EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.8.16.

COM(2017) 428 final

2017/0194(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A fix összkvótás kereskedési rendszerek olyan szakpolitikai eszközök, amelyek költséghatékony módon csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás felső határának megállapítása biztosítja a szakpolitika környezetvédelmi hatékonyságát, a kibocsátáskereskedelmi rendszer pedig rugalmasságot tesz lehetővé a kibocsátáscsökkentés elérésében. Az Európai Unió több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik kibocsátáskereskedelmi rendszerével, amely a világ legnagyobb fix összkvótás kereskedési rendszere.

A kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása lehetővé teszi egy adott rendszer résztvevői számára, hogy a kapcsolt rendszerből származó egységeket használjanak fel a szabályoknak való megfelelés érdekében. A szóban forgó összekapcsolás várhatóan átfogóbb szén-dioxid-árazást eredményez. A piac kiterjesztése és a kibocsátáscsökkentési lehetőségek rendelkezésre állásának javítása révén az összekapcsolás fokozza a kibocsátáskereskedelem költséghatékonyságát.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A kibocsátáskereskedelmi rendszerek alulról felfelé építkező összekapcsolásán keresztül kialakított, jól működő nemzetközi szén-dioxid-piac az EU és a nemzetközi közösség hosszú távú szakpolitikai célja, nevezetesen az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének eszközeként, beleértve a Párizsi Megállapodásban foglaltakat is.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) létrehozásáról szóló irányelv 1 25. cikke lehetővé teszi az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek más kibocsátáskereskedelmi rendszerekkel történő összekapcsolását, feltéve, hogy azok kötelezőek, rendelkeznek abszolút felső határértékkel és összeegyeztethetőek vele. 2010. december 20-án a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról.

A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013-ban vált kötelezővé a nagy, energiaigényes vállalkozások számára, és abszolút felső határértéket állapít meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan, ezáltal az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel való összekapcsolódás alapvető feltételei közül kettőnek megfelel.

Összességében a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer szerkezete nagyon hasonló az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer ugyanazokra a gázokra és ipari ágazatokra vonatkozik, azonos küszöbértékekkel, és mindkettő a létesítmények szintjén határozza meg a felelős entitásokat. A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében évente kiadott kibocsátási egységek mennyisége az uniós kibocsátásiegység-mennyiség csökkenésével összhangban évente csökken. A két rendszer összeegyeztethető kiosztási módszereket alkalmaz: az alapértelmezett kiosztási módszer az árverés, az átmenetileg ingyenes kibocsátási egységekben részesülő ágazatoknak történő kiosztás során pedig hasonlók a referencia-értékek. A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi és minőségi standardok hasonlóak. A két rendszer jelenlegi kereskedelmi időszaka 2013–2020-ra vonatkozik. A megfelelési időszak mindkét rendszerben naptári években van meghatározva, és a hatályuk alá tartozó entitásoknak a következő év március 31-ig, illetve április 30-ig van lehetőségük egy adott év kibocsátásainak bejelentésére és a kibocsátási egységek átadására. A megfelelő mennyiségű kibocsátási egységek átadásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók hasonlóak a két rendszerben.

Jóllehet a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer jelenleg nem terjed ki a légi közlekedésre, a légi közlekedés az egyik legjelentősebb forrása a Svájcból származó üvegházhatást okozó gázoknak; az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel való összekapcsolás szempontjából lényeges, hogy a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer a légi közlekedésre is vonatkozzon. Svájc dolgozik azon, hogy kibocsátáskereskedelmi rendszere az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez hasonlóan kiterjedjen a légi közlekedésre.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez hasonlóan a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata jelenleg is tart a következő, 2021-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az összekapcsolásról szóló megállapodás) egyes rendelkezései biztosítják a két rendszer kompatibilitásának folyamatosságát, és ezáltal azt, hogy összekapcsolásuk a 2021–2030-as időszakban is fenntartható legyen.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Annak ellenére, hogy Ázsiában és Észak-Amerikában egyre nagyobb mértékben élnek a kibocsátáskereskedelem lehetőségével, jelenleg nem létezik egységes globális szén-dioxid-árat meghatározó nemzetközi szén-dioxid-piac. Az országok különböző típusú mérséklési intézkedéseket hajtanak végre, amelyek részben piaci alapúak, részben a hagyományos, „vezetés és irányítás” elvén alapuló szakpolitikák részét képzik. Ez a CO2-kibocsátás áthelyezésének kockázatát jelenti a leginkább energiaigényes ágazatokban, nevezetesen a termelés áthelyezését a kevésbé ambiciózus célokkal és szakpolitikákkal rendelkező országokba. Az összekapcsolás a szén-dioxid-árak konvergenciájához vezet az összekapcsolt rendszerekben, ami hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megfelelőbb kialakításához. Ami a légi közlekedést illeti, amint a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszert kiterjesztik a légi közlekedésre, hasonló feltételek fognak vonatkozni a Svájcon belüli, a Svájc és az EU közötti, valamint az uniós tagállamok közötti járatokra.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkének (1) bekezdése, valamint 218. cikke.

Az EUMSZ 192. cikke (1) bekezdésével és 191. cikkével összhangban az Európai Uniónak többek között az alábbi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Az EUMSZ 218. cikke rendelkezik az Európai Unió és a harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti megállapodások tárgyalásának és megkötésének menetéről. Az említett cikk (5) bekezdése szerint a Bizottság mint főtárgyaló javaslata alapján a Tanács határozatban adhat felhatalmazást egy megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírására. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint a Bizottság mint főtárgyaló javaslata alapján a Tanács határozatban adhat felhatalmazást egy megállapodás megkötésére az Európai Parlament egyetértését követően.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az EU ETS irányelv olyan, meglévő uniós politikai eszköz, amely 2020 után is érvényben lesz. Az EUMSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvvel összhangban az összekapcsolásról szóló megállapodás céljai csak uniós szinten, egy európai bizottsági javaslat révén érhetők el, mivel a megállapodás lehetővé teszi az uniós rendszer résztvevői számára, hogy a svájci rendszerből származó egységeket használjanak fel a megfelelés érdekében.

