Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document C2005/082/23

C-29/05 P. sz. ügy: Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-164/02. sz. Kaul GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben, amelyben a Bayer AG, az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban ellenérdekű félként vett részt, 2004. november 10-én hozott ítélete ellen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) által 2005. január 28-án (faxon 2005. január 25-én) benyújtott fellebbezés

HL C 82., 2005.4.2, p. 11–11 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

2.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 82/11

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-164/02. sz. Kaul GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben, amelyben a Bayer AG, az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban ellenérdekű félként vett részt, 2004. november 10-én hozott ítélete ellen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) által 2005. január 28-án (faxon 2005. január 25-én) benyújtott fellebbezés

(C-29/05 P. sz. ügy)

(2005/C 82/23)

Az eljárás nyelve: német

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) képviseli Alexander von Mühlendahl, az OHIM elnökhelyettese, és Gregor Schneider, az ipari tulajdonnal kapcsolatos bírósági eljárásokkal foglalkozó szervezeti egység tagja, 2005. január 28-án (faxon 2005. január 25-én) fellebbezést nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-164/02. sz. Kaul GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben, amelyben a Bayer AG, az OHIM fellebbezési tanácsa előtti eljárásban ellenérdekű félként vett részt, 2004. november 10-én hozott ítélete ellen.

A fellebbező fél azt kéri, hogy a Bíróság:

1)

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

2)

utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé a további jogalapokról való döntés céljából;

3)

kötelezze az ellenérdekű felet a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1.

Az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.) (a továbbiakban: rendelet) 43. cikkének (2) bekezdését, valamint a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995 303., 1. o.) 16. szabályának (3) bekezdését és 20. szabályának (2) bekezdését azáltal, hogy az OHIM fellebbezési tanácsát az eljárás egységessége elvéből kiindulva arra kötelezte, hogy a felszólalási eljárásban akkor is vegye figyelembe az új tényelőadást és az új bizonyítási eszközöket, ha az eljárásban résztvevő fél a felszólalási osztálynak ezeket nem terjesztette elő a felszólalási osztály által kitűzött határidőn belül. Sem a rendelet, sem a végrehajtási rendelet rendelkezései nem szolgáltatnak alapot az Elsőfokú Bíróság által az inter partes eljárás keretein belül az eljárás egységessége elvéből levezetett, az első ízben a fellebbezési tanács előtt bemutatott anyagokra vonatkozó vizsgálati kötelezettségre.

2.

Az Elsőfokú Bíróság megsértette a rendelet 74. cikkének (2) bekezdését azáltal, hogy akkor is kötelezi a fellebbezési tanácsot az új tényelőadás és az új bizonyítási eszközök figyelembevételére, ha az erre irányadó határidők a felszólalási osztály eljárásában „kizáró határidőnek” minősülnek, és a felszólaló az előadást vagy a bizonyítási eszközt nem a felszólalási osztály által kitűzött határidőn belül terjesztette elő.

3.

Az Elsőfokú Bíróság a rendelet 74. cikkének (2) bekezdését azáltal is megsértette, hogy ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható a fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés indokolására megszabott határidő letelte után új tényeket vagy bizonyítékokat terjesztettek elő.
Top