52009PC0366

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.7.15.

COM(2009) 366 végleges

2009/0104 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A legutóbb az 1932/2006/EK rendelettel[1] módosított 539/2001/EK rendelet[2] módosítására irányuló javaslatával a Bizottság az alábbi célkitűzéseket tartja szem előtt:

- a rendelet két mellékletének kiigazítása annak érdekében, hogy ezek teljes mértékben tükrözzék a nyugat-balkáni régió országainak új helyzetét, figyelemmel egyrészt az Európai Uniónak a thesszaloniki cselekvési program keretében tett azon politikai kötelezettségvállalására, hogy liberalizálja a nyugat-balkáni országok állampolgárainak rövid távú tartózkodás esetén fennálló vízumkötelezettségét, és másrészt az Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával 2008-ban megkezdett vízumliberalizációs párbeszédben elért haladásra;

- annak biztosítása, hogy a nyugat-balkáni országokat érintő e módosítás összhangban álljon az 539/2001/EK rendelet és mellékletei – amelyek azon harmadik országok listáját tartalmazzák, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük (I. melléklet), valamint azon harmadik országokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól (II. melléklet) – összeállítása időszaki felülvizsgálatának szükségességével, valamint megfeleljen a harmadik országoknak szükség esetén a rendelet egyik mellékletből a másikba történő átsorolására vonatkozóan a rendelet (5) preambulumbekezdésében foglalt kritériumoknak, különösen az illegális bevándorlás és a közrend tekintetében;

- Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia áthelyezése a rendelet I. mellékletéből a II. mellékletbe; az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244/99. határozatában (a továbbiakban: az ENSZ BT 1244/99. határozata) foglaltak szerinti Koszovó beiktatása az 539/2001/EK rendelet I. mellékletébe az „Olyan entitások és területi hatóságok, amelyeket legalább egy tagállam nem ismer el államként” cím alatt. Ez nem érinti az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó jogállását.

° Háttér és meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban a Tanács elfogadta az 539/2001/EK rendeletet, amely tartalmazza a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolását (az ún. negatív lista), valamint az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolását (az ún. pozitív lista)[3]. Az EK-Szerződés 61. cikke szerint e listák meghatározása azokhoz a kísérő intézkedésekhez tartozik, amelyek közvetlenül összefüggnek a személyek szabad mozgásával a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben.

Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – megfontolt, esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a kölcsönösséget is (lásd az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdését). Mivel e kritériumok egyes harmadik országok vonatkozásában idővel változhatnak, a negatív és a pozitív lista összetételét rendszeresen felül kell vizsgálni. Így elfogadása óta az 539/2001/EK rendeletet ötször módosították[4]. Tekintettel arra, hogy egyes nyugat-balkáni országok esetében a helyzet a fent említetteknek megfelelően változott, helyénvaló újból felülvizsgálni a listákat ezen országok tekintetében.

° A nyugat-balkáni országokkal szemben a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok terén folyatott politika – a thesszaloniki cselekvési tervet követő intézkedések

A Tanács először a 2317/95/EK rendelet[5] elfogadásakor határozott meg ilyen negatív listát: a listán Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró) szerepelt. Bosznia és Hercegovina nem szerepelt a listán, így a tagállamok szabadon dönthettek az ezen ország állampolgáraira vonatkozó vízumkötelezettségről: egyetlen kivétellel valamennyi tagállam vízumkötelezettséget állapított meg[6].

Amikor az Amszterdami Szerződés hatályba lépését követően a Tanács elfogadta az 539/2001/EK rendeletet, amely első alkalommal állapított meg negatív és pozitív listát, Horvátország kivételével valamennyi nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia és Hercegovina, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia-Montenegró) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – a negatív listán szerepelt. Montenegró függetlenné válása után Szerbia és Montenegró is a negatív listára került[7].

A 2003. június 21-én Thesszalonikiben tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott következtetésekben – amelyekben a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját is megerősítették – az állam- és kormányfők újból hangsúlyozták a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokról folytatott párbeszéd fontosságát. A thesszaloniki cselekvési terv többek között megerősítette, hogy a nyugat-balkáni országok esetében a vízumliberalizáció megvalósítása olyan célkitűzést jelent, mely összekapcsolódik az érintett országok által az olyan területekre irányuló jelentős reformok végrehajtásában tett előrelépéssel, mint a jogállamiság erősítése, a szervezett bűnözés, a korrupció és az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint adminisztratív kapacitásuk megerősítése a határellenőrzés és az úti okmányok biztonsága terén.

