS |
|
Palack, nem védett, hengeres |
BO |
|
Palack, védett, hasas |
BV |
|
Palack, védett, hengeres |
BQ |
|
Palackkosár, nem védett |
CO |
|
Palackkosár, védett |
CP |
|
Palacktartó láda, palackállvány |
BC |
|
Pallódeszka |
PN |
|
Pallók, kötegben/csomóban/nyalábban |
PZ |
|
Patron, kazetta |
CQ |
|
Pénzesláda |
CF |
|
Pohár |
CU |
|
Postai csomag |
PC |
|
Pumpás palack |
AT |
|
Raklap |
PX |
|
Raklap, 100 cm × 110 cm |
AH |
|
Raklap, doboz |
PB |
|
Raklap, moduláris, 80 cm × 100 cm peremmel |
PD |
|
Raklap, moduláris, 80 cm × 120 cm peremmel |
PE |
|
Raklap, moduláris, 80 cm × 60 cm peremmel |
AF |
|
Raklap, zsugorfólia |
AG |
|
Raschel-háló |
RT |
|
Rekesz |
CR |
|
Rekesz, többrétegű, fa |
DB |
|
Rekesz, többrétegű, kartonpapír |
DC |
|
Rekesz, többrétegű, műanyag |
DA |
|
Rekesz, tömegáru, fa |
DM |
|
Rekesz, tömegáru, kartonpapír |
DK |
|
Rekesz, tömegáru, műanyag |
DL |
|
Rönk |
LG |
|
Rönk, kötegben/csomóban/nyalábban |
LZ |
|
Rúd |
BR |
|
Rúd, huzal |
RD |
|
Rudak, huzalok, kötegben/csomóban/nyalábban |
RZ |
|
Rudak, kötegben/csomóban/nyalábban |
BZ |
|
Sajtár, puttony |
PL |
|
Skatulya (fészekalja) |
NS |
|
Sörös/boros hordó |
BU |
|
Sörösrekesz, -láda |
CB |
|
Szállítótartály, kizárólag szállítóeszközként meghatározva |
CN |
|
Szilárd tömegáru („darabos”) |
VO |
|
Szilárd tömegáru („granulátum”) |
VR |
|
Szilárd tömegáru, apró szemcsés („por”) |
VY |
|
Tábla |
SB |
|
Tábla (üveg, fém) |
PG |
|
Táblák, kötegben/csomóban/nyalábban |
PY |
|
Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, fa |
DT |
|
Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, kartonpapír |
DV |
|
Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, műanyag |
DS |
|
Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, polisztirol |
DU |
|
Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, fa |
DX |
|
Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, kartonpapír |
DY |
|
Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, műanyag |
DW |
|
Tálca, tálcás göngyöleg |
PU |
|
Tartály |
BM |
|
Tartály (tank), hengeres |
TY |
|
Tartály (tank), szögletes |
TK |
|
Teásláda |
TC |
|
Tejeskanna |
CC |
|
Tejesrekesz |
MC |
|
Tekercs, vég |
RO |
|
Tengerészláda |
SE |
|
T-gerenda |
GI |
|
T-gerenda, kötegben/csomóban/nyalábban |
GZ |
|
Többrétegű papírzsák |
MS |
|
Tölcsér |
AJ |
|
Tömegáru, folyékony gáz (nem normális nyomáson/hőmérsékleten) |
VQ |
|
Tömegáru, gáz (1 031 mbar-on, 15 °C-on) |
VG |
|
Tubus (összenyomható) |
TD |
|
Utazóláda |
CH |
|
Vákuumcsomagolt |
VP |
|
Vászonzsák |
SA |
|
Veder |
BJ |
|
Vég (vászon) |
BT |
|
Vitorlavászon |
CZ |
|
Zacskó |
BG |
|
Zacskó, műanyag |
EC |
|
Zacskó, műanyag fólia |
XD |
|
Zacskó, nagy méretű |
ZB |
|
Zacskó, papír |
5M |
|
Zacskó, papír, többrétegű |
XJ |
|
Zacskó, papír, többrétegű, vízálló |
XK |
|
Zacskó, rugalmas tartály |
FX |
|
Zacskó, szőtt műanyag |
5H |
|
Zacskó, szőtt műanyag, bélés nélkül |
XA |
|
Zacskó, szőtt műanyag, szóródásbiztos |
XB |
|
Zacskó, szőtt műanyag, vízálló |
XC |
|
Zacskó, táska, tasak |
PO |
|
Zacskó, textil |
5L |
|
Zacskó, textil, bélés nélkül |
XF |
|
Zacskó, textil, szóródásbiztos |
XG |
|
Zacskó, textil, vízálló |
XH |
|
Zacskó, zsákolt tömegáru |
43 |
|
Zsebes zsák |
MB |
|
Zsugorfólia |
SW |
33. rovat: Vámtarifaszám
Első alrovat (8 számjegy)
A Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokat kell megadni.
Amennyiben a nyomtatványt közösségi árutovábbítási eljárásra használják, akkor ebben az alrovatban legalább a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR) hatjegyű kódját meg kell adni. Ha azonban valamely közösségi jogszabály úgy rendelkezik, akkor a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámot kell megadni.
Második alrovat (2 karakter)
A TARIC-kód szerint kell kitölteni (a két karakter a rendeltetési helyen elvégzendő alakiságokra vonatkozó különleges közösségi intézkedések alkalmazására vonatkozik).
Harmadik alrovat (4 karakter)
A TARIC-kód szerint töltendő ki (első kiegészítő kód).
Negyedik alrovat (4 karakter)
A TARIC-kód szerint töltendő ki (második kiegészítő kód).
Ötödik alrovat (4 karakter)
A kódokat az érintett tagállamok állapítják meg.
34a. rovat: Származási ország kódja
A 2. rovatnál említett országkódokat kell alkalmazni.
34b. rovat: Származási/előállítási régió kódja
A kódokat az érintett tagállamok állapítják meg.
36. rovat: Preferencia
Az ebben a rovatban feltüntetendő kódok olyan háromjegyű kódok, amelyeket az 1. pont alatt feltüntetett egyjegyű számból és a 2. pont alatt feltüntetett kétjegyű számból kell képezni.
A következő kódokat kell alkalmazni:
1.
A kód első számjegye
|
1 |
„Erga omnes” tarifális intézkedés |
|
2 |
Általános Preferenciális Rendszer (GSP) |
|
3 |
A 2. kód szerintitől eltérő tarifális preferencia |
|
4 |
Nincs vámkiszabás a Közösség által kötött vámunió-megállapodások rendelkezései szerint |
2.
A kód következő két számjegye
|
00 |
Az alábbi esetek közül egyik sem |
|
10 |
Vámfelfüggesztés |
|
15 |
Vámfelfüggesztés meghatározott célra történő felhasználással |
|
18 |
Vámfelfüggesztés az áru különleges jellegének igazolásával |
|
19 |
Ideiglenes felfüggesztés áruk légi alkalmassági bizonyítvánnyal történő behozatala esetén |
|
20 |
Vámkontingens ( 181 ) |
|
23 |
Vámkontingens meghatározott célra történő felhasználással ( 182 ) |
|
25 |
Vámkontingens az áru különleges jellegének igazolásával ( 183 ) |
|
28 |
Vámkontingens passzív feldolgozás után ( 184 ) |
|
40 |
A Közös Vámtarifa szerinti meghatározott célú felhasználás |
|
50 |
Igazolás az áru különleges jellegéről |
37. rovat: Eljárás
A. Első alrovat
Az ebben a rovatban feltüntetendő négyszámjegyű kódokat egy kétszámjegyű, a kért eljárás jelölésére szolgáló és egy ezt követő, a megelőző eljárást jelölő kétszámjegyű kódból kell képezni. A kétszámjegyű kódok listája az alábbiakban szerepel.
A „megelőző eljárás” azt az eljárást jelenti, amely alá az árukat a kért eljárás alá vonást megelőzően vonták.
Amennyiben a megelőző eljárás raktározási eljárás vagy ideiglenes behozatal, vagy amennyiben az áruk vámszabad területről érkeztek, a vonatkozó kódokat csak akkor lehet alkalmazni, ha az árukat ezt megelőzően nem vonták gazdasági vámeljárás alá (aktív feldolgozás, passzív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás)
Például: az aktív feldolgozási eljárásban (felfüggesztő eljárás) behozott, majd azt követően vámraktározási eljárás alá vont áruk újrakivitele = 3151 (nem 3171). (Első művelet = 5100; második művelet = 7151; újrakivitel = 3151).
Ehhez hasonlóan, amennyiben a korábban ideiglenesen kivitt áruk kerülnek újrabehozatalra, a fent említett felfüggesztő eljárások valamelyike alá vonás azon eljárás alatti egyszerű behozatalnak minősül. Az „újrabehozatalt” csak akkor kell feltüntetni, ha az árukat szabad forgalomba bocsátják.
Például: a passzív feldolgozási eljárás alatt kivitt, és újrabehozatalakor vámraktározási eljárás alá vont áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása = 6121 (nem 6171). (Első művelet = ideiglenes kivitel passzív feldolgozás céljából = 2100; második művelet: tárolás vámraktárban = 7121; harmadik művelet: egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátás = 6121).
Az alábbi listában (a) betűvel jelzett kódokat nem lehet az eljáráskód első két számjegyeként használni, csak a megelőző eljárás jelölésére.
Például: 4054 = olyan áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása, amelyeket egy másik tagállamban megelőzően aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) alá vontak.
Eljárások listája kódolási célokra:
(Ezen alapelemekből kettőt kell kombinálni ahhoz, hogy négyszámjegyű kód keletkezzen)
|
00 |
Ez a kód jelöli, hogy nem volt megelőző eljárás (a) |
|
01 |
Az áruk szabad forgalomba bocsátása azok egyidejű újbóli feladásával a Közösség vámterületének olyan részei közötti kereskedelemben, amelyek közül az egyikre a 77/388/EGK tanácsi irányelv rendelkezései alkalmazandók, míg a másikra ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, illetve a vámterület olyan részei közötti kereskedelem vonatkozásában, amelyekre a fenti rendelkezések nem vonatkoznak. Az áruk szabad forgalomba bocsátása azok egyidejű újbóli feladásával a Közösség és a Közösséggel vámuniót alkotó országok közötti kereskedelem vonatkozásában. Példa: Harmadik országból érkező áru, amelyet Franciaországban szabad forgalomba bocsátottak és egyidejűleg a Csatorna-szigetekre küldtek tovább. |
|
02 |
Szabad forgalomba bocsátás az aktív feldolgozási eljárás (vámvisszatérítési eljárás) végrehajtása érdekében. Magyarázat: A Vámkódex 114. cikkének (1) bekezdése b) pontja szerinti aktív feldolgozási eljárás (vámvisszatérítési eljárás). |
|
07 |
Szabad forgalomba bocsátás raktározási eljárás (kivéve a vámraktározási eljárás) alá vonással egyidejűleg. Magyarázat: Ezt a kódot akkor kell alkalmazni, ha az áruk szabad forgalomba bocsátásra kerülnek, de a hozzáadottérték-adót (HÉA) és az esetleges jövedéki adót még nem fizették meg. Példák: Importált gépeket szabad forgalomba bocsátanak, de az HÉA-t nem fizetik meg. Amíg az áruk adóraktárban vagy más engedélyezett helyen vannak elhelyezve, addig a HÉA megfizetése felfüggesztettnek tekintendő. HÉA és jövedéki adók megfizetése nélkül bocsátanak szabad forgalomba cigarettát. Amíg az áruk adóraktárban vagy más engedélyezett helyen vannak elhelyezve, addig a HÉA és jövedéki adók megfizetése felfüggesztettnek tekintendő. |
|
10 |
Végleges kivitel. Példa: Közösségi áruk rendes kivitele harmadik országba, de ugyanígy közösségi áruk kivitele a Közösség vámterületeinek olyan részeire, amelyekre a 77/388/EGK tanácsi irányelv (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.) rendelkezései nem alkalmazandók. |
|
11 |
Aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) keretében helyettesítő árukból előállított végtermékek kivitele az importáruk eljárás alá vonását megelőzően. Magyarázat: A Vámkódex 115. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti előzetes kivitel (EX-IM). Példa: A harmadik országból érkező dohánylevél aktív feldolgozási eljárás alá vonását megelőzően közösségi dohánylevélből készült cigaretta kivitele. |
|
21 |
Ideiglenes kivitel passzív feldolgozási eljárás keretében. Magyarázat: A Vámkódex 145–160. cikkében említett passzív feldolgozási eljárás. Lásd még a 22. kódot. |
|
22 |
A 21. kódtól eltérő ideiglenes kivitel. Példa: Passzív feldolgozási eljárás és gazdasági passzív feldolgozási eljárás (3036/94/EK tanácsi rendelet) egyidejű alkalmazása textiltermékekre. |
|
23 |
Ideiglenes kivitel változatlan állapotban történő visszahozatallal. Példa: Árucikkek, mint pl. minták, szakmai felszerelések stb. ideiglenes kivitele kiállításra. |
|
31 |
Újrakivitel Magyarázat: Nem közösségi áruk gazdasági vámeljárást (felfüggesztő eljárás) követő újrakivitele. Példa: Az árukat vámraktározási eljárás alá vonják, majd azt követően az árukra kiviteli nyilatkozatot adnak. |
|
40 |
Olyan áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása, amelyekre HÉA-mentesség nem vonatkozik. Példa: Harmadik országból érkező áruk vám- és adófizetéssel. |
|
41 |
Aktív feldolgozási eljárás (visszatérítési eljárás) alá vont áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása. Példa: Aktív feldolgozási eljárás alá vonás a behozatali vámok és nemzeti behozatali adók megfizetésével. |
|
42 |
Másik tagállamban HÉA-mentes áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása. Példa: HÉA-mentes áruk behozatala adóképviselő útján. |
|
43 |
Az új tagállamok csatlakozását követő átmeneti időszak alatt egyes összegek beszedésével kapcsolatos különleges intézkedések hatálya alá tartozó áruk egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása. Példa Az új tagállamok csatlakozását követő különleges átmeneti időszak alatt olyan mezőgazdasági termékek szabad forgalomba bocsátása, melyek az új tagállam és a Közösség többi része közt ugyanolyan különleges vámeljárás alá vagy különleges intézkedés alá esnek, mint amelyek a csatlakozás után Spanyolország és Portugália esetében vonatkoztak. |
|
45 |
Áruk egyidejű szabad forgalomba és HÉA vagy jövedéki adó tekintetében való szabad forgalomba bocsátása és adóraktározási eljárás alá vonása. Magyarázat: HÉA vagy jövedéki adó megfizetése alóli mentesség az áruk adóraktározási eljárás alá vonásával. Példák: Harmadik országból behozott cigarettát vámjogilag szabad forgalomba bocsátanak, és megfizetik a HÉÁ-t. Egy adóraktárban vagy más adófelügyelet alatt álló helyiségben a jövedéki adó megfizetésének felfüggesztése mellett lehet az árukat tárolni. Harmadik országból behozott cigarettát vámjogilag szabad forgalomba bocsátanak, és megfizetik a jövedéki adót. Egy adóraktárban vagy más adófelügyelet alatt álló helyiségben a HÉA megfizetésének felfüggesztése mellett lehet az árukat tárolni. |
|
48 |
Helyettesítő termékek egyidejű vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása passzív feldolgozás keretében az ideiglenesen exportálandó áruk kivitele előtt. Magyarázat szabványcsere (IM-EX), előzetes behozatal a Vámkódex 154. cikkének (4) bekezdése alapján. |
|
49 |
Közösségi áruk adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása a Közösség vámterületének olyan részei közötti kereskedelemben, amelyek közül az egyikre a 77/388/EGK tanácsi irányelv rendelkezései alkalmazandók, míg a másikra ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, illetve a vámterület olyan részei közötti kereskedelem vonatkozásában, amelyekre a fenti rendelkezések nem vonatkoznak. Áruk adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása a Közösség és az olyan országok közötti áruforgalom keretében, melyekkel a Közösség vámuniót alkot. Magyarázat: A Közösség olyan részeiből származó áruk adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátása, amelyekre a hatodik HÉA-irányelv (77/388/EGK) nem alkalmazandó. Az egységes vámokmány használatát a 206. cikk szabályozza. Példák: Olyan Martinique-ről érkező áruk, melyeket Belgiumban adójogi szempontból szabad forgalomba helyeznek. Törökországból érkező áruk, amelyeket Németországban adójogi szempontból szabad forgalomba helyeznek. |
|
51 |
Aktív feldolgozási eljárás alá vonás (felfüggesztő eljárás). Magyarázat: Aktív feldolgozás (felfüggesztő eljárás) a Vámkódex 114. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja szerint. |
|
53 |
Ideiglenes behozatali eljárás céljából történő behozatal. Példa: Ideiglenes behozatal például kiállítási célra. |
|
54 |
Aktív feldolgozási eljárás alá vonás (felfüggesztő eljárás) egy másik tagállamban (anélkül, hogy az árut abban a tagállamban előzőleg vámjogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátották volna). (a) Magyarázat: Ez a kód a Közösségen belüli áruforgalomra vonatkozó statisztikák céljából a művelet regisztrálására szolgál. Példa: Harmadik országból érkezett árut Belgiumban aktív feldolgozási eljárás alá vonnak (5100). Az aktív feldolgozás után Németországba szállítják tovább, hogy ott szabad forgalomba bocsássák (4054), ill. hogy egy további feldolgozás alá vonják (5154). |
|
61 |
Olyan áruk újrabehozatala egyidejűleg vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátással, amelyekre a HÉA-mentesség nem vonatkozik. |
|
63 |
Olyan áruk újrabehozatala egyidejűleg vám- és adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátással, amelyekre egy másik tagállamban HÉA-mentesség vonatkozik. Példa Újrabehozatal passzív feldolgozás vagy ideiglenes kivitel után, amennyiben az esetleges HÉÁ-t az adóképviselő terhére szabják ki. |
|
68 |
Újrabehozatal egyidejűleg vám- és részben adójogi szempontból történő szabad forgalomba bocsátás, és egy, a vámraktározástól eltérő raktározási eljárás alá vonása. Példa Feldolgozott alkoholtermékek, melyeket újra behoznak, és jövedéki adóraktárba tárolnak be. |
|
71 |
Vámraktározási eljárás alá vonás. Magyarázat: Az áruk vámraktározási eljárás alá vonása. Ez nem zárja ki az áru egyidejű, pl. jövedéki vagy HÉA-adóraktárba történő betárolását. |
|
76 |
További feldolgozás nélkül történő kivitelre szánt termékek vagy áruk vámraktározási eljárás alá vonása vagy vámszabad területre történő betárolása export-visszatérítés előzetes kifizetésével (előfinanszírozás). Példa Kivitelre szánt áruk raktározása export-visszatérítés előzetes kifizetésével (A mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés előzetes kifizetéséről szóló, 1980. március 4-i 565/80/EGK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése [HL L 62., 1980.3.7., 5. o.]). |
|
77 |
Végtermékek vagy feldolgozás után kivitelre szánt áruk betárolása kiviteli vámraktárba vagy vámszabad raktárba, illetve vámszabad területre export-visszatérítés előzetes kifizetésével (előfinanszírozás). Példa Kivitelre szánt végtermékek vagy alaptermékek feldolgozásával előállított áruk raktározása export-visszatérítés előzetes kifizetésével (az 565/80/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése). |
|
78 |
Áruk II. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területre történő betárolása. |
|
91 |
Áruk vámfelügyelet melletti feldolgozás alá vonása. |
|
92 |
Vámfelügyelet melletti feldolgozás egy másik tagállamban (anélkül, hogy az árut abban a tagállamban vámjogi szempontból szabad forgalomba bocsátották volna). (a) Magyarázat: Ez a kód a közösségen belüli áruforgalomra vonatkozó statisztikák céljából a művelet regisztrálására szolgál. Példa: Harmadik országból érkező árut Belgiumban vámfelügyelet mellett feldolgoznak (9100). A feldolgozás után Németországba szállítják tovább, hogy ott szabad forgalomba bocsássák (4092), ill. hogy egy további feldolgozás alá vonják (9192). |
B. Második alrovat
1. Ahol ezt a rovatot valamely közösségi eljárás megjelölésére használják, egy alfabetikus karakterből és azután két alfanumerikus karakterből álló kódot kell alkalmazni. Az első karakter az intézkedés típusát jelöli az alábbi módon:
|
Aktív feldolgozás: |
Axx |
|
Passzív feldolgozás: |
Bxx |
|
Vámmentesség: |
Cxx |
|
Ideiglenes behozatal: |
Dxx |
|
Mezőgazdasági termékek: |
Exx |
|
Egyéb: |
Fxx |
Aktív feldolgozás (AF)
(a Vámkódex 114. cikke)
|
Eljárás |
Kód |
|
Behozatal |
|
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás) tejből és tejtermékből előállított végtermék előzetes kivitele után |
A01 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás) külföldi katonai használat céljával |
A02 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás) a kontinentális talapzatra való újrakivitel céljából |
A03 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás)(csak HÉA) |
A04 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás)(csak HÉA) a kontinentális talapzatra való újrakivitel céljából |
A05 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (vámvisszatérítési eljárás) külföldi katonai használat céljával |
A06 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (vámvisszatérítési eljárás) a kontinentális talapzatra való újrakivitel céljából |
A07 |
|
Áruk AF-eljárás alá vonása (vámvisszatérítési eljárás) jövedéki adó felfüggesztés nélkül |
A08 |
|
Kivitel |
|
|
Tejből és tejtermékből előállított végtermékek |
A51 |
|
Végtermékek AF-eljárás alá vonása (felfüggesztő eljárás) (csak HÉA) |
A52 |
|
Végtermékek AF-eljárás alá vonása külföldi katonai használat céljával |
A53 |
Passzív feldolgozás (PF)
(a Vámkódex 145. cikke)
|
Eljárás |
Kód |
|
Behozatal |
|
|
Végtermékek visszahozatala abba a tagállamba, ahol a vámokat megfizették |
B01 |
|
Végtermékek visszahozatala garanciális javítás után |
B02 |
|
Végtermékek visszahozatala garanciális csere után |
B03 |
|
Végtermékek visszahozatala passzív feldolgozást és meghatározott célú felhasználáson alapuló HÉA-felfüggesztést követően |
B04 |
|
Végtermékek visszahozatala részleges vámmentességgel, ahol a feldolgozási művelet költségét tekintik a vámérték kiszámítása alapjának (591. cikk) |
B05 |
|
3. Kivitel |
|
|
AF-ra behozott áruk PF-eljárás keretében történő javítási célú kivitele |
B51 |
|
AF-ra behozott áruk garanciális cserére történő kivitele |
B52 |
|
PF harmadik országgal kötött megállapodás alapján, adott esetben PF-HÉÁ-val együtt |
B53 |
|
Csak PF-HÉA |
B54 |
Vámmentesség
(918/83/EGK rendelet)
|
Cikk száma |
Kód |
|
|
Behozatali vámok alóli mentesség |
||
|
A lakóhelyüket a Közösségbe áthelyező természetes személyek személyes vagyontárgyai |
2 |
C01 |
|
Házasság alkalmából behozott árucikkek (kelengyék és háztartási célú ingóságok) |
11.1 |
C02 |
|
Házasság alkalmából behozott árucikkek (házasságkötés alkalmából szokás szerint adott ajándékok) |
11.2 |
C03 |
|
Öröklés útján szerzett személyes vagyontárgy |
16 |
C04 |
|
Háztartási célú ingóságok második lakóhely berendezéséhez |
20 |
C05 |
|
Előírt iskolai ruházatok, iskolai célú anyagok és egyéb, iskolával összefüggő háztartási célú ingóságok |
25 |
C06 |
|
Elhanyagolható értékű küldemények |
27 |
C07 |
|
Magánszemély által magánszemélynek küldött csomagküldemények |
29 |
C08 |
|
Tevékenységeknek harmadik országból a Közösségbe való áthelyezésekor behozott tárgyi eszközök és egyéb berendezések |
32 |
C09 |
|
Szabad foglalkozást űző személyekhez vagy non-profit tevékenységet folytató jogi személyekhez tartozó tárgyi eszközök és egyéb berendezések |
38 |
C10 |
|
Oktatási, tudományos és kulturális anyagok; az I. mellékletben felsorolt tudományos műszerek és készülékek. |
50 |
C11 |
|
Oktatási, tudományos és kulturális anyagok; a II. mellékletben felsorolt tudományos műszerek és készülékek. |
51 |
C12 |
|
Oktatási, tudományos és kulturális anyagok; tudományos műszerek és készülékek (tartalék alkatrészek, alkotóelemek, tartozékok) |
53 |
C13 |
|
A Közösségen kívüli tudományos kutatóintézetek vagy szervezetek által nem kereskedelmi céllal behozott felszerelések |
59a. |
C14 |
|
Kutatási célokra szánt laboratóriumi állatok és biológiai vagy kémiai anyagok |
60 |
C15 |
|
Emberi eredetű gyógyászati anyagok, valamint vércsoport és szövettípus meghatározására szolgáló reagensek |
61 |
C16 |
|
Orvostudományi kutatásokban, az orvosi diagnózis felállításában és a gyógykezelésben történő használatra szánt eszközök és berendezések |
63a. |
C17 |
|
Gyógyszertermékek minőségellenőrzésére szolgáló összehasonlító anyagok |
63c. |
C18 |
|
Nemzetközi sporteseményeken használt gyógyszerészeti termékek |
64 |
C19 |
|
Árucikkek jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére |
65 |
C20 |
|
A III. mellékletben felsorolt vakok használatára szolgáló árucikkek |
70 |
C21 |
|
Maguk a vak személyek által saját használatra behozott, a IV. mellékletbeli árucikkek |
71, első francia bekezdés |
C22 |
|
Bizonyos intézmények vagy szervezetek által vak személyek használatára behozott, a IV. melléklet szerinti árucikkek |
71, második francia bekezdés |
C23 |
|
Olyan árucikkek más fogyatékos személyek (kivéve a vakokat) részére, melyeket maguk a fogyatékos személyek hoznak be saját használatra |
72; 74 |
C24 |
|
Olyan árucikkek más fogyatékos személyek (kivéve a vakokat) részére, melyeket bizonyos intézmények vagy szervezetek hoznak be |
72; 74 |
C25 |
|
Katasztrófa áldozatainak javára behozott áruk |
79 |
C26 |
|
Tiszteletbeli kitüntetések vagy díjak |
86 |
C27 |
|
Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben kapott ajándékok |
87 |
C28 |
|
Uralkodók vagy államfők által használandó árucikkek |
90 |
C29 |
|
Kereskedelmi promóció céljára behozott áruminták |
91 |
C30 |
|
Kereskedelmi promóció céljára behozott nyomtatványok és reklámanyagok |
92 |
C31 |
|
Szakmai vásárokon vagy hasonló rendezvényeken felhasznált vagy elfogyasztott termékek |
95 |
C32 |
|
Vizsgálati, elemzési vagy tesztelési célokra behozott árucikkek |
100 |
C33 |
|
A szerzői jogokat vagy az ipari és kereskedelmi szabadalmi jogokat védő szervezetek részére küldött szállítmányok |
107 |
C34 |
|
Idegenforgalmi tájékoztató anyagok |
108 |
C35 |
|
Különféle dokumentumok és árucikkek |
109 |
C36 |
|
Szállításuk ideje alatt az árucikkek rakodásához és védelméhez használt segédanyagok |
110 |
C37 |
|
Állatok szállításakor használt alom, abrak és takarmányok |
111 |
C38 |
|
Közúti gépjárművek üzemanyagai és kenőanyagai |
112 |
C39 |
|
A háborús áldozatok emlékműveinek vagy temetőinek létesítéséhez, fenntartásához vagy díszítéséhez használt anyagok |
117 |
C40 |
|
Koporsók, urnák és temetői díszítőtárgyak |
118 |
C41 |
|
Kiviteli vámok alóli mentesség |
||
|
A mezőgazdasági tevékenységnek a Közösségből harmadik országba történő áthelyezése idején exportált háziállatok |
120 |
C51 |
|
Az állatok számára az exportálásuk ideje alatt szükséges abrak és takarmányok |
126 |
C52 |
Ideiglenes behozatal
(Vámkódex és e rendelet)
|
Eljárás |
E rendelet cikke |
Kód |
|
Raklapok |
556 |
D01 |
|
Szállítótartályok/konténerek |
557 |
D02 |
|
Szállítóeszközök |
558 |
D03 |
|
Az utasok személyes használati tárgyai, illetve sportcélú áruk |
563 |
D04 |
|
Tengerészeknek szánt jóléti anyagok |
564 |
D05 |
|
Katasztrófák következményeinek felszámolásához használt anyagok |
565 |
D06 |
|
Orvosi, sebészeti vagy laboratóriumi felszerelés |
566 |
D07 |
|
Állatok |
567 |
D08 |
|
A határövezet jellegzetességeivel összhangban álló tevékenységekre szánt javak |
567 |
D09 |
|
Hang-, kép- vagy adatfeldolgozási információhordozó áruk |
568 |
D10 |
|
Reklámanyag |
568 |
D11 |
|
Szakmai felszerelés |
569 |
D12 |
|
Pedagógiai anyagok és tudományos felszerelések |
570 |
D13 |
|
Töltött göngyöleg |
571 |
D14 |
|
Üres göngyöleg |
571 |
D15 |
|
Öntőformák, dombornyomó szerszámok, nyomólemezek, rajzok, vázlatok, mérő, ellenőrző és tesztelő műszerek és más hasonló cikkek |
572 |
D16 |
|
Különleges szerszámok és eszközök |
572 |
D17 |
|
Kísérletek tárgyát képező áruk |
573, a) pont |
D18 |
|
A kielégítő eredményű elfogadási tesztekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó adásvételi szerződéssel kapcsolatban behozott áruk |
573, b) pont |
D19 |
|
Kísérletek végrehajtására használt áruk |
573, c) pont |
D20 |
|
Minták |
574 |
D21 |
|
Termelési eszközök pótlására szolgáló áruk |
575 |
D22 |
|
Kiállításra szánt vagy nyilvános eseményen felhasználásra kerülő áru |
576, (1) bek. |
D23 |
|
Jóváhagyás érdekében behozott áruk (két hónap) |
576, (2) bek. |
D24 |
|
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
576, (3) bek., a) pont |
D25 |
|
Az újonnan előállítottakon kívüli áru, amelyet aukció útján történő értékesítés érdekében hoznak be |
576, (3) bek., b) pont |
D26 |
|
Pótalkatrészek, tartozékok és felszerelések |
577 |
D27 |
|
Gazdasági hatással nem járó különleges helyzetekben behozott áruk |
578, b) pont |
D28 |
|
Alkalmanként és három hónapot nem meghaladó időtartamra behozott áruk |
578, a) pont |
D29 |
|
Eljárás |
E rendelet cikke |
Kód |
|
Részleges vámmentességgel járó ideiglenes behozatal |
142 |
D51 |
Mezőgazdasági termékek
|
Eljárás |
Kód |
|
Behozatal |
|
|
Bizonyos romlandó áruk vámértékének meghatározása egységértékek használatával (173–177. cikk) |
E01 |
|
Behozatali átalányérték (pl. 3223/94/EK rendelet) |
E02 |
|
Kivitel |
|
|
Kiviteliengedély-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben szereplő áruk) |
E51 |
|
Nem kiviteliengedély-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben szereplő áruk) |
E52 |
|
Kis mennyiségben kiszállított, nem kiviteliengedély-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben szereplő áruk) |
E53 |
|
Visszatérítésigazolás-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben nem szereplő áruk) |
E61 |
|
Nem visszatérítésigazolás-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben nem szereplő áruk) |
E62 |
|
Kis mennyiségben kiszállított, nem visszatérítésigazolás-köteles mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek (I. mellékletben nem szereplő áruk) |
E63 |
|
Kis mennyiségben kiszállított mezőgazdasági termékek, melyekre visszatérítést kérnek és amelyeket a minimális ellenőrzési tétel számításánál nem vesznek figyelembe. |
E71 |
Egyéb
|
Eljárás |
Kód |
|
Behozatal |
|
|
Tértiáruk behozatali vámmentessége (Vámkódex, 185. cikk) |
F01 |
|
Tértiáruk behozatali vámmentessége (különleges körülmények a 844. cikk (1) bekezdése szerint: mezőgazdasági termékek) |
F02 |
|
Tértiáruk behozatali vámmentessége (különleges körülmények a 846. cikk (2) bekezdése szerint: javítás vagy helyreállítás) |
F03 |
|
Kivitelt vagy újrakivitelt követően a Közösségbe visszaszállított végtermékek (Vámkódex, 187. cikk) |
F04 |
|
Vámfelügyelet melletti feldolgozás, amennyiben a gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni (552. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés) |
F11 |
|
Behozatali vámmentesség olyan harmadik ország felségvizein kinyert tengeri halászati és egyéb tengeri termékekre, melyeket egy tagállamban lajstromozott vagy nyilvántartásba vett, ezen ország lobogója alatt hajózó hajók nyernek ki |
F21 |
|
Behozatali vámmentesség olyan termékekre, melyeket harmadik ország felségvizein kinyert tengeri halászati és egyéb tengeri termékekből egy tagállamban lajstromozott vagy nyilvántartásba vett, ezen ország zászlója alatt hajózó feldolgozó hajó fedélzetén állítanak elő |
F22 |
|
Passzív feldolgozási eljárás után jövedéki adó felfüggesztése nélkül raktározási eljárás alá vont áruk |
F31 |
|
Aktív feldolgozási eljárás után jövedéki adó felfüggesztése nélkül raktározási eljárás alá vont áruk |
F32 |
|
II. típusú ellenőrzés alá tartozó vámszabad területen tárolás után jövedéki adó felfüggesztése nélkül raktározási eljárás alá vont áruk |
F33 |
|
Vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás után jövedéki adó felfüggesztése nélkül raktározási eljárás alá vont áruk |
F34 |
|
Rendezvények vagy eladás céljából ideiglenesen behozott áruk szabad forgalomba bocsátása, a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában hatályban lévő tehermegállapítási szabályok alkalmazásával |
F41 |
|
Végtermékek szabad forgalomba bocsátása, amennyiben azok a rájuk vonatkozó behozatali vámok hatálya alá esnek (Vámkódex, 122. cikk, a) pont) |
F42 |
|
Aktív feldolgozási eljárás alá vont áruk vagy végtermékek szabad forgalomba bocsátása kiegyenlítő kamat nélkül (519. cikk, (4) bekezdés) |
F43 |
|
Kivitel |
|
|
Katonai célú kivitel |
F51 |
|
Élelmiszerellátás |
F61 |
|
Élelmiszerellátás kiviteli visszatérítésre jogosult árukkal |
F62 |
|
Élelmiszerraktárba történő betárolás (a 800/99/EGK rendelet 40–43. cikke) |
F63 |
|
Élelmiszerellátásra szánt áruk élelmiszerraktárból történő kitárolása |
F64 |
2. A kizárólag nemzeti használatra szánt kódoknak egy numerikus karakterből és két azt követő alfanumerikus karakterből kell állniuk, a tagállam nómenklatúrájának megfelelően.
