Szarvasmarhafélék

1 évesnél fiatalabb

0,400

1 és 2 év közötti életkorú

0,700

2 éves és idősebb, hímivarú

1,000

2 éves és idősebb üszők

0,800

Tejelő tehén

1,000

2 éves és idősebb egyéb tehén

0,800

Juh- és kecskefélék

0,100

Lófélék

0,800

Sertés

20 kg-nál kisebb élősúlyú malac

0,027

50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

0,500

Egyéb sertések

0,300

Baromfi

Húscsirke

0,007

Tojótyúk

0,014

Strucc

0,350

Egyéb baromfi

0,030

Nyulak, anyanyulak

0,020

1.01

Az üzem elhelyezkedése

A mezőgazdasági üzem elhelyezkedését az 1166/2008/EK rendelet 2. cikke e) pontja határozza meg.

1.01.01

Földrajzi szélesség (5 perces vagy ennél kisebb íven belül)

1.01.02

Földrajzi hosszúság (5 perces vagy ennél kisebb íven belül)

1.02

Az üzem jogi személyisége

Az üzem jogi személyisége a gazdálkodó jogállásától függ.

1.02.01

Az üzemért a jogi és gazdasági felelősséget:

1.02.01.01

olyan természetes személy viseli-e, aki egyéni gazdálkodó, amennyiben az üzem önálló?

Olyan önálló természetes személy, aki olyan üzem gazdálkodója, amelyet sem közös irányítás, sem más hasonló viszony nem köt más gazdálkodók üzeméhez.

1.02.01.01.01

Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a az üzem irányítója is?

1.02.01.01.01.a

Ha ez a személy nem az üzem irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családtagja-e?

1.02.01.01.01.b

Ha az üzem irányítója a gazdálkodó családtagja, akkor a gazdálkodó házastársa-e? (2)

1.02.01.02

társas üzem esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli-e, aki(k) tag(ok)?

Egy társas üzem tagjai természetes személyek, akik együttesen vagy tulajdonosai vagy bérlői, vagy más módon közös vezetői egy mezőgazdasági üzemnek, vagy saját független üzemeiket irányítják úgy, mintha azok egy üzemet alkotnának. Ezt az együttműködést vagy a jogszabályok vagy írásbeli megállapodás szerint kell megvalósítani.

1.02.01.03

jogi személy viseli-e?

Olyan jogalany, amely nem természetes személy, de a magánszemélyeket megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek alanya, például pert indíthat és perelhető (általános jog- és ügyleti képességgel rendelkezik).

1.03

Birtokviszonyok (a gazdálkodóra vonatkozóan) és művelési rendszer

1.03.01

Mezőgazdasági hasznosítású terület:

A mezőgazdasági hasznosítású terület az üzem által használt szántó, állandó rét és legelő, ültetvények és konyhakertek összes területe, függetlenül a birtokviszonytól, illetve attól, hogy azt köztulajdonban levő föld részeként használják-e.

A köztulajdonban levő föld a mezőgazdasági üzem által hasznosított, ám közvetlenül nem hozzá tartozó mezőgazdasági terület, azaz használati jog vonatkozik rá. Az ilyen köztulajdonban levő területre vonatkozó végrehajtási módszer megválasztása a tagállamok feladata.

1.03.01.01

Tulajdonosi gazdálkodás esetén

Olyan, mezőgazdasági hasznosítású terület, amely az üzem művelése alatt áll, és a gazdálkodó tulajdonosként, haszonélvezőként, örökhaszonbérlőként vagy más, ezzel egyenértékű birtokviszonyban műveli azt.

1.03.01.02

Bérlői gazdálkodás esetén

Előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli vagy szóbeli bérleti szerződés alapján az üzem által hasznosított mezőgazdasági terület. Egy hasznosított mezőgazdasági terület csak egy üzemhez tartozhat. Ha egy hasznosított mezőgazdasági területet a referenciaévben több üzem is bérelt, rendszerint ahhoz az üzemhez tartozónak kell tekinteni, amelyhez a felmérés referencianapjához kapcsolódik, vagy amely az adott év során a leghosszabb ideig bérelte.

1.03.01.03

Részes művelés vagy egyéb birtokviszony esetén

1.03.02

Biogazdálkodás

A i. 834/2007/EK tanácsi rendeletben (3) vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint folytatott mezőgazdasági gyakorlatok.

1.03.02.01

Az üzem összes olyan mezőgazdasági hasznosítású területe, ahol biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, és erről a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsítvány van

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a hányada, amelyen a termelés teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű ökológiai termelési elveknek, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó, megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint.

1.03.02.02

Az üzem összes olyan mezőgazdasági hasznosítású területe, ahol folyamatban van a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsítandó biogazdálkodási módszerekre való áttérés

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területének az a része, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak, de amelyeken a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek való teljes megfelelés elismeréséhez meghatározott, i. a 834/2007/EK rendeletben, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerinti átmeneti időszak még nem telt el.

1.03.02.03

Az üzem alábbi célú olyan földterülete, ahol a nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerinti biogazdálkodási módszereket alkalmaznak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés, és erről tanúsítvány lesz

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen vagy biogazdálkodási módszereket alkalmaznak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés, és erről tanúsítvány lesz, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelésre vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározott bizonyos előírások és szabályok szerint, növénykategóriánkénti bontásban.

A növények meghatározása a II. szakaszban (Földterület) szerepel.

1.03.02.03.01

Gabonafélék szemes termesztésre (a vetőmagot is beleértve)

1.03.02.03.02

Szemes betakarítású száraz hüvelyesek és fehérjenövények (beleértve a gabonák és hüvelyesek vetőmagvait és keverékét is)

1.03.02.03.03

Burgonya (ideértve az újburgonyát és a vetőburgonyát is)

1.03.02.03.04

Cukorrépa (a vetőmag kivételével)

1.03.02.03.05

Olajnövények

1.03.02.03.06

Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca

1.03.02.03.07

Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével

1.03.02.03.08

Gyümölcsösök és bogyós gyümölcsű ültetvények

1.03.02.03.09

Citrusültetvények

1.03.02.03.10

Olajfaültetvények

1.03.02.03.11

Szőlőültetvények

1.03.02.03.99

Egyéb növények (rostnövények stb.)

1.03.02.04

A nemzeti vagy európai közösségi szabályok szerint tanúsított és állattenyésztésre alkalmazott biogazdálkodási módszerek

Az üzemben tartott állatok száma, ahol az állattartás egésze vagy egy része teljes mértékben megfelel a gazdasági szintű biogazdálkodási elveknek, i. a 834/2007/EK rendeletben vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban; és ii. az ökológiai termelés tanúsítására vonatkozó megfelelő nemzeti szabályokban meghatározottak szerint, állatkategóriánkénti bontásban.

Az állatállományok meghatározása a III. szakaszban (Állatállomány) szerepel.

1.03.02.04.01

Szarvasmarhafélék

1.03.02.04.02

Sertés

1.03.02.04.03

Juh- és kecskefélék

1.03.02.04.04

Baromfi

1.03.02.04.99

Egyéb élőállat

1.03.03

Az üzemben folyó termelés rendeltetése

1.03.03.01

Értékalapon az üzem végtermékeinek több mint 50 %-a a háztartás saját fogyasztását elégíti ki

A háztartás az a családi egység, amelybe a gazdálkodó tartozik, és amelyben a háztartás tagjai ugyanazon a lakóhelyen osztoznak, és jövedelmük és vagyonuk egészét vagy egy részét megosztják egymással, és bizonyos árukat és szolgáltatásokat – elsősorban a lakhatást és az élelmet – közösen fogyasztanak el, illetve vesznek igénybe.

Az e jellemző alatt említettek szerint a végtermék a hasznosítható kibocsátásnak a mezőgazdasági számlarendszerben szereplő fogalommeghatározását követi, melyet a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatároz.

1.03.03.02

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés az üzem teljes gazdasági értékesítésének több mint 50 %-át teszi ki  (2)

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek üzem általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra.

2.01

Szántó

Rendszeresen, általában vetésforgó-rendszerben művelt (szántott vagy megművelt) föld.

