WTO: a szolgáltatások kereskedelméről szóló egyezmény

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

94/800/EK határozat a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak megkötéséről

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

A határozat az Európai Közösség (mai nevén az Európai Unió – EU) nevében jóváhagyja a WTO létrehozásáról szóló egyezményt, melynek része a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény

FŐBB PONTOK

A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) az első többoldalú szinten hozott szabályrendszer a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének irányítására vonatkozóan. Az egyezmény 3 elemből áll:

• egy általános szabályrendszerből, amely a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) valamennyi tagjára érvényes alapvető követelményeket tartalmazza;
• a WTO-tagok piacához való hozzáférésre vonatkozó egyedi kötelezettségek listáiból; és
• a különböző ágazatokban alkalmazandó külön feltételeket lefektető mellékletekből.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A GATS-egyezmény az állami hatóságok által nyújtott szolgáltatások kivételével valamennyi ágazat valamennyi szolgáltatására vonatkozik. Alkalmazandó továbbá a szolgáltatásokra vonatkozóan a kormányzat minden (központi, regionális, helyi stb.) szintjén meghozott valamennyi intézkedésre. Az egyezmény a szolgáltatásnyújtás 4 módját határozza meg:

• egy adott tag területéről valamely másik tag területére nyújtott szolgáltatás (például nemzetközi telefonhívások);
• egy adott tag területén valamely másik tag fogyasztói számára nyújtott szolgáltatás (például turizmus);
• egy adott tag szolgáltatója által valamely másik tag területén lévő üzleti jelenlétén keresztül nyújtott szolgáltatás (például banki szolgáltatások);
• egy adott tagországhoz tartozó, de átmenetileg egy másig tag területén tartózkodó és dolgozó személyen keresztül nyújtott szolgáltatás (például építkezési projektek, divatmodellek, tanácsadók).

Az egyezmény a legnagyobb kedvezmény elvén alapul, amelynek értelmében minden tag bármely másik tagország vállalkozásainak feltétel nélkül köteles biztosítani legalább azt a kedvezményes elbánást, amelyet a saját vagy bármely más ország vállalkozásainak megad. Ugyanakkor egy lista keretében kijelölik kivételként azokat az egyedi szolgáltatási tevékenységeket, amelyek mentességet élveznek az legnagyobb kedvezmény elvének követelménye alól. Valójában minden kormány korlátozhatja a külföldi cégek hozzáférését a saját piacához.

Azok a tagok továbbá, amelyek szabadkereskedelmi megállapodást vagy vámunióról szóló megállapodást kötnek egymással, liberalizálhatják a megállapodásban részt vevő felek között a szolgáltatások kereskedelmét anélkül, hogy más GATS-tagokra is ki kellene terjeszteniük azt. A bilaterális vagy regionális megállapodásnak azonban széles körben le kell fednie az ágazatokat és törekednie kell a megkülönböztetés csökkentésére vagy elkerülésére.

A legnagyobb átláthatóság biztosítása érdekében az egyezmény arra kötelezi a kormányokat, hogy tegyenek közzé minden ide vonatkozó törvényi és rendeleti előírást. Ezen intézkedések ügykezelésének méltányosnak, tárgyszerűnek és elfogulatlannak kell lennie.

A képesítések elismeréséről szóló kétoldalú kormányközi megállapodásokat nyitottá kell tenni a többi olyan tag számára, amely csatlakozni kíván az ilyen megállapodáshoz. Ezenfelül minden tagnak biztosítani kell, hogy a monopóliumok és kizárólagos szolgáltatók ne élhessenek vissza helyzetükkel. Hasonlóképpen a tagok kötelesek konzultálni a versenyt esetleg korlátozó üzleti gyakorlatok megszüntetéséről.

A GATS-ben foglalt egyedi kötelezettségvállalásaikkal kapcsolatos folyó ügyletekkel összefüggő nemzetközi átutalásokat és kifizetéseket nem lehet korlátozni, kivéve, ha nehézségek adódnak a fizetési mérleggel és bizonyos egyéb körülmények között.

Egyedi kötelezettségek

A piacra jutásról és nemzeti elbánásról hozott szabályok nem általános előírások, hanem egyedi kötelezettségvállalások, amelyeket a GATS mellékleteiben található engedményes listák tartalmaznak, és amelyek az egyezmény szerves részét képezik. Az engedményes listák meghatározzák azokat a szolgáltatásokat és szolgáltatási tevékenységeket, amelyek számára biztosított a piacra jutás, valamint kijelölik a bejutást szabályozó feltételeket. A kötelezettségek azok rögzítését követően csak az érintett ország számára nyújtandó kompenzációról folytatott tárgyalások után módosíthatók vagy vonhatók vissza.

