EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017DC0517

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2017. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2017. évi stabilitási programját

COM/2017/0517 final

Brüsszel, 2017.5.22.

COM(2017) 517 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Málta 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Málta 2017. évi stabilitási programját


Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Málta 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,

amelyben véleményezi Málta 2017.
 évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására, 2

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira, 3

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2017. március 9–10-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést 5 , amelyben Máltát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott. Az ajánlást az Európai Tanács 2017. március 9–10-én jóváhagyta, majd a Tanács 2016. március 21-én elfogadta 6 .

(2)Olyan országként, amelynek pénzneme az euró, valamint a gazdasági és monetáris unión belüli gazdaságok közötti szoros kölcsönös kapcsolatra való tekintettel Máltának gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euróövezetre vonatkozó ajánlást, amelyet az alábbi 2. ajánlás is tükröz.

(3)2017. február 22-én közzétették a Máltára vonatkozó 2017. évi országjelentést 7 . Az országjelentés értékelte a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években Máltának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Málta által elért eredményeket. 8  

(4)Málta 2017. április 18-án benyújtotta 2017. évi nemzeti reformprogramját, majd 2017. május 2-án 2017. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 2014–2020 közötti időszakra szóló tagállami programozása során. Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó jogszabálynak 9 megfelelően a Bizottság kérheti egy tagállamtól az esb-alapokból finanszírozott releváns programjainak felülvizsgálatát és módosítását, amennyiben ez szükséges a vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében. A Bizottság részletes iránymutatást adott e szabályok alkalmazásáról. 10

(6)Málta jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2017. évi stabilitási programjában a kormány a 2017–2020 közötti időszakra költségvetési többlet fenntartását tervezi. A középtávú költségvetési cél – a GDP-hez viszonyítva kiegyensúlyozott költségvetési pozíció – a programidőszak egésze során továbbra is pozitív különbözettel teljesül. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság mértéke várhatóan a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, majd a GDP 58,3 %-át kitevő 2016-os szintről 2020-ig fokozatosan 47,6 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2017-re vonatkozóan megalapozott, a 2018–2020-as időszakra vonatkozóan pedig óvatos. Ugyanakkor a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban jelentkezhetnek bizonyos kockázatok.

(7)A 2016. július 12-i tanácsi ajánlás szerint Máltának 2017-ben a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű éves költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a középtávú költségvetési cél elérése érdekében. Az eredményadatok azt mutatják, hogy Málta már 2016-ban elérte középtávú költségvetési célját. A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg többlete a GDP 0,4 %-ának megfelelő 2017. évi szintről 2018-ban várhatóan a GDP 0,7 %-ának megfelelő szintre emelkedik, vagyis meghaladja a középtávú költségvetési célt. Összességében a Tanács véleménye szerint Málta az előrejelzések szerint 2017-ben és 2018-ban meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(8)Annak ellenére, hogy a középtávú célt a kitűzött időpontnál három évvel korábban sikerült megvalósítani, a kiadások gyorsabb ütemben növekedtek, mint a potenciális kibocsátás. Amennyiben ez továbbra is így alakul, kihívást jelent az államháztartás fenntarthatósága szempontjából, különösen a bevételeket érintő váratlan sokkhatások esetén. A hatóságok felülvizsgálták a kiadásokat a fenntarthatóság tekintetében különös jelentőséggel bíró közkiadási területek némelyikén, mégpedig az egészségügy, az oktatás és képzés és a társadalombiztosítás terén. Az ezt követő ajánlások eredményes megvalósítása szempontjából döntő fontosságú, hogy végrehajtásuk kellő időben történjen és hatékony legyen. Emellett Málta államháztartása a fenntarthatóság tekintetében hosszú távon továbbra is kockázatokkal szembesül, a népesség elöregedéséhez kapcsolódó előre jelzett költségek miatt, amelyek például az egészségügy, a tartós ápolás-gondozás és a nyugdíjak területén várhatók. Az életkorral kapcsolatos kiadások előre jelzett meredek emelkedését elsősorban a nyugdíjkiadások idézik elő, amelyek az idősödésről szóló 2015. évi jelentés szerint 2060-ra várhatóan a GDP-arányosan 3,2 százalékpontot kitevő mértékben emelkednek. A nemrégiben bevezetett intézkedések egy része valószínűleg megtakarításokat eredményez. E megtakarítások azonban valószínűleg nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a kiadásra ható fokozódó nyomást és számottevő mértékben javítsák a hosszú távú fenntarthatóságot. Ezért további intézkedésekre lehet szükség.

(9)Málta számos intézkedést terjesztett elő a nyugdíjrendszert érintő kettős kihívás kezelése, azaz a fenntarthatóság megvalósítása és a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása érdekében. A 2017. évi költségvetés keretében bevezetett intézkedések várhatóan mérsékelten csökkentik az idősebbek körében a szegénység kockázatát, és bizonyos fokig javítják a garantált nyugdíjminimum nettó bérpótlási arányát. Összességében a nyugdíjak megfelelőségének mutatói továbbra is azt jelzik, hogy bőven van még mit javítani a helyzeten, többek között a nemek között a nyugdíjjogosultság tekintetében fennálló jelentős különbség csökkentése terén.

