Help Print this page 
Title and reference
Európa költségvetése (2014–2020)

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Európa költségvetése (2014–2020)

Az Európai Bizottság bemutatja a 2014–2020 közötti időszakra szóló, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdítani hivatott költségvetés tervezetét. A javasolt intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek finanszírozását és egy valódi európai költségvetés határidőre történő végrehajtását.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2011. június 29.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése [COM(2011) 500 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra szóló következő költségvetését mutatja be, amely az Európa 2020 stratégia részét képezi. A költségvetés-tervezet lehetővé teszi a következőket:

  • a közös szakpolitikák, például a közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása;
  • a leggyengébb régiók fejlődésének támogatása a szolidaritás kifejezése révén;
  • a belső piac teljessé tétele;
  • a szinergiák, az együttműködés és a nagy léptékű projektek előmozdítása a kutatás, az innováció és az igazságszolgáltatás terén;
  • válaszadás azon tartós, illetve újonnan felmerülő kihívásokra, amelyek közös, páneurópai megközelítést tesznek szükségessé, úgymint az éghajlatváltozás, a demográfiai változások vagy a humanitárius katasztrófák.

Költségvetés a kutatás, az innováció és a technológiai fejlődés szolgálatában

Az Unió csak akkor tölthet be jelentős szerepet a nemzetközi színtéren, ha innovációs tevékenysége versenyképes. Az innováció és a kutatás terén azonban számottevő lemaradással küzd. E hátrány leküzdése érdekében a Bizottság a GDP 3%-ára kívánja növelni a kutatásra és fejlesztésre fordított beruházások mértékét.

E célból a Bizottság 80 milliárd EUR-t irányoz elő a 2014–2020 közötti időszakra a kutatás és innováció közös stratégiai kutatási kerete számára, amelyet strukturális alapok egészítenek ki.

Költségvetés a fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó szolidaritás szolgálatában

Az Unió kohéziós politikáját a leghátrányosabb helyzetű régiókkal szembeni szolidaritás szolgálatába állítja. A kohéziós politika egyúttal az Unió egész területén központi szerepet játszik az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósításában. A Bizottság ezért új régiótípust kíván bevezetni, az úgynevezett „átmeneti régiót”. Ebbe a kategóriába tartozik majd minden olyan régió, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának 75%-a és 90%-a közé esik.

Ezenfelül a munkanélküliség és a szegénység szükségessé teszi a nemzeti és az uniós fellépés összehangolását, ezért központi szerephez jut az Európai Szociális Alap (ESZA). Az ESZA tevékenységét a PROGRESS program és az EURES hálózat egészíti ki.

A Bizottság tervei szerint 376 milliárd EUR-t allokálna a kohéziós politika eszközeire, és ez az összeg a következő területek között oszlana meg:

  • 162,6 milliárd EUR a konvergenciarégióknak;
  • 38,9 milliárd EUR az átmeneti régióknak;
  • 53,1 milliárd EUR a versenyképességi régióknak;
  • 11,7 milliárd EUR a területi együttműködésre;
  • 68,7 milliárd EUR a Kohéziós Alapnak.

Költségvetés Európa összekapcsolására

A teljes egészében működő egységes piac a korszerű infrastruktúrától függ. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a belső piachoz való általános hozzáférés javítása érdekében javaslatot tesz egy európai összekapcsolódási eszközre.

A Bizottság 40 milliárd EUR-t különít el az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtására, valamint a Kohéziós Alapon belül további 10 milliárd EUR-t a kapcsolódó közlekedési beruházásokra. Ez az összeg három ágazat között oszlik meg:

  • 9,1 milliárd EUR az energiaszektor részére;
  • 31,6 milliárd EUR a közlekedés javára;
  • 9,1 milliárd EUR az információs és kommunikációs technológiák javára.

A közös agrárpolitika költségvetése

A közös agrárpolitikának versenyképesnek kell lennie, és feladata a megfelelő és biztonságos élelmiszer-ellátás biztosítása, valamint a természet és a vidék megőrzése, miközben méltányos életszínvonalat biztosít a mezőgazdaságból élőknek. E célból a Bizottság változtatásokat javasol, hogy ezáltal integrálja a közös agrárpolitikát az Európa 2020 stratégiába. A jövőben a mezőgazdasági költségvetést a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlat-változási fellépések és az Európa-szerte kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására is felhasználják majd.

A Bizottság tervei szerint megőrizné a KAP kétpilléres struktúráját. Ezenbelül az első pillért környezetbarátabbá tenné és egyenlőbben osztaná el, míg a második pillér erőteljesebben összpontosítana a versenyképességre és az innovációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezetvédelemre. A Bizottság a következő változtatásokat javasolja:

  • a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele;
  • a kifizetések konvergenciája;
  • a közvetlen kifizetések szintjének korlátozása.

A Bizottság az alábbi összegeket irányozza elő:

  • 281,8 milliárd EUR-t a KAP első pillére számára;
  • 89,9 milliárd EUR-t a vidékfejlesztésre.

Ezenfelül további 15,2 milliárd EUR-t osztanak szét, a következők szerint:

  • 4,5 milliárd EUR a kutatásra és innovációra;
  • 2,2 milliárd EUR az élelmezésbiztonságra;
  • 2,5 milliárd EUR az élelmiszersegélyre;
  • 3,5 milliárd EUR a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékra;
  • maximum 2,5 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak.