A vízummentes utazás rendszerének megteremtése felé tett első lépésként és figyelembe véve, hogy az emberek közötti közvetlen kapcsolatok megkönnyítése a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok biztos fejlesztéséhez szükséges feltételnek tekinthető, az Európai Közösség 2007-ben (visszafogadási megállapodásokkal párhuzamosan) vízumkönnyítési megállapodásokat kötött Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával[8].

E megállapodások célja az volt, hogy megkönnyítse a nyugat-balkáni országok állampolgárai, különösen az Európai Unióba gyakran utazók számára a rövidtávú tartózkodásra jogosító vízumok megszerzését, és ugyanakkor a Közösséggel kötött visszafogadási megállapodások révén világos szabályokat rögzítsen az illegális bevándorlás elleni küzdelemre vonatkozóan. E megállapodások 2008. január 1-jén léptek hatályba. 2008 és 2009 során a Bizottság szorosan figyelemmel kísérte, hogyan hajtja végre az öt nyugat-balkáni ország a vízumkönnyítési megállapodásokat. Az első figyelemmel kísérési időszak eredményei alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az új jogi aktus a nyugat-balkáni országokban a vízumkiadási eljárás javításához vezetett.

° Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával a vízumliberalizációról folytatott párbeszéd – a folyamat eredményei

A vízumliberalizációról szóló párbeszédek megkezdése

E dinamikus környezetben és a vízumkönnyítési megállapodások végrehajtásával párhuzamosan az Európai Bizottság abbéli szándékát fejezte ki, hogy párbeszédet kezdjen Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával a vízumliberalizációról. Ebben az összefüggésben a Bizottság a bővítési stratégiáról szóló 2007. november 6-i közleményében[9] bejelentette azon szándékát, hogy további konkrét lépéseken keresztül fokozatosan elmozduljon a vízumliberalizáció irányába a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban. Ebből a célból a Bizottság párbeszéd megkezdését javasolta az érintett országokkal egy olyan menetrend kialakítása érdekében, amely a teljesítendő feltételeket tartalmazza majd.

Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. január 28-i következtetéseiben „ üdvözölte az Európai Bizottság azon szándékát is, hogy hamarosan a [nyugat-balkáni] térség valamennyi országával párbeszédet kezdeményez a vízumkérdésekről, és kifejezte arra irányuló készségét, hogy … további megbeszéléseket folytasson erről a kérdésről a vízumliberalizáció felé való fokozatos haladás érdekében a térség országai által teljesítendő világos kritériumokat meghatározó részletes menetrendek kialakítása céljából. Ez lehetővé teszi a Tanács és a Bizottság számára, hogy közelről nyomon kövesse a szükséges reformok terén elért eredményeket.”

A strukturált vízumliberalizációs folyamat módszereinek megállapítása során az Európai Unió – az eredményorientált párbeszéd melletti világos elkötelezettséggel – figyelembe vette a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját, a rövidtávú tartózkodásra jogosító vízumok liberalizálására tett politikai kötelezettségvállalást, a mind az öt ország által megkötött visszafogadási egyezményt, valamint az érintett országok által az uniós polgároknak biztosított vízummentességet.

A nyugat-balkáni országok számára az európai perspektíva erősítéséről szóló, 2008. március 5-i közleményében[10] a Bizottság vázolta a vízumliberalizáció felé történő elmozdulás javasolt folyamatát. Kiemelte, hogy az EU-ba való vízummentes utazás nagy jelentőséggel bír a Nyugat-Balkánon élők számára, megállapította, hogy a vízummentesség felé való elmozdulás valamennyi ország számára az EU-tagságra való felkészülés részét képezi, és hangsúlyozta azon szándékát, hogy szorosan nyomon fogja követni az e célkitűzés eléréséhez szükséges reformok végrehajtását.

A Bizottság hivatalosan 2008 elején indította el a vízumliberalizációs párbeszédet Szerbiával (2008. január 30.[11]), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (2008. február 20.), Montenegróval (2008. február 21.), Albániával (2008. március 3.), Bosznia és Hercegovinával (2009. május 26.).

