14.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 76/24

1.1

Az EGSZB emlékeztet rá (1), hogy az egységes piac az európai integráció központi eleme, mely képes közvetlenül érezhető előnyöket biztosítani az európai érdekelt felek számára, és fenntartható növekedést generálni Európa gazdaságaiban. A jelenlegi gazdasági válságban egy jól működő, jövőorientált egységes piac nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlen az Európai Unió politikai és gazdasági jövője szempontjából.

1.2

A szűnni nem akaró gazdasági válságra való tekintettel és egyebek mellett a pénzügyi piacok deregulációjának a tagállamok költségvetésére, a reálgazdaságra, a szegénységre és az uniós foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak ismeretében (2) az Európai Bizottság közleményének az egységes piac kiépítésével kapcsolatos bizakodó hangneme nem tűnik helyénvalónak. Az EGSZB megítélése szerint az Európai Bizottság nem fordított kellő figyelmet az egységes piac nem várt kedvezőtlen mellékhatásaira. Ha túl korán elkezdjük nyilvánosan bizonygatni a piac sikerét, az csak frusztrálja az uniós polgárokat, és oda vezethet, hogy még inkább aláássuk az egységes piacot, ahelyett hogy új lendületet adnánk neki. Az Európai Bizottságnak reálisabb megközelítést kellene mutatnia, kiegyensúlyozott hangvételű kommunikációval.

1.3

Az egységes piac működésének a régi és az új iránymutatásoktól várható javulását nagyban veszélyezteti az, hogy az Unióban a munkanélküliek száma jelentősen emelkedett, és elérte a 28 milliót, különösen a fiatalokat sújtva. Több százezer kkv csődbe ment, és 120 millió polgárt, azaz az uniós népesség mindegy 25 %-át fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. Mindezek óriási hatással vannak az uniós keresletre és fogyasztásra. A kulcsintézkedések mellett az EU-nak és a tagállamoknak fokozniuk kell a pénzügyi, gazdasági és költségvetési válság leküzdésére és az egységes piac teljes potenciáljának felszabadítására tett erőfeszítéseiket.

1.4

Az EGSZB arra kéri a Parlamentet, az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsan, de a minőségre is ügyelve tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ezeket a jogalkotási javaslatokat még a Parlament és az Európai Bizottság mandátumának 2014 tavaszán esedékes lejárta előtt elfogadják. Az EGSZB nagyra értékelné az egységes piac irányításáról szóló közleményben javasolt, az uniós szabályok általános végrehajtásának javítását célzó intézkedések mielőbbi bevezetését.

2.1

Az Európai Bizottság 12 új, az egységes piac működését javító kulcsintézkedéssel meghatározta az egységes piaci intézkedéscsomag második fázisát. Az EGSZB örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság már a közlemény közzététele előtt kikérte a véleményét, és a második intézkedéscsomagban figyelembe is vette néhány ajánlását. Sajnálja azonban, hogy ezúttal nem kapott hivatalos konzultációs felkérést, az informális konzultáción pedig nem volt kiegyensúlyozott az érdekelt felek részvétele.

2.2

Annak ellenére, hogy az egységes piac a létrehozása óta kedvezően hat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre, egyelőre nem sikerült teljes mértékben kiaknázni a különféle érdekeltek – vállalkozások, munkavállalók, fogyasztók, polgárok és mások – számára benne rejlő lehetőségeket. Az Európai Bizottság 2,77 millió új munkahelyről beszél, arról azonban hallgat, hogy ezek némelyike bizonytalan (3). Köztudott, hogy 2008 tavasza óta, amikor a válság következményeit Európa-szerte érezni lehetett, mintegy 10 millió munkahely szűnt meg, és úgy tűnik, a lejtmenetnek még mindig nincs vége (4).

