EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02000L0053-20230330
Directive 2000/53/EC of the European Parliament and of the Council of 18 September 2000 on end-of life vehicles
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
02000L0053 — HU — 30.03.2023 — 015.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE (2000. szeptember 18.) (HL L 269, 2000.10.21., 34. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 170 |
81 |
29.6.2002 |
||
|
L 25 |
73 |
28.1.2005 |
||
|
L 152 |
19 |
15.6.2005 |
||
|
L 254 |
69 |
30.9.2005 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/33/EK IRÁNYELVE (2008. március 11.) |
L 81 |
62 |
20.3.2008 |
|
|
L 225 |
10 |
23.8.2008 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/112/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) |
L 345 |
68 |
23.12.2008 |
|
|
L 48 |
12 |
25.2.2010 |
||
|
L 85 |
3 |
31.3.2011 |
||
|
L 135 |
14 |
22.5.2013 |
||
|
L 128 |
4 |
19.5.2016 |
||
|
L 299 |
24 |
16.11.2017 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/849 IRÁNYELVE (2018. május 30.) |
L 150 |
93 |
14.6.2018 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/362 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2019. december 17.) |
L 67 |
116 |
5.3.2020 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/363 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2019. december 17.) |
L 67 |
119 |
5.3.2020 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/544 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2022. december 16.) |
L 73 |
5 |
10.3.2023 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/53/EK IRÁNYELVE
(2000. szeptember 18.)
az elhasználódott járművekről
1. cikk
Az irányelv céljai
Az irányelvben rögzített intézkedések célja elsősorban a járművekből származó hulladék keletkezésének megakadályozása, emellett az elhasználódott járművek és alkatrészeik újbóli használata, visszanyerése és más módon történő hasznosítása annak érdekében, hogy csökkenjen az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyisége, valamint javuljon a járművek életciklusában részt vevő valamennyi gazdálkodó szervezet – különösen az elhasználódott járművek feldolgozásában közvetlenül résztvevők – környezeti teljesítménye.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
„jármű”: a 70/156/EGK irányelv II. mellékletének A. szakaszában meghatározott M1 vagy N1 kategóriába sorolt járművek, valamint a 92/61/EGK irányelvben meghatározott háromkerekű gépjárművek, kivéve azonban a motoros tricikliket;
„elhasználódott jármű”: az a jármű, amely a 75/442/EGK irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében hulladéknak minősül;
„gyártó”: a jármű gyártója vagy a jármű tagállamba történő importálását végző szakvállalkozás;
„megelőzés”: azok az intézkedések, amelyek célja az elhasználódott járművek, továbbá azok alkatrészei és anyagai mennyiségének és környezetre való veszélyességének csökkentése;
„kezelés”: minden olyan tevékenység, amely az után következik, hogy az elhasználódott járművet átadták a hulladékkezelő létesítmény számára, a szennyezés mentesítés, bontás, darabolás, aprítás, visszanyerés vagy az aprítási hulladékból a hasznosítást vagy hulladékként való ártalmatlanítást előkészítő műveletek és minden egyéb olyan művelet, amelyet az elhasználódott jármű és alkatrészeinek hasznosítása és/vagy hulladékként való ártalmatlanítása érdekében végrehajtanak;
„újrahasználat”: olyan művelet, amelynek révén az elhasználódott járművek alkatrészeit újra olyan célra teszik alkalmassá, amelyre eredetileg szolgáltak;
„visszanyerés” (recycling): a hulladék anyagának a termelési folyamatban való ismételt felhasználása, az eredeti célra vagy egyéb célra, kivéve azonban az energetikai hasznosítást. Az energetikai hasznosítás az éghető hulladék égetés során energiatermelésre való felhasználása, közvetlen, más hulladékokkal együtt történő vagy azok nélküli égetés keretében, de a hő hasznosításával;
„hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II. B. mellékletében meghatározott, alkalmazható művelet;
„ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II. A. mellékletében meghatározott, alkalmazható művelet;
„gazdálkodó szervezetek”: az elhasználódott járművek, alkatrészeik és anyagaik tekintetében a gyártók, kereskedők, begyűjtők, gépjárműbiztosító-társaságok, bontók, aprítással foglalkozók, hasznosító létesítmények, visszanyeréssel foglalkozók és más kezelési műveletekben érintettek;
„veszélyes anyag”: minden olyan anyag, amely megfelel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) I. mellékletében meghatározott, alábbi veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:
a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
a 4.1. veszélyességi osztály;
az 5.1. veszélyességi osztály;
„aprító”: olyan berendezés, amely az elhasználódott járművek kis darabokra való felaprítását, zúzását vagy felszabdalását hajtja végre, beleértve azt a célt, hogy közvetlenül újra használható fémhulladék keletkezzék;
„bontási információk”: azok az ismeretek, amelyek birtokában helyesen és környezetvédelmi szempontból megfelelően lehet kezelni az elhasználódott járműveket. Ezt a járműgyártóknak és alkatrészgyártóknak az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények rendelkezésére kell bocsátaniuk, kézikönyvek vagy elektronikus média útján (CD-ROM, on-line szolgáltatások).