40. rovat: Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány
Ebben a rovatban alfanumerikus kódokat kell megadni (an..26).
Minden kód három különböző elemből áll. Az elemeket egy kötőjel (-) választja el egymástól. Az első elemet (a1) három különböző betű alkothatja, és a három alábbiakban megadott kategória megkülönböztetésére szolgál. A második elem (an..3), amely számjegyekből vagy betűkből vagy számjegyek és betűk kombinációjából állhat, az okmánytípust jelöli. A harmadik elem (an..20) az okmány azonosításához szükséges adatok, mint az azonosító szám vagy más egyértelmű hivatkozás leírására szolgál.
1. Az első elem (a1):
Gyűjtő vámáru-nyilatkozat = X
Első vámáru-nyilatkozat = Y
Előokmány = Z
2. A második elem (an..3):
Válassza ki „Az okmányok rövidítésének jegyzéké”-ből az okmány rövidítését!
Ez a jegyzék tartalmazza a „CLE” kódot is az áru nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontja és azonosító száma kódolására (Vámkódex 76. cikk, (1) bekezdés, c) pont) Az időpont a következőképpen kódolandó: ÉÉÉÉHHNN.
3. A harmadik elem (an..20):
Itt az azonosító számot vagy egy más olyan hivatkozást kell megadni, amely alapján az okmány azonosítható.
Példák:
— Az előokmány egy T1 árutovábbítási okmány, amelyet a rendeltetési vámhivatal a„238544” szám alatt vett nyilvántartásba. A kód így „Z-821-238544” lesz (A „Z” jelenti az előokmány jelleget, a „821” az árutovábbítási eljárást és a „238544” az okmány nyilvántartási számát [ill. az MRN-t az NCTS-műveletek esetén]).
— Gyűjtő vámáru-nyilatkozatként egy „2222” sz. cargo manifestet használnak; ennek alapján az „X-785-2222” kódot kell képezni. („X” jelenti a gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, a „785” a cargo manifestet és a „2222” a manifeszt azonosító számát).
— Az áruk nyilvántartásba történő bejegyzése 2002. február 14-én történt. A kód így „Y-CLE-20020214-5” lesz. (Az „Y” jelenti az eredeti vámáru-nyilatkozatot, a „CLE” a nyilvántartásba történő bejegyzést, az időpont „20020214” számjegyei az évet (2002), a hónapot (02) és a napot (14), az „5” pedig a bejegyzés nyilvántartásbeli hivatkozási számát).
Az okmányok rövidítésének jegyzéke
|
Szállítótartály-jegyzék (konténerjegyzék) |
235 |
|
Rakományjegyzék |
270 |
|
Csomagjegyzék |
271 |
|
Proforma számla |
325 |
|
Kereskedelmi számla |
380 |
|
Házi fuvarlevél |
703 |
|
Gyűjtő hajóraklevél |
704 |
|
Hajóraklevél |
705 |
|
CIM fuvarlevél (vasút) |
720 |
|
SzMGSz-kísérőjegyzék |
722 |
|
Tehergépkocsi fuvarlevél |
730 |
|
Légi fuvarlevél |
740 |
|
A légitársaság által kiadott légi fuvarlevél (master air waybill) |
741 |
|
Csomagkártya (postai csomag) |
750 |
|
Multimodális/kombinált fuvarokmány |
760 |
|
Cargo manifest |
785 |
|
Bordereau |
787 |
|
Közösségi árutovábbítási nyilatkozat – vegyes küldemények (T) |
820 |
|
Közösségi külső árutovábbítási nyilatkozat (T1) |
821 |
|
Közösségi belső árutovábbítási nyilatkozat (T2) |
822 |
|
T5 ellenőrző példány |
823 |
|
TIR-igazovány |
952 |
|
ATA-igazolvány |
955 |
|
Nyilvántartásba történő bejegyzés hivatkozási száma/időpontja |
CLE |
|
INF 3 adatlap |
IF3 |
|
INF 8 adatlap |
IF8 |
|
Manifeszt – egyszerűsített eljárás |
MNS |
|
Közösségi belső árutovábbítási nyilatkozat – 340c cikk, (1) bekezdés |
T2F |
|
T2M |
T2M |
|
Egyéb |
ZZZ |
Amennyiben a fenti okmányt az EV alapján állítják ki, akkor a rövidítésnek tartalmaznia kell az 1. rovat 1. alrovatában feltüntetendő kódokat (IM, EX, CO és EU).
43. rovat: Értékelési mód (É.M.)
A behozott áruk értékelési módjára a következő kódok alkalmazandók:
|
Kód |
a Vámkódex vonatkozó cikke |
Mód |
|
1 |
29. cikk, (1) bekezdés |
Behozott áruk ügyleti értéke |
|
2 |
30. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
Azonos áruk ügyleti értéke |
|
3 |
30. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
Hasonló áruk ügyleti értéke |
|
4 |
30. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
Következtetéses módszer |
|
5 |
30. cikk, (2) bekezdés, d) pont |
Számított érték |
|
6 |
31. cikk |
Vámérték-meghatározás a Közösségben rendelkezésre álló adatok alapján („fall-back” [tartalék]-módszer]) |
44. rovat: Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok/igazolások és engedélyek
1. Különleges megjegyzések
Egy ötjegyű numerikus kód használatos különleges vámjellegű megjegyzésekre. Ezt a kódot a vonatkozó különleges megjegyzés mögé kell tenni, kivéve ha a közösségi előírások arról rendelkeznek, hogy a szöveget a kód helyettesítse.
Példa:
Az egyszerűsített kiviteli eljárás keretében a kiviteli nyilatkozat 3. példányán az „Egyszerűsített kivitel” megjegyzést kell feltüntetni. (280. cikk, (3) bekezdés). Így a 44. rovatba a következőt kell beírni: „Egyszerűsített kivitel – 30100”.
A közösségi jog előírja egyes különleges megjegyzéseknek a 44. rovattól eltérő rovatokban való feltüntetését. Ezen megjegyzések kódolására azonban ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a 44. rovatban feltüntetendő megjegyzésekre. Továbbá, amennyiben a közösségi jogszabályokból nem tűnik ki, hogy melyik rovatokban tüntetendő fel a különleges megjegyzés, akkor azt a 44. rovatban kell feltüntetni.
A különleges közösségi megjegyzések típusainak teljes felsorolását az e melléklet végén lévő lista tartalmazza.
A tagállamok rendelkezhetnek különleges nemzeti megjegyzésekről, amennyiben azok kódolása más szerkezetű, mint a különleges közösségi megjegyzések kódolása.
2. Benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek
a) A vámáru-nyilatkozat alátámasztására benyújtott okmányokat, igazolásokat és közösségi vagy nemzetközi engedélyeket egy négyjegyű alfanumerikus kód formájában kell feltüntetni, amelyet egy azonosító számnak vagy más egyértelmű hivatkozásnak kell követnie. Az okmányok, igazolások és engedélyek listáját, ill. azok kódjait a TARIC-adatbázis tartalmazza.
b) Ami a vámáru-nyilatkozat alátámasztására benyújtott nemzeti okmányokat, igazolásokat és engedélyeket illeti, ezeket egy numerikus és három azt követő alfanumerikus karakter formájú kód formájában kell beírni (pl.: 2123, 34d5), amelyet adott esetben egy azonosító szám vagy más egyértelmű hivatkozás követ. A négy karakter az adott tagállam nómenklatúráján alapuló kódokat képvisel.
47. rovat: Fizetendő terhek kiszámítása
Első oszlop: teher fajtája
a) A következő kódokat kell alkalmazni:
|
Ipari vámok |
A00 |
|
Mezőgazdasági vámok |
A10 |
|
Kiegészítő vámtétel |
A20 |
|
Végleges antidömpingvámok |
A30 |
|
Ideiglenes antidömpingvámok |
A35 |
|
Végleges kiegyenlítő vámok |
A40 |
|
Ideiglenes kiegyenlítő vámok |
A45 |
|
Hozzáadottérték-adó (HÉA) |
B00 |
|
Kiegyenlítő kamat (HÉA) |
B10 |
|
Késedelmi kamat (HÉA) |
B20 |
|
Kiviteli adók |
C00 |
|
Mezőgazdasági termékekre vonatkozó kiviteli adók |
C10 |
|
Késedelmi kamat |
D00 |
|
Kiegyenlítő kamat (pl. aktív feldolgozás) |
D10 |
|
Más országok nevében beszedett vámok |
E00 |
b) A kizárólag nemzeti használatra szánt kódoknak egy numerikus karakterből és két azt követő alfanumerikus karakterből kell állniuk, a tagállam nómenklatúrájának megfelelően.
Utolsó oszlop: Fizetési mód
A tagállamok a következő kódokat használhatják:
|
A |
: |
Készpénzfizetés |
|
B |
: |
Fizetés hitelkártyával |
|
C |
: |
Fizetés csekkel |
|
D |
: |
Egyéb (pl.: közvetlen terhelés vámügynök számlájára) |
|
E |
: |
Halasztott fizetés |
|
F |
: |
Halasztott vámfizetés – a vámjogszabályok szerint |
|
G |
: |
Halasztott HÉA-fizetés (a hatodik HÉA-irányelv, 23. cikk) |
|
H |
: |
Elektronikus számlajóváírás átutalással |
|
J |
: |
Postahivatalon (postai szállítmány) vagy egyéb közintézményen vagy állami szerven keresztül történő fizetés |
|
K |
: |
Jövedékiadó-jóváírás vagy visszatérítés |
|
M |
: |
Biztosíték, beleértve a készpénzletétet |
|
P |
: |
Készpénzletét vámügynök készpénzszámláján |
|
R |
: |
Kezesség |
|
S |
: |
Egyedi készpénzbiztosíték kezességszámlán |
|
T |
: |
Vámügynöki készpénzbiztosíték kezességszámlán |
|
U |
: |
Vámügynöki kezesség (folyamatos engedély) |
|
V |
: |
Vámügynöki kezesség (egyedi engedély) |
|
O |
: |
Intervenciós ügynökségnél nyújtott kezesség |
49. rovat: Raktár megjelölése
A kódot három elemből kell képezni az alábbiak szerint:
— a raktártípust azonosító betűjel az 525. cikkben leírtaknak megfelelően (a1). Az 525. cikkben említettektől eltérő raktárakra a következő kódokat kell megadni:
—
|
Y |
vámraktártól eltérő raktár |
|
Z |
vámszabadterület vagy vámszabad raktár |
— a tagállam által kiadott engedély azonosító száma (an..14)
— az engedélyező tagállam 2. rovatnál megadottak szerinti országkódja (a2).
51. rovat: Tervezett átléptető vámhivatalok (és országok)
A 29. rovatnál megadott kódokat kell alkalmazni.
52. rovat: Biztosíték
Biztosítéknyújtás kódja
A következő kódokat kell alkalmazni:
|
Szituáció |
Kód |
Egyéb jelzések |
|
A biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén (a Kódex 94. cikk 4. szakasza és e rendelet 380. cikk 3. szakasza) |
0 |
— a biztosítéknyújtás alóli mentesség igazolásának száma |
|
Összkezességi biztosíték esetén |
1 |
— az összkezességi biztosítékról szóló igazolás — kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal |
|
Egyedi biztosítékkal vállalt kezesség |
2 |
— kezességi nyilatkozatra való hivatkozás — letéti iroda |
|
Természetben vállalt kezesség esetében |
3 |
|
|
Okirati kezességvállalás (garanciajegy) esetén |
4 |
— egyedi garanciajegy száma |
|
Biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén, amikor az összeg, amelyre garanciát kell vállalni, nem haladja meg az 500 eurót (a Kódex 189. cikkének (5) bekezdése) |
5 |
|
|
Biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén (a Kódex 95. cikke) |
6 |
|
|
Biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén egyes állami szervezetek tekintetében |
8 |
|
|
Egyedi biztosíték esetén (47a melléklet, 3. pont) |
9 |
— kezességvállalási okmányra való hivatkozás — letéti iroda |
Ország megadása a „nem érvényes” rovatban:
A 2. rovatnál említett országkódokat kell alkalmazni.
53. rovat: Rendeltetési vámhivatal (és ország)
A 29. rovatnál említett kódokat kell alkalmazni.
Különleges megjegyzések – kód: XXXXX
Általános kategória – kód: 0xxxx
|
Jogalap |
Tényállás |
Különleges megjegyzés |
Rovat |
Kód |
|
497. cikk (3) bekezdése |
Engedély iránti kérelem gazdasági vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozaton |
„Egyszerűsített engedélyezés” |
44 |
00100 |
|
37. melléklet |
Több exportőr, címzett vagy előokmány |
„Egyéb” |
2, 8 és 40 |
00200 |
|
37. melléklet |
A feladó azonos a nyilatkozattevővel |
„Feladó” |
14 |
00300 |
|
37. melléklet |
Az exportőr azonos a nyilatkozattevővel |
„Exportőr” |
14 |
00400 |
|
37. melléklet |
A címzett azonos a nyilatkozattevővel |
„Címzett” |
14 |
00500 |
Behozatal – kód: 1xxxx
|
Cikk |
Tényállás |
Különleges megjegyzés |
Rovat |
Kód |
|
1147/2002/EK rendelet 2. cikk (1) bekezdése |
Autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztése |
„Behozatal légialkalmassági bizonyítvánnyal” |
44 |
10100 |
|
549. cikk (1) bekezdése |
Aktív feldolgozási eljárás lezárása (felfüggesztő eljárás) |
„AF/F áruk” |
44 |
10200 |
|
549. cikk (2) bekezdése |
Aktív feldolgozási eljárás lezárása (felfüggesztő eljárás)(különös kereskedelempolitikai intézkedések) |
AF/F áruk, Kereskedelempolitika |
44 |
10300 |
|
550. cikk |
Aktív feldolgozási eljárás lezárása (vámvisszatérítési eljárás) |
AF/V áruk |
44 |
10400 |
|
583. cikk |
Ideiglenes behozatal |
IB áruk |
44 |
10500 |
Kivitel – kód: 3xxxx
|
Cikk |
Tényállás |
Különleges megjegyzés |
Rovat |
Kód |
|
280. cikk (3) bekezdése |
Hiányos kiviteli nyilatkozat |
„Egyszerűsített kivitel” |
44 |
30100 |
|
286. cikk (4) bekezdése |
Helyi vámkezelés |
„Egyszerűsített kivitel”, valamint az engedély száma és a kibocsátó vámhivatal neve |
3. pld, 44. rovat |
30200 |
|
298. cikk |
Meghatározott célú felhasználás alatt álló mezőgazdasági termékek kivitele |
„Meghatározott célra történő felhasználás a 2454/93/EGK rendelet 298. cikke szerint: kiviteli rendeltetésű áruk – mezőgazdasági visszatérítés nem alkalmazható” |
44 |
30300 |
|
793. cikk (3) bekezdése |
A 3. példány visszaküldésének igénylése |
„RET-EXP” |
44 |
30400 |
38/A. MELLÉKLET
VÁMÁRU-NYILATKOZAT FELADOTT POGGYÁSZRA
38/B. MELLÉKLET
A 290c. cikk (1) bekezdésében említett eljárás
A 290c. cikk alkalmazása céljából az engedélyes mérlegelők állapítják meg minden egyes frissbanán-szállítmány esetében a nettó tömeget a banán kirakodásának bármely helyszínén, az alább megállapított eljárás szerint:
1. Minden csomagolástípusra és származási helyre vonatkozóan a csomagolt banán egységeiből mintát kell venni. A csomagolt banán egységeiből vett mérlegelendő mintának a szállítmány tekintetében reprezentatívnak kell lennie. A mintának legalább az alább feltüntetett mennyiségekre kell kiterjednie:
|
Csomagolt banán egységeinek száma (csomagolástípus és származás szerint) |
A vizsgálandó csomagolt banán egységeinek száma |
|
— legfeljebb 400 |
5 |
|
— 401-től 700-ig |
7 |
|
— 701-től 1 000-ig |
10 |
|
— 1 001-től 2 000-ig |
13 |
|
— 2 001-től 4 000-ig |
15 |
|
— 4 001-től 6 000-ig |
18 |
|
— 6 000 felett |
21 |
2. A nettó tömeget a következőképpen kell meghatározni:
a) az ellenőrizendő banán minden csomagolási egységét meg kell mérni (bruttó tömeg);
b) a banán legalább egy csomagolási egységét meg kell nyitni, és ki kell számítani a csomagolás tömegét;
c) a csomagolás tömegét valamennyi azonos típusú és származású csomagolásra vonatkozóan el kell fogadni, és a banán minden lemért csomagolási egységének tömegéből le kell vonni;
d) a banán csomagolási egységeinek az ellenőrzött minta tömege alapján minden típusra és származási helyre vonatkozóan így megállapított átlagos tömegét kell elfogadni a frissbanán-szállítmány nettó tömege meghatározásának alapjául.
3. Amennyiben a vámhatóság egyidejűleg nem ellenőrzi le a banánmérlegelési bizonylatokat, a mérlegelési bizonylaton bejelentett nettó tömeg a vámhatóság számára elfogadható, ha a bejelentett nettó tömeg a vámhatóságok által megállapított átlagos tömeghez képest legfeljebb 1 %-os eltérést mutat.
4. A banánmérlegelési bizonylatot annak a vámhivatalnak kell bemutatni, amelyhez a szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot benyújtották. A vámhatóságnak a banánmérlegelési bizonylaton szereplő mintavételi eredményeket kell a bizonylatban feltüntetett frissbanán-szállítmány egészére alkalmaznia.
38/C. MELLÉKLET
▼M18 —————
42. MELLÉKLET
SÁRGA CÍMKE
Szín:
fekete betűk sárga háttérben.
42A. MELLÉKLET
42/B. MELLÉKLET
SÁRGA CÍMKE
Szín:
fekete betűk sárga háttéren.
43. MELLÉKLET
T2M OKMÁNY
44 .MELLÉKLET
MEGJEGYZÉSEK
(függelék a T2M okmánygarnitúrát tartalmazó füzethez)
1. Általános szempontok
1. A T2M okmány arra szolgál, hogy egy közösségi halászhajó a Közösség vámterületéhez nem tartozó ország vagy terület felségvizein kívül szerzett halászzsákmányának és/vagy az abból származó, a zsákmányt szerző hajó, egy másik közösségi halászhajó vagy egy közösségi feldolgozóhajó fedélzetén történt feldolgozással nyert áruknak a közösségi helyzetét igazolja a Közösség vámterületére történő belépéskor.
2. A közösségi halászhajó olyan hajó, amelyet a Közösség vámterületéhez tartozó állam területén jegyeztek be és tartanak nyilván, valamelyik tagállam zászlaja alatt hajózik, halászati tevékenységet végez és a halászzsákmányt esetleg a fedélzetén feldolgozza. A közösségi feldolgozóhajó olyan hasonlóan bejegyzett és nyilvántartott hajó, amely csak átrakott halászzsákmányt dolgoz fel.
3. Ez a füzet 10 okmányt tartalmaz, amelyek mindegyike egy eredetiből és egy másolatból áll. A másolatokat nem szabad a füzetből kitépni.
4. A füzetet a vámhatóságok kérésére be kell mutatni.
5. A füzetet vissza kell juttatni az azt kibocsátó vámhatóságnak, ha a hajó, amelyhez kiadták, már nem felel meg az előírt feltételeknek, ha a füzetben található valamennyi okmányt felhasználták, vagy ha a füzet érvényességi ideje lejárt.
II. A T2M okmányok hitelesítése
6. Az okmányokat írógéppel vagy olvashatóan kézzel kell kitölteni; az utóbbi esetben tintával és nyomtatott betűkkel. Törlés vagy felülírás tilos. Javításnál a hibás adatot át kell húzni és a helyeset kell beírni. Az ilyen javítást annak a személynek, aki a nyilatkozatot aláírta, kézjegyével el kell látnia.
7. Az okmány 1–3. rovatait a feltüntetett személynek azon a nyelven kell kitöltenie, amelyen az okmányt kinyomtatták. Az okmány 4–12. rovatát a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén kell kitölteni.
8. A T2M okmányokat annak a hatóságnak az eredeti példány és a másolat A. rovatában található aláírása érvényesíti, amelyik annak a közösségi halászhajónak a nyilvántartásba vételéért felelős, amely számára a füzetet kiadták. A füzet a borítójának 2. oldalán feltüntetett időponttól számított két évig érvényes.
III. A T2M okmányok használata
9. A közösségi halászhajó kapitányának a T2M okmány eredetijén és másolatán minden esetben ki kell töltenie a 4., 5. rovatokat és/vagy 6., 7., 8. rovatokat, valamint ki kell töltenie és alá kell írnia a 9. rovatban szereplő nyilatkozatot, amikor:
— a halászzsákmányt és/vagy az annak a fedélzeten történt feldolgozásából eredő árukat kirakodják a Közösség vámterületén található kikötőben vagy másik kikötőben, ahonnan a Közösség vámterületre indulnak,
— a zsákmányt és/vagy az árukat másik közösségi halászhajóra, közösségi feldolgozóhajóra – ahol a zsákmányt a fedélzeten feldolgozzák – vagy bármely más hajóra átrakják, amely feldolgozás nélkül elviszi a zsákmányt és/vagy árukat közvetlenül a Közösség vámterületén lévő kikötőbe vagy olyan kikötőbe, ahonnan azokat a Közösség vámterületére továbbszállítják. Ebben az esetben a közösségi halászhajó kapitányának és azon hajó kapitányának, amelyre a halászzsákmányt és/vagy árut átrakják, ki kell töltenie és alá kell írnia az eredeti példány és a másolat 10. rovatát.
10. Azon feldolgozóhajó kapitányának, amelyre a fedélzeten való feldolgozásra átrakják a közösségi halászhajó halászzsákmányát, minden esetben ki kell töltenie a 6., 7. és 8. rovatot, és ki kell töltenie és alá kell írnia az eredeti példány 11. rovatában szereplő nyilatkozatot, amikor:
— a fedélzeten való feldolgozásból származó árukat partra teszik a Közösség vámterületéhez tartozó kikötőben, vagy a Közösség vámterületéhez nem tartozó kikötőben, ahonnan azokat a Közösség vámterületére továbbszállítják,
— az árukat átrakják olyan hajóra, amely feldolgozás nélkül közvetlenül egy a Közösség vámterületén lévő kikötőbe, vagy a Közösség vámterületén kívüli kikötőbe viszi azokat, ahonnan azokat a Közösség vámterületére továbbszállítják. Ebben az esetben a feldolgozóhajó kapitánya és annak a hajónak a kapitánya, amelyre az árut átrakják, kitölti és aláírja az eredeti példány 12. rovatát.
11. Ha a zsákmány vagy az áruk a Közösség vámterületére történő szállításuk előtt a Közösség vámterületéhez nem tartozó országba vagy területre kerülnek, az ország vagy terület vámhatóságának ki kell töltenie és alá kell írnia az okmány 13. rovatát. Ha a zsákmány egy része nem kerül a Közösség vámterületére, akkor ezen termékek megnevezését, jellegét, bruttó tömegét és tervezett vámjogi sorsát az okmány „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni.
12. A T2M okmány eredetije kíséri a halászzsákmányt és/vagy árut valamennyi átrakáskor és a Közösség vámterületére történő közvetett vagy közvetlen szállításkor.
IV. A T2M okmányok „Kivonatának” használata
Ha a zsákmányt és/vagy árut a Közösség vámterületéhez nem tartozó országba vagy területre szállítják és osztott szállítmányként a Közösség vámterületére tervezik továbbszállítani,
13. Az érintett halászhajónak kiállított füzetből a részszállítmányok számának megfelelő számú eredeti T2M okmányt kell kivenni, és jól láthatóan fel kell tüntetni a „Kivonat” jelölést és az eredeti szállítmányra vonatkozó T2M okmány adatait. Ezt az információt a „Kivonatok” másolatain is fel kell tüntetni, amelyeket a füzetből nem szabad kitépni.
14. Minden egyes részszállítmányra vonatkozóan:
— ki kell tölteni a T2M „Kivonat” 4., 5. és/vagy 6., 7., 8. rovatát, feltüntetve a szállított zsákmány és/vagy áruk mennyiségét,
— az érintett ország vagy terület vámhatóságainak ki kell tölteniük, záradékolniuk kell és alá kell írniuk a „Kivonat” okmány eredetijének 13. rovatát,
— a legelső T2M okmány „Megjegyzések” rovatába be kell írni a csomagok számát és jellegét, bruttó tömegét, a szállítmány tervezett vámjogi sorsát, valamint a „Kivonat” okmány számát és keltét,
— a „Kivonat” okmánynak kísérnie kell a zsákmányt és/vagy áruszállítmányt.
