52010DC0743

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.15.

COM(2010) 743 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervrőlAz IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában

SEC(2010) 1539 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A 2011–2015 időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervrőlAz IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában

Az európai digitális menetrend[1] az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta előnyök kihasználására irányuló átfogó intézkedéscsomag keretében foglalkozik az elektronikus kormányzattal. Mivel a közforrások jelenleg igen szűkösek, az IKT az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások innováción alapuló fejlesztésével, a szolgáltatások hatékonyságának fokozásával és költségeinek csökkentésével lehet segítségére a közszférának.

Az elektronikus kormányzattal foglalkozó első cselekvési terv[2] végrehajtása során széles körű együttműködés alakult ki a tagállamok kormányai között a bevált gyakorlatok cseréje terén, és eredményeképpen több nagyszabású kísérleti projekt indult útjára, melyek keretében konkrét megoldások születnek a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások kivitelezésére[3]. A szakmai IKT-felhasználók 2002-ben megalakult online közössége[4] teret biztosított a 80 000 résztvevő számára az e-kormányzat, az egészségügyi szolgáltatások és a társadalom életében való részvétel területén kínálkozó innovatív megoldásokról folyó vita számára. Előrelépés történt a közérdekű adatok további felhasználása[5] terén is, valamint elektronikus közbeszerzési platform alakult azzal a céllal, hogy az európai vállalatok más tagállamok kormányzatainak is nyújthassák szolgáltatásaikat[6]. Az egész EU-ra kiterjedő elektronikus személyazonosító rendszerek[7] jönnek létre, amelyekkel lehetővé válik a lakosság számára, hogy határokon átnyúló elektronikus közszolgáltatásokat vegyenek igénybe.

Az online közösségi hálózatok és az ehhez hasonló innovatív technológiák terjedése fokozta a felhasználók elvárásait az általuk igénybe vett különféle online szolgáltatások reakcióképességével kapcsolatban. A határokon átnyúlva igénybe vehető e-kormányzati szolgáltatások száma ezzel szemben mindmáig csekély, és a lakosság többsége még akkor sem él e szolgáltatásokkal, ha azok már rendelkezésre állnak[8]. Az online szolgáltatások modelljének nyilvánvalóan el kell mozdulnia az nyitottabb kialakítás, előállítás és szolgáltatásnyújtás felé, kihasználva a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom közötti együttműködés lehetőségét. Az új technológiák, nyílt specifikációk, innovatív rendszerarchitektúrák ötvözése és a közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele kevesebb ráfordítással nagyobb hasznot hajtana a lakosság számára.

A Bizottság ezért előterjeszti az elektronikus kormányzattal foglalkozó második cselekvési tervét, melynek célja valóra váltani az ötödik miniszteri szintű e-kormányzati konferencián tett nyilatkozatban (malmöi nyilatkozat[9]) foglalt nagyratörő elképzeléseket, melyekkel az ipar[10] és a lakosság[11] képviselői is azonosultak.

E nagyratörő elképzelés szerint a közigazgatási szerveknek 2015-ig „azt a képet kell kialakítaniuk magukról, hogy nyitottan, rugalmasan és együttműködően viszonyulnak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz. Hatékonyságuk és eredményességük fokozása, valamint a közszolgáltatásoknak a különböző felhasználói igények kielégítése és a létrehozott közszolgálati érték maximálása melletti folyamatos javítása érdekében e-kormányzati szolgáltatásokat működtetnek, és ezzel hozzájárulnak ahhoz a folyamathoz, melynek célja, hogy Európa vezető tudásalapú gazdasággá váljon.”

A malmöi nyilatkozat négy kiemelt politikai célt határoz meg az európai közigazgatási szervek számára az elkövetkező öt évre:

- A polgárok és vállalkozások politikai részvállalásának biztosítása a felhasználók igényei szerint kialakított és harmadik felekkel együttműködésben kifejlesztett e-kormányzati szolgáltatások, a közérdekű információk jobb elérhetősége, nagyobb fokú átláthatóság, valamint az érdekelteknek a politikaformálásba való bevonásának hatásos eszközei révén,

- Az egységes piacon belüli mobilitás fokozása olyan akadálymentes kormányzati e-szolgáltatások által, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy az Európai Unión belül bárhol vállalkozást indítsanak be vagy üzemeltessenek, tanulmányokat folytassanak, munkát vállaljanak, letelepedjenek és nyugdíjba vonuljanak,

- A hatékonyság és az eredményesség fokozása az e-kormányzat használatára való folyamatos törekvéssel az adminisztratív terhek csökkentése, a szervezeti folyamatok javítása és a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítása céljából,

- A kiemelt politikai célok megvalósítása a jogi és műszaki kulcsfeltételek megteremtése révén.

A kormányzatoknak kevesebb erőforrás felhasználásával jobb közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk. A fenti politikai célkitűzések mindegyike ebbe az irányba mutat, továbbá azt szolgálja, hogy új és jobb eszközök jöjjenek létre a lakosság bevonására. Az olyan innovatív technológiák, mint az ún. szolgáltatásorientált architektúrák (SOA) és a számítási felhők, valamint a megosztást, újrafelhasználást és interoperabilitás segítő nyílt specifikációk megjelenésével egyre egyértelműbbé válik az IKT nélkülözhetetlensége a hatékonyságra törekvő közszférában.

Az „Európa 2020” stratégiában[12] célként kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív uniós növekedés előmozdítása érdekében tett bizottsági szintű erőfeszítések jegyében e cselekvési terv az európai digitális menetrend két alapvető célkitűzése terén kíván eredményeket elérni, nevezetesen:

- 2015-ig legyenek online hozzáférhetők olyan határokon átnyúló alapvető közszolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozók származási helyüktől függetlenül Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethessenek, illetve bármely uniós polgár bármely európai uniós tagállamban tanulhasson, munkát vállalhasson, lakhasson és nyugdíjba vonulhasson.

- 2015-ig az uniós lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat.