3. cikk
Hatály
4. cikk
Megelőzés
A hulladék keletkezésének megelőzése érdekében a tagállamok különösen az alábbiakat ösztönzik:
azt, hogy a járműgyártók, az anyagokat és berendezéseket gyártókkal együttesen, korlátozzák a járművekben alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségét, és ezt a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék már a jármű koncepcionális kialakításától kezdve úgy, hogy különösen az ilyen anyagok környezetbe való kikerülését akadályozzák meg, könnyebbé váljék a visszanyerés, és elkerülhető legyen a veszélyes hulladékként történő ártalmatlanítás.
azt, hogy az új járművek kialakításánál és gyártásánál teljes mértékben figyelembe vegyék és megkönnyítsék a bontást, újrahasználatot és hasznosítást, különösen az elhasználódott járművek, azok alkatrészei és anyagai visszanyerését;
azt, hogy a járműgyártók, az anyagok és alkatrészek gyártóival közösen mind nagyobb mennyiségű visszanyert anyagot használjanak fel a járművekben és más termékekben, a visszanyert anyagok piacának fejlesztése érdekében.
A tagállamoknak biztosítják, hogy a 2003. július 1. után forgalomba hozott járművek anyagai és alkatrészei a II. mellékletben meghatározott esetek és feltételek kivételével ne tartalmazzanak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hatvegyértékű krómot;
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a II. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy rendszeres időközönként hozzáigazítsa azt a műszaki és tudományos fejlődéshez annak érdekében, hogy:
szükség szerint megállapítsa azokat a maximális koncentrációértékeket, amelyekig az e bekezdés a) pontjában szereplő anyagok meghatározott járműanyagokban és alkatrészekben megtűrhetők;
a járművek egyes anyagait és alkatrészeit e bekezdés a) pontjának hatálya alól mentesítse, ha az e pontban szereplő anyagok alkalmazása elkerülhetetlen;
a II. mellékletből törölje a járművek anyagait és alkatrészeit, ha az e bekezdés a) pontjában szereplő anyagok használata mellőzhető;
az i. és ii. alpont tekintetében meghatározza a járműveknek azon anyagait és alkatrészeit, amelyek a további kezelést megelőzően elválaszthatóak és előírja azok címkézését vagy más eszközökkel történő azonosíthatóságát.
A Bizottság külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az i–iv. pontban meghatározott minden egyes anyag, összetevő vagy alkatrész vonatkozásában;
A Bizottság a II. mellékletet először legkésőbb 2001. október 21-én vizsgálja felül. Az ott felsorolt kivételeket semmiképpen nem törlik a mellékletből 2003. január 1. előtt.
