52011DC0808

MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZET

A hetedik keretprogram kezdete óta drámaian megváltozott a gazdasági helyzet. A 2008-as pénzügyi válság által előidézett recesszió olyan ösztönzőcsomagok elfogadását tette szükségessé, amelyek alkalmasak a gazdaság újbóli fellendítésére. Most, amikor már-már elkezdtünk volna lassan kilábalni a válságból, államháztartási eladósodási válságokkal és egy újabb recesszió lehetőségével kell szembenéznünk. Az államnak szerte Európában hathatósan kell fellépnie, ha e megváltozott körülmények között állni kívánja a sarat. A legfontosabb feladat a pénzügyi-gazdasági rendszer rövid távú stabilizálása oly módon, hogy közben a holnap gazdasági lehetőségeinek megteremtése érdekében is születnek intézkedések.

A költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok szükséges, de nem elégséges feltételei Európa globális versenyképessége bebiztosításának. Az átgondolt beruházások – elsősorban a kutatás és az innováció területén – létfontosságúak a jelenlegi magas életszínvonal fenntartásához, miközben olyan súlyos társadalmi kihívásokat is kezelni kell, mint az éghajlatváltozás, a lakosság idősödése vagy az erőforrás-hatékonyabb társadalom felé való elmozdulás igénye.

A kutatás és az innováció segíti a munkahelyteremtés, a gazdasági jólét, az életminőség és a globális közjavak előállításának ügyét. Létrehozza azokat a tudományos és technológiai áttöréseket, amelyek szükségesek a társadalom előtt álló sürgős kihívások kezeléséhez. A területre fordított összegek az innovatív termékek és szolgáltatások kialakításán keresztül üzleti lehetőségeket is teremtenek. Bár az Unió több technológiában is világelsőnek számít, hagyományos versenytársai és a feltörekvő gazdaságok részéről egyaránt egyre nagyobb versenynyomásnak van kitéve, ezért javítania kell innovációs potenciálját.

A kutatás és az innováció ennek megfelelően központi helyet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző Európa 2020 stratégián[1] belül. A stratégia egyik kiemelt célja, hogy a kutatási-fejlesztési célú ráfordítások összege 2020-ig a GDP 3%-ára növekedjék. Az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés[2] felvázolja azokat az átfogó fellépéseket, amelyek révén javítható a kutatási és innovációs potenciál. Ebben a szakpolitikai környezetben az Unió 2013 utáni költségvetésére vonatkozóan a Bizottság által előterjesztett javaslatok[3] jól tükrözik az Európa jövőjébe való beruházás igényét, mint ahogy azt az elvárást is, hogy valamennyi elköltött euró a lehető legnagyobb mértékben az európai polgárok javát szolgálja.

HORIZONT 2020: SZAKÍTÁS A MÚLTTAL

Az Unió új kutatás- és innovációfinanszírozó programjának elnevezése, a „Horizont 2020” megjelölés a jövő ötleteinek, gazdasági növekedésének és munkahelyeinek megteremtéséhez való hozzájárulás nagyra törő céljait tükrözi. A „Horizont 2020” keretprogram kulcsszerepet fog játszani az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés végrehajtásában és az ott, illetőleg az Európai Tanács által 2011. február 4-én elfogadott következtetések és az Európai Parlament által 2011. május 12-én az innovatív Unióról elfogadott állásfoglalás[4] alapján tett vállalások teljesítésében.

A „Horizont 2020” keretprogram egységes keretbe szervezi az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás teljes meglévő eszköztárát, így a kutatási keretprogramot, a versenyképességi és innovációs keretprogram innovációs tevékenységeit és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tevékenységét egyaránt felöleli.[5] Ezt a megoldást az érdekeltek legtöbbje előremutatónak tartja,[6] és az Európai Parlament a 2011. szeptember 27-én elfogadott állásfoglalása[7] útján, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság[8] és az európai kutatási térséggel foglalkozó bizottság[9] egyaránt támogatásáról biztosította.