Mivel az e-kormányzati szolgáltatások a vállalkozások számára is nagy jelentőséggel bírnak, a cselekvési tervben a fenti célkitűzés kiegészül azzal, hogy 2015-ig a vállalkozások 80 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat.

A CSELEKVÉSI TERV TÁRGYA

A cselekvési terv célja annak elérése, hogy a nemzeti és uniós politikai intézkedések a lehető legnagyobb mértékben kiegészítsék egymást. Célja ezenkívül a hagyományos e-kormányzatról való átállás támogatása olyan új, nyílt, rugalmas és együttműködésen alapuló akadálymentes e-kormányzati szolgáltatásokra, amelyek helyi, regionális, nemzeti és európai szinten segítenek bevonni a lakosságot és a vállalkozásokat a politika alakításába.

Az e-kormányzat terén való európai szintű együttműködés szorgalmazását komoly politikai és gazdasági megfontolások indokolják. Az együttes fellépés a közforrások hatékonyabb felhasználása és az állami kiadások csökkentése révén segítséget jelenthet a gazdasági válság leküzdésében. Az e-kormányzati szolgáltatások pedig gazdaságosabban fejleszthetők a köz- és magánforrások összevonásával és koordinációjával.

Tekintve, hogy a cselekvési terv végrehajtásában a nemzeti kormányzatok játsszák a fő szerepet, a Bizottság legfontosabb feladata az lesz, hogy megteremtse a lakosságnak és a vállalkozásoknak származási helyüktől függetlenül nyújtandó, határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások fejlesztésének előfeltételeit. Ilyen feltétel például az interoperabilitás, valamint az elektronikus aláírás és az elektronikus személyazonosítás működésének biztosítása. Az ilyen szolgáltatások erősítik a belső piacot, kiegészítik az uniós jogszabályokat[13], és erősítik azok hatását számos olyan területen, ahol az IKT-k használatával javítható a szolgáltatásnyújtás minősége, így például a közbeszerzés, az igazságügy, az egészségügy, a környezetvédelem, a mobilitás és a társadalombiztosítás területén; ezenkívül az IKT-k elősegítik a polgári kezdeményezések[14] megvalósítását is. A Bizottság arra fog törekedni, hogy jó példával járjon elöl.

KIEMELT CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

Az alábbiakban a négy meghatározott kiemelt politikai célkitűzéshez kapcsolódó intézkedéseket és azok ütemezését ismertetjük. Az intézkedések az érintettek és a Szerződésben rögzített hatáskörök alapján három csoportba sorolhatók:

- A tagállamok hatáskörében, tagállami forrásokból végrehajtott intézkedések esetében a Bizottság a tevékenységek támogatójaként és koordinátoraként működik közre. A javaslatban szereplő intézkedések a tagállamokkal közösen megállapítandó célokra és megvalósításuk módozataira összpontosítanak, úgymint az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, tanulmányok készítése és teljesítményértékelés.

- Az olyan területeken, ahol a Bizottság és a tagállamok közösen fejlesztik, építik ki vagy javítják a határokon átnyúló szolgáltatásokat , a közös forrásokra épülő tevékenységek esetében a Bizottság tölti be az irányító szerepét, miközben a tagállamokat terheli a saját forrásból történő végső megvalósítás. A javasolt intézkedések egyebek mellett a következők: kutatás-fejlesztés, kísérleti projektek, szolgáltatások együttműködésen alapuló kifejlesztése más tagállamokkal, valamint a megszerzett tudás piacra juttatása.

- Az olyan területeken, ahol a Bizottság a keretfeltételek megteremtésében játszhat szerepet, a javaslatok jogi eszközök elfogadására, szabványosításra, közös keretrendszerek meghatározására, általános eszközök bevezetésére, valamint (újrafelhasználható) műszaki építőelemek és az interoperabilitás biztosítására irányulnak.

A felhasználók bevonása

A felhasználók bevonása azt jelenti, hogy a polgárokat, vállalkozásokat és más szervezeteket újszerű technológiai megoldásokkal egyre inkább képessé tesszük a társadalomban való proaktív részvételre. A felhasználói igények figyelembevételével és lehetőség szerint a felhasználókkal való együttműködéssel, ezáltal a felhasználók elvárásainak való megfeleléssel fokozható a közszolgáltatások hatékonysága és a felhasználók elégedettsége. A felhasználók bevonása ugyanakkor azt is feltételezi, hogy a kormányzatok könnyen hozzáférhetővé teszik a közérdekű adatokat, fokozzák az átláthatóságot és ténylegesen lehetővé teszik a lakosság és a vállalkozások részvételét a politika alakításában.

A felhasználók igényei szerint kialakított inkluzív szolgáltatások

Ahhoz, hogy az e-kormányzati szolgáltatások hatékonyabban működjenek, fontos, hogy a szolgáltatások a felhasználók igényeinek megfelelően legyenek kialakítva, és a felhasználók rugalmas és testre szabható megoldásokon keresztül léphessenek kapcsolatba a hatóságokkal, illetve intézhessék ottani ügyeiket: például nyomon követhessék a részükre folyósítandó juttatások állapotát, beiratkozhassanak iskolába vagy egyetemre, online kérvényezhessenek és tölthessenek le anyakönyvi kivonatokat, illetve az interneten keresztül nyújthassák be adóbevallásukat. Ezen túlmenően az e-kormányzati szolgáltatások használhatóságát és hozzáférhetőségét a több csatornán keresztüli elérhetőséggel is fokozni kell (ideértve az interneten, televízión, telefonon, mobil eszközökön, illetve adott esetben közvetítőkön keresztüli elérést).