A vetésforgó azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott földterületen az egynyári növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyanazon a földterületen. A növényeket rendszerint évenként váltják, de lehetnek évelők is. A szántóföld ültetvényektől vagy állandó legelőtől történő megkülönböztetéséhez ötéves küszöbértéket alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fölterületet legalább öt éven keresztül ugyanahhoz a növényhez használják, miközben a korábbi növényt nem távolítják el, és nem telepítenek újat, a kérdéses földterület nem minősül szántónak.

2.01.01

Gabonafélék szemes termesztésre (a vetőmagot is beleértve)

A szemes betakarítású gabonával bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt gabonaféléket is).

2.01.01.01

Közönséges búza és tönkölybúza

Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol., Triticum spelta L. és Triticum monococcum L.

2.01.01.02

Durumbúza

Triticum durum Desf.

2.01.01.03

Rozs

Secale cereale L.; ide tartoznak a rozs és egyéb őszi vetésű gabonák keverékei (kétszeres).

2.01.01.04

Árpa

Hordeum vulgare L.

2.01.01.05

Zab

Avena sativa L.; ide tartoznak a zab és egyéb tavaszi vetésű gabonák keverékei.

2.01.01.06

Szemes kukorica

A szemekért termesztett kukorica (Zea mays L.).

2.01.01.07

Rizs

Oryza sativa L.

2.01.01.99

A szemekért termesztett szemes betakarítású egyéb gabonafélék

A tiszta kultúraként vetett, szemes betakarítású, az előző pontok alatt másutt nyilvántartásba nem vett gabonafélék.

2.01.02

Szemes betakarítású száraz hüvelyesek és fehérjenövények (beleértve a gabonák és hüvelyesek vetőmagvait és keverékét)

Főleg a fehérjetartalmuk miatt vetett és betakarított növények.

A szemes betakarítású száraz hüvelyesekkel és fehérjenövényekkel bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

2.01.02.01

ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt

Tiszta kultúrában vetett, száraz, szemes betakarítású Pisum sativum L., Vicia faba L., Lupinus spp.

2.01.03

Burgonya (ideértve az újburgonyát és a vetőburgonyát is)

Solanum tuberosum L.

2.01.04

Cukorrépa (a vetőmag kivételével)

Cukoripari és alkoholgyártási felhasználású Beta vulgaris L. (ideértve az energia-előállítást is).

2.01.05

Takarmányozásra használt gyökér- és gumós növények és káposztafélék (a vetőmag kivételével)

A máshol nem említett, elsősorban takarmányozásra használt takarmányrépa (Beta vulgaris L.) és a káposztafélék családjába tartozó növények, függetlenül attól, hogy a gyökerét vagy a szárát takarítják be, és egyéb növények, amelyeket főleg gyökereik, gumóik takarmányozási célú felhasználásért termesztenek.

2.01.06

Ipari növények

Olyan növények, amelyeket rendszerint nem árusítanak közvetlen felhasználás céljából, mert a végfelhasználást megelőzően ipari feldolgozáson kell átesniük.

Az ipari növényekkel bevetett összes területet felhasználástól függetlenül itt kell feljegyezni (beleértve a megújuló energia előállításához használt növényeket is).

2.01.06.01

Dohány

Nicotiana tabacum L.

2.01.06.02

Komló

Humulus lupulus L.

2.01.06.03

Gyapot

Rostjáért, valamint olajos magjáért betakarított Gossypium spp.

2.01.06.04

Káposztarepce és réparepce

Szemes, száraz betakarítású, olaj előállítása céljából termesztett Brassica napus L. (partim) and Brassica rapa L. var. sylvestris (Lam.) Briggs.

2.01.06.05

Napraforgó

Szemes, száraz betakarítású Helianthus annuus L.

2.01.06.06

Szója

Szemes, száraz betakarítású Glycine max L. Merril.

2.01.06.07

Lenmag (olajlen)

Száraz, szemes betakarítású, főként olaj előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

2.01.06.08

Egyéb olajnövények

Máshol nem említett, főleg olajtartalmuk miatt termesztett, száraz, szemes betakarítású egyéb növények.

2.01.06.09

Len

Főként rostok előállítása céljából termesztett Linum usitatissimum L. fajták.

2.01.06.10

Kender

Cannabis sativa L.

2.01.06.11

Egyéb rostnövények

Máshol nem említett, főleg rosttartalmuk miatt termesztett egyéb növények.

2.01.06.12

Illóolaj-, gyógy- és fűszernövények

Gyógyszerészeti célra, parfümgyártásra vagy emberi fogyasztásra szánt növények vagy növényi részek.

A fűszernövények abban különböznek a zöldségektől, hogy azokat kis mennyiségben alkalmazzák, és az étel anyaga helyett annak ízét adják.

2.01.06.99

Máshol nem említett egyéb ipari növények

Máshol nem említett egyéb ipari növények.

A kizárólag megújuló energia előállításához használt növényekkel bevetett területek ide tartoznak.

2.01.07

Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, ebből:

2.01.07.01

Szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt

Szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt termesztett friss zöldségfélék, dinnye, szamóca.

2.01.07.01.01

Szabadföldi termesztés

Más mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca.

2.01.07.01.02

Árutermelő kertészet

Más kertészeti növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca.

2.01.07.02

Üvegházban vagy egyéb (járható) védőtakarás alatt

Olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében rögzített vagy mozgatható magas (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőtakarás, illetve növényház alatt növekednek.

2.01.08

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével)

2.01.08.01

Szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt.

2.01.08.02

Üvegházban vagy egyéb (járható) védőtakarás alatt

Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével), amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében rögzített vagy mozgatható magas (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőtakarás, illetve növényház alatt növekednek.

2.01.09

Zölden betakarított növények

Minden állati takarmányozásra szánt, vetésforgóban termesztett „zöld” szántóföldi növény, amely ugyanazt a földterületet öt évnél rövidebb ideig foglalja el (egynyári vagy évelő takarmánynövények).

A megújuló energia előállításához használt zöld növények ide tartoznak.

Ide tartoznak a nem az üzemben felhasznált, hanem más mezőgazdasági üzemeknek vagy az iparnak közvetlen felhasználás céljából értékesített növények is.

2.01.09.01

Időszakos gyep

A rendes vetésforgó részeként, legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűféle takarmány, amely legalább egy gazdasági éven keresztül, de öt évnél rövidebb ideig van a területen, fűfélékkel vagy fűkeverékkel együtt vetve. Az újbóli vetés előtt a területet szántással vagy más módon törik fel, vagy másként, például gyomirtó szerrel pusztítják el a növényeket.

Ide tartoznak a túlnyomórészt fűfélék és egyéb takarmánynövények (rendszerint hüvelyesek) zölden vagy száraz szénaként legeltetett vagy betakarított keverékei.

2.01.09.02

Egyéb, zölden betakarított növények

Más egynyári vagy évelő (kevesebb mint 5 évre vetett) takarmánynövények.

2.01.09.02.01

Silókukorica

Minden olyan, elsősorban silózásra termesztett kukorica (Zea mays L.), amelyet nem szemesen takarítanak be (teljes cső, növényrészek vagy a teljes növény).

Ide tartozik az állatok által közvetlenül (silózás nélkül) fogyasztott kukorica, továbbá a takarmányozáshoz vagy silózáshoz, valamint megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé).

2.01.09.02.02

Hüvelyesek

Elsősorban takarmányozásra termesztett és zölden, teljes egészében betakarított hüvelyesek.

Ide tartozik a túlnyomórészt hüvelyes (rendszerint > 80 %) takarmánynövények és füvek zölden vagy száraz szénaként betakarított keveréke.

2.01.09.02.99

Zölden betakarított, másutt nem említett növények

Máshol nem említett, zölden betakarított, elsősorban állati takarmányozási célú egyéb szántóföldi növények.

2.01.10

Szántóföldi növények vetőmagjai és palántái

Olyan területek, amelyeken értékesítési céllal termesztenek vetőmagot és palántákat, a gabonafélék, a rizs, a hüvelyesek, a burgonya és az olajos magvak kivételével.

