Az értékpapír-kiegyenlítés javítása az EU-ban

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A 909/2014/EU rendelet az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet célja, hogy az Európai Unióban (EU) összehangolja az értékpapírok kiegyenlítésének ütemezését és lebonyolítását, valamint a központi értéktárakra* vonatkozó szabályokat.
• Célja, hogy növelje a rendszer biztonságát és hatékonyságát, különösen az Unión belüli ügyletek tekintetében.
• Az rendeletet többször módosították, legutóbb az (EU) 2022/2554 rendelettel, a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabállyal (más néven DORA), amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi ágazat súlyos működési zavar esetén képes legyen ellenálló maradni (lásd az összefoglalót).

FŐBB PONTOK

• A rendelet különösen a következő elemeket vezeti be.
  • Rövidebb kiegyenlítési időszakok, ami azt jelenti, hogy a kiegyenlítés időpontja legkésőbb a kereskedés napját követő második üzleti nap lehet.
  • A könyvelési tétel* formájában történő rögzítés kötelezettsége minden olyan átruházható értékpapír esetében, amelyet a kereskedési helyszíneken való kereskedésre bevezettek vagy amellyel e helyszíneken kereskednek.
  • Szigorú szervezeti, üzletviteli és prudenciális követelmények a központi értéktárakra nézve.
  • A kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályok, amelyek célja a kiegyenlítés elmulasztásának kezelése. A központi értéktárak kötelesek pénzbüntetési rendszert működtetni és a kiegyenlítés meghiúsulásának eseteiről jelentést tenni. A résztvevőkre a kényszerbeszerzés kötelezően érvényes.
  • Engedélyezési rendszer, amely lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező központi értéktárak számára, hogy bizonyos engedélyezési követelmények teljesülése esetén az egész Unióban végezhessenek szolgáltatásnyújtást.
  • Szigorúbb prudenciális és felügyeleti követelmények a központi értéktárakra és az értékpapír-kiegyenlítést támogató banki jellegű szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézményekre vonatkozóan.
• Az uniós tagállamok nemzeti hatóságai:
  • engedélyezik és felügyelik, továbbá legalább évente felülvizsgálják és értékelik a központi értéktárakat;
  • információt cserélnek és együttműködnek egymással, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal (ESMA).
• A központi értéktáraknak különösen:
  • megbízható irányítási rendszerrel, áttekinthető szervezeti felépítéssel, belső kontrollmechanizmusokkal és megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokkal kell rendelkezniük;
  • biztosítaniuk kell, hogy felső vezetésük kellően jó hírnévvel és tapasztalattal rendelkezzen;
  • valamennyi általuk működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében felhasználói bizottságot kell létrehozniuk;
  • legalább tíz éven keresztül meg kell őrizniük a nyújtott szolgáltatásokról és tevékenységekről készült nyilvántartást;
  • teljes egészében felelősnek kell maradniuk valamennyi kiszervezett munkáért;
  • az általuk nyújtott alapvető szolgáltatásra vonatkozó árak és díjak nyilvánosságra hozatalával biztosítaniuk kell az átláthatóságot;
  • elegendő tőkével kell rendelkezniük a működési, jogi, letéti, befektetési és üzleti kockázatokkal szembeni megfelelő védelem céljából;
  • további engedélyt kell szerezniük bármely banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtását megelőzően;
  • a DORA ((EU) 2022/2554 módosító rendelet) elfogadását követően – megfelelő informatikai eszközök, eljárások és politikák alkalmazásával meg kell határozniuk a működési kockázatok külső és belső forrásait, és mérsékelniük kell azok hatását.
• Az EU-n kívüli országokban működő központi értéktárak működhetnek az EU-ban (például uniós székhelyű fióktelepen keresztül), amennyiben megfelelnek bizonyos követelményeknek.
• Az ESMA nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást tart fenn valamennyi engedélyezett központi értéktárra vonatkozóan.
• Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktárakat érintő – IKT kockázatoktól eltérő – működési kockázatok meghatározása céljából.
• Az intézkedések megsértése esetén a tagállamok illetékes hatóságainak jogukban áll megfelelő közigazgatási szankciókat, valamint egyéb intézkedéseket alkalmazni.
• A kereskedés és a kiegyenlítés egyértelmű és koherens jogi keretének biztosítása érdekében a 909/2014/EU rendelet számos olyan fogalommeghatározást és fogalmat használ, amelyet a 2014/65/EU (pénzügyi eszközök piacairól szóló MiFID II. irányelv – lásd az összefoglalót) irányelv tartalmaz. A rendeletet a MiFID II alkalmazására meghatározott időpont változásának figyelembevétele céljából módosították. Ennek értelmében a MiFID-irányelvben (2004/39/EK irányelvben) meghatározott szabályok a MiFID II hatályba lépésének új időpontjáig voltak alkalmazandók.
• Az Európai Bizottság a 909/2014/EU rendelet kiegészítése céljából több felhatalmazáson alapuló jogi aktust is elfogadott:
  • az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló rendelet a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok kiszámításának paraméterei és a központi értéktáraknak a fogadó tagállamokban folytatott tevékenységei tekintetében;
  • az (EU) 2017/390 felhatalmazáson alapuló rendelet a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárakra és kijelölt hitelintézetekre vonatkozó egyes prudenciális követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében;
  • az (EU) 2017/391 felhatalmazáson alapuló rendelet az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentések tartalmát pontosító szabályozástechnikai standardok tekintetében;
  • az (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendelet a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében;
  • az (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelet a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében, amelyet később az (EU) 2020/1212, az (EU) 2021/70 és az (EU) 2022/1930 felhatalmazáson alapuló rendeletek módosítottak.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

