EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.7.7.

COM(2020) 311 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a 2018. évi mentesítés nyomon követéséről (összefoglaló)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
a 2018. évi mentesítés nyomon követéséről

1.Bevezetés

A 2018. évi mentesítési eljárás több szempontból is figyelemreméltó volt. A 2020–2024-es jogalkotási ciklusban ez volt az új összetételű Európai Parlament, illetve annak Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által lefolytatott első mentesítési eljárás, melynek keretében a meghallgatásokon mind a Jean-Claude Juncker, mind az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság tagjai részt vettek. Ezen túlmenően a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások egyedülálló lehetőséget kínáltak arra, hogy a korábbi mentesítési eljárásokból levont tanulságok figyelembevételével előrelépés történjen a jövőbeli javulás felé.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága és a Tanács eljárásai a Covid19-válság előtt lezárultak, és jelentős változásokhoz vezettek az uniós intézmények munkakörnyezetében. A válság következtében azonban a plenáris szavazás április elejéről május közepére tolódott. Mindazonáltal a szavazás megerősítette a Költségvetési Ellenőrző Bizottság álláspontját, és a plenáris ülés egyértelműen támogatta a Bizottság mentesítését, elismerve, hogy az adófizetők uniós költségvetésbe befolyt pénzét összességében megfelelően és helyes módon költötték el.

A Bizottság egyetért az Európai Parlament és a Tanács által a 2018. évi mentesítési eljárás során megfogalmazott fő célkitűzésekkel:

oAz uniós forrásokat a kiadási programok célkitűzéseinek elérésére kell felhasználni. A 2014–2020 közötti időszakra már meghatározták a célkitűzéseket, de a Covid19-válságra való tekintettel egyes programok esetében szükség lehet azok kiigazítására. A 2021–2027-es kiadási programok esetében felül kell vizsgálni a célkitűzéseket, hogy azok tükrözzék a Covid19-válság hatását figyelembe vevő új politikai prioritásokat és törekvéseket.

oAz uniós forrásokat a szabályoknak megfelelően kell elkölteni, azaz a kedvezményezetteknek történő kifizetéseket jogszerűen és szabályszerűen kell teljesíteni. A Bizottság az uniós költségvetést helyi szinten végrehajtó szervekkel együttműködve továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a kedvezményezetteknek történő kifizetések előtti és utáni ellenőrzések között, figyelembe véve a Covid19-válságból eredő új kockázatokat. A cél az arra vonatkozó kellő bizonyosság elérése, hogy a források felhasználása megfelelően, a kedvezményezettek vagy az uniós költségvetést végrehajtó szervek szükségtelen adminisztratív terheinek növelése nélkül történjen, valamint a magas költségek elkerülése.

A Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentésben számol be ezekről a kérdésekről. A Covid19-válságból eredő kihívások ellenére a Bizottság a költségvetési rendeletben meghatározott határidőket betartva fogja véglegesíteni a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését, ami lehetővé teszi a bizottsági jelentés politikai ellenőrzésének haladéktalan megkezdését.

Az uniós források többségét (75 %-át) a tagállamokban, úgynevezett megosztott irányítás keretében költik el. A 2018. évi mentesítési eljárás során az Európai Parlament és bizonyos mértékig a Tanács is kiemelt figyelmet fordított a megosztott irányítással kapcsolatos egyes kérdésekre, mint például:

oHogyan segítheti a Bizottság azokat a tagállamokat, amelyek problémákba ütköznek az uniós források időben történő elköltése kapcsán?

oA tagállamok időben és megfelelő minőségben számolnak-e be az ellenőrzési eredményekről és a teljesítménymutatókról?

oHogyan hajtsák végre a tagállamok az összeférhetetlenségre vonatkozó új szabályokat, amelyek az új költségvetési rendelettel léptek hatályba 2018-ban?

oHogyan bocsátható rendelkezésre több információ az uniós források végső kedvezményezettjeiről?

Ezeket a kérdéseket az Európai Parlament és a Tanács által a 2018. évi mentesítési eljárás során megfogalmazott kérések is tükrözik, amelyeket a Bizottság jelenleg nyomon követ. A Bizottság a meglévő szabályok és erőforrások által szabott kereteken belül tett lépésekkel – például a tagállamoknak szóló iránymutatás kibocsátásával – képes kezelni a felvetett aggályok némelyikét. Más esetekben a Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e jogszabály-módosításra a mentesítésért felelős hatóság kéréseinek teljes körű teljesítéséhez, például az uniós források kedvezményezettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó részletes információk rendelkezésre bocsátása tekintetében.

