30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/1

(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) (a továbbiakban együtt: az új jogi keretrendszer) a pénzügyi válság nyomán elfogadott jelentős pénzügyi jogszabályok az értékpapírpiacokra, a befektetési közvetítőkre és a kereskedési helyszínekre vonatkozóan. Az új jogi keretrendszer megerősíti a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6), és annak a helyébe lép.

(2)

Az új jogi keretrendszer követelményeket állapít meg a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, az adatszolgáltatókra, valamint az Unióban befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy tevékenységeket végző harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó előírások tekintetében. Az átláthatóság javítása, a szabályszerű árazás támogatása és a piaci visszaélések megelőzése érdekében összehangolja az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó pozíciólimit-rendszert. Emellett szabályokat vezet be a nagysebességű algoritmikus kereskedésre vonatkozóan, és az igazgatási szankciók harmonizálásával javítja a pénzügyi piacok felügyeletét. A már hatályos szabályokból kiindulva, az új jogi keretrendszer szilárd szervezeti és üzleti magatartási követelmények bevezetésével erősíti a befektetők védelmét is. Az új szabályok 2017. január 3-tól alkalmazandók.

(3)

Az új jogi keretrendszer előírja, hogy a kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók a pénzügyi eszközökről az illetékes hatóságoknak olyan referenciaadatokat biztosítsanak, amelyekkel egységes módon leírhatók a 2014/65/EU irányelv hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök jellemzői. Ezeket az adatokat más célokra, például az átláthatósági és likviditási küszöbértékek kiszámítására, valamint az árualapú származtatott ügyletekben fennálló pozíciók bejelentésére is felhasználják.

(4)

Az adatok hatékony és összehangolt gyűjtése érdekében egy új adatgyűjtő infrastruktúra, a pénzügyi eszközök referenciaadatainak rendszere (a továbbiakban: FIRDS) kifejlesztését az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) a nemzeti illetékes hatóságokkal együttműködésben megkezdte. A FIRDS a 600/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök széles körére fog kiterjedni, és az ESMA, a nemzeti illetékes hatóságok és az uniós kereskedési helyszínek adatfolyamait fogja összekapcsolni. A FIRDS-t támogató új informatikai rendszerek túlnyomó többségét új paraméterek alapján, teljes egészében új rendszerként kell felépíteni.

(5)

Tekintettel az új jogi keretrendszer összetettségére és arra, hogy igen nagyszámú felhatalmazáson alapuló jogi aktusra és végrehajtási jogi aktusra lesz szükség, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját a hatálybalépéstől számított 30 hónappal tolták el. Az érdekelt felek – így például a kereskedési platformok, a nemzeti illetékes hatóságok és az ESMA – azonban e szokatlanul hosszú időtartam ellenére még nincsenek abban a helyzetben, hogy biztosítani tudják, hogy a szükséges adatgyűjtő infrastruktúrák 2017. január 3-ra elkészüljenek és működésbe lépjenek. Ennek oka az új jogi keretrendszer működésbe lépéséhez szükséges, összegyűjtendő és feldolgozandó adatok mérete és összetettsége, különösen ami az ügyletek bejelentését, az átláthatósági számításokat és az árualapú származtatott ügyletekben fennálló pozíciók bejelentését illeti.

(6)

A szükséges adatgyűjtő infrastruktúrák hiánya az új jogi keretrendszer teljes hatályára hatással lenne. Adatok hiányában nem lennének pontosan körülhatárolhatók azok a pénzügyi eszközök, amelyek az új jogi keretrendszer hatálya alá tartoznak. Nem lenne lehetséges továbbá a kereskedés előtti és a kereskedés utáni átláthatósági szabályok testre szabása sem annak meghatározása érdekében, hogy mely eszközök likvidek, és mikor kell mentességet vagy halasztott közzétételt engedélyezni.

(7)

A szükséges adatgyűjtő infrastruktúrák hiánya miatt a kereskedési helyszínek és a befektetési vállalkozások nem lennének képesek a végrehajtott ügyleteiket az illetékes hatóságoknak bejelenteni. Az árualapú származtatott ügyletekben fennálló pozíciók bejelentése nélkül nehéz lenne érvényesíteni az ilyen árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó pozíciólimiteket. A pozíciók bejelentése nélkül korlátozottan lenne lehetséges a pozíciólimitek túllépésének hatékony felderítése. Az algoritmikus kereskedésre vonatkozó számos követelmény szintén függ az adatoktól.

