a részt vevő tagállamokban letelepedett hitelintézetek;

a valamelyik részt vevő tagállamban letelepedett anyavállalatok, beleértve a pénzügyi holdingtársaságokat és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat, amennyiben az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban az EKB által végrehajtott összevont alapú felügyelet alá tartoznak;

a részt vevő tagállamokban letelepedett befektetési vállalkozások és pénzügyi vállalkozások, amennyiben az anyavállalatra vonatkozóan az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban végrehajtott összevont alapú felügyelet alá tartoznak.

„nemzeti illetékes hatóság”: az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóság;

„illetékes hatóság”: az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke 2. pontjának i. alpontjában meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság;

„nemzeti szanálási hatóság”: egy részt vevő tagállam által a 2014/59/EU irányelv 3. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

„érintett nemzeti szanálási hatóság”: azon részt vevő tagállam nemzeti szanálási hatósága, amelyben a szervezet vagy a csoport szervezete letelepedett;

„szanálási feltételek”: a 18. cikk (1) bekezdésében említett feltételek;

„szanálási terv”: a 8. vagy 9. cikkel összhangban kidolgozott terv;

„csoportszintű szanálási terv”: a 8. vagy 9. cikkel összhangban csoportszintű szanálásra kidolgozott terv;

„szanálási célok”: a 14. cikkben említett célok;

„szanálási eszköz”: a 22. cikk (2) bekezdésében említett szanálási eszköz;

„szanálási intézkedés”: az arra vonatkozó döntés, hogy egy, a 2. cikkben említett szervezetet a 18. cikk értelmében szanálás alá vonnak; a szanálási eszköz alkalmazása vagy egy vagy több szanálási hatáskör gyakorlása;

„biztosított betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott betét;

„biztosítható betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott biztosítható betét;

„intézmény”: a 2. cikk c) pontjával összhangban összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás;

„szanálás alá vont intézmény”: a 2. cikkben említett olyan szervezet, amely tekintetében szanálási intézkedést hoztak;

„pénzügyi vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

„pénzügyi holding társaság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott pénzügyi holding társaság;

„vegyes pénzügyi holding társaság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holding társaság;

„uniós szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 31. pontjában meghatározott EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat;

„uniós szintű anyaintézmény”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott EU-szintű anyaintézmény;

„anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjának a) alpontjában meghatározott anyavállalat;

„leányvállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint e rendelet 8. cikkének, 10. cikke (10) bekezdésének, 12–12k., 21. és 53. cikkének alkalmazásában az e bekezdés 24b. pontjának b) alpontjában említett szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazása céljából adott esetben és megfelelő módon ki kell terjednie a tartósan valamely központi szervhez kapcsolt hitelintézetekre, magára a központi szervre és ezek leányvállalataira, figyelembe véve, hogy a szanálás alá vonható csoportok miként teljesítik az e rendelet 12f. cikkének (3) bekezdése szerinti követelményt;

„jelentős leányvállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 135. pontjában meghatározott jelentős leányvállalat;

„fióktelep”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 17. pontjában meghatározott fióktelep;

„csoport”: az anyavállalat és leányvállalatai, amelyek a 2. cikkben említetteknek megfelelő szervezetek;

„határokon átnyúló tevékenységű csoport”: olyan csoport, amelynek a 2. cikkben említetteknek megfelelő szervezetei több tagállamban vannak letelepedve;

„szanálás alá vonható szervezet”: olyan, valamely részt vevő tagállamban letelepedett jogi személy, amelyet a Testület a 8. cikkel összhangban olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban a szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;

„szanálás alá vonható csoport”:

„globálisan rendszerszinten jelentős intézmény”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 133. pontjában meghatározott globálisan rendszerszinten jelentős intézmény;

„összevont alap”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 47. pontjának megfelelően meghatározott összevont helyzet alapja;

„összevont felügyeletet ellátó hatóság”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontjában meghatározott, összevont felügyeletet ellátó hatóság;

„csoportszintű szanálási hatóság”: azon résztvevő tagállam szanálási hatósága, amelyben – a részt vevő tagállamokon belül a 2013/36/EU irányelvvel összhangban a legmagasabb szintű összevont felügyelet alatt álló – intézmény vagy anyavállalat le van telepedve;

„intézményvédelmi rendszer” vagy „IPS”: az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő szabályok rendszere;

„rendkívüli állami pénzügyi támogatás”: az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy, az e rendelet 2. cikkében említett szervezet, vagy egy csoport – amelynek ezen szervezet részét képezi – életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;

„vagyonértékesítési eszköz”: eszköz a szanálás alá vont intézmény által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve a szanálás alá vont intézmény eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek a 24. cikk szerinti, szanálási hatóság általi olyan vásárlóra való átruházására, amely nem áthidaló intézmény;

„áthidaló intézményi eszköz”: eszköz a szanálás alá vont intézmény által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak vagy a szanálás alá vont intézmény eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek a 25. cikk szerinti, áthidaló intézményre való átruházására;

„eszközelkülönítési eszköz”: eszköz a szanálás alá vont intézmény eszközeinek, jogainak, illetve kötelezettségeinek a 26. cikk szerinti, vagyonkezelő szervezetre történő átruházására;

„hitelezői feltőkésítési eszköz”: eszköz a szanálás alatt álló intézmény kötelezettségei tekintetében a leírásra és átalakításra vonatkozó hatáskör 27. cikk szerinti gyakorlására;

„rendelkezésre álló pénzügyi eszközök”: az Alap számára a 76. cikk (1) bekezdésében felsorolt célokra rendelkezésre álló készpénz, betét, eszköz és visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalás;

„célszint”: a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök 69. cikk (1) bekezdése alapján elérendő összege;

„Megállapodás”: az Alapba befizetett hozzájárulások átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló megállapodás;

„átmeneti időszak”: az e rendelet alkalmazásának a 99. cikk (2) és (6) bekezdésében meghatározott időpontjától a célszint Alap általi eléréséig vagy a 2024. január 1-ig terjedő időszak attól függően, hogy melyik következik be hamarabb;

„pénzügyi instrumentum”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 50. pontjában meghatározott pénzügyi instrumentum;

„a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok” kötvények és az átruházható követelések más formái, adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentumok;

„szavatoló tőke”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke;

„szavatolótőke-követelmények”: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények;

„felszámolás”: egy a 2. cikkben említett szervezet eszközeinek értékesítése;

„származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott származtatott ügylet;

„leírási és átalakítási hatáskörök”: a 21. cikkben említett hatáskörök

„elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok”: az 575/2013/EU rendelet 28. cikkének (1)–(4) bekezdésében, 29. cikkének (1)–(5) bekezdésében vagy 31. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő tőkeinstrumentumok;

„elsődleges alapvető tőke”: az 575/2013/EU rendelet 50. cikkének megfelelően kiszámított elsődleges alapvető tőke;

„kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok”: az 575/2013/EU rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő tőkeinstrumentumok;

„járulékos tőkeinstrumentumok”: az 575/2013/EU rendelet 63. cikkében megállapított feltételeknek megfelelő tőkeinstrumentumok vagy alárendelt kölcsönök;

„aggregált összeg”: azon aggregált összeg, amellyel a 27. cikk (13) bekezdésével összhangban a szanálási hatóság értékelése alapján csökkenteni kell vagy át kell váltani a ►M1  hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek ◄ ;

„hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek”: a 2. cikkben említett szervezet azon kötelezettségei, valamint elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak nem minősülő azon tőkeinstrumentumai, amelyek a 27. cikk (3) bekezdése értelmében nincsenek kizárva a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazási köréből;

„leírható, illetve átalakítható kötelezettségek”: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek adott esetben megfelelnek az e rendelet 12c. cikkében vagy 12g. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek;

„alárendelt leírható instrumentumok”: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében – az említett rendelet 72b. cikkének (3)–(5) bekezdése kivételével – meghatározott minden feltételnek;

„betétbiztosítási rendszer”: a 2014/49/EU irányelv 4. cikkének megfelelően valamely tagállam által bevezetett és hivatalosan elismert betétbiztosítási rendszer;

„releváns tőkeinstrumentumok”: kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és járulékos tőkeinstrumentumok;

„biztosítékkal fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum;

„betétes”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 6. pontja szerinti betétes;

„befektető”: a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 1. cikkének 4. pontja értelmében vett befektető;

„kombinált pufferkövetelmény”: a 2013/36EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált tőkekövetelmény.

azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekben valamely csoport működik és különösen azt, hogy az egyes döntések, intézkedések vagy az intézkedések elmaradása milyen hatással lehet ezeknek a tagállamoknak a pénzügyi stabilitására, költségvetési forrásaira, gazdaságára, a finanszírozási rendszerekre, az adott tagállam betétbiztosítási rendszerére vagy befektetővédelmi rendszerére és az Alapra;

azt, hogy a különböző érintett tagállamok érdekeinek kiegyensúlyozására kell törekedni és el kell kerülni, hogy valamely tagállam érdekei méltánytalanul sérüljenek vagy indokolatlanul előtérbe kerüljenek;

azt, hogy minimálisra kell csökkenteni azon csoport bármely részére gyakorolt negatív hatást, amelynek a szanálás alatt álló, a 2. cikkben említett szervezet a tagja.

a 2. cikkben említett, csoporthoz nem tartozó szervezetek, illetve az alábbi csoportok esetében:

határokon átnyúló tevékenységet folytató egyéb csoportok.

a 8. és a 10. cikkel, valamint a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban szanálási tervek elfogadása és a szanálhatóság értékelése;

a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban intézkedések elfogadása a korai beavatkozás során;

a 11. cikkel összhangban egyszerűsített követelmények alkalmazása vagy mentesítés a szanálási tervek elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól;

a 12–12k. cikkel összhangban a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása;

a 79. cikkel összhangban és a 31. cikkben említett eljárásnak megfelelően szanálási határozatok elfogadása és az e rendeletben említett szanálási eszközök alkalmazása a vonatkozó eljárásokkal és biztosítékokkal összhangban, amennyiben a szanálási intézkedéshez nincs szükség az Alap felhasználására és azt kizárólag a 21. és a 24–27. cikkben említett eszközökkel, illetve a betétbiztosítási rendszerrel finanszírozzák;

a 21. cikk értelmében és a 31. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően a releváns tőkeinstrumentumok leírása vagy átalakítása.

a (3) bekezdésben említett, valamely nemzeti szanálási hatóság által a 31. cikk (1) bekezdése értelmében hozott intézkedésről szóló értesítést követően a körülmények sürgető jellegét figyelembe vevő megfelelő határidőn belül figyelmeztetést adhat az érintett nemzeti szanálási hatóság részére, amennyiben a Testület úgy ítéli meg, hogy a (3) bekezdésben említett bármely szervezettel vagy csoporttal kapcsolatos határozattervezet nem felel meg e rendeletnek vagy a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett általános iránymutatásainak;

bármikor – és különösen amennyiben az a) pontban említett figyelmeztetést nem veszik megfelelően figyelembe – az érintett nemzeti szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésre vagy az érintett nemzeti szanálási hatóság kérésére a (3) bekezdésben említett bármely szervezettel vagy csoporttal kapcsolatosan is dönthet úgy, hogy közvetlenül él az e rendelet szerinti valamennyi vonatkozó hatáskörével.

a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása;

a szanálási terv legutóbbi módosítása óta az intézmény tekintetében bekövetkezett érdemi változások összefoglalása;

annak bemutatása, hogy a kritikus funkciók és a fő üzletágak jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy az intézmény csődje esetén a folytonosság biztosítható legyen;

becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának megvalósítása tekintetében;

a szanálhatóság 10. cikk szerinti értékelésének részletes leírása;

a 10. cikk szerint elvégzett értékelés során feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére a 10. cikk (7) bekezdése szerint előírt intézkedések leírása;

az intézmény kritikus funkciói, fő üzletágai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;

azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a 2014/59/EU irányelv 11. cikke szerint előírt információk naprakészek, és mindenkor a szanálási hatóságok rendelkezésére állnak;

annak ismertetése, hogy hogyan finanszírozhatók a szanálási opciók az alábbiak bevonása nélkül;

a különböző lehetséges forgatókönyveknek és a vonatkozó ütemterveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása;

a kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok bemutatása;

a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés folytonosságát biztosító lehetőségek leírása, valamint az ügyfélpozíciók hordozhatóságának értékelése;

a terv által az intézmény munkavállalóira gyakorolt hatások elemzése, beleértve a járulékos költségek elemzését is, valamint a munkavállalókkal a szanálási folyamat során való konzultációra szolgáló, tervezett eljárások leírása, adott esetben figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet célzó nemzeti rendszereket;

a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv;

a 12f. és a 12g. cikkben említett követelmények és azok szintjének a 12k. cikk szerinti elérésének határideje;

amennyiben Testület alkalmazza a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdését, a szanálás alá vonható szervezet általi, a 12k. cikk szerinti megfelelés ütemezése;

az intézmény működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása;

valamint adott esetben az intézménynek a szanálási tervvel kapcsolatos véleménye.

az uniós szintű anyavállalat;

a csoport részét képező, az Unióban letelepedett leányvállalatok;

a 2. cikk b) pontjában említett szervezetek; és

a 33. cikkre figyelemmel, a csoport részét képező és az Unión kívül letelepedett leányvállalatok.

meghatározza a (6) bekezdésben említett forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezet tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket és ezen szanálási intézkedések hatását az (1) bekezdésben említett egyéb, csoporthoz tartozó szervezetekre, az anyavállalatra és a leányintézményekre;

amennyiben az (1) bekezdésben említett csoport több szanálás alá vonható csoportot foglal magában, meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezeteivel kapcsolatban, valamint azt, hogy ezen intézkedések milyen következményekkel járnak az alábbiak mindegyikére nézve:

megvizsgálja, milyen mértékben alkalmazhatók a szanálási eszközök és a szanálási hatáskörök az Unióban letelepedett szanálás alá vonható szervezetekre – ezen eszközök és hatáskörök közé értve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több szervezet által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél általi megvásárlását lehetővé tevő intézkedéseket is –, és azonosítja az összehangolt szanálás akadályait;

részletes leírást nyújt a szanálhatóság 10. cikk szerint végrehajtott értékeléséről;

ha a csoporthoz harmadik országokban bejegyzett vállalkozások is tartoznak, azonosítja a harmadik országbeli érintett hatóságokkal való együttműködésre és koordinációra irányuló megfelelő intézkedéseket, valamint a szanálás Unión belüli következményeit;

a csoportszintű szanálás feltételeinek való megfelelés esetén azonosítja a csoportszintű szanálás elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve egyes konkrét funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági leválasztását;

meghatározza, hogyan történne a csoportszintű szanálási intézkedések finanszírozása és amennyiben szükséges az Alap és a részt nem vevő tagállamok részéről a 2014/59/EU irányelv 100. cikkében meghatározott finanszírozási rendszer igénybevétele, megállapítja, hogy milyen elvek alapján történjen a tehermegosztás a finanszírozás tekintetében a különböző részt vevő és részt nem vevő tagállamok finanszírozási forrásai között. A terv nem feltételezheti az alábbiakat:

bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatás a 67. cikk szerint létrehozott Alap igénybevételén túl;

bármely központi banki sürgősségi likviditási támogatás; vagy

bármely, nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozással nyújtott központi banki likviditási támogatás.

a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatának, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó (csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött) szolgáltatási szerződések kidolgozásának előírása a szervezet számára;

az egyéni és összesített kitettségek felső határának előírása a szervezet számára;

a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy további általános tájékoztatási követelmények előírása;

egyes eszközök elidegenítésének előírása a szervezet számára;

bizonyos jelenlegi vagy tervezett tevékenységek korlátozásának vagy beszüntetésének előírása a szervezet számára;

új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozása vagy megakadályozása;

a szervezet, illetve a közvetlenül vagy közvetve a meghatározó befolyása alatt álló, a csoporthoz tartozó bármely szervezet jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatások előírása annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;

annak előírása valamely szervezet számára, hogy hozzon létre pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot valamely tagállamban, vagy uniós szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot;

annak előírása valamely szervezet számára, hogy a ►M1  12f. és 12g. cikk ◄ követelményeinek teljesítése érdekében bocsásson ki leírható vagy átalakítható kötelezettségeket;

annak előírása valamely szervezet számára, hogy tegyen egyéb lépéseket a ►M1  12f. és 12g. cikk ◄ ben említett követelmények teljesítése érdekében, többek között kísérelje meg az általa kibocsátott, leírható vagy átalakítható kötelezettségek, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok vagy járulékos tőkeinstrumentumok újraértékelésére, annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a Testület az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;

annak előírása valamely szervezet számára, hogy nyújtson be tervet az e rendelet 12f. és a 12g. cikke követelményeinek való újbóli megfelelés céljából az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezve, valamint – adott esetben – a kombinált pufferkövetelménynek való újbóli megfelelés céljából, illetve az e rendelet 12f. vagy a 12g. cikkében említett követelményeknek való újbóli megfelelés céljából az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkében említett teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve;

a 12f. vagy a 12g. cikkben említett követelményeknek való folyamatos megfelelés biztosítása céljából annak előírása valamely szervezet számára, hogy változtassa meg az alábbiak lejárati szerkezetét:

a szóban forgó értékelést vagy megállapítást alátámasztó indokokat is tartalmaznia kell;

a határozatban jelezni kell, hogy az értékelés vagy megállapítás miként felel meg a (10) bekezdésben meghatározott, arányos alkalmazásra vonatkozó követelménynek.

