52011PC0398

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. A Szerződés mint jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 312. cikke előírja, hogy a többéves pénzügyi keretet egyhangúlag elfogadott tanácsi rendelet határozza meg. „A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát”, valamint „meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is”.

Az első többéves pénzügyi keretet, valamint az intézményközi együttműködésre és a költségvetési fegyelemre vonatkozó rendelkezéseket több mint húsz évvel ezelőtt fogadták el[1]. Az eddigi pénzügyi keretek révén lehetővé vált az éves költségvetési eljárás és az intézmények közötti együttműködés jelentős javítása és egyszerűsítése, illetve ezzel egyidejűleg a költségvetési fegyelem fokozása.

Azáltal, hogy a többéves pénzügyi keret bekerült az elsődleges uniós joganyagba, a Szerződés elismerte a keret jelentőségét, azaz az Európai Unió költségvetési struktúrájában betöltött mérföldkő szerepét.

A jelenlegi, 2007–2013-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2006 májusában állapodtak meg az intézmények, a keretet a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban[2] (a továbbiakban: a jelenlegi IKM) rögzítették.

A Szerződés új rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Bizottság 2010. március 3-án javaslatot terjesztett elő a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről szóló intézményközi megállapodásra[3] vonatkozóan (a továbbiakban: a 2010. márciusi javaslatok). A két javaslat az elfogadást követően a jelenlegi intézményközi megállapodás helyébe lép, illetve összhangba hozza a 2007–2013-as pénzügyi keretre és a költségvetési eljárás során való intézményi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket a Szerződés rendelkezéseivel. Érvényben maradnak azonban a jelenlegi intézményközi megállapodás azon rendelkezései, amelyek az új Szerződést követően nem váltak tárgytalanná.

Ez az indokolás a 2010. márciusi javaslatokhoz képest bevezetett új elemekkel foglalkozik, mind a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), mind a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás (IKM) tervezete (a továbbiakban: az IKM-tervezet) vonatkozásában. A Szerződés hatálybalépéséből következő változásokat részletezik a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2010. március 3-i rendeletjavaslat indokolásában, megismétlésük szükségtelen.

1.2. A 2014–2020-ra vonatkozó pénzügyi keret új rendelkezései 1.2.1. Fő politikai irányvonalak

A többéves pénzügyi keretről szóló rendeletjavaslat az IKM-tervezettel együtt a 2011. június 29-én elfogadott, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[4] rendelkezéseit ülteti át. A javaslatot kiegészíti egy másik javaslat, amely az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot módosítja majd annak érdekében, hogy beillessze a javaslatba a 2014–2020-as pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomag részét képező néhány új rendelkezést. A Bizottság ismerteti a mostani javaslatok felépítését és fő elemeit, például az időtartamot, az Európa 2020 stratégiára épülő szerkezetet, a rugalmasság növelésének szükségességét, valamint a pénzügyi keret tervezett számait.

1.2.2. Rugalmasság

A költségvetési fegyelem biztosításával egyidejűleg a pénzügyi keretnek eléggé rugalmasnak is kell lennie, hogy hatékony forrásallokációt tegyen lehetővé, valamint biztosítsa azt, hogy váratlan körülmények esetén az Unió gyorsan tudjon reagálni.

A pénzügyi keret rugalmasságára, illetve merevségére számos tényező hatással van, például a pénzügyi keret időtartamának hossza, a kiadási tételek száma és felépítése, a tagállamok és régiók számára vagy az együttdöntési eljárásban hozott jogszabályba foglalt referenciaösszegek révén előre elkülönített kiadási összeg aránya, valamint a pénzügyi keret és a saját források felső korlátai alatti mozgástér. A Bizottság ezeket az elemeket mind figyelembe vette a következő pénzügyi keretre irányuló javaslatok kidolgozásakor.

A legújabb tapasztalatok szerint azonban a világszerte negatív következményekkel járó váratlan események új, megváltozott kihívások elé állítanak minket. A jelenlegi pénzügyi keret indulásától kezdve igénybe kellett venni minden rendelkezésre álló rugalmassági rendelkezést, beleértve több alkalommal a keret felülvizsgálatát is. Az Unió növekvő mértékben szembesül majd a gazdaság és társadalom globalizálódása által kiváltott hatásokkal, az éghajlatváltozással, az energiafüggőséggel, a migrációs nyomással és egyéb kihívásokkal, többnyire azokon a területeken, amelyeken a Lisszaboni Szerződés növelte az Unió illetékességét és szerepét.

Politikailag folyamatosan kihívást jelent majd a szigorú költségvetési fegyelem és a kiadások kiszámíthatósága, illetve a váratlan kihívásokra való uniós reagáláshoz szükséges rugalmasság közötti egyensúly megteremtése. A jelenlegi IKM működésének értékelése[5] és a költségvetési felülvizsgálat[6] során tett egyéb észrevételek alapján a Bizottság javaslatot tesz a jelenlegi rugalmassági rendelkezések kismértékű célzott javítására:

1. Először is a jelenlegi pénzügyi keret során szükségesnek bizonyult a rugalmassági eszköz és a sürgősségisegély-tartalék széles körű és rendszeres alkalmazása. A külső fellépések irányítása során az elmúlt néhány évben szerzett tapasztalat ugyanakkor azt mutatta, hogy az EU-nak a nemzetközi fejleményekre és új kihívásokra való reagálás érdekében többször is fáradságos munkájába került a különböző eszközök (sürgősségisegély-tartalék, Stabilitási Eszköz, allokálatlan mozgástér, rugalmassági eszköz) igénybevétele.