A 2018. évi mentesítési állásfoglalásában az Európai Parlament azt is hangsúlyozza, hogy az alapvető értékek – köztük a jogállamiság – tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás elengedhetetlen előfeltétele. A Bizottság egyetért azzal, hogy az uniós költségvetést az alkalmazandó szabályokkal összhangban kell felhasználni, és az uniós költségvetés védelmét szolgáló mechanizmusokat kell létrehozni, a jogállamiság tekintetében a tagállamokban fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén is.

Ez a jelentés összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács által a 2018. évi mentesítési eljárás során megfogalmazott főbb kérésekre válaszul hozott. Adott esetben azt is kifejti, hogy a Bizottság milyen kihívásokkal szembesül ezen aggályok némelyikének kezelése során. A 2019. évi mentesítési eljárás kezdetén – azaz az idei év egy későbbi szakaszában – a Bizottság részletesebb és naprakészebb tájékoztatást fog nyújtani nyomonkövetési intézkedéseiről.

A fellépés hatóköre természetesen a következő többéves pénzügyi keretről és a Covid19-válság utáni helyreállítási csomagról folyó tárgyalások kimenetelétől is függ. Az uniós költségvetésre vonatkozó döntéshozatalban, végrehajtásban és ellenőrzésben részt vevő valamennyi érdekelt fél közötti pragmatikus és nyílt együttműködés elengedhetetlen egy olyan uniós költségvetés kialakításához, amely támogatja az arra leginkább rászorulókat, ösztönzi a beruházásokat és a reformokat, valamint a közös prioritásokra – például az európai zöld megállapodásra és a digitalizációra – összpontosítva erősíti a gazdaságot.

2.Jogállamiság és alapvető jogok

A jogállamiság megerősítése az Unión belül mindenki számára kulcsfontosságú célkitűzés, és ennek így is kell maradnia. A Bizottság 2019 júliusában több konkrét rövid, illetve középtávú intézkedést irányzott elő 1 , például az éves jogállamisági jelentés elkészítését, az uniós igazságügyi eredménytábla továbbfejlesztését, valamint a többi uniós intézménnyel, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd megerősítését. Az éves jogállamisági jelentés a Bizottság 2020. évi munkaprogramjában szereplő egyik legfontosabb kezdeményezés, és első alkalommal 2020 őszén kerül közzétételre.

Az intézkedéseket tovább kell fejleszteni, és ezt a feladatot a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kulcsfontosságú tevékenységi területként kell kezelnie.

A Bizottság már 2018-ban – a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alapjául szolgáló jogalkotási csomag részeként – előterjesztette az Unió költségvetésének a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén való védelmére irányuló javaslatot 2 . Ebben a Bizottság hangsúlyozza, hogy az Unió jogközösség, és az általa képviselt értékek képezik fennállásának alapját. Ezek az értékek áthatják teljes jogi és intézményi struktúráját, szakpolitikáit és programjait, következésképpen azok tiszteletben tartását valamennyi uniós szakpolitika tekintetében biztosítani kell. Ez az uniós költségvetésre is vonatkozik, mivel az alapvető értékek tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak és a hatékony uniós finanszírozásnak. A Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament támogatja javaslatát.

A Bizottság ugyancsak üdvözli, hogy az Európai Parlament támogatja az Európai Ügyészséget (EPPO), amelynek létrehozása meghatározó előrelépést jelent az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén. Az Európai Ügyészség rendelkezni fog az uniós költségvetést érintő büntetőügyek – például az uniós forrásokkal elkövetett korrupció vagy csalás, illetve a határokon átnyúló héa-csalás – kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására vonatkozó hatáskörrel. A Bizottság tisztában van az Európai Ügyészség finanszírozásával kapcsolatos aggályokkal, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a jelenlegi költségvetés tükrözi a költségvetési hatósággal folytatott széles körű megbeszéléseket.

A közös agrárpolitikát illetően az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki hatékony jogi eszközöket a jogállamiság tiszteletben tartására az úgynevezett nagyarányú földszerzés állítólagos eseteivel kapcsolatban. A földtulajdonnal kapcsolatos kérdésekben való eljárás mindenekelőtt az illetékes tagállami hatóságok feladata. Amennyiben azonban egy tagállamban konkrét visszaélésre vonatkozó állítások merülnek fel, a Bizottság nagyon gondosan megvizsgálja az esetet – amint azt már több tagállam, nevezetesen Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Magyarország tekintetében is megtette. A helyzet javítható, ha az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a Bizottság következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó jogállamisági javaslatát.