A humán tőkébe való befektetést szolgáló költségvetés

Az Európa 2020 stratégia kiemelt célként fogalmazza meg az európai felsőfokú oktatásban végzettséget szerzők számának növelését és a korai iskolaelhagyók számának csökkentését, a kulturális és médiatevékenységek egyidejű támogatásával.

Az e célok elérésére szolgáló programok és eszközök jelenlegi struktúrája azonban továbbra is túlságosan töredezett. A Bizottság ezért egységes oktatási, képzési és ifjúságügyi program létrehozását javasolja.

E tekintetben a Bizottság 15,2 milliárd EUR elkülönítését javasolja az oktatás és képzés számára, valamint 1,6 milliárd EUR-t a kultúra számára. Ezt a finanszírozást a strukturális alapokból kell kiegészíteni.

A migrációval kapcsolatos kihívásokra adott válaszokat segítő költségvetés

A biztonság és a migráció kérdéseit felölelő szakpolitikák az európai megfontolások középpontjában állnak. A Lisszaboni Szerződés számottevő változásokat hozott e szakpolitikák kezelése terén. A Bizottság ezért most egyszerűsíteni kívánja a kiadási instrumentumokat azáltal, hogy a programok számát kettőre csökkenti, és létrehozza:

  • a Menekültügyi és Migrációs Alapot; valamint
  • a Belső Biztonsági Alapot.

A Bizottság mindemellett 8,2 milliárd EUR allokálását javasolja az uniós belügyek terén, és 455 millió EUR-t javasol a polgári védelemre és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásra.

Az EU-t globális szereplővé avató költségvetés

Fontos, hogy az Európai Unió kiemelt szerepet játsszon a nemzetközi színtéren, és az őt körülvevő országokban biztosítsa a stabilitást, a jólétet és a demokráciát. A Bizottság javítani kívánja külső fellépését, többek között a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz keretében egy pánafrikai eszköz létrehozásával. Az Unió ezenfelül tervei szerint közreműködne az arab világ demokratizálódási folyamatában.

A Bizottság nem látja szükségesnek a külső kapcsolatok irányításával foglalkozó jogszabályi szerkezet újabb jelentős átalakítását. A 2014–2020 közötti időszakra 70 milliárd EUR allokálását javasolja a külső fellépés eszközeire.

A többéves pénzügyi kereten kívül továbbá:

  • Európai Fejlesztési Alap (AKCS-országok): 30 milliárd EUR;
  • Európai Fejlesztési Alap (tengerentúli országok és területek): 321 millió EUR;
  • Globális Éghajlatpolitikai és Biodiverzitási Alap;
  • sürgősségisegély-tartalék: 2,5 milliárd EUR.

Az uniós költségvetésen kívüli finanszírozást igénylő projektek

Különleges státusa miatt az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) (EN) (FR) nem az uniós költségvetésből finanszírozzák. Ugyanez a helyzet az ITER projekttel és az európai Föld-megfigyelési programmal (GMES) is, amelyek költségei túl nagyok ahhoz, hogy azokat az uniós költségvetés viselje.

Egyszerűsített költségvetés

Az új uniós költségvetési keretnek eleget kell tennie az egyszerűség követelményének. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy csökkenti az elkülönült programok és eszközök számát. A nem elég sikeresnek ítélt összetett programokat egyszerűbb és hatékonyabb formában újratervezik vagy megszüntetik.

A programirányítás egyszerűsítésének egy másik lehetséges módja a programok egy közös szabályokat tartalmazó egységes keret alá vonása, minimális szinten tartva az esetleges kivételek és egyedi szabályok számát: így például a kutatás és innováció számára rendelkezésre álló három fő finanszírozási forrást a kutatás és innováció közös stratégiai keretében vonnák össze. A közös irányítású források esetében a különböző eszközökhöz eltérő stratégiai iránymutatásokat rendelő jelenlegi gyakorlat helyébe közös stratégiai keret lép.

A szolgáltatások minőségének javítása érdekében fontosabb szerepet játszanak majd a végrehajtó ügynökségek.

A tagállami költségvetésekre nehezedő nyomás szem előtt tartása és a tagállami közigazgatásokat érintő megszorítások figyelembevétele mellett, a Bizottság az összes intézmény/szolgálat, ügynökség és egyéb szerveknél foglalkoztatottak létszámának 5%-os csökkentésére tesz javaslatot.

A Bizottság ezenfelül a pénzügyi kereten kívül eső alábbi öt eszköz módosítását javasolja:

  • a sürgősségisegély-tartalék (DE) (EN) (FR);
  • a rugalmassági eszköz (DE) (EN) (FR);
  • a Szolidaritási Alap (DE) (EN) (FR);
  • az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (DE) (EN) (FR);
  • a mezőgazdasági válságokra való reagálásra szolgáló új eszköz.

Következtetés

A kísérő jogszabálytervezetekben a Bizottság javaslatot tesz az új többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásra és a saját forrásokról szóló határozatra (a megfelelő végrehajtási jogszabályokkal együtt).

A közleményben felvázolt megközelítést a Bizottság a 2011-ből hátralévő hónapok során részleteiben is előterjeszti az egyes szakpolitikai területekhez tartozó kiadási programokra és eszközökre vonatkozó jogalkotási javaslatokban.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat: A Tanács rendelete (2011. június 29.) a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről [COM(2011) 398 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Javaslat: A Tanács határozata (2011. június 29.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről [COM(2011) 510 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 03.10.2011

Top