Ezért a Bizottság javasolja a rugalmassági eszköz és a sürgősségisegély-tartalék éves maximumösszegének növelését. Ezenkívül a rugalmassági eszköz esetében a Bizottság az n+3. évig meghosszabbítaná az éves maximumösszeg következő költségvetési évben történő felhasználásának lehetőségét, és bevezetné ezt a rendszert a sürgősségisegély-tartalék esetében is az n+1. évig (ez utóbbit először a költségvetési rendeletben rögzíteni kellene). Bővül a sürgősségisegély-tartalék alkalmazási köre is oly módon, hogy az a migrációs áramlások révén az Unió külső határaira nehezülő kivételes nyomás esetét is magában foglalja.

A változások lehetővé tennék, hogy a két eszköz jobban segítse a kisebb horderejű, váratlan helyzetekre való gyors uniós reagálást.

2. Másodszor, az Európai Unió Szolidaritási Alapja és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) bizonyította hasznosságát, az EGAA számára a jelenlegi pénzügyi keretben elkülönített maximális összeget (500 millió EUR) azonban soha nem használták fel. A Bizottság javasolja a rendelkezésre álló összeg kismértékű, 429 millió EUR-ra történő csökkentését, a finanszírozási és a segítségnyújtási eljárás egyszerűsítését, valamint az alap alkalmazási körének bővítését úgy, hogy az kiterjedjen a globalizáció mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítésére is.

3. Harmadszor, a Bizottság javasolja, hogy az együttdöntési eljárással elfogadott programok esetében 5 %-ról 10 %-ra növeljék az indikatív összegektől való eltérés lehetőségét, ami rugalmasabbá tenné a tételek közötti átcsoportosítás lehetőségeit.

4. Negyedszer, a Bizottság javasolni fogja, hogy foglaljanak bele olyan új rendelkezést a költségvetési rendeletbe, amely nagyobb rugalmasságot biztosítana az új infrastrukturális eszközből finanszírozott projektek esetében.

Természetüknél fogva az ilyen infrastrukturális projektek esetében gyakran bonyolult a szerződéskötési eljárás. Ilyen esetben még a kis késés is az éves kötelezettségvállalási előirányzatok megszűnéséhez vezethet, aláásva ezzel a szóban forgó projektek életképességét, azzal együtt pedig a közlekedési, az energia- és a telekommunikációs hálózat és infrastruktúra modernizálására irányuló uniós politikai kötelezettségvállalást. Ezt megelőzendő a költségvetési rendeletben lehetővé kell tenni, hogy az infrastrukturális eszközből finanszírozott projektek esetében a költségvetési év végén felhasználatlan kötelezettségvállalási előirányzatok automatikusan átkerüljenek a következő költségvetési évre.

5. Ötödször, a mezőgazdasági ágazat válságokkal szembeni kitettségére tekintettel a Bizottság javasolja egy évi 500 millió EUR összegű, a mezőgazdasági válságokra képzett új tartalék létrehozását, amelyet a pénzügyi keret felső korlátain túl mozgósítanának. Az e tartalék igénybevételére vonatkozó eljárás a sürgősségisegély-tartalékra vonatkozó eljárással azonos. Az e tartalékból való segítségnyújtás jogosultsági szabályait a tartalékra vonatkozó konkrét jogalkotási aktus részletezi majd.

6. Végezetül a jelentős pénzügyi hatással járó váratlan eseményekkel kapcsolatban továbbra is szükség lesz a pénzügyi keret felülvizsgálatára. A jelenlegi intézményközi megállapodásban biztosított rugalmasság megőrzése érdekében a Bizottság javasolja egy rendkívüli mozgástér bevezetését, amely a pénzügyi keret felső korlátait meghaladó esetekben az uniós GNI 0,03 %-os határértékén belül vehető igénybe a jelenlegi intézményközi megállapodás 22. pontjában ismertetett eljárással azonos eljárást követően.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az IKM-tervezet javasolt rugalmassági rendelkezései a 2010. márciusi javaslatokban követett megközelítésre épülnek: a rendelet 2. cikke lehetővé teszi, hogy a pénzügyi keret felső korlátait meghaladó esetben igénybe vegyék a pénzügyi kereten kívüli eszközök összegeit. Az eszközökről, az esetükben rendelkezésre álló összegekről és az igénybevételi eljárásokról az intézményközi megállapodás rendelkezik. Ily módon biztosított az eljárások koherenciája, valamint a költségvetési hatóság két ágának szerepe (lásd az IKM-tervezet 10–15. pontját).

1.2.3. A biztosítékokra vonatkozó különös rendelkezések

Arra az esetre, ha a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus, illetve az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében biztosított garantált hitelt az uniós költségvetésből kellene finanszírozni, az 1150/2000/EK, Euratom rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az uniós költségvetés jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében további saját forrásokat vonjanak be. Az ilyen forrásbevonást költségvetési művelet követné, azaz a Bizottság költségvetés-módosítást terjesztene elő. Valamennyi költségvetés-módosításnak tiszteletben kell tartania a többéves pénzügyi keret felső korlátait. A két mechanizmus által garantált hitelek összegét tekintve szinte biztos, hogy ilyen esetben felül kellene vizsgálni a többéves pénzügyi keretet.