5. cikk
Begyűjtés
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy
Az átvételi igazolás kiadása a feldolgozó létesítmény részéről, vagy a forgalmazók vagy begyűjtők által a feldolgozó létesítmény nevében, nem jogosít fel pénzügyi ellenszolgáltatásra, kivéve, ha a tagállamok kifejezetten így rendelkeznek.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem rendelkeznek nyilvántartásból való törlési rendszerrel ezen irányelv hatálybalépésekor, olyan rendszert kell kialakítaniuk, amely szerint az átvételi (szétszerlési) igazolást a megfelelő illetékes hatósághoz továbbítják, amikor az elhasználódott járművet a hasznosító létesítménybe eljuttatják, egyebekben e bekezdés rendelkezéseit betartva. Azon tagállamok, amelyek ezt az albekezdést kívánják alkalmazni, tájékoztatják a Bizottságot ennek indokairól.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók viseljék ezen intézkedés végrehajtásának anyagi terheit, vagy azok jelentős részét, és/vagy vegyék vissza az elhasználódott járműveket olyan feltételekkel, amelyek az első albekezdésben szerepelnek.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az elhasználódott jármű leadása ne legyen teljesen ingyenes, ha a jármű nem rendelkezik az összes alapvető alkatrésszel, különösen motorral és karosszériával, vagy olyan hulladékot tartalmaz, amelyet utólag helyeztek el az elhasználódott járműben.
A Bizottság rendszeresen felügyeli az első albekezdés teljesülését annak biztosítása érdekében, hogy az ne vezessen a piac torzulásához, és ha szükséges, e rendelkezés megváltoztatását fogja javasolni az Európai Parlament és a Tanács számára.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az átvételi (szétszerelési) igazolásra vonatkozó minimális követelmények megállapítása révén kiegészítse ezt az irányelvet
6. cikk
Kezelés
A 75/442/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja alól adható eltérés akkor vonatkozhat az elhasználódott járművek hulladékával kapcsolatos tevékenységre, ha azok kezelése ezen irányelv I. mellékletének 3. pontja szerint már megtörtént, és az illetékes hatóságok a nyilvántartásba vétel előtt szemlét tartanak. A szemle alkalmával a következőket kell ellenőrizni:
a kezelendő hulladék típusa és mennyisége;
a teljesítendő általános műszaki feltételek;
a megteendő biztonsági óvintézkedések,
annak érdekében, hogy a 75/442/EGK irányelv 4. cikkében foglalt célkitűzéseket elérjék. A szemlét évente egy alkalommal kell megtartani. Az eltérést alkalmazó tagállamok az eredményeket megküldik a Bizottság részére.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bármely, hulladékkezelési műveletekkel foglalkozó létesítmény vagy vállalkozás legalább az alábbi kötelezettségeknek tegyen eleget, az I. mellékletnek megfelelően:
az elhasználódott járműveket további kezelés előtt darabokra szét kell szedni, vagy más, ezzel egyenértékű hatású intézkedéssel kell gondoskodni arról, hogy a környezetet minimális káros hatás érje. A 4. cikk (2) bekezdése szerint címkével ellátott vagy más módon megjelölt alkatrészeket vagy anyagokat el kell távolítani a további kezelés előtt;
a veszélyes anyagokat és alkatrészeket el kell távolítani, és külön kell választani, szelektív módon úgy, hogy az elhasználódott jármű továbbiakban aprítandó hulladékát ez ne szennyezze be;
a szétszerelést és a tárolást úgy kell végezni, hogy biztosított legyen a járműalkatrészek újrahasználata és hasznosítása, különösen a visszanyerése.