(8)

A szükséges adatgyűjtő infrastruktúra hiánya továbbá a befektetési vállalkozások számára megnehezítené a legjobb végrehajtásra vonatkozó szabályok alkalmazását. A kereskedési helyszínek és a rendszeres internalizálók nem tudnának adatokat nyilvánosságra hozni az ügyletek e helyszíneken történő végrehajtásának minőségéről. A befektetési vállalkozások nem kapnák meg azokat a fontos végrehajtásra vonatkozó adatokat, amelyeknek segítségével meghatározhatják, hogy mi a legjobb módja az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának.

(9)

A jogbiztonság biztosítása és az esetleges piaci fennakadások elkerülése érdekében szükséges és indokolt sürgős lépéseket tenni annak az időpontnak az elhalasztására, amikortól az új jogi keretrendszert teljes egészében – beleértve az annak keretében elfogadásra kerülő összes felhatalmazáson alapuló jogi aktust és végrehajtási jogi aktust is – alkalmazni kell.

(10)

Az adatgyűjtő infrastruktúrák üzembe helyezési folyamata öt lépésből áll: üzleti követelmények, specifikációk, fejlesztés, tesztelés és telepítés. Az ESMA becslése szerint ezek a lépések 2018 januárjáig le fognak zárulni, feltéve, hogy 2016 júniusáig kialakul a jogbiztonság a vonatkozó szabályozástechnikai standardok szerinti végleges követelményeket illetően.

(11)

Az említett kivételes körülményekre való tekintettel és azért, hogy az ESMA, a nemzeti illetékes hatóságok és az érdekelt felek befejezhessék az üzembe helyezés végrehajtását, célszerű a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját 12 hónappal későbbre, 2018. január 3-ra elhalasztani. A jelentéseket és a felülvizsgálatokat ennek megfelelően szintén el kell halasztani.

(12)

A befektetési vállalkozások saját számlára vagy ügyfelek nevében gyakran végrehajtanak egymástól függő, egymásra épülő, sorozatot alkotó származtatott ügyleteteket, illetve más pénzügyi eszközökkel vagy eszközökkel való ügyleteket. Az ilyen ügyletcsomagok a befektetési vállalkozások és ügyfeleik számára kockázataik jobb kezelését teszik lehetővé, azáltal, hogy a csomag egyes elemeinek az ára inkább az ügyletcsomag egészének a kockázati profilját tükrözi, nem pedig az egyes elemek érvényes piaci árát. Az ügyletcsomagok különféle formákat ölthetnek, mint például fizikai teljesítéstől függő ügyletek, kereskedési helyszíneken folytatott kereskedési stratégiák, testre szabott ügyletcsomagok, és az alkalmazandó átláthatósági rendszer finomhangolása során figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat. Ezért célszerű meghatározni, hogy a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában melyek azok a konkrét körülmények, melyek fennállása esetén a kereskedés előtti átláthatósági követelmények nem alkalmazandók az ilyen ügyletcsomagokra vonatkozó megbízásokra, sem pedig az ilyen megbízások egyes elemeire.

(13)

Hatékony és helyénvaló lenne, hogy az ESMA – mint jelentős szakértelemmel rendelkező szerv – olyan, a likvid piaccal rendelkező csomagmegbízások körének meghatározását célzó módszertanra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz. A Bizottság ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 10–14. cikkével összhangban fogadja el.

(14)

Az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletek esetében úgy tekinthető, hogy azok nem járulnak hozzá az árfeltárási folyamathoz, és célszerű volna, ha a 600/2014/EU rendelet II. és a III. címét ezekre az ügyletekre nem kellene alkalmazni.

(15)

Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) követelményeket állapít meg a pénzügyi eszközök referenciaadatainak gyűjtésére vonatkozóan. Ezeket a FIRDS-en keresztül gyűjtött adatokat annak megállapítására használják majd, hogy mely pénzügyi eszközök tartoznak az 596/2014/EU rendelet hatálya alá. Az 596/2014/EU rendelet 2016. július 3-tól alkalmazandó. Az FIRDS azonban 2018 januárjáig még nem lesz teljesen üzemképes. Célszerű ezért az 596/2014/EU rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésének alkalmazási időpontját 2018. január 3-ra elhalasztani.