Bár ennek bekövetkezése nagyon valószínűtlen, az esetleges nehézségek elkerülése végett a Bizottság javasolja, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe foglaljanak bele egy, az ilyen kiadások pénzügyi keretre való terhelését megakadályozó rendelkezést (adott esetben tehát az összegeket a pénzügyi keret korlátain kívüli eszközökből fedeznék).

A hitelek uniós költségvetésből történő garantálását nem a többéves pénzügyi keret, hanem a saját források felső határa korlátozza. A többéves pénzügyi keret hitelgarancia lehívását követő felülvizsgálatának szükségessége ellentétes lenne a jogalkotó szándékaival.

1.2.4. Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

Az infrastrukturális nagyprojekteken alapuló legfontosabb technológiafejlesztési programok – különösen az európai Galileo és EGNOS műholdas navigációs program – jellemzői miatt külön rendelkezésekre van szükség az uniós költségvetésből való hozzájárulásnak megfelelő összegek „körbebástyázása” érdekében. A 2007–2013-as pénzügyi kerettel kapcsolatos tapasztalatok fényében szükség van ilyen új rendelkezésekre annak érdekében is, hogy biztosítsuk az uniós kiadások megfelelő alakulását és az éves költségvetési eljárás zökkenőmentes lebonyolítását.

Az említett programok jogalkotási aktusaira vonatkozó rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi rendelkezéseket.

2. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 2.1. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet

1. cikk

Az 1. cikk meghatározza a pénzügyi keret időtartamát, és utalást tesz arra, hogy a pénzügyi keret a mellékletben található.

2. cikk – A többéves pénzügyi keret felső korlátainak tiszteletben tartása

A 2. cikk első bekezdése rögzíti az intézmények azon kötelezettségét, hogy a felső korlátokat a Szerződés rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják a költségvetési eljárás során.

A második bekezdés lehetővé teszi a felső korlátok szükség esetén történő túllépését, ha a pénzügyi keretben nem szereplő eszközöket mozgósítanak. A sürgősségisegély-tartalékot, a Szolidaritási Alapot, a rugalmassági eszközt és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, illetve az újonnan létrehozott, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékot, valamint a rendkívüli mozgásteret az IKM-tervezet 10–15. pontja határozza meg. Ezek nem szerepelnek a pénzügyi keretben, és azt biztosítják, hogy különleges körülmények között szükség esetén a pénzügyi keret felső korlátait meghaladva is nyújtható legyen finanszírozás. Növelik a pénzügyi keret rugalmasságát, igénybevételükről a költségvetési hatóság két ága együttesen dönt. A rugalmasság jelenlegi szintjének, valamint az intézmények ezen eszközök igénybevételében betöltött szerepének megőrzése érdekében az eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az intézményközi megállapodásra vonatkozó tervezet tartalmazza.

A harmadik bekezdés kizárja a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott hitelgaranciák uniós költségvetésből történő lehívására szolgáló eljárást a pénzügyi keret felső korlátainak tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségek köréből, ezáltal pedig a többéves pénzügyi keret szükséges módosításainak köréből is. Ilyen esetben a saját források felső korlátját kell tiszteletben tartani.

3. cikk – A saját források felső korlátainak tiszteletben tartása

A 2010. márciusi javaslathoz képest ez a cikk egy változást tartalmaz: kifejezetten utal arra a tényre, hogy a pénzügyi kereten felül igénybe vehető eszközök és az uniós költségvetésből a 332/2002/EK rendelet vagy a 407/2010/EU rendelet értelmében nyújtott hitelgarancia esetében is tiszteletben kell tartani a saját források felső korlátait.

4. cikk – A pénzügyi keret technikai kiigazítása

A pénzügyi keret 2011-es árakon alapul. A technikai kiigazításra vonatkozó eljárás a 2 %-os deflátorral együtt megmarad. Az (1) bekezdés c) pontja új elemet tartalmaz – az IKM-tervezet 15. pontjának megfelelően az uniós GNI 0,03 %-ában maximálja a rendkívüli mozgástér összegét.

5. cikk – A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

E cikk szövege a jelenlegi IKM 17. pontjának és a 2010. márciusi javaslat 5. cikkének felel meg. A benne szereplő változások a 2014–2020 közötti pénzügyi keret időtervét, valamint struktúrájának változását mutatják.

6. cikk – A végrehajtáshoz kapcsolódó kiigazítások

A végrehajtáshoz kapcsolódó kiigazítások szabályait rögzítő cikk szövegezése a jelenlegi IKM 18. pontjának felel meg. A szöveg nem változott a 2010. márciusi javaslathoz képest.

7. cikk – A strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap kiigazítása

Ez a cikk a jelenlegi IKM 48. pontjának szövegét veszi át. A jogalapok és az ezt követő programozási dokumentumok előkészítése általában meglehetősen elhúzódik, ezért számolni kell a jogalapok vagy programok kései elfogadásával.

