„Kapacitások” egyedi program

Ez az egyedi program arra törekszik, hogy erősítse a kutatási infrastruktúrát Európában. A különböző cselekvések célja egyrészt, hogy közelítse egymáshoz a kkv-kat, a régiókat, a civil társadalmat, továbbá a tudományos kutatói közösség harmadik országait, másrészt, hogy ezeknek a különböző szereplőknek a kutatási potenciálját, és a politikák közötti koherenciát erősítse. Ez a dokumentum részletesen bemutatja az egyedi programot (egyedi célkitűzések, jellemzők, megközelítések, cselekvési területek stb.).

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/974/EK határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Kapacitások” egyedi programról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A korábban megvalósított cselekvések folyamatában a „Kapacitások” egyedi program célja elsősorban egy Európán átívelő új kutatási és innovációs infrastruktúra létrehozása.

Ebből a célból a program két szakaszos stratégiai megközelítést határoz meg: egy előkészítő szakaszt és egy építési szakaszt. Ez a megközelítés a következő területekre vonatkozik:

• kutatási infrastruktúrák;
• a kkv-k javára végzett kutatás;
• a tudás régiói;
• kutatási potenciál;
• tudomány a társadalomban;
• nemzetközi együttműködési horizontális tevékenységek.

A költségvetés szempontjából az egyedi program végrehajtásához szükséges becsült összeg 4 097 millió EUR a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

A program által mozgósított valamennyi eszköz az egyes területek egyedi célkitűzéseire válaszol:

• a kutatási infrastruktúrák fejlesztésének és felhasználásának racionalizálása;
• a kkv-k innovációs kapacitásának növelése, és hatékonyságuk fokozása a kutatások előnyös felhasználására;
• a kutatásra irányuló regionális szervezetek fejlesztésének előmozdítása és támogatása;
• a kutatási potenciál felszabadítása az Európai Unió konvergenciában érintett régióiban és a legkülső régiókban;
• tudomány és társadalom egymáshoz való közelítése;
• a nemzetközi együttműködés ösztönzése;
• a kutatási politikák koherenciájának, továbbá a szinergiák és egyéb közösségi politikák ás programok előnyben részesítése.

Megjegyzés: a hetedik keretprogram, beleértve a különböző egyedi programok és minden belőlük eredő kutatási tevékenység megvalósítását az alapvető etikai elvek tiszteletben tartása, továbbá társadalmi, jogi, társadalmi-gazdasági, kulturális és a nemek közötti egyenlőség szempontjai vezérlik.

TÉMÁK: CÉLKITŰZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK

Az egyedi programban szereplő valamennyi téma esetében meghatározták a következőket:

• egyedi célkitűzés;
• megfelelő megközelítés;
• konkrét tevékenységek.

Kutatási infrastruktúrák

Az egyedi program e téren arra törekszik, hogy optimalizálja az európai kutatási infrastruktúrák* használatát és fejlesztését, továbbá hogy támogassa azok létrehozását vagy korszerűsítését. Ezenkívül az utólagosan felmerülő esetleges szükségletekre válaszul támogatási intézkedéseket lehetne bevezetni. Átfogóbban értelmezve, az európai technológiai know-how megerősítéséről van szó egy versenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaság szolgálatában.

A (már létező vagy újonnan létrehozott) kutatási infrastruktúrákra irányuló, valamint az új szükségletek felmerülésével kapcsolatos cselekvések a következők:

• a helyi struktúrák nemzetek közötti elérhetőségének előmozdítása;
• a koordináció integrált korszerűsítésen keresztül történő javítása;
• az ikt alapú elektronikus infrastruktúrák fejlesztése;
• az új infrastruktúrák tervezésének, valamint kiépítésének támogatása;
• az együttműködés erősítése az európai térségen belül és nemzetközi szinten.

Az erre a kutatási területre előirányzott költségvetés 1 715 millió EUR.

A kkv-k javára végzett kutatás

Ahhoz, hogy a kkv-k és a kkv-k szövetségei jobban fel tudják használni a kutatási eredményeket növekedésükhöz, szaktudásukhoz és innovációs kapacitásukhoz, két egyedi rendszert terveztek:

• az egyik a kisebb vállalkozói csoportokat fogja segíteni, hogy rövid távon megoldják a közös vagy kiegészítő technológiai problémákat;
• a másik lehetővé teszi a sok kkv közös problémájára való hosszabb távú technikai megoldások megtalálását (pl.: az európai szabványoknak és a rendeleteknek való megfelelőség olyan területeken, mint az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem).

Ezeket a rendszereket 1 336 millió EUR összegben finanszírozzák.