2011-2013 | A Bizottság az alábbi eszközökkel támogatást nyújt a tagállamoknak a felhasználók igényei szerint kialakított e-kormányzati szolgáltatások kifejlesztésében, valamint a társadalmi inklúzió és a szolgáltatások hozzáférésének biztosításában: közös célok és értékelési szempontok kialakítása a tagállamokkal, nemzeti, regionális és helyi szintű rendezvények szervezése az értékes tapasztalatok cseréje és további terjesztése céljából, a konkrét, hatékony és a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokhoz (ha vannak ilyenek) illeszkedő hozzáférési megoldások támogatása demonstráció útján |

2013 | A tagállamok testre szabott online szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyek többek között a hatóságoknál intézés alatt álló ügyek állapotának nyomon követésére alkalmas funkciót tartalmaznak. |

A szolgáltatások együttműködésen alapuló kialakítása

- A közösségi hálózatok és a kollaboratív eszközök (pl. a web 2.0 technológia) használatával lehetővé válik a felhasználók számára, hogy maguk is részt vegyenek a szóban forgó közszolgáltatások létrehozásában és kialakításában. Jelenleg kis, de egyre növekvő számban találunk a felhasználói igényeket figyelembe vevő szolgáltatásokat, amelyeket jellemzően az állami és a magánszféra hatékony együttműködésére épülő civil társadalmi szervezetek[15] fejlesztik ki. Ugyanakkor még fel kell térképezni, hogy melyek az erre legalkalmasabb eszközök, és ezek hogyan használhatók fel a vállalkozások, a civil társadalom és az egyes polgárok lehető leghatékonyabb bevonása érdekében.

Első lépésként elemzést kell végezni az IKT-alapú kollaboratív szolgáltatás-előállítás technológiáiról, költséghatékonyságáról és arról, hogy e technológiák mekkora potenciállal rendelkeznek a jó minőségű és megbízható közszolgáltatások előállítása terén. A megszerzett tapasztalatok birtokában azután célszerű lenne a fejlesztési folyamatba harmadik feleket is bevonni.

2011 | A Bizottság legelőször tanulmány keretében fogja felmérni, hogy a felhasználók miként vonhatók be az e-kormányzati szolgáltatások kialakításának és előállításának folyamatába, majd a tagállami megvalósítást segítő ajánlásokat/iránymutatást dolgoz ki a tagállamokkal együttműködésben. |

2011-2013 | A Bizottság ösztönözni fogja az érdekeltek közötti tudás- és tapasztalatcserét, és a tagállamokkal együttműködve megállapítja a kollaboratív szolgáltatások bevezetésére vonatkozó közös célokat. |

A közérdekű adatok további felhasználása

A közszektor adatvagyona az információk szinte kimeríthetetlen forrása[16]. A hatóságok által gyűjtött adatok zömét azonban nem vagy csak korlátozott célokra használják fel. A nem személyes közérdekű adatok (földrajzi, demográfiai, statisztikai, környezeti stb. adatok) – különösen géppel olvasható formátumban való – hozzáférhetővé tétele lehetővé teszi a lakosság és a vállalkozások számára, hogy újszerű felhasználásokban, valamint innovatív termékekben és szolgáltatásokban hasznosítsák azokat.

A Bizottság és a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a közérdekű adatok további felhasználásában rejlő értéket, egyebek mellett a nyers adatok és dokumentumok további felhasználás céljára, többféle formátumban (köztük géppel olvasható formátumokban) és nyelven történő hozzáférhetővé tételével, valamint közadatportálok[17] kialakításával. Az e területen hozott intézkedések kapcsolódnak a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (PSI-irányelv)[18] végrehajtásához és felülvizsgálatához, a bizottsági információk újrafelhasználásáról szóló bizottsági határozat[19] felülvizsgálatához és a PSI Csoporton[20] belüli hatékony együttműködés keretében született eredményekhez.

2011 | A tagállamok megállapodnak az adatok további felhasználására vonatkozó közös indikátorkészletről. |

2011 | A Bizottság tanulmányt készít arról, hogy a tagállamok meddig jutottak a nyilvános adatkatalógusok és/vagy közadatportálok (mint pl. a data.gov.uk oldal) fejlesztésében és megvalósításában. |

2011-2013 | A Bizottság támogatja a tagállamokat a bevált gyakorlatok cseréjében és a figyelemfelkeltő tevékenységek végzésében, valamint a PSI-irányelv felülvizsgálatán alapuló saját belső PSI-stratégiát fogad el. |

2011-2012 | A Bizottság az európai digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően elvégzi a PSI-irányelv felülvizsgálatát, és megvizsgálja egy kibővített európai PSI-stratégia felállításának lehetőségét. |

Az átláthatóság javítása

A kormányzati döntéshozatal átláthatósága és a személyes adatok transzparens kezelése erősíti a polgárok döntéshozók iránti bizalmát és fokozza a politikusok elszámoltathatóságát. Több tagállamban már léteznek az átláthatóságra vonatkozóan célok, közös uniós célkitűzések elfogadására azonban még nem került sor.

Tanulmányok kimutatták, hogy az egyik legnagyobb igény az olyan e-kormányzati szolgáltatások iránt lenne, amelyek az új technológiák és szolgáltatások révén lehetővé teszik a felhasználók számára a közintézményeknél tárolt személyes adataik sorsának nyomon követését: megtudhatják, ki fért hozzá az aktájukhoz, és betekintést nyerhetnek a döntéshozatali folyamatba. Az e területen hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az adatvédelmi irányelv (95/46/EK) előírásainak.

2011 | A Bizottság és a tagállamok önkéntes alapon közös célokat határoznak meg az átláthatóságra vonatkozóan, és megosztják egymással már meglévő tapasztalataikat. |

2013 | A tagállamok és a Bizottság online hozzáférhetővé tesznek a jogszabályokkal, a kormány politikájával és a pénzgazdálkodással kapcsolatos információkat. |

2014 | A tagállamok az adatvédelmi irányelvnek (95/46/EK) megfelelően elektronikus hozzáférést biztosítanak a polgárok számára elektronikus formában tárolt személyes adataikhoz, és elektronikus úton, egyszerű és félre nem érthető módon tájékoztatják őket az ilyen adatok automatikus feldolgozásáról. |

A lakosság és a vállalkozások bevonása a politikaformálási folyamatokba

A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az IKT nyújtotta megoldásokra támaszkodva a jelenleginél célravezetőbb és korszerűbb módszert fejlesztenek ki és terjesztenek el a vállalkozások és a lakosság nyílt politikai konzultációkban, vitákban és politikaformálási folyamatokban való részvételének előmozdítása érdekében. Az EU kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (FP7)[21] támogatásával jelenleg fejlesztés alatt álló új irányítási eszközök és politikamodellek segíteni fogják a kormányokat az intelligensebb, célzottabb és alkalmazkodóbb politika alkalmazásában, valamint a költséghatékonyság és a tervezett hatások értékelésében.

