Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2005/29/EK irányelv az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• A 2005/29/EK irányelv:
  • meghatározza az Európai Unióban (EU) tiltott, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát;
  • bármely olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek* a kereskedő által a fogyasztó* részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával, a fogyasztók gazdasági érdekeit védve a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, valamint a lebonyolítás során;
  • azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az EU mely pontján történt.
• 2019-ben az (EU) 2019/2161 irányelv módosította, egyúttal korszerűsítette a fogyasztók jogaira vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi szabályokat (lásd az összefoglalót), a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (lásd az összefoglalót) és az árak feltüntetéséről szóló szabályokat (lásd az összefoglalót), hogy biztosítsa a hatékonyabb jogérvényesítést és kezelje az új piaci fejleményeket, különösen az online forgalmazást.
• 2024-ben az (EU) 2024/825 irányelv további szabályokat vezetett be a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kezelése és annak megakadályozása érdekében, hogy fenntartható fogyasztási lehetőségeket hozzanak. Ezek a (2026. szeptember 27-től alkalmazandó) szabályok a termékek korai elavulásával, a megtévesztő környezetvédelmi állításokkal („zöldítés”) és a termékek vagy kereskedők vállalkozásai társadalmi jellemzőire vonatkozó félrevezető információkkal kapcsolatos gyakorlatokra vonatkoznak.

FŐBB PONTOK

• Egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető, ha:
  • ellentétes a szakmai gondosság*; valamint
  • jelentősen torzíthatja az átlagfogyasztó vásárlási magatartását.
• A fogyasztók bizonyos csoportjai magasabb szintű védelemre szorulnak – a koruk (gyermekek vagy idősek esetében), hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatti – a gyakorlatnak vagy a terméknek való egyedi kiszolgáltatottságuknak betudhatóan.
• A 2005/29/EK irányelv azon kereskedelmi gyakorlatok 2 kategóriáját különbözteti meg, amelyek tisztességtelenek, ha az átlagfogyasztót arra késztetik, hogy olyan vásárlási döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg: megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok (tevékenységgel vagy mulasztással) és agresszív kereskedelmi gyakorlatok.
• A 2005/29/EK irányelv I. melléklete tartalmazza a minden körülmények között tiltott gyakorlatok felsorolását („feketelista”).

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok

Megtévesztő tevékenységek

Egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, amennyiben hamis vagy valótlan információt tartalmaz, vagy ha az alapvetően helytálló információ félrevezetheti az átlagfogyasztót, valamint, ha arra készteti a fogyasztót, hogy olyan vásárlási döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. E tevékenységek precedensei között szerepelnek a következőkre vonatkozó, hamis vagy félrevezető információk:

• a termék létezése vagy jellege;
• a termék lényeges tulajdonságai (a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, az összetétel vagy a földrajzi eredet, a használattól várható eredmények stb.);
• a kereskedő kötelezettségvállalásainak mértéke (a kereskedő által a magára nézve kötelezőnek elismert magatartási kódexben szereplő kötelezettségek);
• az ár vagy a különleges árkedvezmény megléte;
• valamely szolgáltatás vagy javítás szükségessége.

Az irányelv tiltja továbbá az áruk azon megtévesztő forgalmazását, amelynél úgy hoznak forgalomba termékeket, mintha azonosak lennének, ha ezek összetétele a valóságban jelentősen eltér a különböző uniós tagállamokban (ezt gyakran a termékek „kettős minőségének” nevezik).

Megtévesztő mulasztások

• Abban az esetben minősül megtévesztőnek valamely kereskedelmi gyakorlat, ha az az átlagfogyasztó számára a tájékozott vásárlási döntéséhez szükséges jelentős információkat hagy ki vagy homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ez ahhoz vezet (vagy vezethet), hogy az átlagfogyasztó olyan vásárlási döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.
• A 2005/29/EK irányelv felsorolja azokat az általános információkat, amelyeket jelentősnek kell tekinteni, ilyen például a termék ára és fő jellemzői. Az online értékesítésre további követelmények vonatkoznak, például az online piacok* kötelezettségét, hogy tájékoztassák a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján megjelenített ajánlatok rangsorolása* milyen fő paraméterek alapján történik, és hogy ellenőrzik-e, illetve milyen módon ellenőrzik a fogyasztói értékelések hitelességét.

Agresszív kereskedelmi gyakorlatok

• A fogyasztóknak szabadon kell meghozniuk a vásárlásra vonatkozó döntéseiket. Abban az esetben minősül agresszívnek vagy tisztességtelennek valamely kereskedelmi gyakorlat, ha az zaklatás, kényszerítés vagy nem megengedett befolyásolás* hatására születik, és jelentősen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát, s ezáltal olyan vásárlási döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna.
• Az agresszív kereskedelmi gyakorlat fennállásának meghatározásához több szempontot kell figyelembe venni. Ezek többek között a következők:
  • a gyakorlat jellege, helye és időtartama;
  • fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás;
  • valamilyen, a fogyasztót különösen érzékenyen érintő körülmény (például halál vagy súlyos betegség) kereskedő általi kihasználása a fogyasztó termékkel kapcsolatos döntésének befolyásolása céljából;
  • a szerződéses jogával élni kívánó fogyasztó elé támasztott bármely aránytalan, nem szerződéses akadály (beleértve a szerződés megszüntetését vagy módosítását).