Ezáltal minden tag bármely másik tag szolgáltatásainak és szolgáltatóinak köteles biztosítani legalább azt a kedvezményes elbánást, amelyet a saját engedményes listájában előírt feltételek meghatároznak.

Az egyezmény alapjául szolgál a nemzeti elbánás elve is. Az engedményes listában szereplő és az ott meghatározott feltételek alá eső ágazatok vonatkozásában minden tag valamely másik tag termékeit legalább olyan elbánásban részesíti, mint a saját nemzeti termékeit.

Fokozatos liberalizáció

A GATS 5 éven belül megkezdődő tárgyalásokról rendelkezik, amelyek célja a szolgáltatások kereskedelmének magasabb szintű liberalizálása. A liberalizáció célja, hogy megerősítse az engedményes listákban vállalt kötelezettségeket, és csökkentse a kormányok által hozott intézkedések kedvezőtlen hatását.

Ágazatokkal kapcsolatos kérdések

A GATS részét képezi számos szolgáltatási ágazattal kapcsolatos melléklet. A mellékleteket abból a célból alkották meg, hogy számításba vegyék a kérdéses ágazatok bizonyos sajátos tulajdonságait.

• A természetes személyek mozgásáról szóló melléklet engedélyt ad a kormányoknak, hogy tárgyaljanak olyan egyedi kötelezettségvállalásokról, amelyek a területükön szolgáltatást nyújtó személyek átmeneti tartózkodására vonatkoznak. Az egyezmény nem vonatkozik az állandó jellegű foglalkoztatásra, sem az állampolgárságot vagy letelepedést érintő intézkedésekre.
• A légi szállítási szolgáltatásokról szóló melléklet kizárja a GATS alkalmazási köréből a forgalmi jogokat és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat (főként a leszállási engedélyt adó légi közlekedési szolgáltatásokról szóló kétoldalú megállapodásokat). A GATS vonatkozik azonban a repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatásokra, a légi szállítási szolgáltatások értékesítésére és marketingjére, valamint a számítógépes helyfoglalási rendszerrel összefüggő szolgáltatásokra.
• A pénzügyi szolgáltatásokról (elsősorban a banki és biztosítási szolgáltatásokról) szóló melléklet elismeri egy kormány arra vonatkozó jogát, hogy intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek és a biztosítási kötvények tulajdonosai védelmének érdekében. Az egyezmény kizárja alkalmazási köréből a központi bankok által nyújtott szolgáltatásokat. Meg kell jegyezni, hogy az Uruguayi Forduló 1994-es lezárásakor csak arra volt lehetőség, hogy a pénzügyi szolgáltatások ágazata ideiglenesen bekerüljön a GATS-ba. Ez volt az oka annak, hogy 1998-ban elfogadásra került az 1999/61/EK tanácsi határozat, amely jóváhagyta az ágazat tartós felvételét a GATS-ba.
• Végül a távközlésről szóló melléklet kiköti, hogy a kormányok ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel kötelesek bármely másik tag bármely szolgáltatója számára biztosítani a nyilvános távközlési hálózatokhoz való hozzáférést.

AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA

Intézményi szabályok

Ezek a szabályok elsősorban a konzultációkra és vitarendezésre, valamint a Szolgáltatáskereskedelmi Tanács létrehozására vonatkoznak.

A tárgyalások folytatása

Az uruguayi forduló végén a kormányok megállapodtak, hogy 4 területen tovább folytatják a tárgyalásokat:

• az alapvető távközlés;
• a tengeri szállítás;
• a személyek mozgása; és
• a pénzügyi szolgáltatások területén.

A tervek szerint további tárgyalásokat folytatnak még a támogatásokról, a közbeszerzésről és a védintézkedésekről.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY?

A határozat 1994. december 22-től hatályos.

Az egyezmény 1995. január 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

• EU és WTO (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1-2. o.)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény (HL L 336., 1994.12.23., 3-10. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács 1999/61/EK határozata (1998. december 14.) a Közösség részéről a Kereskedelmi Világszervezet keretében a pénzügyi szolgáltatások tárgyában folytatott tárgyalások eredményeinek a saját hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő elfogadásáról (HL L 20., 1999.1.27., 38–39. o.)

A Tanács 97/838/EK határozata (1997. november 28.) a WTO keretében az alapvető távközlési szolgáltatásokról folytatott tárgyalások eredményeinek az Európai Közösség nevében – a hatásköre alá eső kérdések vonatkozásában – történő elfogadásáról (HL L 347., 1997.12.18., 45–58. o.)

utolsó frissítés 23.11.2017