Az előirányzott fellépések javítják a lakosság esélyeit a véleménynyilvánításra és politikai javaslataik tagállami és uniós szintű érvényre juttatására. A fellépések alapjául a versenyképességi és innovációs keretprogramon (CIP) belüli e-részvétel projektek – amelyek a polgári kezdeményezések[22] támogatására például e-petíciós IKT-eszközöket használnak –, vagy a hetedik uniós keretprogram (FP7) keretében közzéteendő új pályázati felhívások szolgálnak majd.

2011 | A Bizottság együttműködik a tagállamokkal (az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkében említett) polgári kezdeményezések kiszolgálásához szükséges elektronikus szolgáltatás kifejlesztésében. |

2011 | A Bizottság értékeli a futó kutatási projekteket és a 2011–2012-es időszakra szóló FP7 munkaprogram „IKT az irányítás és a politikaelemzés szolgálatában” elnevezésű célkitűzése keretében újakat indít, ezenkívül további fórumokat teremt a tudásmegosztás és a bevált gyakorlatok cseréje számára. |

2011-2015 | A tagállamok, a Bizottság és más képviseleti intézmények, például a parlamentek a kísérleti demonstrációs projektekre építve az érintettek nyilvános vitákon és a döntéshozatali folyamatban való részvételét lehetővé tevő szolgáltatásokat fejlesztenek ki. |

Belső piac

A legtöbb online közszolgáltatás vagy nem működik másik tagállamban, vagy a hozzáférés csak körülményes eljárás eredményeképpen szerezhető meg. Egy uniós tagállam polgárai nem egykönnyen vehetnek igénybe – például a saját országukban kibocsátott elektronikus személyi igazolvány segítségével – másik tagállamban nyújtott közszolgáltatásokat, ami súlyosan korlátozza a vállalkozások és az uniós polgárok mobilitását. A belső piac erősítése érdekében a kormányoknak olyan akadálymentes szolgáltatásokat kell kiépíteniük, amelyekkel lehetővé válik, hogy a vállalkozók Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethessenek, illetve bármely uniós polgár bármely tagállamban tanulhasson, munkát vállalhasson, lakhasson, egészségügyi ellátásban részesüljön és nyugdíjba vonulhasson.

Akadálymentes szolgáltatások vállalkozások számára

Egy vállalkozásnak az EU egész területén tudnia kell értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, ezért fontos, hogy megvalósuljon az egyszerű elektronikus közbeszerzés és az egyablakos hatósági ügyintézést lehetővé tevő szolgáltatások megfelelő kiépítése. Az elmúlt két évben két fontosabb kezdeményezés indult útjára az említett területeken:

- A határokon átnyúló egyszerűsített online ügyintézésre irányuló SPOCS-projekt[23] célja a szolgáltatásaikat külföldön értékesíteni kívánó európai vállalkozások előtt álló adminisztratív korlátok felszámolása következő generációs egyablakos ügyintézés és a kapcsolódó elektronikus eljárások megvalósításának támogatásával.

- A PEPPOL (Páneurópai Közbeszerzés Online)[24] kísérleti projekt célja olyan EU-szinten interoperábilis elektronikus közbeszerzési megoldás létrehozása, amelynek segítségével a vállalkozók a közbeszerzési ciklushoz kapcsolódó minden adminisztrációt online végezhetnek el, a megrendeléstől a számlázáson át egészen a katalógusok eléréséig. Az ilyen rendszerek bevezetése révén csökkennek az adminisztratív terhek, valamint várhatóan nő folyamatok átláthatósága és jelentős megtakarításokkal lehet számolni.

A fenti kezdeményezésekből kiindulva a következő intézkedések kívánatosak: a nagyszabású PEPPOL kísérleti projekt eredményeire alapozva határokon átnyúló és interoperábilis e-közbeszerzési infrastruktúra létrehozása, valamint második generációs egyablakos ügyintézési rendszer kifejlesztése a szolgáltatásokról szóló irányelv más üzleti területekre történő kiterjesztésével párhuzamosan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2015-ben az európai vállalkozások ugyanolyan könnyen értékesíthetik termékeiket és szolgáltatásaikat más országok közigazgatási szervei számára, mint ma a saját országukban. A vállalkozások más országokra történő kiterjesztése és az ottani cégbejegyzés távolról, azaz az iroda elhagyása nélkül végezhető majd el.

2011 | A tagállamok és a Bizottság értékelést készítenek a PEPPOL és a SPOCS eredményeiről és gondoskodnak fenntartható nyomon követési intézkedésekről. |

2011 | A Bizottság fehér könyvet bocsát ki az egységes piacon az elektronikus közbeszerzésben rendelkezésre álló kapacitások összekapcsolásának gyakorlati lépéseiről[25]. |

2012-2014 | A tagállamok a PEPPOL és SPOCS eredményeire alapozva határokon átnyúló szolgáltatásokat vezetnek be. |

2013 | A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a második generációs egyablakos ügyintézési rendszer teljes jogú központi e-kormányzati szolgáltatásként működjön, és a szolgáltatásokról szóló irányelv[26] hatálya alá jelenleg nem tartozó területeken is eredményeket mutasson fel. |

Személyes mobilitás

Európa polgárai számára biztosítani kell a mozgás és a letelepedés szabadságát egész Európában[27]. A tagállamok és a Bizottság egymással együttműködve olyan szolgáltatások kialakításán fognak dolgozni, amelyek lehetővé teszik a másik európai országba pl. tanulás, munkavállalás, egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ott-tartózkodás és/vagy nyugdíjba vonulás céljával történő személymozgást, ezáltal fokozzák a lakosság mobilitását.