A külső segélyek terén az Európai Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtás a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásával valósuljon meg a kedvezményezett országokban. Az EU szilárdan elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékei mellett, amelyek az EU harmadik országokkal kötött valamennyi partnerségi és együttműködési megállapodásának alapvető elemei. A fejlesztéspolitikáról szóló konszenzus értelmében az EU és az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy valamennyi emberi jogra kiterjedő, jogalapú megközelítést alkalmazzanak minden fejlesztési együttműködésre. Az EU együttműködést folytathat a kormányokkal és azokon keresztül is, amely esetben finanszírozási megállapodás aláírására kerül sor. Az ilyen megállapodások tartalmaznak egy olyan záradékot, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén felfüggessze vagy megszüntesse a megállapodást. A végrehajtás során az EU az alapvető értékek értékelésének és nyomon követésének szoros összehangolására törekszik, és ennek során az országspecifikus emberi jogi stratégia elemzésére és prioritásaira támaszkodik, továbbá a nyomon követést beépíti az adott partnerországgal folytatott politikai párbeszédébe. Hasonló záradékok szerepelnek a nemzetközi szervezetekkel aláírt megállapodásokban is, amikor az EU együttműködést folytat velük, illetve rajtuk keresztül a külső segítségnyújtás végrehajtása érdekében. Végül a szerződéses és a pénzügyi eljárásoknak szintén célja a megfelelő ár-érték arány biztosítása, valamint az egyes érdekcsoportok általi visszaélések vagy sikkasztás megakadályozása.   

Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az eritreai projektekkel kapcsolatos sajtóértesülések miatt. A Bizottság határozottan cáfolja az állításokat, elkötelezett a folyamatban lévő projektek szoros nyomon követése mellett, és jelentést fog tenni a költségvetési hatóságnak az országban folytatott tevékenységéről. Az Eritreának és Etiópiának az eritreai főútvonalak rehabilitációja révén történő összekapcsolására irányuló konkrét projekt – az úgynevezett közúti projekt – tekintetében az uniós küldöttség biztosítja a rendszeres nyomon követést, többek között az ENSZ Projekttámogatási Hivatalával megvalósított helyszíni missziók révén, amelyek közül az egyik 2020 februárjában az uniós misszióvezetőkkel közösen indult. A végrehajtás összhangban áll a projekt- és pénzgazdálkodásra vonatkozó uniós normákkal. 

Az Európai Parlament által az uniós fogadóállomásokon tartózkodó kiszolgáltatott migránsokkal kapcsolatban megfogalmazott aggályokra válaszul a Bizottság hangsúlyozza, hogy rendszeresen jelentést kap az uniós finanszírozásban részesülő végrehajtó partnerek helyszíni tevékenységeiről. Emellett maga a Bizottság is nyomon követi az uniós finanszírozású intézkedések helyszíni végrehajtását, és részt vesz a hatóságokkal közösen elfogadott stratégiák végrehajtásának nyomon követését célzó technikai egyeztetésekben. Az EU által Görögországban finanszírozott projektek között szerepelnek tájékoztatási tevékenységek, a veszélyeztetett csoportok azonosítása és a nekik szóló védelmi szolgáltatások biztosítása, elszállásolás és jogi segítségnyújtás, különösen a kiszolgáltatott személyek – például a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatai és a kísérő nélküli kiskorúak – számára.

3.Az uniós kiadási programok teljesítményének mérése

Az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés. Az EU bruttó nemzeti jövedelmének mintegy 1 %-át és az uniós közkiadások mintegy 2 %-át kitevő költségvetés célja a nemzeti költségvetések kiegészítése és a közösen elfogadott prioritások végrehajtása. A nemzeti költségvetésektől eltérően az uniós költségvetés elsődleges feladata a közép- és hosszú távú stratégiai beruházások támogatása, valamint multiplikátorhatását kihasználva az egyéb köz- és magánszektorbeli forrásokból megvalósuló beruházások ösztönzése.

Az Európai Parlament megjegyzi, hogy az uniós prioritások, szakpolitikák és programok megvalósításának mérése kihívást jelent, ám a hatékony teljesítmény-ellenőrzés elengedhetetlen a helyzet megértéséhez, a felmerülő problémák azonosításához, valamint a korrekciós intézkedések megtételéhez, amennyiben a célkitűzések nem teljesülnek, vagy ha egy uniós politika eredményei hátrányosan befolyásolhatják más szakpolitikai célok elérését. A Bizottság egyetért, és nagyra értékeli, hogy az Európai Parlament és a Tanács támogatja a teljesítménymérési keretek és a jelentéstétel további javítását.

Az uniós költségvetésre már jelenleg is fejlett teljesítménymérési, jelentéstételi és értékelési keret vonatkozik, amelyhez egyértelmű célkitűzések és mutatók társulnak. Ezt az OECD is megerősítette.