2.01.11

Egyéb szántóföldi növények

A másutt nem szereplő szántóföldi növények.

2.01.12

Ugar

Minden olyan szántóföld, amely – tekintet nélkül arra, hogy művelés alatt áll-e vagy sem – a vetésforgó része, de amelyen egy teljes gazdasági évig nincs betakarítás.

Az ugar legfőbb jellemzője, hogy rendszerint a gazdasági év teljes időtartamára pihenni hagyják.

Az ugar lehet:

Ide tartozik az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (5) 5. cikkében vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartott összes szántóföldi terület, függetlenül attól, hogy a vetésforgó részét képezi-e.

2.01.12.01

Támogatás nélküli ugar

Olyan ugar, amelyre vonatkozóan nem fizetnek semmilyen pénzügyi támogatást vagy szubvenciót.

2.01.12.02

Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar

Olyan ugar, amelyre nézve az üzem pénzügyi támogatásra jogosult.

2.02

Konyhakert

A gazdálkodó és a háztartása általi saját fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek termelésére szolgáló, a mezőgazdasági terület többi részétől rendszerint elkülönített területek, és felismerhetően konyhakertek.

Kizárólag kivételes esetben értékesíti az üzem az e területekről származó termékfelesleget. Azok a területek, amelyeken a termelt termékeket rendszeresen piacon értékesítik, más pont alá tartoznak, még akkor is, ha a termékek egy részét a gazdálkodó és a háztartása fogyasztja.

2.03

Állandó legelő

A folyamatosan (legalább öt éve) takarmánynövények műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) termesztésére használt, az üzem vetésforgójában nem szereplő föld.

A föld legeltetésre használható, illetve silózás vagy széna céljából kaszálható, vagy megújuló energia előállítására használható.

2.03.01

Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével

Állandó legelő jó vagy közepes minőségű talajokon. Ezek a területek rendszerint intenzív legeltetésre használhatók.

2.03.02

Külterjes legelő

Olyan, rendszerint dombos, nagy magasságban fekvő, rossz talajminőségű, kis hozamú állandó legelő, amelyet általában nem javítanak trágyázással, műveléssel, újravetéssel vagy drénezéssel.

Ezek a területek rendszerint csak külterjes legeltetéssel hasznosíthatók, és rendszerint nincsenek kaszálva vagy külterjes módon kaszálják azokat; nem képesek eltartani nagy állománysűrűségű állatállományokat.

2.03.03

A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő

Termelésből kivont állandó legelők és rétek, amelyeket az 1782/2003/EK rendeletben, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározottak szerint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartanak, és pénzügyi támogatásra jogosultak.

2.04

Ültetvények

Az állandó legelő kivételével az olyan, nem vetésforgóban termesztett növények, amelyek hosszú időre foglalják el a földet, és több éven keresztül teremnek.

2.04.01

Gyümölcsösök és bogyós gyümölcsű ültetvények

Olyan területek, amelyeken a szamóca kivételével gyümölcstermő fák, cserjék és évelő bogyós növények találhatók. A gyümölcsösök lehetnek összefüggőek, amikor a fák egymáshoz való távolsága minimális, vagy lehetnek nem összefüggőek, amikor a távolság nagy.

2.04.01.01

Gyümölcsfajok, ebből:

2.04.01.01.01

Mérsékelt égövi gyümölcsök

A mérsékelt éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfaültetvények.

2.04.01.01.02

Szubtrópusi égövi gyümölcsök

A szubtrópusi éghajlati övben gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett gyümölcsfaültetvények.

2.04.01.02

Bogyósgyümölcsfajok

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben bogyós gyümölcs előállítására hagyományosan termesztett, bogyós gyümölcsű ültetvények.

2.04.01.03

Diófélék

A mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övben hagyományosan termesztett, diófélékhez tartozó ültetvények.

2.04.02

Citrusültetvények

Citrusfélék (Citrus spp.) ültetvényei.

2.04.03

Olajfaültetvények

Olea europea L. ültetvényei.

2.04.03.01

Főként étkezési olajbogyót termők

A főként étkezési olajbogyót termő fajok ültetvényei.

2.04.03.02

Főként olajkészítésre szánt olajbogyót termők

A főként olajkészítésre szánt olajbogyót termő fajok ültetvényei.

2.04.04

Olyan szőlőültetvények, amelyek terméke rendszerint:

Vitis vinifera L. ültetvényei.

2.04.04.01

Minőségi borszőlő

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok előállítására termesztett borszőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK tanácsi rendelet (6) vagy adott esetben a legújabb jogszabályok; és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

Olyan, rendszerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállítására termesztett borszőlőfajták, amelyek megfelelnek i. a 479/2008/EK rendelet vagy adott esetben a legújabb jogszabályok; és ii. a megfelelő nemzeti szabályok követelményeinek.

2.04.04.02

Egyéb borszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint nem OEM-mel és OFJ-vel ellátott borok előállítása céljából termesztenek.

2.04.04.03

Csemegeszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint csemegeszőlő előállítására szánnak.

2.04.04.04

Mazsolaszőlő

Olyan szőlőfajták, amelyeket rendszerint mazsola előállítására szánnak.

2.04.05

Faiskolák

Olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre:

2.04.06

Egyéb ültetvények

Olyan szabadföldi ültetvények, amelyek nem tartoznak az előző cím alá, különösen a fonásra és szövésre szánt, általában évente betakarított növények.

2.04.06.01

ebből karácsonyfa  (2)

A mezőgazdasági hasznosítású területen kereskedelmi célból, karácsonyfának ültetett fák.

2.04.07

Üvegházi ültetvények

2.05

Egyéb földterületek

Az „Egyéb földterületek” címszó alá tartozik a nem hasznosított mezőgazdasági terület (olyan mezőgazdasági terület, amelyet gazdasági, szociális vagy más okból már nem művelnek, és nem része a vetésforgónak), az erdővel borított terület, valamint az épületek, gazdasági udvarok, utak, vizek, kőbányák, terméketlen földek, sziklák stb.

2.05.01

Nem hasznosított mezőgazdasági földterület

Olyan terület, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, de a felmérés évében gazdasági, szociális vagy más okból már nem áll művelés alatt, és nem része a vetésforgónak, azaz mezőgazdasági felhasználását nem tervezik.

Az ilyen területet a mezőgazdasági üzemben általában rendelkezésre álló erőforrások segítségével újra művelés alá lehet vonni.

2.05.02

Erdővel borított terület

Fákkal vagy erdei cserjékkel borított terület, beleértve az erdőn belüli vagy kívüli nyárfatelepítéseket, az erdőterületen lévő és az üzem saját szükségleteit kielégítő erdészeti faiskolákat, valamint az erdei létesítményeket (erdei utak, faanyagtárolók stb.).

2.05.02.01

ebből rövid rotációs idejű sarjerdő

Fásszárú növények termesztése céljából fenntartott erdőterület, ahol a rotációs idő 20 év vagy kevesebb.

A rotációs idő a fák első vetésétől/ültetésétől a végtermék betakarításáig terjedő időszak, amelyben a betakarítás nem foglalja magában az olyan szokásos ápolási munkákat, mint például a ritkítás.

2.05.03

Egyéb földterületek (az épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőbányák, terméketlen földek, sziklák stb. által elfoglalt terület).

A mezőgazdasági üzem teljes területének minden olyan része, amely nem tartozik sem a mezőgazdasági hasznosítású földterülethez, sem a hasznosítatlan mezőgazdasági földterülethez, sem pedig az erdővel borított területhez.

2.06

Gombatermesztés, öntözött terület, energianövények és géntechnológiával módosított növények

2.06.01

Gomba

Kifejezetten gombatermesztés céljára létesített vagy erre a célra átalakított épületben, valamint föld alatti helyiségben, barlangban és pincében termesztett gomba.

2.06.02

Öntözött terület

2.06.02.01

Teljes öntözhető terület

Az a maximális nagyságú, mezőgazdasági hasznosítású terület, amely a referenciaévben az üzem számára általában rendelkezésre álló berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető.