15. Ha a T2M okmányban szereplő teljes halászzsákmányt és/vagy árut a Közösség vámterületére szállították, az érintett ország vagy terület vámhatóságainak ki kell töltenie, záradékolnia kell és alá kell írnia a okmány 13. rovatát. Ezt a okmányt el kell küldeni annak a vámhivatalnak, amelyik a T2M füzetet kibocsátotta. Ha a zsákmány vagy az áruk egy része nem megy a Közösség vámterületére, az érintett szállítmány nevét, jellegét és bruttó tömegét, valamint a tervezett vámjogi sorsot fel kell tüntetni az okmány „Megjegyzések” rovatában.
V. A T2M okmányok kiadása
16. Valamennyi T2M okmányt (legelső vagy „Kivonat”) be kell mutatni annál a vámhivatalnál, ahol a halászzsákmányt vagy árut, amelyre vonatkozik, a Közösség vámterületére bevitték. Ha a zsákmányt vagy árut árutovábbítási eljárással hozták be a Közösség vámterületére és az eljárás a Közösség vámterületén kívül kezdődött, a T2M okmányokat az eljárás rendeltetési helye szerinti vámhivatalnak kell bemutatni.
44a. MELLÉKLET
A RAKOMÁNYJEGYZÉKRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ
I. CÍM
Általános
1. Fogalommeghatározás
A rakományjegyzék az ebben a mellékletben meghatározott jellemzőkkel rendelkező okmány.
2. Rakományjegyzék-nyomtatvány felépítése
|
2.1. |
Csak a nyomtatvány első oldala használható rakományjegyzékként. |
|
2.2. |
A rakományjegyzék a következőkből áll: a) Rakományjegyzék felirat; b) egy 70×55 milliméteres rovat egy 70×15 milliméteres felső és egy 70×40 milliméteres alsó részre osztva; c) a következő fejléccel ellátott oszlopokból áll a következő sorrendben: — szám, — jelölések, számok, a csomagok száma és jellege, árumegnevezés, — feladó/kiviteli ország, — bruttó tömeg (kg), — a hivatal tölti ki. A nyomtatvány használói az oszlopok szélességét szükség szerint változtathatják. Azonban az „A hivatal tölti ki” oszlopnak legalább 30 milliméter szélességűnek kell lennie. A nyomtatvány használói azt is eldönthetik, hogy hogyan használják az a), b) és c) pontban meghatározott területen kívüli területet. |
|
2.3. |
Közvetlenül az utolsó bejegyzés alatt egy vízszintes vonalat kell húzni, és a fennmaradt szabad területet át kell húzni a későbbi bejegyzések megakadályozása érdekében. |
II. CÍM
A különböző rovatokba bejegyzendő adatok
1. Bekeretezett rovat
1.1. Felső rész
Amennyiben a rakományjegyzéket árutovábbítási nyilatkozathoz csatolják, a főkötelezettnek a rovat felső részébe be kell jegyeznie a „T1”, „T2” vagy „T2F” jelet.
Amennyiben a rakományjegyzéket T2L okmányhoz csatolják, az érintett személynek a rovat felső részébe be kell jegyeznie a „T2L” vagy „T2LF” jelet.
1.2. Alsó rész
A rovatnak ebbe a részébe az alábbi III. cím 4. pontjában felsorolt adatokat kell bejegyezni.
2. Oszlopok
2.1. Szám
A rakományjegyzékben szereplő minden tételt egy sorszámnak kell megelőznie.
2.2. Jelölések, számok, a csomagok száma és jellege, árumegnevezés
Az előírt adatokat a 37. és 38. mellékletnek megfelelően kell bejegyezni.
Ha az árutovábbítási nyilatkozatot rakományjegyzék kíséri, a rakományjegyzéknek tartalmaznia kell az árutovábbítási nyilatkozat 31. (csomagok és árumegnevezés), 40. (gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány), 44. (különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek) és szükség esetén a 33. (vámtarifaszám), valamint a 38. [nettó tömeg (kg)] rovataiban feltüntetett adatokat.
2.3. Feladó/kiviteli ország
Írja be annak a tagállamnak a nevét, ahonnan az árukat küldik vagy exportálják.
Ne használja ezt az oszlopot, amennyiben a rakományjegyzéket T2L okmányhoz csatolják.
2.4. Bruttó tömeg (kg)
Írja be az EV okmány 35. rovatába bejegyzett adatokat (ld. a 37. mellékletet).
III. CÍM
A rakományjegyzékek használata
|
1. |
Egy árutovábbítási nyilatkozathoz nem lehet egyidejűleg rakományjegyzéket és egy vagy több pótlapot is csatolni. |
|
2. |
►M21 Rakományjegyzék alkalmazása esetén az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványa 15. (feladó/kiviteli ország), 32. (tételsorszám), 33. (vámtarifaszám), 35. [bruttó tömeg (kg)], 38. [nettó tömeg (kg)], 40. (gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány) és szükség esetén a 44. (különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek) rovatait át kell húzni, és a 31. (csomagok és az árumegnevezés) rovatát nem lehet felhasználni a jelek, számok, a csomagok száma és jellege vagy az árumegnevezés feltüntetésére. ◄ Az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatvány 31. (Csomagok és árumegnevezés) rovatába be kell jegyezni a különböző rakományjegyzékek sorszámára és jelzésére való hivatkozást. |
|
3. |
A rakományjegyzéket ugyanannyi példányban kell elkészíteni, mint azt a nyomtatványt, amire vonatkozik. ▼M22 ————— |
|
4. |
Amennyiben az árutovábbítási nyilatkozatot nyilvántartásba vették, a rakományjegyzéknek ugyanazt a nyilvántartási számot kell adni, mint a nyomtatványnak, amelyre vonatkozik. Ezt a számot kézzel, illetve egy olyan bélyegző segítségével kell bejegyezni, amely tartalmazza az indító vámhivatal nevét. Ha kézzel jegyezték be, a nyilvántartási számot az indító vámhivatal hivatalos bélyegzőjével kell hitelesíteni. Az indító vámhivatal tisztviselői számára nem kötelező a nyomtatványok aláírása. |
|
5. |
Amennyiben egy közösségi árutovábbítás céljára használt nyomtatványhoz több rakományjegyzéket csatolnak, a jegyzékeken szerepelniük kell a főkötelezett által adott sorszámnak, és a csatolt rakományjegyzékek darabszámát be kell írni az említett nyomtatvány 4. (Rakományjegyzékek) rovatába. |
|
6. |
Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a rakományjegyzéket egy T2L vagy T2LF okmányhoz csatolják. |
44b. MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁS SORÁN HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ez a melléklet a közösségi árutovábbítás során használt, az egységes vámokmánytól eltérő nyomtatványok jellemzőit határozza meg.
1. Rakományjegyzékek
|
1.1. |
A nyomtatványokat legalább 40 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni, amely elég erős ahhoz, hogy a szokásos használat során ne szakadjon vagy gyűrődjön könnyen. A papír színét az érintettek határozzák meg. |
|
1.2. |
A nyomtatványok mérete 210 × 297 milliméter, a megengedett maximális eltérés a hosszúság esetében mínusz 5 milliméter vagy plusz 8 milliméter. |
2. Határátlépési igazolás
|
2.1. |
A nyomtatványokat legalább 40 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni, amely elég erős ahhoz, hogy a szokásos használat során ne szakadjon vagy gyűrődjön könnyen. A papír színe fehér. |
|
2.2. |
A nyomtatványok mérete 210 × 148 milliméter. |
3. Bemutatási igazolás
|
3.1. |
A nyomtatványokat legalább 40 g/m2 tömegű író papírra kell nyomtatni, amely elég erős ahhoz, hogy a szokásos használat során ne szakadjon vagy gyűrődjön könnyen. A papír színe fehér. |
|
3.2. |
A nyomtatványok mérete 148 × 105 milliméter. |
4. Egyedi kezesség
|
4.1. |
A nyomtatványokat famentes, legalább 55 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni. A papírt vörös színű, guilloche mintájú háttérrel kell ellátni, hogy bármilyen mechanikai vagy vegyi hamisítás kimutatható legyen. A papír színe fehér. |
|
4.2. |
A nyomtatványok mérete 148 × 105 milliméter. |
|
4.3. |
A nyomtatványokon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének, vagy egy olyan jelnek, amellyel a nyomda azonosítható, valamint sorszámnak. |
5. Kezességi tanúsítvány és tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről
|
5.1. |
A kezességi tanúsítványt és a tanúsítványt a biztosítéknyújtás alóli mentességről – a továbbiakban: tanúsítványok – famentes, legalább 100 g/m2 tömegű fehér írópapírra kell nyomtatni. A papír mindkét oldalán guilloche mintájú háttérnek kell lennie, hogy bármilyen mechanikai vagy vegyi hamisítás kimutatható legyen. A minta színe: — zöld a kezességi tanúsítvány esetében, — világoskék a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességesetében. |
|
5.2. |
A nyomtatványok mérete 210 × 148 milliméter. |
|
5.3. |
A tagállamok felelősek a nyomtatványok kinyomtatásáért vagy kinyomtattatásáért. Minden tanúsítványt azonosító sorszámmal kell ellátni. |
6. A II. cím egészére vonatkozó közös rendelkezések
|
6.1. |
A nyomtatványokat írógéppel vagy egyéb mechanográfiai íróeszközzel vagy más hasonló módon kell kitölteni. A rakományjegyzék, határátlépési igazolás és bemutatási igazolás nyomtatványait olvashatóan kézzel is ki lehet tölteni, ebben az esetben tintával és nyomtatott nagybetűkkel. |
|
6.2. |
A nyomtatványokat a tagállamok hivatalos nyelvének egyikén kell kitölteni, amely nyelv az indító tagállam vámhatóságai számára elfogadható. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó az egyedi kezesség esetében. |
|
6.3. |
Annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a nyomtatványokat be kell mutatni, szükség esetén kérhetik a nyomtatványok lefordítását a tagállam hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére. |
|
6.4. |
A kezességi tanúsítvány és a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről esetében használandó nyelvet a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal tagállamának vámhatósága jelöli ki. |
|
6.5. |
A nyomtatványokon a törlés és a felülírás nem megengedett. A módosításokat a hibás adatok áthúzásával és, szükség esetén a helyes adatok beírásával kell végrehajtani. Az ilyen módosításokat a módosítást végző személy a kézjegyével ellátja és a vámhatóságok záradékolják. |
44c. MELLÉKLET
MAGAS CSALÁSI KOCKÁZATTAL BÍRÓ ÁRUK
|
HR-kód |
Az áruk megnevezése |
Minimum mennyiségek |
Érzékeny áruk kódja (1) |
Egyedi kezesség minimális szintje |
||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
||
|
ex010290 |
Más háziasított, élő szarvasmarhafélék |
4 000 kg |
1 |
1 500 EUR/t |
||
|
20 110 20 120 20 130 |
Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve |
3 000 kg |
2 700 EUR/t 2 900 EUR/t 5 200 EUR/t |
|||
|
0202 10 0202 20 0202 30 |
Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva |
3 000 kg |
2 700 EUR/t 2 900 EUR/t 3 900 EUR/t |
|||
|
40 210 0402 21 0402 29 0402 91 0402 99 |
Tej és tejszín, sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával |
2 500 kg |
1 600 EUR/t 1 900 EUR/t 2 500 EUR/t 1 400 EUR/t 1 600 EUR/t |
|||
|
0405 10 0405 90 |
Vaj és tejből nyert más zsír és olaj |
3 000 kg |
2 600 EUR/t 2 800 EUR/t |
|||
|
ex080300 |
Friss banán, kivéve a plantains fajtát |
8 000 kg |
800 EUR/t |
|||
|
1701 11 1701 12 1701 91 1701 99 |
Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban |
7 000 kg |
– – – – |
|||
|
220710 |
Nem denaturált etilalkohol, 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal |
3 hl |
2 500 EUR/hl tiszta alkohol |
|||
|
2208 20 2208 30 2208 40 2208 50 2208 60 2208 70 ex22 08 90 |
Szesz, likőr és más szeszesital |
5 hl |
1 |
|
||
|
240220 |
Cigaretta dohánytöltettel |
35 000 darab |
120 EUR/1 000 db |
|||
|
(1) Amennyiben a II. rész II. címe 4. fejezete 2. szakasza 7. alszakaszának rendelkezéseit kell alkalmazni, és a HR-kód nem elegendő a 2. oszlopban felsorolt áruk egyértelmű azonosítására, a 4. oszlopban megadott érzékeny áruk kódját és az 1. oszlopban megadott HR-kódot együtt kell használni. |
||||||
45. MELLÉKLET
45A. MELLÉKLET
ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNY
I. fejezet
Az árutovábbítási kísérő okmány mintája
II. fejezet
Az árutovábbítási kísérő okmányra vonatkozó útmutató és részletek (adatok)
A. Az árutovábbítási kísérő okmány kitöltésére vonatkozó útmutató
Az árutovábbítási kísérő okmányt az árutovábbítási nyilatkozatból származó adatok alapján kell kinyomtatni, amelyet adott esetben a főkötelezett módosított, és/vagy az indító vámhivatal jóváhagyott, a következő kiegészítéssel:
1. MRN (movement reference number): művelethivatkozási szám
|
Mező |
Tartalom |
Mezőtípus |
Példák |
|
1 |
Az árutovábbítási művelet hivatalos elfogadása évének utolsó két számjegye (ÉÉ) |
Numerikus 2 |
97 |
|
2 |
Annak az országának az azonosítója, ahol a művelet kezdődik (ISO alfa 2 országkód) |
Alfabetikus 2 |
IT |
|
3 |
Az árutovábbítási művelet évenkénti és országonkénti egyedi azonosítója |
Alfanumerikus 13 |
9876AB8890123 |
|
4 |
Ellenőrző számjegy |
Alfanumerikus 1 |
5 |
Az 1. és 2. mezőre a fenti magyarázat vonatkozik.
A 3. mezőt az árutovábbítási művelet azonosítójával kell kitölteni. A mező használatának módja a nemzeti igazgatás felelőssége alá tartozik, de az adott országban egy éven belül kezelt minden árutovábbítási műveletet egyedi számmal kell ellátni. Azok a nemzeti igazgatások, amelyek illetékes hivatalok hivatkozási számát bele kívánják foglalni az MRN-be, az első 6 karaktert használhatják a hivatal nemzeti számának beírására.
A 4. mezőt az egész MRN-re vonatkozó ellenőrző számmal kell kitölteni. Ez a mező teszi lehetővé a hibák felfedezését az egész MRN rögzítése során.
Az „MRN”-t vonalkód módban is ki kell nyomtatni a szabványos „kód 128”„B” karakterkészlet alkalmazásával.
2. 3. rovat
— első alrovat: az adott kinyomtatott példány sorszáma,
— második alrovat: a kinyomtatott példányok teljes száma (a tételjegyzéket is beleértve),
— nem használható, ha csak egy tétel van.
3. A 8. rovattól jobbra lévő terület:
Annak a vámhivatalnak a neve és címe, ahová az árutovábbítási kísérő okmány visszpéldányát vissza kell küldeni.
4. C. rovat:
— az indító vámhivatal neve,
— az indító vámhivatal hivatkozási száma
— az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának dátuma,
— az engedélyezett feladó neve és engedélyének száma (ha van).
5. D. rovat
— az ellenőrzés eredményei,
— az „Előírt útvonal” jelzése, ha szükséges
Az árutovábbítási kísérő okmány nem módosítható, és sem törlések, sem kiegészítések nem tehetők rajta, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik.
B. Útmutató a nyomtatáshoz
Az árutovábbítási kísérő okmány kinyomtatásának lehetőségei a következők:
1. ha a bejelentett rendeltetési vámhivatal kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez:
— csak az A. példányt kell kinyomtatni (árutovábbítási kísérő okmány);
2. ha a bejelentett rendeltetési vámhivatal nem kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez:
— ki kell nyomtatni az A. példányt (kísérő okmány), és
— ki kell nyomtatni a B. példányt (visszpéldány).
C. Útmutató az ellenőrzés eredményeinek a rendeltetési vámhivataltól történő visszaküldéséhez
Az ellenőrzés eredményeinek a rendeltetési vámhivataltól történő visszaküldésének lehetőségei a következők:
1. ha a tényleges rendeltetési vámhivatal a bejelentett vámhivatal, és kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez:
— az ellenőrzés eredményeit elektronikus úton kell elküldeni az indító vámhivatalnak;
2. ha a tényleges rendeltetési vámhivatal a bejelentett vámhivatal, és nem kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez:
— az ellenőrzés eredményeit az árutovábbítási kísérő okmány B. visszpéldánya (beleértve a tételjegyzéket, ha van) felhasználásával kell elküldeni az indító vámhivatalnak;
3. ha a bejelentett rendeltetési vámhivatal kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez, de a tényleges rendeltetési vámhivatal nem kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez (rendeltetési vámhivatal megváltozása):
— az ellenőrzés eredményeit az árutovábbítási kísérő okmány A. példánya fénymásolatának (beleértve a tételjegyzéket, ha van) felhasználásával kell elküldeni az indító vámhivatalnak;
4. ha a bejelentett rendeltetési vámhivatal nem kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez, de a tényleges rendeltetési vámhivatal kapcsolódik a számítógépes árutovábbítási rendszerhez (a rendeltetési vámhivatal megváltozása):
— az ellenőrzés eredményeit elektronikus úton kell elküldeni az indító vámhivatalnak.
▼M22 —————
45/B. MELLÉKLET
TÉTELJEGYZÉK
1. fejezet
Tételjegyzékminta
II. fejezet
A tételjegyzékre vonatkozó útmutató és részletek (adatok)
Amennyiben a szállítás egynél több tételre vonatkozik, a tételjegyzék A. nyomtatványát mindig ki kell nyomtatni a számítógépes rendszerből, és csatolni kell az árutovábbítási kísérő okmány A. példányához.
Amennyiben az árutovábbítási kísérő okmányt két példányban nyomtatják ki (A. és B. példány), a tételjegyzék B. lapját kell kinyomtatni, és csatolni kell az árutovábbítási kísérő okmány B. példányához.
A tételjegyzék rovatai függőlegesen kibővíthetőek.
A kinyomtatandó részletek a következők:
1. Az azonosító rovatba (bal felső sarok):
a) tételjegyzék;
b) lap: A/B;
c) az adott lap sorszáma és a lapok teljes száma (beleértve az árutovábbítási kísérő okmányt).
2. Indító vámhivatal – az indító vámhivatal neve.
3. Dátum – az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának dátuma.
4. MRN – a 45a. melléklet szerint meghatározott művelethivatkozási szám.
5. A különböző rovatok tétel szintű adatait a következők szerint kell kinyomtatni:
a) tételsorszám – az aktuális tétel sorszáma;
b) eljárás – ha az áruk helyzete egyforma az egész nyilatkozat esetében, akkor ezt a rovatot nem kell használni;
c) vegyes szállítmány esetén a tényleges T1, T2 vagy T2F helyzetet kell kinyomtatni;
d) a fennmaradó rovatokat a 37. mellékletben leírtak szerint kell kitölteni, ha szükséges, kódolt formában.
46. MELLÉKLET
46a. MELLÉKLET
A ZÁRAK JELLEMZŐI
A 357. cikkben említett záraknak legalább a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük és a következő műszaki előírásoknak kell megfelelniük:
a) Elengedhetetlen jellemzők:
A záraknak:
1. biztonságosnak kell maradniuk a szokásos használat során;
2. könnyen ellenőrizhetőnek és felismerhetőnek kell lenniük;
3. úgy kell készülniük, hogy a feltörés vagy eltávolítás szemmel látható nyomot hagyjon rajtuk;
4. egyszeri használatra kell készülniük, vagy ha többszöri használatra szánják őket, akkor úgy kell elkészíteni őket, hogy minden egyes újabb használatkor jól látható, egyedi jelzéssel lehessen őket ellátni;
5. azonosító jelzésekkel kell ellátni.
b) Műszaki előírások:
1. a zár formája és méretei változhatnak a zárási eljárástól függően, de a méreteknek az azonosító jelek könnyű olvashatóságát biztosítaniuk kell;
2. a zárak azonosító jeleinek hamisíthatatlannak és nehezen utánozhatónak kell lenniük;
3. a használt anyagnak ellen kell állnia a véletlenszerű eltörésnek, és meg kell akadályoznia a nem felismerhető hamisítást vagy újbóli felhasználást.
46b. MELLÉKLET
A 380. ÉS 381. CIKKBEN EMLÍTETT FELTÉTELEK
|
Feltétel |
Megjegyzések |
|
1. Kellő tapasztalat |
A kellő tapasztalat főkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelőzően folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használatával igazolható a következő időtartamok egyike folyamán: — egy év a 380. cikk (2) bekezdése a) pontjának és a 381. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetében, — két év a 380. cikk (2) bekezdése b) pontjának és a 381. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében, — három év a 380. cikk (3) bekezdésének és a 381. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása esetében. Ezeket az időtartamokat egy évvel kell csökkenteni azoknak a kérelmezőknek az esetében, akik az árutovábbítási nyilatkozatok benyújtására számítógépes adatfeldolgozó módszereket használnak. |
|
2. Szoros együttműködés a vámhatóságokkal |
A főkötelezett szoros együttműködést érhet el a vámhatóságokkal azáltal, hogy olyan különös intézkedéseket hoz az árutovábbítási művelet irányításával kapcsolatban, amelyek a vámhatóságok számára megkönnyítik az ellenőrzések elvégzését és az érintett érdekeket védik. Feltéve, hogy az intézkedések megfelelnek a vámhatóságoknak, ezek többek között a következőkre vonatkozhatnak: — az árutovábbítási nyilatkozatok kitöltésének meghatározott módszereire (különösen számítógépes adatfeldolgozási módszerek használata), vagy — az ilyen nyilatkozatok tartalmára, amennyiben a főkötelezett kiegészítő információt szolgáltat, ha ez nem kötelező, vagy — az áruknak az eljárás alá vonására vonatkozó alakiságok elvégzésének módszereire (például a főkötelezett mindig ugyanabban a vámhivatalban mutatja be a nyilatkozatait). |
|
3. A szállítási tevékenység ellenőrzés alatt tartása |
A főkötelezett bizonyítja, hogy szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja, többek között a következők által: a) a fuvarozási művelet személyesen történő végrehajtása és magas szintű biztonsági intézkedések alkalmazása, vagy b) olyan fuvarozó alkalmazása, akivel hosszú távú szerződéses viszonyban áll, és aki kielégíti a magas szintű biztonsági követelményeket, vagy c) közvetítő kereskedő alkalmazása, aki szerződéssel kötődik egy olyan szállítóhoz, aki kielégíti a magas szintű biztonsági követelményeket. |
|
4. Kielégítő pénzügyi források a kötelezettségek teljesítésére |
A főkötelezett bizonyítja, hogy megvannak a pénzügyi forrásai a kötelezettségei teljesítésére, bizonyítékot szolgáltatva a vámhatóságok számára arról, hogy megvannak az eszközei az érintett áruk vonatkozásában valószínűleg felmerülő vámtartozás kifizetéséhez. |
47. MELLÉKLET
47a. MELLÉKLET
A VÁMKÓDEX 94. CIKKE (6) ÉS (7) BEKEZDÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A csökkentett összegre vonatkozó összkezesség vagy az összkezesség használatának ideiglenes tilalma
1. Olyan körülmények, amikor a csökkentett összegre vonatkozó összkezesség vagy összkezesség használata ideiglenesen megtiltható
1.1. A csökkentett összegre vonatkozó összkezesség használatának ideiglenes tilalma
A Vámkódex 94. cikke (6) bekezdésében említett különleges körülmények olyan helyzetet jelentenek, amikor jelentős számú, több főkötelezettet érintő és az eljárás gördülékeny működtetését veszélyeztető esetben bebizonyosodott, hogy a 384. cikk és a Vámkódex 9. cikkének alkalmazása ellenére a Vámkódex 94. cikkének (4) bekezdésében említett csökkentett összegre vonatkozó összkezesség már nem elegendő azoknak a vámtartozásoknak a megállapított határidőn belüli kifizetésének biztosítására, amely tartozások a 44c. mellékletben felsorolt áruknak a közösségi árutovábbítási eljárásból való kivonásakor keletkeznek.
1.2. Az összkezesség használatának ideiglenes tilalma
A 94. cikk (7) bekezdésében említett „nagy összegű csalás” olyan helyzetet jelent, amikor bebizonyosodott, hogy a 384. cikknek és a Vámkódex 9. cikkének és, szükség esetén, a Vámkódex 94. cikke (6) bekezdésének alkalmazása ellenére a Vámkódex 94. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összkezesség már nem elegendő azoknak a vámtartozásoknak a megállapított határidőn belüli kifizetésének biztosítására, amely tartozások a 44c. mellékletben felsorolt áruknak a közösségi árutovábbítási eljárásból való kivonásakor keletkeznek. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni az eljárásból kivont áruk mennyiségét és a kivonásuk körülményeit, különösen ha ezek nemzetközileg szervezett bűncselekmények folyományai.
2. A határozat érvényessége
|
2.1. |
A csökkentett összegre vonatkozó összkezesség vagy az összkezesség használatát ideiglenesen megtiltó határozat hatálya 12 hónapra korlátozódik, feltéve, hogy a Bizottság a Vámkódex Bizottság eljárása alapján nem dönt az időszak meghosszabbításáról, vagy a határozat hatályon kívül helyezéséről. |
|
2.2. |
Az összkezesség használatát megtiltó határozat tárgyát képező árukra vonatkozó árutovábbítási műveletek esetében a következő intézkedéseket kell alkalmazni: — az árutovábbítási nyilatkozat összes példányát a következő, legalább 100 × 10 mm méretű, piros színnel nyomtatott záradékok egyikével kell átlósan ellátni: —— GARANTÍA GLOBAL PROHIBIDA — FORBUD MOD SAMLET KAUTION — GESAMTBÜRGSCHAFT UNTERSAGT — ΑΠΑΓΟΡΕΥΕΤΑΙ Η ΣΥΝΟΛΙΚΗ ΕΓΓΥΗΣΗ — COMPREHENSIVE GUARANTEE PROHIBITED — GARANTIE GLOBALE INTERDITE — GARANZIA GLOBALE VIETATA — DOORLOPENDE ZEKERHEID VERBODEN — GARANTIA GLOBAL PROIBIDA — YLEISVAKUUDEN KÄYTTÖ KIELLETTY — SAMLAD SÄKERHET FÖRBJUDEN — ZÁKAZ GLOBÁLNÍ ZÁRUKY — ÜLDTAGATISE KASUTAMINE KEELATUD — VISPĀRĒJS GALVOJUMS AIZLIEGTS — NAUDOTI BENDRĄJĄ GARANTIJĄ UŽDRAUSTA — ÖSSZKEZESSÉG TILALMA — MHUX PERMESSA GARANZIJA KOMPRENSIVA — ZAKAZ KORZYSTANIA Z GWARANCJI GENERALNEJ — PREPOVEDANO SKUPNO ZAVAROVANJE — ZÁKAZ CELKOVEJ ZÁRUKY — a 363. cikktől eltérve, a rendeltetési vámhivatal legkésőbb a szállítmánynak és a nyilatkozat szükséges példányainak bemutatása napját követő munkanapon visszaküldi az árutovábbítási nyilatkozatok ezzel a záradékkal ellátott 5. példányát. Amennyiben az ilyen szállítmányt a 406. cikk értelmében engedélyezett címzettnek mutatják be, a címzett legkésőbb a szállítmány átvételének napját követő munkanapon továbbítja az 5. példányt a helyi rendeltetési vámhivatalnak. |
3. Az összkezesség használata tilalmának pénzügyi következményeit enyhítő intézkedések
Amennyiben a 44c. melléklet áruinak esetében az összkezesség használatát ideiglenesen megtiltották, az összkezesség engedélyesei, kérésre, egyedi kezességet használhatnak. Ekkor azonban a következő különös feltételeket kell alkalmazni:
— az egyedi kezességet egy olyan különleges kezességvállalási okmány által kell biztosítani, amely tartalmaz egy hivatkozást erre a mellékletre, és csak a határozatban említett árukra vonatkozik,
— kivéve, amikor a kezességre vonatkozó adatokat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és az indító vámhivatal informatikai technológia és számítógépes hálózatok alkalmazásával cseréli ki, az ilyen egyedi kezesség csak a kezességvállalási okmányon beazonosított indító vámhivatalnál használható fel,
— több egyidejű vagy egymást követő árutovábbítási műveletre felhasználható, feltéve, ha az olyan folyó műveletek esetében, ahol az eljárást még nem került lezárásra, az érintett összegek összege nem haladja meg az egyedi kezesség összegét,
— minden alkalommal, amikor az ezzel az egyedi kezességgel fedezett közösségi árutovábbítási műveletre vonatkozó eljárás lezárásra kerül, az adott műveletre vonatkozó összeg felszabadításra kerül, és így ismét fel lehet használni egy másik művelet fedezésére a kezesség összegének erejéig.