A Bizottság egyetlen célkitűzés- és mutatókészletet használ az uniós költségvetés teljesítményének mérésére. Ezeket az általános és egyedi célkitűzéseket, valamint a kapcsolódó mutatókat az egyes programok jogalapjai határozzák meg. Az átfogó jelentéstételt fokozatosan javították annak érdekében, hogy célzottabb és strukturáltabb pillanatképet nyújtson a programok célkitűzéseinek elérése felé tett haladásról. Ez az információ más minőségi és mennyiségi forrásokkal kombinálva lehetővé teszi a teljesítmény időbeli alakulásának nyomon követését. Egy későbbi szakaszban – az éves szintű nyomon követés eredményeit és a programértékelések által nyújtott információt felhasználva – felmérhető, hogy egy adott program milyen mértékben valósította meg a kitűzött céljait. A minőségi és mennyiségi információk e kombinációja lehetővé teszi az olyan új fejlemények figyelembevételét is, mint például a Covid19-válság nyomán hozott válaszintézkedések.

A Bizottság továbbra is elkötelezett az éves jelentéstétel folyamatos javítása mellett. Annak érdekében, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az előrehaladás és a célkitűzések elérése, a Bizottság meghatározta az éves jelentéstétel bázismutatóit, amelyeket a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokba is belefoglalt. A jövőbeli többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatok kidolgozását megelőző kiadási felülvizsgálat részeként sor került a pénzügyi programokra vonatkozó valamennyi mutató kritikus felülvizsgálatára. Az Európai Parlament kérésének megfelelően a Bizottság ennek eredményeként kevesebb, ám jobb minőségű mutatóra tett javaslatot a programok teljesítményére vonatkozóan. A monitoring- és értékelési keretet a jövőbeli pénzügyi programok tekintetében is megerősítik.

A jól teljesítő költségvetésnek képesnek kell lennie reagálni az előre nem látható eseményekre. A Covid19-világjárványra adott válasz rámutat, hogy az uniós költségvetés valóban gyorsan és rugalmasan mozgósítható az összehangolt európai válságelhárítás részeként, például a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezések, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz újbóli életbe léptetése és az EU Szolidaritási Alapja (EUSZA) hatókörének kiterjesztése révén. Ami a külső fellépést illeti, az Európa együtt megközelítés keretében a Covid19-válságra adott válasz részeként gyorsan átcsoportosították az uniós költségvetést, hogy a támogatás oda irányuljon, ahol arra a partnerországokban a leginkább szükség van a humanitárius tevékenység előmozdítása, valamint az egészségügyi és társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítése érdekében. Az európai gazdaságélénkítési terv keretében a Bizottság május 27-én javaslatot tett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó megerősített többéves pénzügyi keretre, valamint egy új helyreállítási eszközre (az ún. Next Generation EU-ra) a finanszírozás növelése és előreütemezése érdekében, egy olyan ambiciózus és átfogó európai helyreállítási terv részeként, amely a szolidaritásban gyökerezik, és amelyet közös elveink és értékeink ihletettek. Ezek a javaslatok elősegítik a válságelhárítást, és keretet biztosítanak az Unió ellenálló képességébe, valamint a zöld és a digitális átállásba való hosszú távú beruházásokhoz. Az uniós költségvetés rugalmasságának megerősítése, illetve a válsághelyzetekre való felkészültségbe és az ellenálló képességbe való beruházás a jövőbeli pénzügyi keret egyik prioritása lesz.

4.A szabályok betartása

A Bizottság az uniós költségvetést összetett környezetben, a partnerek széles körének közreműködésével hajtja végre. Ezzel összefüggésben a Bizottság biztosítani kívánja, hogy a pénzügyi irányítási rendszerek és a pénzügyi tranzakciók megfeleljenek a jogi és szerződéses szabályoknak. Ennek érdekében ellenőrzéseket és auditokat végez a közvetlen irányítása alatt álló források tekintetében. A végrehajtó partnerek kötelesek irányítási és kontrollrendszereket létrehozni – és a Bizottság értékeli e rendszerek meglétét és működését.

Ez a részletes „alulról felfelé” történő értékelés lehetővé teszi, hogy a Bizottság időben feltárja és kezelje az ellenőrzések, illetve az adatok esetleges hiányosságait. Adott esetben a Bizottság dönt a pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről. A hiányosságok egyébként megelőzhető hibákhoz vezethetnek. A hibák azonosítását követően a Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket azok kijavításának biztosítása érdekében. A csalás, amely szándékos jellege miatt különbözik a többi szabálytalanságtól, csak igen korlátozott számú esetben fordul elő. Mindazonáltal a Bizottság zéró toleranciát tanúsít a csalással szemben, és gondosan nyomon követi az ilyen eseteket.