Az elhasználódott járművek I. melléklet 3. pontja szerinti, szennyező anyag ártalmatlanítási céllal végzett kezelési műveleteit a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
7. cikk
Újrahasználat és hasznosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek elérjék a következő célokat:
legkésőbb 2006. január 1-jéig minden elhasználódott jármű tekintetében az újrahasználat és hasznosítás mértéke el kell hogy érje az átlagos járműsúlyhoz viszonyított 85 %-ot egy évre vetítve. Ugyanezen idő alatt az újrahasználatot és visszanyerést legalább 80 %-ra kell növelni átlagos járműsúlyra vetítve évente;
az 1980. január 1. előtt gyártott járműveknél a tagállamok alacsonyabb célértékeket is meghatározhatnak az újrahasználat és hasznosítás tekintetében, ez azonban legalább 75 %, az újrahasználat és visszanyerés tekintetében pedig legalább 70 % kell hogy legyen. Az ezen albekezdésben szereplő lehetőséggel élni kívánó tagállamoknak a Bizottságot és a többi tagállamot tájékoztatniuk kell az indokaikról.
legkésőbb 2015. január 1-jéig minden elhasználódott jármű tekintetében az újrahasználat és hasznosítás mértéke el kell hogy érje az átlagos járműsúlyhoz viszonyított 95 %-ot egy évre vetítve. Ugyanezen idő alatt az újrahasználatot és visszanyerést legalább 85 %-ra kell növelni átlagos járműsúlyra vetítve évente.
Az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2005. december 31-ig felülvizsgálja a b) pontban szereplő célokat a Bizottság javaslatot is tartalmazó jelentése alapján. A jelentésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie a járművek anyagösszetételében végbement változásokat és minden egyéb releváns, járművekkel kapcsolatos környezeti szempontot.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e bekezdés első albekezdésében szereplő célok tagállamok általi teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges részletes szabályok vonatkozásában. Az ilyen szabályok kidolgozása során a Bizottság figyelembe vesz minden releváns tényezőt, többek között az adatok rendelkezésre állását és az elhasználódott járművek kivitelének és behozatalának kérdését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
8. cikk
Kódolási (megjelölési) szabványok/szétszereléssel kapcsolatos információk
9. cikk
Jelentés és tájékoztatás
▼M13 —————
A tagállamoknak az adatokat elektronikus úton kell benyújtaniuk az adatgyűjtés tárgyévének végét követő 18 hónapon belül. Az adatszolgáltatást a Bizottság által az e cikk (1d) bekezdésével összhangban meghatározott formátumban kell teljesíteni.
Az első adatszolgáltatási időszak az e cikk (1d) bekezdésével összhangban az adatszolgáltatás formátumát meghatározó végrehajtási jogi aktus elfogadását követő első teljes naptári évben kezdődik, és az említett adatszolgáltatási időszak adatait tartalmazza.
A tagállamok minden esetben megkövetelik az érintett gazdasági szereplőktől az alábbi adatok nyilvánosságra hozatalát:
A gyártónak ezt az információt a lehetséges vásárlók számára hozzáférhetővé kell tennie. Az információt az új járművek marketingjéhez felhasznált reklámanyagoknak tartalmazniuk kell.
9a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
10. cikk
Végrehajtás
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Feltéve, hogy az irányelvben foglalt célkitűzések teljesülnek, a tagállamok az illetékes hatóságok és az érintett gazdasági ágazatok közötti megállapodásokkal ültethetik át a 4. cikk (1) bekezdésben, 5. cikk (1) bekezdésben, 7. cikk (1) bekezdésben, 8 cikk (1) és (3) bekezdésben és 9. cikk (2) bekezdésben szereplő rendelkezéseket, és állapíthatják meg az 5. cikk (4) bekezdésének átültetésére a részletes szabályokat. E megállapodásoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:
a megállapodásoknak végrehajthatónak kell lenniük;
a megállapodásokban meg kell határozni a célokat, a megfelelő határidőkkel;
a megállapodásokat a hivatalos nemzeti lapban, vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető hivatalos dokumentumban közzé kell tenni, és a Bizottság számára át kell adni;
a megállapodás keretében elért eredményeket rendszeresen felügyelni kell, jelenteni kell az illetékes hatóságok és a Bizottság számára, és a megállapodásban rögzített feltételek szerint nyilvánosságra kell hozni;
az illetékes hatóságoknak megfelelő rendelkezéseket kell hozniuk a megállapodás által elért eredmények megfigyelésére;
a megállapodás be nem tartása esetén a tagállamnak az ezen irányelvben szereplő megfelelő rendelkezéseket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekkel kell végrehajtania.