az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó nyereségkifizetés;

változó javadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére irányuló kötelezettség keletkeztetése, vagy változó javadalmazás kifizetése, ha a kifizetési kötelezettség olyan időpontban keletkezett, amikor a szervezet nem teljesítette a kombinált pufferkövetelményt; vagy

kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítése.

a meg nem felelés oka, időtartama és mértéke, valamint a szanálhatóságra gyakorolt hatása;

a szervezet pénzügyi helyzetének alakulása és annak a valószínűsége, hogy a szervezet teljesíteni fogja a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételt;

kilátás arra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni az (1) bekezdésben említett követelményeknek;

abban az esetben, ha a szervezet nem képes felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében és a 12c. cikkben vagy az e rendelet 12g. cikke (2) bekezdésében említett feltételeknek, a Testületnek figyelembe kell vennie azt, hogy az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható-e be;

az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlása lenne-e a legmegfelelőbb és a legarányosabb eszköz a szervezet helyzetének kezelésére, figyelembe véve, hogy potenciálisan milyen hatást gyakorolhat egyrészről az érintett szervezet finanszírozási feltételeire, másrészről pedig a szanálhatóságára.

a meg nem felelés a pénzügyi piacok működését érintő súlyos zavarnak tudható be, ami miatt a pénzügyi piacok nagy részét érintő stresszhelyzet alakult ki a pénzügyi piacok több szegmensében;

az a) pontban említett zavar nem csupán a szervezet szavatolótőke-instrumentumai és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumai árának a fokozott ingadozását vagy a szervezet költségeinek a növekedését eredményezi, hanem a piacok teljes vagy részleges bezárásához is vezet, ami miatt a szervezet nem tud szavatolótőke-instrumentumokat és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátani a piacokon;

a piac b) pontban említett bezárása nem csak az érintett szervezetre, hanem több más szervezetre is vonatkozik;

az a) pontban említett zavar miatt az érintett szervezet nem tud a meg nem felelés megszüntetéséhez elegendő szavatolótőke- és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátani; vagy

az (1) bekezdésben említett hatáskör gyakorlása negatív tovagyűrűző hatást gyakorol a bankszektor egy részére, ami alááshatja a pénzügyi stabilitást.

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely évközi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedésekből eredően kifizetett összeggel;

plusz

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely év végi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve az e cikk (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett intézkedésekből eredően kifizetett összeggel;

mínusz

az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek megtartása esetén adó formájában kifizetendő összegek.

a tényező értéke 0, ha a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

a tényező értéke 0,2, ha a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

a tényező értéke 0,4, ha a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére;

a tényező értéke 0,6, ha a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke és az e rendelet 12d. és 12e. cikke szerinti – az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték százalékában kifejezett – követelmények teljesítésére.

a 8. cikkben meghatározott szanálási tervek tartalmát és részleteit;

az első szanálási tervek elkészítésének határidejét és a szanálási tervek aktualizálásának gyakoriságát, amely kisebb lehet a 8. cikk (12) bekezdésében megállapított mértéknél;

az intézmények által az e rendelet 8. cikke (9) bekezdésében, valamint a 2014/59/EU irányelv mellékletének B. szakaszában foglaltak szerint benyújtandó információk tartalmát és részleteit;

a szanálhatóság az e rendelet 10. cikke és a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakasza szerinti értékelésének részletességét.

az e cikk (1) bekezdésében említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésével összhangban számított teljes kockázatikitettség-értéke; és

az e cikk (1) bekezdésében említett érintett szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkével összhangban számított teljes kitettségi mértéke.

az e rendeletben szereplő, a teljes tőkemegfelelési mutatóval kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjára való hivatkozásokat az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozásként kell értelmezni;

az e rendeletben szereplő, a teljes kockázati kitettségértékkel kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára való hivatkozásként kell értelmezni.

ezen intézmények felszámolására nemzeti fizetésképtelenségi eljárásban vagy az ezen intézményekre vonatkozó egyéb típusú, a 2014/59/EU irányelv 38., 40. vagy 42. cikkével összhangban lefolytatott eljárásokban kerül sor; és

az a) pontban említett eljárások biztosítják, hogy az említett intézmények hitelezői – ideértve adott esetben a biztosítékkal fedezett kötvények birtokosait – a szanálási célkitűzéseknek megfelelő módon viseljenek veszteségeket.

72a. cikk;

72b. cikk, a (2) bekezdés d) pontja kivételével; és

72c. cikk.

a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség tőkeösszege már a kibocsátás időpontjában tudható, rögzített vagy emelkedő, és azt beágyazott származékos jellemző nem befolyásolja, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, többek között a beágyazott származtatott termékből eredő kötelezettség teljes összegét napi szinten lehet értékelni hitelkockázat nélküli, egyenértékű instrumentumok aktív, likvid kétirányú piacának alapul vételével, az 575/2013/EU rendelet 104. és 105. cikkével összhangban; vagy

a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tartalmaz egy olyan szerződéses feltételt, amely előírja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége és a kibocsátó szanálása esetén a követelés összege rögzített vagy emelkedő, és nem haladja meg a követelés eredetileg befizetett összegét.

a kibocsátásukra a 12g. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően került sor;

a leírási és átalakítási hatásköröknek az ezen kötelezettségek tekintetében a 21. cikknek megfelelően történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezet által a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzést;

az említett kötelezettségek értéke nem haladja meg a következő kivonással kapott összeget:

az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett, nem alárendelt kötelezettségek a nemzeti kielégítési sorrendben ugyanazon a besorolási szinten állnak, mint egyes olyan kötelezettségek, amelyek a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése alapján ki vannak zárva a leírási és átalakítási hatáskörök alkalmazásából;

fennáll annak a kockázata, hogy az olyan nem alárendelt kötelezettségekre vonatkozó leírási és átalakítási hatáskör tervezett alkalmazása következtében, amelyeket a 27. cikk (3) vagy (5) bekezdése értelmében nem zártak ki a leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazásából, az említett kötelezettségekből eredő követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének, mint amekkora veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el;

a szavatolótőke és az egyéb alárendelt kötelezettségek összege nem haladja meg az annak biztosításához szükséges összeget, hogy a b) pontban említett hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.

a szervezet teljes kötelezettségállományának – beleértve a szavatolótőkét is – a 8 %-a; vagy

az A × 2 + B × 2 + C képlet alkalmazásával kapott összeg, ahol A, B és C a következő összeg:

A = az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett követelményből eredő összeg;

B = a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett követelményből eredő összeg;

C = a kombinált pufferkövetelményből eredő összeg.

biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható csoport szanálható legyen a szanálási eszközöknek a szanálás alá vonható szervezetekre való, szanálási céloknak megfelelő alkalmazásával, ideértve – adott esetben – a hitelezői feltőkésítési eszközt is;

adott esetben biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható szervezet és leányvállalatai, amelyek a 12. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézmények vagy szervezetek, de nem szanálás alá vonható szervezetek, elegendő szavatolótőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítési eszköz, illetve a leírási vagy átalakítási hatáskör rájuk vonatkozó alkalmazása esetén a veszteségek viselhetők legyenek, és az érintett szervezetek teljestőke-megfelelési mutatója és adott esetben a tőkeáttételi mutatója visszaállítható legyen az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek, és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU, illetve a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

amennyiben a szanálási terv azt vetíti előre, hogy sor kerülhet a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályainak az e rendelet 27. cikkének (5) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítésből való kizárására vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átruházására, biztosítani kell, hogy a szanálás alá vonható szervezet elegendő szavatolótőkével és egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzen annak biztosítására, hogy a veszteségeket el tudja viselni és a teljestőke-megfelelési mutatóját és adott esetben tőkeáttételi mutatóját vissza tudja állítani az ahhoz szükséges szintre, amely lehetővé teszi a szervezet számára, hogy továbbra is megfeleljen az engedélyezés feltételeinek, és folytassa azokat a tevékenységeket, amelyeket számára a 2013/36/EU, illetve a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyeztek;

a szervezet mérete, üzleti modellje, finanszírozási modellje és kockázati profilja;

a szervezet fizetésképtelensége milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága révén az említett más intézményekre vagy szervezetekre való átterjedés miatt.

biztosított legyen a szervezetek várhatóan felmerülő veszteségeinek teljes mértékű viselése („veszteségviselés”);

biztosított legyen a szanálás alá vonható szervezetnek és leányvállalatainak – amelyek intézmények vagy a 12. cikk (1) vagy (3) bekezdésében említett szervezetek, de nem szanálás alá vonható szervezetek – az olyan mértékben történő feltőkésítése, amely lehetővé teszi számukra, hogy legfeljebb egy évig tartó megfelelő időtartamon keresztül továbbra is megfeleljenek az engedélyezés feltételeinek és folytassák azokat a tevékenységeket, amelyeket számukra a 2013/36/EU irányelv, a 2014/65/EU irányelv vagy ezekkel egyenértékű jogalkotási aktus szerint engedélyeztek („feltőkésítés”).