A tudás régiói

Az egyedi program első célkitűzése e téren az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése. Ennek megvalósításához a regionális hatóságokat, egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalatokat és egyéb résztvevő feleket tömörítő „regionális csoportosulások” egész Európára kiterjedő fejlesztésének támogatását fogják előnyben részesíteni. A regionális politika és a kutatásra vonatkozó szakpolitikák közötti jobb koordináció szintén részét képezi a program prioritásainak.

E terület különböző projektjei a következő tevékenységekre vonatkoznak:

• a regionális csoportosulások kutatási menetrendjének elemzése, kidolgozása és megvalósítása (kapacitási és prioritási terv kutatási és fejlesztési téren);
• a különösen fejlett régiók által a kevésbé fejlett kutatási profillal rendelkező régióknak nyújtott szakmai tanácsadás, különösen nemzetek közötti regionális konzorciumok megalakításával;
• a regionális gazdaságok kutatási szereplőinek és intézményeinek jobb integrációja révén javító kezdeményezések (pl.: a regionális csoportosulások keretében szervezett nemzetek közötti tevékenységek);
• a hasonló projektek közötti rendszeres tudáscserét és kölcsönhatást előmozdító cselekvések (pl.: elemző és összegző szemináriumok, kerekasztal-beszélgetések, publikációk stb.).

A tudás régiói számára előirányzott költségvetés 126 millió EUR.

Kutatási potenciál

A program cselekvése az Európai Unió (EU) legkevésbé fejlett régióira, valamint a legkülső régiókra összpontosít annak érdekében, hogy azok teljes egészében ki tudják használni kutatási kapacitásukat. Ezáltal hosszú távon lehetővé válik számukra, hogy a kibővített Unió kutatási potenciálját (tudás növelése, új kompetenciák fejlesztése, ismertség fokozása) megsokszorozzák.

A konkrét cselekvések tekintetében a cselekvés különösen az e régiókban (az állami és a magánszektorból egyaránt) kiválasztott kutatócsoportok és az Európa más részein található, nagyobb múltra visszatekintő kutatócsoportok között létrehozott stratégiai partnerségeket részesíti előnyben, beleértve a testvérkapcsolatokat is. Ezek a partnerségek és testvérkapcsolatok lehetővé teszik a (minőségük és potenciáljuk alapján) kiválasztott, a legkevésbé fejlett régiókban működő kutatói csoportok számára, hogy részesüljenek a következőkben:

• ismeretek és tapasztalatok cseréje;
• tudást és képzést nyújtó tapasztalt kutatók felvétele;
• egyes kutatáshoz szükséges berendezések beszerzése és kifejlesztése;
• szemináriumok és konferenciák szervezése;
• terjesztési és promóciós tevékenységek a jobb láthatóságuk biztosítása érdekében.

A kutatási potenciál fejlesztésére 340 millió EUR összeget szánnak.

A tudomány a társadalomban

A hatékony és demokratikus tudásalapú európai társadalom létrehozásához elkerülhetetlen a tudományos dimenzió integrálása az európai társadalmi hálóba.

Annak ellenére, hogy a tudományos kutatás az innováció, és ezáltal a növekedés, a jólét és a fenntartható fejlődés motorja, társadalmi integrációja általánosságban nem megfelelő. Ennek különböző okai lehetnek:

• a közvélemény nem megfelelő részvétele a prioritások meghatározásáról és a tudománypolitikai irányvonalak kijelöléséről szóló vitában;
• bizonyos tudományos eredményekkel kapcsolatos viszonylagosan negatív elképzelés (az ellenőrzés hiánya, alapvető értékek újbóli megkérdőjelezése stb.);
• a tudomány világa és a mindennapi gazdasági és társadalmi valóság közötti távolság érzése;
• a közpolitikai döntéshozatal során rendelkezésére bocsátott tudományos bizonyítékok objektivitásának megkérdőjelezése.

Sok a kétértelmű elem, egyrészt egyre növekszik az igény a nagy társadalmi kihívásokra (betegségek, szennyezés, járványok, munkanélküliség, klímaváltozások, elöregedő társadalom stb.) felelő kutatások fejlesztése iránt, másrészt fokozódó gyanakvással tekintenek a tudomány lehetséges felhasználási módjaira.

