Költségmentesség a büntetőeljárások során

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/1919 irányelv a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességéről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Közös minimumszabályokat állapít meg a költségmentességhez* való jogra vonatkozóan az EU-n belüli büntetőeljárások esetén.

Egyértelmű kritériumokat állapít meg a költségmentesség engedélyezésével, a minőségi előírásokkal és a jogok megsértése esetén alkalmazandó jogorvoslatokkal kapcsolatban.

Kiegészíti az ügyvédi segítség igénybevételéről és a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló uniós jogszabályokat, és nem érinti az ott megállapított jogokat.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

A szabályok az alábbiakra vonatkoznak:

• a gyanúsítottak és a vádlottak a büntetőeljárások során:
  • akik szabadságelvonással érintettek;
  • akik számára az ügyvédi segítség biztosítását az uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, de azt nem engedhetik meg maguknak; vagy
  • akiknek a jelenléte valamely nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekményen kötelező vagy megengedett, ideértve legalább a következőket: felismerésre bemutatás (tanúnak azonosítás céljából bemutatott személyek sora, beleértve a bűncselekmény gyanúsítottját), szembesítés, bizonyítási kísérlet; és
• európai elfogatóparancs (EAW) által keresett személyek.

Minden uniós polgárra és uniós országra vonatkozik, kivéve Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1).

A költségmentességhez való jog a büntetőeljárás során

Az uniós országok:

• kötelesek biztosítani a költségmentességhez való jogot azon gyanúsítottak és vádlottak számára, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással az ügyvéd általi segítségnyújtás megfizetéséhez, amennyiben ez az igazságszolgáltatás érdekében szükséges;
• vizsgálatokat alkalmazhatnak a költségmentesség engedélyezhetőségével kapcsolatban:
  • az anyagi helyzet vizsgálata (az érintett személy pénzforrásán alapul, beleértve a jövedelmet és a vagyont) és/vagy
  • a megalapozottság vizsgálata (az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének szükségességén alapul az ügy körülményei alapján);
• kötelesek betartani a vizsgálatok meghatározásához megállapított kritériumokat, különösen azt, hogy a megalapozottságot fennállónak kell tekinteni, amikor a személyt azzal a céllal állítják a bíróság elé, hogy a fogva tartásáról döntsenek, valamint a fogva tartás ideje alatt;
• kötelesek engedélyezni a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a rendőrség, más bűnüldöző hatóság vagy valamely igazságügyi hatóság általi kihallgatás, vagy a nyomozási vagy bizonyításfelvételi cselekmény elvégzése előtt.

A költségmentességhez való jog európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárás során

A keresett személyeknek* joguk van a költségmentességre:

• a végrehajtó uniós országtól* a letartóztatást követően, a kibocsátó uniós országnak* való továbbításig, vagy addig, amíg az átadás megtagadásáról szóló határozat jogerőssé válik;
• a kibocsátó országtól, amikor az ügyvéd megbízásához való jogukkal a kibocsátó országban élnek, a végrehajtó országbeli ügyvéd segítése érdekében az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról szóló uniós szabályoknak megfelelően, abban az esetben, ha a költségmentesség az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének biztosításához szükséges.

Ez a jog a keresett személy anyagi helyzetének vizsgálatától tehető függővé a büntetőeljárásokra vonatkozó kritériumok alapján.

Határozat, jogorvoslat és veszélyeztetett személyek

A gyanúsítottak, vádlottak és keresett személyek:

• írásban tájékoztatást kell hogy kapjanak arról, ha a költségmentesség iránti kérelmüket elutasították;
• hatékony jogorvoslatot kell hogy kapjanak az ezen irányelv szerinti jogaik megsértése esetén;
• veszélyeztetett személyek esetén figyelembe kell venni a sajátos szükségleteiket.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2016. november 24. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2019. május 5-ig kell átültetni.

HÁTTÉR

Ez a hatodik, egyben az utolsó irányelve annak a jogi eszközcsomagnak, amely összhangban áll a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó, 2009-ben közzétett uniós ütemtervvel.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• A gyanúsítottak és vádlottak jogai (Európai Bizottság)
• Költségmentességgel kapcsolatos kérdések és válaszok (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1–8. o.)

Az (EU) 2016/1919 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt szöveg kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió Alapjogi Chartája – VI. cím – Igazságszolgáltatás – 47. cikk – A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog (HL C 202, 2016.6.7., 403. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1–20. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1–12. o.)

A Tanács állásfoglalása (2009. november 30.) a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről (HL C 295., 2009.12.4., 1–3. o.)

utolsó frissítés 14.05.2018

---

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.