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbiak összege:

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az alábbiak összege:

13,5 % a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint számítva; és

5 % kell, hogy legyen a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint számítva.

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbiak összege:

a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelmény kiszámítása céljából, a 12a. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban az alábbiak összege:

a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban azonosított kizárt kötelezettségek összegének fedezésére;

annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek teljesüljenek.

az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében említett követelmények; és

bármely más, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény, amelyet a Testület az e cikk (3) bekezdésével összhangban kifejezetten az érintett szervezetre vonatkozóan meghatároz.

az 575/2013/EU rendelet 92b. és 494. cikkében említett követelmények; és

bármely más, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő követelmény, amelyet a Testület az e cikk (3) bekezdésével összhangban kifejezetten az érintett jelentős szervezetre vonatkozóan meghatároz, és amelyet a 12g. cikkben és az 575/2013/EU rendelet 92b. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szavatolótőkével és kötelezettségekkel kell teljesíteni.

ha az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy (2) bekezdésének a) pontjában említett követelmény nem elegendő a 12d. cikkben foglalt feltételek teljesítéséhez; és

akkor is csak olyan mértékben, amellyel biztosítható, hogy a 12d. cikkben foglalt feltételek teljesüljenek.

olyan kötelezettségek:

szavatolótőke a következők szerint:

mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban letelepedett, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 12f. cikkben említett követelményt;

a garanciát legalább azon követelmény összegével egyenértékű összegben nyújtották, amelyet a garancia helyettesít;

a garancia akkor hívható le, amikor a leányvállalat nem képes kifizetni esedékes adósságait vagy egyéb kötelezettségeit, vagy – amennyiben ez a korábbi – amikor a leányvállalat tekintetében a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra kerül sor;

a garancia az összegének legalább 50 %-át kitevő mértékű fedezettel biztosított a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás révén;

a garanciát fedező biztosíték teljesíti az 575/2013/EU rendelet 197. cikkében foglalt követelményeket, és megfelelően konzervatív haircutokat követően elegendő az e) pontban említettek szerint biztosított összeg fedezésére;

a garanciát fedező biztosíték tehermentes, és mindenekelőtt nem szolgál biztosítékként más garanciák fedezésére;

a biztosíték tényleges lejárati idővel rendelkezik, amely teljesíti az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (1) bekezdésében említett lejárati feltételeket; és

a biztosítéknak a szanálandó szervezetről az érintett leányvállalatra történő átruházásának nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya, beleértve azt az esetet is, ha a szanálás alá vonható szervezettel kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

Az első albekezdés i) pontjának alkalmazásában, a Testület kérésére a szanálás alá vonható szervezetnek független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt kell rendelkezésre bocsátania, vagy más kielégítő módon kell bizonyítania, hogy nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya annak, hogy a biztosíték a szanálás alá vonható szervezetről az érintett leányvállalatra kerüljön átruházásra.

mind a leányvállalat, mind a szanálás alá vonható szervezet ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 12f. cikkben említett követelményt;

nincs vagy előreláthatólag nem lesz érdemi, gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálás alá vonható szervezet haladéktalanul szavatolótőkét adjon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amellyel kapcsolatban a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra került sor, különösen, ha a szanálás alá vonható szervezettel kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

mind a leányvállalat, mind anyavállalata ugyanabban a részt vevő tagállamban rendelkezik székhellyel, és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai;

az anyavállalat konszolidált alapon, az említett részt vevő tagállamban, teljesíti a 12a. cikk (1) bekezdésében említett követelményt;

nincs vagy előreláthatólag nem lesz érdemi, gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy az anyavállalat haladéktalanul szavatolótőkét adjon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amellyel kapcsolatban a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelő megállapításra került sor, különösen, ha az anyavállalattal kapcsolatban szanálási intézkedést hoztak.

a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló hatáskörök gyakorlása, a 10. cikkel összhangban;

a 10a. cikkben említett hatáskör gyakorlása;

a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett intézkedések;

a 13. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések;

a 2014/59/EU irányelv 110. és 111. cikkének megfelelő közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések.

amikor a Testület vagy a nemzeti szanálási hatóság a hitelezői feltőkésítési eszközt alkalmazta; vagy

amikor a szanálás alá vonható szervezet a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett olyan alternatív magánszektorbeli intézkedést vezetett be, amellyel tőkeinstrumentumokat és egyéb kötelezettségeket írt le vagy elsődleges alapvető instrumentumokká alakított át, vagy amikor a leírási vagy az átalakítási hatásköröket a 21. cikkel összhangban az említett szanálás alá vonható szervezet tekintetében gyakorolják a szanálás alá vonható szervezet szanálási eszközök alkalmazása nélküli feltőkésítése céljából.

a betétek előfordulási gyakorisága, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiánya a finanszírozási modellben;

a tőkepiacokhoz való hozzáférés a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében;

a szanálás alá vonható szervezet által az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodásnak a 12f. cikkben említett követelmény teljesítéséhez szükséges mértéke.

a kritikus funkciók folytonosságának biztosítása;

a pénzügyi stabilitásra gyakorolt jelentős káros hatások kiküszöbölése, különösen a – többek között piaci infrastruktúrákra átterjedő – dominóhatás megakadályozása és a piaci fegyelem fenntartása révén;

az állami források védelme a rendkívüli állami pénzügyi támogatásra támaszkodás minimalizálása révén;

a 2014/49/EU irányelv hatálya alá tartozó betétesek és a 97/9/EK irányelv hatálya alá tartozó hitelezők védelme;

az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának védelme.

a szanálás alatt álló intézmény részvényesei viselik az első veszteségeket;

a szanálás alatt álló intézmény részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseik a 17. cikk szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez a rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik;

a szanálás alatt álló intézmény vezető testületét és felső vezetését leváltják, kivéve azokat az eseteket, ahol a vezető testületnek és felső vezetésnek a körülményektől függően részben vagy egészben történő megtartása szükségesnek minősül a szanálási célok eléréséhez;

a szanálás alatt álló intézmény vezető testülete és felső vezetése minden szükséges támogatást megad a szanálási célok eléréséhez;

a természetes és jogi személyek a nemzeti jogtól függően a polgári jog és a büntetőjog szerint felelősségre vonhatók a szanálás alatt álló intézmény csődhelyzetéért;

amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik, az egyazon osztályba tartozó hitelezők azonos elbánásban részesülnek;

egyetlen hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha egy, a 2. cikkben említett szervezetet a 29. cikkben foglalt biztosítékokkal összhangban, rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel;

a biztosított betétek teljes körű védelmet élveznek; továbbá

a szanálási intézkedést az e rendeletben foglalt biztosítékokkal összhangban hozzák meg.

a szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;

az időzítést és más releváns körülményeket is figyelembe véve észszerűen nem várható, hogy a szervezet vonatkozásában hozott bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel – ideértve az intézményvédelmi rendszerben hozott intézkedéseket – vagy felügyeleti intézkedéssel (beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket vagy releváns tőkeinstrumentumoknak vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek a 21. cikk (1) bekezdése szerinti leírását vagy átalakítását) – észszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet fizetésképtelensége;

a szanálási intézkedésre az (5) bekezdés szerint, közérdekből van szükség.