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló hatásai miatt az uniós szintű – illetve lehetőség szerint globális szintű – fellépés hatékonyabb, mint a tagállami szintű fellépés. Az uniós szintű fellépés a leghatékonyabban fogja biztosítani az EU belső és nemzetközi éghajlat-politikai céljainak teljesülését, miközben megőrzi az EU belső piacán az egyenlő versenyfeltételeket.

•Arányosság

3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

4.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A megállapodás egyértelművé teszi, hogy Svájc már a megállapodás hatálybalépését megelőzően figyelembe fogja venni az EU ETS légi közlekedésre vonatkozó rendelkezéseit. Az „egyablakos” megközelítés keretében a légiközlekedési üzemeltetők valamely EGT-állam vagy Svájc igazgatása alá fognak tartozni annak érdekében, hogy egyetlen hatóság vállalja a felelősséget mindkét rendszer végrehajtásáért.

A megállapodás 12. cikkével létrehozott vegyes bizottság a megállapodás fő irányító testülete. A vegyes bizottság a két Fél képviselőiből áll, és felelős a megállapodás igazgatásáért és megfelelő végrehajtásáért. Különösen fontos szerepet játszik az információmegosztási és koordinációs eljárásában, valamint annak értékelésében, hogy a Felek továbbra is teljesítik-e az alapvető kritériumokat. A vegyes bizottság javaslatot tehet a megállapodás cikkeinek módosítására és a mellékletek módosítására. A vegyes bizottság a megállapodás aláírásának napján megkezdi ideiglenes működését.

A megállapodás 14. cikke vitarendezési mechanizmust hoz létre. A megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat bármelyik Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti. Amennyiben a vegyes bizottságnak hat hónapon belül nem sikerül rendeznie a vitát, azt bármelyik Fél kérésére az Állandó Döntőbíróság elé lehet terjeszteni.

A megállapodást bármely Fél véglegesen megszüntetheti (16. cikk). A 15. cikk olyan, ideiglenes felfüggesztésre vonatkozó szabályokról rendelkezik, amelyek rövid időn belül biztosítani tudják a kibocsátáskereskedelmi rendszerek integritásának védelemét. A javasolt felfüggesztési mechanizmus megakadályozza a kibocsátási egységeknek az összekapcsolt rendszerből való átadását a megfelelés érdekében. A felfüggesztési mechanizmus csak korlátozott feltételek mellett és meghatározott ideig alkalmazható, és a megszüntetésig meghosszabbítható.

Az elvek, célkitűzések és intézményi szabályok mellett a megállapodás technikai rendelkezéseket is tartalmaz az összekapcsolás gyakorlatba történő átültetésére vonatkozóan a következők tekintetében: kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek (3. cikk), elszámolás (4. cikk), árverés (5. cikk), érzékeny információk és biztonság (8. és 9. cikk).

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek között a későbbiekben közvetlen kapcsolatot is létesítenek annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a jegyzékek közötti kereskedésre, amely a megállapodás II. mellékletében meghatározott elveket tükröző kapcsolástechnikai szabványokon (Linking Technical Standards – LTS) fog alapulni. Svájc részéről a svájci jegyzékkezelő, az EU részéről pedig a központi tisztviselő felel a jegyzékek közötti kapcsolat kezeléséért. A kapcsolástechnikai szabványok mellett a jegyzékek közötti kapcsolat jegyzékkezelőinek meg kell határozniuk a jegyzékek közötti kapcsolatra vonatkozó közös működtetési eljárásokat. A jegyzékkezelők önállóan vagy közösen ideiglenesen lezárhatják a kapcsolatot a rendszer karbantartása érdekében, illetve a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatt.

A jegyzékekben található számlatulajdonosok a szóban forgó kapcsolat révén azonosítani tudják majd a kibocsátási egységek eredetét. A Feleknek legalább évente tájékoztatniuk kell egymást a saját kibocsátáskereskedelmi rendszerükben rendelkezésükre álló olyan kibocsátási egységek teljes mennyiségéről, amelyek az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerből származnak. Hasonlóképpen legalább évente tájékoztatniuk kell egymást azon kibocsátási egységekről, amelyek az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerből származnak, és amelyeket a megfelelés érdekében átadtak, vagy a másik kibocsátáskereskedelmi rendszerben önkéntesen töröltettek. A megállapodás előírja, hogy az EU-nak és Svájcnak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján jelenleg kidolgozás alatt álló jövőbeni elszámolási szabályokkal összhangban kell elszámolnia a kibocsátási egységek nettó forgalmával az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerek között. A megállapodás rendelkezik a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Kiotói jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának hatálybalépését követő átruházásáról és beszerzéséről is. A vegyes bizottságnak a megállapodás mellékleteiben ki kell dolgoznia a kibocsátható mennyiségi egységek elszámolásának, valamint – szükség esetén – átruházásának és beszerzésének részletes szabályait.

A megállapodás előírja, hogy az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon árverésre kell bocsátani. Az egyik rendszerben lebonyolított árveréseken ajánlattételre jogosult entitások – köztük az üzemeltetők – a másik rendszerben lebonyolított árveréseken is jogosultak ajánlatot tenni. A megállapodás lehetővé teszi a jelenlegi árverési szabályok fenntartását Svájcban, feltéve, hogy az évente árverésre bocsátott (helyhez kötött létesítményekből és légi közlekedésből származó) svájci kibocsátási egységek száma nem éri el az 1 000 000 svájci kibocsátási egységben meghatározott küszöbértéket. A küszöbérték elérését követően Svájc is az Európai Unióban érvényes árverési szabályokat fogja alkalmazni, amelyeket a megállapodás I. melléklete határoz meg.