8. cikk – A túlzott költségvetési hiányhoz kapcsolódó kiigazítások

A túlzott költségvetési hiánnyal kapcsolatos kiigazítások szabályait rögzítő cikk szövege a jelenlegi IKM 20. pontjának felel meg, és nem változik a 2010. márciusi javaslathoz viszonyítva.

9. cikk – A pénzügyi keret felülvizsgálata

E cikk szövege a jelenlegi IKM 21–23. pontjának és a 2010. márciusi javaslat 8. cikkének felel meg. A szöveg néhány változtatást tartalmaz: 1. kimaradt a 2010. márciusi javaslat 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a felülvizsgálati javaslat időzítésére vonatkozó általános szabály, mivel nem felelt meg a jelenlegi gyakorlatnak, amely szerint az előre nem látható körülményekkel felmerülésük időpontjában kell foglalkozni; 2. (a rugalmassági eszközök – köztük a rendkívüli mozgástér – igénybevételének javasolt bővítésére való tekintettel) visszavonták a 2010. márciusi javaslat 8. cikkének (3) bekezdésében javasolt, a pénzügyi keret minősített többséggel való módosításának lehetőségét; valamint 3. az új (5) bekezdés rögzíti, hogy a pénzügyi keret egyéb cikkeiben foglalt kiigazítási módozatok közül melyik minősül a pénzügyi keret felülvizsgálatának.

10. cikk – A pénzügyi keret kiigazítása a Szerződés felülvizsgálata esetén

A Szerződés felülvizsgálata miatti kiigazítások szabályait rögzítő cikk szövege a jelenlegi IKM 4. pontjának és a 2010. márciusi javaslat 9. cikkének felel meg.

11. cikk – A pénzügyi keret kiigazítása bővítés esetén

E cikk szövege a jelenlegi IKM 29. pontjának és a 2010. márciusi javaslat 11. cikkének felel meg.

A cikk a ciprusi problémának a pénzügyi keret időtartama alatt bekövetkező esetleges átfogó rendezésére való tekintettel egy új bekezdést tartalmaz.

12. cikk – Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

E cikk rendelkezései megfelelnek a 2010. márciusi javaslatban foglaltaknak. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet a költségvetési eljárás során való együttműködés általános szabályait tartalmazza, az IKM-tervezet és melléklete pedig részletesebb rendelkezéseket.

13. cikk – A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) finanszírozása

Egy kivétellel azonos a 2010. márciusi javaslat szövegével; minimumösszeget határoztak meg a KKBP számára.

14. cikk – Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

Az infrastrukturális nagyprojekteken alapuló legfontosabb technológiafejlesztési programok – különösen az európai Galileo és EGNOS műholdas navigációs program – esetében külön rendelkezésekre van szükség. Ezekre a rendelkezésekre a szóban forgó projektek sajátosságai miatt van szükség: az ilyen projektek általában tovább tartanak, mint a többéves pénzügyi keret, a projektkockázatok miatt jelentős költségtúllépésre kerülhet sor, a magántőke csak korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem vesz részt a megvalósításban, valamint az ilyen projektek a kereskedelmi hasznosítás során közép- és hosszú távon alig vagy egyáltalán nem termelnek bevételt.

Ebből következően a javasolt rendelkezés az európai Galileo és EGNOS műholdas navigációs programra a 2014–2020-as pénzügyi keretben rendelkezésre álló összegek „körbebástyázására” irányul.

15. cikk – A pénzügyi keret végrehajtásának félidős értékelése

Ebbe a cikkbe új rendelkezés került, amely előírja a pénzügyi keret működésének az időszak közepén történő értékelését. A jelenlegi IKM is tartalmazott hasonló rendelkezést (7. pont és 1. nyilatkozat).

16. cikk – Az  új pénzügyi keretbe való átmenet

Ez a cikk kötelezi a Bizottságot arra, hogy 2018. január 1-je előtt – azaz a pénzügyi keret érvényességének vége előtt három évvel – új pénzügyi keretet terjesszen elő.

A második bekezdés azt szabályozza, hogy miként járjunk el abban az esetben, ha a rendeletben foglalt pénzügyi keret érvényességének vége előtt nem sikerül megállapodni az új pénzügyi keretről.

17. cikk

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet utolsó cikke meghatározza a rendelet hatálybalépésének dátumát. Az intézményközi megállapodásnak a rendelettel azonos napon kell hatályba lépnie, mivel a két szöveg kiegészíti egymást.

2.2. Intézményközi megállapodás a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

Bevezetés – az IKM-tervezet 1–6. pontja

Az IKM-tervezet bevezető része utal a Szerződésre (295. cikk), e megállapodás kötelező jellegére, a többéves pénzügyi kerethez és a költségvetési eljáráshoz kapcsolódó egyéb jogalkotási aktusokkal való koherenciára, ismerteti a megállapodás felépítését, és megadja a hatálybalépés dátumát (amely azonos a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet hatálybalépésének dátumával).

A szöveg megegyezik a 2010. márciusi javaslat 1–6. pontjával.