A „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó javaslatcsomag a következő elemeket tartalmazza:

- a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó javaslatot,[10] amely az általános célkitűzéseket, az uniós hozzáadott érték megindoklását, a pénzügyi keretösszegeket, valamint az ellenőrzésre, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza,

- a „Horizont 2020” végrehajtását szolgáló egyetlen egységes egyedi programra vonatkozó javaslatot,[11] amely a végrehajtás módját és a tevékenységek nagy vonalakban történő ismertetésével a keretprogram tartalmát határozza meg,

- az egységes részvételi és terjesztési szabályokra vonatkozó javaslatot,[12] amely a finanszírozás és a költség-visszatérítés szabályait, a részvételi feltételeket, a kiválasztási és az odaítélési kritériumokat, valamint az eredmények feletti tulajdonjogra és az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, valamint

- a „Horizont 2020” keretprogramnak az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó részeit tartalmazó külön javaslatot.[13]

A javaslatokat a szükséges előzetes hatásvizsgálatokat tartalmazó jelentések egészítik ki.[14] A javaslatcsomagot kiegészíti még az EIT-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat is.

A legfontosabb újdonságok

A „Horizont 2020” keretprogramnak több új vonása is van, amelyek együtt azt a célt szolgálják, hogy a leendő keretprogram alkalmas legyen a gazdasági növekedés ügyének előbbre vitelére és a társadalmi kihívások kezelésére. E változások közé tartoznak a következők:

- A keretprogram lényegesen egyszerűbb lesz az eddigieknél: egyszerűsödik a felépítése, egységessé válik az alkalmazandó szabályrendszer, továbbá a bürokrácia csökkentése jegyében egyszerűen használható költség-visszatérítési modell kerül bevezetésre, egységes hozzáférési pont fog a résztvevők rendelkezésére állni, mérséklődnek a pályázók adminisztrációs terhei, és csökken az ellenőrzések és az auditok száma. Mindezen intézkedések következtében a pályázat benyújtása és a támogatás odaítélése közötti időszak átlagos hossza várhatóan 100 nappal lerövidül.

- A keretprogram inkluzív szemlélete lehetővé teszi az újfajta résztvevők bekapcsolódását a folyamatokba, köztük olyanokét is, akiknek ötletei nem tartoznak a fősodorba; ennek folytán az európai és az Európán kívüli kiváló kutatók és innovátorok számára reálisabb lehetőség nyílik a keretprogramban való részvételre.

- A keretprogram integrálja a kutatást és az innovációt, és az ötletek felmerülésétől a piaci hasznosításukig terjedő teljes folyamathoz egységes, zökkenőmentes módon nyújt finanszírozást.

- A keretprogram több támogatást irányoz elő az innovációra és a piachoz közelebbi tevékenységekre, ami közvetlenül is ösztönzi a gazdaságot.

- A keretprogram erőteljesen összpontosít az Európát és a nagyvilágot nagy aggodalommal eltöltő kérdések, az úgynevezett „társadalmi kihívások” megválaszolásával kapcsolatos üzleti lehetőségek megteremtésére.

- A keretprogram az eddigieknél több lehetőséget ad az újonnan csatlakozók és az ígéretes fiatal kutatók számára ötleteik kifejtésére és a szükséges finanszírozáshoz való hozzájutásra.

ERőFORRÁS-MOZGÓSÍTÁS A Fő PRIORITÁSOK CÉLJÁRA

A „Horizont 2020” keretprogram három olyan egymástól elkülönülő, ugyanakkor egymást kölcsönösen erősítő prioritásra összpontosítja az erőforrásokat, amelyek esetében az Unió egyértelműen képes hozzáadott értéket teremteni. Ezek a prioritások megfelelnek az Európa 2020 stratégia és az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés prioritásainak.

1. Kiváló tudomány : Európa hosszú távú versenyképességének garantálásához növelni kell Európa tudományos alapjainak kiválóságát, és biztosítani kell a világszínvonalú kutatás folyamatos rendelkezésre állását. A keretprogram ezen része támogatja a legjobb ötleteket, egyengeti a tehetségek útját Európán belül, biztosítja a kutatók számára a legfontosabb kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférést, és vonzóvá teszi Európát a világ legjobb kutatói előtt.