A Feleknek gondoskodniuk kell az érzékeny információk védelméről. Mindkét Fél továbbra is felelős az általa kiadott érzékeny információk jelöléséért, az érzékenységi szint meghatározásáért, valamint az érzékenységi szint csökkentésére és az érzékeny minősítés megszüntetésére vonatkozó döntésekért, és minderről tájékoztatniuk kell egymást. Az EU és Svájc meg fog állapodni az együttesen kiadott információk jelöléséről és azok érzékenységi szintjéről.

2017/0194 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)2010. december 20-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról. A tárgyalások a megállapodás parafálásával sikeresen lezárultak.

(2)A megállapodás biztosítja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló irányelv 2 25. cikkében meghatározott, az összekapcsolásra vonatkozó feltételek teljesüljenek.

(3)Következésképpen a megállapodást – figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére – az Európai Unió nevében alá kell írni.

(4)A Felek közötti koordináció biztosítása és a vonatkozó jogalkotási fejlemények figyelembevétele érdekében a megállapodás 11–13. cikkét ideiglenesen alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás aláírását a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

Az aláírandó megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

A megállapodás szövegét 2017. november ... -án/én kell aláírni.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága – a megállapodás megkötésére figyelemmel – teljes mértékben felhatalmazza a megállapodás főtárgyalója által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására.

3. cikk

A megállapodás 11–13. cikke a megállapodás hatálybalépéséig annak 22. cikkével összhangban az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.8.16.

COM(2017) 428 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács határozata

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

(a továbbiakban: az Unió)

egyrészről, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

(a továbbiakban: Svájc)

másrészről,

(a továbbiakban: a Felek),

TUDATÁBAN az éghajlatváltozás által támasztott globális kihívásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez szükséges nemzetközi erőfeszítéseknek,

TUDOMÁSUL VÉVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét és annak Kiotói jegyzőkönyvét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Svájc és az Unió közös célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentése 2020-ig és azon túl,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer jövőbeli kereskedelmi időszakaira vonatkozó felülvizsgálatok szükségessé tehetik a megállapodás felülvizsgálatát, legalább a Felek mérséklési kötelezettségvállalásai integritásának megőrzése érdekében,

FELISMERVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek hatékony eszközt jelentenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszereknek a kibocsátási egységek rendszerek közötti kereskedelmének lehetővé tétele érdekében történő összekapcsolása hozzá fog járulni egy szilárd nemzetközi szén-dioxid-piac kiépítéséhez, és tovább fogja erősíteni azon Felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit, amelyek rendszereiket összekapcsolták,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása segíthet elkerülni a CO2-kibocsátás-áthelyezés és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását, valamint biztosítani az összekapcsolt szén-dioxid-piacok rendezett működését,

TEKINTETTEL a módosított 2003/87/EK irányelvvel létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre, valamint a szén-dioxid-törvénnyel és annak rendeletével létrehozott svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerre,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein részt vesz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a megerősítés időpontjától függően az összekapcsolás várhatóan 2019. január 1-jétől vagy 2020. január 1-jétől válik működőképessé, a Svájc vagy az Unió által korábban alkalmazott alapvető kritériumok, valamint az ideiglenes alkalmazás sérelme nélkül,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásához szükség van érzékeny információkhoz való hozzáférésre, valamint azok cseréjére a Felek között, és ezért egyúttal gondoskodni kell megfelelő biztonsági intézkedésekről,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy ez a megállapodás nem érinti azon rendelkezéseket, amelyek révén a Felek meghatározzák a kibocsátáskereskedelmi rendszereik hatálya alá nem tartozó üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseiket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás nem érinti a Svájc és Franciaország közötti azon kétoldalú megállapodásokat, amelyek a két országhoz tartozó Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtér különleges státuszára vonatkoznak – melynek jogalapja a „Convention franco-suisse du 4 juillet 1949 relative à la construction et à l’exploitation de l’aéroport de Bâle-Mulhouse” –, amennyiben azok tiszteletben tartják az e megállapodásban meghatározott alapvető kritériumokat és technikai rendelkezéseket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezéseit a Svájc és az Unió között fennálló szoros kapcsolatokra és különleges kapcsolatra tekintettel alakították ki,

Üdvözölve az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodást, és felismerve, hogy az azon alapuló elszámolási kérdéseket kellő időben meg kell vizsgálni, 

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez a megállapodás összekapcsolja az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével.

2. cikk

Alapvető kritériumok

A Felek kibocsátáskereskedelmi rendszereinek (a továbbiakban: ETS) meg kell felelniük legalább az I. mellékletben meghatározott alapvető kritériumoknak.

II. FEJEZET

TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek

1.A Felek kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeinek meg kell felelniük az I. melléklet C. részében meghatározott kritériumoknak.

2.Az EU ETS és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében létre kell hozni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék európai uniós ügyleti jegyzőkönyve (EUTL) és a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék svájci kiegészítő ügyleti jegyzőkönyve (SSTL) közötti közvetlen kapcsolatot, amely lehetővé teszi a két rendszer bármelyikében kiadott kibocsátási egységek jegyzékek közötti átruházását.

3.A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolatra többek között az alábbiak vonatkoznak:

a.kezelése Svájc részéről a svájci jegyzékkezelő, az EU részéről pedig a központi tisztviselő feladata,

b.az egyes joghatóságok területén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik,

c.az ügyletek lehetővé tétele érdekében működését a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe integrált automatizált folyamatok támogatják,

d.alkalmazása oly módon történik, hogy a svájci és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék felhasználói számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen az egységes működés.