2.06.02.02

A teljes megművelt terület, amelyet az előző 12 hónapban legalább egyszer öntöztek

Azon növények területe, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban legalább egyszer ténylegesen öntöztek.

2.06.03

Energianövények (bioüzemanyagok vagy más megújuló energia előállításához)

Az energianövények azon termesztési területe, amely az 1782/2003/EK rendelet szerint az alábbi támogatási rendszerekből részesül:

Nem tartoznak ide az energianövények termesztéséhez használt egyéb területek (azaz amelyek az egységes támogatási rendszer vagy az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer szerinti „rendes” jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülnek).

2.06.03.01

ebből pihentetett területen

A területpihentetési támogatásra való jogosultsághoz kapcsolódó kifizetésben részesülő energianövények termesztési területe, amikor a termelés pihentetett területen zajlik (az 1782/2003/EK rendelet 55. vagy 56. cikke).

2.06.04

Géntechnológiával módosított növények

„Géntechnológiával módosított növény”: a 2001/18/EK tanácsi irányelv (7) 2. cikkében, vagy adott esetben a legújabb jogszabályokban meghatározott valamennyi szervezet.

3.01

Lófélék

A lófélék családjába, az Equus nembe tartozó háziállatok (lovak, szamarak stb.).

3.02

Szarvasmarhafélék

A Bos taurus és a Bubalus bubalus fajba tartozó háziállatok, ideértve például a szarvasmarha x bivaly hibrideket is.

3.02.01

Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha

3.02.02

Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarha

3.02.03

Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarha

3.02.04

Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha

3.02.05

Kétéves és idősebb üsző

Kétéves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amely még egyszer sem ellett.

3.02.06

Tejelő tehén

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban azért tartanak, hogy emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra tejet termeljenek.

3.02.99

Egyéb tehenek

Olyan nőivarú szarvasmarhák, amelyek már ellettek (a kétévesnél fiatalabbakat is beleértve), és amelyeket fajtájuk vagy különleges tulajdonságaik alapján kizárólag vagy elsősorban borjaikért tartanak, tejüket pedig nem szánják emberi fogyasztásra vagy tejtermékké való feldolgozásra.

3.03

Juh- és kecskefélék

3.03.1

Juh (minden életkort beleértve)

Az Ovis aries fajba tartozó háziállatok.

3.03.01.01

Anyajuhok

Anyajuhok és pároztatott jerkék.

3.03.01.99

Egyéb juhok

Az anyajuhokon kívül minden egyéb juh.

3.03.02

Kecske (minden életkort beleértve)

A Capra aegagrus hircus alfajba tartozó háziállatok.

3.03.02.01

Anyakecskék

Olyan nőivarú kecskék, amelyek legalább egyszer ellettek, valamint pároztatott kecskék.

3.03.02.99

Egyéb kecskék

Az anyakecskéken kívül minden egyéb kecske.

3.04

Sertés

A Sus scrofa domesticus fajba tartozó háziállatok.

3.04.01

20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malac

Az általában 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú malacok.

3.04.02

Legalább 50 kilogramm súlyú tenyészkoca

Az 50 kilogrammos vagy ennél nagyobb súlyú, tenyésztésre szánt nőivarú sertések, függetlenül attól, hogy már ellettek-e.

3.04.99

Egyéb sertések

Máshová nem sorolt sertések.

3.05

Baromfi

3.05.01

Húscsirke

A Gallus gallus fajba tartozó, hústermelés céljából tartott háziállatok.

3.05.02

Tojótyúkok

A Gallus gallus fajba tartozó, tojásrakásra érett, tojástermelés céljából tartott háziállatok.

3.05.03

Egyéb baromfi

A húscsirkénél vagy a tojótyúkoknál nem említett baromfi.

3.05.03.01

Pulyka  (2)

A Meleagris fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.02

Kacsa  (2)

Az Anas és Cairina moschata fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.03

Liba  (2)

Az Anser anser dom. fajba tartozó háziállatok.

3.05.03.04

Strucc  (2)

Strucc (Struthio camelus).

3.05.03.99

Máshol nem említett egyéb baromfi  (2)

3.06

Nyulak, anyanyulak

Olyan, hízónyulak tenyésztése céljából tartott (az Oryctolagus fajba tartozó) nőivarú nyulak, amelyek legalább egyszer ellettek.

3.07

Méhek

A méztermelés céljából tartott méhek (Apis mellifera) által elfoglalt kaptárok száma.

3.99

Máshol nem említett állatállomány

Az ebben a szakaszban máshol nem említett, termelésre szánt valamennyi állat.

4.01

IV. i. Gépek  (2)

A mezőgazdasági üzem által a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban használt gépjármű- és gépállomány.

4.01.01

Az üzem kizárólagos tulajdonát képező gépállomány

Olyan gépjárművek és gépek, amelyek a felmérés referencianapján a mezőgazdasági üzem kizárólagos tulajdonában vannak.

4.01.01.a

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, szerszámhordozó traktorok

Minden olyan, legalább kéttengelyű traktor és minden más, mezőgazdasági traktorként használt gépjármű.

4.01.01.b

Egytengelyes traktorok, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszák

A mezőgazdaságban, kertészetben és szőlőtermesztésben használt egytengelyű vagy tengely nélküli gépjárművek.

4.01.01.c

Kombájnok

Gabonafélék, fehérjenövények és olajos magvak, hüvelyesek és fűfélék magjának stb. betakarítására és cséplésére használt gépek, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek.

4.01.01.d

Egyéb, teljesen gépesített betakarító eszközök

A kombájnokon kívül olyan gépek, amelyeket a cukorrépa, a burgonya vagy takarmánynövények folyamatos betakarítása során használnak, függetlenül attól, hogy önjárók, traktorvontatásúak vagy traktorra szereltek.

4.01.02

Több üzem által használt gépállomány

Az a gépjármű- és gépállomány, amelyet a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban a mezőgazdasági üzem használt, de a következők tulajdonában van:

4.01.02.a

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, szerszámhordozó traktorok

4.01.02.b

Egytengelyes traktorok, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszák

4.01.02.c

Kombájnok

4.01.02.d

Egyéb, teljesen gépesített betakarító eszközök

4.02

IV. ii. Berendezések

4.02.01

Megújuló energia előállítására szolgáló berendezések, az energiaforrás fajtája szerint

A mezőgazdasági üzem által a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónapban piacra (hálózathoz kapcsolódó) vagy saját mezőgazdasági termeléshez szánt (hálózathoz nem kapcsolódó) megújuló energia előállítására használt berendezések.

Az üzemhez tartozó földterületen található berendezések nem tartoznak ide, ha a gazdálkodó nem vesz részt az energia előállításában, sem beruházás, sem tevékeny részvétel révén (azaz csupán bérleti díjat kap a földterületért).

4.02.01.01

Szélenergia

A mezőgazdasági üzem által szélből nyert megújuló energia előállításához használt berendezések.

A szélenergia a szél kinetikus energiájának villamos energiát termelő szélturbinák útján végzett kihasználása.

Ide tartozik a szélből nyert közvetlen mechanikus energia is.

4.02.01.02

Biomassza

A mezőgazdasági üzem által megújuló energia biomasszából történő előállításához használt berendezések.

A biomassza biológiai eredetű, szilárd, folyékony vagy gáznemű, szerves, nem fosszilis anyag, amelyet hő, villamos energia vagy közlekedési üzemanyagok előállítására használnak fel.

4.02.01.02.01

ebből biometán

A mezőgazdasági üzem által biogáz biomasszából történő előállításához használt berendezések.

A biogáz olyan gáz, amely alapvetően a biomassza anaerob lebontásával előállított metánból és szén-dioxidból áll.

4.02.01.03

Napenergia

A mezőgazdasági üzem által megújuló energia napsugárzásból történő előállításához használt berendezések.

A napsugárzás a meleg víz és villamos energia előállításához felhasznált sugárzás.

4.02.01.04

Vízenergia

A mezőgazdasági üzem által megújuló energia vízenergiával történő előállításához használt berendezések.

A vízenergia a víz potenciális és kinetikus energiája, amelyet vízerőművekben alakítanak villamos energiává.