2.3

Jóllehet az Európai Bizottság megnevezi az e döntések mögött meghúzódó vezérelveket (az eredményesebb szabályozási ütemterv, az európai integráció hiányának költsége stb.), néhány döntés esetében nem mindig egyértelmű, hogy az összes uniós intézmény sürgősnek tartaná a kérdést. A munkavállalók mobilitását illetően például az Európai Bizottság egy új kezdeményezést jelent be az EURES portál kapcsán, ugyanakkor a területre vonatkozó más alapvető tevékenységekről a Tanács még mindig nem határozott.

2.4

Az EGSZB úgy érzi, hogy az Európai Bizottság nem fordított kellő figyelmet az egységes piac nem kívánt kedvezőtlen mellékhatásaira. A pénzügyi piacok uniós szabályozása túlságosan gyenge ahhoz, hogy véget vessen a hibákkal terhelt felügyeletnek és megakadályozza egy olyan vállalkozástípus kialakulását, amely egy privilegizált részvényescsoport rövid távú érdekeit szolgálja. Több figyelmet kell fordítani a vállalatirányítás javítására. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelését kellene mindenek felé helyezni, biztosítandó, hogy az egységes piac hozzájáruljon egy olyan jogi környezet kialakulásához, amely az összes szereplő jogos érdekeit tiszteletben tartja.

2.5

Az Európai Bizottság figyelemreméltóan szilárd meggyőződéssel állítja, hogy az említett 12 új mozgatórugó hozzájárul majd a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és az egységes piacba vetett bizalom megerősítéséhez. Az EGSZB szerint az egységes piac megvalósításának története bizonyítja, hogy néhány múltbeli intézkedésnek jelentős rövid távú hatása volt. Ha túl nyíltan és egyértelműen, de túl korán elkezdjük hangoztatni a piac sikerét, az csak frusztrálja az uniós polgárokat, főként, ha nincs a kezünkben hatásvizsgálatokból származó szilárd bizonyíték. Ez oda vezethet, hogy még inkább aláássuk az egységes piacot, ahelyett hogy új lendületet adnánk neki (5). Az Európai Bizottságnak reálisabb megközelítést kellene mutatnia, kiegyensúlyozott hangvételű kommunikációval.

2.6

Sajnálatos módon sem az első, sem a második egységes piaci intézkedéscsomag nem hangsúlyozza, hogy a jogérvényesítéssel kapcsolatban fontos megteremteni a bizalom légkörét. Az EGSZB továbbra is türelmetlenül várja, hogy az európai fogyasztóknak végre hatékony kollektív jogorvoslati eszköz álljon rendelkezésükre. Bár a piacliberalizáció és a verseny fokozása az egységes piaci politika kulcsfontosságú célkitűzései, és abban is nagy szerepük van, hogy a fogyasztók szabadon választhassanak, a fogyasztóknak ezenkívül olyan szilárd keretre is szükségük van, amely biztosítja az áruk és szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos fogyasztóvédelmi jogaikat, valamint ezek hatékony érvényesítését. Számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a különféle uniós eszközöket lassan hajtják végre, a jogérvényesítés pedig még mindig aránylag gyenge, főként határon átnyúló ügyekben. Ezért az Európai Bizottságnak sürgősen kötelező érvényű intézkedéseket kellene javasolnia új jogérvényesítési eszközökre vonatkozóan.

2.7

Sajnálatos, hogy a 12 kezdeményezés közül csak egyet neveznek fogyasztói intézkedésnek, annak ellenére, hogy többnek is jelentős hatása van az európai fogyasztók mindennapi életére (6). Reméljük, hogy ez nem az Európai Bizottság általános fogyasztópolitikai nézeteit tükrözi. Fontos, hogy ne legyen túl szűk a látókör, és a fogyasztókra ne úgy tekintsenek, mint az üzleti politika velejáróira, hanem mint független szereplőkre, hogy a létrejövő egységes piaccal mindenki jól járjon (lásd a Monti- és a Grech-jelentést). Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egységes piac még az 50 javaslat és az első 12 mozgatórugó után is tartogat kiaknázatlan lehetőségeket. Fogyasztói szempontból nézve azonban az Európai Bizottságnak nagyobb hangsúlyt lehetett és kellett volna fektetnie a fogyasztóbarát kezdeményezések előtérbe helyezésére, ahogy azt az EGSZB egy korábbi véleményében hangsúlyozta (7).