4.A svájci jegyzékkezelő, az uniós központi tisztviselő vagy a kettő együttesen – a vonatkozó svájci és európai uniós jogszabályokkal összhangban – ideiglenesen lezárhatja a jegyzékek közötti kapcsolatot a rendszer karbantartása érdekében, illetve a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatt. A Felek a lehető leghamarabb bejelentik a jegyzékek közötti kapcsolat rendszerkarbantartás, a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatti ideiglenesen lezárását, és a lehető legrövidebb időre korlátozzák az ideiglenes lezárást.

5.A Felek kellő időben és szoros együttműködés keretében fellépnek a csalás megelőzése és az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerek piaci integritásának megőrzése érdekében, a joghatóságukon belül rendelkezésre álló intézkedések alkalmazásával. Az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerek összefüggésében a svájci jegyzékkezelő, az uniós központi tisztviselő és az Európai Unió tagállamainak nemzeti tisztviselői együttműködnek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket érintő csalás, visszaélés vagy bűnözői tevékenység kockázatát, illetve hogy biztosítsák az ilyen eseményekre való válaszintézkedéseket és a jegyzékek közötti kapcsolat integritását. A jegyzékkezelő és a tisztviselők által a csalás, a visszaélés vagy a bűnözői tevékenység kockázatának kezelése érdekében elfogadott intézkedéseket a vegyes bizottság határozatával kell elfogadni.

6.A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő a vonatkozó jogszabályok prioritásainak figyelembevételével meghatározza az összekapcsolás működőképességéhez szükséges műszaki vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos közös működtetési eljárásokat. A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott közös működtetési eljárások a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

7.A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő kidolgozza a kapcsolástechnikai szabványokat (Linking Technical Standards – LTS), amelyek az SSTL és az EUTL közötti stabil és biztonságos kapcsolat létrehozásának részletes követelményeit tartalmazó II. mellékletben foglalt elveken alapulnak. A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott kapcsolástechnikai szabványok a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

8.A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat alkalmazásából és működtetéséből eredő, állásfoglalást igénylő kérdések megoldása a svájci jegyzékkezelővel és az uniós központi tisztviselővel kellő időben folytatott konzultáció útján és a meghatározott közös működtetési eljárásokkal összhangban történik.

4. cikk

Kibocsátási egységek és elszámolás

1.Az egyik Fél kibocsátáskereskedelmi rendszerében a megfelelés érdekében felhasználható kibocsátási egységeket a másik Fél kibocsátáskereskedelmi rendszerében is el kell ismerni a megfelelés tekintetében.

A kibocsátási egység egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonna-egyenérték kibocsátására való jogosultság, amelyet az EU ETS vagy a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében adtak ki, és amely az EU ETS vagy a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer követelményeinek teljesítésére érvényes.

2.Az egyes kibocsátási egységeknek az egyik rendszerben való használatára vonatkozó meglévő korlátozások a másik rendszerben is alkalmazhatók.

3.Annak a kibocsátáskereskedelmi rendszernek, amelyben egy adott kibocsátási egységet kiadtak, a jegyzékkezelők/tisztviselők és a számlatulajdonosok számára azonosíthatónak kell lennie legalább a kibocsátási egység sorszámának országkódja alapján.

4.A Felek legalább évente tájékoztatják egymást a másik rendszerben kiadott kibocsátási egységek teljes állományáról és a másik rendszerben kiadott azon kibocsátási egységek számáról, amelyeket megfelelés érdekében átadtak vagy önkéntesen töröltettek.

5.A Felek az UNFCCC által jóváhagyott elvekkel és – hatálybalépésüket követően – elszámolási szabályokkal összhangban számolnak el a kibocsátási egységek nettó forgalmával. Ezt a mechanizmust e megállapodásnak a vegyes bizottság által hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg.

6.A Kiotói jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának hatálybalépését követően a Felek közösen meghatározott időközönként, illetve a megállapodás 16. cikk szerinti megszüntetése esetén elegendő számú, a Kiotói jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára érvényes kibocsátható mennyiségi egységet ruháznak át vagy szereznek be a kibocsátási egységek Felek közötti nettó forgalmával való elszámoláshoz abban a mértékben, amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységeket ETS-üzemeltetők adták át a megfelelés érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységek a Kiotói jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt kibocsátásokat képviselnek. Az ilyen ügyletekre vonatkozó mechanizmust az e megállapodásnak a vegyes bizottság által a Kiotói jegyzőkönyv módosításának hatálybalépését követően hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg. A melléklet tartalmazza továbbá a kibocsátható mennyiségi egységek első nemzetközi átruházásából származó nyereségrész kezelésére vonatkozó megállapodást. 

5. cikk

Árverés

1.A kibocsátási egységeket a Felek kizárólag árverés útján értékesítik.

2.A kibocsátási egységek árverése keretében mindkét kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó üzemeltetők jogosultak ajánlatot tenni. A kibocsátási egységek árveréséhez való hozzáférést megkülönböztetéstől mentes módon mindkét kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó üzemeltetők számára biztosítani kell. Az árverések integritásának biztosítása érdekében a részvételi jogosultság csak olyan egyéb résztvevőkre terjeszthető ki, akik valamely Fél jogrendszerének hatálya alá tartoznak, vagy akik külön engedéllyel rendelkeznek az árveréseken való részvételre.

3.Az árveréseket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, az I. melléklet D. részében ismertetett kritériumok alapján kell lebonyolítani.

III. FEJEZET

LÉGI KÖZLEKEDÉS

6. cikk

A légiközlekedési tevékenységek felvétele

A légiközlekedési tevékenységekre a Felek az I. melléklet B. részében meghatározott alapvető kritériumok alapján terjesztik ki kibocsátáskereskedelmi rendszerüket. A légiközlekedési tevékenységeknek a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvétele során az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréivel megegyező elveket kell követni, különös tekintettel a lefedettségre, a felső határértékre és a kiosztási szabályokra.