Ide tartozik a vízből nyert közvetlen mechanikus energia is.

4.02.01.99

Egyéb megújuló energiaforrások

Bármely berendezés, amelyet a mezőgazdasági üzem az ebben a szakaszban másutt nem említett megújuló energia előállításához használ.

5.01

V. i. Mezőgazdasági munka az üzemben

Mezőgazdasági munkaerő

Az üzem mezőgazdasági munkaerejéhez tartozik minden olyan személy, aki tankötelezettségének már eleget tett (az iskolaköteles kort meghaladott életkorú személy), és az üzemben a felmérés napján befejeződő 12 hónap folyamán mezőgazdasági munkát végzett.

Azt az esetet kivéve, ha nemzeti jogszabályok előírják a teljes vagy részidőben végzett kötelező oktatásra vonatkozó minimuméletkort, a 15 éves életkort kell úgy tekinteni, mint az iskolaköteles kor elfogadott leteltét.

Azt az egyéni gazdálkodót, aki nem végez munkát az üzemben, nyilvántartásba kell venni, de nem számít „az üzem teljes mezőgazdasági munkaerejébe”.

Minden, nyugdíjkorhatárt elért személyt, aki folytatja munkáját az üzemben, szerepeltetni kell a mezőgazdasági munkaerő kategóriában.

Az üzemben dolgozó, de harmadik fél által alkalmazott, illetve kölcsönös segítségnyújtási megállapodás alapján dolgozó személyek (például mezőgazdasági alvállalkozó vagy szövetkezetek által biztosított munkaerő) nem kerülnek be a felmérésbe.

Mezőgazdasági munka

Mezőgazdasági munkának minősül az üzemben végzett minden olyan munka, amely hozzájárul vagy i. az 1166/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt tevékenységekhez; vagy ii. a termelőeszközök karbantartásához; vagy iii. az a termékek előállításából közvetlenül következő tevékenységekhez.

Az üzemben mezőgazdasági munkával töltött idő

Az üzemben mezőgazdasági munkával töltött idő a ténylegesen az üzem mezőgazdasági munkáira fordított munkaidő, a gazdálkodó vagy irányító háztartásában végzett munka kivételével.

Éves munkaegység (ÉME)

A teljes munkaidővel egyenértékű foglalkoztatás, azaz az összes ledolgozott óra elosztva az adott országban a teljes munkaidejű állásokban évente átlagosan ledolgozott órák számával.

A „teljes munkaidő” a munkaszerződésekre irányadó nemzeti rendelkezések által előírt minimális óraszámot jelenti. Ha ezekben nem szerepel az éves munkaórák száma, akkor minimális óraszámnak az 1 800 órát kell tekinteni (225 munkanap napi nyolcórás munkavégzés mellett).

5.01.01

Gazdálkodó

A gazdálkodó az a természetes személy, természetes személyek csoportja, vagy jogi személy, akinek a felelősségére és neve alatt működtetik az üzemet, és aki jogilag és gazdaságilag felelős az üzemért, azaz aki az üzem gazdasági kockázatait viseli.

A gazdálkodó lehet az egész üzem tulajdonosa, bérlője, örökhaszonbérlője, haszonélvezője vagy vagyonkezelője.

5.01.01.01

Neme

5.01.01.02

Kora

5.01.01.03

Az üzemben végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

5.01.02

Az üzem irányítója

Az üzem irányítója az a természetes személy, aki az érintett üzem mindennapi működésének körébe tartozó pénzügyi és termelési feladatokért felelős.

5.01.02.01

Neme

5.01.02.02

Kora

5.01.02.03

Az üzemben végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

5.01.02.04

Az üzem irányítójának képzettsége

5.01.02.04.a

Az üzem irányítójának mezőgazdasági képzettsége

Kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat

Mezőgazdasági üzemben gyakorlati munkával szerzett tapasztalat.

Alapfokú mezőgazdasági képzettség

Bármilyen, általános mezőgazdasági szakiskolában és/vagy bizonyos szakterületre (ideértve a kertészetet, szőlészetet, erdőgazdálkodást, halászatot, állatorvos-tudományt, mezőgazdasági technológiát és más kapcsolódó szakterületeket) szakosodott intézményben szerzett képzettség. A befejezett mezőgazdasági gyakorlat is alapfokú képesítésnek számít.

Felsőfokú mezőgazdasági képesítés

Bármilyen, a tankötelezettség teljesítését követően mezőgazdasági főiskolán, egyetemen vagy más felsőfokú oktatási intézményben, legalább kétévi nappali képzéssel egyenértékű képzés során, a következő szakok valamelyikén szerzett képesítés: mezőgazdaság, kertészet, szőlészet, erdőgazdálkodás, halászat, állatorvos-tudomány, mezőgazdasági technológia vagy egyéb kapcsolódó szakok.

5.01.02.04.b

A gazdaság irányítója által az utóbbi 12 hónapban elvégzett szakképzés  (8)

A szakképzés oktató vagy oktatási intézmény által nyújtott képzési intézkedés vagy tevékenység, amelynek elsődleges célkitűzése a mezőgazdasági tevékenységekhez vagy közvetlenül az üzemmel kapcsolatos tevékenységekhez köthető új ismeretek megszerzése, vagy a meglevő ismeretek fejlesztése és bővítése.

5.01.03

Az egyéni gazdálkodó családjának az üzemben mezőgazdasági munkát végző tagjai

Az egyéni gazdálkodó azon családtagjai, a házastársat is beleértve, akik az üzemben mezőgazdasági munkát végeznek, de nem feltétlenül az üzem területén élnek.

A gazdálkodó családtagjai általában a házastársa, a felmenő vagy lemenő ági rokonai (beleértve a házassággal vagy örökbefogadással szerzett rokonokat), valamint a gazdálkodó vagy házastársa testvérei.

Szintén házastársként kezelendő az a két személy, aki házastársként, ám házasságkötés nélkül él együtt.

5.01.03.01

Az egyéni gazdálkodó családjának az üzemben mezőgazdasági munkát végző tagjai: férfiak

5.01.03.02

Az egyéni gazdálkodó családjának az üzemben mezőgazdasági munkát végző tagjai: nők

5.01.04

Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő

Minden olyan személy a gazdálkodó és családtagjai kivételével, aki a mezőgazdasági üzem számára mezőgazdasági munkát végez, és ezért a mezőgazdasági üzemtől bármilyen javadalmazást kap (fizetést, bért, nyereséget vagy bármilyen fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is).

A rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkaerő azokat a személyeket jelenti, akik az üzemben a felmérés referencianapján befejeződő 12 hónap folyamán minden héten mezőgazdasági munkát végeztek, tekintet nélkül a munkahét hosszára.

Az a személy is ide tartozik, aki ezen időszak egy részében rendszeres munkát végzett, de a következő okok valamelyike miatt nem tudott a teljes időszakban dolgozni:

5.01.04.01

Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő: férfiak

5.01.04.02

Rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő: nők

5.01.05

Nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő: férfiak és nők

A nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző személyek azok a munkavállalók, akik a felmérés referencianapját megelőző 12 hónap folyamán a rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő kategóriában felsoroltaktól eltérő okból nem dolgoztak minden héten a mezőgazdasági üzemben.

A nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző, nem családi munkaerő ledolgozott munkanapjainak száma bármely olyan hosszúságú nap, amiért a munkás egy teljes napi bármilyen javadalmazást kap (bért, nyereséget vagy más fizetséget, beleértve a természetbeni fizetséget is), amely nap folyamán egy teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági munkavállaló tevékenységének megfelelő munkát végez. A szabadság és a betegszabadság napjai nem számítanak munkanapnak.

Egy teljes munkanap a teljes munkaidőben foglalkoztatott, rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységet végző munkavállaló rendes munkanapja.

5.01.06

Az előző kategóriákban nem szereplő, az üzemben a nem közvetlenül az üzem alkalmazásában álló személyek (pl. beszállítók alkalmazottai) által végzett mezőgazdasági munka teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított munkanapjainak száma a felmérés napját megelőző 12 hónapban

Minden olyan mezőgazdasági munka, amelyet az üzemben az üzem számára olyan személy végez, aki nem áll közvetlenül az üzem alkalmazásában, hanem vagy önálló vállalkozó, vagy egy harmadik fél – például beszállító vagy szövetkezet – alkalmazottja.