A Bizottság a tagállamokkal egyetértésben és az érintett országgal folytatott konzultáció alapján menetrendet állapított meg az érintett öt ország mindegyike számára. A menetrendek célja az volt, hogy azonosítsák az összes intézkedést, amelyet a nyugat-balkáni országoknak el kell fogadniuk és végre kell hajtaniuk, valamint, hogy világos követelményeket rögzítsen, amelyeket el kell érniük. A folyamat célja, hogy segítséget nyújtson az érintett országoknak az 539/2001/EK rendelet (5) preambulumbekezdésében felsorolt kritériumok teljesítéséhez. Így a menetrendek négy kérdéscsoporttal foglalkoztak: az úti okmányok biztonságával, az illegális bevándorlással, a közrenddel és a közbiztonsággal, valamint a személyek mozgásához kapcsolódó egyes külkapcsolati kérdésekkel. A párbeszédek és menetrendek az egyes országok egyedi helyzetéhez igazodtak, hogy lehetővé tegyék a reformtörekvések összpontosítását és az uniós követelmények teljesítését. A vízumliberalizáció felé történő elmozdulás sebessége a megállapított feltételek teljesítése terén az egyes országok által elért haladástól függ.

A folyamat főbb szakaszai

Az érintett öt ország által készített részletes felkészültségi jelentések alapján a Bizottság 2008 novemberében benyújtotta a Tanácsnak a vízumliberalizációs menetrendek végrehajtása terén az érintett öt ország által elért haladás első előzetes értékelését.

2009. május 25-én, az érintett országok képviselőivel való találkozók és szakértői kiküldetések sorát követően (amelyekben a tagállamok szakértői tevékenyen részt vettek) a Bizottság benyújtotta a Tanácsnak az aktualizált értékelő jelentéseket. Az értékelő jelentéseket 2009. június 11-én, illetve 12-én közölték az érintett nyugat-balkáni országokkal.

Így az aktualizált értékelő jelentések arra a következtetésre jutottak, hogy

- Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a menetrendben meghatározott összes követelménynek eleget tett;

- két ország, Montenegró és Szerbia szintén jelentős haladást ért el, és már csak igen kevés kritérium marad nyitva;

- két további ország, Albánia és Bosznia és Hercegovina esetében a jelentős elért haladás ellenére még számos kritérium lezáratlan.

Az illetékes tanácsi munkacsoportokban az értékelő jelentések megvitatását követően a Tanács (Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa) 2009. június 15-én az alábbi következtetéseket fogadta el:

„A Tanács ismét kijelenti, hogy támogatja a vízumliberalizációra vonatkozóan Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Montenegróval és Szerbiával folytatott, egyértelmű és reális kritériumokat tartalmazó menetrendeken, valamint egy országonkénti értékelésen alapuló párbeszédet. A Tanács emlékeztet arra, hogy az érintett országoknak továbbra is ezen kritériumok teljes mértékű végrehajtására kell összpontosítaniuk.

Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli az ezen országokkal a vízumliberalizációról folytatott párbeszédben elért eredményekről szóló, az Európai Bizottság által benyújtott, frissített értékelő jelentéseket. A jelentések tükrözik az ezen országok által a vízumliberalizáció-menetrendekben meghatározott kritériumok teljesítése terén elért egyértelmű eredményeket. Ezzel összefüggésben a Tanács ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be – a tagállamokra való alkalmazandósága mértékében – az 539/2001/EK rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatát annak érdekében, hogy ideális esetben 2009 végéig ki lehessen alakítani a vízummentes rendszert azon országokkal, melyek addigra teljesítették az összes kritériumot.

A nyugat-balkáni térség vízumliberalizációjának jelentőségét elismerve a Tanács kiemeli, hogy fontos, hogy minden érintett ország saját érdemei alapján érje el a vízummentes rendszert. Ennélfogva a Tanács üdvözli az eddig elért eredményeket, és felszólítja a térség országait a reformok további gyorsítására és végrehajtására annak érdekében, hogy hamarosan teljesítsék a szükséges kritériumokat.”

Ez a javaslat a fent említett folyamat eredményét tükrözi: figyelembe véve egyrészt, hogy az érintett országokkal kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat megfelelően végrehajtják, és másrészt az állampolgáraikra vonatkozó megfelelő vízum- és beutazásmegtagadási arányokat, a Bizottság azt javasolja, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, amely az összes kritériumot teljesíti, valamint Montenegrót és Szerbiát, amelyek nagyon közel állnak hozzá, hogy az összes kritériumot teljesítsék, helyezzék át a negatív listáról a pozitív listára, e két utóbbi ország esetében abból kiindulva, hogy a javaslat Tanács általi elfogadásának időpontjáig valóban teljesítik az összes kritériumot.