Ezért annak érdekében, hogy elkerüljük a társadalmunkban a tudományos törés kockázatát, a következők tűnnek elengedhetetlennek:

• a tudományos kutatás nyitottabbá, átláthatóbbá és etikusabbá tétele;
• Európa számára aktívabb szerepvállalás biztosítása a közös értékek, az egyenlő esélyek és a társadalmi párbeszéd kérdéskörében folytatott világszintű vitákban;
• a tudományos műveltséggel rendelkezők és az ezzel nem rendelkezők közötti szakadék áthidalása;
• a tudományos kultúra iránti érdeklődés felkeltése;
• a kutatáspolitikával kapcsolatos társadalmi párbeszéd ösztönzése;
• a tudomány világának elérhetőbbé, nyitottabbá tétele mindenki számára;
• nagyobb tér biztosítása a tudományos pályán tevékenykedő nőknek;
• a tudománnyal kapcsolatos kommunikáció korszerűsítése (új kommunikációs eszközök kiaknázása a nagyobb tömegek megszólítása érdekében).

Ezek végrehajtása három nagy cselekvési irányvonal mentén történik:

• a tudomány és a társadalom kapcsolatának irányítása: az európai tudományos rendszer megerősítése és javítása, politikai, etikai és társadalmi problémák előrejelzése és megoldása, a tudomány és a technológia társadalomban elfoglalt helyének jobb megértése, az egyetemek szerepének változása;
• a tudományos világ potenciálja és lehetőségei: a nők és a fiatalok szerepének megszilárdítása;
• a tudományos kommunikáció: a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat helyreállítása.

Az európai tudományos rendszer tekintetében három szempontot ír elő a menetrend:

• az európai szakpolitikák meghatározása érdekében a tudományos tanácsadás és szakértelem felhasználásának javítása és hatásának nyomon követése;
• a bizalom és az önszabályozás előmozdítása a tudományos közösségben;
• az információ terjesztésével kapcsolatos vita ösztönzése.

A politikai, etikai és társadalmi problémák előrejelzésének és megoldásának szintjén két szempont kerül szóba:

• a tudománnyal kapcsolatos kérdések iránti elkötelezettség erősítése;
• az etikáról és a tudományról szóló vita megvalósítása.

A tudomány és a technológia társadalomban elfoglalt helyének jobb megértése érdekében a program javasolja a szaktudományi egyetemek hálózatának kialakítását. Ez utóbbiak feladata lesz, hogy kiemeljék a kutatás és az európai társadalom és identitás építésében a tudomány valós részvételét. Ebből a célból több szempontot is ki kell hangsúlyozni:

• a tudomány, a demokrácia és a jog közötti kapcsolat;
• a tudományos-technológiai etikával kapcsolatos kutatás;
• a tudomány és a kultúra egymásra hatása;
• a tudósok szerepe és a róluk alkotott kép.

Az egyetemek változó szerepét illetően a hangsúly a következőkre kerül:

• jobb keretfeltételek meghatározása a hatékonyabb egyetemi kutatás érdekében;
• az üzleti ágazattal megvalósított strukturált partnerségek létrejöttének előmozdítása;
• az egyetemek és a szélesebb értelemben vett társadalom közötti tudásmegosztás megerősítése.

Ezen túlmenően egy olyan, cselekvéseket tartalmazó keretrendszert kell létrehozni, amely erősíti a nők szerepét,és javítja a nemekkel kapcsolatos dimenziót a tudományos kutatásban.

Ugyanakkor a fiataloknak szóló cselekvések a következőkre összpontosulnak:

• a tudomány oktatásának támogatása az iskolákban;
• a tudomány oktatása és a tudományos pályafutás közötti kapcsolat megerősítése;
• a tudományos oktatásban megjelenő új módszerekkel kapcsolatos kutatási és koordinációs cselekvések.

Végül a tudományos kommunikáció területén a következő szempontokra irányul a figyelem:

• a tudományos sajtó megbízható tájékoztatása;
• egy európai tudományos tájékoztatási központ létrehozása;
• a képzés és a helyes gyakorlat cseréje a tömegkommunikáció és a tudományos közösség közeledése érdekében;
• a közvéleménynek szánt tudományos rendezvények európai dimenziójának ösztönzése;
• a tudomány láthatóságának növelése audiovizuális eszközök segítségével;
• a nemzetek közötti kommunikáció előmozdítása (pl.: népszerű díjak kiosztása);
• új tudományos kommunikációs módszerek és eredmények kutatása.

Az erre a tematikus területre előirányzott költségvetés 330 millió EUR.

Nemzetközi együttműködés

Az élvonalbeli nemzetközi tudományos és technológiai politika kialakítása érdekében az EU a következőket tűzi ki célul:

• Európa versenyképességének támogatása harmadik országokkal fennálló stratégiai partnerségeken keresztül, valamint ezen országok legjobb tudósainak fogadása;
• harmadik országokban felmerült vagy felmerülő világszintű problémák megoldása.