A ledolgozott munkaórák számát a teljes munkaidős foglalkoztatás szerint számított napokban, illetve hetekben kell megadni.

5.02

V. ii. Egyéb jövedelemszerző tevékenység (az üzemben végzett nem mezőgazdasági munka és az üzemen kívül végzett munka)

Egyéb kereső tevékenység minden olyan tevékenység, amely eltér az V. i. szakaszban meghatározott mezőgazdasági munkától, és amelyet javadalmazás fejében végeznek (fizetés, bér, nyereség vagy a nyújtott szolgáltatásnak megfelelő más fizetség, beleértve a természetbeni fizetséget is).

Ide tartozik a valamely mezőgazdasági üzem munkaereje által egy másik mezőgazdasági üzem számára végzett mezőgazdasági munka.

Ezt az információt csak azokról az üzemekről kell összegyűjteni, amelyekben a gazdálkodó természetes személy (azaz a gazdálkodó egyben az üzem irányítója is). A jogi személyek nem tartoznak ide.

Nem tartoznak ide az üzem területén végzett, el nem különíthető, nem mezőgazdasági, másodlagos kereső tevékenységek, mivel azok a mezőgazdasági munka részét képezik.

Főfoglalkozás

Olyan tevékenységek, amelyek több időt igényelnek, mint az üzemben végzett mezőgazdasági munka.

Mellékfoglalkozás

Olyan tevékenységek, amelyek kevesebb időt igényelnek, mint az üzemben végzett mezőgazdasági munka.

5.02.01

A gazdálkodó egyéb jövedelemszerző tevékenységei, ha egyben a gazdaság irányítója is:

5.02.01.01

Főfoglalkozásként

5.02.01.02

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.01.03

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.01.04

Az üzemhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.02

Az egyéni gazdálkodó házastársának egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

5.02.02.01

Főfoglalkozásként

5.02.02.02

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.02.03

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.02.04

Az üzemhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.03

Az egyéni gazdálkodó más családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei:

5.02.03.01

Főfoglalkozásként

5.02.03.02

Mellékfoglalkozásként

Ha egyéb jövedelemszerző tevékenységeket végez

5.02.03.03

Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek

5.02.03.04

Az üzemhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek

5.02.04

Egyéb, az üzemhez közvetlenül kapcsolódó jövedelemszerző tevékenységekben rendszeresen, közvetlenül munkát végző, nem családi munkaerő

5.02.04.01

Főfoglalkozásként

5.02.04.02

Mellékfoglalkozásként

6.01

VI. i. Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek felsorolása

Az üzem egyéb jövedelemszerző tevékenységei magukban foglalják a mezőgazdasági munkától eltérő, valamennyi olyan tevékenységet, amely közvetlenül összefügg az üzemmel, és gazdasági hatása van az üzemre.

„Az üzemmel közvetlenül összefüggő tevékenységek” olyan tevékenységek, amelyek során vagy az üzem erőforrásait (terület, épületek, gépek stb.), vagy az üzem termékeit használják fel. Ha csak az üzem mezőgazdasági (családi és nem családi) munkaerejét alkalmazzák, és más erőforrásait nem használják fel, a munkavállalókat úgy kell tekinteni, hogy két különböző egységben végeznek munkát, és e tevékenységük nem tekinthető az üzemmel közvetlenül összefüggőnek.

Ide tartozik a más üzemek számára végzett nem mezőgazdasági, valamint mezőgazdasági munka.

A jövedelemszerző tevékenység ebben az összefüggésben tevékeny munkát jelent; a tisztán pénzügyi beruházások ezért nem tartoznak ide. A különféle tevékenységeket szolgáló, e tevékenységekben további részvétellel nem járó földbérlés szintén nem tartozik ide.

6.01.01

Idegenforgalom, szállásadás és egyéb szabadidővel kapcsolatos tevékenységek

Az idegenforgalommal, szállásadással, az üzem turistáknak vagy más csoportoknak történő bemutatásával, sporttal és pihenéssel/üdüléssel stb. kapcsolatos minden olyan tevékenység, amelynek során az üzem földterületét, épületeit vagy más erőforrásait hasznosítják.

6.01.02

Kézműipari tevékenység

Olyan kézműves cikkek, amelyeket a gazdálkodó vagy családtagjai, vagy a családon kívüli munkaerő az üzemben állít elő, feltéve, hogy ez utóbbi mezőgazdasági munkát is végez, tekintet nélkül a termékek értékesítésének módjára.

6.01.03

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

Valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké való bármilyen feldolgozása az üzemben, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.

Ide tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás a mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.

6.01.04

Megújuló energia előállítása

Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása – ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát – szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból.

Nem tartozik ide a megújulóenergia-termelés akkor, ha kizárólag az üzem saját használatára történik.

6.01.05

Fafeldolgozás (például fűrészelés)

Piaci értékesítésre szánt nyersfa feldolgozása az üzemben (fűrészáru előállítása stb.).

6.01.06

Akvakultúra

Halak, rákok stb. tenyésztése az üzemben. Nem tartoznak ide a kizárólag halászattal kapcsolatos tevékenységek.

6.01.07

Szerződéses munka (az üzem termelő eszközeinek használatával)

Szerződéses munka – különbséget téve a mezőgazdasági ágazaton belül vagy kívül végzett munka között –, amelynek során az üzem eszközeit használják, például hóeltakarítás, fuvarozás, a tájkép megőrzése, mezőgazdasági és környezetvédelmi szolgáltatások stb.

6.01.07.01

Mezőgazdasági (más üzemek számára)

6.01.07.02

Nem mezőgazdasági

6.01.08

Erdészet

Mind a mezőgazdasági munkaerő, mind pedig az üzem általában mezőgazdasági célból használt gépeinek és berendezéseinek használatával végzett erdészeti munka.

6.01.99

Egyéb

Az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb, máshol nem említett jövedelemszerző tevékenységek.

6.02

VI. ii. Az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége

6.02.01

Százalékos arány az üzem össztermeléséhez viszonyítva

Az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb jövedelemszerző tevékenységek aránya az üzem teljes forgalmához képest (ideértve a közvetlen kifizetéseket is).

7.01

Az üzem az utóbbi 3 évben igénybe vette az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét

Információt kell gyűjteni arról, hogy az üzem az utóbbi 3 évben igénybe vette-e az alábbi vidékfejlesztési intézkedések egyikét, az 1698/2005/EK tanácsi rendeletben (9) megállapított bizonyos előírások és szabályok, vagy adott esetben a legújabb jogszabályok szerint.

7.01.01

Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

Az 1698/2005/EK rendelet 24. cikke: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele.

7.01.02

A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

Az 1698/2005/EK rendelet 26. cikke: A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése.

7.01.03

A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

Az 1698/2005/EK rendelet 28. cikke: A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése.

7.01.04

A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása

Az 1698/2005/EK rendelet 31. cikke: A közösségi jogszabályokon alapuló előírások betartása.

7.01.05

A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben

Az 1698/2005/EK rendelet 32. cikke: A mezőgazdasági termelők részvétele az élelmiszer-minőségi rendszerekben.

7.01.06

Mezőgazdasági területre vonatkozó Natura 2000 kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 38. cikke: Natura 2000 kifizetések.

7.01.07

A víz keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 38. cikke: A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (10) kapcsolódó kifizetések.

7.01.08

Agrár-környezetvédelmi kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke: Agrár-környezetvédelmi kifizetések.

7.01.08.01

ebből biogazdálkodás keretében

Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke: Agrár-környezetvédelmi kifizetések és amennyiben az üzem a mezőgazdasági tevékenységeit a 834/2007/EK irányelvben megállapított bizonyos előírásoknak és szabályoknak megfelelően folytatja.

7.01.09

Állatjóléti kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 40. cikke: Állatjóléti kifizetések.

7.01.10

Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

Az 1698/2005/EK rendelet 53. cikke: Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás.

