Az anya- és leányvállalatok közös adóztatási rendszere

Az Európai Unió a különböző tagállamok társaságcsoportjai tekintetében a verseny szempontjából semleges adózási szabályokat vezet be, és megszünteti az egyik tagállamban működő leányvállalat által osztalékok formájában a másik tagállamban működő anyavállalatnak kiosztott nyereség kettős megadóztatását.

JOGI AKTUS

A Tanács 90/435/EGK irányelve (1990. július 23.) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezt a 2003/123/EK irányelvvel módosított irányelvet minden tagállam alkalmazza a következő esetekben:

• egy másik tagállamban működő társaságnak az ugyanazon tagállamban elhelyezkedő állandó telephelye által kapott kiosztott nyereségre, amely az állandó telephely elhelyezkedésétől különböző tagállamban működő leányvállalatától származik;
• valamely tagállam társasága által ugyanazon tagállam társaságának más tagállamban elhelyezkedő állandó telephelyének juttatott kiosztott nyereségre úgy, hogy az előbbi társaság az utóbbinak a leányvállalata.

Ez az irányelv nem akadályozza a csalások és visszaélések kiküszöböléséhez szükséges nemzeti vagy egyezményeken alapuló rendelkezések végrehajtását.

Ezen irányelv alkalmazásában a „valamely tagállam társasága” minden olyan társaságra vonatkozik, amely:

• a 2003/123/EK irányelvhez csatolt, a társasági formákat tartalmazó függelék új listájában megtalálható. Ide tartoznak többek között olyan új jogi személyek, mint például a szövetkezetek, a kölcsönös önsegélyező egyesületek, a nonprofit szervezetek, a takarék- és előgondoskodási pénztárak és a kereskedelmi tevékenységet folytató társaságok;
• valamely tagállam adótörvényei szerint az adott tagállamban köteles adót fizetni, és amelyeket egy harmadik állammal kötött kettős adóztatásról szóló egyezmény értelmében nem tekintenek a Közösségen kívül adózónak;
• ezen túlmenően opció vagy adómentesség lehetősége nélkül köteles a társasági adó megfizetésére.

Az „állandó telephely” minden olyan „állandó üzletviteli hely” (valamely tagállamban):

• ahol egy másik tagállam társasága üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti;
• amelynek nyeresége a vonatkozó kétoldalú adózási egyezmény alapján vagy – ilyen egyezmény hiányában – a nemzeti jog alapján azon tagállamban adóköteles, ahol elhelyezkedik.

Az „anyavállalat” „valamely tagállam társasága”, amely egy másik tagállam ugyanezen feltételeknek eleget tevő társasága alaptőkéjéből legalább 20%-kal részesedik.

Ugyanezen feltételek alapján anyavállalat egy tagállam olyan társasága is, amely egy ugyanezen tagállamban lévő társaság alaptőkéjéből legalább 20%-kal részesedik, és ezt a részesedést az előző társaság más tagállamban elhelyezkedő állandó telephelye birtokolja.

2007. január 1-től a részesedés minimális aránya 15%.

2009. január 1-től a részesedés minimális aránya 10%.

A „leányvállalat” olyan társaság, amelyben a fenti részesedés legalább 20%.

A tagállamoknak joguk van:

• a tőkerészesedési feltételeknek a szavazati részesedéssel történő helyettesítésére;
• ezen irányelv alkalmazásának mellőzésére azon társaságok esetében, amelyek nem rendelkeznek az anyavállalati jogálláshoz szükséges részesedéssel, vagy amelyekben valamely más tagállam társasága nem rendelkezik ezzel a részesedéssel.

A társaságok közös adórendszerének tényleges hatálybalépéséig a tagállamok a következő rendelkezéseket alkalmazzák:

Ha az anyavállalat vagy állandó telephelye – az anyavállalatnak a leányvállalatával fennálló kapcsolatára tekintettel – kiosztott nyereséget kap, az anyavállalat állama és az állandó telephely állama (kivéve ha a leányvállalatot felszámolták):

• tartózkodik az ilyen nyereség adóztatásától, vagy
• adóztatja az ilyen nyereséget, miközben felhatalmazza az anyavállalatot és az állandó telephelyet, hogy levonja a fizetendő adó összegéből az ilyen nyereségre jutó és a leányvállalat, illetve a vállalati láncban lejjebb elhelyezkedő leányvállalatok által megfizetett társasági adót (a fentebb idézett feltételeknek és a minimális részesedési aránynak megfelelően).

Ezenkívül az irányelv lehetővé teszi, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében az anyavállalat teljes egészében levonhassa az adót (a leányvállalatok által kifizetett adót ideértve). Ily módon az irányelv még egy közös kettős adóztatási rendszer hiányában is beemeli az anyavállalat nyereségeiből levonandó adóba a különböző tagállamokban működő leányvállalatok által fizetett adókat.

A tagállamok fenntartják maguknak a jogot, hogy ne hagyják jóvá a részesedéshez kapcsolódó összes teher, valamint a leányvállalat nyereségének elosztásából adódó veszteségek levonását az anyavállalat adózandó nyereségéből.

A leányvállalatok által anyavállalataik számára kifizetett nyereség mentesül a forrásadók alól.

Az ilyen anyavállalatok tagállama nem róhat ki forrásadót arra a nyereségre, amelyet a vállalat egy leányvállalatától kap.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament and the Economic and Social Committee Tax policy in the European Union - Priorities for the years ahead [COM(2001) 260 - Official Journal C 284 of 10.10.2001] (A Bizottság 2001. május 23-i közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – „Tax policy in the European Union” (Az Európai Unió adópolitikája) [COM(2001) 260 – Hivatalos Lap C 284, 2001.10.10.])

Utolsó frissítés: 03.04.2007