EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52016IR5114
Opinion of the European Committee of the Regions — Copyright in the Digital Single Market
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szerzői jog a digitális egységes piacon
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szerzői jog a digitális egységes piacon
HL C 207., 2017.6.30, p. 80–86
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
30.6.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 207/80 |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Szerzői jog a digitális egységes piacon
(2017/C 207/14)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
1. módosítás
Irányelvjavaslat
(13) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Nem szükséges a jogosultaknak ellenszolgáltatást nyújtani az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételen alapuló felhasználásért, mivel a kivétel jellegére és hatályára tekintettel várhatóan csak elenyésző kár éri őket . |
A tagállamok ellenszolgáltatást nyújthatnak a jogosultaknak az ezen irányelvben bevezetett szöveg- és adatbányászati kivételen alapuló felhasználásért, mivel a jogosultakat érő kár – még ha a kivétel jellegére és hatályára tekintettel elenyésző is – mindenképpen kézzelfogható előnyt jelent a kivétel kedvezményezettjei számára . |
Indokolás
A (10) preambulumbekezdésben az Európai Bizottság a kedvezményezettek között említi azokat a kutatóhelyeket is, amelyek „köz-magán társulást hoznak létre”. Ebből az következik, hogy a kivételnek köszönhetően a magánszektor közvetett előnyben részesülhet. Ezért fontos, hogy az Európai Bizottság ne zárjon ki egy nyitottabb megközelítést az ellenszolgáltatás kérdésében.
2. módosítás
Irányelvjavaslat
(24) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából fontos a szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. Ez a rendszer a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat , valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztását és kifizetését foglalja magában . További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
Ezen engedélyezési mechanizmusok szempontjából és a jogosult felek érdekében elengedhetetlen egy szigorú és megfelelően működő közös jogkezelési rendszer. Ennek a rendszernek az alapját a 2014/26/EU irányelvnek megfelelően különösen a felelősségteljes kormányzásra, az átláthatóságra és a jelentéstételre vonatkozó szabályok kell hogy képezzék , valamint az egyes jogosultaknak járó összegek rendszeres, gondos és pontos elosztása és kifizetése, az erre a célra rendelkezésre álló technológiai vívmányok felhasználásával . További megfelelő védintézkedéseket is biztosítani kell minden jogosult számára, akiknek lehetőséget kell adni arra, hogy az említett mechanizmusok műveikre és egyéb teljesítményeikre való alkalmazását kizárják. Az e mechanizmusokhoz kapcsolódó feltételek nem érinthetik a mechanizmusok gyakorlati jelentőségét a kulturális örökséget ápoló intézmények számára. |
Indokolás
Az Európai Bizottság kiemeli a közös jogkezelő szervezetek kulcsszerepét, de kifejezetten ösztönözni kellene az ilyen szervezetek ambiciózusabb korszerűsítését is. Úgy véljük ugyanis, hogy a technológiai vívmányok – ha a jogkezelő szervezetek átveszik és teljes körűen kifejlesztik őket – előmozdítanák elsősorban az engedélyezésre, valamint a jogdíjak gyűjtésére és szétosztására vonatkozó jelenlegi eljárásokat, következésképpen pedig a tagok jólétét.