7.01.11

A turisztikai tevékenységek ösztönzése

Az 1698/2005/EK rendelet 55. cikke: A turisztikai tevékenységek ösztönzése.

1.01

Hagyományos talajművelés (kormánylemezes eke vagy tárcsás eke)

A talaj forgatásával járó, hagyományos talajműveléssel kezelt szántóföld; az elsődleges művelési lépést rendszerint kormánylemezes ekével vagy tárcsás ekével végzik, ezt pedig tárcsás boronával végzett másodlagos művelés követi.

1.02

Megóvó talajművelés (kismértékű talajművelés)

A szántóföldet megóvó (kismértékű) talajműveléssel kezelik; ez olyan talajművelő gyakorlatot vagy gyakorlatrendszert jelent, amely az erózió szabályozása és a nedvesség megtartása érdekében növényi maradványokat (legalább 30 %) hagy a talaj felszínén, rendszerint a talaj forgatása nélkül.

1.03

Nincs talajművelés (közvetlen vetés)

Olyan szántóföld, amelyen a betakarítás és a vetés között semmilyen talajművelést nem végeznek.

2.01

Téli talajtakaró

A szántóföldet télen növények vagy maradványok borítják, vagy télre csupaszon hagyják.

2.01.01

Szokásos téli növényzet

Olyan szántóföld, amelyen ősszel növényeket vetnek, és azok a tél során fejlődnek (szokásos téli növények, például őszi búza); rendszerint betakarítják vagy legeltetésre használják.

2.01.02

Takarónövényzet vagy ideiglenes növényzet

Olyan szántóföld, amelyen kifejezetten azért termesztenek növényeket, hogy csökkentsék a talaj, a tápanyagok és a növényvédő szerek tél során vagy olyan időszakokban bekövetkező elvesztését, amikor a földterület egyébként csupaszon állna, és ki lenne téve az ilyen veszteségeknek. Ezeknek a növényeknek a gazdasági értéke alacsony, a fő cél a talaj és a tápanyagok védelme.

Tavasszal e növényeket általában beszántják a következő növény vetése előtt, és sem betakarítással, sem legeltetéssel nem hasznosítják.

2.01.03

Növénymaradványok

Olyan szántóföld, amelyet a tél során a korábbi vetési időszakból visszamaradt növénymaradványok és tarló borít. Az ideiglenes és a takarónövényzet nem tartozik ide.

2.01.04

Puszta talaj

Olyan szántóföld, amelyet ősszel nem szántanak be vagy művelnek meg más módon, és amelyet télen nem vetnek be, illetve semmilyen növénymaradvánnyal nem takarják be, így a következő tavaszi időszakban végzett elővetési vagy vetési agrártechnikai műveletekig csupaszon marad.

2.02

Vetésforgó

2.02.01

A tervezett vetésforgón kívül eső szántóföld aránya

Olyan szántóföld, amelyen 3 vagy több egymást követő évben ugyanazt a növényt termesztik, és nem képezi részét a tervezett vetésforgónak.

A vetésforgó-rendszer azt a gyakorlatot jelenti, hogy egy adott földterületen az egynyári növények egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint követik egymást az egymás után következő gazdasági években, így az ugyanazon fajhoz tartozó növényeket nem termesztik megszakítás nélkül ugyanazon a földterületen. Ha folyamatosan ugyanazt a növényt termesztik, a monokultúra kifejezés alkalmazható a jelenség leírására.

3.01

A mezőgazdasági termelő által az utóbbi 3 évben fenntartott vonalas létesítmények

A vonalas létesítmények fákból, cserjékből vagy bokrokból, kőfalakból stb. álló, folyamatos, mesterséges sorok, amelyek általában területhatárt jelölnek.

3.01.a

Sövény

Cserjékből vagy bokrokból álló, sövényt alkotó sor, középen néha fákból álló sorral.

3.01.b

Fasor

Folyamatos vonalas, fás növényzet, rendszerint mezőgazdasági földterületen belüli területhatárt alkot, vagy utak vagy vízfolyások mentén található.

3.01.c

Kőfal

Téglából vagy kőből álló mesterséges struktúrák, pl. száraz kőből álló vagy habarccsal épített falak.

3.02

Az utóbbi három évben készített vonalas létesítmények

3.02.a

Sövény

3.02.b

Fasor

3.02.c

Kőfal

4.01

Legeltetés az üzem területén

4.01.01

A referenciaév során legeltetett terület

A mezőgazdasági üzem tulajdonát képező, általa bérelt vagy számára máshogy biztosított legelők teljes területe, amelyen a referenciaévben legeltetés céljából állatokat tartottak.

4.01.02

Az állatok legelőn tartásának időtartama

Azon hónapok száma, amelyekben az állatok a mezőgazdasági üzem tulajdonát képező, általa bérelt vagy számára máshogy biztosított legelőkön legeltek a referenciaévben.

4.02

Legeltetés közbirtokon

A közbirtok olyan földterület, amely nem tartozik közvetlenül a mezőgazdasági üzemhez, hanem amelyre használati jog érvényes. Legelőből, kertészeti vagy egyéb földterületből állhat.

A közbirtok általában véve közjogi szerv (állam, község stb.) tulajdonát képező, hasznosított mezőgazdasági terület, amely fölött egy másik személy jogosult a használati jog gyakorlására, és ezeket a jogokat általában másokkal együttesen gyakorolhatja.

4.02.01

A közbirtokon legeltetett állatok száma összesen

4.02.02

Az állatok közbirtokon való legeltetésének időtartama

Azon hónapok száma, amelyekben az állatok köztulajdonban levő legelőn legeltek a referenciaévben.

5.01

Szarvasmarha

5.01.01

Istálló, amelyben az állatokat kikötik – szilárd trágyával és trágyalével

Olyan állatszállás, amelyben az állatokat a helyükhöz kötik, és nem mozoghatnak szabadon, és a trágyát rendes esetben mechanikus úton távolítják el az épületből, szilárd trágya/helyi trágya formájában.

5.01.02

Istálló, amelyben az állatokat kikötik – hígtrágyával

Olyan állatszállás, amelyben az állatokat a helyükhöz kötik, és nem mozoghatnak szabadon, és a trágya és a vizelet a padló alatti térbe kerül, ahol hígtrágyát alkot.

5.01.03

Szabad elhelyezés – szilárd trágyával és trágyalével

Olyan állatszállás, amelyben az állatok szabadon mozoghatnak, és a trágyát rendes esetben mechanikus úton távolítják el az épületből, szilárd trágya/helyi trágya formájában.

5.01.04

Szabad elhelyezés – hígtrágyával

Olyan állatszállás, amelyben az állatok szabadon mozoghatnak, és a trágya és a vizelet a padló alatti térbe kerül, ahol hígtrágyát alkot, vagy ott a beton elvezetőkből eltávolítható, és tárolótartályokban vagy derítőkben gyűjthető, a külső udvarokon összegyűlt hígtrágyával együtt.

5.01.99

Egyéb

Az állatszállások minden olyan típusa, amelyre a fenti leírások nem illenek.

5.02

Sertés

5.02.01

Részleges rácspadlón

Olyan állatszállások, ahol a padló részlegesen rácsozott, azaz a padló egy részén olyan rések találhatók, amelyeken keresztül a trágya és a vizelet a padló alatti térbe kerül, ahol hígtrágyát alkot.

5.02.02

Teljes rácspadlón

Olyan állatszállások, ahol a padló teljesen rácsozott, azaz a padlón olyan rések találhatók, amelyeken keresztül a trágya és a vizelet a padló alatti térbe kerül, ahol hígtrágyát alkot.

5.02.03

Szalmaalmon (mélyalmos elhelyezés)

Olyan állatszállások, ahol a padlót vastag alomréteg borítja (szalma, tőzeg, fűrészpor vagy a trágyát és a vizeletet megkötő, hasonló anyag), amelyet csak időszakonként távolítanak el, és ez több havonta is történhet.

5.02.99

Egyéb

Az állatszállások minden olyan típusa, amelyre a fenti leírások nem illenek.