A tervezett intézkedéseknek olyan interoperábilis szolgáltatások kialakítására kell összpontosítaniuk, amelyek révén a polgárok bármely uniós tagállam hatóságaival kapcsolatba léphetnek, ügyeket intézhetnek, illetve elektronikus formátumú dokumentumokat és információkat küldhetnek és kaphatnak. Ennek feltétele az elektronikus információk határokon átnyúló biztonságos cseréje és tárolása (a dokumentumok és adatok elektronikus kézbesítése). A polgárok ezután – bárhol is legyenek Európában – hozzáférhetnek személyes dokumentumaikhoz, például születési anyakönyvi kivonatukhoz, más országba költözés esetén is igényelhetnek és kaphatnak nyugdíjjogosultságot, és elektronikus úton beiratkozhatnak valamelyik európai egyetemre.

2012-2014 | A Bizottság támogatja a bevált gyakorlatok cseréjét és összehangolja az interoperábilis e-kézbesítési szolgáltatások közös fejlesztésére és kivitelezésére irányuló tagállami erőfeszítéseket. |

2015 | A tagállamok határokon átnyúló és interoperábilis e-kézbesítési szolgáltatásokat nyújtanak az Európa más országaiban például tanulni, dolgozni, letelepedni, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni vagy nyugdíjba vonulni kívánó polgárok számára. |

Határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása EU-szerte

A Bizottság és a tagállamok megosztják egymással a nagyszabású kísérleti projektek[28] pozitív tapasztalatait, majd ez alapján közösen megjelölik azokat a határokon átnyúló alapvető szolgáltatásokat, amelyek készen állnak az EU egészében történő fenntartható kiépítésre. A szolgáltatások állapotát a tagállamok és a Bizottság az azok végleges üzembe állításának útjában álló szervezeti, jogi, műszaki és terminológiai akadályok elemzésével állapítják meg.

A határokon átnyúló szolgáltatások EU-beli elérhetősége kezdetben a (pl. az e-igazságszolgáltatás és az e-környezetvédelem területén) jól körülhatárolt igények alapján meghatározott, a már meglévő infrastruktúrákra építhető, új nagyszabású kísérleti projektek támogatásának köszönhetően fog növekedni. A tervezett intézkedések keretében gondoskodni kell a tagállamok számára szükséges előfeltételek megteremtéséről, hogy azok hozzáláthassanak a határokon átnyúló szolgáltatások teljes körű, uniós szintű kiépítésének, illetve új szolgáltatásokat hozhassanak létre.

.

2011 | A Bizottság tanulmányt készít a tagállamokkal a határokon átnyúló szolgáltatások iránti igényekről és felméri a megvalósítás útjában álló szervezeti, jogi, műszaki és terminológiai akadályokat. |

2011 | A tagállamok közösen megjelölik a 2012 és 2015 között bevezetendő, határokon átnyúló alapvető közszolgáltatásokat, és meghatározzák az ezek által lefedendő életeseményeket/életszakaszokat[29]. |

2012-2015 | A Bizottság támogatja és koordinálja a tagállamoknak a nagyszabású kísérleti projektek kivitelezésére és új projektek létrehozására irányuló erőfeszítéseit, egyúttal támogatja a projekteredmények és a születő megoldások koordinálását és további hasznosítását. |

2012-2015 | A Bizottság a tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködve határokon átnyúló e-környezetvédelmi szolgáltatásokat valósít meg[30]. |

A kormányzatok és közigazgatási rendszerek hatékonysága és eredményessége

Az e kiemelt cél megvalósítását – az adminisztratív terhek csökkentését, a szervezeti folyamatok javítását és a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítását – célzó intézkedések középpontjában az IKT-használat ösztönzése és a szervezeti változások lehetővé tétele áll, amely által jobb minőségű, a magánéletet jobban tiszteletben tartó, fenntarthatóbb és gyorsabb közszolgáltatások biztosíthatók.

A szervezeti folyamatok javítása

Az e-kormányzat eszközként szolgál a közigazgatási szervezeti folyamatok javítására és a költségek csökkentésére. A közbeszerzés elektronikus úton történő bonyolításával például csökkenek a számlázási költségek, a gyorsabb feldolgozhatóság eredményeképpen pedig fokozódik az eljárás hatékonysága. Az elektronikus ügyintézés során fejlődnek a közalkalmazottak e-készségei, akik ugyanakkor meríthetnek a szervezeti folyamatok javításával kapcsolatos, Európa más országaiból származó tapasztalatokból is. A tapasztalatcsere során az ePractice.eu portál fog nélkülözhetetlen szerephez jutni.

A Bizottság továbbá saját jó példájával kíván elöl járni, és saját szervezetében a legkorszerűbb és legmegfelelőbb e-kormányzati technológiákat és politikát fogja alkalmazni. A 2011–2015 között megvalósítandó e-Bizottság cselekvési terv támogatni fogja a közigazgatási folyamatok egyszerűsítését és az információcserét, valamint meg fogja könnyíteni a Bizottsággal való kapcsolattartást.