többek között, de nem kizárólagosan abban az esetben, ha teljes szavatolótőkéjének vagy szavatolótőkéje jelentős részének elvesztésével járó veszteségek elszenvedése vagy valószínűsíthető elszenvedése miatt a szervezet megsérti a működési engedélye fenntartásának a feltételét képező követelményeket, vagy objektív tényezők támasztják alá azt a megállapítást, hogy a közeljövőben valószínűsíthetően megsérti e követelményeket, és mindez indokolná a működési engedélynek az EKB általi visszavonását;

a szervezet eszközeinek értéke alacsonyabb a forrásai értékénél, vagy objektív tényezők támasztják alá azt a megállapítást, hogy a közeljövőben valószínűsíthetően kevesebb lesz a forrásokénál;

a szervezet képtelen megfizetni az esedékessé váló tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit, vagy objektív tényezők alapján megállapítható, hogy a közeljövőben valószínűsíthetően képtelen lesz erre;

a szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve, ha a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslására és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az adott rendkívüli állami pénzügyi támogatás valamely alábbi formát ölti:

szanálás alá vonja a szervezetet;

meghatározza a 22. cikk (2) bekezdésében említett szanálási eszközök szanálás alatt álló intézményre történő alkalmazását, ►C1  különösen a hitelezői feltőkésítés alkalmazásából való, a 27. cikk (5) és (14) bekezdésével összhangban történő bármely kizárást; ◄

meghatározza az Alapnak a szanálási intézkedés támogatása céljából történő igénybevételét, összhangban a 76. cikkel és a Bizottságnak a 19. cikkel összhangban hozott határozatával.

az (5) bekezdés szerinti visszatérítési határozat esetén alkalmazandó kamatláb kiszámítása;

a megfelelő ügyintézéshez és a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való, (5) bekezdésben említett jog garanciái.

információ nyújtása annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a szanálási feltételek, illetve a ►M1  a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek ◄ leírására vagy átalakítására vonatkozó feltételek;

ha a szanálási feltételek teljesülnek, információ nyújtása a 2. cikkben említett szervezet tekintetében alkalmazandó megfelelő szanálási intézkedésről szóló döntéshez;

a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 21. cikk (7) bekezdésével összhangban való alkalmazása esetén információ nyújtása az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására vagy hígítására, és milyen mértékben kerüljön sor a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására;

a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazása esetén információ nyújtása az arra vonatkozó döntéshez, hogy milyen mértékben kerüljön sor a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására;

az áthidaló intézményi eszköz vagy az eszközelkülönítési eszköz alkalmazása esetén információ nyújtása az átadandó eszközökre, jogokra és kötelezettségekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntéshez, valamint a szanálás alatt álló intézménynek, illetve – az adott helyzettől függően – a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetendő esetleges ellentételezés értékére vonatkozó döntéshez;

a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén információ nyújtása az átadandó eszközökre, jogokra és kötelezettségekre vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntéshez, valamint információ nyújtása a Testület számára annak megállapításához, hogy a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásában mi minősül kereskedelmi feltételnek;

minden esetben annak biztosítása, hogy a 2. cikkben említett szervezet eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor vagy a releváns ►M1  a 21. cikk szerinti tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek ◄ leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlásakor teljes körűen elismerjék.

a Testület a 22. cikk (6) bekezdésével összhangban minden méltányolható, indokoltan felmerült kiadását visszaigényelheti a szanálás alatt álló intézménytől;

az Alap kamatot vagy díjat számíthat fel a szanálás alatt álló intézménynek a 76. cikkel összhangban nyújtott hitelekkel vagy garanciákkal kapcsolatban.

naprakész mérleg, valamint a 2. cikkben említett szervezet pénzügyi helyzetéről szóló jelentés;

az eszközök elemzése és számviteli értékük becslése;

a 2. cikkben említett szervezet könyveiben és nyilvántartásaiban kimutatott, mérleg szerinti és mérlegen kívüli fennálló kötelezettségek, megjelölve az érintett hiteleket és a követeléseknek a 17. cikkben említett rangsorát.

gyakorolja a hitelezői feltőkésítési eszköz keretében leírt, a hitelezők vagy a releváns tőkeinstrumentumok tulajdonosai részéről fennálló követelések értékének növelésére vonatkozó hatáskörét;

utasítson egy áthidaló intézményt vagy egy vagyonkezelő szervezetet, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alá vont intézménynek az eszközökre, jogokra, illetve kötelezettségekre vonatkozóan, illetve megfelelő esetben a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak az adott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozóan.

azt az elbánást, amelyben a részvényesek és hitelezők, vagy a releváns betétbiztosítási rendszerek részesültek volna, ha a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási intézkedés vagy intézkedések végrehajtására sor került, a szanálási intézkedésre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában rendes fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá kerül;

a tényleges elbánást, amelyben a részvényesek és hitelezők a szanálás alá vont intézmény szanálása során részesültek; továbbá

hogy van-e eltérés az e bekezdés a) pontjában említett elbánás és az e bekezdés b) pontjában említett elbánás között.

feltételezi, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási intézkedés vagy intézkedések végrehajtására sor került, a szanálási intézkedésre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában rendes fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá került;

feltételezi, hogy a szanálási intézkedés vagy intézkedések végrehajtására nem került sor;

figyelmen kívül hagyja a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást.

bármiféle szanálási intézkedés megtétele előtt megállapításra került, hogy a 16. és a 18. cikkben meghatározott szanálási feltételek teljesültek;

a szervezet csak akkor marad életképes, ha sor kerül a releváns ►M1  (7a) bekezdésben említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek ◄ leírására vagy átalakítására;

valamely leányvállalat által kibocsátott releváns tőkeinstrumentumok esetében, és amennyiben ezeket a releváns tőkeinstrumentumokat a szavatolótőke-követelmények egyéni és összevont alapon történő teljesítéseként ismerik el, a csoport csak akkor marad életképes, ha ezen instrumentumok vonatkozásában gyakorolják a leírási és átalakítási hatásköröket;

az anyavállalat szintjén kibocsátott releváns tőkeinstrumentumok esetében, és amennyiben ezeket az instrumentumokat a szavatolótőke-követelmények egyéni alapon vagy az anyavállalat szintjén összevont alapon történő teljesítéseként ismerik el, a csoport csak akkor marad életképes,ha ezen instrumentumok vonatkozásában gyakorolják a leírási és átalakítási hatásköröket;

a szervezet vagy a csoport rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve a 18. cikk (4) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott esetek valamelyikét.

a szervezet vagy csoport fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;

az időzítést és más releváns körülményeket is figyelembe véve nincs ésszerű kilátás arra, hogy a releváns ►M1  (7a) bekezdésben említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek ◄ – önállóan, vagy szanálási intézkedéssel kombinálva alkalmazott – leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen egyéb intézkedéssel, például alternatív magánszektorbeli intézkedésekkel vagy felügyeleti intézkedéssel (a korai beavatkozási intézkedéseket is ideértve) ésszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet vagy csoport csődje.

elsőként az elsődleges alapvető tőkeelemek csökkennek a veszteséggel arányosan, a veszteségviselő képessége erejéig;

a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a 14. cikkben említett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;

a járulékos tőkeinstrumentumok tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a 14. cikkben említett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a releváns tőkeinstrumentumok veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb;

a (7a) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokká való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a 14. cikkben említett szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek veszteségviselő képessége erejéig, attól függően, hogy melyik a kisebb.

a vagyonértékesítési eszköz;

az áthidaló intézményi eszköz;

az eszközelkülönítési eszköz;

a hitelezői feltőkésítési eszköz.

a szanálás alá vont intézmény eszközei és kötelezettségei a 20. cikk szerinti értékelés alapján;

a szanálás alá vont intézmény likviditási pozíciója;

a szanálás alá vont intézmény franchise-értékének értékesíthetősége a piacot jellemző gazdasági és versenyfeltételek fényében;

a rendelkezésre álló idő.

az átvevő fél által a szanálás alatt álló intézménynek vagy – az adott esettől függően – a tulajdonjogot megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetett ellentételezésből történő levonás formájában;

a szanálás alatt álló intézménytől, elsőbbségi hitelezőként; vagy

az áthidaló intézmény vagy a vagyonkezelő szervezet tevékenységének befejezéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként.

a szanálás alá vont intézmény által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok; vagy

szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközei, jogai és kötelezettségei.

a nemzeti szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 38. cikke (1) és (7)–(11) bekezdésének megfelelően átruházandó instrumentumok, eszközök, jogok és kötelezettségek;

kereskedelmi feltételek – figyelembe véve a körülményeket, valamint a szanálási eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat –, amelyeknek megfelelően a nemzeti szanálási hatóság végrehajtja a 2014/59/EU irányelv 38. cikke (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban történő átruházást;

annak meghatározása, hogy az átruházási hatáskört a 2014/59/EU irányelv 38. cikke (5) és (6) bekezdésének megfelelően egynél többször gyakorolhatja-e a nemzeti szanálási hatóság;

az adott szervezetnek vagy e szervezet instrumentumainak, eszközeinek, jogainak és kötelezettségeinek a nemzeti szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 39. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelő értékesítésére vonatkozó szabályok;

annak ismertetése, hogy az értékesítési előírásoknak a nemzeti szanálási hatóság általi betartása az e cikk (3) bekezdése szerint valószínűsíthetően aláássa-e a szanálási célokat.

