Európai Külügyi Szolgálat

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2010/427/EU határozat az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A határozat meghatározza a Lisszaboni Szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetét és működését, amelynek célja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) támogatása az uniós külpolitika végrehajtását érintő feladatai elvégzésében.

FŐBB PONTOK

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

Az EKSZ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének irányítása alatt működik, a következő területeken támogatva őt feladataiban:

• az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) – többek között a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) – megvalósítása;
• a Külügyek Tanácsa elnöki tisztének az ellátása;
• az Európai Bizottságban betöltött alelnöki tiszte ellátása a külügyi kapcsolatok területén.

Az EKSZ továbbá:

• hozzájárul a Tanács Főtitkárságának, a Bizottságnak és az uniós országok diplomáciai szolgálatainak a munkájához az európai külső tevékenységek koherenciájának biztosítása érdekében; valamint
• támogatja a Bizottságot az EU külső tevékenysége pénzügyi programjainak és eszközeinek kidolgozásában és végrehajtásában.

Az EKSZ székhelye Brüsszel, igazgatását három főtitkárhelyettes segítségével az ügyvezető főtitkár látja el, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének irányítása alatt. Az EKSZ központi igazgatása az alábbi területeket irányító ügyvezető igazgatóságokból áll:

• földrajzi tevékenységi területek, amelyek a világ minden országát és régióját lefedik;
• emberi jogok, globális és multilaterális ügyek;
• közös biztonság- és védelempolitika, válságelhárítás.

Uniós küldöttségek

• Az EKSZ-t ezenkívül az Uniót az EU-n kívüli országokban és a nemzetközi szervezetekben képviselő küldöttségek alkotják. E küldöttségek jogalapja az EU működéséről szóló szerződés 221. cikke. Az egyes küldöttségeket az EU-t az érintett országban képviselő küldöttségvezetők igazgatják, akik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az EKSZ irányítása alá tartoznak. A küldöttségek együttműködnek az uniós országok diplomáciai szolgálataival, és megosztják egymással az információkat.
• AZ EKSZ ügyvezető főtitkárának feladata az egyes küldöttségek pénzügyi és igazgatási értékelése.

Válságkezelés

A KBVP- és a válságelhárítási struktúrák a következőket foglalják magukban:

• Válságkezelési és Tervezési Igazgatóság (CMDP);
• Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat;
• az Európai Unió Katonai Törzse (EUKT). A Katonai Törzs főigazgatójának közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek a következők:
  • Koncepciók és Képességek Igazgatósága,
  • Hírszerzési Igazgatóság,
  • Műveleti Igazgatóság,
  • Logisztikai Igazgatóság,
  • Kommunikációs és Információs Rendszerek, valamint a Kibervédelem Igazgatósága;
• az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN), a korábbi SitCen.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozat 2010. július 26-tól hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Az Európai Külügyi Szolgálatról (Európai Külügyi Szolgálat).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30–40. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Ötödik rész – Az Unió külső tevékenysége – VI. cím – Az Unió kapcsolatai nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal, valamint az Unió küldöttségei – 221. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 147. o.)

A Tanács 2001/80/KKBP határozata (2001. január 22.) az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról (HL L 27., 2001.1.30., 7–11. o.)

A 2001/80/KKBP határozat későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 10.11.2020