7. cikk

A megállapodás felülvizsgálata a légiközlekedési tevékenységeket érintő változások esetén

1.Abban az esetben, ha a légi közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek tekintetében változások történnek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében, a vegyes bizottság az 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja a vonatkozó I. melléklet B. részét.

2.A vegyes bizottság 2018 végéig mindenképp összeül, hogy a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kört érintik.

IV. FEJEZET

ÉRZÉKENY INFORMÁCIÓK ÉS BIZTONSÁG

8. cikk

Érzékeny információk

1.Az „érzékeny információk” olyan, akár szóbeli, vizuális, elektronikus vagy papíralapú formában lévő információk vagy anyagok – ideértve a berendezéseket és a technológiákat is –, amelyeket a Felek e megállapodással kapcsolatban egymás rendelkezésére bocsátottak vagy egymással kicseréltek, és amelyek i. jogosulatlan kiszolgáltatása kisebb vagy nagyobb mértékű kárt okozhat Svájc, az Unió, illetve az Unió egy vagy több tagállama számára; ii. valamely Fél biztonsági érdekeivel összhangban védelemre szorulnak a jogosulatlan kiszolgáltatással szemben; valamint iii. amelyeket valamelyik Fél „érzékeny” jelöléssel látott el.

2.A Felek vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek sérelme nélkül a Felek a II., III. és IV. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek, érzékenységi szinteknek és kezelési utasításoknak megfelelően gondoskodnak az érzékeny információk védelméről, különösen a jogosulatlan kiszolgáltatással vagy az integritás elvesztésével szemben. A „kezelés” magában foglalja az érzékeny információk vagy az azokban foglalt bármely információ előállítását, feldolgozását, tárolását, továbbítását és megsemmisítését.

9. cikk

Érzékenységi szintek

1.Mindkét Fél kizárólagos felelősséggel tartozik az általa kiadott érzékeny információk jelöléséért, valamint az érzékenységi szint csökkentéséért és az érzékeny minősítés megszüntetéséért. Amennyiben a Felek együttesen adnak ki érzékeny információkat, megállapodnak azok jelöléséről és érzékenységi szintjéről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről és az érzékeny minősítés megszüntetéséről.

2.Az érzékeny információkat a következő jelöléssel kell ellátni a III. mellékletben felsorolt érzékenységi szinteknek megfelelően: „ETS CRITICAL” (ETS kritikus jelentőségű információ), „ETS SENSITIVE” (ETS érzékeny információ) vagy „ETS LIMITED” (ETS korlátozott hozzáférésű információ).

3.Az érzékeny információt kiadó Fél csökkenti az érzékenységi szintet, amint az információ már nem igényel magasabb szintű védelmet, vagy megszünteti az érzékeny minősítést, amint az információ már nem igényel védelmet a jogosulatlan kiszolgáltatással vagy az integritás elvesztésével szemben.

4.Az információt kiadó Fél tájékoztatja a fogadó Felet minden új érzékeny információról és az ahhoz kapcsolódó érzékenységi szintről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről vagy az érzékeny minősítés megszüntetéséről.

5.A Felek közös jegyzéket hoznak létre és tartanak fent az érzékeny információkról.

V. FEJEZET

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK

10. cikk

Jogszabályi változások

1.Ez a megállapodás nem érinti a Felek jogát az e megállapodást érintő jogszabályok módosítására vagy elfogadására, ideértve a szigorúbb védintézkedések elfogadásához való jogot is.

2.A Felek írásban, kellő időben értesítik egymást, amennyiben e megállapodás szempontjából fontos jogszabályi változást készítenek elő. E célból a vegyes bizottság rendszeres tájékoztatási és konzultációs eljárást hoz létre.

3.A (2) bekezdés szerinti értesítést követően bármelyik Fél kérheti a tárgyban a 13. cikk (4) bekezdése szerinti vegyes bizottságon belüli eszmecserét, különösen annak értékelése céljából, hogy a jogszabály közvetlenül érintené-e az I. mellékletben meghatározott kritériumokat.

4.Amennyiben az egyik Fél e megállapodás szempontjából fontos jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatot fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek)nek.

5.Amennyiben az egyik Fél e megállapodás szempontjából fontos jogalkotási aktust fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek)nek.

6.Amennyiben a vegyes bizottság arra a következtetésre jut, hogy a jogszabály közvetlenül érinti az I. mellékletben meghatározott kritériumokat, határozatot hoz az I. melléklet vonatkozó részének megfelelő módosításáról. A szóban forgó határozatot a jogszabály vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő hat hónapon belül kell meghozni.

7.Amennyiben az I. melléklet módosításáról szóló határozat a (6) bekezdésben említett határidőn belül nem érhető el, a vegyes bizottság a felkérést követő nyolc hónapon belül megvizsgál minden további lehetőséget a megállapodás megfelelő működésének fenntartására, és meghozza az ehhez szükséges határozatokat.

11. cikk

Koordináció

1.A Felek összehangolják tevékenységeiket az e megállapodás szempontjából fontos területeken, és különösen a mellékletekben meghatározott kritériumokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsák a megállapodás megfelelő végrehajtását és a Felek kibocsátáskereskedelmi rendszereinek folyamatos integritását, valamint hogy elkerüljék a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt kibocsátáskereskedelmi rendszerek közötti indokolatlan versenytorzulást.

2.Ez a koordináció különösen az információk formális és informális cseréjén vagy rendelkezésre bocsátásán, valamint a Felek kérésére a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációkon keresztül valósul meg.

VI. FEJEZET

VEGYES BIZOTTSÁG

12. cikk

A vegyes bizottság összetétele és működése

1.Létrejön a Felek képviselőiből álló vegyes bizottság.