3. módosítás
Irányelvjavaslat
(38) preambulumbekezdés
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével. Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
Ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a felhasználók által feltöltött, szerzői joggal védett műveket és egyéb teljesítményeket tárolnak és tesznek nyilvánosan hozzáférhetővé, és tevékenységük túlmutat a fizikai létesítmények puszta biztosításán és a nyilvánossághoz közvetítésen, akkor kötelesek engedélyezési megállapodást kötni a jogosultakkal, feltéve, ha jogosultak a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 14. cikkében biztosított, felelősség alóli mentességre. A 14. cikk rendelkezéseit illetően ellenőrizni kell, hogy a szolgáltató aktív szerepet játszik-e, tehát a feltöltött művek és egyéb teljesítmények megjelenítését optimalizálja, vagy azokat reklámozza-e, függetlenül az ehhez alkalmazott módszerektől. A felhasználók által feltöltött nagyszámú, szerzői joggal védett művet és egyéb teljesítményt zároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak az engedélyezési szerződések működése érdekében meg kell tenniük a megfelelő és arányos intézkedéseket a művek és egyéb teljesítmények védelmének biztosítására, például hatékony technológiák bevezetésével , melyekkel az értéket méltányosan fel lehet osztani a jogosultak között . Ez a kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók jogosultak a 2000/31/EK irányelv 14. cikke szerinti, felelősség alóli kivételre. |
Indokolás
A 13. cikk (3) bekezdésében az Európai Bizottság helyesen utal annak jelentőségére, hogy dolgozzunk ki módszereket a tartalmak felismerésére.
Ezzel szorosan összefügg a felismert művek által teremtett érték jogosultak számára történő felosztásának kérdése. Úgy véljük, hogy a két pont ((38) preambulumbekezdés és 13. cikk (3) bekezdés) közötti nagyobb koherencia érdekében a szövegben külön meg kell említeni ezt a szempontot, mivel a művek puszta felismerése csak az első szakaszt jelenti az értékteremtési láncban.
4. módosítás
Irányelvjavaslat
3. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
(1) A tagállamok kivételt biztosítanak a 2001/29/EK irányelv 2. cikkében, a 96/9/EK irányelv 5. cikkének a) pontjában és 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogok alól azoknak a kutatóhelyeknek, amelyek a számukra tudományos kutatás céljából jogszerűen hozzáférhető műveken vagy egyéb teljesítményeken végzendő szöveg- és adatbányászathoz többszörözést és tartalomkimásolást hajtanak végre. |
|
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel ellentétes szerződéses rendelkezés érvényesíthetetlen. |
|
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának és sértetlenségének megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(3) A jogosultak a műveket vagy egyéb teljesítményeket tároló hálózatok vagy adatbázisok biztonságának – az adatok sérthetetlensége, hozzáférhetősége és bizalmas jellege tekintetében történő – megőrzése érdekében intézkedéseket tehetnek. Ezen intézkedések nem léphetik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan. |
(4) A tagállamok arra ösztönzik a jogosultakat és a kutatóhelyeket, hogy közösen fogadjanak el bevált módszereket a (3) bekezdésben említett intézkedések alkalmazására vonatkozóan , köztük olyanokat, melyekkel az értéket méltányosan fel lehet osztani a jogosultak között . |
Indokolás
Az információk biztonságának klasszikus modellje három célt határoz meg. Ezek a bizalmas jelleg, a sérthetetlenség és a hozzáférhetőség. Minden egyes célkitűzés az adatvédelem egy-egy különböző oldalára irányul. Itt az Európai Bizottságnak pontosabban meg kellene határoznia egy konkrét célt, ami nem más, mint olyan intézkedések ösztönzése, amelyekkel a generált érték tekintetében meg lehet szüntetni a különbséget a szolgáltatók és az értékesített művek jogosultjai között.
5. módosítás
Irányelvjavaslat
10. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Tárgyalási mechanizmus |
Tárgyalási mechanizmus |
|
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha a jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. Ez a szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodások megkötését. |
A tagállamok biztosítják, hogy az audiovizuális alkotások online videotékákban történő hozzáférhetővé tételéről megállapodást kötni szándékozó felek megfelelő tapasztalattal rendelkező, független szerv segítségét vehessék igénybe, ha az audiovizuális jogok engedélyezésével kapcsolatosan nehézségekbe ütköznek. Ez a szerv segítséget nyújt a tárgyalás során, és előmozdítja a megállapodások megkötését. |
|
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szervről. |
A tagállamok legkésőbb [a 21. cikk (1) bekezdésében említett dátum]-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szervről. |
Indokolás
Az eredeti cikket félre lehet értelmezni, ha nem pontosítja, hogy csupán az audiovizuális jogokról van szó, és nem például az audiovizuális alkotások közé tartozó zeneművek jogáról. Kiegészítésünk eloszlatja ezt a kétértelműséget.