I. rész – a pénzügyi kerethez, valamint a pénzügyi kereten kívüli speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

A. A pénzügyi kerethez kapcsolódó rendelkezések

A 7. pont a költségvetésben nem szereplő műveletekre (pl. az Európai Fejlesztési Alapra), valamint a saját források egyes kategóriáinak alakulására vonatkozó információk bemutatására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Továbbra is fennmarad ezen információ nyújtásának gyakorlata, de a javaslat értelmében a továbbiakban nem a pénzügyi keret technikai kiigazításával együtt kerülne előterjesztésre, hanem a költségvetési tervezet kísérő dokumentumaival, ahova logikusabban tartozik. Az előterjesztés ütemezése gyakorlatilag változatlan marad (április vége/május eleje). Ezt a változtatást már a 2010. márciusi javaslat is tartalmazta.

Az új IKM 8. pontja a felső korlátok alatt fennmaradó mozgástérre vonatkozik. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minden egyes fejezet esetében meghatározza a felső korlátokat, amelyeket – a Szerződésben előírtaknak megfelelően – valamennyi éves költségvetési eljárás során be kell tartani. Mindazonáltal meg kell őrizni azt a gyakorlatot, amely a lehetőség szerint elegendő mozgástér biztosítására törekszik. A gyakorlat az intézményközi együttműködés és az intézmények költségvetési eljárás során tanúsított jóhiszeműségének részét képezi, és mint ilyen, az IKM-hez tartozik. Ez a rendelkezés megegyezik a jelenlegi gyakorlattal és a 2010. márciusi javaslattal.

A 9. pont a jelenlegi gyakorlatnak és a 2010. márciusi javaslatnak megfelelően előírja, hogy a pénzügyi keret negyedik évében aktualizálni kell a kifizetési előirányzatok 2020 utáni összegére vonatkozó becsléseket.

B. A pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

A pénzügyi keretben nem szereplő meglévő eszközök (a sürgősségisegély-tartalék, a Szolidaritási Alap, a rugalmassági eszköz és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap) az IKM-ben marad. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikke tartalmazza azt a lehetőséget, hogy szükség esetén ezeket az eszközöket a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokon felül is igénybe vegyék. A rendelkezések két aktus közötti megosztása a 2010. márciusi javaslatokban követett logikának felel meg.

A 2010. márciusi javaslathoz képest a következők változtak: növelték a rugalmassági eszköz és a sürgősségisegély-tartalék összegét, csökkentették az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap összegét, a költségvetési rendeletbe foglalástól függően megteremtenék annak lehetőségét, hogy a sürgősségisegély-tartalék éves összegének felhasználatlan részét az n+1. évre tovább lehetne vinni, alkalmazási körét pedig kiterjesztenék oly módon, hogy az magába foglalja a migrációs áramlások révén az Unió külső határaira nehezülő kivételes nyomás esetét is; a rugalmassági eszköz esetében az átvitel lehetőségét az n+2. évről meghosszabbítanák az n+3. évig, valamint törölnék azokat a rendelkezéseket, amelyek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) keretében rendelkezésre álló éves összeget az elmúlt két év felhasználatlan, illetve visszavont előirányzataiban határozzák meg, és kiterjesztenék az alap alkalmazási körét a globalizáció mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítésére is. Az összegeket a pénzügyi kerethez hasonlóan 2011-es árakon tüntetik majd fel. Az igénybevételi eljárások a jelenlegi gyakorlathoz képest egyszerűsödnek.

A Bizottság javasolja a mezőgazdasági válságokra képzett új tartalék létrehozását. A tartalékból való segítségnyújtás jogosultsági szabályait az alapra vonatkozó konkrét jogszabály részletezi majd. Az összeget és az igénybevétel szabályait az IKM határozza meg.

A Bizottság a pénzügyi kereten kívüli új eszköz – a rendkívüli mozgástér – létrehozására tesz javaslatot. A szöveg lényegében megegyezik a 2010. márciusi javaslatokról 2011. január 18-án elfogadott tanácsi álláspontban foglalt rendelkezések szövegével. A rendkívüli mozgástérrel kapcsolatos rendelkezések kettébontása azonban a 2010. márciusi javaslatok logikáját követi, azaz az IKM-ben tartja a pénzügyi kereten kívüli speciális eszközökre vonatkozó valamennyi rendelkezést.

II. rész – a költségvetési kérdésekben való intézményközi együttműködés javítása

A. Az intézményközi együttműködési eljárás

A költségvetési eljárás során való intézményközi együttműködésre vonatkozó rendelkezések a Szerződésbe foglalt új költségvetési eljárás követése érdekében jelentősen módosulnak a jelenlegi szabályokhoz képest. A rendelkezéseket a 2010. márciusi javaslatnak megfelelően az IKM melléklete tartalmazza.

E rendelkezések a 2010. márciusi javaslatban foglaltakat követik, de tartalmazzák az azóta az intézményi nyilatkozatokban megegyezést követően tett változásokat.

B. Pénzügyi rendelkezések jogalkotási aktusokba foglalása

Ez a rész átveszi a jelenlegi IKM, ebből kifolyólag pedig a 2010. márciusi javaslat rendelkezéseit. A fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségének rugalmasabbá tétele érdekében 5%-ról 10 %-ra nő a jogalkotási aktusokban foglalt összegektől való eltérés lehetősége. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a tagállamoknak a pénzügyi keret teljes időtartamára előre elkülönített összegre, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 13. cikkében újonnan meghatározott nagyprojektekre.

