EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0687

A Bizottság 687/2014/EU végrehajtási rendelete ( 2014. június 20. ) a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

HL L 182., 2014.6.21, p. 31–46 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 14/11/2015; közvetve hatályon kívül helyezte: 32015R1998

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/687/oj

21.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/31


A BIZOTTSÁG 687/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 185/2010/EU bizottsági rendelet (2) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján módosításokra van szükség egyes közös alapkövetelmények végrehajtásának módját illetően.

(2)

Bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedéseket egyértelműsíteni, harmonizálni vagy egyszerűsíteni kell a jogi egyértelműség javítása és az eltérő jogértelmezés elkerülése végett, valamint a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények legmegfelelőbb végrehajtásának további biztosítása érdekében.

(3)

A módosítások a tiltott tárgyakkal, a repülőgépek védelmével, az áruk, a postai küldemények, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzésével, valamint a védelmi berendezésekkel kapcsolatos néhány intézkedés végrehajtását érintik.

(4)

A 272/2009/EK bizottsági rendeletnek (3) megfelelően a Bizottságnak el kell ismernie a harmadik országok és azon más országok és területek légiközlekedés-védelmi követelményeinek egyenértékűségét, amelyekre az EUMSZ VI. címe nem vonatkozik, feltéve, hogy teljesülnek a szóban forgó rendeletben foglalt kritériumok.

(5)

A Bizottság megbizonyosodott arról, hogy Guernsey, a Man-sziget és Jersey területén fekvő repülőterek esetében teljesülnek a 272/2009/EK rendelet mellékletének E. részében foglalt kritériumok.

(6)

A 185/2010/EU bizottsági rendelet melléklete tartalmazza a 272/2009/EK rendeletben megállapított közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmazóként elismert azon harmadik országok, valamint más országok és területek listáját, amelyekre az EUMSZ VI. címe nem vonatkozik.

(7)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) és a 185/2010/EU rendelet hasonló védelmi követelményeket határoz meg az áruk és a postai küldemények ellátási láncában tevékenykedő szereplők számára.

(8)

A légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynökökre és ismert beszállítókra vonatkozó, a 185/2010/EU rendeletben meghatározott program védelmi követelményeit és az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó, a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott vámhatósági program védelmi követelményeit még inkább össze kell hangolni, lehetővé téve ezzel – a jelenlegi biztonsági szint fenntartása mellett – a kölcsönös elismerést, ezáltal pedig megkönnyítve az érintett ágazat és a kormányzati szervek munkáját.

(9)

A 185/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 185/2010/EU rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A melléklet 5. o.) pontját 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

A melléklet 10. b) és 11. b) pontját 2015. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2)  A Bizottság 2010. március 4-i 185/2010/EU rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 55., 2010.3.5., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2009. április 2-i 272/2009/EK rendelete a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről (HL L 91., 2009.4.3., 7. o.).

(4)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).


MELLÉKLET

A 185/2010/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 1. fejezet a következőképpen módosul:

a)

a fejezet a következő 1.0.5. ponttal egészül ki:

„1.0.5.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)

az 1.3.1.7. pontot el kell hagyni;

c)

a melléklet a következő 1.6. ponttal egészül ki:

„1.6.   TILTOTT TÁRGYAK

1.6.1.   Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyakat az utasoktól különböző személyek nem vihetik be a szigorított védelmi területekre.

1.6.2.   Az 1.6.1. pont alól azzal a feltétellel adható eltérés, ha az adott személy számára engedélyezték, hogy – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – tiltott tárgyakat vigyen a szigorított védelmi területekre.

1.6.3.   Annak megállapításához, hogy az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak közül egy vagy több bevitelére engedéllyel rendelkező személy valóban az engedélyben szereplő tárgya(ka)t tartja magánál (ez az ún. egyeztetés), az alábbiakra van szükség:

a)

a személynek engedéllyel kell rendelkeznie, és azt magánál kell tartania. Az engedélynek vagy a szigorított védelmi területre történő belépésre feljogosító azonosító kártyán, vagy külön írásos nyilatkozaton kell szerepelnie. Az engedélyben fel kell tüntetni a szigorított védelmi területre bevihető tárgy(ak) kategóriáját vagy a konkrét tárgy(ak)at. Amennyiben az engedély az azonosító kártyán szerepel, akkor annak a szükséges ismeret elve szerint kell felismerhetőnek lennie; vagy

b)

a biztonsági ellenőrző pontnál olyan rendszert kell üzemeltetni, amely jelzi, hogy mely személy milyen kategóriába tartozó tárgy(ak)at, illetve milyen konkrét tárgy(ak)at jogosult magánál tartani.