6. módosítás
Irányelvjavaslat
13. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük. A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
(1) A felhasználók által feltöltött nagyszámú művet és egyéb teljesítményt tároló és nyilvánosan hozzáférhetővé tevő, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók a jogosultakkal együttműködve olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel biztosítható a jogosultakkal a műveik vagy egyéb teljesítményük felhasználására kötött megállapodások működése, és elkerülhető a szolgáltatókkal folytatott együttműködés keretében a jogosultak által megjelölt művek és egyéb teljesítmények szolgáltatásokon keresztüli elérhetővé tétele. Ezeknek az intézkedéseknek – például a hatékony tartalomfelismerő technológiák használatának – megfelelőnek és arányosnak kell lenniük , és lehetővé kell tenniük az érték méltányos felosztását a jogosultak között . A szolgáltatók megfelelően tájékoztatják a jogosultakat az intézkedések működéséről és bevezetéséről, valamint adott esetben megfelelő jelentést kell tenniük a művek és egyéb teljesítmények felismeréséről és használatáról. |
Indokolás
A 13. cikk (3) bekezdésében az Európai Bizottság helyesen utal annak jelentőségére, hogy dolgozzunk ki módszereket a tartalmak felismerésére.
Ezzel szorosan összefügg a felismert művek által teremtett érték jogosultak számára történő felosztásának kérdése. Úgy véljük, hogy a két pont (13. cikk (1) és (3) bekezdés) közötti nagyobb koherencia érdekében a szövegben külön meg kell említeni ezt a szempontot, mivel a művek puszta felismerése csak az első szakaszt jelenti az értékteremtési láncban.
7. módosítás
Irányelvjavaslat
14. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – rendszeresen és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők, illetve az előadóművészek műveik, illetve előadásaik hasznosításáról – különösen a hasznosítás módjáról, a keletkezett bevételről és a fizetendő javadalmazásról – évente legalább egy alkalommal és az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve a kellő időben megfelelő és kielégítő tájékoztatást kapjanak azoktól, akikre jogaikat átruházták vagy akik számára azokat engedélyezték. |
|
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek arányosnak és hatékonynak kell lennie, és megfelelő szintű átláthatóságot kell biztosítania minden ágazatban. Azokban az esetekben viszont, amikor a kötelezettségből eredő adminisztratív teher aránytalanul nagy lenne a mű, illetve az előadás hasznosításából származó bevételhez képest, a tagállamok kiigazíthatják az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget, feltéve hogy a kötelezettség hatékony marad, és megfelelő szintű átláthatóságot biztosít. |
|
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős. |
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem alkalmazandó, ha a szerző, illetve az előadóművész teljes műhöz, illetve előadáshoz való hozzájárulása nem jelentős. |
Indokolás
A „rendszeresen” kifejezés, ahogy azt az (1) bekezdésben olvashatjuk, félreértéshez vezethet. Az ágazatbeli módszerek ismeretében a 12 hónapos időszak tűnik megfelelőnek, ami nem zárja ki, hogy ennél rövidebb időszakok is lehetnek kívánatosak és jobbára megvalósíthatóak.