Következő lépések

Miközben az Európai Parlament és a Tanács vizsgálja javaslatát, a Bizottság tovább folytatja a nyitott kritériumok végrehajtásának értékelését Szerbia és Montenegró esetében, és értékeléséről kellő időben tájékoztatja majd az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Montenegró esetében a fennmaradó nyitott kritériumok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

- a külföldiekről szóló, 2009. január óta hatályos törvény hatékony végrehajtása;

- fenntartható megoldás meghatározása a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogállását illetően, ideértve a személyazonosító okmányokhoz való hozzáférést is;

- a bűnüldözési kapacitások erősítése és a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem jogi kereteinek hatékony végrehajtása, többek között a megfelelő pénzügyi, emberi és technikai források biztosításán keresztül.

Szerbia esetében a fennmaradó nyitott kritériumok az alábbiakhoz kapcsolódnak:

- a határon átnyúló megfigyelés és a határellenőrzés javítása, ami magában foglalja többek között az EULEX-szel, illetve a koszovói rendőrséggel való információcserét;

- a külföldiekről szóló, 2009. április óta hatályos törvény hatékony végrehajtása és a migrációkezelési stratégia elfogadása;

- a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem jogi kereteinek hatékony végrehajtása, többek között a megfelelő pénzügyi és humán erőforrások biztosítása révén;

- a Koszovóban lakó személyek részére új biometrikus útlevelek kibocsátása során követett eljárások integritása és biztonsága.

1999. óta Szerbiának nem volt lehetősége arra, hogy az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovóban lakó személyek tekintetében helyszíni ellenőrzést végezzen. Ami az új biometrikus útlevelek Szerbia általi kiadását illeti a Koszovóban lakó személyek részére, a vízumliberalizációról folytatott párbeszéd hiányában a Bizottság és a tagállami szakértők nem voltak olyan helyzetben, hogy (elsősorban szakértői kiküldetések útján) ellenőrizni tudják a személyazonosító alapdokumentumok kiadását, valamint azon eljárások integritását és biztonságát, amelyeket a szerb hatóságok a Koszovóban lakó személyek által az új biometrikus szerb útlevelek kérelmezésekor benyújtott adatok helyességének ellenőrzése során követtek. Annak érdekében, hogy meggátolják a biometrikus útlevelek igénylése során az e helyzettel való visszaélést, a szerb hatóságok bejelentették, hogy júliusban külön Koordinációs Igazgatóságot (szerb nyelven: Koordinaciona uprava ) hoznak létre Belgrádban, amely kizárólag a Koszovóban lakó személyektől, valamint azon személyektől érkező útlevél-igényléseket dolgozza majd fel, akiknek az állampolgársági bizonyítványát az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó területére adták ki.

Ezért, tekintettel különösen a Koszovóban lakó személyek, valamint azon személyek esetleges illegális bevándorlására, akiknek az állampolgársági bizonyítványát az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó területére adták ki, továbbá a szerb hatóságok által az e személyek tekintetében követett útlevél-kiadási eljárások fölötti mindenfajta ellenőrzés hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a külön Koordinációs Igazgatóság (szerb nyelven: Koordinaciona uprava ) által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyeket ki kell zárni a Szerbiára vonatkozó vízummentes rendszer hatálya alól.

Albániát és Bosznia és Hercegovinát illetően a vízumliberalizációról szóló párbeszéd folytatódik, és a Bizottság fokozza a kritériumok teljesítése terén ezen országok segítésére irányuló erőfeszítéseit. Amint teljesítik a szükséges kritériumokat, a Bizottság javasolni fogja ezen országok áthelyezését a pozitív listára.

° További magyarázat a biometrikus útlevelek birtokában levő személyekre és a vízummentességi megállapodásokra vonatkozóan

A biometrikus útlevelek bevezetése a nyugat-balkáni országokban alapvető fontosságú volt a vízumliberalizációról folytatott párbeszédek sikeres befejezése szempontjából. Ebben az összefüggésben a biztonsággal és az illegális bevándorlás megelőzésével összefüggő okokból indokolt, hogy a vízummentesség Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró csak azon állampolgáraira vonatkozzon, akik az ezen országok által kiadott új biometrikus útlevéllel rendelkeznek.

