Intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről, az együttműködésről, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról és a saját forrásokról

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

MI AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS CÉLJA?

A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló intézményközi megállapodás céljai a következők:

• előírja az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság költségvetési ügyekben való együttműködésére vonatkozó szabályokat a költségvetési fegyelem, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően;
• javítja az Európai Unió (EU) éves költségvetési eljárásának működését, továbbá a 3 érintett intézmény együttműködését az eljárás során;
• együttműködést valósít meg, továbbá új saját források bevezetését célzó ütemtervet vázol fel. Ezek segíthetik a Covid19-válság utáni helyreállítást támogató uniós Helyreállítási Eszközzel az (EU) 2020/2094 rendelet (lásd az összefoglalót) értelmében mozgósított várható kiadások visszafizetésének fedezését.

FŐBB PONTOK

A megállapodás 4 részből áll.

I. rész: A többéves pénzügyi keret és a speciális eszközök

Ez a rész a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó kiegészítő részleteket tartalmaz, ideértve a többéves pénzügyi keretben nem szereplő alábbi speciális eszközök mobilizációjának folyamatát:

• az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap;
• a Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, amelynek célja többek között az uniós vagy tagjelölt országokban bekövetkező súlyos katasztrófák kezelése az EU Szolidaritási Alapjának keretében (lásd az összefoglalót);
• A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék;
• az egységes tartalékeszköz;
• a rugalmassági eszköz.

II. rész: A költségvetési ügyekben folytatott intézményközi együttműködés

E rész célja a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti együttműködés javítása a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekben. Idetartoznak többek között a következők:

• a 3 intézmény megállapodik abban, hogy a megfelelő intézkedések meghozatalával (többek között ülésekkel és információcserével) előmozdítják a javasolt új többéves pénzügyi keret elfogadását, illetve a jelenlegi többéves pénzügyi keret javasolt felülvizsgálatát;
• a költségvetési átláthatóság azt jelenti, hogy a Bizottság köteles éves jelentést készíteni a következőkről:
  • az EU eszközei és forrásai, ideértve a forrásbevonási és hitelezési műveleteiből származó eszközöket és forrásokat is,
  • az EU általános költségvetésében nem szereplő uniós pénzügyi intervenciók (például a korábbi Európai Fejlesztési Alap),
  • a tagállamoknak a megerősített együttműködés keretében felmerült kiadásai, amennyiben azok nem szerepelnek az általános költségvetésben,
  • hogyan járul hozzá az uniós költségvetés az alábbiakhoz:
    • az éghajlatváltozás elleni küzdelem,
    • a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása,
    • a nők és a férfiak közötti egyenlőség, valamint a mindenkit megillető jogok és az esélyegyenlőség előmozdítása,
    • az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása.
     a Bizottság emellett éves jelentést készít az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) végrehajtásáról;
• hogyan történik meg a pénzügyi szabályok jogalkotási aktusokba foglalása, illetve ezek kezelése az éves költségvetési eljárás keretein belül;
• a halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra és a Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) finanszírozására vonatkozó különös szabályok.

III. rész: Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás

Ez a rész a pénzügyi ütemezésre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a Bizottság évente két alkalommal (bizonyos kategóriákat nem érintő) pénzügyi ütemezést terjeszt elő a Parlament és a Tanács részére. Az ütemezésnek fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési sorok szerint kell felépülnie, és meg kell határoznia a hatályos jogszabályokat, illetve meg kell különböztetnie a többéves programokat és az éves intézkedéseket.

Ez a rész foglalkozik továbbá az együttműködési eljárással, amely új ügynökség létrehozása esetében alkalmazandó, illetve a valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítása esetében, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira. Hasonló eljárás alkalmazandó új európai iskola létrehozásának tervezése esetén.