Minden körülmény között tiltott gyakorlatok („feketelista”)

• A 2005/29/EK irányelv tartalmazza azon kereskedelmi gyakorlatok felsorolását, amelyek minden körülmény között tiltottak. Módosításait követően az (EU) 2019/2161 irányelv számos további gyakorlatot is tilt, úgymint a hamis fogyasztói értékelések közzététele, a reklámok elrejtése a keresési eredmények között és olyan jegyek viszonteladása, amelyet a kereskedő automatizált szoftverek (botok) használatával szerzett meg.
• Az (EU) 2024/825 irányelv számos további gyakorlattal egészíti ki a feketelistát, az alábbiak szerint.
  • A zöldrefestés formái (megtévesztő környezetvédelmi állítások), ideértve a következőket.
    • Olyan általános környezetvédelmi állítások készítése, amelyek a kiváló környezeti teljesítményre, például a „környezetbarát”, „öko-barát”, „zöld”, „ökológiai”, „éghajlatbarát”, „szén-dioxid-hatékony”, „energiahatékony”, „biológiailag lebomló” vagy hasonló teljesítményre tesznek javaslatot vagy keltenek benyomást anélkül, hogy az elismert kiváló környezeti teljesítmény releváns lenne az állítás szempontjából.
    • Olyan fenntarthatósági címke megjelenítése, amely nem egy tanúsítási rendszeren alapul, vagy amelyet nem az állami hatóságok hoztak létre. A fenntarthatóságot biztosító címke feltüntetése előtt a kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy az megfeleljen az átláthatóság és a hitelesség minimumfeltételeinek, és hogy objektív módon nyomon kövessék a rendszer követelményeinek való megfelelést. Az ellenőrzést harmadik fél végzi, akinek a kompetenciáját és a rendszer tulajdonosától és a kereskedőtől való függetlenségét nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványok és eljárások biztosítják.
    • Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások kompenzálásán alapuló olyan állítások megfogalmazása, hogy egy termék semleges, csökkentett vagy pozitív környezeti hatással bír a kibocsátások tekintetében, megtévesztheti a fogyasztókat, hogy az ilyen állítások magára a termékre, illetve a termék beszerzésére és gyártására vonatkoznak vagy a termék fogyasztásának nincs környezeti hatása.
  • A korai elavulást okozó megtévesztő gyakorlatok többek között a következők:
    • egy áru tartósságára vagy javíthatóságára vonatkozó hamis állítások;
    • bármely olyan áruval kapcsolatos kereskedelmi közlemény, amely egy jellemzőt tartalmaz, hogy korlátozza annak tartósságát az adott jellemzőre vonatkozó információk ellenére és ez hatással van a kereskedő számára elérhető áru tartósságára.

Jogorvoslat és büntetések

• A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztók számára az egyéni jogorvoslathoz való jogot (kompenzáció, árcsökkentés stb.), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat révén megkárosítják őket.
• Az uniós tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük azon kereskedők megbüntetésére, akik megszegik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat.
• Szankciók kiszabásakor az uniós tagállamok a kereskedő forgalmának legalább 4 %-áig vagy 2 millió EUR-ig terjedő bírságot írnak elő, ha a forgalomról nem állnak rendelkezésre információk olyan esetekben, amikor több ország nemzeti hatóságai működnek együtt több tagállam fogyasztóit érintő, súlyos, határokon átnyúló jogsértések kapcsán.

Iránymutatásokat tartalmazó dokumentum

Az Európai Bizottság 2021-ban közzétette a 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról és alkalmazásáról szóló, naprakész iránymutatást. Az iránymutatás magyarázatot nyújt a kulcsfogalmakról és szabályokról, valamint gyakorlati példákat biztosít az Európai Unió Bírósága, valamint a nemzeti bíróságok és közigazgatási szervek ítélkezési gyakorlatából azzal a céllal, hogy a nemzeti hatóságok számára megkönnyítse a végrehajtást, a kereskedők számára pedig fokozottabb jogbiztonságot biztosítson. Az iránymutatás az (EU) 2019/2161 irányelv által bevezetett módosításokra is kiterjed.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

• A 2005/29/EC irányelvet 2015. június 16-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. E szabályok 2007. december 12. óta hatályosak.
• Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv által bevezetett szabályok 2022. május 28. óta hatályosak.
• Az (EU) 2024/825 irányelv által bevezetett szabályokat 2026. március 27-ig kell átültetni, és azok 2026. szeptember 27-től kezdve alkalmazandók.

HÁTTÉR

További információk:

• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (Európai Bizottság)
• Tájékoztató – Az új megállapodás a fogyasztói érdekekért – Milyen előnyökhöz jutok fogyasztóként? (Európai Bizottság)
• A fogyasztók felelősségvállalása a zöld átállásra (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22–39. o.)

A 2005/29/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/825 irányelve (2024. február 28.) a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelvnek a fogyasztók tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni jobb védelme és a jobb tájékoztatás révén való zöld átállásra való felhatalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 2024/825., 2024.3.6.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához (HL C 526., 2021.12.29., 1–129. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Új fogyasztóügyi menetrend – A fogyasztók fenntartható fellendüléssel szembeni ellenálló képességének megerősítése (COM(2020) 696 final, 2020.11.13.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Új megállapodás a fogyasztói érdekekért (COM(2018) 183 final, 2018.4.11.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1–26. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64–88. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27-31. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 31.05.2024