A nyugat-balkáni országok európai elkötelezettségére, valamint arra a tényre figyelemmel, hogy ezek az országok már valamennyi uniós polgár számára vízummentességet biztosítottak, nem indokolt az e három országoknak biztosítandó vízummentesség végrehajtását a Közösséggel létrejövő vízummentességi megállapodások megkötésétől függővé tenni (mint az a Bahamák és a 2006 decemberében a negatív listáról a pozitív listára áthelyezett 5 másik ország esetében történt).

° Az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó.

Az Európai Tanács 2008. június 19-20-i ülésén hangsúlyozta, hogy az EU „a régió európai perspektívájával összhangban, egyértelmű európai perspektíva keretében kész segíteni Koszovó gazdasági és politikai fejlődését”. A Koszovói Közgyűlés által 2008. február 17-én elfogadott függetlenségi nyilatkozatot követően a Tanács sui generis esetnek minősítette Koszovót és az EU-tagállamokra bízta, hogy a nemzetközi joggal és a nemzeti gyakorlatukkal összhangban döntsenek a Koszovóval való kapcsolataikról. Eddig 22 tagállam ismerte el Koszovót független államként.

Az 539/2001/EK tanácsi rendelet jelenleg hatályos szövege nem tartalmaz Koszovóra való utalást. Jelenleg a Bizottság nem kezdett Koszovóval a vízumliberalizációról szóló párbeszédet. Ezért az 539/2001/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendelet I. mellékletét az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovóra való hivatkozással kell kiegészíteni, hogy a Koszovóban lakó személyek vízumkötelezettség hatálya alá tartozzanak. E javaslatot kizárólag a biztonsággal kapcsolatos, objektív módon megállapított aggályok indokolják, amelyek különösen az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovóból eredő, illetve Koszovón keresztül érkező illegális bevándorlással függnek össze. Ez nem érinti az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó jelenlegi jogállását.

2. A javaslat jogi elemei

° A javaslat összefoglalása

- A javaslat arra irányul, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót és Szerbiát a negatív listáról a pozitív listára helyezzék át, e két utóbbi ország esetében abból kiindulva, hogy e javaslat Tanács általi elfogadásának időpontjáig teljesítik a menetrendjeikben szereplő összes kritériumot.

- A fentiekben kifejtett okokból a szerbiai Koordinációs Igazgatóság által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyeket ki kell zárni a Szerbiára vonatkozó vízummentesség köréből.

- Figyelemmel arra, hogy az új biometrikus útlevelek bevezetése a nyugat-balkáni országokban a vízumliberalizációs párbeszédek alapvető fontosságú elemét jelenti, indokolt, hogy az ezen országok állampolgáraira irányadó vízummentesség csak azon állampolgárokra vonatkozzon, akik ilyen új biometrikus útlevéllel rendelkeznek.

- E javaslat – amely a jelenlegi helyzetet tükrözi – felveszi az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovót a negatív listára, mivel Koszovóval eddig nem kezdődött a vízumliberalizációról szóló párbeszéd.

° Jogalap

Az 539/2001/EK rendelet jogalapja az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontja. A rendelet módosítására irányuló javaslatnak ugyanezt a jogalapot kell követnie.

° Az arányosság és a szubszidiaritás elve

Az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával összhangban az 539/2001/EK rendelet tartalmazza a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső (negatív lista), valamint az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolását (pozitív lista).

Az e listák módosításáról, valamint az egyes országoknak a negatív listáról a pozitív listára vagy fordítva történő áthelyezéséről hozott döntés a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

° A jogi aktus típusának megválasztása

Rendelet, mivel a módosítandó jogi aktus az 539/2001/EK rendelet.

3. Költségvetési vonzatok

A javasolt módosításnak nincsenek a közösségi költségvetést érintő vonzatai.

2009/0104 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[12],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[13],

mivel:

(1) A harmadik országokról készített, a 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelet[14] I. és II. mellékletében szereplő felsorolás összetételének összhangban kell lennie és maradnia az (5) preambulumbekezdésében felsorolt kritériumokkal. Néhány olyan harmadik országot, amelyek esetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

(2) 2008. január 1-jén a Közösség és öt nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia – között vízumkönnyítési megállapodások léptek hatályba, a thesszaloniki cselekvési tervben vázolt, a nyugat-balkáni országok állampolgárainak vízummentes utazása felé vezető út első konkrét lépéseként. Ezekkel az országokkal 2008-ban a vízumliberalizációról szóló párbeszéd kezdődött, és a vízumliberalizációra vonatkozó menetrendeket fogadtak el. A menetrendek végrehajtásáról 2009 májusában készített értékelésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a menetrendjében szereplő valamennyi kritériumot teljesítette. Montenegró és Szerbia a menetrendjében szereplő kritériumok nagy többségét teljesítette.