IV. rész: Az uniós költségvetés védelme: a kedvezményezettekre vonatkozó adatok

Az uniós költségvetés és az uniós Helyreállítási Eszköz csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmének erősítése érdekében az intézmények egyetértenek abban, hogy az uniós finanszírozás végső címzettjeire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk és számadatok ellenőrzés és audit céljára való gyűjtéséhez, összehasonlításához és összesítéséhez egységesített intézkedéseket kell bevezetni. Ezen belül:

• az ellenőrzések és auditok hatékonyságának biztosításához adatokat kell gyűjteni azokról, akik a megosztott irányítás keretében nyújtott uniós finanszírozás, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott projektek és reformok közvetlen vagy közvetett végső kedvezményezettjei;

• a Bizottság egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert – és ennek keretében egy egyetlen adatkinyerési és kockázatpontozó eszközt – tesz majd elérhetővé az adatokhoz való hozzáférés érdekében és elemzésükhöz. A Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és egyéb uniós vizsgálati és ellenőrzési szerveknek rendelkezniük kell az adatokhoz való szükséges hozzáféréssel ahhoz, hogy az uniós tagállamok által elvégzendő auditok feletti felügyeleti jogkörüket gyakorolhassák.

A két melléklet az intézményközi megállapodás szerves részét képezi.

Az I. melléklet a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködés további részletes szabályait határozza meg. Ezek a következőkre terjednek ki:

• megvalósítható menetrendről való megállapodás;
• prioritások meghatározása;
• a költségvetési tervezet elkészítése és a becslések aktualizálása;
• a költségvetési folyamat különböző szakaszaiban meghatározott döntéshozatali eljárások kialakítása;
• költségvetés-módosítások;
• a nyitott (kifizetésekben még ki nem fejezett) kötelezettségvállalások kérdésének megoldása;
• az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kapcsán folytatott együttműködés.

A II. melléklet az intézményi együttműködés elveit határozza meg olyan új saját források bevezetése érdekében, amelyek célja a Next Generation EU visszafizetésével kapcsolatban felmerülő várható kiadások összegének fedezése.

Első lépésként egy olyan, 2021. január 1-jétől alkalmazandó új saját forrás kerül bevezetésre, amely a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék súlya alapján kiszámított nemzeti hozzájárulásból származó bevételek egy részéből tevődik össze.

A Bizottság továbbá javaslatot fog előterjeszteni a Tanács részére egy digitális illetékre, valamint az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra épülő új saját források bevezetéséről. A Bizottság emellett 2021 tavaszán felülvizsgálja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, 2021 júniusáig pedig javaslatot tesz a Tanács felé az erre alapuló saját forrásra.

E 3 új saját forrás bevezetésére a tervek szerint 2023. január 1-jéig kerül sor, amennyiben a szükséges jogalkotási eljárások lezajlanak. Ez lesz a második lépés.

A harmadik lépésben a Bizottság törekszik arra, hogy 2024 júniusáig javaslatot nyújtson be a Tanács felé egy további új saját forrásról. A javaslat formáját tekintve pénzügyi tranzakciós adó, valamint a vállalati szektorhoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás vagy egy új közös társaságiadó-alap lehet. Ezek bevezetésére a tervek szerint 2026-ig kerül sor, amennyiben a szükséges jogalkotási eljárások lezajlanak.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A MEGÁLLAPODÁS?

Az intézményközi megállapodás 2020. december 16-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

2020 decemberében az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság intézményközi megállapodást kötött a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról, ideértve az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervet is.

Az intézményközi megállapodást a többéves pénzügyi keretről (a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó hétéves uniós tervről) szóló rendelettel párhuzamosan fogadták el.

Az intézményközi megállapodás a többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó jogszabálycsomag része:

• A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről részletesen az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet rendelkezik (lásd az összefoglalót).
• Az EU finanszírozásáról szóló új szabályokat a saját forrásokról szóló határozat írja elő: (EU, Euratom) 2020/2053 határozat (lásd az összefoglalót).
• Az uniós Helyreállítási Eszköz, amelyről az (EU) 2020/2094 rendelet rendelkezik, a Covid19-világjárványt követő helyreállítást támogatja.

További információk:

• A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés (Európai Bizottság)
• A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (Európai Bizottság)
• Az EU következő hosszú távú költségvetése és a Next Generation EU: A legfontosabb tények és számadatok (Európai Bizottság)
• Európai helyreállítási terv (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Intézményközi Megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433 I., 2020.12.22., 28–46. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11–22. o.)

A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433 I., 2020.12.22., 23–27. o.)

A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1–10. o.)

A Tanács 2012/2002/EKrendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3–8. o.)

A 2012/2002/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 06.04.2021