A Bizottság célja, hogy többéves távlatban hatékonyan védje az uniós költségvetést, és biztosítsa, hogy a programok lezárása és az összes ellenőrzés elvégzése után a fennmaradó kockázat 2 % alatt maradjon. Az ellenőrzésnek megbízhatónak, de költséghatékonynak is kell lennie, továbbá hatékonyan és észszerű költségek mellett kell elérnie tervezett célját.

Az Európai Számvevőszék – külső ellenőrként betöltött szerepének megfelelően – egy másik, felülről építkező, statisztikai mintavételen alapuló megközelítést érvényesít, amikor évente értékeli a mezőgazdasági termelőknek, vállalatoknak, diákoknak stb. nyújtott kifizetések szabályszerűségét. Az utóbbi években ez a megközelítés a Bizottságéhoz hasonló eredményekhez vezetett.

Ezzel összefüggésben az Európai Számvevőszék bejelentette, hogy nagyobb mértékben kíván támaszkodni például a Bizottság vagy a nemzeti/regionális hatóságok munkájára. A 2018. évi mentesítési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács egyaránt támogatta ezt a célkitűzést.

A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Számvevőszékkel annak érdekében, hogy megtalálja az előrelépés legjobb módját, figyelembe véve a kohéziós kiadásokkal kapcsolatos kísérleti projekt tanulságait. A Bizottság teljes mértékben támogatja az egységes ellenőrzés elvét, és ezen elvvel összhangban változatlanul fenntartja a tagállamokkal folytatott szoros együttműködést. Emellett a különböző kiadási területeken alkalmazott ellenőrzési stratégiák alapján a Bizottság továbbra is következetes módszertant fog alkalmazni a hibaarányok kiszámítására és az elszámoltathatósági jelentéstétel racionalizálására.

Az Európai Parlament kiemelt hangsúlyt fektetett az összeférhetetlenségi szabályokra. A Bizottság nagyon komolyan veszi az összeférhetetlenség elkerülését és kezelését. A felülvizsgált költségvetési rendelet 2018. évi hatálybalépése óta az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések kifejezetten alkalmazandók valamennyi irányítási módra és az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi pénzügyi szereplőre, beleértve a nemzeti hatóságokat is.

A Bizottság gondosan nyomon követi az állítólagos összeférhetetlenségekkel kapcsolatos információkat vagy panaszokat. Például amikor panasz érkezett hozzá egy állítólagos összeférhetetlenségről a Cseh Köztársaságban, a Bizottság azonnal megtette a megfelelő lépéseket, és gondosan nyomon követte az Európai Parlament által a mentesítési eljárás során ezzel kapcsolatban megfogalmazott kéréseket.

Ezen túlmenően a Bizottság a költségvetési rendelet új rendelkezéseivel összhangban támogatást és iránymutatást nyújt a tagállamoknak az összeférhetetlenség elkerülésének és kezelésének lehetőségeivel kapcsolatban, beleértve az objektíven összeférhetetlenségnek minősíthető helyzeteket is. Tevékenyen nyomon követi az új szabályok tagállami alkalmazását, és széles körű és összehangolt intézkedéseket hajt végre az összeférhetetlenség kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és megosztása érdekében.

Erre vonatkozóan egy felmérés is készült a tagállamokban, amelynek eredményei beépülnek majd a további munkába. Ezen túlmenően a Bizottság jelenleg véglegesíti az összeférhetetlenségi szabályok valamennyi irányítási módban történő végrehajtására vonatkozó iránymutatást. Saját személyzete és tagjai tekintetében a Bizottság átfogó kerettel rendelkezik az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozóan.

5.Gördülékenyebb végrehajtás

Az Európai Parlament és a Tanács aggodalmát fejezte ki a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje miatt. Felkérték a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a fejleményeket, és továbbra is nyújtson támogatást a tagállamoknak a gyorsabb végrehajtás érdekében.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a fennálló kötelezettségvállalásokról, és többéves távlatban előre jelzi azok várható alakulását. Ezeket a jelentéseket, beleértve az éves beszámolót is, megvitatják az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Az éves és a hosszú távú költségvetés egyaránt figyelembe veszi az összes felmerült kiadás visszatérítéséhez szükséges kifizetési előirányzatok szintjét.