2011 | A Bizottság ösztönzi a tapasztalatcserét, a bevált megoldások és alkalmazások újrahasznosítását és az új koncepciók tanulmányozását, ezzel támogatva a tagállamokat a szervezeti folyamataik javítására tett erőfeszítéseikben. |

2011-2012 | A Bizottság az ePractice.eu portált a tapasztalatcserét hatékonyan szolgáló információs eszközzé alakítja át a tagállami e-kormányzati szakemberek számára. |

2011-2015 | A Bizottság a 2011–2015-ös időszakban megvalósítja nagyratörő e-Bizottság cselekvési tervét, amely egy teljesen elektronizált közbeszerzési rendszert, a közszférára vonatkozó információs stratégiát és az átláthatóságra vonatkozó politikai intézkedéseket foglal magába[31]. |

2013 | A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben alkalmazotti csereprogramokat hoz létre a tagállami közigazgatásokban dolgozók számára. |

Az adminisztratív terhek csökkentése

A legtöbb ember és vállalkozás számára a jó hatóság az, amely tevékenységét szinte észrevétlenül végzi. A gyakorlatban azonban sok olyan eljárás és előírás létezik, amelyek idő- és erőforrás-igényes hatósági ügyintézést tesznek szükségessé. Ezért fontos cél az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése és felszámolása, ahogy ezt „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című közleményben[32] is kifejtettük.

A felvázolt intézkedések által segíteni kell a tagállamokat a szükségtelen adminisztratív terhek felszámolásában. Ez többek között úgy érhető el, hogy a hatóságok „okosan” bánnak a személyekről rendelkezésükre álló adatokkal és alkalmazzák az egyszeri regisztráció elvét, azaz az állampolgároktól begyűjtendő adatokat – az adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó előírások betartásával – csak egyszer kérik be.

2011-2013 | A Bizottság a tagállamokkal együtt megszervezi az egyszeri regisztráció elvének megvalósításával és az e-kormányzati szolgáltatások nyújtásának időközben legfontosabb csatornájává fejlődött elektronikus eljárásokkal és kommunikációval kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, továbbá költség-haszon elemzést és végrehajtási tervet készít. |

Zöld kormányzat

A Bizottság „az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében” című közleményének[33] ajánlásai vonatkoznak a közszervezetekre is. Az e-kormányzatra vonatkozóan még nincsenek konkrét célkitűzések, ezért azokat meg kell állapítani és értékelni kell.

Az alábbiakban javasolt intézkedéstervezet célként tűzi ki a tagállami közigazgatások tevékenységéhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, melynek eszköze lehet például az elektronikus archiválás bevezetése, a hivatalos utak videokonferenciákkal történő helyettesítése stb.

2012 | A Bizottság tanulmányt készít az e-kormányzat kibocsátáscsökkentő potenciáljáról és az ehhez kapcsolódó bevált gyakorlatokról. |

2013 | A tagállamok mutatókat és értékelési eljárásokat határoznak meg és fogadnak el annak mérésére, hogy kormányzataik szén-dioxid-kibocsátása milyen mértékben csökkent az e-kormányzati szolgáltatások bevezetése nyomán. |

Az e-kormányzati szolgáltatások kifejlesztésének előfeltételei

Az európai e-kormányzati szolgáltatások javítását célzó intézkedések végrehajtásához egy sor műszaki és jogi előfeltétel megteremtésére lesz szükség. Ezek között szerepel a határokon átnyúló interoperabilitás előmozdítása, melynek révén lehetővé válhatna többek között a tudásmegosztás, az egyablakos megközelítések gyakorlatba történő átültetése, valamint az elektronikus személyazonossághoz és az elektronikus fizetési rendszerekhez kapcsolódó (tagállami) megoldások egész Európára történő kiterjesztése. Az interoperabilitást támogatják a nyílt specifikációk és az olyan kulcsfeltételek megteremtése, mint az elektronikus személyazonosság-kezelés és az e-kormányzati innovációk ösztönzése.

Nyílt specifikációk és interoperabilitás

Az interoperabilitás az összekapcsolt rendszerek és gépek képessége az adatok cseréjére, feldolgozására és megfelelő értelmezésére. Mivel az adatkezelésnek jogi, szervezeti és terminológiai szempontjai is vannak, nem csak műszaki kihívásról van szó. Az interoperabilitás a nyílt és rugalmas e-kormányzati szolgáltatásnyújtás, valamint az európai közigazgatási rendszerek közötti együttműködés alapvető feltétele, a szabványok és nyílt platformok pedig különösen fokozzák a forráshasznosítás és a szolgáltatásnyújtás költséghatékonyságát.

A tervezett intézkedések alapján közös stratégia fejleszthető a tagállamok közötti európai szintű interoperabilitás megvalósítására.

2011-2015 | A Bizottság (az ISA-programon keresztül) lépéseket tesz az Európai Interoperabilitási Keret (EIK) és az Európai Interoperabilitási Stratégia (EIS) megvalósítására. (Az EIK és az EIS elfogadása 2010 folyamán várható.) |

2012 | A Bizottság fórumokat szervez a szakmai tapasztalatok cseréjére és támogatja az interoperábilis e-kormányzati szolgáltatások gyakorlati megvalósítása során kialakult megoldások további hasznosítását és cseréjét. Ehhez a hiteles tagállami információforrásokhoz való hozzáférést, illetve azok használat lehetővé tevő kapcsolódási felületek kialakítása szükséges. |

2013 | A tagállamokban a tervek szerint megtörténik a saját interoperabilitási keretek EIF-hez való igazítása[34]. |

Kulcsfeltételek

Sok online szolgáltatás esetében különösen fontos a szolgáltatást használó személy vagy jogi személy hiteles beazonosítása. Az elektronikus személyazonosító (eID) technológiák és hitelesítési szolgáltatások (a magán- és a közszférában egyaránt) nélkülözhetetlenek az elektronikus úton végzett műveletek biztonsága szempontjából. Napjainkban a legáltalánosabb hitelesítési eljárás a jelszóhasználat, ám nőttön nő az igény a magánélet védelmét szavatoló, biztonságosabb megoldások iránt. Európában ezért fokozottabb közigazgatási együttműködésre van szükség a határokon átnyúló online közszolgáltatások kifejlesztése és kiépítése érdekében, s ennek részét kell képeznie az e-személyazonosítás és e-hitelesítés gyakorlati megoldásaira irányuló együttműködésnek is. Folyamatban vannak már témába vágó kezdeményezések, mint például az európai e-személyazonosítási interoperabilitási platform felállítását célzó STORK nagyszabású kísérleti projekt, melynek célja annak biztosítása, hogy a polgárok nemzeti elektronikus azonosítójuk használatával hozzáférhessenek mind a saját országukban, mind a más országokban elérhető e-kormányzati szolgáltatásokhoz.