8. módosítás
Irányelvjavaslat
15. cikk
|
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
|
Szerződéskiigazítási mechanizmus |
Szerződéskiigazítási mechanizmus |
|
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. |
A tagállamok biztosítják, hogy a szerzők és az előadóművészek jogosultak legyenek további megfelelő javadalmazást kérni attól a féltől, akivel a jogok hasznosításáról szerződést kötöttek, amennyiben az eredetileg kialkudott javadalmazás aránytalanul alacsony a művek vagy előadások hasznosításából származó bevételekhez és előnyhöz képest. Egy ilyen mechanizmusnak garantálnia kell a méltányos díjazást, figyelembe véve a különböző ágazatok sajátosságait. |
Indokolás
Fennáll a veszélye annak, hogy ez a mechanizmus jogbizonytalanságot teremthet, amennyiben egységesen alkalmazzák a kreatív ipar minden ágazatára, ahogy arra az Európai Bizottság a (42) preambulumbekezdésben is utal.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Bevezető megjegyzések
|
1. |
megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét és potenciálját a polgároknak nyújtott digitális szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra létrehozása és kezelése terén, gyakran egy határokon átnyúló vagy régiók közötti együttműködés keretében, azzal a céllal, hogy felszámolják az online tevékenységek akadályait; |
|
2. |
üdvözli az elektronikus kommunikáció belső piacára vonatkozó javaslatokat egyfelől olyan eljárásokra, amelyek fel tudják gyorsítani az összes gazdasági ágazat dinamikus és fenntartható növekedését és új munkahelyeket tudnak teremteni, másfelől pedig olyanokra, amelyek célja a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályok garantált naprakésszé tétele a digitális forradalomnak és a fogyasztói magatartások változásának alapján; |
|
3. |
támogatja olyan intézkedések kidolgozását, amelyek arra irányulnak, hogy a jogosultak jobb tárgyalási pozícióba kerüljenek, és méltányos ellenszolgáltatást kapjanak azokért a tartalmakért, amelyekre jogosultságuk vonatkozik, és amelyeket felhasználók által feltöltött tartalmakhoz hozzáférést kínáló online szolgáltatók hasznosítanak. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a regionális és helyi szereplők, induló innovatív vállalkozások és kisvállalkozások gyakran rosszabb tárgyalási pozícióban vannak, mint a nagy jogosultak, ezért nem szabad indokolatlan korlátozásokat róni rájuk; |
|
4. |
megállapítja, hogy az Európai Bizottság teljes mértékben meggyőzően érvel az ebben az ágazatban bevezetendő európai szintű szabályozási intézkedés hozzáadott értéke mellett, amely így tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét is. Ugyanez mondható el az arányosság elvére vonatkozó érvelésről is (1); |
A szerzői jogok a digitális piacon
|
5. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság mozgásteret enged a tagállamoknak az oktatási célú védett művek felhasználására vonatkozó kivételek alkalmazását illetően. Ily módon tiszteletben tartják a nemzeti, regionális és helyi identitást, és így az eltérő politikai és társadalmi körülményekből következő különféle engedélytípusokat; |
|
6. |
reméli, hogy alaposabban megvizsgálják a közös jogkezelő szervezetek szerepét a szerzői jog méltányos, modern és hatékony érvényesítésében; |
|
7. |
felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az online tananyagokat pl. távoktatásban vagy átmeneti külföldi tartózkodás esetén is használni lehessen, mégpedig nem csak abban a tagállamban, amelyben az oktatási intézmény található; |
|
8. |
határozottan javasolja, hogy az Európai Bizottság tartson ki amellett, hogy a közös jogkezelő szervezetek elzárják a piactól és saját tagjaiktól azokat a szolgáltatókat, melyek úgy akarják hatékonyabbá tenni egyfelől az engedélyezési rendszereket, másfelől a bevételek begyűjtésére és szétosztására szolgáló rendszereket, hogy közben nem ruháznak be célzott módon modernizációs eszközökbe; |
|
9. |