C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

A javaslat értelmében a jelenlegi IKM halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokról szóló rendelkezéseit össze kell hangolni az új költségvetési szabályokkal. A szöveg javasolt módosítása megtartja a meglévő szöveg továbbra is releváns részeit, amelyek kizárólag a jó együttműködéshez és az intézmények fejleményekről való folyamatos tájékoztatásához kapcsolódnak. A rendelkezések azonosak a 2010. márciusi javaslatban foglaltakkal, a Bizottság megítélése szerint nem szükséges változtatni.

D. A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása

A rendelkezések azonosak a 2010. márciusi javaslatban foglaltakkal, a Bizottság megítélése szerint nem szükséges változtatni.

E. Az intézmények bevonása az Európai Fejlesztési Alap kezelésébe

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) parlamenti felügyeletének javítása, valamint az uniós költségvetésből finanszírozott fejlesztési együttműködésre vonatkozó szabályokhoz való közelítése érdekében a Bizottság javasolja új rendelkezés felvételét az EFA keretében finanszírozott programok dokumentációjával kapcsolatban az Európai Parlamenttel folytatandó párbeszédről.

F. A költségvetési eljárás során való intézményközi együttműködés az igazgatási kiadások terén

Új rendelkezést tartalmaz, amely arra irányul, hogy az intézmények minden évben már a költségvetési eljárás korai szakaszában (az időtervet lásd a mellékletben) megállapodjanak az igazgatási kiadások felosztásáról; az éves igazgatásikiadás-szint változásainak minden intézmény esetében tükrözniük kell a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megváltoztatásából adódó lehetséges költségvetési hatást, valamint az intézmények, szervek és ügynökségek személyi állományában 2013 és 2018 közötti fokozatos, 5 %-kal történő csökkentésből adódó hatást.

III. rész – Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás

Ez a rész átveszi a 2010. márciusi javaslat pénzügyi programozással (itt a szöveg jelenlegi gyakorlathoz való közelítése érdekében némi változtatás történt), ügynökségekkel és az Európai Iskolákkal kapcsolatos részét (és tartalmaz egy olyan betoldást, amely szerint a vonatkozó jogalkotási aktus, illetve valamely ügynökség feladatkörének megváltoztatása során ugyanazokat a szabályokat kell követni, mint új ügynökség létrehozásakor, valamint konkretizálja a Bizottság által új ügynökség vagy új Európai Iskola létrehozására irányuló javaslat előterjesztése előtt végzendő hatásvizsgálat részleteit).

Az új, illetve innovatív pénzügyi eszközökről szóló részre nincs tovább szükség, mivel a költségvetési rendelet új címben foglalkozik majd a pénzügyi eszközökkel és a rájuk vonatkozó beszámolás részletes szabályaival.

2011/0177 (APP)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 312. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[8],

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A kötelezettségvállalási előirányzatok kiadási kategóriánként, illetve a kifizetési előirányzatok e rendelettel megállapított éves felső korlátja tiszteletben tartja a kötelezettségvállalások és saját források [XXXX/XX/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott] felső korlátját.

(2) Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához kiszámíthatóság szükséges, a pénzügyi keret időtartamát 2014. január 1-től kezdve hét évre kell megállapítani, az időszak közepén pedig értékelni kell a pénzügyi keret végrehajtását. Az értékelés eredményeit a pénzügyi keret hátralévő három évében figyelembe kell venni.

(3) A speciális eszközökre – a sürgősségisegély-tartalékra, az Európai Unió Szolidaritási Alapjára, a rugalmassági eszközre, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékra és a rendkívüli mozgástérre – azért van szüksége az Uniónak, hogy reagálni tudjon meghatározott, előre nem látható helyzetekben, illetve hogy finanszírozni tudjon olyan egyértelműen meghatározott kiadásokat, amelyek a pénzügyi keret egy vagy több fejezetében rendelkezésre álló felső korlátokon belül nem finanszírozhatók. Ezért konkrét rendelkezéseket kell hozni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésben a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokon felül is szerepelhessenek kötelezettségvállalási előirányzatok.

(4) Amennyiben fel kell szabadítani az uniós költségvetésben azokra a hitelekre biztosított garanciákat, amelyeket a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelettel[9] létrehozott fizetésimérleg-támogatási mechanizmus, illetve az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel[10] létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtottak, akkor a szükséges összeget a pénzügyi keret kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső korlátokon túl, a saját források felső korlátjának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.

(5) A pénzügyi keretet 2011-es árakon kell meghatározni. Meg kell határozni a pénzügyi keretnek a rendelkezésre álló felső korlátok és mozgásterek újraszámítása esetén szükséges technikai kiigazítására vonatkozó szabályokat is.

(6) A pénzügyi keret nem tartalmazza az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló […]-i [xxx/201x/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet[11] szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket.

(7) Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ilyen kiigazítást igényelhet például a költségvetés végrehajtása, a túlzott költségvetési hiány, a Szerződések felülvizsgálata, az EU bővítése vagy új szabályok elhúzódó elfogadása egyes szakpolitikai területek vonatkozásában.

(8) A „Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért” alfejezet nemzeti keretösszegeit a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 2011. tavaszi előrejelzéseire alapozva állapították meg. Az előrejelzési bizonytalanságokra és a tagállamok korlátozott összegeire gyakorolt hatásra való tekintettel félidőben össze kell hasonlítani a becsült és a tényleges GDP összegét, és értékelni kell a keretösszegekre az eltérés által gyakorolt hatást. Amennyiben a 2014–2016-os időszakban a GDP összege több mint +/–5 %-kal eltér a 2011-es becsléstől, akkor a 2018–2020-as időszakra ki kell igazítani az érintett tagállam számára meghatározott keretösszeget. Meg kell állapítani e kiigazítás szabályait.