A javasolt intézkedések célja hozzájárulni az eID kölcsönös elismerését[35] lehetővé tevő páneurópai keretrendszer létrehozásához, amely által a polgárok és a vállalkozások Európa bármely országában elektronikus úton tudják személyazonosságukat igazolni. A személyazonosság megállapítása és hitelesítése koncepciójának az említett kezdeményezések, különösen a STORK eredményein kell alapulniuk, tiszteletben tartva az adatok és a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezéseket. E munka során figyelembe kell venni az elektronikus aláírásra és az elektronikus azonosításra vonatkozó, meglévő cselekvési tervben[36] és az elektronikus aláírásról szóló, várhatóan 2011-ben felülvizsgálásra kerülő irányelvben foglaltakat, illetve törekedni kell arra, hogy az újabb eredmények kiegészítsék az említett előírásokat.

2011 | A Bizottság javaslatot tesz az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára a biztonságos elektronikus hitelesítő rendszerek nemzetközi elismerése és interoperabilitása jogi kereteinek létrehozása érdekében[37]. |

2012 | A Bizottság javaslatot tesz tanácsi és parlamenti határozat elfogadására, amely rendelkezik a tagállamokban kötelezően felkínált (és az e célra legalkalmasabbnak ítélt, akár a köz-, akár a magánszférában kiállított hivatalos azonosító okmány alapján működő) e-személyazonosítás és e-hitelesítés EU-szerte való, online hitelesítési szolgáltatáson alapuló kölcsönös elismeréséről[38]. |

2012-2014 | A tagállamok a STORK-projekt és más e-személyazonosítás tárgyú projektek eredményei alapján eID-megoldásokat vezetnek be és alkalmaznak. |

Innováció az e-kormányzatban

Az e-kormányzat következő generációjának a nyílt, rugalmas és kollaboratív e-kormányzat létrehozása és egyúttal az IKT-költségek csökkentése érdekében ki kell használnia az új keletű műszaki megoldásokat, úgy is mint a kormányzati felhőszolgáltatások és a szolgáltatásorientált architektúrák (SOA). Kísérleti projektek indulnak az e-kormányzati szolgáltatások nyújtását segítő megosztott eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való kényelmes, kérésre történő hozzáférés biztosításának és használatának ösztönzésére. Ezen túlmenően az egyes közigazgatásoknak kell gondoskodniuk az IPv6-alapú e-kormányzati infrastruktúra (portálok, weboldalak, alkalmazások stb.) és a közérdekű online szolgáltatások naprakésszé tételéről, tekintettel az IPv4-címek kimerülésére. Az IPv6-protokoll használatának elterjesztése támogatni fogja az innovatív, hatékony és könnyen hozzáférhető alkalmazások és szolgáltatások tagállami közhivatalokban való használatának előmozdítását[39].

A tervezett intézkedések célja a kormányzati felhőszolgáltatásokhoz, szolgáltatásorientált architektúrákhoz és az IPv4-ről IPv6-ra való átállásra vonatkozó stratégiákhoz kapcsolódó kipróbált és biztonságos megoldások azonosítása és terjesztése.

2011 | A Bizottság tanulmányt és ajánlást készít a fellendülőben lévő technológiák és szemléletek (például szolgáltatásorientált architektúrák és kormányzati felhőszolgáltatások) alkalmazásáról a közszférában. |

2011 | A Bizottság a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül intézkedést hoz az IPv6-ra elsőként átálló közigazgatások támogatására, példát szolgáltatva ezzel az átállás széles körben történő végrehajtása és ösztönzése érdekében. |

2012 | A Bizottság kísérleti projekteket indít annak bemutatására, hogy az innovatív architektúrák és technológiák miként járulhatnak hozzá a rugalmasabb és hatékonyabb e-kormányzati szolgáltatások kialakításához. |

IRÁNYÍTÁS

A tagállamok teljes mértékben elkötelezték magukat a malmöi nyilatkozatban megfogalmazott politikai elhatározások mellett, továbbá felkérték az Európai Bizottságot, hogy vegye kézbe az e cselekvési tervben foglaltak oly módon történő irányítását, hogy a tagállamok ugyanakkor aktívan részt vállalhassanak annak végrehajtásában.

Ezért az Európai Bizottság a saját elnökletével a tagállamok e-kormányzati stratégiáért felelős képviselőiből álló magas szintű szakértői csoportot állít fel. Ez a csoport beszámol a digitális menetrenddel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak és egyeztet az ISA-programbizottsággal. A Bizottság az ezen túlmenő együttműködést szintén támogatja.

Egységes keret létrehozására van szükség a politikai kérdések megvitatása, a cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése és értékelése, valamint a tapasztalatok cseréje érdekében. A cselekvési terv végrehajtásáról 2013-ban időközi értékelést kell készíteni, amely megvizsgálja a cselekvési tervben rögzített célkitűzések megvalósulásának fokát, az elért eredményeket és a tapasztalt nehézségeket. Az időközi értékelés eredményeinek birtokában a Bizottság – a magas szintű szakértői csoport bevonásával – megvizsgálja, hogy szükség van-e a célkitűzések és intézkedések kiigazítására.

A cselekvési terv végrehajtása és általában az e-kormányzat terén elért fontosabb eredmények évenkénti felmérés tárgyát képezik. A felméréshez a vizsgálati eszközök (teljesítményértékelés, egymástól való tanulás [bench-learning], önértékelés stb.) és módszerek (internetes kutatás, nyilvános adatok elemzése, felhasználói tesztek, interjúk stb.) megfelelő kombinációját kell alkalmazni. A tagállamok a teljesítményértékelésre irányuló kezdeményezéseikbe bevonják az Európai Bizottságot és a többi tagállamot annak érdekében, hogy az érdekeltek körében közös méréseket lehessen végezni.