4. Eltérés a csökkentett összegű összkezesség vagy összkezesség használatának ideiglenes tilalmára vonatkozó határozattól
|
4.1. |
A főkötelezettek számára engedélyezhető csökkentett összegre vonatkozó összkezesség vagy összkezesség használata olyan áruk közösségi árutovábbítási eljárás alá vonására, amelyek esetében az ilyen használat ideiglenes tilalmára vonatkozó határozat van hatályban, ha a főkötelezettek bizonyítani tudják, hogy a határozathozatalt megelőző két évben az általuk végzett közösségi árutovábbítási eljárások során a szóban forgó árukkal kapcsolatban nem keletkeztek vámtartozások, vagy amennyiben keletkeztek vámtartozások ebben az időszakban, akkor a főkötelezettek bizonyítani tudják, hogy ezeket a tartozásokat az adós vagy adósok, vagy a kezes az előírt határidőn belül teljes mértékben kifizette. Az ideiglenesen tilalom alá vont összkezesség használatára vonatkozó engedély megszegése érdekében a főkötelezettnek ezenkívül meg kell felelnie a 381. cikk (2) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételeknek. |
|
4.2. |
A 374–378. cikket értelemszerűen kell alkalmazni a 4.1. pontban említett eltérésekre irányuló kérelemre és engedélyre. |
|
4.3. |
Amennyiben a vámhatóságok engedélyezik az eltérést, a kezességi tanúsítvány 8. rovatába a következő kifejezések egyikét jegyzik be: — UTILIZACIÓN NO LIMITADA — UBEGRÆNSET ANVENDELSE — UNBESCHRÄNKTE VERWENDUNG — ΑΠΕΡΙΟΡΙΣΤΗ ΧΡΗΣΗ — UNRESTRICTED USE — UTILISATION NON LIMITEE — UTILIZZAZIONE NON LIMITATA — GEBRUIK ONBEPERKT — UTILIZAÇÃO ILIMITADA — KÄYTTÖÄ EI RAJOITETTU — OBEGRÄNSAD ANVÄNDNING — NEOMEZENÉ POUŽITÍ — PIIRAMATU KASUTAMINE — NEIEROBEŽOTS IZMANTOJUMS — NEAPRIBOTAS NAUDOJIMAS — KORLÁTOZÁS ALÁ NEM ESŐ HASZNÁLAT — UŻU MHUX RISTRETT — NIEOGRANICZONE KORZYSTANIE — NEOMEJENA UPORABA — NEOBMEDZENÉ POUŽITIE |
48. MELLÉKLET
EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS
Kezességvállalási okmány
Összkezesség
I. Kezesi nyilatkozat
1. Alulírott ( 185 ) … ,
lakóhely (székhely) ( 186 ): …
a kezességnyújtás helye szerinti … vámhivatalnál
legfeljebb … összeg erejéig, a referenciaösszeg 100 %-áig/50 %-áig/30 %-áig ( 187 ) készfizető kezességet vállal
►A2 az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság javára … ( 188 ) ◄ ( 189 ),
…
a fent említett országoknak a közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során szállított áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan.
2. Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül a fent említett összeghatárig haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve, ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.
Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő harminc napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.
Ez a maximumösszeg csak akkor csökkenthető azokkal az összegekkel, amelyeket e kezesi nyilatkozat alapján már kifizettek, ha alulírottat az egységes vagy közösségi árutovábbítási eljárás keretében a tartozás megfizetésére felszólítják, és ez az eljárás az előző fizetési felszólítás kézhezvétele előtt vagy a kézhezvételt követő harminc napon belül kezdődött meg.
3. Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló, minden olyan közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett bármilyen tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.
4. E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy
értesítési címet
az 1. pontban említett országok mindegyikében
( 190 )
:
|
Ország |
Teljes név, ill. cégnév, és pontos cím |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az „értesítési címek” egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.
Alulírott elismeri az „értesítési címek” helyek szerint illetékes bíróságok joghatóságát.
Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az „értesítési címeket”, vagy ezen „értesítési címek” közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.
Kelt: … , … -án/-én.
…
(aláírás) ( 191 )
II. Elfogadás a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által
Kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal: …
A kezesi nyilatkozat elfogadva … -án/-én.
…
(bélyegző és aláírás)
49. MELLÉKLET
EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS
Kezességvállalási okmány
Egyedi kezesség
I. Kezesi nyilatkozat
1. Alulírott ( 192 ) , …
lakóhely (székhely) ( 193 )…
a kezességnyújtás helye szerinti … vámhivatalnál
legfeljebb … összeg erejéig készfizető kezességet vállal.
►A2 az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság javára … ( 194 ) ◄ ( 195 ),
a fent említett országoknak a
az … indító vámhivataltól
az. … rendeltetési vámhivatalig
történő közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során
szállított lent megnevezett áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan.
Az áruk megnevezése: …
2. Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve, ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.
Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő harminc napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.
3. Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló azon közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.
4. E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy értesítési címet az 1. pontban említett országok mindegyikében ( 196 ):
|
Ország |
Teljes név, ill. cégnév, és pontos cím |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az „értesítési címek” egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.
Alulírott elismeri az „értesítési címek” helyes szerint illetékes bíróságok joghatóságát.
Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az „értesítési címeket”, vagy ezen „értesítési címek” közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.
Kelt: … , … -án/-én.
…
(aláírás) ( 197 )
II. Elfogadás a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által
Kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal :…
A kezesi nyilatkozat elfogadva …-án/-én
a … számú ( 198 ) közösségi/egységes árutovábbítási műveletére vonatkozó árutovábbítási nyilatkozathoz.
…
(bélyegző és aláírás)
50. MELLÉKLET
EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS
Kezességvállalási okmány
Egyedi kezesség garanciajegyek formájában
I. Kezesi nyilatkozat
1. Alulírott ( 199 ) …
lakóhely (székhely) ( 200 ) …
a kezességnyújtás helye szerinti … vámhivatalnál készfizető kezességet vállal.
►A2 az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság ( 201 ) ◄ javára mindazon kötelezettségekért, amelyekkel a főkötelezett a fent említett országoknak a közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során szállított alább említett áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban alulírott egyedi garanciajegyek kiállítására vállal kötelezettséget, garanciajegyenként maximum 7 000 euró értékben.
2. Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az (1) bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül a fent említett, garanciajegyenként 7 000euró összeghatárig haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve, ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.
Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő harminc napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.
3. Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló minden olyan közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett bármilyen tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.
4. E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy értesítési címet az 1. pontban bekezdésben említett országok mindegyikében ( 202 ):
|
Ország |
Teljes név, ill. cégnév, és pontos cím |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
|
… |
… |
Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az „értesítési címek” egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.
Alulírott elismeri az „értesítési címek” helye szerint illetékes bíróságok joghatóságát.
Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az „értesítési címeket”, vagy ezen „értesítési címek” közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.
Kelt: … , …-án/-én
…
(aláírás) ( 203 )
II. Elfogadás a kezességnyújtás hely szerinti vámhivatal által
Kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal…
A kezesi nyilatkozat elfogadva -án/-én.
…
(bélyegző és aláírás)
51. MELLÉKLET
51A. MELLÉKLET
51b. MELLÉKLET
ÚTMUTATÓ A KEZESSÉGI TANÚSÍTVÁNY ÉS TANÚSÍTVÁNY A BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS ALÓLI MENTESSÉG IGAZOLÁSÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ
1. A tanúsítvány előoldalán feltüntetendő adatok
A kiadását követően a kezességi tanúsítvány 1–8. rovatában, illetve a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről 1–7. rovatában nem lehet javításokat, kiegészítéseket vagy törléseket eszközölni.
1.1. A pénznem kódja
A tagállamok a kezességi tanúsítvány 6. rovatába és a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről 5. rovatába bejegyzik a használt pénznem ISO ALFA 3 (ISO 4217) kódját.
1.2. Különleges megjegyzések
|
1.2.1. |
Where a comprehensive guarantee may not be used because the goods are listed in Annex 44C, one of the following must be entered in box 8 of the certificate: — Validez limitada — Begrænset gyldighed — Beschränkte Geltung — Περιορισμένη ισχύς — Limited validity — Validité limitée — Validità limitata — Beperkte geldigheid — Validade limitada — Voimassa rajoitetusti — Begränsad giltighet — Omezená platnost — Piiratud kehtivus — Ierobežots derīgums — Galiojimas apribotas — Korlátozott érvényű — Validita' limitata — Ograniczona ważność — Omejena veljavnost — Obmedzená platnosť |
|
1.2.2. |
Amennyiben a főkötelezett vállalta, hogy egyetlen indító vámhivatalban mutatja be az árutovábbítási nyilatkozatait, a kezességi tanúsítvány 8. rovatában vagy a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről igazolásának 7. rovatában nagybetűkkel fel kell tüntetni a vámhivatal nevét. |
1.3. A tanúsítványok záradékolása érvényességük meghosszabbítása esetében
Amennyiben egy tanúsítvány érvényességét meghosszabbítják, a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal záradékolja a kezességi tanúsítvány 9. rovatát vagy a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről 8. rovatát.
2. A tanúsítvány hátoldalára beírandó adatok. Az árutovábbítási nyilatkozat aláírására jogosult személyek
|
2.1. |
A tanúsítvány kiállításakor, illetve az érvényességének ideje alatt bármikor, a főkötelezett beírja a tanúsítvány hátoldalára azoknak a személyeknek a nevét, akiket felhatalmaz az árutovábbítási nyilatkozatok aláírására. A bejegyzések tartalmazzák a felhatalmazott személy családi és utónevét, valamint aláírásának mintáját, és a főkötelezett az összes bejegyzést ellenjegyzi. A főkötelezettnek lehetősége van áthúzni azokat a rovatokat, amelyeket nem kíván használni. |
|
2.2. |
A főkötelezett ezt a meghatalmazást bármikor visszavonhatja. |
|
2.3. |
Bármely olyan személy, akinek a neve szerepel az indító vámhivatalban bemutatott ilyen típusú tanúsítvány hátoldalán, a főkötelezett felhatalmazott képviselője. |
3. A tanúsítványok használata az összkezesség használatának tilalma alóli kivétel esetén
Az eljárásra nézve lásd a 47A. melléklet 4. pontját.
▼M19 —————
▼M5 —————
54. MELLÉKLET
▼M19 —————
▼M13 —————
▼M19 —————
58. MELLÉKLET
ÖNTAPADÓS PIKTOGRAM (417. és 432. cikk)
Szín:
zöld alapon fekete
59. MELLÉKLET
A 459. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÓ MINTÁJA
A jogvitát kezdeményező koordinációs hivatal levelezési fejléce
Címzett: az ideiglenes behozatal szerinti vámhivatalért felelős koordinációs hivatal, vagy egyéb koordinációs hivatal
TÁRGY: ATA-IGAZOLVÁNY – IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE
Értesítjük, hogy az ATA-egyezmény/Isztambuli Egyezmény ( 204 ) rendelkezéseinek megfelelő vámok és adók kifizetésére vonatkozó igény …-án/én ( 205 ) elküldésre került a garanciavállaló egyesületünkhöz az alábbiak tekintetében:
1. ATA-igazolvány száma:
2. Kibocsátó kereskedelmi kamara:
Város:
Ország:
3. … nevében.
Jogosult:
Cím:
4. Az igazolvány érvényessége:
5. Az újrakivitelre meghatározott határnap ( 206 ):
6. A árutovábbítási/behozatali betétlap száma ( 207 ):
7. A betétlap záradékolásának dátuma:
A kibocsátó koordinációs hivatal bélyegzője és aláírása.
60. MELLÉKLET
ELSZÁMOLÁSI NYOMTATVÁNY
… számú példány a(z) … példányból álló nyomtatványcsomagból
Az alábbi adatokat kell a megadott sorrendben feltüntetni:
1. ATA-igazolvány száma: …
2. Árutovábbításit/behozatali betétlap száma ( 208 ) …
3. Betétlap záradékolásának dátuma: …
4. Jogosult és cím:…
5. Kereskedelmi kamara: …
6. Származási ország: …
7. Az igazolvány lejáratának időpontja …:
8. Áruk újrakivitelének időpontja: …
9. Beléptető vámhivatal: …
10. Ideiglenes behozatal vámhivatala: …
11. Áruk kereskedelmi leírása: …
12. KN-kód …:
13. Darabszám: …
14. Tömeg vagy térfogat: …
15. Érték: …
16. Vám és adók bontása: …
|
Fajta |
A kiszabás alapja |
Tétel |
Összeg |
Átváltási árfolyam |
|
(Végösszeg betűkkel:) |
Összesen: …
17. Vámhivatal: . ….
Hely és dátum: …
|
aláírás |
bélyegző |
ELSZÁMOLÁSI NYOMTATVÁNY „BIS”
… számú példány a(z) … példányból álló nyomtatványcsomagból
11. Áruk kereskedelmi leírása: …
12. KN-kód …:
13. Darabszám: …
14. Tömeg vagy térfogat: …
15. Érték: …
16. Vám és adók bontása: …
|
Fajta |
A kiszabás alapja |
Tétel |
Összeg |
Átváltási árfolyam |
|
Összesen: |
(Végösszeg betűkkel: ……)
11. Áruk kereskedelmi leírása: …
12. KN-kód …:
13. Darabszám: …
14. Tömeg vagy térfogat: …
15. Érték …:
16. Vám és adók bontása: …
|
Fajta |
A kiszabás alapja |
Tétel |
Összeg |
Átváltási árfolyam |
|
Összesen: |
(Végösszeg betűkkel: …)
Összegzés
|
Fajta |
Összeg |
Fizetési mód |
Átváltási árfolyam |
|
Összesen: |
(Végösszeg betűkkel: …)
AZ ELSZÁMOLÁSI NYOMTATVÁNYON FELTÜNTETENDŐ ADATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Általános rendelkezések
Az elszámolási nyomtatványon a nyomtatványt kibocsátó tagállamot a következő betűkkódokkal kell fetüntetni:
|
AT |
= |
Ausztria |
|
BE |
= |
Belgium |
|
DK |
= |
Dánia |
|
DE |
= |
Németország |
|
EL |
= |
Görögország |
|
ES |
= |
Spanyolország |
|
FI |
= |
Finnország |
|
FR |
= |
Franciaország |
|
IE |
= |
Írország |
|
IT |
= |
Olaszország |
|
LU |
= |
Luxemburg |
|
NL |
= |
Hollandia |
|
PT |
= |
Portugália |
|
SE |
= |
Svédország |
|
UK |
= |
Egyesült Királyság |
|
CZ |
= |
Cseh Köztársaság |
|
EE |
= |
Észtország |
|
CY |
= |
Ciprus |
|
LV |
= |
Lettország |
|
LT |
= |
Litvánia |
|
HU |
= |
Magyarország |
|
MT |
= |
Málta |
|
PL |
= |
Lengyelország |
|
SI |
= |
Szlovénia |
|
SK |
= |
Szlovákia |
Az elszámolási nyomtatványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia a megfelelő rovatokban. A nyomtatványt a rendelet 458. cikkének (1) bekezdésében említett koordinációs hivatalnak kell olvashatóan kitöltenie.
1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 11., 13. és 14. rovatok: Az árutovábítási betétlapon vagy a behozatali betétlapon szereplő adatokat kell itt feltüntetni, amelyek a betétlap alján, a vámhatóságnak fenntartott hely alján, valamint az A., G. a) rovatokban, a hátoldali 6. oszlopban, a G. c)-ben, a H. b)-ben, a hátoldali 1. oszlopban, a hátoldali 2. oszlopban, a hátoldali 3. oszlopban, illetve a hátoldali 4. oszlopban találhatók. Amennyiben a koordinációs hivatalnak nincs birtokában a betétlap, a rendelkezésére álló információ alapján kell az adatokat megadni. Amennyiben egynél több fajta árut kell a nyomtatványban szerepeltetni, azokat a „BIS” jelölésű elszámolási nyomtatványra kell beírni, az ezen útmutatás által kijelölt rovatokba.
9. rovat: Azon vámhivatal nevét kell megadni, amely az árutovábítási betétlap H. a)–e) rovatait, illetve – értelemszerűen – a behozatali betétlap H. rovatát kitöltötte. Ezek hiányában a koordinációs hivatal tudomása szerinti beléptető vámhivatal kerül beírásra.
10. rovat: Azon vámhivatal nevét kell megadni, amely az árutovábítási betétlap H. e) rovatában szerepel, illetve amely a behozatali betétlap H. rovatát kitöltötte. Ezek hiányában az ideiglenes behozatali eljárás – a koordinációs hivatal tudomása szerinti – vámhivatalát kell beírni.
15. rovat: Meg kell adni a vámérték összegét, azon tagállam által meghatározott pénznemben kifejezve, amelyben az igényt benyújtották.
16. rovat: Meg kell adni az elszámolási nyomtatványon a követelt vám és adók összegét. Az összegeket az e célból megállapított közösségi kódok segítségével úgy kell feltüntetni, hogy egyértelműen kitűnjenek az ATA-egyezmény 6. cikkében ►M26 /az Isztambuli Egyezmény A. mellékletének 8. cikkében ◄ említett vámok és egyéb adók, mind számokkal, mind betűkkel megadva. Az összegeket a nyomtatványt kibocsátó tagállam pénznemében kell kifizetni, amelynek kódját a második oszlop tetejére kell beírni:
|
BEF |
= |
belga frank |
|
DEM |
= |
német márka |
|
ESP |
= |
spanyol peseta |
|
IEP |
= |
ír font |
|
LUF |
= |
luxemburgi frank |
|
PTE |
= |
portugál escudo |
|
DKK |
= |
dán korona |
|
GRD |
= |
görög drachma |
|
FRF |
= |
francia frank |
|
ITL |
= |
olasz líra |
|
NLG |
= |
holland gulden |
|
GBP |
= |
font sterling |
|
ATS |
= |
osztrák schilling |
|
FIM |
= |
finn márka |
|
SEK |
= |
svéd korona |
|
CZK |
= |
cseh korona |
|
EEK |
= |
észt korona |
|
CYP |
= |
ciprusi font |
|
LVL |
= |
lett lat |
|
LTL |
= |
litván litas |
|
HUF |
= |
magyar forint |
|
MTL |
= |
máltai líra |
|
PLN |
= |
lengyel zloty |
|
SIT |
= |
szlovén tolar |
|
SKK |
= |
szlovák korona |
17. rovat: Fel kell tüntetni a koordinációs hivatal nevét és a nyomtatvány kitöltésének dátumát; a hivatal bélyegzőjét és a meghatalmazott tisztviselő aláírását a megfelelő helyre kell helyezni.
Megjegyzések a „BIS” nyomtatványhoz
A. A „BIS” nyomtatvány csak akkor hasznáható, amikor több árucikkel kapcsolatban történik vám-, illetve adókiszabás. Ezt az alapnyomtatvánnyal együtt kell benyújtani. Az alapnyomtatványon és a „BIS” nyomtatványon szereplő terhek teljes összegét az „Összesítés” rovatba kell írni.
B. Az I. pont alatti általános rendelkezések a „BIS” nyomtatványra is vonatkoznak.
61. MELLÉKLET
ELJÁRÁSÁTVÉTELI NYILATKOZAT – MINTA
Az igényt benyújtó második tagállam koordinációs hivatalának levelezési fejléce
Címzett: az eredeti igényt benyújtó első tagállam koordinációs hivatala.
TÁRGY: ATA-IGAZOLVÁNY – ELJÁRÁS ÁTVÉTELÉNEK IGAZOLÁSA
Értesítjük, hogy az ATA-egyezmény/Isztambuli Egyezmény ( 209 ) rendelkezéseinek megfelelő vámok és adók kifizetésére vonatkozó igény …-án/én ( 210 ) elküldésre került a garanciavállaló egyesületünkhöz az alábbiak tekintetében:
1. ATA-igazolvány száma:
2. Kibocsátó kereskedelmi kamara:
Város:
Ország:
3. … nevében.
Jogosult:
Cím:
4. Az igazolvány érvényessége:
5. Az újrakivitelre meghatározott határnap ( 211 ):
6. A árutovábbítási/behozatali betétlap száma ( 212 ):
7. A betétlap záradékolásának dátuma:
Ez a nyilatkozat megszünteti az Ön kötelezettségét ebben az ügyben.
A kibocsátó koordinációs hivatal bélyegzője és aláírása.
62. MELLÉKLET
KÜLÖNLEGES BÉLYEGZŐ
1. A tagállam címere, egyéb jele vagy betűjele
2. Vámhivatal ( 213 )
3. Az okmány száma
4. Dátum
5. Engedélyezett feladó ( 214 )
6. Engedély
63. MELLÉKLET
64. MELLÉKLET
65. MELLÉKLET
66. MELLÉKLET
A T5 ELLENŐRZŐ PÉLDÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA
A. Általános megjegyzések
|
1. |
A T5 ellenőrző példány olyan okmány, amelyet a T5 nyomtatványon, és amennyiben szükséges, az ahhoz kapcsolódó egy vagy több T5 bis pótlap nyomtatványon, illetve egy vagy több T5 rakományjegyzéken állítanak ki. |
|
2. |
A T5 ellenőrző példány annak igazolására szolgál, hogy azok az áruk, amelyekre vonatkozóan kiállították, felhasználásra kerültek, vagy elérték rendeltetési céljukat a használatukat szabályozó különös közösségi rendelkezések előírásai szerint; az illetékes vámhivatal feladata, hogy közvetlenül vagy a nevükben eljáró személyek segítségével meggyőződjenek az áruk felhasználásáról és/vagy rendeltetéséről. Egyes esetekben a T5 ellenőrző példány tájékoztatja a rendeltetési hely illetékes hatóságait arról, hogy az ilyen okmánnyal kísért áruk különös intézkedések alá esnek. Az így elindított eljárás kereteljárás, amely csak akkor lép hatályba, ha a különleges közösségi szabályok azt kifejezetten előírják. Akkor is alkalmazható, ha az áru szállítása nem vámeljárás keretében történik. |
|
3. |
A T5 ellenőrző példányt egy eredeti példányban és legalább egy másolatban kell kiállítani, amelyek mindegyikén az érdekelt személy eredeti aláírásának kell szerepelnie. Ha az árukat vámeljárásban szállítják, a T5 ellenőrző példány eredetijét és másolatát vagy másolatait együttesen be kell nyújtani az indító vagy feladó vámhivatalnak, amely egy másolatot megőriz. Az eredeti példány az árukat kíséri, és azt azokkal együtt be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban. Ha az árut nem vonják vámeljárás alá, a feladó vámhivatalnak kell kiállítania a T5 ellenőrző példányt, amelyből az egy példányt megőriz. A T5 nyomtatvány 109. rovatába fel kell tüntetni a Vámeljárás alá nem vont áru bejegyzést. A T5 ellenőrző példány eredetijét az áruval együtt be kell mutatni az illetékes rendeltetési vámhivatalban. |
|
4. |
A T5 bis nyomtatványok használata esetén ki kell tölteni a T5 nyomtatványt és a T5 bis nyomtatványokat. T5 rakományjegyzékek használata esetén a T5 okmányt ki kell tölteni, de a 31., 32., 33., 35., 38., 100., 103. és 105. rovatokat át kell húzni, és a vonatkozó adatokat csak a T5 rakományjegyzéken vagy jegyzékeken kell feltüntetni. |
|
5. |
A T5 nyomtatványt nem kísérheti egyszerre T5 bis és T5 rakományjegyzék. |
|
6. |
A nyomtatványokat világoskék famentes írópapírra kell kinyomtatni, amelynek tömege legalább 40 g/m2. A papírnak megfelelően átlátszatlannak kell lennie, hogy így egyik oldalon lévő írás ne befolyásolja a másik oldalon lévő írás olvashatóságát, és elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ne szakadjon el vagy gyűrődjön meg a normál használat során. Az nyomtatványok mérete 210 × 297 mm a T5 és T5 bis okmányok esetében, illetve 297 × 420 mm a T5 rakományjegyzékek esetében, és a hosszúság vonatkozásában legfeljebb –5 és +8 mm eltérés megengedett. Az első oldalon a visszaküldési cím és a fontos megjegyzés piros színnel is beírható. A tagállamok illetékes hatóságai kötelezővé tehetik, hogy a T5 ellenőrző példányon a nyomda neve és címe vagy az azonosítószáma feltüntetésre kerüljön. |
|
7. |
A T5 ellenőrző példányt a Közösség azon hivatalos nyelvén kell kitölteni, amelyet az indító tagállam illetékes hatóságai elfogadnak. Szükség esetén annak a másik tagállamnak az illetékes rendelkező hatóságai, ahol az okmányt bemutatják, megkövetelhetik az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére való fordítást. |
|
8. |
A T5 és T5 bis nyomtatványokat és a T5 rakományjegyzékeket írógéppel, mechanografikai vagy hasonló eljárással kell kitölteni. A nyomtatványok kitölthetők olvasható kézírással is, tintával és nyomtatott betűkkel. Az írógéppel történő egyszerűbb kitöltés érdekében nyomtatványt úgy kell befűzni, hogy a 2. rovatba beírt első betű a bal felső sarokban lévő kis helyzetjelző négyzetbe kerüljön. A nyomtatványokon nem szerepelhet törlés vagy felülírás. A módosításkor a nem megfelelő adatot át kell húzni, és a helyeset be kell írni. Az ilyen módon végrehajtott változtatást az azt végző személynek kézjegyével el kell látni, és azt az illetékes hatóságnak hitelesítenie kell. Ez utóbbi, ha szükséges, kérheti új nyomtatvány benyújtását. Emellett a nyomtatványokat a fent említett eljárások helyett automatikus másolási eljárással is ki lehet tölteni. Előállításuk és kitöltésük is történhet ezzel a módszerrel, azzal a feltétellel, hogy a nyomtatványmintákra, a papírra a formátumra, az alkalmazott nyelvre, az olvashatóságra, a törlés és felülírás tilalmára és a módosításokra vonatkozó rendelkezéseket szigorúan betartják. |
B. A T5 nyomtatványokkal kapcsolatos rendelkezések
Csak a sorszámmal ellátott rovatokat kell adott esetben kitölteni, ha szükséges. A nyomtatott nagybetűkkel megjelölt többi rovatot a vámhivatal tölti ki, kivéve azokat az eseteket, amelyekre különös szabályok vagy az engedélyezett feladókkal kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak.