(10)A közúti forgalmi torlódások az üzleti tevékenységet hátráltató tényezővé váltak; külső (gazdasági és környezeti) költségeik becsült összege eléri az évi 274 millió EUR-t és az előrejelzések szerint növekedni fog. Emellett a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is nő, és Málta valószínűleg nem lesz képes megvalósítani a 2020-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait. Málta a 2050-ig tartó időszakra vonatkozóan ambiciózus nemzeti közlekedési stratégiát fogadott el, egy 2025-ig érvényes operatív közlekedési főtervvel együtt. Ezek intézkedések széles körét ölelik fel, amelyek a személygépkocsik használatának racionalizálására, az alternatív közlekedési megoldások népszerűsítésére, valamint a multimodális és kollektív közlekedési rendszerek hatékonyabb kihasználására irányulnak. Bár ezek az intézkedések az előrejelzések szerint jelentős javulást eredményeznek, 2030-ig a forgalmi torlódások mértéke várhatóan tovább növekszik, a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig csak szerény mértékben csökken.

(11)A pénzügyi rendszer jellemzője, hogy nagy számban vannak jelen külföldi intézmények, amelyeket többek között a kedvező adózási környezet vonz az országba. Málta az egyetlen olyan uniós tagállam, amely a társasági adózás tekintetében a teljes beszámítási rendszert alkalmazza, és visszatéríthető adójóváírást nyújtó programot kínál. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kiterjedt rendszerével rendelkezik, és az adóügyi illetőség tekintetében vonzó státuszt kínál az egyének számára. A nemzetközi irányultságú ágazat felügyelete azonban kihívást jelent. A pénzügyi ágazat tevékenységeinek nagy részét Máltán kívül folytatja. Egy viszonylag kis méretű felügyeleti hatóság kapacitását próbára teszi a nagy rendszerek felügyelete, különösen a biztosítási ágazatban, de a bankszektorban is. A máltai pénzügyi felügyeleti hatóság – az EKB-vel konzultálva – nemrégiben egy olyan kis internetes banki szolgáltató banki engedélyének visszavonását kérte, amely Máltán kívül is gyűjt betéteket.

(12)Az előrelépések ellenére az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága további javításra szorul. Bár a kormány új intézkedéseket javasolt a második eséllyel és a fizetésképtelenséggel kapcsolatban, a hosszadalmas fizetésképtelenségi és adósságelengedési eljárások rontják a máltai üzleti környezet minőségét. Ráadásul az adósságelengedésre vonatkozó keret nem állapít meg határidőt, így nem szavatolja a jogbiztonságot. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében előterjesztették a társasági törvény módosításának tervezetét, amely jelentős változásokat vezet be a fizetésképtelenségre vonatkozó jogi keretben, például lehetővé teszi a közvetítést – e tervezetet jelenleg mérlegeli a nemzeti parlament. Elemezni kell majd, hogy e változások – hatókörük és megfogalmazásuk véglegesítése után – milyen hatást válthatnak ki.

(13)A készségek minden szintjén munkaerőhiány tapasztalható, és a készségkínálat még mindig nem igazodik megfelelő mértékben a munkaerőpiaci igényekhez. A máltai munkaerő jelentős része továbbra is alacsony szintű képesítéssel rendelkezik. Bár az iskolázottság javul, a korai iskolaelhagyók aránya most is magas, és a fiatalok gyenge teljesítményt nyújtanak az alapkészségek elsajátításának terén. Az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés és az abban való részvétel tekintetében javul a helyzet az alacsony végzettséggel rendelkezők körében is, és ebben a munkaadók is szerepet vállalnak, a kihívás nagyságrendjére való tekintettel azonban folyamatos erőfeszítésekre van szükség. Az oktatási és képzési rendszerre irányuló jelentős beruházások várhatóan eredményt hoznak, különösen akkor, ha az intézkedéseket a jövőben is fenntartják és fejlesztik, mindenekelőtt a nemrég létrehozott nemzeti képzési tanács révén. A foglalkoztatási ráta folyamatosan javul, és a munkanélküliségi ráta 5 % alá csökkent. Az aktivitási ráta azonban továbbra is a legalacsonyabbak között van az EU-n belül, különösen az idősebb és alacsony képzettségű nők körében, ami arra utal, hogy még mindig fennáll a társadalmi kirekesztés kockázata azok esetében, akik nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasághoz. Ezért e jelenlegi szakpolitikai beruházásokat fenn kell tartani, és szorosan nyomon kell követni a helyzet alakulását.

(14)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Málta gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Máltának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Málta fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az EU átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(15)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét 11 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

AJÁNLJA, hogy Málta 2017-ben és 2018-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Terjessze ki a kiadások folyamatban lévő felülvizsgálatát a tágabb értelemben vett közszférára, és a közkiadások tekintetében vezessen be teljesítményalapú megközelítést.

2.Biztosítsa, hogy a pénzügyi intézmények hatékonyan felügyeljék a Máltán engedélyezett nemzetközi irányultságú vállalkozásokat, a működési hely szerinti országokban a fogadó államok felügyeleti hatóságaival együttműködve.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
(2) COM(2017) 517 final.
(3) P8_ TA(2017)0038, P8_ TA(2017)0039 és P8_ TA(2017)0040.
(4) COM(2016) 725 final.
(5) COM(2016) 728 final.
(6) 2017/C92/01
(7) SWD(2017) 83 final.
(8) COM(2017) 90 final.
(9) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.)
(10)

   COM(2014) 494 final.

(11) Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.
Top