2011 | A Bizottság magas szintű szakértői csoportot állít fel a tagállami képviselők részvételével és javaslatot tesz a csoport megbízatására vonatkozóan. |

2012 | A tagállamok beszámolnak a Bizottságnak és a magas szintű szakértői csoportnak arról, hogy a malmöi miniszteri nyilatkozat kiemelt politikai célkitűzései hogyan jelennek meg, illetve a jövőben hogyan fognak megjeleni nemzeti e-kormányzati stratégiájukban. |

2013 | Valamennyi tagállam beépíti nemzeti stratégiájába a malmöi nyilatkozat kiemelt politikai célkitűzéseit. |

2013 | Az e-kormányzati cselekvési terv értékelése és frissítése az értékelés tanulságaival. |

2015 | A tagállamok beszámolnak a Bizottságnak és a magas szintű szakértői csoportnak a malmöi nyilatkozat kiemelt politikai célkitűzéseinek teljesüléséről. |

[1] COM(2010) 245.

[2] A 2006. évi eGovernment cselekvési terv, COM(2006) 173, 2006.4.25.

[3] Az IKT-politika támogatásának programja a versenyképességi és innovációs keretprogramban: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/implementation/ict_psp/index_en.htm.

[4] http://www.epractice.eu/.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról, HL L345, 2003.12.31., 90–96. o.

[6] http://www.peppol.eu.

[7] http://www.eid-stork.eu.

[8] Jelentés Európa digitális versenyképességéről (2010), 88. o.Lásd: http://intra.infso.cec.eu.int/C4/docs/main%20page/european_competitiveness_report_2010.pdf.

[9] A közigazgatási szerveknek 2015-ig „azt a képet kell kialakítaniuk magukról, hogy nyitottan, rugalmasa és együttműködően viszonyulnak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz. Hatékonyságuk és eredményességük fokozása, valamint a közszolgáltatásoknak a különböző felhasználói igények kielégítése és a létrehozott közszolgálati érték maximálása melletti folyamatos javítása érdekében e-kormányzati szolgáltatásokat működtetnek, és ezzel hozzájárulnak ahhoz a folyamathoz, melynek célja, hogy Európa vezető tudásalapú gazdasággá váljon.” Lásd: http://www.egov2009.se/wp-content/uploads/Ministerial-Declaration-on-eGovernment.pdf. Az említett intézkedések a korábbi, kétévenként (Brüsszelben 2001-ben, Comóban 2003-ban, Manchesterben 2005-ben és Lisszabonban 2007-ben) megtartott minisztertalálkozók eredményeire épülnek, és azokat az európai digitális menetrend állapítja meg. Lásd: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/library/index_en.htm. A találkozón született megállapodáshoz a tagjelölt országok és az EFTA-tagországok is csatlakoztak.

[10] A DigitalEurope nyilatkozatát lásd: 2010http://www.digitaleurope.org/index.php?id=106809:37 DE.id_article=3902010 [pic]http://www.digitaleurope.org/index.php?id=1068&id_article=390.

[11] Nyílt szerkesztésű nyilatkozat a Közszolgáltatások 2.0-ról, http://eups20.wordpress.com/the-open-declaration.

[12] COM(2010) 2020.

[13] Ilyen jogszabály például a szolgáltatásokról szóló irányelv (2006/123/EK), az elektronikus aláírásról szóló irányelv (1999/93/EK), a beszerzésről szóló irányelvek (2004/17/EK és 2004/18/EK), az adatvédelmi irányelv (95/46/EK), a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (2003/98/EK), az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló irányelv (2007/2/EK) és a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv (2003/4/EK).

[14] Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke.

[15] Pl.: fixmystreet.com.

[16] A Bizottság és a tagállamok már évekkel ezelőtt felismerték az ezen információk által képviselt értéket, ezért irányelvet fogadtak el a közszféra információinak további felhasználásáról (2003/98/EK).

[17] Pl.: data.gov.uk.

[18] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról, HL L345, 2003.12.31., 90–96. o.

[19] A Bizottság 2006/291/EK határozata (2006. április 7.) a bizottsági információk újrafelhasználásáról.

[20] A PSI Csoport (a közszféra információinak további felhasználásával foglalkozó csoport) nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságok tisztviselőiből és magánszektorbeli szervezetek képviselőiből álló csoport, melynek rendszeres ülésein a résztvevők kicserélik a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos bevált gyakorlatokról és az arra irányuló kezdeményezésekről szerzett tapasztalataikat, valamint megvitatják az irányelv átültetése kapcsán felmerülő gyakorlati kérdéseket.

[21] Az EU kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (FP7): http://ec.europa.eu/informhttp://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/research/fp7/index_en.htmation_society/policy/psi/index_en.htm.

[22] Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke.

[23] SPOCS (Simple Procedures Online for Cross-border Services, határokon átnyúló egyszerűsített online ügyintézés); http://www.eu-spocs.eu.

[24] PEPPOL (Pan-European Public Procurement Online, Páneurópai Közbeszerzés Online); http://www.peppol.eu.

[25] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[26] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[27] Az Unió polgárainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelv, valamint a személyek szabad mozgásának elve alapján.

[28] STORK (Secure identiTy acrOss boRders linKed: összekapcsolt, határokon átnyúló biztonságos személyazonosság-használat), https://www.eid-stork.eu/; epSOS (Smart Open Services for European Patients: intelligens nyílt szolgáltatások a betegek szolgálatában), http://www.epsos.eu.

[29] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[30] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[31] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[32] COM(2007) 23.

[33] COM(2009) 111.

[34] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[35] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[36] COM(2008) 798.

[37] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[38] Ezt az intézkedést az európai digitális menetrend irányozta elő.

[39] A Bizottság a COM(2008) 313 jelzetű közleményben foglaltaknak megfelelően 2011-ben szolgálati munkadokumentum keretében állapítja meg, hogy szükség van-e nyomon követési intézkedésekre.