Az előzőekben leírt egyeztetést azt megelőzően kell végrehajtani, hogy az adott személy számára engedélyeznék az érintett tárgy(ak)nak a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére vitelét, illetve mielőtt őt az 1.5.1. c) pontja szerint megfigyelést végző vagy őrjáratot ellátó személyek átvizsgálnák.

1.6.4.   Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, feltéve, hogy tárolásuk védett körülmények között történik. A 4-C. függelék c), d) és e) pontjában felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, feltéve, hogy az utasok nem férhetnek hozzájuk.”;

d)

A szöveg a következő 1-A. függelékkel egészül ki:

„1-A. FÜGGELÉK

AZ UTASOKTÓL KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYEK

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

a)

lőfegyverek és lövedék kilövésére használt egyéb eszközök – a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító eszközök, így különösen:

minden típusú lőfegyver, például pisztoly, revolver, puska, sörétes puska,

a valódi fegyverrel összetéveszthető játék fegyver, lőfegyver-utánzat és -imitáció,

a lőfegyverek részei, kivéve a teleszkópos irányzékokat,

sűrített levegővel vagy szén-dioxiddal működő fegyverek, például a pisztoly, a sörétes fegyver, a légpuska és a gázfegyver (BB pisztoly),

a jelzőpisztoly és a rajtpisztoly,

az íj, a számszeríj és a nyíl,

a szigonypuska,

a parittya és a hajítógép;

b)

elkábító eszközök – a kifejezetten elkábításra vagy bénításra szolgáló eszközök, így különösen:

a sokkolásra szolgáló eszközök, például a bénító vagy sokkoló lövedéket kilövő fegyver, az elektromos sokkolópisztoly és az elektromos sokkolóbot,

az állatok bénítására vagy leölésére szolgáló eszközök,

a másokat öntudatlanná vagy védekezésre képtelenné tevő vegyi anyagok, gázok és spray-k, például az önvédelmi spray, a paprikaspray, a kapszaicinspray, a könnygáz, a savas spray-k és az állatriasztó szerek;

c)

robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök – a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító anyagok és eszközök, így különösen:

a lőszer,

a gyutacs,

a detonátor és a gyújtókészülék,

a robbanóeszközök utánzata és imitációja,

az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok;

d)

súlyos sérülés okozására felhasználható bármilyen egyéb olyan tárgy, amelynek használata a szigorított védelmi területen belül nem szokásos, így a harcművészeti eszközök, a kardok, a szablyák stb.”;

2.

A 3. fejezet a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő 3.0.6. ponttal egészül ki:

„3.0.6.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)

A 3.2.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.1.1.

Függetlenül attól, hogy a légi jármű a repülőtéren hol parkol, annak valamennyi külső ajtaját védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel szemben:

a)

a jogosulatlan hozzáférést megkísérlő személyek gyors feltartóztatásának biztosításával; vagy

b)

a külső ajtók lezárásával. Amennyiben a légi jármű kritikus részen tartózkodik, a talajról az ember számára el nem érhető külső ajtókat lezártnak kell tekinteni, ha a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, és a légi járműtől kellően távol helyezték el ahhoz, hogy egy ember bejutása megfelelőképpen meg legyen gátolva; vagy

c)

olyan elektronikus eszköz üzemeltetésével, amely a jogosulatlan hozzáférést azonnal észleli; vagy

d)

a nyitott repülőgépajtókhoz kapcsolódó utasbeszállító rámpák felé vezető valamennyi ajtónál olyan, a repülőtéri azonosító kártyák ellenőrzésére szolgáló elektronikus beléptető rendszer működtetésével, amely kizárólag azon személyek számára teszi lehetővé a belépést, akik a 11.2.3.7. pont szerinti képzésben részesültek. A szóban forgó személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy miközben ők használják az ajtót, jogosulatlan személyek ne juthassanak át rajta.”;

c)

A 3-B. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„3-B. FÜGGELÉK

A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK

A légi járművek védelme tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

 

Amerikai Egyesült Államok

 

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

 

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

 

Guernsey

 

Jersey

 

Man-sziget

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat abban az esetben, ha információi szerint olyan intézkedésekre – így többek között kompenzációs intézkedésekre – került sor, amelyek nyomán az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott légiközlekedés-védelmi követelmények újból egyenértékűek lettek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel.”;

3.