egyetért az átláthatósági követelménnyel egy olyan piacon, amelyet sokáig éppen ennek hiánya jellemzett, és amely néhány privilegizált csoport érdekeit részesítette előnyben, ami gyakran a szerzőknek hátrányos szerződéses megállapodásokhoz vezetett; |
|
10. |
sajnálja ugyanakkor az átláthatósági kötelezettség alóli mentesség tervezett bevezetését abban az esetben, ha a szerző vagy az előadóművész hozzájárulása nem jelentős. A repertoár felismerésére és dokumentálására szolgáló jelenlegi technológiákkal elegendően pontosan meg lehet határozni az adott mű és a különböző érdekelt felek összértékét, függetlenül az egyes hozzájárulások mértékétől; |
|
11. |
egyetért azzal a felfogással, hogy a szerzők és partnereik közötti szerződések átláthatósági záradékainak megerősítése főként azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyba hozza a tárgyalási pozíciókat a szerző számára hátrányos helyzetekben. Ezért megállapítja, hogy egy ilyen beavatkozás nem jelenti a szerződési szabadság megsértését, így tiszteletben tartja a piac szerepét az érdekelt felek igényeinek megfelelő kínálatok feltérképezésében; |
|
12. |
javasolja, hogy az Európai Bizottság arra ösztönözze az értékláncbeli szolgáltatókat és szervezeteket, hogy közösen dolgozzanak ki szabványokat az alkotások felhasználásáról szóló információk átadására, így gondoskodva nagyobb hatékonyságról és interoperabilitásról; |
A kulturális örökség megőrzése
|
13. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt fektet a technológiai avulás vagy az eredeti hordozóanyagok romlása miatt veszélyeztetett művek megőrzésére. Meggyőződése, hogy a szóban forgó kivétel egyszerűbbé teszi a tagállamok kulturális és művészeti gazdagságának megőrzését, és reméli, hogy ösztönözni fogja a megőrzést célzó közérdekű partnerségek létrejöttét a kulturális örökséget kezelő intézmények és kutatási szervezetek részvételével (2); |
Az európai audiovizuális katalógus bővítése
|
14. |
üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy fokozza az európai audiovizuális katalógus jelenlétét a különféle digitális platformokon, különösen az olyan, alig megjelenő művek érdekében, melyek korlátozott gazdasági értékük miatt csak nehezen tudnak bekerülni a hagyományos terjesztési csatornákba; |
|
15. |
támogatja a kereskedelemben már nem kapható művek esetében a közös engedélyezés kiterjesztését a közös jogkezelő szervezetekre és a kulturális örökséget ápoló intézményekre. Külön kiemeli az ilyen intézkedések előnyeit a jogtulajdonosok megfelelő díjazásának biztosítása, valamint az intézményeket érintő jogbiztonság garantálása szempontjából; |
|
16. |
bírálja ugyanakkor, hogy a szöveg nem említi az ilyen művek helyi és regionális jellegét. Különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a művészek, a vállalkozók és a kulturális támogatásokat biztosító helyi önkormányzatok gyakori együttműködése nélkül sok ilyen mű soha nem látta volna meg a napvilágot; |
A kiadók szerepe
|
17. |
egyetért azzal, hogy védeni kell a – függetlenségük és integritásuk megőrzése érdekében jelentős beruházásokat igénylő – kiadóknak a színvonalas kiadványok terjesztésében betöltött alapvetően fontos szerepét; |
|
18. |
helyesli a kiadók támogatását annak érdekében, hogy megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzenek a digitális versenyben való helytálláshoz. |
Kelt Brüsszelben, 2017. február 8-án.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Markku MARKKULA
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(1) Az RB szubszidiaritással foglalkozó szakértői csoportjának jelentése szerint, amely a 2016. október 4–14-i konzultáción alapul.
(2) A milánói egyetem zenei információs központja (Laboratorio di Informatica Musicale, LIM) és a milánói Scala operaház közötti együttműködésnek köszönhetően már 1996-ban több mint 5 000 magnószalagot digitalizáltak a hangarchívumból, így téve ezeket állandó jelleggel és kitűnő minőségben hozzáférhetővé a következő nemzedékek számára.