(16)

Az 596/2014/EU rendelet hivatkozást tartalmaz az új jogi keretrendszer alkalmazásának kezdő időpontjára. Annak érdekében, hogy az 596/2014/EU rendeletben szereplő, a szervezett kereskedési rendszerekre, a kis- és középvállalkozási (kkv) tőkefinanszírozási piacokra, a kibocsátási egységekre és az azokra épülő aukciós termékekre utaló hivatkozásokban előírtak a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alkalmazásának kezdő időpontjáig ne legyenek alkalmazandók, az említett jogi aktusok alkalmazandóvá válásának elhalasztására figyelemmel ki kell igazítani az 596/2014/EU rendelet 39. cikkének (4) bekezdését, amely kimondja, hogy az említett jogi aktusokra való hivatkozásokat a 2004/39/EK irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

(17)

Az értékpapír-ügyletek elszámolása szorosan összefügg az értékpapír-kereskedelemmel. Így a 909/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (10) hivatkozásokat tartalmaz az új jogi keretrendszer alkalmazásának időpontjára. Ezen időpont előtt a 600/2014/EU rendeletre és a 2014/65/EU irányelvre való hivatkozásokat a 2004/39/EK irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni. A 909/2014/EU rendelet emellett átmeneti rendszert hoz létre az elszámolási fegyelem szabályainak olyan multilaterális kereskedési rendszerekre (a továbbiakban: MTF-ek) történő alkalmazására, amelyek a 2014/65/EU irányelvvel összhangban kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésüket kérik.

(18)

Annak érdekében, hogy a 909/2014/EU rendelet az új jogi keretrendszer elhalasztott alkalmazási időpontjáig a 2004/39/EK irányelvre hivatkozzon, és fennmaradjanak a kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzést kérelmező MTF-ekre vonatkozó, a 909/2014/EU rendelet szerinti átmeneti rendelkezések, és ezáltal az MTF-eknek elegendő idejük legyen a 2014/65/EU irányelv szerinti bejegyzés kérelmezésére, a 909/2014/EU rendeletet módosítani kell.

(19)

A 600/2014/EU, az 596/2014/EU és a 909/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   E rendelet II. és III. címe nem alkalmazandó az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 3. cikkének 11. pontjában meghatározott értékpapír-finanszírozási ügyletekre.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).”."

2.

A 2. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„48.   »fizikai teljesítéstől függő ügylet«: olyan, származtatott szerződés vagy egyéb pénzügyi eszköz keretében kötött ügylet, amely az alapját képező, azzal azonos mennyiségű fizikai eszköz egyidejű végrehajtásától függ;

49.   »csomagmegbízás«: olyan, egyetlen egységként árazott megbízás, amely:

50.   »ügyletcsomag«:

3.

A 4. cikk (7) bekezdésében a „2017. január 3.” szövegrész helyébe a „2018. január 3.” szöveg lép; a „2019. január 3-ig” szövegrész helyébe pedig a „2020. január 3-ig” szöveg lép.

4.

Az 5. cikk (8) bekezdésében a „2016. január 3-ig” szövegrész helyébe a „2017. január 3-ig” szöveg lép.

5.

A 8. cikk (1) bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk az olyan kötvényekre, strukturált pénzügyi eszközökre, kibocsátási egységekre, és származtatott ügyletekre rendszereiken keresztül meghirdetett mindenkori vételi és eladási árakat és az ezen árak mellett fennálló kereskedési szándékok mértékét, amelyekkel a kereskedési helyszínen kereskednek, valamint a csomagmegbízásokat.”.

6.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 18. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(11)   Az e cikkben foglalt, csomagmegbízásokra vonatkozó kötelezettségeket – a (2) bekezdés sérelme nélkül – csak a csomagmegbízás egészére kell alkalmazni, a csomagmegbízás egyes elemeire külön-külön nem.”.

8.

A 19. cikk (1) bekezdésében a „2019. január 3-ig” szövegrész helyébe a „2020. január 3-ig” szöveg lép.

9.

A 26. cikk (10) bekezdésében a „2019. január 3-ig” szövegrész helyébe a „2020. január 3-ig” szöveg lép.

10.

A 35. cikk (5) bekezdésében a „2017. január 3.” szövegrész helyébe a „2018. január 3.” szöveg lép, valamint a „2019. július 3-ig” szövegrész helyébe a „2020. július 3-ig” szöveg lép.

11.

A 37. cikk (2) bekezdésében a „2017. január 3-át” szövegrész helyébe a „2018. január 3-át” szöveg lép.

12.

Az 52. cikk a következőképpen módosul:

13.

Az 54. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében a „2019. július 3-ig” helyébe a „2020. július 3-ig” szöveg lép.

14.

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni, az alábbiak kivételével:

b)

a (4) bekezdés első albekezdésében a „2017. január 3.” szövegrész helyébe a „2018. január 3.” szöveg lép;

c)

a (4) bekezdés második albekezdésében a „2017. január 3-ig” szövegrész helyébe a „2018. január 3-ig” szöveg lép.

a)

az (5) bekezdés második albekezdésének b) pontjában a „2017. június 13-ig” szövegrész helyébe a „2018. június 13-ig” szöveg lép;

b)

a (7) bekezdésben a „2017. január 3.” szövegrész helyébe a „2018. január 3.” szöveg lép.