a szanálás alá vont intézmény csődje vagy lehetséges csődje tényleges fenyegetést jelent a pénzügyi stabilitásra nézve, illetve súlyosbítja a stabilitás már meglévő fenyegetettségét; továbbá

az említett követelményeknek való megfelelés valószínűleg aláásná a vagyonértékesítési eszköz hatékonyságát e veszély elhárítása vagy a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szanálási cél elérése terén.

egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;

egy vagy több szanálás alá vont intézmény összes vagy egyes eszközei, jogai és kötelezettségei.

a nemzeti szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv 40. cikke (1)–(12) bekezdésének megfelelően valamely áthidaló intézményre átruházandó instrumentumok, eszközök, jogok és kötelezettségek;

az áthidaló intézménynek a nemzeti szanálási hatóságok általi létrehozása, működtetése és megszüntetése tekintetében hozott szabályok a 2014/59/EU irányelv 41. cikkének (1), (2), (3) és (5)–(9) bekezdésének megfelelően;

az áthidaló intézmény vagy az áthidaló intézményeszközeinek és kötelezettségeinek a nemzeti szanálási hatóság által történő, a 2014/59/EU irányelv 41. cikke (4) bekezdésének megfelelő értékesítésére vonatkozó szabályok.

a nemzeti szanálási hatóság által a 2014/59/EU irányelv42. cikkének (1)–(54) és (8)–(13) bekezdésének megfelelően a vagyonkezelő szervezetre átruházandó eszközök, jogok és kötelezettségek;

a nemzeti szanálási hatóság által a vagyonkezelő szervezetre átruházandó eszközök, jogok és kötelezettségek ellenértéke az e rendelet 20. cikkében, a 2014/59/EU irányelv 42. cikkének (7) bekezdésében és az állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban meghatározott elveknek megfelelően.

az e rendelet 2. cikkében említett olyan szervezet feltőkésítése, amely megfelel a szanálási feltételeknek, olyan mértékben, amely elégséges ahhoz, hogy az intézmény vagy szervezet ismét teljesíteni tudja az engedélyezési feltételeket amennyiben ezek a feltételek vonatkoznak a szervezetre, és folytatni tudja azokat a tevékenységeket, amelyeknek a végzésére a 2013/36/EU vagy a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt kapott amennyiben a szervezetet ezen irányelvek alapján engedélyezték, valamint ahhoz, hogy az intézmény vagy szervezet iránti elégséges piaci bizalom fenntartható legyen;

olyan követelések vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok átalakítása tulajdoni részesedéssé vagy tőkeösszegük csökkentése, amelyeket

biztosított betétek;

biztosított kötelezettségek, ideértve a biztosítékkal fedezett kötvényeket és azokat a kötelezettségeket, amelyek olyan, fedezeti célokra használt eszközök formáját öltik, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek a nemzeti jog értelmében a biztosítékkal fedezett kötvényekhez hasonló módon fedezettek;

bármilyen kötelezettség, amely abból keletkezik, hogy az intézmény vagy az e rendelet 2. cikkében említett szervezet kezeli az ügyfelek eszközeit vagy pénzét, beleértve a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ÁÉKBV-k, vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok nevében kezelt eszközöket vagy pénzt, feltéve, hogy az említett ügyfél az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog alapján védelemben részesül;

bármilyen kötelezettség, amely a 2. cikkben említett szervezet (mint vagyonkezelő) és egy másik személy (mint kedvezményezett) között létrejött vagyonkezelői ügyletből keletkezik, feltéve, hogy az említett kedvezményezett az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog vagy polgári jog alapján védelemben részesül;

az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozások kivételével az intézményekkel szembeni olyan kötelezettségek, amelyek eredeti esedékessége hét napnál rövidebb;

olyan kötelezettségek, amelyek kevesebb mint hét napon belül esedékesek és a 98/26/EK európai parlamenti és tanács irányelvvel ( 9 ) összhangban kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők vagy e rendszerek résztvevői javára állnak fenn, és amelyek az ilyen rendszerekben való részvételből keletkeztek, vagy az Unióban a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján engedélyezett központi szerződő felek, valamint az ESMA által az említett rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felek vonatkozásában állnak fenn;

a következő szereplők felé fennálló kötelezettség:

olyan, a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy d) pontjában említett szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségek, amelyek ugyanazon szanálás alá vonható csoport részét képezik anélkül, hogy maguk is szanálás alá vonható szervezetek lennének, tekintet nélkül azok futamidejére, kivéve abban az esetben, ha ezek a kötelezettségek a részt vevő tagállamnak a 2020. december 28-án hatályos vonatkozó, a rendes fizetésképtelenségi eljárásra irányadó nemzeti joga értelmében a rendes, fedezetlen kötelezettségek mögé soroltak; azokban az esetekben, amikor az említett kivétel alkalmazandó, a Testületnek meg kell vizsgálnia, hogy a 12g. cikk (2) bekezdésének megfelelő tételek összege elégséges-e az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtásának alátámasztására.

az adott kötelezettséget ésszerű időtartamon belül nem lehet bevonni a belső feltőkésítésbe a jóhiszeműen eljáró érintett nemzeti szanálási hatóság erre irányuló erőfeszítései ellenére sem;

a kizárás feltétlenül szükséges ahhoz, és arányos azon célhoz mérten, hogy olyan mértékig biztosítani lehessen a kritikus funkciók és fő üzletágak folytonosságát, hogy a szanálás alatt álló intézmény továbbra is képes legyen alapvető tevékenységeinek, szolgáltatásainak és ügyleteinek folytatására;

a kizárás feltétlenül szükséges ahhoz, és arányos azon célhoz mérten, hogy a dominóhatás kialakulását meg lehessen akadályozni – különösen ami a természetes személyek és a mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások birtokában lévő biztosítható betéteket illeti –, ha az olyan súlyos mértékben megzavarná a pénzügyi piacok működését – ideértve a pénzpiaci infrastruktúrák működését is –, hogy súlyos zavart idézne elő egyes tagállamoknak vagy az Unió egészének gazdaságában; vagy

►C1  a hitelezői feltőkésítési eszköznek ezekre a kötelezettségekre történő alkalmazása olyan értékromlást eredményezne, amelynek következtében a többi hitelező vesztesége nagyobbak lennének, mint akkor, ha az említett kötelezettségeket kizárnák a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazásából. ◄

minden olyan veszteség fedezéséhez, amelyet nem fedeztek hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, valamint a szanálás alá vont intézmény nettó eszközértékének a (13) bekezdés a) pontjával összhangban történő nullára csökkentéséhez;

a szanálás alá vont intézmény tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak vagy tőkeinstrumentumainak megszerzéséhez, az intézmény (13) bekezdés b) pontjának megfelelő feltőkésítése érdekében.

a részvények tulajdonosai vagy az egyéb releváns tőkeinstrumentumok és egyéb ►M1  hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek ◄ tulajdonosai leírás, illetve átalakítás révén vagy más módon hozzájárulást nyújtottak a veszteségelvonáshoz és feltőkésítéshez, és a hozzájárulás összege legalább a kötelezettségek összértékének 8 %-a, ideértve a szanálás alá vont intézmény saját szavatolótőkéjét, a 20. cikk (1)–(15) bekezdésében előírt értékelésnek megfelelő szanálási intézkedés időpontjától számítva; továbbá

az Alapból származó hozzájárulás a 20. cikk (1)–(15) bekezdésében előírt értékelésnek megfelelő szanálási intézkedés időpontjában számítva nem haladja meg a szanálás alá vont intézmény (saját szavatolótőkéjét is tartalmazó) kötelezettségei összértékének 5 %-át.

az Alap számára rendelkezésre álló összeg, amely az e rendelet 2. cikkében említett szervezeteknek a 2014/59/EU irányelvben meghatározott szabályok és e rendelet 67. cikke (4) bekezdése, 70. cikke és 71. cikke szerinti hozzájárulásaiból áll;

amennyiben az e bekezdés a) pontjában említett összegek nem elegendőek, alternatív forrásból származó összegek a 73. és 74. cikknek megfelelően.

teljesült a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott 5 %-os határérték; továbbá

már sor került az összes biztosítékkal nem rendelkező és nem elsőbbségi kötelezettség teljes leírására vagy átalakítására, biztosítható betétek kivételével.

azon elv, miszerint a veszteségeket először a részvényeseknek kell viselniük, majd ezután – általánosságban és elsőbbségi sorrendben – a szanálás alatt álló intézmény hitelezőinek,

a szanálás alá vont intézmény veszteségtűrő képességének fennmaradó szintje abban az esetben, ha a kötelezettség vagy a kötelezettségkategóriák kizárásra kerülnének; továbbá

annak szükségessége, hogy a szanálásfinanszírozáshoz megfelelő források maradjanak fenn.