(9) A pénzügyi keret felülvizsgálatára lehet szükség abban az esetben, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely a pénzügyi keret meghatározott felső korlátain belül nem kezelhető. Ezért rendelkezni kell a pénzügyi keret ilyen esetekben történő felülvizsgálatáról.

(10) Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait.

(11) A költségvetési eljárás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében meg kell határozni a közös kül- és biztonságpolitikai kiadások költségvetési tervezésére vonatkozó alapszabályokat, valamint a pénzügyi keret időtartamára meghatározott összeget.

(12) A költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködésre, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai kiadások költségvetési tervezésére vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 201x. […]-i intézményközi megállapodás[12] tartalmazza.

(13) Konkrét szabályokat kell meghatározni arra vonatkozóan is, hogy miként kezeljék a pénzügyi keret időtartamát meghaladó infrastrukturális nagyprojekteket. Meg kell állapítani az ezekre a projektekre fordítandó uniós költségvetési hozzájárulás maximális összegét. Ezek az igények nem befolyásolhatják az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.

(14) A Bizottságnak 2018. január 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő pénzügyi keret indulása előtt kellően korán elfogadják azt. Amennyiben a pénzügyi keret ebben a rendeletben meghatározott záró dátuma előtt nem fogadják el az új pénzügyi keretről szóló rendeletet, akkor továbbra is az ebben a rendeletben meghatározott pénzügyi keretet kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Többéves pénzügyi keret

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: a pénzügyi keret) a melléklet rögzíti.

2. cikk A pénzügyi keret felső korlátainak tiszteletben tartása

1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során tiszteletben tartja a pénzügyi keretben rögzített éves kiadási korlátokat.

2. A költségvetésben szerepeltethetők a vonatkozó fejezetek pénzügyi keretben rögzített felső korlátját meghaladó kötelezettségvállalási előirányzatok, amennyiben a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel[13], az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[14], a[z] xxxx/201x/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[15], valamint a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 201x. […]-i intézményközi megállapodással (a továbbiakban: az intézményközi megállapodás) összhangban szükség van a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a rugalmassági eszköz, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék vagy a rendkívüli mozgástér forrásainak igénybevételére.

3. Amennyiben szükség van az uniós költségvetés által a 332/2002/EK vagy a 407/2010/EU rendelet értelmében nyújtott hitelgarancia lehívására, erre a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokat meghaladó mértékben vehetők igénybe források.

3. cikk A saját források felső korlátainak tiszteletben tartása

1.           A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb (ideértve a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásából következő) kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevétele után a pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladná a saját forrásokra vonatkozó, a[z] [XXXX/XX/EU, Euratom határozatban] rögzített felső korlátokat.

2.           Szükség esetén a pénzügyi keretben rögzített felső korlátokat csökkenteni kell a saját források [XXXX/XX/EU, Euratom határozattal] összhangban rögzített korlátai betartásának biztosítása érdekében.

4. cikk Technikai kiigazítások

1.           A Bizottság minden évben az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a pénzügyi kereten az n+1. év költségvetési eljárásának keretében:

a)      n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok felső korlátját és teljes összegét;

b)      kiszámítja a saját források [XXXX/XX/EU, Euratom határozatban] rögzített felső korlátja alatt rendelkezésre álló mozgásteret;

c)      kiszámítja az intézményközi megállapodás 15. pontjában meghatározott, a rendkívüli mozgástér maximális összegét.

2.           Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazításokat a Bizottság rögzített, évi 2 %-os deflátor alapján hajtja végre.

3.           Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményét, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket a Bizottság közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4.           Az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem a pénzügyi év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

5. cikk A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

4. Ha a 2018-as évre vonatkozó technikai kiigazítás során megállapításra kerül, hogy valamely tagállam esetében a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó kumulált bruttó hazai termék (GDP) +/–5 %-nál nagyobb mértékben tért el a kohéziós politikai keretösszegeknek a tagállamok számára a 2014–2020 közötti időszakra történő megállapításához 2011-ben becsült kumulált GDP-től, a Bizottság az érintett tagállam esetében a szóban forgó időszakra kiigazítja a kohézió támogatására szolgáló alapokból allokált összegeket.

5. Az (1) bekezdésben említett kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t.

6. A szükséges kiigazításokat egyenletesen osztják el a 2018–2020 közötti időszakban, és a pénzügyi keret érintett korlátait ennek megfelelően kiigazítják.

6. cikk A végrehajtáshoz kapcsolódó kiigazítások

A pénzügyi keret technikai kiigazításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok összegének kiigazítására irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás figyelembevételével szükségesnek tart annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok viszonylatában biztosítsa rendezett alakulásukat. E javaslatokról az n. év május 1-je előtt határoznak.

7. cikk A strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap kiigazítása

7. Amennyiben a strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, a Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Halászati Alapra vonatkozó új szabályok vagy programok elfogadására 2014. január 1. után kerül sor, a pénzügyi keretet kiigazítják annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 2014-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő felső kiadási korlátokat meghaladó mértékű átvitele.