2.Bármelyik fél kérheti ülés összehívását, a vegyes bizottság ilyen irányú kérést követően harminc napon belül összeül.

3.A vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a Felekre nézve, amelyek meghozzák az azok végrehajtásának és alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

4.A vegyes bizottság létrehozza saját eljárási szabályzatát. A vegyes bizottság által hozott határozatokat mindkét Fél elfogadja.

5. A vegyes bizottság határozhat bármely olyan albizottság vagy munkacsoport felállításáról, amely segítheti munkáját.

13. cikk

A vegyes bizottság összetétele

1.A megállapodás alkalmazásának és megfelelő végrehajtásának biztosításáért a vegyes bizottság felel.

2.A vegyes bizottság határozhat új melléklet elfogadásáról vagy e megállapodás meglévő mellékleteinek módosításáról.

3.A vegyes bizottság megvitatja a valamely Fél által tett, e megállapodás cikkeinek módosítására irányuló javaslatokat. Amennyiben a vegyes bizottság egyetért a javaslattal, a Felek elé terjeszti azt, hogy belső eljárásaiknak megfelelően elfogadják.

4.A 10. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján a vegyes bizottság eszmecserét folytat a javasolt jogszabályokról, különösen arról, hogy az adott jogszabály eredményezheti-e azt, hogy az érintett Fél kibocsátáskereskedelmi rendszere a továbbiakban nem felel meg a mellékletekben meghatározott kritériumoknak.

5.A megállapodásnak a 15. cikk szerinti felfüggesztése esetén és a 16. cikk szerinti megszüntetését megelőzően a vegyes bizottság eszmecserét tart, és megkísérel egyetértésre jutni a felfüggesztéstől való elállásról vagy a megszüntetés megelőzéséről.

6.A vegyes bizottság a 14. cikkel összhangban a Felek által elé terjesztett viták rendezésére törekszik.

7.A vegyes bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja a megállapodást, figyelembe véve a bármelyik kibocsátáskereskedelmi rendszerben bekövetkezett jelentős fejleményeket – ideértve a piacfelügyelettel és az új kereskedelmi időszakok kezdetével kapcsolatosakat is – különösen annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolás ne ássa alá sem a Felek saját kibocsátás-csökkentési céljait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését.

8.A vegyes bizottság feladatai az e megállapodásban előirányzott feladatokra korlátozódnak.

VII. FEJEZET

VITARENDEZÉS

14. cikk

Vitarendezés

1.A Felek a megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik.

2.Amennyiben a vegyes bizottságnak az ügy előterjesztését követő hat hónapon belül nem sikerül rendeznie a vitát, azt bármelyik Fél kérésére az Állandó Döntőbíróság elé terjesztik az Állandó Döntőbíróság 2012. évi szabályzatával összhangban történő vitarendezésre.

3.A vitarendezési mechanizmus a megállapodás felfüggesztését vagy megszüntetését követően továbbra is alkalmazandó az (1) bekezdés szerinti azon viták esetében, amelyek a megállapodás alkalmazása során merültek fel.

VIII. FEJEZET

FELFÜGGESZTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS

15. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése

1.A 16. cikk sérelme nélkül a Felek a következő körülmények fennállása esetén felfüggeszthetik e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását:

a.amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél részben vagy egészben nem teljesíti az e megállapodás 2. cikkében, 3. cikke (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdésében, 6. cikkében, 8. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (4) és (5) bekezdésében, valamint 18. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket;

b.amennyiben az egyik Fél írásban értesítést kap a másik Féltől arról a szándékáról, hogy kibocsátáskereskedelmi rendszerét egy harmadik fél kibocsátáskereskedelmi rendszerével kívánja összekapcsolni;

c.amennyiben az egyik Fél írásban értesítést kap a másik Féltől a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról.

2.A Felek írásban értesítik egymást a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztésére vonatkozó határozatukról és a felfüggesztés indokolásáról. A határozatot a másik Fél értesítését követően haladéktalanul közzé kell tenni.

3.A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztése átmeneti jellegű. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés a vitának a 14. cikk szerinti rendezésével ér véget. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés időtartama 3 hónap. A felfüggesztést kezdeményező Fél határozhat a felfüggesztés időtartamának lerövidítéséről vagy meghosszabbításáról.

4.A felfüggesztés ideje alatt a kibocsátási egységek nem adhatók át a származási rendszerüktől eltérő kibocsátáskereskedelmi rendszerben való megfelelés céljából. Minden más ügylet továbbra is lehetséges.

5.Amennyiben egy jogalkotási javaslat előterjesztésének időpontjától a 10. cikk (6) bekezdésében meghatározott határidőig nem kértek a 10. cikk (3) bekezdése szerinti eszmecserét a vegyes bizottságban, vagy amennyiben sor került ilyen eszmecserére, és a vegyes bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabály nem érinti közvetlenül a kritériumokat, az egyik Fél nem függesztheti fel a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazását azzal az indokkal, hogy a másik Fél már nem tesz eleget az I. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

16. cikk

Megszüntetés

1.Az egyik Fél bármikor felmondhatja a megállapodást az erről szóló határozatáról a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően a másik Fél részére írásban küldött értesítés útján. A megszüntetés hat hónappal a másik Fél értesítését követően lép hatályba. A határozatot a másik Fél értesítését követően közzé kell tenni.

2.Amennyiben valamelyik Fél kibocsátáskereskedelmi rendszerét nem hosszabbítják meg vagy megszüntetik, a szóban forgó kibocsátáskereskedelmi rendszer működésének utolsó napján a megállapodás automatikusan megszűnik.

3.Megszüntetés esetén a Felek megállapodnak a közöttük addig megosztott információk – kivéve az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben tárolt adatok – további felhasználásáról és tárolásáról. Amennyiben nem születik megállapodás, a Felek bármelyike jogosult kérni a megosztott információk törlését.