2.8

Az EGSZB-t az is meglepte, hogy a közlemény figyelmen kívül hagyja a szociális partnereket. A bizalom nem állítható helyre úgy, hogy a szociális partnereket csak a Foglalkoztatási Főigazgatóság hatáskörébe tartozó uniós politikába vonják be. A szociális partnerekkel az Egységes Piaci Főigazgatóság különféle tevékenységei kapcsán is konzultálni kell.

2.9

Amint azt az EGSZB már korábbi véleményeiben kifejtette, a határokon átnyúló fogyasztói tranzakciókra vonatkozó javaslatokat mindenképpen fokozatosan kell bevezetni, kísérleti jelleggel a transznacionális kereskedelmi adásvételi szerződésekkel (B2B) kezdve. Mindaddig, amíg a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) tranzakciókra vonatkozó javaslatokat el nem fogadják, nem volna szabad további fakultatív intézkedéseket kezdeményezni a határokon átnyúló kereskedelmi adásvételi szerződésekkel kapcsolatban.

3.1

Az Európai Bizottság a tizenkét kulcsintézkedésre vonatkozó jogalkotási javaslat közül már tizenegyet közzétett, az EGSZB pedig véleményt fogadott el ezekről (8). Az EGSZB arra kéri a Parlamentet, az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsan, de a minőségre is ügyelve tegyen lépéseket annak érdekében, hogy ezeket a jogalkotási javaslatokat még a Parlament és az Európai Bizottság mandátumának 2014 tavaszán esedékes lejárta előtt elfogadják. Fontos, hogy a tagállamok az elfogadott jogszabályokat megfelelően végrehajtsák és érvényre juttassák az egyenlő feltételek biztosítása érdekében, ahhoz pedig, hogy az egységes piac megfelelően működhessen, fel kell számolni az indokolatlanul és diszkriminatív alapon állított akadályokat.

3.2

A Monti II rendelet hatályon kívül helyezése nem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket az Európai Unió Bírósága okozott a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos ítéleteivel. A jelenlegi helyzetre megoldást kell találni, mivel az akadályozza a munkavállalókat jogaik teljes körű gyakorlásában. Az Európai Bizottságnak garantálnia kellene, hogy a gazdasági szabadságjogok ne korlátozhassák az alapvető szociális jogokat, és meg kellene fontolnia, hogy javaslatot tegyen egy az európai szerződésekhez csatolandó, társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvre. Ennek tisztáznia kellene az alapvető szociális jogok és a gazdasági szabadságjogok közti kapcsolatot, megerősítve, hogy az egységes piac nem öncélú, hanem azért hozták létre, hogy minden uniós polgár javára a társadalmi haladást szolgálja (gyakorlatilag az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 3. cikkének (3) bekezdése értelmében). Le kellene szögeznie továbbá, hogy a gazdasági szabadságok és a versenyszabályok nem élvezhetnek előnyt az alapvető szociális jogokkal és a társadalmi haladással szemben, és semmiféleképpen nem értelmezhetők úgy, mintha a vállalkozásokat feljogosítanák a tagállami szociális és foglalkoztatási törvények és gyakorlatok ki- vagy megkerülésére, vagy arra, hogy a bérek és munkakörülmények kárára tisztességtelenül versenyezzenek.

3.3

Az EGSZB több intézkedést is hiányolt az első egységes piaci intézkedéscsomagból, amelyek megítélése szerint hozzájárulnának a polgárok bizalmának megszilárdításához is. Többek között az alábbi területeken hiányos a fellépés: a szerzői jogról szóló irányelv felülvizsgálata, szerzői jogi járulékok, hálózatsemlegesség, a társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv, mikro- és családi vállalkozások, intézkedések új cégek létrehozásának támogatására és a meglévők bővítésére, túlzott eladósodottság és bankközi transzferek, az egységes eurófizetési térség (SEPA) működésének megszilárdítását szolgáló intézkedések.