5.03

Tojótyúkok

5.03.01

Szalmaalmon (mélyalmos elhelyezés)

Olyan elhelyezés, ahol a padlót vastag alomréteg borítja (szalma, tőzeg, fűrészpor vagy a trágyát és a vizeletet megkötő, hasonló anyag), amelyet csak időszakonként távolítanak el, és ez több havonta is történhet.

5.03.02

Ketrecblokk (minden típus)

Olyan elhelyezés, ahol a tojótyúkokat ketrecekben tartják, ketrecenként egyet vagy többet.

5.03.02.01

Ketrecblokk trágyakihordó szalaggal

Olyan ketrecblokk, amelynél a trágyát a ketrecek alatt futó szalag távolítja el mechanikusan, az épületen kívülre, ahol szilárd trágyát/helyi trágyát alkot.

5.03.02.02

Ketrecblokk mélyaknával

Olyan ketrecblokk, amelynél a trágya a ketrecek alatt található mély aknába esik, ahol hígtrágyát alkot.

5.03.02.03

Cölöpös ketrecblokk

Olyan ketrecblokk, amelynél a trágya a ketrec alatti padlóra kerül, ahol szilárd trágyát/helyi trágyát alkot, és onnan rendszeresen, mechanikus úton távolítják el.

5.03.99

Egyéb

Az elhelyezés minden olyan típusa, amelyre a fenti leírások nem illenek.

6.01

Mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyen szilárd/helyi trágyát alkalmaznak

6.01.01

Összesen

Az üzem teljes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen a referenciaévben szilárd/helyi trágyát alkalmaztak.

6.01.02

Azonnali beforgatással

Az üzem teljes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen a kijuttatott trágyát mechanikusan beforgatták a talajba, olyan technika alkalmazásával, amely lehetővé teszi annak azonnali beépülését.

6.02

Mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyen hígtrágyát alkalmaznak

6.02.01

Összesen

Az üzem teljes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen a referenciaévben hígtrágyát alkalmaztak.

6.02.02

Azonnali beforgatással vagy befecskendezéssel

Az üzem teljes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen a kijuttatott hígtrágyát mechanikusan beforgatták a talajba, olyan technika alkalmazásával, amely lehetővé teszi annak azonnali beépülését, vagy a területen a hígtrágyát a kijuttatás során közvetlenül befecskendezték.

6.03

Az üzemben keletkező és onnan kiszállított összes trágya százalékos aránya

Az értékesített vagy az üzemből másként elszállított trágya és hígtrágya mennyisége, a referenciaévben az üzemben keletkezett trágya és hígtrágya teljes mennyiségének százalékos arányában becsülve.

7.01

Tároló létesítmények a következőkhöz:

7.01.01

Szilárd trágya

Szilárd trágyát tároló, át nem eresztő felületen található, túlfolyásgátlóval ellátott létesítmények, tetővel vagy anélkül.

A szilárd trágya a háziállatok ürüléke (alommal vagy anélkül), amely esetleg kis mennyiségű vizeletet is tartalmazhat.

7.01.02

Trágyalé

Trágyalé tárolására szolgáló vízhatlan, nyitott vagy fedett tartály, vagy szigetelt derítő.

A trágyalé a háziállatok vizelete, amely esetleg kis mennyiségű ürüléket és/vagy vizet is tartalmazhat.

7.01.03

Hígtrágya

Hígtrágya tárolására szolgáló vízhatlan, nyitott vagy fedett tartály, vagy szigetelt derítő.

A hígtrágya folyékony állapotú trágya, vagyis háziállatok ürülékének és vizeletének keveréke, amely esetleg vizet és/vagy kis mennyiségű almot is tartalmazhat.

7.01.03.01

Hígtrágya tartály

Hígtrágya tárolására használt, rendszerint át nem eresztő anyagból készült tartály.

7.01.03.02

Derítő

A talajba ásott, rendszerint szigetelt gödör, amelyet hígtrágya tárolására használnak.

7.02

A tároló létesítmények fedettek?

Trágyatároló létesítmények oly módon lefedve (pl. betonfedő, sátor, ponyva stb.), amely védi azokat az esőtől vagy más csapadéktól, és csökkenteni tudja az ammóniakibocsátást.

Szilárd trágya

Trágyalé

Hígtrágya

8.01

Öntözött terület

8.01.01

Az öntözött terület átlagos nagysága az utóbbi három évben

Az üzem mezőgazdasági hasznosítású átlagos területe, amelyet az utóbbi 3 évben öntöztek, beleértve a referenciaévet is.

8.01.02

A teljes megművelt terület, amelyet az előző 12 hónapban legalább egyszer öntöztek

Azon növények területe, amelyeket a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban legalább egyszer ténylegesen öntöztek, növénykategóriánként lebontva.

A növények meghatározása a II. szakaszban (Földterület) szerepel.

8.01.02.01

Gabonafélék szemes termesztésre (a vetőmagot is beleértve) (a kukorica és a rizs kivételével)

8.01.02.02

Kukorica (szemes és siló)

8.01.02.03

Rizs

8.01.02.04

Szemes betakarítású száraz hüvelyesek és fehérjenövények (beleértve a gabonák és hüvelyesek vetőmagvait és keverékét)

8.01.02.05

Burgonya (ideértve az újburgonyát és a vetőburgonyát)

8.01.02.06

Cukorrépa (a vetőmag kivételével)

8.01.02.07

Káposztarepce és réparepce

8.01.02.08

Napraforgó

8.01.02.09

Rostnövények (len, kender, egyéb rostnövények)

8.01.02.10

Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca – szabadföldi

8.01.02.11

Időszakos gyep és állandó legelő

8.01.02.12

Egyéb szántóföldi növények

8.01.02.13

Gyümölcsösök és bogyós gyümölcsű ültetvények

8.01.02.14

Citrusültetvények

8.01.02.15

Olajfaültetvények

8.01.02.16

Szőlőültetvények

8.02

Alkalmazott öntözési módszerek

8.02.01

Felszíni öntözés (elárasztás, öntözőbarázda)

A víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, vagy a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével.

8.02.02

Esőztető öntözés

A növények öntözése a víznek a földterületre nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével történik.

8.02.03

Csepegtető öntözés

A növények öntözése csepegtető módszerrel, mikrocsepegtető berendezéssel, vagy vízköd előállításával történik.

8.03

Az üzemben felhasznált öntözővíz forrása

Az üzemben felhasznált öntözővíz összességének vagy túlnyomó részének forrása.

8.03.01

Felszín alatti víz az üzem területén

Az üzem területén vagy a közvetlen közelében található, fúrt vagy ásott kutakból szivattyúzott vagy természetes felszíni forrásokból származó vizet felhasználó vagy hasonló vízforrások.

8.03.02

Az üzem területén található felszíni víz (tavak vagy mesterséges medencék)

A teljes egészében az üzem területén található vagy kizárólag egyetlen üzem által használt kis, természetes tavak vagy mesterséges medencék.

8.03.03

Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, az üzem területén kívüli felszíni víz

Nem öntözési célból mesterségesen létrehozott felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások).

8.03.04

Közös vízellátó rendszerekből származó, az üzem területén kívüli víz

A „Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, az üzem területén kívüli felszíni víz” pontban említettektől eltérő, az üzemen kívüli vízforrások, amelyek legalább két üzem számára hozzáférhetők. E források használatáért rendszerint díjat számolnak fel.

8.03.99

Egyéb források

Az öntözővíz máshol nem említett egyéb forrásai. Ez származhat erősen sós forrásokból, mint például az Atlanti-óceánból vagy a Földközi-tengerből, amely esetében az a felhasználást megelőzően a sótartalom csökkentése céljából kezelésen esik át, illetve brakkvíz (alacsony sótartalmú) forrásokból, mint például a Balti-tengerből és egyes folyókból származó víz, amely esetben közvetlenül felhasználható, kezelés nélkül. Az is lehetséges, hogy a víz szennyvízkezelésen esik át, és a felhasználóhoz újrahasznosított szennyvízként jut el.

8.04

Az öntözésre felhasznált víz éves mennyisége

Az üzemben a felmérés referencianapját megelőző 12 hónapban öntözésre felhasznált víz mennyisége, forrásától függetlenül.