A 4. fejezet a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő 4.0.5. ponttal egészül ki:

„4.0.5.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)

A 4-B. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„4-B. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK

Az utasok és a kézipoggyász tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

 

Amerikai Egyesült Államok

 

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

 

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

 

Guernsey

 

Jersey

 

Man-sziget

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat abban az esetben, ha információi szerint olyan intézkedésekre – így többek között kompenzációs intézkedésekre – került sor, amelyek nyomán az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott légiközlekedés-védelmi követelmények újból egyenértékűek lettek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel.”;

4.

Az 5. fejezet a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő 5.0.5. ponttal egészül ki:

„5.0.5.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)

Az 5-A. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„5-A. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK

A feladott poggyász tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

 

Amerikai Egyesült Államok

 

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

 

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

 

Guernsey

 

Jersey

 

Man-sziget

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat abban az esetben, ha információi szerint olyan intézkedésekre – így többek között kompenzációs intézkedésekre – került sor, amelyek nyomán az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott légiközlekedés-védelmi követelmények újból egyenértékűek lettek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel.”;

5.

A 6. fejezet a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő 6.0.3. ponttal egészül ki:

„6.0.3.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)

a 6.3.1.2. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (1) 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő – kivéve a 6.2. pontban szereplő követelmények tekintetében –, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező meghatalmazott ügynökként való jóváhagyás iránt folyamodott. Az AEO-tanúsítványt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.

(1)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).”;"

c)

a 6.3.1.4. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a meghatalmazott ügynök telephelyén végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő – kivéve a 6.2. pontban szereplő követelmények tekintetében.”;

d)

a 6.3.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.3.1.5.

Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazott ügynök nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Ha a jogalany már nem rendelkezik a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvánnyal, illetve ha az AEO-tanúsítvány a szóban forgó rendelet 14k. cikke szerinti követelmények nem teljesítése miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megfelelő lépéseket tesz, hogy meggyőződjön arról, hogy a meghatalmazott ügynök eleget tesz a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek.

A jogalany a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítványa tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.

Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban meghatalmazott ügynöki státusszal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«”.

e)

a szöveg a következő 6.3.1.8. ponttal egészül ki:

„6.3.1.8.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz a meghatalmazott ügynökök jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtoklása szempontjából releváns lehet. Ide tartoznak a meghatalmazott ügynökök részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, a meghatalmazott ügynöki státus visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

2015. március 1-jéig a felelős hatóságoknak és a nemzeti vámhatóságoknak meg kell határozniuk ezen információcsere módját.”;

f)

a 6.3.2.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.3.2.3.

A meghatalmazott ügynök gondoskodik arról, hogy az olyan szállítmány, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést:

a)

a 6.2. pont szerint átvizsgálásra kerüljön; vagy

b)

a meghatalmazott ügynök kizárólagos felelősségére tárolásra kerüljön, válogatás előtt ne legyen légi járművön szállítandó rakományként azonosítható, és kizárólag a meghatalmazott ügynök által e feladatra kijelölt és kiképzett személyek – a szállító vagy bármely más személy vagy jogalany közreműködése nélkül – válogathassák ki.

A b) pont csak abban az esetben alkalmazható, ha a meghatalmazott ügynök nem tudja előre, hogy a szállítmány légi úton kerül-e szállításra.”;

g)

a 6.3.2.6. e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a védelmi státus megállapításának alapját:

a »KC« jelölést (ismert szállítótól származik), vagy

az »AC« jelölést (listás szállítótól származik), vagy

az »RA« jelölést (meghatalmazott ügynök válogatta), vagy

az átvizsgálás alkalmazott eszközeit vagy módszerét, vagy

a szállítmány átvizsgálás alóli mentességének alapját;”;

h)

a 6.4.1.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.4.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

a)

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától jóváhagyást kér, amelyben a létesítmény található.

A kérelmező rendelkezésére kell bocsátani a 6-B. függelékben található »Útmutató ismert szállítók számára« című dokumentumot és a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentumot;

b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr helyszíni szemlét hajt végre a megjelölt létesítményekben annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Annak megállapítása során, hogy a kérelmező megfelel-e az említett követelményeknek, a felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentumot követi. Az ellenőrzőlista kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tartalmaz, amelyet a kérelmező törvényes képviselőjének vagy a létesítmény védelemért felelős személynek alá kell írnia.

A jóváhagyási ellenőrzőlistán szereplő információkat az ellenőrzőlista kitöltését követően minősített információként kell kezelni.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság, vagy az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben az ellenőr a nyilatkozatot kérésre a felelős hatóság rendelkezésére bocsátja;

c)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező meghatalmazott ügynökként való jóváhagyás iránt folyamodott. Ebben az esetben a kérelmező kitölti a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentum első részét, és azt a kérelmező törvényes képviselője vagy a létesítmény védelemért felelős személy aláírásával ellátott kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt eljuttatja a felelős hatóságnak.