(3) Az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovóban lakó személyek, valamint azon személyek tekintetében, akiknek az állampolgársági bizonyítványát az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó területére adták ki, külön belgrádi Koordinációs Igazgatóság lesz felelős az útlevél-igénylések összegyűjtéséért és az útlevelek kiadásáért. Különösen az esetleges illegális bevándorlással összefüggő biztonsági aggályokra tekintettel azonban e külön Koordinációs Igazgatóság (szerb nyelven: Koordinaciona uprava) által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyeket indokolt kizárni a Szerbiára vonatkozó vízummentes rendszer hatálya alól.

(4) Ezért Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Montenegrót és Szerbiát [e két utóbbinak e rendelet hatályba lépéséig teljesítenie kell az összes kritériumot] indokolt áthelyezni az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe. Indokolt, hogy a vízummentesség csak az érintett három ország által kiadott biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozzon.

(5) A jogi egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint az 539/2001/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovót szükséges felvenni az említett rendelet I. mellékletébe. Ez nem érinti az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó jogállását.

(6) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[15] 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(7) Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás aláírásáról szóló 2004/860/EK tanácsi határozat[16] 4. cikkének (1) bekezdésében említett területhez tartoznak.

(8) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyv aláírásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat[17] 3. cikkével.

(9) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[18] összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[19] összhangban nem vesz részt. Írország ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(11) E rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy azokkal egyéb módon összefüggő rendelkezéseknek minősül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1) Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. részben a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, a Montenegróra és a Szerbiára való hivatkozás törlendő;

b) a 2. rész az alábbi hivatkozással egészül ki:

„az ENSZ BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó”.

2) A II. melléklet 1. része az alábbi hivatkozásokkal egészül ki:

„Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (*)

Montenegró (*)

Szerbia [a szerbiai Koordinációs Igazgatóság (szerb nyelven: Koordinaciona uprava ) által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével] (*)

(*) A vízummentesség csak a biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 405., 2006.12.30., 23. o.

[2] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[3] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[4] A 2001. december 7-i 2414/2001/EK tanácsi rendelettel (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.) a 2003. március 6-i 453/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 69., 2003.3.13, 10. o.), a 2005. június 2-i 851/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 141., 2005.6.4., 3. o.), a 2006. november 20-i 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) és a 2006. december 21-i 1932/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 405., 2006.12.30., 23. o.).

[5] 1995. szeptember 25. (HL L 234., 1995.10.3., 1. o.)

[6] Lásd például a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok országainak meghatározásáról szóló, 1995. szeptember 25-i 2317/95/EK tanácsi rendelet nyomán kiadott bizottsági közleményt (HL C 101., 1998.4.3., 4. o.).

[7] Az 539/2001/EK rendelet módosítása a 2006. december 21-i 1932/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 405., 2006.12.30.) és a helyesbítés (HL L 29., 2007.2.3., 10. o.).

[8] Lásd az Albániával (HL L 334., 2007.12.19., 85. o.), Bosznia és Hercegovinával (HL L 334., 2007.12.19., 97. o.), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (HL L 334., 2007.12.19., 125. o.), Montenegróval (HL L 334., 2007.12.19., 169. o.) és Szerbiával (HL L 334., 2007.12.19., 109. o.) kötött megállapodás preambulumát.

[9] COM(2007) 663, 2007.11.6.

[10] COM(2008) 127, 2008.3.5.

[11] A vízumliberalizációról folytatott e párbeszéd nem terjed ki az ENSZ-BT 1244/99. határozatában foglaltak szerinti Koszovó területére.

[12] HL C , , . o.

[13] HL C , , . o.

[14] HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

[15] HL L 176.,1999.7.10., 31. o.

[16] HL L 370., 2004.12.17., 78. o .

[17] HL L 83., 2008.3.26., 3. o .

[18] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[19] HL L 64.,2002.3.7., 20. o.