|
2. ROVAT |
: |
FELADÓ/EXPORTŐR Írja be az érdekelt személy vagy vállalat teljes nevét és címét. A tagállamok utasításokat adhatnak ki az azonosítószámmal kapcsolatban (az azonosítószám olyan szám, amelyet az illetékes hatóságok adózási, statisztikai vagy egyéb célokból adtak ki az érdekelt személy számára). |
|
3. ROVAT |
: |
NYOMTATVÁNYOK Írja be az okmány sorszámát a felhasznált T5 és T5 bis nyomtatványok összes számához viszonyítva. Például ha egy T5 és két T5 bis nyomtatvány van, írjon az „1/3”-ot a T5 nyomtatványra, „2/3”-ot az első T5 bis nyomtatványra, és a „3/3”-ot a második T5 bis nyomtatványra. Ha a szállítmány csak egy tételből áll, azaz csak egy „Árumegnevezés” rovatot kell kitölteni, a 3. rovatot hagyja üresen, és az 5. rovatba írja be az 1-es számjegyet. |
|
4. ROVAT |
: |
RAKOMÁNYJEGYZÉKEK Írja be számokkal az esetlegesen csatolt T5 rakományjegyzékek teljes darabszámát. |
|
5. ROVAT |
: |
TÉTELSZÁM Írja be számokkal az érdekelt személy által a felhasznált T5 és T5 bis nyomtatványokon és T5 rakományjegyzékeken bejelentett tételek teljes számát. A tételszám 1, ha csak T5 okmányt használnak, illetve meg kell felelnie a T5 bis nyomtatványok 31. rovatában vagy a T5 rakományjegyzékekben jelzett áruk teljes számának. |
|
6. ROVAT |
: |
ÖSSZES CSOMAG SZÁMA Írja be az adott szállítmányt alkotó összes csomag számát. |
|
7. ROVAT |
: |
HIVATKOZÁSI SZÁM Kitöltése nem kötelező. A rovat azt a kereskedelmi hivatkozási számot tartalmazza, amelyet az érdekelt személy adott a szóban forgó szállítmánynak. |
|
8. ROVAT |
: |
CÍMZETT Írja be annak a személynek/azoknak a személyeknek vagy vállalat(ok)nak a teljes nevét és címét, aki(k) számára az árukat leszállítják. |
|
14. ROVAT |
: |
NYILATKOZATTEVŐ/KÉPVISELŐ Írja be az érdekelt személy vagy vállalat teljes nevét és címét a hatályos rendelkezések szerint. Amennyiben a nyilatkozattevő és a feladó/exportőr ugyanaz a személy, írja be: „feladó/exportőr”. A tagállamok utasításokat adhatnak ki az azonosítószámmal kapcsolatban (az azonosítószám olyan szám, amelyet az illetékes hatóságok adózási, statisztikai vagy egyéb célokból adtak ki az érdekelt személy vagy vállalat számára). |
|
15. ROVAT |
: |
FELADÓ/KIVITELI ORSZÁG Írja be annak az országnak a nevét, ahonnan az árukat feladják/kiviszik. |
|
17. ROVAT |
: |
RENDELTETÉSI ORSZÁG Írja be a rendeltetési ország nevét. |
|
18. ROVAT |
: |
SZÁLLÍTÓESZKÖZ AZONOSÍTÓJA ÉS HONOSSÁGA INDULÁSKOR A megfelelő közösségi kódokat használva írja be annak a szállítóeszköznek (tehergépkocsi, hajó, vasúti kocsi, légi jármű) az azonosítóját, például rendszámát vagy nevét, amelyre az árut közvetlenül berakodják vagy berakodták a szállítmánnyal kapcsolatos alakiságok elvégzését követően, majd (a vasúti szállítást kivéve) a szállítóeszköz (vagy több szállítóeszköz esetén a többit tolató vagy vontató jármű) honosságát. |
|
19. ROVAT |
: |
KONTÉNER (Ktr.) A megfelelő közösségi kódokat használva jelezze az indulási állapotot („0” – Az áru szállítása nem szállítótartályban/konténerben történik vagy „1” – Az áru szállítása szállítótartályban/konténerben történik). |
|
31. ROVAT |
: |
CSOMAGOK ÉS ÁRUMEGNEVEZÉS – JELEK ÉS SZÁMOK – SZÁLLÍTÓTARTÁLY/KONTÉNER SZÁMA – MENNYISÉG ÉS FAJTA Írja be a csomagok jelét, számát, mennyiségét és fajtáját, vagy csomagolatlan áruk esetén írja be az okmányban jelzett áruk számát, vagy, ha szükséges, az „ömlesztett” szót az áruk azonosításához szükséges adatokkal együtt. Az áruk leírása az áruk kielégítően pontos szokásos kereskedelmi leírását jelenti, ami lehetővé teszi az áruk egyértelmű azonosítását és besorolását. Amennyiben az érintett árukra vonatkozó közösségi szabályok ebben a tekintetben különös eljárásokat írnak elő, az áruk leírásának meg kell felelnie az adott szabályoknak. Az említett szabályok által előírt minden kiegészítő információt is ebbe a rovatba kell beírni. A mezőgazdasági termékek leírásának meg kell felelnie a mezőgazdasági szektorra vonatkozó, hatályos közösségi rendelkezéseknek. Amennyiben az árukat szállítótartályban/konténerben szállítják, annak azonosító jelét is be kell írni ebbe a rovatba. A rovatban fel nem használt részeket ki kell húzni. |
|
32. ROVAT |
: |
TÉTELSORSZÁM Az 5. rovatra vonatkozó megjegyzésben leírtak szerint írja be a kérdéses tétel sorszámát az alkalmazott T5 és T5 bis nyomtatványon bejelentett tételek összes számához viszonyítva. Ha a szállítmány csak egy tételből áll (egyetlen T5 okmány van), ezt a rovatot hagyja üresen, és az 5. rovatba írja be az 1-es számjegyet. |
|
33. ROVAT |
: |
VÁMTARIFASZÁM Írja be az adott árunak megfelelő vámtarifaszámot adott esetben az export-visszatérítési nómenklatúra szerint. |
|
35. ROVAT |
: |
BRUTTÓ TÖMEG Kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban leírt áruk bruttó tömegét. A bruttó tömeg az áruk teljes tömegét jelenti csomagolással együtt, kivéve a szállítótartályokat/konténereket és egyéb szállítóeszközöket. |
|
38. ROVAT |
: |
NETTÓ TÖMEG Amennyiben a közösségi szabályok úgy rendelkeznek, kilogrammban kifejezve adja meg a vonatkozó 31. rovatban leírt áru nettó tömegét. A nettó tömeg az áruk tömege csomagolás nélkül. |
|
40. ROVAT |
: |
ELŐOKMÁNY A tagállamok eldönthetik, hogy használják-e ezt a rovatot (a feladást/kivitelt megelőző igazgatási eljárásra vonatkozó okmányok hivatkozási számai). |
|
41. ROVAT |
: |
KIEGÉSZÍTŐ MÉRTÉKEGYSÉG Amennyiben szükséges, az áru nómenklatúrájával összhangban kell kitölteni (valamennyi tétel mennyiségét a nómenklatúra szerinti mértékegységben kell megadni). |
|
100. ROVAT |
: |
NEMZETI FELHASZNÁLÁSRA A feladó/kiviteli tagállam szabályai szerint kell kitölteni. |
|
103. ROVAT |
: |
NETTÓ MENNYISÉG (kg, liter vagy egyéb egység) BETŰVEL A közösségi szabályok szerint kell kitölteni. |
|
104. ROVAT |
: |
FELHASZNÁLÁS ÉS/VAGY RENDELTETÉS Jelezze az áru szándékolt vagy előírt felhasználását és/vagy rendeltetését X-et írva a megfelelő rovatba. Amennyiben nincsen megfelelő válasz, írjon X-et az „Egyéb” rovatba, és határozza meg a felhasználást és/vagy rendeltetést. Ha a közösségi szabályok határidőt állapítanak meg, ameddig az áru felhasználásának és/vagy a rendeltetésének teljesülnie kell, a napok számának beírásával töltse ki a „… nap határidő a teljesítésre” mondatot. |
|
105. ROVAT |
: |
ENGEDÉLYEK A közösségi szabályok szerint kell kitölteni. Írja be a típust, a sorszámot, a kiállítás napját és a kibocsátó hatóságot. |
|
106. ROVAT |
: |
TOVÁBBI ADATOK A közösségi szabályok és a 912b. cikk (9) bekezdésének alkalmazása szerint kell kitölteni. |
|
107. ROVAT |
: |
ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK Írja be az áruk felhasználásának és/vagy rendeltetésének ellenőrzését előíró intézkedéssel kapcsolatos közösségi rendelet, irányelv vagy határozat számát. |
|
108. ROVAT |
: |
CSATOLT OKMÁNYOK Sorolja fel a T5 ellenőrző példányhoz csatolt olyan kísérő okmányokat, amelyek azt a rendeltetési helyig kísérik. |
|
109. ROVAT |
: |
ADMINISZTRATÍV VAGY VÁMOKMÁNY Írja be az áru szállításával kapcsolatos okmány típusát, számát és nyilvántartásba vételének napját és a kibocsátó vámhivatalt, vagy adott esetben a „Vámeljárás alá nem vont áru” bejegyzést. |
|
110. ROVAT |
: |
HELY ÉS DÁTUM; A NYILATKOZATTEVŐ/KÉPVISELŐ ALÁÍRÁSA ÉS NEVE A számítógépes adatfeldolgozó rendszerek alkalmazása tekintetében elfogadott különös rendelkezések figyelembevételével az érdekelt személy eredeti kézzel írt aláírását fel kell tüntetni a T5 nyomtatvány eredeti példányán és másolatán is. Ha az érdekelt személy jogi személy, az aláírónak az aláírása után meg kell adnia teljes nevét és beosztását. |
C. A T5 bis nyomtatványok használatával kapcsolatos rendelkezések
Lásd a B. szakasz megjegyzéseit.
A számítógépes adatfeldolgozó rendszerek használata tekintetében esetlegesen elfogadott különös rendelkezések figyelembevételével a T5 nyomtatvány aláírójának eredeti aláírását fel kell tüntetni a T5 bis nyomtatvány eredeti példányán és másolatain is.
A ki nem töltött „Csomagok és az árumegnevezés” rovatokat át kell húzni, a későbbi beírás megakadályozása érdekében.
D. A T5 rakományjegyzék használatával kapcsolatos rendelkezések
A rakományjegyzékek minden oszlopát ki kell tölteni, kivéve a hivatalos célokat szolgáló oszlopokat. A T5 rakományjegyzék nyomtatványnak kizárólag az első oldala használható.
A T5 ellenőrző példány nyilvántartási számát fel kell tüntetni a T5 rakományjegyzék erre szolgáló rovatában.
A T5 rakományjegyzéken feltüntetett árukat sorszámmal kell ellátni a „tételsorszám” című oszlopban (lásd tételsorszám, 32. rovat), oly módon, hogy az utolsó szám a T5 okmány 5. rovatában szereplő összeggel egyezzen meg.
A T5 okmány 31., 33., 35., 38., 100., 103. és 105. rovataiba általában beírt adatokat a T5 rakományjegyzékre kell feltüntetni.
A 100. rovatra (Belső nemzeti felhasználásra) és a 105. rovatra (Engedélyek) vonatkozó adatokat az áruk leírására szolgáló oszlopba kell beírni, közvetlenül az adott árukra vonatkozó információt követően.
Az utolsó beírás után húzni kell egy vízszintes vonalat, és a fel nem használt helyeket át kell húzni a későbbi felhasználás megakadályozása érdekében.
A megfelelő oszlopok alján kell feltüntetni a felsorolt árukat tartalmazó csomagok teljes számát, illetve az áruk teljes bruttó és nettó tömegét.
A számítógépes adatfeldolgozó rendszerek alkalmazása tekintetében elfogadott különös rendelkezések értelmében a megfelelő T5 okmány aláírójának eredeti aláírását fel kell tüntetni a T5 rakományjegyzék eredeti példányán és másolatán is.
67. MELLÉKLET
KÉRELEM ÉS ENGEDÉLY FORMANYOMTATVÁNYOK
(292., 293., 497. és 505. cikk)
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
1. A minta formanyomtatványok szerinti elrendezés nem kötelező; például a rovatok helyett a tagállamok előírhatják a soros szerkezetű formanyomtatványokat is, vagy ha szükséges, a rovatok bővíthetők.
A sorszámok és a vonatkozó szövegek azonban kötelező érvényűek.
2. A tagállamok nemzeti célokra előírhatnak rovatokat vagy sorokat. Ezeket a rovatokat vagy sorokat sorszámmal, valamint egy nagybetűvel (pl.: 5A) kell jelölni.
3. Főszabályként, a vastagon szedett sorszámú rovatokat ki kell tölteni. Az útmutató hivatkozik a kivételekre. A vámhatóságok csak akkor írhatják elő az 5. rovat kötelező kitöltését, amikor egységes engedélyt kérelmeznek.
4. Az útmutató függeléke tartalmazza az aktív feldolgozás gazdasági feltételeire vonatkozó 70. melléklet szerinti kódokat.
Függelék
(A 70. melléklet szerinti kódok az aktív feldolgozás gazdasági feltételeire vonatkozóan)
68. MELLÉKLET
A VÁMELJÁRÁSOK ALATT ÁLLÓ ÁRUKNAK VAGY TERMÉKNEK AZ EGYIK ENGEDÉLYESTŐL EGY MÁSIKNAK TÖRTÉNŐ ÁTSZÁLLÍTÁSA
(513. cikk)
A. Rendes eljárás (három EV példány)
1. Amennyiben az árukat vagy termékeket a vámeljárások lezárása nélkül szállítják át az egyik engedélyestől a másiknak, egy, a 205–215. cikk szerint kialakított mintának megfelelő formanyomtatványt kell kitölteni az 1., 4. és egy, az 1. példánnyal megegyező további példányon.
2. A szükségesnek tartott ellenőrzések végrehajtásának lehetővé tétele érdekében az első engedélyessel foglalkozó felügyeletet ellátó vámhivatalt az átszállítás megtörténtét megelőzően, az e vámhivatal által meghatározott módon értesíteni kell a tervezett átszállításról.
3. A további 1. példányt az első engedélyesnek (az áruk vagy termékek feladójának) kell megtartania, és az 1. példányt az illetékes felügyeletet ellátó vámhivatalnak kell megküldenie.
4. A 4. példány elkíséri az árut vagy terméket és azt a második engedélyes tartja meg.
5. Az első engedélyes felügyeletét ellátó vámhivatal az 1. példányt a második engedélyes felügyeletét ellátó vámhivatalnak továbbítja.
6. A második engedélyes egy, a nyilvántartásba vétel (ideiglenes behozatal esetén az írásbeli vámáru-nyilatkozat átvétele) napját tartalmazó elismervényt bocsát ki az átszállított árukról vagy termékekről az első engedélyesnek, aki ezt megőrzi.
B. Egyszerűsített eljárások
I. Két EV példányt használva:
1. Amennyiben az árukat vagy termékeket a vámeljárások lezárása nélkül szállítják át az egyik engedélyestől a másiknak, az A. rész (1) bekezdésében említett dokumentumnak csak az 1. és 4. példányát kell kitölteni.
2. Annak érdekében, hogy a felügyeletet ellátó vámhivatalok végre tudják hajtani az általuk szükségesnek tartott ellenőrzést, az áruk vagy termékek tervezett átszállításáról ezen vámhivatalokat még annak megtörténte előtt, az általuk előírt módon kell értesíteni.
3. Az 1. példányt az első engedélyes (az áruk vagy termékek feladója) őrzi meg.
4. A 4. példány elkísérheti az árukat vagy termékeket, és azt a második engedélyes megtarthatja.
5. Az A. rész (6) bekezdését alkalmazni kell.
II. Egyéb módszerek használata az EV helyett, ahol a szükséges információ rendelkezésre áll:
— adatfeldolgozás,
— kereskedelmi vagy adminisztratív okmányok, vagy
— bármilyen egyéb dokumentum.
Függelék
Amennyiben az EV példányokat alkalmazzák, a jelzett rovatoknak tartalmazniuk kell a következő információt:
2. Feladó: adja meg az első engedélyes nevét és címét, a felügyeletét ellátó vámhivatal nevét és címét, az engedélyszámot és a kiállító vámhivatalt.
3. Nyomtatványok: jelezze a felhasznált formanyomtatványok sorszámát az összes felhasznált nyomtatvány-sorozaton belül.
Amennyiben a vámáru-nyilatkozat egyetlen tételre vonatkozik, (azaz, amikor csak egy az árumegnevezés rovatot kell kitölteni), hagyja a 3. rovatot üresen, de írjon 1-et az 5. rovatba.
5. Tételszám: tüntesse fel a felhasznált formanyomtatványokon vagy kiegészítő formanyomtatványokon szerepeltetett tételek teljes számát. A tételek száma megegyezik a kitöltendő, „az árumegnevezés” rovatok számával.
8. Címzett: adja meg a második engedélyes nevét, a felügyeletét ellátó vámhivatal nevét és címét, és azt a címet, ahol az árukat vagy termékeket raktározni, felhasználni vagy feldolgozni fogják, az engedély számát és a kiállító vámhatóságot.
15. Feladó ország: jelezze azt a tagállamot, ahol az árukat feladják.
31. A csomagok és árumegnevezés; jelek és számok – szállítótartály/konténer száma – mennyiség és fajta: írja be a jeleket, (azonosító) számokat, a csomagok számát és fajtáját, vagy, csomagolatlan áruk esetén, értelemszerűen a nyilatkozat alá tartozó áruk számát, vagy az „ömlesztve” jelzést, és az azonosításukhoz szükséges információt.
Az árukat a szokásos kereskedelmi megnevezésüket használva, az azonosításukat lehetővé tevő kellő részletezettséggel kell leírni. Szállítótartály/konténer használata esetén e rovatban a szállítótartály/konténer azonosító jeleit is meg kell adni.
32. Tételsorszám: tüntesse fel a kérdéses tételnek a felhasznált formanyomtatványokon vagy kiegészítő formanyomtatványokon bejelentett összes tételszámon belüli, az 5. rovatban meghatározott sorszámát.
Amennyiben a vámáru-nyilatkozat egyetlen tételre vonatkozik, a vámhatóságok úgy is rendelkezhetnek, hogy ezt a rovatot nem kell kitölteni.
33. Vámtarifaszám: írja be a kérdéses tétel KN-kódját ( 215 ).
35. Bruttó tömeg: ahol szükséges, tüntesse fel a megfelelő 31. rovatban leírt áruk bruttó tömegét kilogrammban. A bruttó tömeg az áru és teljes csomagolása együttes összes tömege, kivéve a szállítótartályokat/konténereket és az egyéb szállítóeszközöket.
38. Nettó tömeg: tüntesse fel a megfelelő 31. rovatban leírt áruk nettó tömegét kilogrammban. A nettó tömeg az áru mindennemű csomagolás nélküli tömege.
41. Kiegészítő mértékegységek: ahol szükséges, jelezze a mennyiséget Kombinált Nómenklatúrában megállapított egységben.
44. Különleges megjegyzések ; benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek: írja be az első vámeljárás alá vonás dátumát és nagybetűkkel „Átszállítás”, ezt követően a következők közül értelemszerűen:
— „CW” – (VR = vámraktár)
— „IP/S” – (AF/F = aktív feldolgozás/felfüggesztéses eljárás)
— „PCC” – (VMF = vámfelügyelet melletti feldolgozás)
— „TI” – (IB = ideiglenes behozatal)
Amennyiben az importárura egyedi kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznak, és ezeket az intézkedéseket az átszállítás időpontjában még mindig alkalmazni kell, e bejegyzéshez tegye hozzá a „Kereskedelempolitika” szót.
47. A fizetendő terhek kiszámítása: írja be a teher alapját (érték, súly vagy egyéb).
54. Hely és dátum; a nyilatkozattevő vagy képviselője aláírása és neve: itt szerepeltesse a 2. rovatban jelzett személy eredeti kézírásos aláírását, ezt követően a nevét. Amennyiben az érintett személy jogi személy, a formanyomtatványt aláíró személy aláírása és neve után tüntesse fel, hogy milyen minőségben írta alá a formanyomtatványt.
69. MELLÉKLET
ÁTALÁNYELSZÁMOLÁSI KULCSOK
(517. cikk (3) bekezdés)
Általános megjegyzés:
Az átalányelszámolási kulcsok csak a közösségi jogszabályokban meghatározott minőségi előírásoknak megfelelő, eredeti és forgalomképes, jó minőségű importárukra vonatkoznak azzal a feltétellel, hogy a végtermékeket nem különleges feldolgozási módszerekkel nyerik a különleges minőségi követelményeknek való megfelelés céljából.
|
Importáruk |
Sorszám |
Végtermékek |
A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) (3) |
||
|
KN-kód |
Megnevezés |
Kód (2) |
Megnevezés |
||
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
(5) |
|
|
0407 00 30 |
Madártojás héjában |
1 |
ex040899 80 |
a) Madártojás héj nélkül, folyékonyan vagy fagyasztva |
86,00 |
|
ex051199 90 |
b) Tojáshéj |
12,00 |
|||
|
2 |
0408 19 81 ex040819 89 |
a) Tojássárgája folyékonyan vagy fagyasztva |
33,00 |
||
|
ex350219 90 |
b) Tojásfehérje folyékonyan vagy fagyasztva |
53,00 |
|||
|
ex051199 90 |
c) Tojáshéj |
12,00 |
|||
|
3 |
0408 91 80 |
a) Tojás, héj nélkül, szárítva |
22,10 |
||
|
ex051199 90 |
b) Tojáshéj |
12,00 |
|||
|
4 |
0408 11 80 |
a) Tojássárgája, szárítva |
15,40 |
||
|
ex350211 90 |
b) Tojásfehérje, szárítva (kristály) |
7,40 |
|||
|
ex051199 90 |
c) Tojáshéj |
12,00 |
|||
|
5 |
0408 11 80 |
a) Tojássárgája, szárítva |
15,40 |
||
|
ex350211 90 |
b) Tojásfehérje, szárítva (más formában) |
6,50 |
|||
|
ex051199 90 |
c) Tojáshéj |
12,00 |
|||
|
ex040899 80 |
Madártojás, héj nélkül, folyékonyan vagy fagyasztva |
6 |
0408 91 80 |
Madártojás héj nélkül, szárítva |
25,70 |
|
0408 19 81 és ex040819 89 |
Tojássárgája, folyékonyan vagy fagyasztva |
7 |
0408 11 80 |
Tojássárgája, szárítva |
46,60 |
|
ex100190 99 |
Közönséges búza |
8 |
ex110100 15 (100) |
a) Búzaliszt közönséges búzából, kevesebb, mint 0,60 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva |
73,00 |
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
22,50 |
|||
|
ex230230 90 |
c) Korpás liszt |
2,50 |
|||
|
9 |
ex110100 15 (130) |
a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,60, de kevesebb, mint 0,90 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva |
78,13 |
||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
20,00 |
|||
|
10 |
1101 00 15 (150) |
a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,90, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva |
84,75 |
||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
13,25 |
|||
|
11 |
1101 00 15 (170) |
a) Búzaliszt közönséges búzából, legalább 0,10, de kevesebb, mint 1,65 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva |
91,75 |
||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
6,25 |
|||
|
12 |
1101 00 15 (180) |
Búzaliszt közönséges búzából, legalább 1,65, de kevesebb, mint 1,90 tömegszázalék hamu tartalommal szárazanyagra számítva |
98,03 |
||
|
13 |
1104 29 11 |
Hántolt búza (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is (4) |
|||
|
14 |
1107 10 11 |
a) Maláta, pörkölés nélkül, búzából, liszt formában |
|||
|
ex100190 99 |
b) Nem csíráztatott közönséges búza |
1,00 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
19,00 |
|||
|
►M21 ◄ ex230330 00 |
d) Gyökérrost |
3,50 |
|||
|
15 |
1107 10 19 |
a) Maláta, pörkölés nélkül, búzából, nem liszt formában |
|||
|
ex100190 99 |
b) Nem csíráztatott közönséges búza |
0,95 |
|||
|
►M21 ◄ ex230330 00 |
c) Gyökérrost |
3,33 |
|||
|
16 |
1108 11 00 |
a) Búzakeményítő |
45,46 |
||
|
1109 00 00 |
b) Búza sikér |
7,50 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
25,50 |
|||
|
ex230310 90 |
d) Keményítő gyártásánál keletkező maradék |
12,00 |
|||
|
1001 10 00 |
Durumbúza |
17 |
ex110311 10 |
a) Gabonaliszt kuszkusz (5) |
50,00 |
|
1103 11 10 |
b) Gabonadara és gabonaliszt legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
17,00 |
|||
|
1101 00 11 |
c) Liszt |
8,00 |
|||
|
ex230230 10 |
d) Korpa |
20,00 |
|||
|
18 |
ex110311 10 |
a) Gabonadara és gabonaliszt kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
60,00 |
||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
15,00 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
20,00 |
|||
|
19 |
ex110311 10 |
a) Gabonadara és gabonaliszt legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
67,00 |
||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
8,00 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
20,00 |
|||
|
20 |
ex110311 10 |
a) Gabonadara és gabonaliszt legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
75,00 |
||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
20,00 |
|||
|
21 |
ex190219 10 |
a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül, kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
62,50 |
||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
13,70 |
|||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
18,70 |
|||
|
22 |
ex190219 10 |
a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
66,67 |
||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
8,00 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
20,00 |
|||
|
23 |
ex190219 10 |
a) Tészta, tojás és közönséges búzaliszt nélkül legalább 1,10, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
71,43 |
||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
3,92 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
19,64 |
|||
|
24 |
ex190219 10 |
a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva |
79,36 |
||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
15,00 |
|||
|
25 |
ex190211 00 |
a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül kevesebb, mint 0,95 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6) |
|||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
13,70 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
18,70 |
|||
|
26 |
ex190211 00 |
a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 0,95, de kevesebb, mint 1,10 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6) |
|||
|
1101 00 11 |
c) Liszt |
8,00 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
20,00 |
|||
|
27 |
ex190211 00 |
a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,10, de kevesebb, mint 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6) |
|||
|
1101 00 11 |
b) Liszt |
3,92 |
|||
|
ex230230 10 |
c) Korpa |
19,64 |
|||
|
28 |
ex190211 00 |
a) Tészta, tojástartalommal és búzaliszt nélkül legalább 1,30 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva (6) |
|||
|
ex230230 10 |
b) Korpa |
15,00 |
|||
|
1003 00 90 |
Árpa |
29 |
ex110290 10 (100) |
a) Árpaliszt kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
66,67 |
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
10,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
21,50 |
|||
|
30 |
ex110319 30 (100) |
a) Árpadara és liszt kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
|||
|
1102 90 10 |
b) Árpaliszt |
2,00 |
|||
|
ex230240 10 |
c) Korpa |
10,00 |
|||
|
ex230240 90 |
d) Korpás liszt |
21,50 |
|||
|
31 |
ex110421 10 (100) |
a) Hántolt (héjazott vagy tisztított) árpa kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (4) |
|||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
10,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
21,50 |
|||
|
32 |
ex110421 30 (100) |
a) Hántolt és szeletelt vagy durván darált árpa kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva („Grütze” vagy „Grutten”) (4) |
|||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
10,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
21,50 |
|||
|
33 |
ex110421 50 (100) |
a) Fényezett árpa (7), kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal (zsírkő nélkül) szárazanyagra számítva, első kategória |
50,00 |
||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
20,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
27,50 |
|||
|
34 |
ex110421 50 (100) |
a) Fényezett árpa, (7) kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal (zsírkő nélkül) szárazanyagra számítva, második kategória |
|||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
20,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
15,00 |
|||
|
35 |
ex110411 90 |
a) Pelyhesített árpa, kevesebb, mint 1 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
66,67 |
||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
10,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
21,33 |
|||
|
36 |
ex110710 91 |
a) Maláta, pörkölés nélkül, liszt formában |
|||
|
ex100300 90 |
b) Árpa, nem csíráztatott |
1,00 |
|||
|
ex230240 10 |
c) Korpa |
19,00 |
|||
|
►M21 ◄ ex230330 00 |
d) Gyökérrost |
3,50 |
|||
|
37 |
ex110710 99 |
a) Maláta, pörkölés nélkül |
|||
|
ex100300 90 |
b) Árpa, nem csíráztatott |
0,98 |
|||
|
►M21 ◄ ex230330 00 |
c) Gyökérrost |
3,42 |
|||
|
38 |
1107 20 00 |
a) Maláta, pörkölt |
|||
|
ex100300 90 |
b) Árpa, nem csíráztatott |
0,96 |
|||
|
►M21 ◄ ex230330 00 |
c) Gyökérrost |
3,36 |
|||
|
1004 00 00 |
Zab |
39 |
ex110290 30 (100) |
a) Zabliszt kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 1,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív |
55,56 |
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
33,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
7,50 |
|||
|
40 |
ex110312 00 (100) |
a) Zab dara és liszt, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív |
|||
|
ex110290 30 |
b) Liszt |
2,00 |
|||
|
ex230240 10 |
c) Korpa |
33,00 |
|||
|
ex230240 90 |
d) Korpás liszt |
7,50 |
|||
|
41 |
ex110422 98 |
Zabhulladék |
98,04 |
||
|
42 |
ex110422 20 (100) |
a) Hántolt (héjazott vagy tisztított) zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,5 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív (4) |
|||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
33,00 |
|||
|
43 |
ex110422 30 (100) |
a) Hántolt és szeletelt vagy durván darált zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 11 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív („Grütze” vagy „Grutten”) (4) |
|||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
33,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
3,50 |
|||
|
44 |
ex110412 90 (100) |
a) Pelyhesített zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, kevesebb, mint 0,1 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 12 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív |
50,00 |
||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
33,00 |
|||
|
ex230240 90 |
c) Korpás liszt |
13,00 |
|||
|
45 |
ex110412 90 (300) |
a) Pelyhesített zab, kevesebb, mint 2,3 tömegszázalék hamutartalommal szárazanyagra számítva, legalább 0,1, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék burok tartalommal, kevesebb, mint 12 tömegszázalék nedvességtartalommal, és amelyben a peroxidáz lényegében véve inaktív |
62,50 |
||
|
ex230240 10 |
b) Korpa |
33,00 |
|||
|
1005 90 00 |
Kukorica, egyéb |
46 |
ex110220 10 (100) |
a) Kukoricaliszt, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
71,43 |
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
12,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
14,00 |
|||
|
47 |
ex110220 10 (200) |
a) Kukoricaliszt, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
|||
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
8,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
6,50 |
|||
|
48 |
ex110220 90 (100) |
a) Kukoricaliszt, legalább 1,5, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
83,33 |
||
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
8,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
6,50 |
|||
|
49 |
ex110313 10 (100) |
a) Kukorica dara és liszt, kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,6 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8) |
55,56 |
||
|
1102 20 10 vagy 1102 20 90 |
b) Kukoricaliszt |
16,00 |
|||
|
ex110430 90 |
c) Kukoricacsíra |
12,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
14,00 |
|||
|
50 |
ex110313 10 (300) |
a) Kukorica dara és liszt, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8) |
71,43 |
||
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
12,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
14,00 |
|||
|
51 |
ex110313 10 (500) |
a) Kukorica dara és liszt, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8) |
|||
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
8,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
6,50 |
|||
|
52 |
ex110313 90 (100) |
a) Kukorica dara és liszt, legalább 1,5, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva (8) |
|||
|
ex110430 90 |
b) Kukoricacsíra |
8,00 |
|||
|
ex230210 10 |
c) Korpa |
6,50 |
|||
|
53 |
ex110419 50 (110) |
a) Pelyhesített kukorica, kevesebb, mint 0,9 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,7 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
62,50 |
||
|
ex230210 10 |
b) Korpa |
35,50 |
|||
|
54 |
ex110419 50 (130) |
a) Pelyhesített kukorica, kevesebb, mint 1,3 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 0,8 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
76,92 |
||
|
ex230210 10 |
b) Korpa |
21,08 |
|||
|
55 |
ex110419 50 (150) |
a) Pelyhesített kukorica, legalább 1,3, de kevesebb, mint 1,7 tömegszázalék zsírtartalommal szárazanyagra számítva és kevesebb, mint 1 tömegszázalék nyersrosttartalommal szárazanyagra számítva |
90,91 |
||
|
ex230210 10 |
b) Korpa |
7,09 |
|||
|
56 |
1108 12 00 |
a) Kukoricakeményítő |
|||
|
A 62. sorszám alatti termékek |
29,91 |
||||
|
57 |
ex170230 51 vagy ex170230 91 |
a) Glukóz, fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is (9) |
|||
|
b) A 62. sorszám alatti termékek |
29,91 |
||||
|
ex170230 99 |
c) Glukóz hulladék |
9,95 |
|||
|
58 |
ex170230 59 vagy ex170230 99 |
a) Glukóz, nem fehér kristályos por alakban, összetömörítve is (10) |
|||
|
b) A 62. sorszám alatti termékek |
29,91 |
||||
|
59 |
ex290544 11 vagy ex382460 11 |
a) D-glucit (szorbit) vizes oldatban, kevesebb, mint 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucit tartalom alapján számítva (11) |
59,17 |
||
|
b) A 63. sorszám alatti termékek |
29,10 |
||||
|
60 |
ex290544 19 vagy ex382460 19 |
a) D-glucit (szorbit) vizes oldatban, legalább 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, D-glucit tartalom alapján számítva (12) |
67,56 |
||
|
b) A 63. sorszám alatti termékek |
29,10 |
||||
|
61 |
ex290544 91 vagy ex290544 99 vagy ex382460 91 vagy ex382460 99 |
a) D-glucit (szorbit) 100 kg szárazanyagra számítva |
41,32 |
||
|
b) A 63. sorszám alatti termékek |
29,10 |
||||
|
Importáruk |
Sorszám |
Végtermékek |
(3)A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) |
|||||||
|
KN-kód |
Megnevezés |
Kód (2) |
Megnevezés |
(a) |
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f) |
|
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
(5) |
||||||
|
1005 90 00 |
62 |
Kiegészítő termékek az 56–58 sorszám alatti végtermékekhez (13) |
||||||||
|
ex110430 90 |
Kukoricacsíra |
6,06 |
►M21 6,06 ◄ |
|||||||
|
ex15 15 |
Kukoricaolaj |
►M21 2,88 ◄ |
►M21 2,88 ◄ |
►M21 2,88 ◄ |
►M21 2,88 ◄ |
|||||
|
ex230310 11 |
Kukoricasikér |
►M21 4,47 ◄ |
►M21 4,47 ◄ |
►M21 4,47 ◄ |
||||||
|
ex230310 19 vagy ex230990 20 |
Gabona sikér takarmány Kukoricaolaj maradványt tartalmazó sikér takarmány |
23,85 |
►M21 19,38 ◄ |
►M21 23,85 ◄ |
►M21 19,38 ◄ |
►M21 22,56 ◄ |
►M21 27,03 ◄ |
|||
|
ex230670 00 |
Kukoricacsíra olajpogácsa |
►M21 3,18 ◄ |
►M21 3,18 ◄ |
|||||||
|
29,91 |
►M21 29,91 ◄ |
►M21 29,91 ◄ |
►M21 29,91 ◄ |
►M21 29,91 ◄ |
►M21 29,91 ◄ |
|||||
|
63 |
Kiegészítő termékek az 59–61. sorszám alatti végtermékekhez (13) |
|||||||||
|
ex110430 90 |
Kukoricacsíra |
6,10 |
6,10 |
|||||||
|
ex15 15 |
Kukoricaolaj |
2,90 |
2,90 |
2,90 |
2,90 |
|||||
|
ex230310 11 |
Kukoricasikér |
4,50 |
4,50 |
4,50 |
||||||
|
ex230310 19 vagy ex230990 20 |