Az AEO-tanúsítványt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság, vagy az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben az ellenőr a nyilatkozatot kérésre a felelős hatóság rendelkezésére bocsátja;

d)

Ha a felelős hatóság – az esettől függően – az a) és a b) vagy az a) és a c) pont szerinti tájékoztatást kielégítőnek találja, akkor gondoskodik arról, hogy a szállító szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba«. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság – az esettől függően – az a) és a b) vagy az a) és a c) pont szerinti tájékoztatást nem találja kielégítőnek, akkor ennek indokát haladéktalanul közli az ismert szállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal;

e)

Az ismert szállító mindaddig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg adatai nem szerepelnek »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«.”;

i)

a 6.4.1.4. pont a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által az ismert szállító létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő.”;

j)

a 6.4.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.4.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint az ismert szállító már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a kérdéses létesítmény(ek) tekintetében visszavonja az ismert szállító jogállását.

Ha a jogalany már nem rendelkezik a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvánnyal, illetve ha az AEO-tanúsítvány a szóban forgó rendelet 14k. cikke szerinti követelmények nem teljesítése miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megfelelő lépéseket tesz, hogy meggyőződjön arról, hogy a meghatalmazott ügynök eleget tesz a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek.

A jogalany a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítványa tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.

Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban ismert beszállítói státusszal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«.”;

k)

a szöveg a következő 6.4.1.7. ponttal egészül ki:

„6.4.1.7.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz az ismert szállítók jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtoklása szempontjából releváns lehet. Ide tartoznak az ismert szállítók részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, az ismert szállítói státus visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

2015. március 1-jéig a felelős hatóságoknak és a nemzeti vámhatóságoknak meg kell határozniuk ezen információcsere módját.”;

l)

a 6.6.1.1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a meghatalmazott ügynökkel, ismert szállítóval vagy listás szállítóval fuvarozási megállapodást kötött szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot, kivéve akkor, ha a fuvarozó maga is rendelkezik meghatalmazott ügynökként való jóváhagyással.

Az aláírt nyilatkozatot az a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító őrzi meg, amelynek nevében a szállításra sor kerül. Az aláírt nyilatkozat egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, vagy az érintett felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; vagy”;

m)

a 6.8.2.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.8.2.3.

Amennyiben egy uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés a légi fuvarozó befolyásán kívül eső, objektív okok miatt elmarad, a felelős hatóság a légi fuvarozót korlátozott, legfeljebb 2016. június 30-ig tartó időszakra kijelölheti ACC3-ként. Ha a kijelölés hat hónapnál hosszabb időszakra szól, a felelős hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a légi fuvarozó rendelkezik-e az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzéssel egyenértékű belső légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási programmal.”;

n)

a 6.8.3.1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket – egy ACC3 vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök felelősségére – valamely listás szállító már elvégezte, a szállítmány e védelmi ellenőrzéseket követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben, és a szállítmány továbbítása nem utasszállító légi járművön történik; vagy”;

o)

a 6.8.3.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.8.3.2.

Az Unió területére szállított árut és postai küldeményeket a 6.2.1. pontban felsorolt eszközök vagy módszerek valamelyikével kell átvizsgálni, megfelelő mértékben biztosítva, hogy a szállítmányban ne maradhasson tiltott tárgy.”;

p)

a 6.8.3.3. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

minden átrakandó és tranzitként kezelendő áru vagy postai küldemény esetében, hogy azt vagy ő maga vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött jogalany a 6.8.3.2. pontnak megfelelő átvizsgálásnak vagy védelmi ellenőrzésnek vesse alá a szállítmány származási helyén vagy a szállítási lánc más pontján, és hogy az ilyen szállítmány ezt követően a berakodásig fizikailag védve legyen a jogosulatlan beavatkozással szemben;”;

q)

a 6.8.4.1. pont bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„6.8.4.1.

Egy harmadik országbeli jogalany akkor válhat uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynökké vagy ismert szállítóvá, ha ellenőrzés alá vonják a következő két opció egyikének megfelelően, és felveszik azon ACC3(-ak) adatbázisába, amely(ek)be a szóban forgó jogalany közvetlenül szállít az Unió területére továbbítandó árut vagy postai küldeményt:”

r)

a szöveg a következő 6.8.4.4–6.8.4.6. ponttal egészül ki:

„6.8.4.4.