adott esetben azon összeg, amellyel a ►M1  hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek ◄ le kell írni annak biztosítása érdekében, hogy a szanálás alatt álló intézmény nettó eszközértéke nullával legyen egyenlő; továbbá

adott esetben az az összeg, amellyel a ►M1  hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek ◄ át kell alakítani részvényekké vagy egyéb típusú tőkeinstrumentumokká, annak érdekében, hogy

együttműködnek a Testülettel és segítik a Testületet nyomonkövetési kötelezettségének ellátása során;

a Testület által megállapított rendszeres időközönként és a Testület kérésére pontos, megbízható és teljes körű információkat szolgáltatnak a szanálási program végrehajtásáról, a szanálási eszközök alkalmazásáról és a szanálási hatáskörök gyakorlásáról, ideértve a következőket:

a 18. cikk szerinti intézkedés esetén egy szanálás alá vont intézmény meghatározott jogait, eszközeit és kötelezettségeit másik személyre ruházza át; vagy

a 18. cikk szerinti intézkedés esetén követelje meg bármely olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír átalakítását, amely a 21. cikkben meghatározott körülmények esetén történő átalakításra vonatkozó szerződéses feltételt tartalmaz;

fogadjon el egyéb, a szóban forgó határozatnak való megfeleléshez szükséges intézkedést.

egy vagy több olyan uniós leányvállalattal rendelkezik, amely egy vagy több részt vevő tagállamban van letelepedve; vagy

rendelkezik olyan eszközökkel, jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek egy vagy több részt vevő tagállamban vannak vagy a részt vevő tagállamok joga által szabályozottak.

a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának a részt vevő tagállam pénzügyi stabilitására;

a valamely részt vevő tagállamban található vagy kifizetendő hitelezőket, különösen a betéteseket, a harmadik országbeli székhely szerinti szanálási eljárás alapján nem kezelnék a hasonló törvényes jogokkal rendelkező harmadik országbeli hitelezőkkel és betétesekkel egyenlő módon.

a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna a részt vevő tagállam számára; vagy

az elismerés vagy a végrehajtás a részt vevő tagállam nemzeti jogával ellentétes lenne.

a 2. cikkben említett szervezetek;

a 2. cikkben említett szervezetek alkalmazottai;

azok a harmadik felek, amelyek a 2. cikkben említett szervezetek kiszervezett feladatait vagy tevékenységeit látják el.

amennyiben nem adják meg a 34. cikknek megfelelően kért információt;

amennyiben nem vetik alá magukat a 35. cikknek megfelelő általános vizsgálatnak vagy a 36. cikkel összhangban történő helyszíni ellenőrzésnek;

amennyiben nem teljesítik a Testület által a 29. cikk szerint nekik címzett határozatban foglaltakat.

a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések esetén az alapösszeg legalább 0,05 % de legfeljebb 0,15 %;

a (2) bekezdés c) pontjában említett jogsértések esetén az alapösszeg legalább 0,25 % de legfeljebb 0,5 %;

a jogsértést szándékosan követték el;

a jogsértést többször elkövették;

a jogsértést 3 hónapot meghaladó ideig követték el;

a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a szervezet felépítésében, különösen annak eljárásaiban, irányítási rendszereiben vagy a belső kontrollban;

a jogsértés azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására;

a szervezet felső vezetése nem működött együtt a Testülettel annak vizsgálatai lefolytatása során.

a jogsértés elkövetésének időtartama kevesebb, mint 10 munkanap;

a szervezet felső vezetése bizonyítani tudja, hogy minden szükséges intézkedést meghozott a jogsértés megakadályozása érdekében;

a szervezet gyorsan, hatékonyan és maradéktalanul a Testület tudomására hozta a jogsértést;

a szervezet önkéntes intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy a jövőben ne kerülhessen sor hasonló jogsértés elkövetésére.

ha a jogsértést többször elkövették, minden elkövetés esetére újabb 1,1-szeres korrekciós együttható alkalmazandó;

ha a jogsértést 3 hónapot meghaladó időtartam alatt követték el, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5;

ha a jogsértés rendszerszintű hiányosságot tárt fel a szervezet felépítésében, különösen annak eljárásaiban, az irányítási rendszereiben vagy a belső ellenőrzési mechanizmusokban, az alkalmazandó korrekciós együttható 2,2;

a jogsértés szándékos elkövetése esetén alkalmazandó korrekciós együttható 2;

ha a jogsértés azonosítása óta nem tettek semmilyen lépést annak orvoslására, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,7;

ha a szervezet felső vezetése nem működött együtt az Testülettel annak vizsgálatai lefolytatásában, az alkalmazandó korrekciós együttható 1,5.

a 34. cikknek megfelelően elfogadott határozatnak való megfelelésre;

a 34. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt a fenti cikk szerinti határozatban előírt információk teljes körű benyújtására;

a 35. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt arra, hogy vesse alá magát a vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul állítsa elő a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, és egészítse ki, illetve javítsa ki az említett cikknek megfelelően hozott határozat által elrendelt vizsgálat során előírt egyéb információkat;

a 36. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt arra, hogy vesse alá magát az említett cikknek megfelelően elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

ha a nyilvánosságra hozott információ személyes adatokat tartalmaz, és a kötelező előzetes értékelés megállapítja, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatala aránytalan;

ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;

ha a nyilvánosságra hozatal előreláthatóan, aránytalan veszteséget okozna az érintett jogi vagy természetes személyeknek.

az 56. cikkel összhangban kijelölt elnök;

az 56. cikkel összhangban kijelölt négy további teljes tag;

az egyes részt vevő tagállamok által kinevezett, az adott tagállam nemzeti szanálási hatóságait képviselő tag.

a plenáris testület, amelyen végrehajtásra kerülnek az 50. cikkben említett feladatok;

az ügyvezetői testület, amelyen végrehajtásra kerülnek az 54. cikkben említett feladatok;

az elnök, aki ellátja az 56. cikkben említett feladatokat;

a Titkárság, amely megadja a Testület valamennyi feladatának elvégzéséhez szükséges adminisztratív és technikai támogatást.

az elnök által előterjesztett tervezet alapján minden év november 30-ig elfogadja a Testület következő évre vonatkozó éves munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EKB-nak;

a 61. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadja és nyomon követi a Testület éves költségvetését, valamint a 63. cikk (4) és (8) bekezdésének megfelelően elfogadja a Testület végleges elszámolását és mentesítést ad az elnöknek;

a (2) bekezdésben említett eljárásra figyelemmel határoz az Alap felhasználásáról, amennyiben a konkrét szanálási intézkedés vonatkozásában szükség van az Alapból folyósított, az 5 000 000 000 eurós küszöböt meghaladó támogatásra, ahol a likviditási támogatás súlyozása 0,5;

amint az Alap a megelőző 12 hónap tekintetében vett nettó összesített felhasználása eléri az 5 000 000 000 eurót, értékeli a szanálási eszközök alkalmazását – különösen az Alap igénybevételét –, és iránymutatásokat fogalmaz meg, amelyeket az ügyvezetői testületnek követnie kell a további szanálási határozatok tekintetében, különösen – adott esetben – megkülönböztetve egymástól a likviditást és a támogatás más formáit;

a 71. cikk szerint döntést hoz az utólagos hozzájárulások révén történő forrásbevonás szükségességéről, a 72. cikknek megfelelően döntést hoz a finanszírozási rendszerek közötti önkéntes hitelnyújtásról, a 73. és 74. cikknek megfelelően az alternatív finanszírozási forrásokról és a 78. cikknek megfelelően a nemzeti finanszírozási rendszerek kölcsönössé tételéről, amely az Alapból folyósított, az e bekezdés c) pontjában említett küszöbértéket meghaladó támogatással jár;

a 75. cikkel összhangban dönt a befektetésekről;

elfogadja a Testület tevékenységeiről szóló, a 45. cikkben említett éves tevékenységi jelentést, amely részletes magyarázatokkal szolgál a költségvetés végrehajtásáról;

a 64. cikknek megfelelően elfogadja a Testületre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;

a tagokkal kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan szabályokat fogad el;

elfogadja saját és a Testület ügyvezetői testületének eljárási szabályzatát;

e cikk (3) bekezdésének megfelelően a Testület személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (az alkalmazási feltételek) meghatározott feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a kinevezési hatáskörök);

a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek betartására vonatkozóan;

a személyzeti szabályzatnak és az alkalmazási feltételeknek megfelelően kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független, számvitelért felelős tisztviselőt;

biztosítja a különböző, belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő követő intézkedéseit;

elfogadja az összes, a Testület belső struktúrájának kialakításával összefüggő határozatot és szükség esetén azok módosításait;

jóváhagyja a 31. cikk (1) bekezdésében említett, a nemzeti szanálási hatóságokkal folytatott együttműködésre vonatkozó gyakorlati intézkedések megszervezésére vonatkozó keretet.