• A könyvelési tétel formájára vonatkozó követelmények (3. cikk (1) bekezdés) 2023. január 1-jétől voltak alkalmazandók az e dátumot követően kibocsátott átruházható értékpapírokra, 2025. január 1-jétől pedig valamennyi átruházható értékpapírra alkalmazandók lesznek.
• A rendeletnek a kiegyenlítés időpontjára vonatkozó rendelkezései (5. cikk (2) pontja) 2015. január 1-jétől alkalmazandók.
• A kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályok (6. cikk (1)–(4) bekezdés és 7. cikk (1)–(13) bekezdés) 2022. február 1-je óta alkalmazandók.

HÁTTÉR

• Hagyományosan a központi értéktárak szabályozása nemzeti szinten történt.
• A határokon átnyúló kiegyenlítés magasabb kockázattal és költségekkel jár a befektetők számára, mint a hazai műveletek. Az ügyleteknek ez a formája ugyanakkor egyre gyakoribb.
• A rendelet fő célja az értékpapír-kiegyenlítés és a kiegyenlítési infrastruktúrák biztonságának és hatékonyságának növelése az Unióban. Ennek érdekében egy sor prudenciális, szervezeti és üzletviteli standardot ír elő az egész Unióra nézve, amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek majd be a gazdaság finanszírozásában.
• További információk:
  • Központi értéktárak (Európai Bizottság)
  • Központi értéktárak (Európai Értékpapírpiaci Hatóság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1–72. o.)

A 909/2014/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)

A Bizottság (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 25.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 230., 2018.9.13., 1–53. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok kiszámításának paraméterei és a központi értéktáraknak a fogadó tagállamokban folytatott tevékenységei tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 1–8. o.)

A Bizottság (EU) 2017/390 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárakra és kijelölt hitelintézetekre vonatkozó egyes prudenciális követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 9–43. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2017/391 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentések tartalmát pontosító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 44–47. o.)

A Bizottság (EU) 2017/392 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi értéktárakra vonatkozó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 48–115. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349–496. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 28.11.2023