A légi áru vagy légipostai küldemények szállítását végző olyan jogalanyok, amelyek harmadik országban található, több létesítményből álló hálózatot működtetnek, egyetlen, a hálózat egészére kiterjedő, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést szerezhetnek, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a hálózat releváns légiközlekedés-védelmi műveleteire, ezen belül a létesítmények közötti szállítási szolgáltatásokra egyetlen, közös védelmi program vagy egységes védelmi programok vonatkoznak; és

b)

a védelmi program(ok) végrehajtása a belső védelemre vonatkozó, az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzéssel egyenértékű, egyetlen minőségbiztosítási program alapján történik; és

c)

a hálózatra vonatkozó, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítés megszerzése előtt a jogalany alábbi létesítményei uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés alá kerültek:

i.

az az egy vagy több létesítmény, ahonnan az ACC3(-ak)ba a szóban forgó jogalany közvetlenül szállít árut vagy postai küldeményt, és

ii.

a hálózatot alkotó azon létesítmények közül legalább kettő vagy azon létesítmények 20 %-a (ha ez utóbbi érték magasabb), ahonnan az i. alpontban említett létesítmény(ek)be áru vagy postai küldemény érkezik; és

iii.

a C(2010) 774 bizottsági határozat mellékletének 6-I. függelékében felsorolt harmadik országokban található összes létesítmény.

Ahhoz, hogy egy jogalany az uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést a legkésőbb 2018. június 30-ig nem jóváhagyott összes létesítmény tekintetében megtarthassa, a kijelölést követően minden évben uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzést kell végezni a hálózatot alkotó azon létesítmények közül legalább további kettőn vagy azon létesítmények további 20 %-án (ha ez utóbbi érték magasabb), ahonnan a c) pont i. alpontjában említett létesítmény(ek)be áru vagy postai küldemény érkezik, mindaddig, amíg az összes létesítmény jóváhagyásra nem kerül.

Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr ütemtervet készít, amelyben feltünteti az egyes években jóváhagyandó létesítményeket, azok sorrendjét véletlenszerű kiválasztással állapítva meg. Az ütemtervet a létesítményt üzemeltető jogalanytól függetlenül kell kidolgozni, és azt a szóban forgó jogalany nem módosíthatja. Az ütemterv szerves részét képezi annak a jóváhagyási jelentésnek, amely alapján egy hálózat uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést szerezhet.

Miután egy a hálózathoz tartozó létesítményt uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek vetettek alá, az a 6.8.4.2. a) ponttal összhangban, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöknek minősül.

6.8.4.5.

Ha egy hálózathoz tartozó létesítmény esetében végzett, a 6.8.4.4. c) pont ii. alpontja szerinti uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a létesítmény esetében nem teljesülnek a 6-C2. függelékben található ellenőrző listában foglalt célkitűzések, akkor az adott létesítményből származó árut és postai küldeményeket egy a 6.8.4.2. a) pont szerint jóváhagyott létesítményben kell átvizsgálni mindaddig, amíg uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés során megállapításra nem kerül, hogy teljesülnek az ellenőrző listában foglalt célkitűzések.

6.8.4.6.

A. 6.8.4.4–6.8.4.6. pont 2018. június 30-án hatályát veszti.”;

6.

A 6-B. függelék a következőképpen módosul:

a)

A szöveg a „Bevezetés” című szakasz előtt a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az Önök társasága a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvánnyal (úgynevezett AEOF és AEOS tanúsítvánnyal) rendelkezik, és annál a létesítménynél, amelyre az ismert szállítói státust kérelmezik, a vámhatóságok ezen kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 évvel sikeres vizsgálatot végeztek, akkor Önöknek ki kell tölteniük és a társaság jogi képviselőjének aláírásával kell ellátnia a 6-C. függelék (Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista) »Szervezeti felépítés és felelősségi körök« című 1. részét és a Kötelezettségvállalási nyilatkozatot.”;

b)

A Szervezeti felépítés és felelősségi körök szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Szervezeti felépítés és felelősségi körök

Meg kell adniuk a szervezetükre vonatkozó adatokat (név, héa- vagy kereskedelmi kamarai azonosító szám vagy– adott esetben – cégjegyzékszám, az AEO-tanúsítvány száma és – adott esetben – a vámhatóság által a szóban forgó létesítményénél végzett legutóbbi vizsgálat időpontja), az ellenőrizendő létesítmény címét és a szervezet székhelyének címét (amennyiben nem azonos az ellenőrizendő létesítmény címével). Meg kell adniuk az előző ellenőrző látogatás napját és az utolsó egyedi alfanumerikus azonosítót (ha van), továbbá az üzleti vállalkozás jellegét, a telephelyen tartózkodó munkavállalók hozzávetőleges létszámát, a légi áru/légipostai küldemények védelméért felelős személy nevét, beosztását és elérhetőségét.”;

7.