IX. FEJEZET

   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Végrehajtás

1.A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést az e megállapodásból, valamint a vegyes bizottság határozataiból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében.

2.A Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

18. cikk

Összekapcsolás harmadik felekkel

1.E megállapodás részes Felei tárgyalásokat folytathatnak harmadik felekkel kibocsátáskereskedelmi rendszereik összekapcsolása céljából.

2.Amennyiben az e megállapodásban részes Felek valamelyike tárgyalásokat folytat egy harmadik féllel kibocsátáskereskedelmi rendszereik összekapcsolása céljából, erről értesíti a másik Felet, és rendszeresen naprakész információkkal látja el a tárgyalások menetéről.

3.Mielőtt megtörténik az e megállapodás valamely részes Fele és egy harmadik fél kibocsátáskereskedelmi rendszerének összekapcsolása, a megállapodás másik részes Fele dönt arról, hogy elfogadja-e a másik összekapcsolási megállapodást, vagy megszünteti e megállapodást. Ha elfogadja a másik összekapcsolási megállapodást, a 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése megszűnik.

4.Harmadik féllel való összekapcsolás esetén e megállapodás rendelkezései felülvizsgálhatók.

19. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.

20. cikk

Nyelvek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

21. cikk

Megerősítés és hatálybalépés

1.E megállapodás határozatlan időre jön létre, azonban a 16. cikkel összhangban megszüntethető.

2.Ezt a megállapodást a Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

3.A Felek csak akkor erősítik meg a megállapodást vagy cserélik ki megerősítő okirataikat, ha az e megállapodásban meghatározott összekapcsolás valamennyi feltételét teljesítettnek tekintik.

4.Ez a megállapodás a megerősítő okiratoknak a Felek általi cseréjét követő január 1-jén lép hatályba. 

5.A 4. cikk (6) bekezdésének hatálybalépése a Kiotói Jegyzőkönyvnek a felek 8. konferenciáján elfogadott dohai módosításának (1/CMP.8 határozat, második kötelezettségvállalási időszak) mindkét Fél általi megerősítésétől és mindkét Fél tekintetében történő hatálybalépésétől függ.

22. cikk

Ideiglenes alkalmazás

A megállapodás hatálybalépése előtt annak 11–13. cikke a megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazandó.

Kelt ... -ban/ben, ... -án/én.

a Svájci Államszövetség részéről:            Az Európai Unió részéről:

I. melléklet

Alapvető kritériumok

A.A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok

B.A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok

C.A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok

Az egyes Felek kibocsátáskereskedelmi rendszerének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyek megfelelnek a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak.

A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok:

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a felek a következő biztonsági mechanizmusokat hajtják végre:

A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:

A számlák nyitása tekintetében a következő alapvető kritériumokat kell betartani:

D.Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok

A kibocsátási egységeknek a Felek kibocsátáskereskedelmi rendszerében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ennek megfelelően kell végezniük az árveréseket.

II. melléklet

Kapcsolástechnikai szabványok

A kapcsolástechnikai szabványok (Linking Technical Standards – LTS) a következőket határozzák meg:

·a kommunikációs kapcsolat architektúrája;

·az adatátvitel biztonsága;

·a funkciók listája (tranzakciók, egyeztetés stb.);

·a webszolgáltatások meghatározása;

·az adatnaplózási követelmények;

·az operatív intézkedések (telefonos ügyfélszolgálat, támogatás);

·a kommunikáció-aktiválási terv és a tesztelési eljárás;

·a biztonsági tesztelési eljárás.

Az LTS-ek meghatározzák, hogy a jegyzékkezelőknek/tisztviselőknek észszerű lépéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az SSTL és az EUTL, valamint a kapcsolat a hét minden napján napi 24 órában működjön, továbbá hogy az SSTL, az EUTL és a kapcsolat működésének megszakításai a minimumra korlátozódjanak.

Az LTS-ek meghatározzák, hogy a svájci kiegészítő ügyleti jegyzőkönyv (SSTL) és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) közötti kommunikáció SOAP (egyszerű objektumelérési protokoll) üzeneteknek a következő technológiákon 1 alapuló biztonságos cseréjéből áll:

·SOAP-ot használó webszolgáltatások;

·hardver-alapú virtuális magánhálózat (VPN);

·XML (bővíthető jelölőnyelv);

·digitális aláírás; és

·hálózati idő protokoll (Network Time Protocol).

Az LTS-ek további biztonsági követelményeket határoznak meg a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az EUTL számára, amelyeket egy „biztonságkezelési tervben” kell dokumentálni. Az LTS-ek különösen a következőket határozzák meg:

·Ha felmerül a gyanú, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék vagy az EUTL biztonsága veszélybe került, a Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, és felfüggesztik az SSTL és az EUTL közötti kapcsolatot.

·A biztonsági szabályok megsértése esetén a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információt haladéktalanul megosztják egymással. Amennyiben a technikai részletek rendelkezésre állnak, az eseményt (dátum, ok, hatás, megoldások) bemutató jelentést a biztonság megsértését követő 24 órán belül meg kell osztani a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő között.

Az LTS-rendszerben előírt biztonsági tesztelési eljárást az SSTL és az EUTL közötti kommunikációs kapcsolat létrehozása, illetve az SSTL vagy az EUTL új változatának vagy kiadásának esedékessége előtt el kell végezni.

Az LTS-ek két tesztelési környezetet biztosítanak a gyártási környezet mellett: a projektgazda környezetet és az elfogadási környezetet.

A Felek a svájci jegyzékkezelőn és az uniós központi tisztviselőn keresztül bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy rendszereik független biztonsági értékelését az LTS-ek biztonsági követelményeivel összhangban az elmúlt 12 hónapban elvégezték. Az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően a szoftver minden jelentősebb új kiadásán biztonsági tesztelést és különösen behatolási tesztelést kell végezni. A szoftverfejlesztő vagy a szoftverfejlesztő alvállalkozója nem végezheti el a behatolási tesztelést.