előkészíti a Testület által a plenáris testület ülésén jóváhagyandó összes határozatot;

meghoz minden, e rendelet végrehajtásához szükséges határozatot, kivéve, ha ez a rendelet másképp rendelkezik.

elkészíti, értékeli és jóváhagyja a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetekre és csoportokra, valamint – ha az e bekezdések alkalmazásához szükséges feltételek teljesülnek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetekre és csoportokra vonatkozó szanálási terveket, a 8., 10. és 11. cikkel összhangban;

egyszerűsített kötelezettségeket alkalmaz bizonyos, a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetekre és csoportokra, valamint – ha az e bekezdések alkalmazásához szükséges feltételek teljesülnek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetekre és csoportokra, a 11. cikkel összhangban;

megállapítja azokat a szavatolótőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, melyeket a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak, valamint – ha az e bekezdések alkalmazásához szükséges feltételek teljesülnek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezeteknek és csoportoknak a 12. cikkel összhangban folyamatosan teljesíteniük kell;

a 18. cikkel összhangban a lehető leghamarabb egy szanálási rendszert bocsát a Bizottság rendelkezésére az összes kapcsolódó információval együtt annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság kellő időben elvégezhesse az értékelést és a 18. cikk (7) bekezdésének megfelelően határozatot hozhasson vagy adott esetben határozatra irányuló javaslatot terjeszthessen a Tanács elé;

döntést hoz a Testület költségvetésének II., az Alapra vonatkozó részéről, a 60. cikkel összhangban.

a Testület munkájának előkészítése a plenáris és ügyvezetői testületi ülésekre, valamint az ülések összehívása és elnöklése;

valamennyi személyzeti ügy;

a napi adminisztrációs ügyek elvégzése;

a Testület költségvetés-tervezetének a 61. cikk (1) bekezdésével összhangban történő elkészítése és a Testület költségvetésének a 63. cikkel összhangban történő végrehajtása;

a Testület irányítása;

a Testület éves munkaprogramjának végrehajtása;

minden évben a 45. cikkben említett éves jelentés tervezetének elkészítése, amelynek egy szakasza a Testület szanálási tevékenységeiről, egy másik pedig a pénzügyi és igazgatási kérdésekről szól.

a részt vevő tagállamokban letelepedett intézmények által a 67. cikk (4) bekezdésével és a 69., 70. és 71. cikkel összhangban fizetett hozzájárulások;

a 72. cikk (1) bekezdésének megfelelően a részt nem vevő tagállamokban működő egyéb szanálásfinanszírozási rendszerektől kapott kölcsönök;

a 73. és 74. cikkekkel összhangban pénzügyi vállalkozásoktól vagy egyéb harmadik felektől kapott kölcsönök;

a 75. cikknek megfelelően az Alap tulajdonában lévő összegek befektetéséből befolyó hozam;

a 76. cikkben említett célokra fordított kiadások bármely olyan része, amelyet a szanálási eljárás során sikerül behajtani;

a 76. cikkben feltüntetett célokra fordított kiadások;

a 75. cikknek megfelelően megvalósított befektetések;

a 72. cikk (1) bekezdésének megfelelően a részt nem vevő tagállamokban működő egyéb szanálásfinanszírozási rendszerektől kapott kölcsönökre fizetett kamatok;

a 73. és 74. cikkekkel összhangban pénzügyi vállalkozásoktól vagy egyéb harmadik felektől kapott kölcsönökre fizetett kamatok.

a hozzájárulások típusa, azok felhasználási területei, a hozzájárulások összegének kiszámítási és befizetési módja;

a (3) bekezdésben említett, a hozzájárulások teljes mértékben és időben történő befizetésének biztosítására irányuló nyilvántartási, számviteli, beszámolási és egyéb szabályok;

a Testület teljes körű működőképessé válását megelőzően az igazgatási kiadások fedezéséhez szükséges éves hozzájárulások.

az Alapba irányuló, a (2) bekezdés szerint kiszámított hozzájárulásoknak az időszak során történő elosztására vonatkozó feltételek;

az azon évek számának meghatározására vonatkozó feltételek, amelyekkel az (1) bekezdésben említett kezdeti időszak a (3) bekezdés szerint meghosszabbítható;

a (4) bekezdésben meghatározott éves hozzájárulások megállapítására vonatkozó feltételek.

az egyéni hozzájárulások kiszámítására vonatkozó módszertan alkalmazása;

az intézmények felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt kockázati tényezőkhöz való hozzárendelésének gyakorlati módozatai.

a 70. cikkel összhangban beszedett összegek nem fedezik az Alap szanálási intézkedések keretében történő igénybevétele kapcsán felmerült veszteségeket, költségeket vagy egyéb kiadásokat;

a 71. cikkben előírt rendkívüli utólagos hozzájárulások nem állnak azonnal rendelkezésre; továbbá

a 73. cikkben előírt alternatív források nem állnak azonnal, ésszerű feltételek mellett rendelkezésre.

a szanálás alatt álló intézmény, leányvállalatai, valamely áthidaló intézmény vagy vagyonkezelő szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek garantálására;

a szanálás alatt álló intézmény, leányvállalatai, valamely áthidaló intézmény vagy vagyonkezelő szervezet részére történő hitelnyújtásra;

a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlására;

áthidaló intézménynek és vagyonkezelő szervezetnek nyújtott hozzájárulások céljára;

a részvényeseknek vagy hitelezőknek fizetendő kártérítés céljára, amennyiben a 20. cikk (5) bekezdése szerinti értékelést követően nagyobb veszteségeket szenvedtek el, mint amelyek a 20. cikk (16) bekezdése szerinti értékelést követően egy rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás révén keletkeztek volna;

►C1  a szanálás alatt álló intézménybe történő befizetés céljára, amennyiben arra egyes hitelezők kötelezettségeinek leírása vagy átalakítása helyett kerül sor, amennyiben a hitelezői feltőkésítési eszközt alkalmazzák, és az a döntés születik, hogy a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban egyes hitelezőket kizárnak a hitelezői feltőkésítési eszköz hatálya alól; ◄

az a)–f) pontban említett intézkedések bármely kombinációjának céljára.

kellő figyelmet fordítottak-e az Alap igénybevétele során a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség szempontjaira, különösen annak szükségességére, hogy minimálisra csökkentsék az Alap igénybevételét;

az Alapból nyújtott támogatás értékelése hatékony és szigorú volt-e.

az Egységes Szanálási Mechanizmus működését, költséghatékonyságát és szanálási tevékenységeinek hatását az Unió egészének érdekeire és a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának koherenciájára és integritására – ezen belül a mechanizmus esetleges hatását az Unión belüli nemzeti bankrendszerek struktúráira, összevetve a más bankrendszerekre gyakorolt hatásokkal –, továbbá az egységes szanálási mechanizmuson belül, az Egységes Szanálási Mechanizmus és az egységes felügyeleti mechanizmus között, valamint az egységes szanálási mechanizmus, a nemzeti szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok és a részt nem vevő tagállamok szanálási hatóságai közötti együttműködés és információcsere kereteinek hatékonyságát és különösen azt értékeli, hogy:

a függetlenségre és az elszámoltathatóságra vonatkozó rendelkezések hatékonyságát;

a Testület és az EBH közötti együttműködést;

a Testület és a részt nem vevő tagállamok nemzeti szanálási hatóságai közötti együttműködést, valamint az Egységes Szanálási Mechanizmus e tagállamokra gyakorolt hatását, továbbá a Testület és a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 90. pontjában meghatározott érintett harmadik országbeli hatóságok közötti együttműködést;

a csődbe jutott intézmények vonatkozásában lefolytatott fizetésképtelenségi eljárások harmonizációját célzó intézkedések szükségességét.

mindaddig, amíg az elnök a Tanács általi, az 56. cikkel összhangban történő kinevezését követően el nem foglalja hivatalát, a rá ruházott elnöki feladatkört – ideiglenes elnöki minőségben – a Bizottság egy tisztviselője gyakorolhatja;

az 50. cikk (1) bekezdésének l) pontjától eltérve és az 50. cikk (3) bekezdésében említett határozat elfogadásáig az ideiglenes elnök gyakorolja a kinevezési hatásköröket;

a Bizottság segítséget nyújthat a Testületnek, különösen azáltal, hogy bizottsági tisztviselőket bocsát rendelkezésre az ideiglenes elnök vagy az elnök felelősségi körébe tartozó tevékenységek végrehajtására;