A 6-C. függelék 1. részének helyébe a következő szöveg lép:

„1. rész: Szervezeti felépítés és felelősségi körök

1.1.

Az ellenőrzés napja (*)

(éééé.hh.nn.)

 

1.2.

Az előző ellenőrzés napja és – adott esetben – az egyedi azonosító

(éééé.hh.nn.)

 

Azonosító:

 

1.3.

A jóváhagyandó szervezet neve (*)

Elnevezés

Adóazonosító szám/kereskedelmi kamarai azonosító szám/cégjegyzékszám (ha releváns)

1.4.

Az AEOF vagy AEOS tanúsítványra vonatkozó információk (ha releváns)

AEO-tanúsítvány száma

 

A létesítménynél végzett legutolsó vámhatósági vizsgálat időpontja

 

1.5.

Az ellenőrizendő létesítmény címe (*)

Házszám/egység/épület

 

Utca

 

Település

 

Irányítószám

 

Ország

 

1.6.

A szervezet székhelyének címe (ha nem azonos az ellenőrizendő létesítmény címével, feltéve, hogy az ugyanabban az országban van)

Házszám/egység/épület

 

Utca

 

Település

 

Irányítószám

 

Ország

 

1.7.

Az üzleti vállalkozás(ok) jellege – a kezelt áru típusa

1.8.

A kérelmező felelőssége:

a)

Gyártás/előállítás

b)

Csomagolás

c)

Tárolás

d)

Szétosztás

e)

Egyéb (nevezze meg)

 

1.9.

A létesítményben dolgozó munkavállalók hozzávetőleges létszáma

 

1.10.

A légi áru/légipostai küldemények védelméért felelős személy neve és beosztása (*)

Név

 

Beosztás

 

1.11.

Telefonszám

Tel.:

 

1.12.

E-mail cím (*)

E-mail:”

 

8.

A 6-F függelék második bekezdésének hetedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

A szállítást nem adjuk harmadik félnek alvállalkozásba, kivéve akkor, ha a harmadik fél:

a)

fuvarozói megállapodást kötött a fuvarozásért felelős [a korábban megjelölt meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító vagy listás szállító neve] meghatalmazott ügynökkel, ismert szállítóval vagy listás szállítóval; vagy

b)

a felelős hatóság általi jóváhagyással vagy tanúsítással rendelkezik; vagy

c)

olyan fuvarozói megállapodást kötött az alulírott fuvarozóval, amelynek értelmében a harmadik fél a tevékenységeket nem adhatja további alvállalkozásba és végrehajtja az ebben a nyilatkozatban szereplő védelmi eljárásokat. Alulírott fuvarozó a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító nevében végzett fuvarozás egészéért teljes körű felelősséget vállal; valamint”;

9.

A 6-F. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„6-F. FÜGGELÉK

ÁRUK ÉS POSTAI KÜLDEMÉNYEK

6-Fi

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK

6-Fii

AZ ACC3 KIJELÖLÉSÉRE NEM KÖTELEZETT HARMADIK ORSZÁGOKAT, VALAMINT A TÖBBI OLYAN ORSZÁGOT ÉS TERÜLETET, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK, KÜLÖN BIZOTTSÁGI HATÁROZAT SOROLJA FEL.

6- Fiii

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOKNAK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOKNAK ÉS TERÜLETEKNEK A HITELESÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEI, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK”;

10.

A 8. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A 8.0.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.0.4.

A fedélzeti ellátmány tekintetében tiltott tárgyak jegyzéke megegyezik az 1-A. függelék szerinti jegyzékkel. A tiltott tárgyakat az 1.6. pont szerint kell kezelni.”;

b)

A 8.1.4. pont helyébe 2015. március 1-jével a következő szöveg lép:

„8.1.4.   Ismert beszállítók kijelölése

8.1.4.1.   A 8.1.5. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt (»beszállítót«), amely nem közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít, az üzemben tartó vagy az ellátmány címzettje (»kijelölő jogalany«) köteles ismert beszállítóként kijelölni. A meghatalmazott beszállítókra mindez nem vonatkozik.

8.1.4.2.   Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a kijelölő jogalany részére a beszállító átadja a következő dokumentumokat:

a)

a 8-B. függelékben található »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – fedélzeti ellátmány ismert beszállítója« című dokumentumot. A nyilatkozaton szerepelnie kell a jogi képviselő aláírásának; és

b)

a 8.1.5. pontban említett védelmi ellenőrzésekre kiterjedő védelmi programot.