Egyes programok lassú végrehajtása szükségszerűen növelheti a fennálló kötelezettségvállalásokat, és késleltetheti a gyakorlati eredmények és az uniós előnyök megvalósulását. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslat az uniós források felhasználásának javítását célzó különböző intézkedésekkel kívánja orvosolni a helyzetet. Ilyen intézkedés például az eljárások egyszerűsítése, a meglévő végrehajtási rendszerek megújításának lehetővé tétele vagy a jelenlegi N+3 kötelezettségvállalás-visszavonási szabály N+2-re való módosítása, valamint a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti megfelelő egyensúly megteremtése.

A Bizottság folyamatosan segít a tagállamoknak felgyorsítani programjaik végrehajtását. A tagállamok az allokációkkal arányosan jelentős összegű technikai segítségnyújtást vehetnek igénybe annak biztosítása céljából, hogy a programhatóságok megkapják a programok irányításához, nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges támogatást. A Bizottság a programok teljesítményére vonatkozó különleges nyomonkövetési rendszert is kialakított a korábbi veszélyeztetett programok számára létrehozott Végrehajtásjavítási Munkacsoport példája alapján. Az alacsonyabb végrehajtási szinttel rendelkező tagállamok kiemelt figyelemben részesülnek.

A Bizottság olyan intézkedéseket hozott, és a jövőben is olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek célja, hogy egyszerűsítsék és rugalmassá tegyék az uniós programok szabályozását, miközben figyelembe veszik végrehajtásuk megkönnyítését, valamint az uniós célkitűzések megvalósítása terén mutatott hatékonyságukat és átláthatóságukat.

A Bizottság ezt a célt a felülvizsgált költségvetési rendelettel érte el, amely a jogi és adminisztratív egyszerűsítést, a hatékonyságot és az eredményességet szolgáló számos intézkedést tartalmaz a következő területeken:

oaz egyszerűsített költségelszámolási opciók kiterjedtebb alkalmazása, azaz egyszerűbb költségszámítási módszerek (egyösszegű átalányok, százalékos átalányok és egységköltségek), amelyek más, a tényleges költségek visszatérítéséhez képest egyszerűbb és kevesebb hibalehetőséget felvető kritériumokon alapulnak;

oegyetlen alkalommal történő információbekérés;

oaz értékelések és auditok eredményeinek átvétele;

oszorosabb kapcsolatok a megbízható partnerekkel;

oa támogatási kérelmek és a jelentéstétel tartalmi egyszerűsítése;

oaz e-közigazgatás, különösen az elektronikus rendszerekből származó adatok használatának előmozdítása a kedvezményezettekkel folytatott információcsere során.

A Bizottság figyelemmel kíséri ezen intézkedések végrehajtását.

A Bizottság a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret alapjául szolgáló kiadási programokra vonatkozó javaslatokban változatlanul a szabályok egyszerűsítésére összpontosított. Az egyszerűsítési törekvések egy része elsősorban a kkv-knak kedvez, eleget téve az Európai Parlament mentesítési eljárás során megfogalmazott kérésének. A Bizottság egyszerűsítést célzó munkájának hatása természetesen az Európai Parlament és a Tanács által a javaslatokról jelenleg folytatott tárgyalások eredményétől függ.

6.Egyéb kérdések

6.1. A források elosztása 

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közös agrárpolitika és a kohéziós politika forrásainak eltérő elosztására, és fordítson nagyobb figyelmet a kutatási alapok földrajzi megoszlására.

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a jövőbeli kiadási programokra szánt uniós források elosztásáról még tárgyal az Európai Parlament és a Tanács. 

A közös agrárpolitikára vonatkozó bizottsági javaslatok célja a pénzeszközök igazságosabb elosztása a kedvezményezettek között. Az ezt elősegítő intézkedések közé tartozik a közvetlen kifizetések fokozatos csökkentése és maximalizálása, az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás, a közvetlen kifizetések belső és külső konvergenciájának folytatása, valamint a „valódi” mezőgazdasági termelőkre vonatkozó rendelkezések.

A kutatási és innovációs kiadási programok (a Horizont 2020, illetve utódprogramja, az Európai horizont) versenyalapú megközelítést érvényesítenek, így a pályázatok értékelése és kiválasztása a kiválóságon és az elérni kívánt hatáson alapul, és nincsenek előre meghatározott nemzeti keretösszegek. A „Horizont 2020” keretprogramban 900 millió EUR-t különítettek el a részvétel bővítését célzó intézkedésekre, amilyen például a partnerségalakítás, az ikerintézményi együttműködés, az EKT-professzúra és a COST (európai együttműködés a tudomány és a technológia területén). Ezek a kezdeményezések az alacsonyabb részvételi aránnyal rendelkező országokat hivatottak támogatni a versenyalapú kutatási és innovációs keretprogramokba való sikeresebb bekapcsolódás, valamint a részvételi különbségek és az innovációs szakadék megszüntetése érdekében. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy az érintett országokból származó jogalanyok egy versenyalapú eljárás révén támogatást kapnak ahhoz, hogy koordinátorként részt vegyenek az említett intézkedések keretében finanszírozott projektekben. Az Európai horizont esetében a társjogalkotók egyetértési megállapodást fogadtak el arról, hogy növelik a kiadások arányát e beavatkozási területen.