4.9.1

Az EU piacán még mindig találni veszélyes termékeket, még a CE jelöléssel ellátottak között is. Ezek olyan egészségi és biztonsági kockázatokat hordoznak, amelyek elkerülhetők. Az EGSZB ezért örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatot tervez tenni egy „termékbiztonsági jogszabálycsomagra”, amely a nem élelmiszer-jellegű termékekre vonatkozó egységes piaci felügyeleti eszközt, egy új általános termékbiztonsági irányelvet és egy többéves piacfelügyeleti kerettervet tartalmaz. Az új jogszabályban világosabban le kell fektetni, hogy a termékbiztonsággal kapcsolatos különféle uniós jogszabályok hogyan hatnak egymásra, emellett meg kell erősíteni és tisztázni kell mindenekelőtt a gyártók felelősségi köreit. Biztosítani kell, hogy a végrehajtás Unió-szerte azonos szintű legyen, és mindenhol eredményesen működjön a piacfelügyelet.

4.9.2

Külön figyelmet kell szentelni a gyermekek számára vonzó termékeknek, és továbbra is tiltani kell az élelmiszernek látszó termékeket. Az uniós politikának jelentősen hozzá kell járulnia a biztonsághoz és az egészség védelméhez. Ügyelni kell arra, hogy az uniós szabályokat betartani köteles uniós vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba. Az új általános termékbiztonsági irányelvnek hatékonyan meg kell akadályoznia a veszélyes termékek piacra kerülését. Ehhez európai piacfelügyeleti rendszer szükséges, mely az EU külső határain végzett hatékony ellenőrzést is magában foglalja.

4.10.1

Az e fejezetben ismertetett javaslatok esetében elég nehéz kapcsolatot találni a címben foglaltakkal. Az EGSZB elismeri, hogy most, válság idején fontos a társadalmi kirekesztés és elszegényedés fokozódása elleni küzdelem előtérbe helyezése. Ennek kapcsán a szociális vállalkozást az utóbbi időben többször is kiemelték mint a válság elleni stratégia kulcselemét. Csalódást kelt ezért, hogy a szociális gazdaság és vállalkozások fejlesztéséhez és növekedéséhez nem rendeltek saját kulcsintézkedést. A javasolt tizenkettedik kulcsintézkedés nem foglalkozik az Európában egyre erősödő társadalmi kirekesztéssel és szegénységgel. Az EGSZB ezért saját proaktív ajánlásaira építve azt javasolja, hogy legyen egy egyértelműen a szociális vállalkozásnak szentelt kulcsintézkedés, mivel szerinte ez jobban elősegítheti a szükséges erősebb társadalmi kohéziót (14).

4.10.2

Az EGSZB üdvözli az arra vonatkozó javaslatot, hogy biztosítani kell, hogy valamennyi uniós polgár rendelkezhessen alapszintű fizetési számlával, a számlavezetési díjak átláthatóak és összehasonlíthatóak legyenek, és könnyebb legyen a fizetésiszámla-váltás. Az EGSZB reméli, hogy az Európai Bizottság ezúttal kötelező érvényű jogszabályra tesz javaslatot, tavaly júliusi ajánlását ugyanis önkéntes jellege miatt számos kritika érte. Az EGSZB megjegyzi, hogy a lakossági számlavezetési díjak átláthatósága és összehasonlíthatósága vagy súlyos hiányosságokkal, vagy egyáltalán nem valósult meg. A javasolt uniós jogszabálynak biztosítania kellene, hogy minden fogyasztónak hozzáférési joga legyen egy alapvető fizetési számlához, és minden akadályt el kellene hárítania a számlaváltás elől.