8.1.4.3.   Az ismert beszállítókat az alábbiak ellenőrzése után lehet kijelölni:

a)

a védelmi program relevanciája és megfelelősége a 8.1.5. pont tekintetében; és

b)

a védelmi program hiánytalan végrehajtása.

Ha a felelős hatóság vagy a kijelölő jogalany megítélése szerint az ismert beszállító már nem tesz eleget a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek, akkor a kijelölő jogalany haladéktalanul megvonja az ismert beszállító jogállását.

8.1.4.4.   A felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározza, hogy a védelmi programnak és végrehajtásának az ellenőrzését nemzeti ellenőrnek, uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrnek vagy a kijelölő jogalany nevében eljáró és kijelölő jogalany által e feladatra kijelölt és kiképzett személynek kell-e végeznie.

Az ellenőrzések tényét rögzíteni kell, és – amennyiben e jogszabály másként nem rendelkezik – azokat a kijelölés előtt kell végezni, majd azt követően kétévente meg kell ismételni.

Ha az ellenőrzés nem a kijelölő jogalany nevében történik, az ellenőrzéssel kapcsolatos minden dokumentumot el kell juttatni hozzá.

8.1.4.5.   A légiközlekedés-védelmi program hiánytalan végrehajtását igazoló ellenőrzés az alábbi módokon történhet:

a)

a beszállítónál kétévente végzett helyszíni ellenőrzés révén; vagy

b)

a kijelölést követően az adott ismert beszállító által teljesített szállítmányok átvételekor rendszeresen végzett ellenőrzés révén, amelynek során többek között:

ellenőrzésre kerül, hogy az ismert szállító nevében szállítást teljesítő személy megfelelő képzésben részesült-e, és

ellenőrzésre kerül, hogy a szállítmányok megfelelően védve vannak-e, és

a szállítmányok ugyanolyan módon átvizsgálásra kerülnek, mintha ismeretlen beszállítótól származnának.

Az ellenőrzéseket előre nem látható módon kell végezni, vagy háromhavonta, vagy az ismert beszállító által a kijelölő jogalany részére teljesített szállítások 20 %-án.

A b) pontban leírt opciót csak akkor lehet alkalmazni, ha a felelős hatóság nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározta, hogy a program ellenőrzését a kijelölő jogalany nevében eljáró személynek kell végeznie.

8.1.4.6.   A kijelölés során és azt követően alkalmazandó módszereket és követendő eljárásokat a kijelölő jogalany védelmi programjában kell meghatározni.

8.1.4.7.   A kijelölő jogalany:

a)

listát vezet az általa kijelölt ismert beszállítókról, feltüntetve a kijelölés érvényességi idejét, és

b)

a kijelölés érvényességi idejének lejárta után legalább 6 hónapig megőrzi az aláírással ellátott nyilatkozatot, a védelmi program egy példányát, illetve a programnak minden egyes ismert beszállító tekintetében történő végrehajtásáról szóló jelentéseket.

Az említett dokumentumokat megfelelőségellenőrzés céljából kérésre a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”;

11.

A 9. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A 9.0.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.0.4.

A repülőtéri ellátmány tekintetében tiltott tárgyak jegyzéke megegyezik az 1-A. függelék szerinti jegyzékkel. A tiltott tárgyakat az 1.6. pont szerint kell kezelni.”;

b)

A 9.1.3. pont helyébe 2015. március 1-jével a következő szöveg lép:

„9.1.3.   Ismert beszállítók kijelölése

9.1.3.1.   A repülőtér üzemeltetője meghatalmazott beszállítóként jóváhagyja a 9.1.4. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt (»beszállító«), amely repülőtéri ellátmányt szállít.

9.1.3.2.   Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a repülőtér üzemeltetője részére a beszállító átadja a következő dokumentumokat:

a)

a 9-A. függelékben található »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – repülőtéri ellátmány ismert beszállítója« című dokumentum. A nyilatkozaton szerepelnie kell a jogi képviselő aláírásának; és

b)

a 9.1.4. pontban említett védelmi ellenőrzésekre kiterjedő védelmi program.

9.1.3.3.   Az ismert beszállítókat az alábbiak ellenőrzése után lehet kijelölni:

a)

a védelmi program relevanciája és megfelelősége a 9.1.4. pont tekintetében; és

b)

a védelmi program hiánytalan végrehajtása.

Ha a felelős hatóság vagy a repülőtér-üzemeltető megítélése szerint az ismert beszállító már nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője haladéktalanul megvonja az ismert beszállító jogállását.

