Az éghajlatváltozás mérséklése

Az éghajlatváltozás – az átlagos időjárási viszonyok több évtized során történő jelentős változása – komoly emberi és globális kihívást jelent. Az éghajlatváltozás mérsékelhető – azaz hatása enyhíthető –, ha megelőzzük vagy csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG-k) légkörbe történő kibocsátásának mennyiségét.

A feljegyzett adatok azt mutatják, hogy – különösen a 20. század közepe óta – az emberi tevékenységek és az általuk létrehozott ÜHG-k, elsősorban a szén-dioxid (CO₂), a metán, a nitrogén-oxidok és a fluortartalmú üvegházhatású gázok nagymértékben felgyorsították az éghajlatváltozást. A nemzetközi közösség felismerte, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt kell tartani, és elhatározta, hogy meg kell kísérelni 1,5 °C-ra korlátozni.

Az EU átfogó szakpolitikai keretrendszerrel rendelkezik, amelynek célja az ÜHG-kibocsátás csökkentése. A legfontosabb uniós jogszabályok és szakpolitikák többek között a következők:

• az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, amelynek célja az ÜHG-kibocsátás csökkentése az EU villamosenergia-ágazatában, iparában és légi közlekedésében;
• a közös kötelezettségvállalási rendelet szerinti nemzeti célkitűzések;
• annak biztosítása, hogy az EU erdei és földterületei hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez (földhasználati és erdőgazdálkodási rendelet 2021–2030-ra);
• a közlekedésből származó ÜHG-k kibocsátásának csökkentése például a járművekre vonatkozó CO₂-kibocsátási előírások útján;
• az energiahatékonyság, a megújuló energia, valamint a tagállamok energia- és éghajlat-politikája fölötti irányítás megerősítése.

2019-ben az Európai Bizottság elfogadta az európai zöld megállapodást (az ambiciózus menetrendet, amelynek célja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, azaz gazdaságának nettó ÜHG-kibocsátása nulla legyen), és ez magában foglalja az új, európai klímarendeletet. E célkitűzés elérésében a társadalom minden része és a gazdaság valamennyi ágazata szerepet játszik majd, a villamosenergia-ágazattól kezdve az iparig, a mobilitásig, az épületekig, a mezőgazdaságig és az erdőgazdaságig bezárólag.

2020 óta a Bizottság több új stratégiai kezdeményezést fogadott el, nevezetesen a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet, amely a tiszta és versenyképes Európa létrehozását szolgálja, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiát, amelyek kiegészítik az éghajlatváltozás enyhítését célzó uniós fellépéseket.

2020-ban a Bizottság előterjesztett egy 2030-ra szóló éghajlat-változási céltervet a nettó ÜHG-kibocsátás további legalább 55%-os csökkentésére 2030-ig. Az új, 2030. évi célt most az európai klímarendelet rögzíti. 2021 júliusában a Bizottság egy sor jogalkotási javaslatot is elfogadott, amelyek meghatározzák, hogyan kívánja elérni az éghajlatsemlegességet az EU-ban 2050-ig, beleértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 55%-os nettó csökkentését 2030-ig.

A 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó nyolcadik uniós környezetvédelmi cselekvési program támogatni fogja az európai zöld megállapodás éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósulását.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
• Biológiai sokféleség
• Körforgásos gazdaság
• Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépések
• Kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS)
• Környezetvédelmi politika az EU-ban
• Európai Bizottság
• Párizsi Megállapodás
• Az üvegházhatású gázoknak az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből eredő kibocsátására vagy elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályok (összefoglaló)
• Éghajlatváltozás – az EU által megerősített párizsi megállapodás (összefoglaló)
• Éghajlat-politikai fellépés – kötelező éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések (2021–2030) (összefoglaló)
• a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret – üvegházhatásúgáz-kibocsátások, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás (összefoglaló)
• Az új nehézgépjárművek CO₂-kibocsátási előírásai (összefoglaló)
• A gépjárművek légkondícionáló rendszereiből eredő kibocsátások (összefoglaló)
• Európai klímarendelet (összefoglaló)
• Európai zöld megállapodás (összefoglaló)
• A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (összefoglaló)
• A termelőtől a fogyasztóig stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (összefoglaló)
• Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere (összefoglaló)
• Az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO₂-kibocsátások csökkentése (összefoglaló)
• Megújuló energia (összefoglaló)
• A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás jövője Európában (összefoglaló)
• A hajók CO₂-kibocsátásának nyomon követése, jelentése és hitelesítése (összefoglaló)
• Az EU éghajlat-politikája és az európai zöld megállapodás (Európai Bizottság)
• Az éghajlatváltozás mérséklése (Európai Környezetvédelmi Ügynökség)
• Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése (az ENSZ Környezetvédelmi Programja)
• A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési program (Európai Bizottság).