A harmadik országokkal való együttműködés elsősorban a tagjelölt országokra, a mediterrán partnerországokra (MPC), a a Nyugat-Balkán országaira (WBC), a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országokra (EECA), a fejlődő országokra, valamint a fellendülőben lévő gazdaságokra vonatkozik.

Ez az együttműködés a következőket teszi szükségessé:

• prioritások kialakítása és a szakpolitikák meghatározása;
• partnerségek javítása és fejlesztése;
• a szakpolitikák és a nemzeti tevékenységek koordinálásának javítása.

A nemzetközi együttműködési tevékenységekre 180 millió EUR-t szánnak.

A kutatási politikák következetes kidolgozása

A nemzeti és közösségi kutatási politikák hatékonyságának és koherenciájának fokozásán túl az EU célkitűzései a következők:

• az egyéb politikákkal való együttműködésük hangsúlyozása;
• a közfinanszírozású kutatás hatásának és az iparhoz való kapcsolódásának javítása;
• az állami támogatás erősítése, valamint annak a magánbefektetéseket ösztönző hatásának fokozása.

Ennek érdekében két cselekvési útvonal mentén kell haladni:

• a kutatással összefüggő közpolitikák és ipari stratégiák, valamint hatásaik nyomon követése és elemzése;
• a nyitott koordináció és a nemzetek közötti együttműködés kezdeményezéseinek támogatása.

Ezt a részt a program 70 millió EUR összegben finanszírozza.

Háttér

Az Európai Unió által 1984 óta folytatott kutatási és technológiafejlesztési politika többéves keretprogramokon alapul. A hetedik keretprogram a lisszaboni stratégia 2000-ben történt elindítása óta a második. Szerepe az európai növekedésben és foglalkoztatásban az elkövetkező években elsődleges fontosságú.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2009. április 29) a hetedik európai kutatási keretprogram céljainak megvalósításában elért előrehaladásról [COM(2009) 209 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A „Kapacitások” programból származó cselekvések nagyon népszerűek, különösen azok, amelyek a kkv-k és a kkv-k szövetségei hasznára végzett kutatásokat támogatják.

Az Európa számára stratégiai prioritású, a a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által kitűzött 44 infrastruktúraprojekt megvalósítását a közösségi és a nemzeti források hiánya fékezi. Ugyanakkor az európai kutatási infrastruktúrák új jogi keretének 2009-ben történt elfogadása újraindítja a munkát, és lehetővé fogja tenni egy biztonságos pénzügyi tervezet létrehozását, amely egyéb pénzügyi eszközöket is magában foglal (Európai Beruházási Bank, strukturális alapok).

A „Kutatási potenciál” és a „Tudás régiói” tevékenységek, amelyek egyesítik a tudományos kapacitásokat a régiók között, nem hozták meg a várt eredményt (különösen a konvergenciarégiókban), mivel ezek is forráshiányban szenvednek. A strukturális alapok hatékonyabb és célzottabb felhasználása lehetővé tehetné a tudományos és technológiai kiválósági szint növelését az Unióban.

A finanszírozás új rendszere elsősorban a kutatás és a társadalom közötti európai partnerség létesítését támogatja.

Az Európai Parlament és a Tanács 743/2008/EK határozata (2008. július 9.) a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről [Hivatalos Lap L 201., 2008.7.30.]. Az Eurostars program azokat a kkv-kat támogatja, amelyek kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységet folytatnak. Ez a program az EK-Szerződés 169. cikkén alapul, amely a Közösségnek a K+F programban való részvételével foglalkozik, amelyet több tagállammal együtt valósít meg. Az Eurostars célkitűzése a nemzeti kutatási és innovációs programok összehangolása egy olyan közös program létrehozása érdekében, amelyet magukban foglalnak a tudományos, igazgatási és pénzügyi területek, és amely hozzájárul az Európai Kutatási Térség valóra váltásához.

Az Eurostars az Eureka és a kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram (Kapacitások) közös programja.

A programot a tagállamok, egyéb részt vevő harmadik országok és a Közösség társfinanszírozza. A Közösség pénzügyi hozzájárulása 100 millió EUR-ig terjed, míg a 22 uniós tagállam és a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramhoz társult 5 ország ezt összesen 300 millió EUR-val egészíti ki. A magánszektorból származó finanszírozás eléri a 400 millió EUR-t. A kutatási téren tevékenykedő európai kkv-k javára fordítandó teljes összeg tehát hat év alatt 800 millió EUR.

Utolsó frissítés: 30.05.2010