9.1.3.4.   A felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározza, hogy a védelmi programnak és végrehajtásának az ellenőrzését nemzeti ellenőrnek, uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrnek vagy a repülőtér-üzemeltető nevében eljáró és kijelölő jogalany által e feladatra kijelölt és kiképzett személynek kell-e végeznie.

Az ellenőrzések tényét rögzíteni kell, és – amennyiben e jogszabály másként nem rendelkezik – azokat a kijelölés előtt kell végezni, majd azt követően kétévente meg kell ismételni.

Ha az ellenőrzés nem a repülőtér-üzemeltető nevében történik, az ellenőrzéssel kapcsolatos minden dokumentumot el kell juttatni hozzá.

9.1.3.5.   A légiközlekedés-védelmi program hiánytalan végrehajtását igazoló ellenőrzés az alábbi módokon történhet:

a)

a beszállítónál kétévente végzett helyszíni ellenőrzés; vagy

b)

a kijelölést követően az adott ismert beszállító által teljesített szállítmányoknak a szigorított védelmi területre való érkezésekor rendszeresen végzett ellenőrzés révén, amelynek során:

ellenőrzésre kerül, hogy az ismert szállító nevében szállítást teljesítő személy megfelelő képzésben részesült-e, és

ellenőrzésre kerül, hogy a szállítmány megfelelően védve van-e, és

a szállítmányok ugyanolyan módon átvizsgálásra kerülnek, mintha ismeretlen beszállítótól származnának.

Az ellenőrzéseket előre nem látható módon kell végezni, vagy háromhavonta, vagy az ismert beszállító által a repülőtér-üzemeltető részére teljesített szállítások 20 %-án.

A b) pontban leírt opciót csak akkor lehet alkalmazni, ha a felelős hatóság nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározta, hogy a program ellenőrzését a repülőtér-üzemeltető nevében eljáró személynek kell végeznie.

9.1.3.6.   A kijelölés során és azt követően alkalmazandó módszereket és követendő eljárásokat a repülőtér-üzemeltető védelmi programjában kell meghatározni.

9.1.3.7.   A repülőtér-üzemeltető:

a)

listát vezet az általa kijelölt ismert beszállítókról, feltüntetve a kijelölés érvényességi idejét, és

b)

a kijelölés érvényességi idejének lejárta után legalább 6 hónapig megőrzi az aláírással ellátott nyilatkozatot, a védelmi program egy példányát, illetve a programnak minden egyes ismert beszállító tekintetében történő végrehajtásáról szóló jelentéseket.

Az említett dokumentumokat megfelelőségellenőrzés céljából kérésre a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”;

12.

A 12. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A 12.4.2. pont (A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások) helyébe a következő szöveg lép:

„12.4.2.   A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások

12.4.2.1.   Minden 2014. szeptember 1-je előtt üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie legalább a 2. szabványnak.

12.4.2.2.   A 2. szabvány 2020. szeptember 1-jén hatályát veszti.

12.4.2.3.   A felelős hatóság engedélyezheti, hogy a 2011. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között a 2. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközök legkésőbb 2022. szeptember 1-jéig használatban maradhassanak.

12.4.2.4.   A felelős hatóság értesíti a Bizottságot arról, ha engedélyezi, hogy egy 2. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköz 2020. szeptember 1-jét követően használatban maradjon.

12.4.2.5.   Minden 2014. szeptember 1-je után üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak.

12.4.2.6.   2020. szeptember 1-jétől minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak, kivéve azokat az eseteket, amikor a 12.4.2.3. pont alkalmazandó.”

b)

A 12.11. pont után a függelékek listája helyébe a következő szöveg lép:

„12-A. FÜGGELÉK

A fémérzékelő kapuk (WTMD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-B. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-C. FÜGGELÉK

A folyadékok, aeroszolok és gélek (LAGS) átvizsgálására szolgáló berendezések működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-D. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák (EDD) teljesítményével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-E. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák jóváhagyási eljárására vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-F. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák jóváhagyási eljárása során alkalmazott tesztterületekre és a tesztelési körülményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-G. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák esetében alkalmazandó minőségellenőrzési követelményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-H. FÜGGELÉK

A kutya szabad hozzáférésén alapuló módszerrel alkalmazott robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazására érvényes módszertani szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-I. FÜGGELÉK

A távoli robbanóanyag szagazonosító módszerrel dolgozó robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazására érvényes módszertani szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-J. FÜGGELÉK

A fémdetektorok (MDE) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-K. FÜGGELÉK

A biztonsági testszkennerek működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12-L. FÜGGELÉK

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.”



Top