10a. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság 2020. december 31-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet és e célból jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.
11. cikk
Bizottsági eljárás
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
12. cikk
Hatálybalépés
Az 5. cikk (4) bekezdése
13. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A 6. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti kezelésre vonatkozó minimális műszaki követelmények
1. Az elhasználódott járművek tárolási helye (ideértve az ideiglenes tárolást is) a kezelés megkezdése előtt:
2. Kezelési helyek:
3. Az elhasználódott járművek szennyezés-mentesítésével kapcsolatos kezelési műveletek:
4. A visszanyerés elősegítését szolgáló feldolgozási műveletek:
5. A tárolási műveleteket úgy kell végrehajtani, hogy elkerüljék a folyadékot tartalmazó alkatrészek vagy visszanyerhető alkatrészek és pótalkatrészek sérülését.
II. MELLÉKLET
A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek
Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban az említett vegyi anyagok legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentrációja, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban az említett vegyi anyag legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentrációja megengedett.
A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek – a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól.
|
Anyagok és alkatrészek |
A mentesség alkalmazási területe és hatályának vége |
A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja értelmében címke vagy más azonosító jelzés használata követelmény |
|
Ólom, mint ötvözőelem |
||
|
1. a) Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal |
|
|
|
1. b) Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
|
|
2. a) Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
2. b) Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
2. c) i. Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
|
|
2. c) ii. A 2. c) i. pontban nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal (2) |
|
|
|
3. Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal |
|
|
|
4. a) Csapágycsészék és -perselyek |
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
4. b) A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek |
A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben |
||
|
5. a) Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerekhez használt akkumulátorokban (4), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak. |
A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
5. b) i. Ólom akkumulátorokban: 1. 12 V-os alkalmazásokhoz 2. 24 V-os alkalmazásokhoz az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművekben |
X |
|
|
5. b) ii. Ólom az 5. a) vagy 5. b) i. pontban nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban |
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
6. Lengéscsillapítók |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
7. a) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben |
A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
7. b) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
7. c) Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal |
A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
8. a) Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. b) Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz |
A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. c) Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin |
A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. d) Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben |
A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. e) Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot) |
X (5) |
|
|
8. f) i. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek |
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. f) ii. Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével |
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. g) i. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag |
A 2022. október 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. g) ii. Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül: 1. 90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont, 2. 300 mm 2 -es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban, 3. 300 mm 2 -es vagy annál nagyobb chipek, vagy 300 mm 2 -es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban. |
A 2022. október 1. után típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. h) Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm2-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2 |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. i) Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. j) Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz |
A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
8. k) Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására. |
A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X (5) |
|
9. Szelepülések |
A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként |
|
|
10. a) Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra: i. izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata, ii. a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok. |
|
X (6) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével) |
|
10. b) Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok |
|
|
|
10. c) 125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok |
A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
|
|
10. d) Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban |
A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
|
|
11. Pirotechnikai indítópatronok |
A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
|
|
12. A gépjárművek CO2-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai |
A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
Hat vegyértékű króm |
||
|
13. a) Korrózióvédő bevonatok |
A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
13. b) A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok |
A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
| 14.
Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm: a) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot; b) ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W; c) ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik. |
Az a) pont esetében: A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek A b) pont esetében: A 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
Higany |
||
|
15. a) A fényszórókban használt kisülőlámpák |
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
15. b) Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek |
A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek |
X |
|
Kadmium |
||
|
16. Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai |
A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként |
|
|
(1)
Ezt a mentességet 2024-ben kell felülvizsgálni.
(2)
Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.
(3)
Ezt a mentességet 2025-ben kell felülvizsgálni.
(4)
A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.) 1. cikke szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználásra tervezett rendszerek.
(5)
A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(6)
A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a)–8. k) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.
(7)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.). Megjegyzések a táblázathoz: |
||
( 1 ) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
( 3 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).