Gabona sikér takarmány Kukoricaolaj maradványt tartalmazó sikér takarmány |
23,00 |
18,50 |
23,00 |
18,50 |
21,70 |
26,20 |
|||
|
ex230670 00 |
Kukoricacsíra olajpogácsa |
3,20 |
3,20 |
|||||||
|
29,10 |
29,10 |
29,10 |
29,10 |
29,10 |
29,10 |
|||||
|
Importáruk |
Sor szám |
Végtermékek |
A végtermékek mennyisége minden 100 kg importáru után (kg) (3) |
||
|
KN-kód |
Megnevezés |
Kód (1) |
Megnevezés |
||
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
(5) |
|
|
1006 10 21 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, kerek szemű |
64 |
1006 20 11 |
a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, kerek szemű |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
65 |
1006 30 21 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
66 |
1006 30 61 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 23 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, közepes szemű |
67 |
1006 20 13 |
a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, közepes szemű |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
68 |
1006 30 23 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázva, közepes szemű |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
69 |
1006 30 63 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázva, közepes szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 25 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
70 |
1006 20 15 |
a) Előmunkált (barna) forrázott rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
71 |
1006 30 25 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
72 |
1006 30 65 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 27 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
73 |
1006 20 17 |
a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
74 |
1006 30 27 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
68,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
6,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
75 |
1006 30 67 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
62,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 92 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), kerek szemű |
76 |
1006 20 11 |
a) Előmunkált (barna) forrázott, kerek szemű rizs |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
77 |
1006 20 92 |
a) Előmunkált (barna), kerek szemű rizs |
80,00 |
||
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
78 |
1006 30 21 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
79 |
1006 30 42 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
80 |
1006 30 61 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
81 |
1006 30 92 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
60,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
12,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 94 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), közepes szemű |
82 |
1006 20 13 |
a) Előmunkált (barna) forrázott, közepes szemű rizs |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
83 |
1006 20 94 |
a) Előmunkált (barna), közepes szemű rizs |
80,00 |
||
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
84 |
1006 30 23 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
85 |
1006 30 44 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
86 |
1006 30 63 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
87 |
1006 30 94 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
60,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
12,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 96 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
88 |
1006 20 15 |
a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
89 |
1006 20 96 |
a) Előmunkált (barna) hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
80,00 |
||
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
90 |
1006 30 25 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
71,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
3,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
91 |
1006 30 46 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
ex100640 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
92 |
1006 30 65 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
65,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
7,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
93 |
1006 30 96 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
60,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
12,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 10 98 |
Hántolatlan nyers rizs (vetésre vagy durva), hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
94 |
1006 20 17 |
a) Előmunkált (barna) forrázott, hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
80,00 |
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
95 |
1006 20 98 |
a) Előmunkált (barna) hosszú szemű rizs, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
80,00 |
||
|
ex121300 00 |
b) Héj |
20,00 |
|||
|
96 |
1006 30 27 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
68,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
6,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
97 |
1006 30 48 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
58,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
7,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
15,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
98 |
1006 30 67 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
62,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
8,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
99 |
1006 30 98 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál nagyobb |
55,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
9,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
16,00 |
|||
|
ex121300 00 |
d) Héj |
20,00 |
|||
|
1006 20 11 |
Előmunkált (barna) rizs, forrázott, kerek szemű |
100 |
1006 30 21 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
93,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
101 |
1006 30 61 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
88,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
10,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 20 13 |
Előmunkált (barna) rizs, forrázott közepes szemű |
102 |
1006 30 23 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
93,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
103 |
1006 30 63 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
88,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
10,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 20 15 |
Előmunkált (barna) rizs, forrázott hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 2–3 közötti |
104 |
1006 30 25 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
93,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
105 |
1006 30 65 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
88,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
10,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 20 17 |
Előmunkált (barna) rizs, forrázott hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
106 |
1006 30 27 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
93,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
5,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
107 |
1006 30 67 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
88,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
10,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 20 92 |
Előmunkált (barna) rizs, kerek szemű |
108 |
1006 30 42 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
84,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
109 |
1006 30 92 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
77,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
12,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
11,00 |
|||
|
1006 20 94 |
Előmunkált (barna) rizs, közepes szemű |
110 |
1006 30 44 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű |
84,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
111 |
1006 30 94 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű |
77,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
12,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
11,00 |
|||
|
1006 20 96 |
Előmunkált (barna) rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 2 és 3 közötti |
112 |
1006 30 46 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
84,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
6,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
10,00 |
|||
|
113 |
1006 30 96 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
77,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
12,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
11,00 |
|||
|
1006 20 98 |
Előmunkált (barna) rizs, hosszú szemű, a hosszúság-szélessége aránya 3 vagy nagyobb |
114 |
1006 30 48 |
a) Félig hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
78,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
10,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
12,00 |
|||
|
115 |
1006 30 98 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
73,00 |
||
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
12,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
15,00 |
|||
|
1006 30 21 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
116 |
1006 30 61 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, kerek szemű |
96,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 30 23 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
117 |
1006 30 63 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, közepes szemű |
96,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 30 25 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
118 |
1006 30 65 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
96,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 30 27 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
119 |
1006 30 67 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, forrázott, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
96,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
2,00 |
|||
|
1006 30 42 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
120 |
1006 30 92 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, kerek szemű |
94,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
4,00 |
|||
|
1006 30 44 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, közepes szemű |
121 |
1006 30 94 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, közepes szemű |
94,00 |
|
1102 30 00 vagy ex230220 10 vagy ex230220 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
4,00 |
|||
|
1006 30 46 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
122 |
1006 30 96 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 2 és 3 közötti |
94,00 |
|
1102 30 00 vagy 2302 20 10 vagy 2302 20 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
4,00 |
|||
|
1006 30 48 |
Félig hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
123 |
1006 30 98 |
a) Teljesen hántolt rizs, polírozva vagy fényezve is, hosszú szemű, a hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
93,00 |
|
1102 30 00 vagy 2302 20 10 vagy 2302 20 90 |
b) Rizsliszt vagy korpa |
2,00 |
|||
|
1006 40 00 |
c) Törmelék rizs |
5,00 |
|||
|
1006 30 61-től 1006 30 98-ig |
Teljesen hántolt rizs |
124 |
ex100630 61-től ex100630 98-ig |
Teljesen hántolt rizs, polírozva, fényezve vagy előre csomagolva (14) |
100,00 |
|
1006 30 92 1006 30 94 1006 30 96 1006 30 98 |
Teljesen hántolt rizs, másféle |
125 |
ex190410 30 |
Puffasztott rizs |
60,61 |
|
1006 30 61 1006 30 63 1006 30 65 1006 30 67 |
Teljesen hántolt rizs, forrázott |
126 |
ex190490 10 |
Előfőzött rizs (15) |
80,00 |
|
1006 30 92 1006 30 94 1006 30 96 1006 30 98 |
Teljesen hántolt rizs, másféle |
127 |
ex190490 10 |
Előfőzött rizs (15) |
70,00 60,00 60,00 50,00 |
|
1006 40 00 |
Törmelék rizs |
128 |
1102 30 00 |
Rizsliszt |
|
|
129 |
1103 14 00 |
Rizsdara és liszt |
|||
|
130 |
1104 19 91 |
Pelyhesített rizs |
|||
|
1509 10 10 |
Lampant szűz olívaolaj |
131 |
ex150990 00 |
a) Finomított olívaolaj vagy olívaolaj |
98,00 |
|
ex382319 90 |
b) Lepárlási savas olajok (16) |
||||
|
ex151000 10 |
Nyers olajseprő olaj |
132 |
ex151000 90 |
a) Finomított olajseprő olaj vagy olajseprő olaj |
95,00 |
|
ex152200 39 |
b) Sztearin |
3,00 |
|||
|
ex382319 90 |
c) Finomítási savas olajok () |
||||
|
ex180100 00 |
Kakaóbab, egészben vagy törve, nyersen |
133 |
ex180100 00 |
a) Kakaóbab, egészben vagy törve, tisztítva és pörkölve |
76,3 |
|
1802 00 00 |
b) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
1801 00 00 |
Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve |
134 |
1803 |
a) Kakaómassza |
76,3 |
|
1802 00 00 |
b) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
135 |
ex180320 00 |
a) Kakaómassza, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal |
40,3 |
||
|
ex180400 00 |
b) Kakaóvaj |
36,0 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
136 |
ex180320 00 |
a) Kakaómassza, legalább 14, kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal |
42,7 |
||
|
ex180400 00 |
b) Kakaóvaj |
33,6 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
137 |
ex180320 00 |
a) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal |
44,8 |
||
|
ex180400 00 |
b) Kakaóvaj |
31,5 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
138 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
36,0 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaópor kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal (18) |
40,3 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
139 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
33,6 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaópor legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18) |
42,7 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
140 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
31,5 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaópor legalább 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18) |
44,8 |
|||
|
1802 00 00 |
c) Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék |
16,7 |
|||
|
1803 10 00 |
Kakaómassza, nem zsírtalanítva |
141 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
46,7 |
|
ex180320 00 |
b) Kakaómassza, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal |
52,2 |
|||
|
142 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
43,6 |
||
|
ex180320 00 |
b) Kakaómassza, legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal |
55,3 |
|||
|
143 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
40,8 |
||
|
ex180320 00 |
b) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal |
58,1 |
|||
|
144 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
46,7 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaópor, kevesebb, mint 14 tömegszázalék zsírtartalommal (18) |
52,2 |
|||
|
145 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
43,6 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaópor, legalább 14, de kevesebb, mint 18 tömegszázalék zsírtartalommal (18) |
55,3 |
|||
|
146 |
ex180400 00 |
a) Kakaóvaj |
40,8 |
||
|
ex180500 00 |
b) Kakaómassza, 18 tömegszázaléknál nagyobb zsírtartalommal (18) |
58,1 |
|||
|
1803 20 00 |
Kakaómassza, zsírtalanítva |
147 |
1805 00 00 |
Kakaópor (18) |
99,00 |
|
1701 99 10 |
Fehér cukor |
148 |
2905 44 19 vagy 2905 44 91 |
a) D-Glucit (szorbit) 100 kg szárazanyagra számítva |
73,53 |
|
2905 44 99 3824 60 19 3824 60 91 3824 60 99 2905 43 00 |
b) D-mannit (mannit) |
24,51 |
|||
|
1703 |
Melasz |
149 |
2102 10 31 |
Szárított sütőélesztő (19) |
23,53 |
|
150 |
2102 10 39 |
Másféle sütőélesztő (20) |
80,00 |
||
(1) Az átalány elszámolási kulcsot a 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében közölt (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.) megfelelő átszámítási szorzó alapján kell számítani.
(2) Ebben az oszlopban az alszámok a Kombinált Nómenklatúrában alkalmazott alszámoknak felelnek meg. Ha további felosztás szükséges, ezt zárójelben ( ) jelezzük. Ezek a felosztások megfelelnek az export visszatérítéseket megállapító rendeletekben használtaknak.
(3) A veszteséget úgy számítjuk ki, hogy levonjuk 100-ból az ebben az oszlopban jelzett mennyiségek összegét.
(4) A hántolt gabona a 821/68/EGK bizottsági rendelet mellékletében közölt meghatározásnak felel meg. (HL L 149., 1968.6.29., 46. o.).
(5) Gabonaliszt szárazanyagra számítva 0,95 tömegszázaléknál kevesebb hamutartalommal, melynek 0,25 mm nyílású szitán való áthaladási százaléka kevesebb, mint 10 tömegszázalék.
(6) Az alkalmazandó átalány elszámolási kulcs 1 kg előállított tésztához felhasznált tojások számán alapul a következő képletek segítségével:
— 25. sorszám:
—
— 26. sorszám:
—
— 27. sorszám:
—
— 28. sorszám:
—
X a héjában lévő madártojások számát jelenti (vagy más tojástermékekben megadott egyenértékese grammban kifejezett súlyának ötvenedét), amit 1 kg tészta előállításához használtak fel. Az eredmény két tizedes jegyre van megadva.
(7) A fényezett gabona a 821/68/EGK rendelet mellékletében megadott meghatározásnak felel meg.
(8) Ez a kukoricadarára és -lisztre vonatkozik:
— melynek 30 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 315 mikron nyílású szitán, vagy
— melynek 5 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 150 mikron nyílású szitán.
(9) Fehér kristálypor alakú, nem 92 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 43,81 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
(10) Nem fehér kristálypor alakú, nem 82 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 50,93 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
(11) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 41,4 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
(12) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 47,3 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
(13) Az a)–f) alternatívák alkalmazása esetén a műveletek valódi eredményét kell figyelembe venni.
(14) A vámeljárások befejezése érdekében a kapott törmelék rizs mennyiség feleljen meg a 1006 30 61–1006 30 98 KN-kódok szerinti rizs feldolgozás céljából történő behozatalakor meghatározott törmelék rizs mennyiségnek. Polírozás esetén ezt a mennyiséget az importált rizs 2 %-ával növelni kell, kivéve a behozatalkor meghatározott törmelék rizst.
(15) Az előfőzött rizs az előfőzésen és a végső főzés megkönnyítésére részlegesen víztelenített, fehérített rizsszemeket jelenti.
(16) A lampant szűz olívaolaj olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj/olívaolaj esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.
(17) A nyers olívaolaj maradék olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj maradék/olívaolaj maradék esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.
(18) Oldható kakaó esetén hozzá kell adni 1,5 tömegszázalék lúgot az 5. oszlopban feltüntetett mennyiséghez.
(19) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból előállított, 95 tömegszázalék szárazanyag-tartalmú sütőélesztőre megállapított hozam. Eltérő szárazanyag-tartalmú sütőélesztő esetén a megadandó mennyiség 22,4 kg élesztőanhidrát 100 kg 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszra vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornádmelaszra.
(20) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból
70. MELLÉKLET
GAZDASÁGI FELTÉTELEK ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
(502. és 522. cikk)
A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Ez a melléklet egyrészt az aktív feldolgozási vámeljárásra vonatkozó gazdasági feltételekkel kapcsolatos részletes kritériumokkal, másrészt pedig az igazgatási együttműködés keretében megvalósuló információcserével foglalkozik.
Az egyes vámeljárásokra vonatkozóan jelzésre kerültek az 522. cikk szerint nyújtani szükséges adatszolgáltatás esetei, formátuma és határideje. Akkor is kell tájékoztatást adni, ha a kiadott engedélyekkel kapcsolatos információ módosul.
B. AZ AKTÍV FELDOLGOZÁSI VÁMELJÁRÁSRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI FELTÉTELEK RÉSZLETES KRITÉRIUMAI
Kódok és részletes kritériumok
01 : Ahol a 73. mellékletben nem említett importárukról van szó, és a 30–as kód nem alkalmazható.
10 :
A kérelemben feltüntetett importárukkal azonos nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó, azonos kereskedelmi minőségű és azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező, a Közösségben előállított áruk (hasonló áruk) hiánya.
A hiány a hasonló áruk Közösségbeli előállításának teljes hiányát jelenti, valamint azt, hogy ilyen áru nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben az előirányzott feldolgozási tevékenységek megvalósításához, illetve azt a tényt is, hogy hasonló közösségi áruk nem állnak a kérelmező rendelkezésére a megvalósításra javasolt kereskedelmi tevékenység időpontjában, annak ellenére, hogy időben benyújtotta a kérelmét.
11 :
Bár rendelkezésre állnak hasonló áruk, de azok nem használhatók, mert azok ára a javasolt kereskedelmi tevékenységet gazdaságilag lehetetlenné tenné.
Annak eldöntésénél, hogy a Közösségben előállított hasonló áruk ára gazdaságilag lehetetlenné tenné-e a javasolt kereskedelmi tevékenységet, többek között figyelembe kell venni a Közösségben előállított áruk használatával a végtermékek önköltségi árára és így harmadik ország piacán a termék értékesítésére gyakorolt hatást, tekintettel a következőkre:
— a feldolgozásra váró áruk vámok alkalmazása előtti ára és a Közösségben előállított hasonló áruk ára csökkentve az export esetén visszatérített vagy visszatéríthető belföldi adókkal, figyelembe véve az értékesítési feltételeket és minden a közös mezőgazdasági politika keretében alkalmazott visszafizetést vagy más összeget,
— harmadik ország piacán a végtermékekre elérhető ár, a kereskedelmi levelezésből vagy más adatok alapján felmérve.
12 : A végtermékek harmadik országbeli vevője részéről kifejezett követelményeknek meg nem felelő hasonló árukat vagy a végtermékeket importárukból kell beszerezni az ipari vagy kereskedelmi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos rendelkezések (szerződéses kötelezettségek) betartása miatt.
30 :
A következők érintettek:
1. nem kereskedelmi jellegű importárukkal kapcsolatos tevékenységek;
2. bérmunkaszerződés keretében végzett tevékenységek;
3. az 531. cikkben említett szokásos kezelési módok;
4. javítás;
5. korábbi aktív feldolgozási engedély – melynek megadása gazdasági feltételek vizsgálatától függött – alapján nyert végtermékeken végzett feldolgozási műveletek;
6. a 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó tészta gyártására szolgáló, a 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúza feldolgozása;
7. olyan műveletek, amelyekben a nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó importáruk értéke ( 236 )nem haladja meg a 73. mellékletben felsorolt áruk esetében a 150 000 eurót, vagy más áruk esetében az 500 000 eurót kérelmezőnként és naptári évenként (de minimis érték); ►M22 vagy ◄
8. polgári légi jármű vagy műhold vagy azok részeinek építése, módosítása vagy átalakítása.
▼M22 —————
31 : A 3448/93/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerint, ha a 73. melléklet A. részében említett importárukról van szó, és a kérelmező bemutatja az illetékes hatóságok által kiállított azon okmányt, amely engedélyezi az említett áruknak az eljárás alá vonását egy ellátási mérleg segítségével meghatározott mennyiségi kereten belül.
99 : A kérelmező a gazdasági feltételeket a fenti kódokhoz tartozó okoktól eltérő okok miatt tartja teljesítettnek. Az okokat a kérelemben fel kell tüntetni.
Megjegyzés:
A 10-es, 11-es, 12-es, 31-es és 99-es kód csak akkor alkalmazható, ha a 73. mellékletben említett árukról van szó.
C. A BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÁSA VALAMENNYI ÉRINTETT VÁMELJÁRÁS ESETÉN
A Bizottságnak szolgáltatandó információ a függelékben közölt minta-formanyomtatvány rovatainak felel meg.
C.1. Aktív feldolgozás
A gazdasági feltételekre vonatkozó tájékoztatást a B. részben meghatározott egy vagy több kód alkalmazásával kell megadni.
A gazdasági feltételek be nem tartása miatt a kérelem elutasításának vagy az engedély érvénytelenítésének vagy visszavonásának okát kóddal/kódokkal kell jelezni. A gazdasági feltételek meghatározására alkalmazott kódokkal azonos kódokat kell használni, előtte a mínuszjellel (például: -10).
A tájékoztatás kötelező esetei
Amikor a gazdasági feltételeket a 01-es, 10-es, 11-es, 31-es vagy 99-es kód azonosítja.
Az 1255/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkében említett tej és tejtermékek esetében az adatszolgáltatás akkor is kötelező, ha a 30-as kódot az e kód 2., 5. és 7. albontásában említett helyzetekkel kapcsolatban használják.
Az adatszolgáltatás
A függelékben közölt formanyomtatvány 2–10 oszlopának kitöltésére szolgáló adatokat elektronikus úton kell közölni a Bizottsággal. Ezek az adatok csak a függelékben közölt formanyomtatvány alkalmazásával közölhetők, ha technikai problémák miatt átmenetileg lehetetlen lenne elektronikus úton megadni a tájékoztatást.
Az adatszolgáltatás határideje
Az adatokat a lehető leghamarabb közölni kell. Ha a függelékben közölt formanyomtatványt használják, az adatokat az ott feltüntetett határidőre kell közölni.
C.2. Vámfelügyelet melletti feldolgozás
Tájékoztatást kell adni, ha a 76. melléklet A. részében említetteken kívüli árutípusokról és műveletekről van szó.
A tájékoztatást a függelékben közölt formanyomtatványon kell megadni az ott megjelölt határidőre.
C.3. Passzív feldolgozás
Az engedély megadva rovat 8. és 9. oszlopát csak akkor kell kitölteni, ha az engedélyt a Vámkódex 147. cikke (2) bekezdése szerint adták meg.
Az „Indokolás” (10) oszlopban azt is fel kell tüntetni, ha a kérelem elutasítása, az engedély érvénytelenítése vagy visszavonása a Vámkódex 147. cikkének (2) bekezdése szerint benyújtott kérelemre vagy megadott engedélyre vonatkozik.
A tájékoztatást a függelékben közölt formanyomtatvány használatával kell közölni az ott megadott határidőre.
Függelék a 70. melléklethez
71. MELLÉKLET
ADATLAPOK
(523. cikk)
Függelék
1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
|
1.1. |
Az adatlapoknak meg kell felelniük az e Mellékletben közzétett mintának és azokat famentes, 40–65 g/m2 súlyú, fehér írólapra kell nyomtatni. |
|
1.2. |
A nyomtatvány mérete 210 mm × 297 mm. |
|
1.3. |
A formanyomtatványok nyomtattatása a vámhatóságok felelőssége. Minden nyomtatványon, az egyedi sorszám előtt fel kell tüntetni a kibocsátó tagállam ISO Alfa-2 szabványnak megfelelő országjelét. |
|
1.4. |
A formanyomtatványt a Közösség valamely hivatalos nyelvén kell kinyomtatni és kitölteni. Az információ szolgáltatására kért vámhivatal, vagy az azt felhasználó vámhivatal kérheti a hozzá benyújtott formanyomtatványon szereplő információnak a vámhatóság hivatalos, vagy egyik hivatalos nyelvére történő fordítását. |
2. AZ ADATLAPOK HASZNÁLATA
2.1. Közös rendelkezések
a) Amennyiben az adatlapot kibocsátó vámhatóság úgy ítéli meg, hogy az adatlapon szereplőn kívül további információ szükséges, e további adatokat feltünteti a lapon. Amennyiben nem marad elegendő hely, egy pótlapot kell csatolni. Ezt az eredeti lapon meg kell említeni.
b) Az adatlapot záradékkal ellátó vámhivataltól kérhetik a lap hitelességének és a rajta feltüntetett adatok pontosságának a utólagos igazolását.
c) Az egymást követő szállítmányok esetében a vámeljárás alá vont áruk vagy termékek mennyiségére ki lehet állítani a szükséges számú adatlapot. Az első adatlapot további adatlapokkal lehet helyettesíteni, vagy, amennyiben csak egy adatlapot használtak, a lapot záradékkal ellátó vámhivatal feljegyezheti az áruk vagy termékek mennyiségét az eredeti példányon. Amennyiben nem marad elegendő hely, pótlapot kell csatolni és ezt az eredeti példányon meg kell említeni.
d) A vámhatóságok nagy számú műveletet magában foglaló háromszögforgalom esetén engedélyezhetik olyan összevont adatlapok használatát, amelyek egy adott időszak behozatalának/kivitelének teljes mennyiségét felölelik.
e) Kivételes körülmények esetén az adatlapot ki lehet bocsátani utólagosan, de még az előírt iratmegőrzési határidő lejárata előtt.
f) Az adatlap eltulajdonítása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az ügyfél másodlat kibocsátását kérheti a lapot záradékkal ellátó vámhivataltól.
Az így kibocsátott adatlapok eredeti és másodlati példányain fel kell tüntetni a következő jelzések egyikét:
— DUPLICADO,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKAT,
— ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ,
— DUPLICATE,
— DUPLICATA,
— DUPLICATO,
— DUPLICAAT,
— SEGUNDA VIA,
— KAKSOISKAPPALE,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKÁT,
— DUPLIKAAT,
— DUBLIKĀTS,
— DUBLIKATAS,
— MÁSODLAT,
— DUPLIKAT,
— DUPLIKAT,
— DVOJNIK,
— DUPLIKÁT.
2.2. Különös rendelkezések
2.2.1. INF 8 adatlap (vámraktározás)
a) Az INF 8 adatlapot (a továbbiakban: INF 8) a szokásos kezelési módokat megelőzően, a vámtartozás megállapításához szükséges elemek meghatározása céljából akkor lehet használni, amikor az árukat új vámjogi sorsra jelentik be.
b) Az INF 8-at egy eredeti és egy másolati példányban kell kiállítani.
c) A felügyeletet ellátó vámhivatal szolgáltatja a 11., 12. és 13. rovatokban említett információt, záradékolja a 15. rovatot és az INF 8 eredeti példányát visszajuttatja a nyilatkozattevőnek.
2.2.2. INF 1 adatlap (aktív feldolgozás)
a) Az INF 1 adatlapot (a továbbiakban INF 1):
— a vámösszegekkel és kiegyenlítő kamattal,
— a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásával,
— a biztosíték összegével
kapcsolatos információ szolgáltatására lehet felhasználni.
b) Az INF 1-et egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani.
Az INF 1 eredeti és egy másolati példányát a felügyeletet ellátó vámhivatalnak kell megküldeni és egy másolati példányt az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatalnak kell megőriznie.
A felügyeletet ellátó vámhivatal szolgáltatja az INF 1 8., 9. és 11. rovataiban kért információt, záradékolja azt, és a másolatot megtartva visszaküldi az eredetit.
c) Amennyiben a végtermékek vagy változatlan állapotú áruk szabad forgalomba bocsátását az eljárást megindító vámhivataltól eltérő vámhivataltól kérik, az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatal a következők jelzésére kéri a felügyeletet ellátó vámhivatalt:
— a 9. rovat a) pontjában a Vámkódex 121. cikke (1) vagy 128. cikke (4) bekezdésének megfelelő behozatali vámok összege,
— a 9. rovat b) pontjában az 519. cikknek megfelelő kiegyenlítő kamat összege,
— a szabad forgalomba bocsátott végtermékek előállításánál felhasznált importáru mennyisége, KN-kódja és származása.
d) Amennyiben az aktív feldolgozással (vámvisszatérítési eljárás) nyert végtermékeket egy másik, a behozatali vámok visszafizetését vagy elengedését lehetővé tevő, vámjogi sors alá rendelik, és a termékek aktív feldolgozási vámeljárására új engedélyt kell kérni, az INF 1-et ezen engedélyt kiadó vámhatóság használhatja a kivetendő behozatali vámok, vagy a felmerülő vámtartozás összegének meghatározására.
e) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat olyan, importáruból nyert végtermékekre, vagy változatlan állapotú árukra vonatkozik, amelyekre egyedi kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoztak a vámeljárás (felfüggesztő eljárás) alá vonáskor, és ezen intézkedéseket továbbra is alkalmazzák, a nyilatkozatot átvevő és az INF 1-et záradékkal ellátó vámhivatal a kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásához szükséges adatok jelzésére kéri a felügyeletet ellátó vámhivatalt.
f) Amennyiben a szabad forgalomba bocsátást a vámbiztosíték összegének megállapítására kiállított INF 1 esetében kérik, ugyanaz az INF 1 használható, feltéve, hogy tartalmazza a következőket:
— a 9a. rovatban az importárukra a Vámkódex 121. cikke (1) vagy 128. cikke (4) bekezdése szerint fizetendő behozatali vámok összegét, és
— a 11. rovatban azt az időpontot, amikor az érintett importárukat először vonták a vámeljárás alá, vagy azt az időpontot, amikor a behozatali vámokat a Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének megfelelően visszafizették vagy elengedték.