6.2. A kedvezményezettekre vonatkozó információk 

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egységes módon szolgáltassanak információkat a kedvezményezettekről, és biztosítsák az adatok interoperabilitását. Kérte továbbá a legnagyobb kedvezményezettek listájának összeállítását, valamint azt, hogy a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk között tüntessék fel a vállalkozások tényleges tulajdonosainak (természetes és jogi személyek) adatait.

A Bizottság pénzügyi átláthatósági rendszerében információkat tesz közzé az uniós költségvetésből finanszírozott, közvetlen irányítású programok kedvezményezettjeiről. A megosztott irányítás – így a közös agrárpolitika és a kohéziós politika – esetében az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó adatok kezelése és közzététele a tagállamok feladata. A kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételének főbb szabályait a költségvetési rendelet, valamint a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályok határozzák meg.

A tagállamok biztosítják, hogy a közös agrárpolitikai forrásokból származó támogatások kedvezményezettjeinek adatai évente utólag, tagállamonként egyetlen weboldalon közzétételre kerüljenek 3 . Valamennyi ilyen weboldal elérhető az europa.eu honlapról: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/financing-cap/controls-and-transparency/beneficiaries_hu.

A kohéziós politika és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében a kedvezményezettek listáját nyilvánosságra kell hozni, és a tagállami programok honlapján közzé kell tenni 4 . Ami a regionális politikát illeti, a kedvezményezettek listái elérhetők az europa.eu honlapon szereplő linkekre kattintva: https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/atlas/beneficiaries/ . Ugyanitt megtalálható a kedvezményezettek listáinak összesítése is. Az ETHA kedvezményezettjeire vonatkozó linkeket tartalmazó hasonló weboldal a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/fisheries/contracts_and_funding/the_european_transparency_initiative_en/. A Bizottság jelenleg mérlegeli az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó információszolgáltatás javításának lehetőségeit, figyelembe véve a jogszabályi keretet, az esetlegesen felmerülő adminisztratív terheket és az adatvédelmi szabályokat. Felméri továbbá az elektronikus irányítás és a tagállamokkal folytatott információcsere megerősítésének lehetőségét a megosztott irányítás terén, az adatok átfogó interoperabilitásának javítása céljából. Ezen túlmenően részletesebben is megvizsgálja az Arachne adatbányászati eszköz által kínált lehetőségeket.

Végezetül a Bizottság nyomon követi az Európai Parlamentnek a közös agrárpolitika és a kohéziós politika keretében nyújtott uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettjeire vonatkozó kérését. Mivel a kért adatok összegyűjtése a tagállamok feladata, a Bizottságnak a tagállamok illetékes hatóságaival kellett kapcsolatba lépnie az információk beszerzése céljából. A Covid19-válság következtében azonban ez nehezebb feladatnak bizonyult, mint rendes körülmények között. Amint a Bizottságnak módjában áll, átfogó választ ad az Európai Parlamentnek.

6.3. Az EBB csoport által kezelt pénzügyi eszközök

Az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson releváns információkat az EBB csoport által kezelt pénzügyi eszközökhöz átcsoportosított uniós költségvetési forrásokról. A Bizottság a költségvetési rendelet 41. cikke (4) bekezdésének megfelelően továbbra is minden évben részletes éves jelentést nyújt be valamennyi pénzügyi eszközről a költségvetési hatóságnak az N+ 1. évi költségvetési tervezethez csatolt „pénzügyi eszközökről szóló X. munkadokumentum” formájában. A 2020-ban készített, a 2021. évi költségvetési tervezethez csatolandó jelentés tartalmazza az EBB csoport által kezelt pénzügyi eszközökhöz átcsoportosított források teljes összegét és bontását is. Ez az átfogó jelentéstétel biztosítja az átláthatóságot és lehetővé teszi a megfelelő ellenőrzést.

6.4. Tradicionális saját források

Az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt vizsgálja felül, hogyan javítható a vámok beszedésének hatékonysága és a szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetése. A Tanács hangsúlyozta a pontos adatok fontosságát.