8. A 2014. évi felhasználatlan előirányzatok átvitelére irányuló kiigazítást 2015. május 1. előtt el kell fogadni.

8. cikk A túlzott költségvetési hiánnyal kapcsolatos kiigazítások

Abban az esetben, ha túlzotthiány-eljárás miatt megszüntetik a Kohéziós Alap érintett költségvetési előirányzatainak felfüggesztését, a Tanács a Szerződéssel és az alap-jogiaktussal összhangban határoz a felfüggesztett előirányzatok következő évekre történő átviteléről. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem vihetők át az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

9. cikk A pénzügyi keret felülvizsgálata

9. Előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén a pénzügyi keretet felülvizsgálhatják a saját források [XXXX/XX/EU, Euratom határozat] értelmében meghatározott felső korlátjának tiszteletben tartása mellett.

10. A pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő valamennyi felülvizsgálata során figyelembe veszik a felülvizsgálattal érintett fejezet alá tartozó programok kiadásainak átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előreláthatólag felhasználásra nem kerülő előirányzatokra. Ahol lehetséges, az érintett fejezetre meghatározott felső korláton belül abszolút értékben, illetve a tervezett új kiadás százalékában is jelentős összegnek kell rendelkezésre állnia.

11. A pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő valamennyi felülvizsgálata során figyelembe veszik annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső korlátjának növelését egy másik fejezet felső korlátjának csökkentése ellentételezze.

12. A pénzügyi keretnek az (1) bekezdés értelmében történő valamennyi felülvizsgálata során megtartják a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti egyensúlyt.

13. A 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 6., a 7., a 8., a 10., a 11. és a 16. cikkben említett kiigazítás szintén a pénzügyi keret felülvizsgálatának minősül.

10. cikk A pénzügyi keret kiigazítása a Szerződések felülvizsgálata esetén

Amennyiben a pénzügyi keret időtartama alatt a Szerződések költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, annak megfelelően megteszik a pénzügyi keret szükséges kiigazításait.

11. cikk A pénzügyi keret kiigazítása bővítés, illetve Ciprus egyesítése esetén

Amennyiben az Unióhoz új tagállamok csatlakoznak a pénzügyi keret által lefedett időszak alatt, a keretet ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a csatlakozási tárgyalások kimeneteléből eredő kiadási követelményeket.

Amennyiben a pénzügyi keret időtartama alatt sor kerül Ciprus egyesítésére, a keretet ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a ciprusi probléma átfogó rendezését, valamint az egyesítést követő további finanszírozási igényeket.

12. cikk Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) megtesznek minden intézkedést az éves költségvetési eljárás megkönnyítése érdekében.

Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjuk összehangolása érdekében. Az intézmények megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül együttműködnek a munka előrehaladtának figyelemmel kísérése, valamint a konvergencia fokának az eljárás valamennyi szakaszában történő elemzése érdekében.

Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű összehangolását annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen, és a költségvetés végleges elfogadásához vezessen.

Az eljárás bármely szakaszában és – a várt vita jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Minden intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli az egyes ülések résztvevőit, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumukat, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó intézkedésekről.

13. cikk A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása

A közös kül- és biztonságpolitika (a továbbiakban: KKBP) igazgatási kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell szerepeltetni. Ezen összeg a valós előre jelezhető igények fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet összeállítása során határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által évente készített előrejelzések és az előre nem látható eseményekre képzett ésszerű mozgástér alapján. Tartalékra nem képezhető forrás.

14. cikk Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

A 2014–2020 közötti időszakban az uniós költségvetésben 2011-es árakon számítva legfeljebb 7 000 millió EUR áll rendelkezésre az európai Galileo és EGNOS műholdas navigációs program költségeire.

15. cikk A pénzügyi keret végrehajtásának félidős értékelése

2016-ban a Bizottság értékeli a pénzügyi keret végrehajtását, és adott esetben javaslatokat tesz.

16. cikk Az új pénzügyi keretbe való átmenet

A Bizottság 2018. január 1. előtt javaslatot tesz az új többéves pénzügyi keretre.

Amennyiben 2020. december 31-ig nem fogadják el az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, a meglévő pénzügyi keret utolsó évére vonatkozó felső korlátok és egyéb rendelkezések alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig. Amennyiben 2020 után új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz, és szükség esetén, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

17. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, ….

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök                                                                       

MELLÉKLET

Táblázat a többéves pénzügyi keretről

[1]               A Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1988. június 29-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról (HL L 185., 1988.7.15., 33. o.).

[2]               Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).

[3]               COM(2010) 72 és COM(2010) 73.

[4]               COM(2011) 500, 2011.6.29.

[5]               A 2010. április 27-i COM(2010) 185 végleges 2. fejezete (4–13. o.).

[6]               A 2010. október 19-i COM(2010) 700 végleges 4.5–4.7. szakasza (23–25. o.).

[7]               HL C [...]., [...], [...]. o.

[8]               HL C [...]., [...], [...]. o.

[9]               HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[10]             HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

[11]             HL L [...]., [...], [...]. o.

[12]             HL C [...]., [...], [...]. o.

[13]             HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[14]             HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[15]             HL L […], […], […] o.