2.2.3. INF 9 adatlap (aktív feldolgozás)
a) Az INF 9 adatlapot (a továbbiakban: INF 9) akkor lehet felhasználni, amikor végtermékekre a háromszögforgalomban (IM/EX) más vámjogi sorsot határoznak meg .
b) Az INF 9-et egy eredeti és három másolati példányban kell kiállítani a vámeljárás alá vont importáruk mennyiségére.
c) Az eljárást megindító vámhivatal záradékolja az INF 9 11. rovatát és jelzi, hogy a helyettesítő termékek azonosítására milyen eszközöket, illetve felhasználásuk ellenőrzésére milyen intézkedéseket alkalmaznak (például a minták, illusztrációk vagy műszaki leírások, vagy elemzések elvégzése).
Az eljárást megindító vámhivatal a 3. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, az eredeti és a többi másolati példányt pedig visszajuttatja a nyilatkozattevőnek.
d) A vámeljárást lezáró nyilatkozathoz csatolni kell az INF 9 eredeti, és 1. és 2. másolati példányait.
Az eljárást lezáró vámhivatal feltünteti a végtermékek mennyiségét és az elfogadás időpontját. A 2. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, az eredetit visszaküldi a nyilatkozattevőnek és megőrzi az 1. másolati példányt.
2.2.4. INF 5 adatlap (aktív feldolgozás)
a) Az INF 5 adatlapot (a továbbiakban INF 5) akkor lehet felhasználni, amikor a helyettesítő áruból nyert végtermékeket előzetes kivitellel (EX/IM) háromszögforgalomban kiviszik.
b) Az INF 5-öt egy eredeti és három másolati példányban kell az exportált végtermékek mennyiségének megfelelő importáru mennyiségére vonatkozóan kiállítani.
c) A kiviteli nyilatkozatot elfogadó vámhivatal záradékolja az INF 5 9. rovatát és visszajuttatja az eredeti és a három másolati példányt a nyilatkozattevőhöz.
d) A kiléptető vámhivatal kitölti a 10. rovatot, megküldi a 3. másolati példányt a felügyeletet ellátó vámhivatalnak és visszaküldi az eredeti és a többi másolati példányt a nyilatkozattevőnek.
e) Amikor a 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúzát dolgozzák fel a 1902 11 00 és 1902 19 KN-kódok alá tartozó tésztává, az importárukat a vámeljárás alá vonásra felhatalmazott importőr nevét kell megadni az INF 5 2. rovatában, ami kitölthető az után is, hogy az INF 5-öt bemutatták annak a vámhivatalnak, amelyhez a kiviteli nyilatkozatot benyújtották. Az információt az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányain kell megadni még az előtt, hogy az importáruk vámeljárás alá vonására vonatkozó nyilatkozatot benyújtják.
f) A vámeljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozathoz csatolni kell az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányait.
Az a vámhivatal, amelynek az eljárás alá vonásra vonatkozó nyilatkozatot bemutatták, feljegyzi az INF 5 eredeti, és 1. és 2. másolati példányán a vámeljárás alá vont importáruk mennyiségét, valamint a nyilatkozat elfogadásának időpontját. A 2. másolati példányt megküldi a felügyeletet ellátó vámhivatalnak, és visszajuttatja az eredetit a nyilatkozattevőnek, valamint megőrzi az 1. másolati példányt.
2.2.5. INF 7 adatlap (aktív feldolgozás)
a) Az INF 7 adatlapot (a továbbiakban INF 7) akkor lehet használni, amikor a végtermékekre vagy a változatlan állapotú árukra a vámvisszatérítési rendszerben olyan vámjogi sorsot határoznak meg, ami lehetővé teszi a visszafizetést vagy elengedést a Vámkódex 128. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a visszafizetési igénylés beterjesztése nélkül.
Amikor az engedélyes a Vámkódex 90. cikkének megfelelően hozzájárulását adta, hogy a visszafizetés igénylésének jogát egy másik személyre ruházza, ezt az információt fel kell tüntetni az INF 7-en.
b) Az INF 7-et egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani.
c) Az eljárást lezáró nyilatkozatot elfogadó vámhivatal záradékolja az INF 7-et, visszajuttatja az eredeti és egy másolati példányt az engedélyesnek, és megőrzi a másik másolati példányt.
d) Amikor benyújtják a visszafizetési igénylést, ahhoz csatolni kell az INF 7 megfelelően záradékolt eredeti példányát.
2.2.6. INF 6 adatlap (ideiglenes behozatal)
a) Az INF 6 adatlapot (a továbbiakban INF 6) lehet felhasználni a vámtartozás megállapításához szükséges elemek, vagy a már kivetett vámok összegeinek közlésére, amikor az importárukat a Közösség vámterületén belül mozgatják.
b) Az INF 6 tartalmazza mindazt az információt, ami szükséges ahhoz, hogy a vámhatóságnak mutassa:
— azt az időpontot, amikor az importárukat az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonták,
— az ezen a napon meghatározott vámtartozás megállapításához szükséges elemeket,
— a részleges vámmentesítési eljárásban már kivetett esetleges behozatali vámok összegét és az ehhez figyelembe vett időszakot.
c) Az INF 6-ot egy eredeti és két másolati példányban kell kitölteni.
d) Az INF 6-ot vagy akkor kell záradékolni, amikor az árukat külső árutovábbítási eljárás alá vonják, az átszállítási művelet kezdetén, vagy korábban.
e) Az azt záradékkal ellátó vámhivatal megtart egy példányt. Az eredeti és a másik másolati példányt vissza kell juttatni az érdekelt személynek, aki ezt a példányt az eljárást lezáró vámhivatalnak adja át. Záradékolás után ezt a példányt az érdekelt személy visszajuttatja az azt eredetileg záradékkal ellátó vámhivatalnak.
2.2.7. INF 2 adatlap (passzív feldolgozás)
a) Az INF 2 adatlapot (a továbbiakban INF 2) akkor lehet felhasználni, amikor vég- vagy helyettesítő termékeket importálnak háromszögforgalomban.
b) Az INF 2-t egy eredeti és egy másolati példányban kell kiállítani az eljárás alá vont áruk mennyiségére.
c) Az INF 2 kiállítására irányuló kérelem egyben az engedélyes hozzájárulása a behozatali vámok alóli teljes vagy részleges mentesség jogának egy másik, a vég- vagy helyettesítő termékeket háromszögforgalomban importáló személyre történő átruházásához.
d) Az eljárást megindító vámhivatal záradékolja az INF 2 eredeti és másolati példányát. Megtartja a másolati példányt, és az eredetit visszajuttatja a nyilatkozattevőhöz.
A 16. rovatban jelzi az ideiglenes exportáruk azonosítására alkalmazott eszközöket.
Amikor mintákat vesznek, vagy illusztrációt, illetve műszaki leírásokat használnak, ez a vámhivatal hitelesíti az ilyen mintákat, illusztrációkat vagy műszaki leírásokat azzal, hogy vagy az árut látja el vámzárral, ha annak jellege megengedi, vagy annak csomagolását oly módon, hogy azt megváltoztatni ne lehessen.
A mintákhoz, illusztrációkhoz vagy műszaki leírásokhoz csatolni kell egy, a vámhivatal bélyegzőjét és a kiviteli nyilatkozat hivatkozási adatait tartalmazó címkét, oly módon, hogy azt ne lehessen kicserélni.
A hitelesített és vámzárral ellátott mintákat, illusztrációkat vagy műszaki leírásokat vissza kell juttatni az exportőrnek, aki azokat érintetlen vámzárral bemutatja, amikor a vég- vagy helyettesítő termékek behozatalra kerülnek.
Amikor elemzésre van szükség, melynek eredményei nem ismertek addig, ameddig az eljárást megindító vámhivatal az INF 2-t záradékolja, az elemzés eredményeit tartalmazó dokumentumot vámzárral ellátott, változtatást megakadályozó borítékban kell átadni az exportőrnek.
e) A kiléptető vámhivatal az eredeti példányon igazolja, hogy az áru elhagyta a Közösség vámterületét, majd visszajuttatja az azt bemutató személynek.
f) A vég- vagy helyettesítő termékek importőre az INF 2 eredeti példányát, és adott esetben, az azonosítási eszközeit bemutatja az eljárást lezáró vámhivatalnak.
72. MELLÉKLET
AZ 531. ÉS 809. CIKKBEN EMLÍTETT SZOKÁSOS KEZELÉSI MÓDOK LISTÁJA
Amennyiben másképpen nem határozták meg, a következő kezelési módok egyike sem keletkeztethet más nyolcszámjegyű KN-kódot.
Az alább felsorolt szokásos kezelési módok nem engedélyezhetők, ha a vámhatóság véleménye szerint a művelet várhatóan növeli a csalás kockázatát:
1. szellőztetés, szétterítés, szárítás, por eltávolítása, egyszerű tisztítási műveletek, csomagolás javítása, a szállítás vagy tárolás során felmerült károsodás alapvető javítása, amennyiben az csak egyszerű műveletekre, illetve a szállításra használt védőburkolat használatára és eltávolítására vonatkozik;
2. szállítás után az áru helyreállítása;
3. leltározás, mintavétel, szortírozás, szitálás, mechanikus szűrés, illetve az áru mérése;
4. károsodott vagy szennyezett alkotóelemek eltávolítása;
5. konzerválás pasztörizálással, sterilizálással, besugárzással, vagy tartósítószerek hozzáadásával;
6. paraziták elleni kezelés;
7. rozsda elleni kezelés;
8. kezelés:
— a hőmérséklet egyszerű növelésével, további kezelés vagy desztillációs folyamat nélkül, vagy
— a hőmérséklet egyszerű csökkentésével;
még akkor is, ha ez eltérő nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;
9. elektrosztatikus kezelés, textíliák gyűrődésmentesítése vagy vasalása;
10. az alábbiakból álló kezelés:
— a gyümölcs szár-, illetve kocsánytalanítása és/vagy kimagvazása, szárított gyümölcs vagy zöldség feldarabolása és felaprítása, gyümölcs rehidratálása, vagy
— gyümölcs dehidratálása, még akkor is, ha ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;
11. bőrök sótalanítása, tisztítása és kruponálása;
12. áruk hozzáadása, vagy kiegészítő összetevők hozzáadása vagy pótlása, mindaddig, amíg az ilyen hozzáadás vagy pótlás viszonylag korlátozott, vagy célja a műszaki szabványoknak való megfelelés biztosítása, és nem változtatja meg az eredeti áru jellegét, és nem javítja annak teljesítményét, még akkor is, ha a hozzáadott vagy pótolt áruk tekintetében ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;
13. folyadékok hígítása vagy sűrítése, további kezelés vagy desztillációs folyamat nélkül, még akkor is, ha ez egy más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez;
14. ugyanazon fajtájú áruk más minőségűvel történő keverése annak érdekében, hogy állandó minőséget vagy olyan minőséget nyerjenek, ami megfelel az ügyfél követelményeinek, az áruk jellegének megváltoztatása nélkül;
15. az áruk megosztása vagy méretre vágása, ha csak egyszerű műveletekről van szó;
16. csomagolás, kicsomagolás, a csomagolás megváltoztatása, lefejtés, szállítótartályokba történő egyszerű áthelyezés még akkor is, ha ez más nyolcszámjegyű KN-kódot eredményez, jelzések, pecsétek, címkék, árcédulák vagy más hasonló megkülönböztető jelek rögzítése, eltávolítása és megváltoztatása;
17. gépek, berendezések és járművek tesztelése, beállítása, beszabályozása és üzembe helyezése, különösen a műszaki szabványoknak való megfelelés ellenőrzése végett, ha csak egyszerű műveletekről van szó;
18. csőszerelvények mattírozása, hogy az árut bizonyos piacokra előkészítsék;
19. A fent említettektől eltérő bármely, az importáruk megjelenésének vagy kereskedelmi minőségének javítását vagy elosztásuk vagy újraelosztásuk előkészítését célzó szokásos kezelési mód annyiban, amennyiben e műveletek nem változtatják meg az eredeti áruk jellegét, illetve nem javítják teljesítményét. Ha a szokásos kezelési módokra vonatkozó költségek merültek fel, akkor az ilyen költségek vagy az értéknövekedés nem vehetők figyelembe a behozatali vámok kiszámításánál, amennyiben a nyilatkozattevő a költségeket kielégítő módon igazolja. A műveletekben felhasznált nem közösségi áruk vámértékét, jellegét és származását azonban a behozatali vámok kiszámításánál figyelembe kell venni.
73. MELLÉKLET
IMPORTÁRUK, AMELYEKNÉL A GAZDASÁGI FELTÉTELEKET AZ 539. CIKK ELSŐ BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN NEM LEHET TELJESÍTETTNEK TEKINTENI
A. rész: A Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek
1. Az alábbi közös piacszervezések egyike alá tartozó következő termékek:
gabonaágazat: a 1766/92/EGK tanácsi rendelet ( 237 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,
rizságazat: a 3072/95/EK tanácsi rendelet ( 238 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,
cukorágazat: a 2038/1999/EK tanácsi rendelet ( 239 ) 1. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott termékek,
olívaolaj-ágazat: a 136/66/EK tanácsi rendelet ( 240 ) 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott termékek,
tej- és tejtermékágazat: a 1255/1999/EK tanácsi rendelet 1. cikkében hivatkozott termékek,
borágazat: a 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 241 ) 1. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott, és az alábbi KN-kódok alá tartozó termékek:
0806 10 90
2009 60
2204 21 (a minőségi bor kivételével)
2204 29 (a minőségi bor kivételével)
2204 30
2. A következő KN-kódok alá tartozó termékek:
0204 10–0204 43
2207 10
2207 20
2208 90 91
2208 90 99
3. Az 1. és 2. pontban felsoroltakon kívüli termékek, amelyeknél a mezőgazdasági export-visszatérítést a nulla vagy annál magasabb összegben rögzítették.
B.rész: A Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó áruk
Azok az áruk, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozásából származnak, és amelyeket a mezőgazdasági ágazatban a piacok közös szervezéséről, vagy termelési visszatérítésekről szóló rendeletek alábbi mellékleteiben soroltak fel:
— az 1766/92/EGK tanácsi rendelet B. melléklete (gabonaágazat),
— a 3072/95/EK tanácsi rendelet B. melléklete (rizságazat),
— a 2038/1999/EK tanácsi rendelet I. melléklete (cukorágazat),
— az 1255/1999/EK tanácsi rendelet II. melléklete (tej- és tejtermékágazat),
— a 2771/75/EGK tanácsi rendelet ( 242 ) I. melléklete (tojáságazat),
— a 1010/86/EGK tanácsi rendelet ( 243 ) melléklete (a vegyiparban használt bizonyos cukortermékekre vonatkozó termelési visszatérítés), valamint
— a 1722/93/EGK bizottsági rendelet ( 244 ) I. melléklete (termelési visszatérítések a gabona- és rizságazatban).
C. rész: Halászati termékek
A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet ( 245 ) I., II. és V. mellékletében felsorolt halászati termékek, valamint az e rendelet VI. mellékletében felsorolt, részleges autonóm felfüggesztés alatt álló termékek.
Minden halászati termék autonóm kontingens hatálya alá tartozik.
74. MELLÉKLET
HELYETTESÍTŐ ÁRUKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
(541. CIKK)
1. Rizs
Az 1006KN-kód alá sorolt rizs nem tekinthető helyettesítőnek, kivéve, ha a Kombinált Nómenklatúra ugyanazon nyolcszámjegyű KN-kódja alá tartozik. Olyan rizs esetében azonban, amelynek hosszúsága nem haladja meg a 6,0 mm-t és hosszúság-szélesség aránya egyenlő, vagy nagyobb, mint 3, és olyan rizs esetében, amelynek hosszúsága egyenlő, vagy kisebb, mint 5,2 mm, és hosszúság-szélesség aránya egyenlő, vagy nagyobb, mint 2, az egyenértékűséget csak a hosszúság-szélesség arány meghatározásával kell megállapítani. A szemek mérését a rizs piacának közös szervezéséről szóló 3072/95/EK rendelet A. melléklete 2. pontja d) pontjának megfelelően kell elvégezni.
Amennyiben az aktív feldolgozási műveletek az e rendelet 72. mellékletében felsorolt szokásos kezelési módok-ból állnak, tilos a helyettesítő áruk használata.
2. Búza
Nem közösségi búza helyett helyettesítő áruként csak ugyanazon nyolcszámjegyű KN-kód alá tartozó, ugyanazon kereskedelmi minőségű, és ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, egy harmadik országban betakarított, és már szabad forgalomba bocsátott búzát lehet használni.
Azonban:
— a bizottság keretében folytatott vizsgálatot követően, a tagállamok Bizottság általi értesítése alapján a búza tekintetében el lehet térni a helyettesítő áru felhasználásának tilalmától,
— a közösségi durumbúza harmadik országból származó durumbúza helyett helyettesítő áruként csak akkor használható fel, ha azt a 1902 11 00–1902 19 KN-kódok alá tartozó tészta gyártására használják.
3. Cukor
A 1701 11 90 KN-kód alá tartozó nyers nádcukor helyett a 1701 12 90 KN-kód alá tartozó nyers répacukor akkor használható fel helyettesítő áruként, ha a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó végtermékeket (fehér cukor) nyernek.
4. Élőállat és hús
Élőállat vagy hús aktív feldolgozási műveleteihez helyettesítő áru nem használható.
Hús esetén, amennyiben a kérelmező bizonyítani tudja, hogy a helyettesítő áru felhasználása gazdaságilag szükséges, és amennyiben a vámhatóságok továbbítják a művelet ellenőrzésére tervbe vett eljárások tervezetét, a bizottság keretében folytatott vizsgálatot követően a tagállamok Bizottság általi értesítése alapján el lehet térni a helyettesítő áru felhasználásának tilalmától.
5. Kukorica
A közösségi kukorica nem közösségi kukorica helyetti helyettesítő áruként történő felhasználása csak a következő esetekben, és a következő feltételekkel lehetséges:
1. Az állati takarmányozásra használt kukorica esetében lehetséges a helyettesítő áru használata, feltéve, hogy vámellenőrzési rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a nem közösségi kukoricát ténylegesen állati takarmánnyá dolgozzák fel.
2. A keményítő és keményítőtermékek előállításában használt kukorica esetében a helyettesítő áru használata minden fajta helyett lehetséges, kivéve az amilopektinben gazdag kukoricákat (viaszos kukorica vagy „waxy” kukorica), amelyek csak egymással helyettesíthetők.
3. A hústermékek előállításában használt kukorica esetében a helyettesítő áru használata minden fajta helyett lehetséges, kivéve az üveges fajtájú kukoricákat (a „Duro” fajtájú „Plata” kukorica, „Flint” kukorica), amelyek csak egymással helyettesíthetők.
6. Olívaolaj
A. Helyettesítő áru használatához csak a következő esetekben és a következő feltételek alapján szabad folyamodni:
1. szűz olívaolaj
a) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. a) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi extra szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi extra szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a feldolgozási művelet ugyanezen KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott 1. a) pont követelményeit kielégítő extra szűz olívaolajat eredményez;
b) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. b) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a feldolgozási művelet ugyanezen KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott 1. b) pont követelményeit kielégítő szűz olívaolajat eredményez;
c) a 136/66/EGK rendelet mellékletének 1. c) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi közönséges szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi közönséges szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a végtermék:
— az előzőekben hivatkozott melléklet 2. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó finomított olívaolaj,
— a hivatkozott melléklet 3. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolaj, és azt a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik;
d) a 136/66/EGK rendelet melléklete 1. d) pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1509 10 10 KN-kód alá tartozó Közösségi közönséges lampante szűz olívaolaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi lampante szűz olívaolaj helyett, feltéve, hogy a végtermék:
— az előzőekben hivatkozott melléklet 2. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó finomított olívaolaj, vagy
— a hivatkozott melléklet 3. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, a 1509 90 00 KN-kód alá tartozó olívaolaj, és azt a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik;
2. olívapogácsa-olaj
A 136/66/EGK rendelet melléklete 4. pontjában szereplő leírásnak megfelelő, 1510 00 10 KN-kód alá tartozó közösségi, nem finomított olívapogácsa-olaj felhasználható az ugyanezen KN-kód alá tartozó nem közösségi, nem finomított olívapogácsa-olaj helyett, feltéve, hogy a 1510 00 90 KN-kód alá tartozó, és a hivatkozott melléklet 6. pontjában szereplő leírásnak megfelelő olívapogácsa-olaj végterméket a 1509 10 90 KN-kód alá tartozó közösségi szűz olívaolajjal való keveréssel nyerik.
B. Az A. pont 1. c) alpontjának második francia bekezdésében, 1. d) alpontjának második francia bekezdésében és az A. pont 2. alpontjában említett, azonos módon végrehajtott, nem közösségi szűz olívaolajjal történő keverések csak akkor engedélyezettek, ha az eljárás ellenőrzésével kapcsolatos intézkedéseket oly módon szervezik meg, amely lehetővé teszi a nem közösségi szűz olívaolajnak az exportált kevert olaj teljes mennyiségén belüli aránya azonosítását.
C. A végtermékeket legfeljebb 220 literes közvetlen csomagolásban kell elhelyezni. Ettől eltérve, a legfeljebb 20 tonnás, engedélyezett tartályok esetén a vámhatóságok engedélyezhetik az előző pontokban szereplő olajok exportját, feltéve, hogy az exportált termékek minőségét és mennyiségét rendszeresen ellenőrzik.
D. Az egyenértékűséget a keverésre felhasznált olajok mennyiségét igazoló kereskedelmi nyilvántartások felhasználásával, és az érintett minőség igazolásának céljából a nem-közösségi olajnak a vámeljárás alá vonáskor vett mintái műszaki jellemzőinek, illetve a felhasznált közösségi olajból az érintett végtermék feldolgozásakor vett minták műszaki jellemzőinek a végtermékek tényleges exportálásakor, a kiléptetési ponton vett mintái technikai jellemzőinek összehasonlításával kell ellenőrizni. A mintavételt az EN ISO 5555 (mintavétel) és EN ISO 661 (a minták laboratóriumokba küldése és a minták vizsgálatokra történő előkészítése) nemzetközi szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Az elemzést a 2568/91/EGK bizottsági rendelet ( 246 ) I. mellékletében szereplő paraméterek vonatkozásában kell elvégezni.
7. Tej és tejtermékek
A helyettesítő termékek használata csak az alábbi feltételekkel megengedett:
Az importáru tejszárazanyag-, tejzsír-, illetve tejfehérje-tartalmának tömege egyik összetevő esetében sem haladhatja meg a helyettesítő áruban található megfelelő összetevő tömegét. Ha azonban az importáru gazdasági értékét csak a fent említett egy vagy két összetevő alapján határozzák meg, a tömeg kizárólag ezen egy vagy két összetevő alapján is számítható. Az engedélyben pontosan meg kell határozni a részleteket, különösen azt a referencia-időszakot, amelyre vonatkozóan a teljes tömeget ki kell számolni. A referencia-időszak nem haladhatja meg a 4 hónapot.
Annak érdekében, hogy a vámhatóságok ezen összetevők alapján ellenőrizni tudják a helyettesíthetőséget, az importáru és a helyettesítő áru vonatkozó összetevőinek tömegét fel kell tüntetni a vámáru-nyilatkozaton és minden INF 9, illetve INF 5 adatlapon.
Az importáruk eljárás alá vonására vonatkozó vámáru-nyilatkozatok és kiviteli nyilatkozatok (IM/EX) legalább 5 %-ára fizikai ellenőrzést kell lefolytatni, amelynek az importárukra és a szóban forgó helyettesítő árukra egyaránt ki kell terjednie.
Az előzetes kivitelei nyilatkozatok és az eljárás alá vonásra irányuló vámáru-nyilatkozatok (EX/IM) legalább 5 %-ára szintén fizikai ellenőrzést kell lefolytatni. Ezeknek az ellenőrzéseknek egyaránt ki kell terjedniük a helyettesítő árukra, amelyeket a feldolgozási műveletek kezdete előtt kell ellenőrizni, és az importárukra, amelyeket az eljárás alá vonásuk időpontjában kell ellenőrizni.
A fizikai ellenőrzés során meg kell vizsgálni a vámáru-nyilatkozat és az ahhoz csatolt okmányokat, továbbá az összetevőknek az illetékes laboratórium által történő elemzése céljára reprezentatív mintákat kell venni.
Ha a tagállam kockázatelemzési rendszert alkalmaz, a fizikai ellenőrzések kisebb aránya is megengedett.
Minden fizikai ellenőrzésről az ellenőrzést lefolytató tisztviselőnek részletes jelentést kell készítenie. Ezeket a jelentéseket minden tagállamban az erre kijelölt vámhatóságnál központilag össze kell gyűjteni.
75. MELLÉKLET
Azon végtermékek listája, amelyek a rájuk vonatkozó behozatali vámok alá tartoznak
(548. cikk (1) bekezdése)
|
Melléktermékek megjelölése |
Annak a feldolgozási műveletnek a megnevezése, amelyből keletkeznek |
|
(1) |
(2) |
|
Hulladék, selejt, levágott részek, maradvány és maradékok |
Bármilyen megmunkálás vagy feldolgozás |
76. MELLÉKLET
GAZDASÁGI FELTÉTELEK A VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁSRA VONATKOZÓ VÁMELJÁRÁS KERETÉBEN
(551. cikk, (1) bekezdés, 2 paragrafus)
A. RÉSZ
|
1. oszlop |
2. oszlop |
|
|
Sorszám |
Áruk |
Feldolgozás módja |
|
1 |
Bármilyen típusú áru |
Feldolgozás mintaként történő bemutatás céljából, vagy készletté történő összeállításra |
|
2 |
Bármilyen típusú áru |
Hulladékká lerontás, selejtezés vagy megsemmisítés |
|
3 |
Bármilyen típusú áru |
Denaturálás |
|
4 |
Bármilyen típusú áru |
Alkatrészek vagy alkotóelemek visszanyerése |
|
5 |
Bármilyen típusú áru |
Megsérült alkatrészek különválasztása és/vagy megsemmisítése |
|
6 |
Bármilyen típusú áru |
Feldolgozás az árukban keletkezett kár hatásainak a kiküszöbölésére |
|
7 |
Bármilyen típusú áru |
A vámraktárban vagy a vámszabad területen megengedett szokásos kezelési módok |
|
8 |
Bármilyen típusú áru |
Olyan termékekké történő feldolgozás, amelyeket polgári légi járművekbe építenek be, illetve azokban használnak fel, amelyek légialkalmassági bizonyítványát az európai repülésügyi hatóságok vagy harmadik országok repülésügyi hatóságai által az ilyen tevékenységre felhatalmazott vállalatok bocsátottak ki |
|
8a |
Bármelyfajta áruk |
Feldolgozás olyan termékekké, amelyek részesülhetnek az egyes fegyverekre és katonai felszerelésekre vonatkozó behozatali vámok autonóm felfüggesztéséből |
|
9 |
Az 551. cikk (1) bekezdés második francia bekezdésének hatálya alá tartozó áruk |
A feldolgozás bármilyen formája |
|
10 |
Mezőgazdasági vagy kereskedelempolitikai intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges antidömping intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges kiegyenlítő vámmal kapcsolatos intézkedés hatálya alá nem tartozó bármely típusú áruk |
A feldolgozás bármilyen formája, amennyiben a vámeljárás alkalmazásából származó importvám-előny nem haladja meg kérelmezőnként és naptári évenként az 50 000 eurót. |
|
11 |
Bármilyen elektronikus alkatrész, rész, szerelvény (a szerelvények elemeit is beleértve) vagy anyagok (beleértve a nem elektronikus anyagokat is), amelyek meghatározóak a végtermék elektronikus munkateljesítménye szempontjából |
Feldolgozása az alábbi informatikai termékekké: 1. a 97/359/EK tanácsi határozattal (HL L 155., 1997.6.12., 1. o.) jóváhagyott, az informatikai termékekkel folytatott kereskedelemről szóló egyezmény hatálya alá tartozó termékek, amennyiben vámmentesség van érvényben az engedélyezés időpontjában; vagy 2. a 2216/97/EK tanácsi rendelet (HL L 305., 1997.11.8., 1. o.) 1., 2. vagy 3. cikkében megjelölt KN-kód alá tartozó termékek, amennyiben vámmentesség van érvényben az engedélyezés napján |
|
12 |
A pálmaolaj 1511 90 19 KN-kód alá tartozó szilárd frakciói, illetve a pálmaolaj 1511 90 91 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 11 10 KN-kód alá tartozó kókuszdióolaj, vagy a kókuszdióolaj ex151319 30 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 21 11 KN-kód alá tartozó pálmabélolaj, vagy a pálmabélolaj ex151329 30 KN-kód alá tartozó folyékony frakciói, vagy a 1513 21 19 KN-kód alá tartozó Babassu olaj |
Feldolgozása a következő termékekké: — a 3823 11 00, 3823 12 00, ex382319 10, ex382319 30 és az ex382319 90 KN-kódok alá tartozó zsírsavak keveréke, — a 2915 70 15, 2915 70 25, ex291590 10, ex291590 80, ex291615 00 és ex291619 80 KN-kódok alá tartozó zsírsavak, — a ex382490 95 KN-kód alá tartozó zsírsavak metil-észtereinek a keveréke, — a ex291570 20, ex291570 80, ex291590 80, ex291615 00 és ex291619 80 KN-kódok alá tartozó zsírsavak metil-észterei, — a 3823 70 00 KN-kód alá tartozó zsíralkoholok keveréke, — a 2905 16 80, 2905 17 00 és 2905 19 00 KN-kódok alá tartozó zsíralkoholok, — a 1520 00 00 KN-kód alá tartozó glicerin |
|
13 |
A 1515 30 90 KN-kód alá tartozó ricinusolaj |
Feldolgozása a következő termékekké: — a 1516 20 10 KN-kód alá tartozó hidrogénezett ricinusolaj (opálviasz) — a ex382319 10 KN-kód alá tartozó (90 %-osnál kisebb tisztaságú) 12-hidroxi-sztearinssav — a ex291819 99 KN- kód alá tartozó (90 %-osnál nagyobb tisztaságú) 12-hidroxi-sztearinssav — a KN 2905 45 00 KN-kód alá tartozó glicerin |
|
14 |
A Kombinált Nómenklatúra 24. árucsoportja alá tartozó dohányfélék |
Feldolgozása a 2403 91 00 KN-kód alá tartozó homogenizált vagy „visszanyert” dohánnyá és/vagy a 2403 99 90 KN-kód alá tartozó dohányporrá |
|
15 |
A 2401 10 KN-kód alá tartozó nyers vagy feldolgozatlan dohány A ex24 01 20 KN-kód alá tartozó nyers vagy feldolgozatlan, részben kocsánytalanított dohány |
Feldolgozása a 2401 20 KN-kód alá tartozó részben vagy egészben kocsánytalanított dohánnyá és a 2401 30 00 KN-kód alá tartozó dohányhulladékká |
|
16 |
Az alábbi 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 30, 2707 99 91, 2707 99 99 és 2710 00 KN-kódok alá tartozó termékek: |
Feldolgozása a 2710 00 71 vagy 2710 00 72 KN-kód alá tartozó termékekké |
|
17 |
A 2707 99 11 KN-kód alá tartozó nyersolajok |
Feldolgozása a 2707 10 90, 2707 20 90, 2707 30 90, 2707 50 90, 2707 99 30, 2707 99 99, 2902 20 90, 2902 30 90, 2902 41 00, 2902 42 00, 2902 43 00, 2902 44 90 KN-kódok alá tartozó termékekké: |
|
18 |
A 2710 00 68 KN-kód alá tartozó, 0,2 tömegszázalékot meghaladó kéntartalmú gázolajok, a 2710 00 55 KN-kód alá tartozó kerozin, a 2710 00 21 KN-kód alá tartozó könnyűbenzin |
Feldolgozása az 1. oszlopban felsorolt árukkal, vagy az 1. oszlopban felsorolt egy vagy több árunak a 2710 00 66 vagy 2710 00 67 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 0,2 tömegszázalékos kéntartalmú gázolajjal alkotott elegye, a 2710 00 66 vagy 2710 00 67 KN-kód alá tartozó, legfeljebb 0,2 tömegszázalékban ként tartalmazó gázolaj nyerésére |
|
19 |
A 3921 90 60 KN-kód alá tartozó PVC |
Feldolgozása a 9010 60 00 KN-kód alá tartozó vetítővászonná |
|
20 |
A 6402 19 00 KN-kód alá tartozó, rászerelt görkorcsolya nélküli korcsolyacipő A 6403 19 00 KN-kód alá tartozó, rászerelt görkorcsolya nélküli görkorcsolyacipő |
Feldolgozása: a 9506 70 10 KN-kód alá tartozó korcsolyává a 9506 70 30 KN-kód alá tartozó görkorcsolyává |
|
21 |
A 8704 21 31 KN-kód alá tartozó kocsiszekrénnyel szerelt alváz |
Feldolgozása a 8705 30 00 KN-kód alá tartozó saját tűzoltó berendezéssel és/vagy életmentő berendezéssel felszerelt tűzoltóautóvá |
B. RÉSZ
|
1. oszlop |
2. oszlop |
|
|
Áruk |
Feldolgozás módja |
|
|
Mezőgazdasági vagy átmeneti vagy végleges antidömping intézkedés, vagy átmeneti vagy végleges kiegyenlítő vámmal kapcsolatos intézkedés hatálya alá tartozó áruk |
A feldolgozás bármely módja |
77. MELLÉKLET
(581. cikk)
Azok az esetek, amikor az áruk írásbeli vámáru-nyilatkozat alapján történő ideiglenes behozatal alá vonásához nincs szükség biztosítékra
1. Légitársaságok, hajózási társaságok vagy vasúttársaságok, illetve postai szolgáltatást végző vállalkozások birtokában lévő és az általuk a nemzetközi forgalomban felhasznált anyagok, amennyiben ezek megkülönböztető jelzéssel vannak ellátva.