A Bizottság eltökélt szándéka, hogy elkerülje a vámbevételek kiesését. Szabálytalanság felmerülése esetén haladéktalanul fellép, és gondosan nyomon követi az ellenőrzések megállapításait annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetésből kieső tradicionális saját források összegét teljes mértékben visszatérítsék.

A vámok beszedése elsődlegesen a tagállamok felelőssége. A Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy miként lehetne gyümölcsözőbben összevonni a szakértelmet és az erőforrásokat a vámunió egységes fellépésének megerősítése érdekében, és e célból a vámunió megerősítésére irányuló cselekvési tervet fog bemutatni. Ezen túlmenően a Bizottság ajánlásokat tesz a tagállamoknak ellenőrzési stratégiáik javítására. Törekszik továbbá az adatbányászati technikák szélesebb körű és strukturáltabb alkalmazására az importforgalom nyomon követésének javítása érdekében, ami lehetővé teszi a csalási mintákban bekövetkezett változások észlelését. A Bizottság egy egyablakos vámügyi ügyintézési környezet létrehozására irányuló jogszabályjavaslatot kíván előterjeszteni, hogy megkönnyítse az uniós határokon végzett ellenőrzéseket.

Emellett megvizsgálja, hogy a tradicionális saját források elszámolásában bekövetkezett szokatlan változásokra összpontosító megerősített dokumentumalapú ellenőrzések mennyire hatékonyan és eredményesen képesek hozzájárulni a hibák felderítéséhez.

Ami az e-kereskedelmet illeti, a Bizottság a pénzügyi érdekek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2018. évi jelentésében azt ajánlotta a tagállamoknak – amelyek felelősek az ellenőrzésekért –, hogy hajtsák végre ellenőrzési stratégiájukat. Emellett a tervek szerint 2021-ben hatályba lépő, e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag korszerűsíteni fogja a határokon átnyúló e-kereskedelemre vonatkozó héabeszedést és -fizetést, és jobban fogja védeni a belső piacot. A Bizottság az alacsony értékű szállítmányokhoz kapcsolódó behozatali és kiviteli vámalakiságokkal foglalkozó Vám 2020 projektcsoport keretében is együttműködik a tagállamokkal és az érintett üzleti szereplőkkel annak érdekében, hogy egységes megközelítést dolgozzon ki az új héaszabályok vámmal kapcsolatos elemeinek végrehajtására vonatkozóan. Végezetül a Bizottság a tradicionális saját forrásokra vonatkozó jövőbeli éves ellenőrzési programjainak kidolgozásakor figyelembe fogja venni az e-kereskedelem kérdését.

6.5. Covid19

A Covid19-válság hordereje még nem volt ismert, amikor az Európai Parlament és a Tanács megvitatta a 2018. évi mentesítést. Azóta a Bizottság számos intézkedést hozott a világjárvány okozta válság kezelésére; ezek közé tartoznak az Európai Unióban kifejtett társadalmi-gazdasági hatások enyhítését célzó koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezések, valamint a Next Generation EU elnevezésű új uniós helyreállítási eszközre és a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret megerősítésére vonatkozó javaslatok az európai helyreállítás beindítása érdekében. Maga a világjárvány – az uniós kedvezményezettekre, a nemzeti hatóságokra és a Bizottság szolgálataira gyakorolt jelentős hatása révén –, valamint a meghozott intézkedések hatással lesznek az uniós költségvetés teljesítményére és a pénzügyi irányítás megfelelési szempontjaira.

E kérdések proaktív kezelése érdekében a Bizottság célzott kockázatértékelést végez a Covid19-válsággal kapcsolatban, amely kiterjed a Bizottság által hozott vagy meghozandó enyhítő intézkedések áttekintésére is. A kockázatértékelés a teljesítményt és a megfelelési szempontokat egyaránt vizsgálja, és az uniós költségvetéssel kapcsolatos ellenőrzésekre, auditokra és biztosítékokra összpontosít. A Bizottság tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kockázatértékelés eredményéről.

7.Előretekintés

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és az annak alapjául szolgáló kiadási programokról szóló tárgyalások a végső szakaszba lépnek. A Bizottság a folyamat egésze során szorosan és konstruktívan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés továbbra is felelősségteljes irányítás alatt álljon, a jövőben is kézzelfogható eredményeket érjen el, és teljes mértékben elszámolható legyen az éves mentesítési eljárás során.

* * *

(1)

Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv, COM(2019) 343 final. 

(2)

COM(2018) 324 final.

(3)

Vö. az 1306/2013/EU rendelet 111–114. és 117. cikkével.

(4)

Vö. a közös rendelkezésekről szóló rendelet 115. cikkének (2) bekezdésével és az ETHA-ról szóló 508/2014/EU rendelet 119. cikkének (2) bekezdésével.