III. melléklet

Érzékenységi szintek és kezelési utasítások

A Felek megegyeznek abban, hogy a megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítása céljából a következő érzékenységi szinteket alkalmazzák:

·ETS limited (ETS korlátozott hozzáférésű információ)

·ETS Sensitive (ETS érzékeny információ)

·ETS Critical (ETS kritikus jelentőségű információ)

Az „ETS Critical” jelzéssel ellátott információ érzékenyebb, mint az „ETS Sensitive” jelölésű, amely ugyanakkor érzékenyebb, mint az „ETS limited” jelölésű.

A Felek megállapodnak abban, hogy az EU jelenlegi ETS-en belüli információosztályozási politikája, valamint a svájci adatvédelmi rendelet és szövetségi adatvédelmi törvény alapján kidolgozzák a kezelési utasításokat. A kezelési utasításokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottsághoz. A jóváhagyást követően az összes információt az említett kezelési utasításoknak megfelelően, az adott érzékenységi szint figyelembevételével kell kezelni.

A Felek eltérő szintű értékelése esetén a magasabb szintet kell alkalmazni.

A Felek jogszabályait az ETS érzékenységi szintek figyelembevételével ki kell egészíteni a fentiekkel egyenértékű alapvető biztonsági követelményekkel a következő adatkezelési lépésekre:

·A dokumentum létrehozása

oForrások

oÉrzékenységi szint

·Tárolás

oElektronikus dokumentum a hálózaton

oElektronikus dokumentum a helyi környezetben

oFizikai dokumentum

·Elektronikus továbbítás

oTelefon és mobiltelefon

oFax

oE-mail

oAdattovábbítás

·Fizikai továbbítás

oSzóbeli közlés

oSzemélyes átadás

oPostai rendszer

·Felhasználás

oFeldolgozás informatikai alkalmazásokkal

oNyomtatás

oMásolás

oEltávolítás az állandó helyszínről

·Információkezelés

oA besorolás és a címzettek rendszeres értékelése

oArchiválás

oTörlés és megsemmisítés

IV. melléklet

Az ETS érzékenységi szintek meghatározása

A.1. A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A titkosság a következőt jelenti: az adatok, illetve az információs rendszer egészének vagy egy részének (például algoritmusok, programok és dokumentáció) bizalmas jellege, amelyhez csak felhatalmazott személyek, szervek és eljárások révén lehet hozzáférni.

Az integritás a következőt jelenti: annak garantálása, hogy az információs rendszert és a feldolgozott adatokat csak szándékos és jogszerű intézkedés révén lehessen módosítani, valamint hogy a rendszer pontosan és teljes mértékben a várt eredményt érje el.

Minden érzékenynek minősített ETS-információ esetében a titkosság (illetve az integritás) fogalmát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy milyen potenciális hatást gyakorolna az üzletmenetre az adott információ kiszolgáltatása (illetve nem szándékos módosítása, részleges vagy teljes megsemmisülése).

Mindkét biztonsági szempont – a titkosság és az integritás – szintjének meghatározása az A.2. szakaszban megadott meghatározások alapján történik, majd az A.3. szakaszban megadott táblázat segítségével kerül sor az információk globális érzékenységi szintjének értékelésére.

A.2. A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A.2.1. - Az „alacsony” szint meghatározása

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő kiszolgáltatása és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára olyan mérsékelt kárt okozna, amely valószínűleg:

–mérsékelten érintené a politikai és diplomáciai kapcsolatokat;

–helyi szinten negatívan alakítaná a Felek vagy más intézmények imázsát vagy jó hírnevét;

–magánszemélyeknek kellemetlenséget okozna;

–befolyásolná a személyzet morálját/termelékenységét;

–korlátozott mértékben magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

–mérsékelten érintené a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

–mérsékelten érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.2. - A „közepes” szint meghatározása

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő kiszolgáltatása és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára olyan kárt okozna, amely valószínűleg:

–kellemetlenséget okozna a politikai és diplomáciai kapcsolatokban;

–kárt okozna a Felek vagy más intézmények imázsában vagy jó hírnévében;

–magánszemélyeknek nehézségeket okozna;

–a személyzet moráljának vagy termelékenységének ebből következő csökkenését okozná;

–kellemetlenséget okozna a Felek vagy más intézmények számára a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

–magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

–befolyásolná a bűncselekmények nyomozását;

–megsértené az információk titkosságára vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelezettségeket;

–érintené a Felek szakpolitikáinak kidolgozását vagy működését;

–érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.3. - A „magas” szint meghatározása

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerre vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő kiszolgáltatása és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára olyan katasztrofális és/vagy elfogadhatatlan kárt okozna, amely valószínűleg:

—ártana a diplomáciai kapcsolatoknak;

—magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozna;

—megnehezítené a Felek vagy más részt vevő erők operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását;

—magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—megsértené a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett megfelelő kötelezettségvállalásokat;

—megsértené az információk kiszolgáltatására vonatkozó törvényi korlátozásokat;

—bűncselekmények nyomozását akadályozná vagy azok elkövetését megkönnyítené;

—hátrányos helyzetbe hozná a Feleket a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

—hátráltatná a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

—veszélyeztetné a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.3. – Az ETS-információk érzékenységi szintjének értékelése

A titkosság és az integritás szintjének az előző szakasz szerinti meghatározása alapján az információk érzékenységi szintjének értékelése a következő táblázat segítségével történik:

* A lehetséges eltéréseket eseti alapon kell értékelni.

(1)

E technológiákat jelenleg az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, valamint a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv közötti kapcsolat létrehozására használják.