2. Nem letörölhető, eltávolíthatatlan jelzéssel ellátott, üresen behozott csomagolóanyag.
3. Állami, vagy engedéllyel rendelkező szervezetek számára, katasztrófaenyhítésre szánt anyagok.
4. Olyan kórháznak vagy egészségügyi intézménynek szánt egészségügyi, orvosi és laboratóriumi felszerelések, amelyeknek sürgős szükségük van az ilyen felszerelésekre.
5. Az 513. cikk értelmében átszállított, ideiglenes behozatal alá vonása, amennyiben a korábbi engedélyes az árukat a 229. vagy a 232. cikk szerint vonta ideiglenes behozatal alá.
104. MELLÉKLET
▼M20 —————
▼M12 —————
109. MELLÉKLET
A VÁMSZABAD TERÜLETRE VAGY VÁMSZABAD RAKTÁRBA BESZÁLLÍTOTT ÁRU VÁMJOGI HELYZETÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beszállított áru vámjogi helyzetét igazoló nyomtatványt írásra alkalmas, fehér, famentes papírra nyomtatják, amelynek tömege 40–65 g/m2.
2. A nyomtatvány mérete 210 x 297 mm.
3. A tagállamok felelősek a nyomtatvány nyomtatásáért. Minden nyomtatvány egyedi sorszámmal rendelkezik.
4. A nyomtatványt a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni, amelyet az igazolást kibocsátó tagállam vámhivatala jelöl ki. A rovatokat a Közösségnek azon a hivatalos nyelvén kell kitölteni, amelyet az igazolást kibocsátó vámhivatal meghatároz.
5. A nyomtatvány nem tartalmazhat törlést vagy felülírást. A szükséges változtatásokat a helytelen adatok áthúzásával és a megfelelő adatok beírásával kell elvégezni. A változtatásokat mind az igazolás kitöltője, mind a vámhatóság hitelesíti.
6. Az igazolásban hivatkozott árucikkeket egyes sorközzel kell felsorolni, és minden egyes árucikk elé sorszámot kell írni. Közvetlenül az utolsó árucikk után vízszintes vonalat kell húzni. A fennmaradó helyeket úgy kell áthúzni, hogy további változtatás ne legyen lehetséges.
7. A nyomtatvány megfelelően kitöltött eredeti és egy másodpéldányát az illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani, amikor az áru a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba érkezik, vagy amikor a vámáru-nyilatkozatot benyújtják.
A vámhatóság hitelesíti a nyomtatványt, és megőrzi a másolatot.
8. Amennyiben az üzemeltető tölti ki az igazolást, a 819. cikk (2) pontjának megfelelően, az 5. rovatot:
— előzetesen a vámhivatal lebélyegezheti, és a hivatal egy tisztségviselője aláírhatja, vagy
— az üzemeltető lebélyegezheti saját – a vámhatóságok által elfogadott – speciális fémbélyegzőjével.
Az üzemeltető az igazolást a készletnyilvántartásával együtt köteles megőrizni.
110. MELLÉKLET
AZ INF 3 ADATLAPRA VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK
1. A nyomtatványt fehér, kézírásra alkalmas, famentes papírra nyomtatják, amelynek tömege legalább 40 g/m2.
2. A nyomtatvány mérete 210 × 297 mm, a hosszúság ettől legfeljebb – 5 és + 8 milliméterrel térhet el; a nyomtatvány megjelenési formáját pontosan követni kell, kivéve a 6. és 7. rovat tekintetében.
3. A tagállamok felelősek a nyomtatványok nyomtattatásához szükséges intézkedések megtételéért. Minden nyomtatványt egyedi sorszámmal kel ellátni, amely előre is nyomtatható.
4. A nyomtatványokat a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell kinyomtatni, amelyet a kivitelt végző tagállam illetékes hatósága elfogad. A nyomtatványt a kinyomtatásával megegyező nyelven kell kitölteni. Amennyiben szükséges, az újrabehozatalt végző vámhivatal illetékes hatósága, amelynél az INF 3 adatlapot be kell nyújtani, kérheti az INF 3 adatlap lefordítását saját állama hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére.
110A. MELLÉKLET
111. MELLÉKLET
112. MELLÉKLET
113. MELLÉKLET
( 1 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
( 2 ) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
( 3 ) HL L 374., 1991.12.31., 4. o.
( 4 ) HL L 145., 1977.6.13., 1. o.
( 5 ) HL L 105., 1983.4.23., 1. o.
( 6 ) HL L 276., 1992.9.19., 1. o.
( 7 ) HL L 261., 1993.10.20., 1. o.
( 8 ) HL L 226., 1987.8.13., 2. o.
( 9 ) HL L 76., 1992.3.23., 1. o.
( 10 ) HL L 160., 1999.6.26., 48. o.
( 11 ) HL L 62., 1980.3.7., 5. o.
( 12 ) HL L 102., 1999.4.17., 11. o.
( 13 ) HL L 318., 1993.12.20., 18. o.
( 14 ) HL L 91., 1995.4.22., 45. o.
( 15 ) HL L 76., 1992.3.26., 1. o.
( 16 ) HL L 82., 1997.3.22., 1. o.
( 17 ) HL L 7., 1970.1.10., 6. o.
( 18 ) HL L 279., 1970.12.24., 35. o.
( 19 ) HL L 36., 1971.2.13., 10. o.
( 20 ) HL L 95., 1971.4.28., 11. o.
( 21 ) HL L 315., 1973.11.16., 34. o.
( 22 ) HL L 335., 1976.12.4., 1. o.
( 23 ) HL L 20., 1979.1.27., 1. o.
( 24 ) HL L 320., 1991.11.22., 19. o.
( 25 ) HL L 154., 1980.6.21., 3. o.
( 26 ) HL L 154., 1980.6.21., 14. o.
( 27 ) HL L 62., 1991.3.8., 24. o.
( 28 ) HL L 154., 1980.6.21., 16. o.
( 29 ) HL L 101., 1993.4.27., 7. o.
( 30 ) HL L 161., 1980.6.26., 3. o.
( 31 ) HL L 335., 1980.12.12., 1. o.
( 32 ) HL L 267., 1990.9.29., 36. o.
( 33 ) HL L 335., 1980.12.12., 62. o.
( 34 ) HL L 124., 1990.5.15., 32. o.
( 35 ) HL L 59., 1981.3.5., 1. o.
( 36 ) HL L 154., 1981.6.13., 26. o.
( 37 ) HL L 321., 1990.11.21., 6. o.
( 38 ) HL L 28., 1982.2.5., 38. o.
( 39 ) HL L 204., 1983.7.28., 63. o.
( 40 ) HL L 156., 1982.6.7., 1. o.
( 41 ) HL L 297., 1983.10.29., 13. o.
( 42 ) HL L 309., 1983.11.10., 19. o.
( 43 ) HL L 171., 1984.6.29., 1. o.
( 44 ) HL L 374., 1992.12.22., 28. o.
( 45 ) HL L 331., 1984.12.19., 5. o.
( 46 ) HL L 215., 1987.8.5., 9. o.
( 47 ) HL L 168., 1985.6.28., 21. o.
( 48 ) HL L 66., 1991.3.13., 14. o.
( 49 ) HL L 350., 1986.12.12., 14. o.
( 50 ) HL L 352., 1986.12.13., 19. o.
( 51 ) HL L 230., 1987.8.17., 1. o.
( 52 ) HL L 374., 1992.12.22., 26. o.
( 53 ) HL L 387., 1987.12.31., 1. o.
( 54 ) HL L 387., 1987.12.31., 9. o.
( 55 ) HL L 387., 1987.12.31., 16. o.
( 56 ) HL L 387., 1987.12.31., 22. o.
( 57 ) HL L 231., 1991.8.20., 1. o.
( 58 ) HL L 387., 1987.12.31., 36. o.
( 59 ) HL L 387., 1987.12.31., 42. o.
( 60 ) HL L 387., 1987.12.31., 48. o.
( 61 ) HL L 387., 1987.12.31., 54. o.
( 62 ) HL L 387., 1987.12.31., 60. o.
( 63 ) HL L 387., 1987.12.31., 63. o.
( 64 ) HL L 387., 1987.12.31., 67. o.
( 65 ) HL L 387., 1987.12.31., 70. o.
( 66 ) HL L 387., 1987.12.31., 74. o.
( 67 ) HL L 387., 1987.12.31., 76. o.
( 68 ) HL L 135., 1991.5.30., 28. o.
( 69 ) HL L 387., 1987.12.31., 82. o.
( 70 ) HL L 384., 1992.12.30., 15. o.
( 71 ) HL L 77., 1988.3.22., 77. o.
( 72 ) HL L 370., 1992.12.19., 11. o.
( 73 ) HL L 86., 1988.3.30., 1. o.
( 74 ) HL L 249., 1988.9.8., 5. o.
( 75 ) HL L 355., 1988.12.23., 22. o.
( 76 ) HL L 323., 1989.11.8., 17. o.
( 77 ) HL L 33., 1989.2.4., 23. o.
( 78 ) HL L 65., 1989.3.9., 11. o.
( 79 ) HL L 196., 1989.7.12., 24. o.
( 80 ) HL L 374., 1989.12.22., 8. o.
( 81 ) HL L 246., 1990.9.10., 1. o.
( 82 ) HL L 301., 1992.10.17., 16. o.
( 83 ) HL L 246., 1990.9.10., 33. o.
( 84 ) HL L 228., 1991.8.17., 34. o.
( 85 ) HL L 276., 1990.10.6., 13. o.
( 86 ) HL L 276., 1990.10.6., 14. o.
( 87 ) HL L 347., 1990.12.12., 10. o.
( 88 ) HL L 351., 1990.12.15., 25. o.
( 89 ) HL L 356., 1990.12.19., 30. o.
( 90 ) HL L 358., 1990.12.21., 48. o.
( 91 ) HL L 365., 1990.12.28., 17. o.
( 92 ) HL L 271., 1992.9.16., 5. o.
( 93 ) HL L 130., 1991.5.25., 18. o.
( 94 ) HL L 130., 1991.5.25., 28. o.
( 95 ) HL L 148., 1991.6.13., 11. o.
( 96 ) HL L 151., 1991.6.15., 39. o.
( 97 ) HL L 201., 1991.7.24., 16. o.
( 98 ) HL L 210., 1991.7.31., 1. o.
( 99 ) HL L 378., 1992.12.23., 6. o.
( 100 ) HL L 204., 1991.7.27., 31. o.
( 101 ) HL L 216., 1991.8.3., 24. o.
( 102 ) HL L 351., 1991.12.20., 23. o.
( 103 ) HL L 25., 1993.2.2., 18. o.
( 104 ) HL L 38., 1992.2.14., 1. o.
( 105 ) HL L 370., 1992.12.19., 11. o.
( 106 ) HL L 132., 1992.5.16., 1. o.
( 107 ) HL L 378., 1992.12.23., 15. o.
( 108 ) HL L 185., 1992.7.4., 8. o.
( 109 ) HL L 249., 1992.8.28., 1. o.
( 110 ) HL L 65., 1993.3.17., 5. o.
( 111 ) HL L 271., 1992.9.16., 1. o.
( 112 ) HL L 275., 1992.9.18., 11. o.
( 113 ) HL L 326., 1992.11.12., 11. o.
( 114 ) HL L 362., 1992.12.11., 11. o.
( 115 ) HL L 374., 1992.12.22., 14. o.
( 116 ) HL L 374., 1992.12.22., 25. o.
( 117 ) HL L 378., 1992.12.23., 9. o.
( 118 ) HL L 393., 1992.12.31., 1. o.
( 119 ) Lásd a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjának 4. b) kiegészítő megjegyzését.
( 120 ) Lásd a Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjának 4. b) kiegészítő megjegyzését.
( 121 ) Amennyiben a számlanyilatkozatot a 90a. cikkben említett elfogadott exportőr állítja ki, az adott elfogadott exportőr engedélyszámát kell ideírni. Ha a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójelben lévő szavakat ki kell hagyni, vagy a helyet kell üresen hagyni.
( 122 ) Megjelölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a 96. cikk értelmében Ceuta vagy Melilla területéről származó termékekre vonatkozik, azt az exportőrnek világosan jelölnie kell a nyilatkozatot tartalmazó okmányon a „CM” utalás feltüntetésével.
( 123 ) Amennyiben a számlanyilatkozatot a 90a. cikkben említett elfogadott exportőr állítja ki, az adott elfogadott exportőr engedélyszámát kell ideírni. Ha a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójelben lévő szavakat ki kell hagyni, vagy a helyet kell üresen hagyni.
( 124 ) Megjelölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a 96. cikk értelmében Ceuta vagy Melilla területéről származó termékekre vonatkozik, azt az exportőrnek világosan jelölnie kell a nyilatkozatot tartalmazó okmányon a „CM” utalás feltüntetésével
( 125 ) Ezek megjelölése kihagyható, amennyiben az információt maga az okmány is tartalmazza.
( 126 ) Lásd a 90. cikk (5) bekezdését. Olyan esetekben, amikor nem szükséges az exportőr aláírása, az aláírás alóli mentesség magában foglalja az aláíró nevének feltüntetése alóli mentességet.
( 127 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 128 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 129 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 130 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 131 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 132 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 133 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 134 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 135 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 136 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 137 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 138 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 139 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 140 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 141 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 142 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 143 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 144 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 145 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 146 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 147 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 148 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 149 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 150 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 151 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 152 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 153 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 154 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 155 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 156 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 157 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 158 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 159 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 160 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 161 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 162 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 163 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 164 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 165 ) mennyiben a számlanyilatkozatot elfogadott exportőr tölti ki, erre a helyre kell beírni az elfogadott exportőr engedélyszámát. Amennyiben a számlanyilatkozatot nem elfogadott exportőr tölti ki, a zárójelben lévő szavak figyelmen kívül hagyhatók, illetve a hely marad üresen.
( 166 ) lölendő a termékek származása. Amennyiben a számlanyilatkozat részben vagy egészében olyan termékekre vonatkozik, amelyek származási helye Ceuta és Melilla, az exportőr köteles azt feltüntetni a „CM” jelöléssel azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozat szerepel.
( 167 ) Ezek feltüntetése kihagyható, amennyiben az információt már az okmány is tartalmazza
( 168 ) Lásd a 117. cikk (5) bekezdését. Ha az exportőr aláírása nem szükséges, az aláírás alóli mentesség magában foglaja az aláíró nevének feltüntetése alóli mentességet.
( 169 ) A százalékok egy adott ország valamennyi repülőterére érvényesek, kivéve, ha konkrét indító repülőterek vannak feltüntetve.
( 170 ) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályoktól függetlenül a termékek árumegnevezését kizárólag jelzés értékűnek kell tekinteni, a termékek listáját – e melléklet keretében – az e rendelet elfogadásának időpontjában meglévő KN- és TARIC-kódok szerint állapítják meg. Ahol ex kódok szerepelnek, a kódokat és a vonatkozó árumegnevezéseket együttesen kell figyelembe venni.
( 171 ) A nyomtatványok műszaki jellemzőire, így különösen a méretükre vonatkozó előírásokat a 215. cikk tartalmazza.
( 172 ) A nyomtatványok műszaki jellemzőire, így különösen a méretükre vonatkozó előírásokat a 215. cikk tartalmazza.
( 173 ) A nyomtatványok műszaki jellemzőire, így különösen a méretükre vonatkozó előírásokat a 215. cikk tartalmazza.
( 174 ) A nyomtatványok műszaki jellemzőire, így különösen a méretükre vonatkozó előírásokat a 215. cikk tartalmazza.
( 175 ) E mellékletben az EFTA kifejezés nem csak az EFTA-országokat, hanem az egységes árutovábbítási eljárásról, illetve az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmények nem közösségi szerződő feleit is jelenti.
( 176 ) A Vám-együttműködési Tanács ajánlása az egyedi szállítmányhivatkozási szám (UCR) vámcélokra történő felhasználásáról (2001. június 30.)
( 177 ) A Vám-együttműködési Tanács ajánlása az egyedi szállítmányhivatkozási szám (UCR) vámcélokra történő felhasználásáról (2001. június 30.)
( 178 ) E mellékletben a „kivitel”, „újrakivitel”, „behozatal” és „újrabehozatal” kifejezések alatt a feladást, újrafeladást, a beléptetést és az újrabeléptetést és érteni kell.
( 179 ) E mellékletben az EFTA kifejezés nem csak az EFTA-országokat, hanem az egységes árutovábbítási eljárásról, illetve az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló egyezmények nem közösségi szerződő feleit is jelenti.
( 180 ) HL L 229., 2000.9.9., 14. o.
( 181 ) Azokban az esetekben, amikor a kérelmezett vámkontingens kimerült, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a kérelmet bármely egyéb létező preferenciára érvényesnek lehet tekinteni.
( 182 ) Azokban az esetekben, amikor a kérelmezett vámkontingens kimerült, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a kérelmet bármely egyéb létező preferenciára érvényesnek lehet tekinteni.
( 183 ) Azokban az esetekben, amikor a kérelmezett vámkontingens kimerült, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a kérelmet bármely egyéb létező preferenciára érvényesnek lehet tekinteni.
( 184 ) Azokban az esetekben, amikor a kérelmezett vámkontingens kimerült, a tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a kérelmet bármely egyéb létező preferenciára érvényesnek lehet tekinteni.
( 185 ) Teljes név, ill. cégnév.
( 186 ) Pontos cím.
( 187 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 188 ) Törölje azon szerződő félnek vagy feleknek, illetve országoknak (Andorra vagy San Marino) a nevét, amelyeket az árutovábbítás nem érint. Az Andorrai Hercegségre és a San Marino Köztársaságra vonatkozó hivatkozásokat csak a közösségi árutovábbítási műveletekre kell alkalmazni.
( 189 ) A főkötelezett teljes neve vagy cégneve, és teljes címe.
( 190 ) Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a (4) bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes értesítési címei vagy képviselői szerinti bíróságok illetékesek.
( 191 ) Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőket kell bejegyeznie: „Kezességvállalás összeg erejéig” (az összeget betűvel kiírva).
( 192 ) Teljes név, ill. cégnév.
( 193 ) Pontos cím.
( 194 ) Törölje azon szerződő félnek vagy feleknek, illetve országoknak (Andorra vagy San Marino) a nevét, amelyeket az árutovábbítás nem érint. Az Andorrai Hercegségre és a San Marino Köztársaságra vonatkozó hivatkozásokat csak a közösségi árutovábbítási műveletekre kell alkalmazni.
( 195 ) A főkötelezett teljes neve vagy cégneve, és teljes címe.
( 196 ) Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a (4) bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes képviselői vagy az értesítési címei szerinti bíróságok illetékesek.
( 197 ) Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőket kell bejegyeznie: „Kezességvállalás összeg erejéig.” (az összeget betűvel kiírva).
( 198 ) Az indító vámhivatal tölti ki.
( 199 ) Teljes név, ill. cégnév.
( 200 ) Pontos cím.
( 201 ) Csak közösségi árutovábbítási műveletek esetében.
( 202 ) Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a (4) bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. Az ezzel a kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes képviselői vagy az értesítési címei szerinti bíróságok illetékesek.
( 203 ) Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőt kell bejegyeznie: „Garanciajegyként érvényes”.
( 204 ) Az ATA-egyezmény 7. cikke, Brüsszel, 1961. december 6./az Isztambuli Egyezmény A. mellékletének 9. cikke, 1990. június 26.
( 205 ) A feladás dátuma.
( 206 ) Adatok a le nem zárt árutovábbítási vagy ideiglenes behozatali betétlapról, vagy, amennyiben betétlap nem áll rendelkezésre, a kibocsátó koordinációs hivatalnál rendelkezésre álló információk alapján.
( 207 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 208 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 209 ) Az ATA-egyezmény 7. cikke, Brüsszel, 1961. december 6./az Isztambuli Egyezmény A. mellékletének 9. cikke, 1990. június 26.
( 210 ) A feladás dátuma.
( 211 ) Adatok a le nem zárt árutovábbítási vagy ideiglenes behozatali betétlapról, vagy, amennyiben betétlap nem áll rendelkezésre, a kibocsátó koordinációs hivatalnál rendelkezésre álló információk alapján.
( 212 ) A nem kívánt rész törlendő.
( 213 ) Amennyiben a bélyegzőt e rendelet ►M18 912g ◄ cikke alapján alkalmazzák, az indító vámhivatal.
( 214 ) Amennyiben a bélyegzőt e rendelet 286. cikke alapján alkalmazzák, az elfogadott exportőr.
( 215 ) E rovat kitöltése vámraktározási vámeljárás esetén nem kötelező.
( 216 ) Az átalány elszámolási kulcsot a 1520/2000/EK bizottsági rendelet E mellékletében közölt (HL L 177., 2000.7.15., 1. o.) megfelelő átszámítási szorzó alapján kell számítani.
( 217 ) Ebben az oszlopban az alszámok a Kombinált Nómenklatúrában alkalmazott alszámoknak felelnek meg. Ha további felosztás szükséges, ezt zárójelben ( ) jelezzük. Ezek a felosztások megfelelnek az export visszatérítéseket megállapító rendeletekben használtaknak.
( 218 ) A veszteséget úgy számítjuk ki, hogy levonjuk 100-ból az ebben az oszlopban jelzett mennyiségek összegét.
( 219 ) A hántolt gabona a 821/68/EGK bizottsági rendelet mellékletében közölt meghatározásnak felel meg. (HL L 149., 1968.6.29., 46. o.).
( 220 ) Gabonaliszt szárazanyagra számítva 0,95 tömegszázaléknál kevesebb hamutartalommal, melynek 0,25 mm nyílású szitán való áthaladási százaléka kevesebb, mint 10 tömegszázalék.
( 221 ) Az alkalmazandó átalány elszámolási kulcs 1 kg előállított tésztához felhasznált tojások számán alapul a következő képletek segítségével:
— 25. sorszám:
—
— 26. sorszám:
—
— 27. sorszám:
—
— 28. sorszám:
—
X a héjában lévő madártojások számát jelenti (vagy más tojástermékekben megadott egyenértékese grammban kifejezett súlyának ötvenedét), amit 1 kg tészta előállításához használtak fel. Az eredmény két tizedes jegyre van megadva.
( 222 ) A fényezett gabona a 821/68/EGK rendelet mellékletében megadott meghatározásnak felel meg.
( 223 ) Ez a kukoricadarára és -lisztre vonatkozik:
— melynek 30 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 315 mikron nyílású szitán, vagy
— melynek 5 tömegszázalékot meg nem haladó hányada halad át a 150 mikron nyílású szitán.
( 224 ) Fehér kristálypor alakú, nem 92 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 43,81 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
( 225 ) Nem fehér kristálypor alakú, nem 82 tömegszázalék koncentrációjú glukóz esetében a feltüntetendő mennyiség 50,93 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
( 226 ) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 41,4 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
( 227 ) Nem 70 tömegszázalék koncentrációjú D-glucit esetén a feltüntetendő mennyiség 47,3 kg D-glucit anhidrát 100 kg kukoricára.
( 228 ) Az a)–f) alternatívák alkalmazása esetén a műveletek valódi eredményét kell figyelembe venni.
( 229 ) A vámeljárások befejezése érdekében a kapott törmelék rizs mennyiség feleljen meg a 1006 30 61–1006 30 98 KN-kódok szerinti rizs feldolgozás céljából történő behozatalakor meghatározott törmelék rizs mennyiségnek. Polírozás esetén ezt a mennyiséget az importált rizs 2 %-ával növelni kell, kivéve a behozatalkor meghatározott törmelék rizst.
( 230 ) Az előfőzött rizs az előfőzésen és a végső főzés megkönnyítésére részlegesen víztelenített, fehérített rizsszemeket jelenti.
( 231 ) A lampant szűz olívaolaj olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj/olívaolaj esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.
( 232 ) A nyers olívaolaj maradék olajsavtartalmaként kifejezett százalékarány kétszeresét kell levonni a finomított olívaolaj maradék/olívaolaj maradék esetében az 5. oszlopban feltüntetett termékmennyiségből, és ez képezi a finomítási savas olaj mennyiséget.
( 233 ) Oldható kakaó esetén hozzá kell adni 1,5 tömegszázalék lúgot az 5. oszlopban feltüntetett mennyiséghez.
( 234 ) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból előállított, 95 tömegszázalék szárazanyag-tartalmú sütőélesztőre megállapított hozam. Eltérő szárazanyag-tartalmú sütőélesztő esetén a megadandó mennyiség 22,4 kg élesztőanhidrát 100 kg 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszra vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornádmelaszra.
( 235 ) 48 tömegszázalék cukortartalmú répamelaszból, vagy 52 tömegszázalék cukortartalmú cukornád melaszból
( 236 ) Az érték az áruknak az ismert adatok és a kérelem benyújtása időpontjában benyújtott okmányok alapján becsült vámértéke.
( 237 ) HL L 181., 1992.7.1., 21. o.
( 238 ) HL L 329., 1995.12.30., 18. o.
( 239 ) HL L 252., 1999.9.25., 1. o.
( 240 ) HL 172., 1966.9.30., 3025/66. o.
( 241 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.
( 242 ) HL L 282., 1975.11.1., 49. o.
( 243 ) HL L 94., 1986.4.9., 9. o.
( 244 ) HL L 159., 1993.7.1., 112. o.
( 245 ) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.
( 246 ) HL L 248., 1991.9.5., 1. o.