E prioritással kapcsolatban a keretprogram:

- az Európai Kutatási Tanács sikerére építve támogatja a legtehetségesebb és legkreatívabb személyeket és csapataikat abban, hogy a legmagasabb minőségi szinten folytassanak felderítő kutatást,

- a jövőbeni és feltörekvő technológiák támogatásán keresztül együttműködésen alapuló kutatást finanszíroz az új és ígéretes kutatási és innovációs területek megnyitása céljából,

- a Marie Skłodowska-Curie-cselekvéseken[15] (Marie Curie-cselekvéseken) keresztül kiváló képzési és pályafutás-fejlesztési lehetőségeket kínál a kutatóknak,

- biztosítja, hogy Európa olyan világszínvonalú kutatási infrastruktúrával rendelkezzen (ideértve az elektronikus infrastruktúrát is), amelyhez Európából és Európán kívülről bármely kutató hozzáférhet.

- Ipari vezető szerep : Európának vonzóbbá kell válnia a kutatás- és az innovációfinanszírozás számára (ideértve az ökoinnováció finanszírozását is), és ennek érdekében segítenie kell azokat a tevékenységeket, amelyeket az üzleti élet fontosnak tart. A keretprogram ezen része támogatja a legfontosabb ipari technológiák fejlesztését, megfelelő mértékű finanszírozás rendelkezésre bocsátásával maximalizálja az európai vállalatok növekedési potenciálját, és segíti a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy világelső vállalatokká nőjék ki magukat.

E prioritással kapcsolatban a keretprogram:

- segít vezető szerepet kivívni az alap- és az ipari technológiákban , és ennek érdekében célzott támogatást nyújt az IKT, a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a biotechnológia, a korszerű gyártás és feldolgozás, valamint a világűr területén, miközben a legfontosabb alaptechnológiák együttes felhasználásában rejlő előnyök valóra váltása érdekében több területet érintő cselekvéseket is támogat,

- segíti a kockázatfinanszírozáshoz jutást ,

- uniós szintű támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységéhez .

- Társadalmi kihívások : Ez a prioritás az Európa 2020 stratégia szakpolitikai prioritásainak megfelelően az európai polgárok és az Európán kívül élők közös, nagy horderejű aggályaival foglalkozik. A fellépés olyan kihívásorientált rendszerben történik, amely képes egyszerre mozgósítani a különböző szakterületeken, technológiai és tudományterületeken rendelkezésre álló erőforrásokat és tudást, beleértve a társadalom- és a humán tudományokat is. A keretprogram ezen része a kutatástól a piacig a teljes folyamatra kiterjed, és az eddigieknél jobban koncentrál az innovációval kapcsolatos tevékenységekre, köztük a kísérleti projektekre, a demonstrációra, a tesztelési környezetekre, valamint a közbeszerzések és a széles körű piaci bevezetés támogatására. A célok között az európai innovációs partnerségek tevékenységével való kapcsolatok kialakítása is szerepel.

A finanszírozás a következő kihívásokra fog összpontosulni:

- egészség, demográfiai változások és jólét,

- élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság,

- biztos, tiszta és hatékony energia,

- intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés,

- éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok,

- inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.

A „Horizont 2020” keretprogram teljes egészét áthatja a fenntarthatóság javítására vonatkozó célkitűzés. Az éghajlatváltozással és az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos célzott támogatást kiegészítik a „Horizont 2020” keretprogram más különös célkitűzésein keresztül nyújtott támogatások, melyeknek köszönhetően a „Horizont 2020” keretprogram teljes költségvetésének legalább 60%-a fog kapcsolódni a fenntartható fejlődéshez, és e kiadások túlnyomó többsége az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel összefüggő, egymást kölcsönösen erősítő célokat fogja szolgálni. A „Horizont 2020” keretprogram teljes költségvetésének várhatóan mintegy 35%-a fogja támogatni az éghajlatváltozás ügyét.

A folyamatban fontos szerep jut az EIT-nek, amely a kiváló kutatás, oktatás és innováció együttes ösztönzésével a tudásháromszög integrálására fog koncentrálni. Az EIT-nek ebben elsősorban a tudományos és innovációs társulásokra kell támaszkodnia. Emellett arról is gondoskodni fog, hogy célzott terjesztési és tudásmegosztási intézkedéseknek köszönhetően a tapasztalatok megosztása túlmutasson a tudományos és innovációs társulásokon.

A „Horizont 2020” keretprogramnak szerves részét képezi a Közös Kutatóközpont tevékenysége, amelynek célja, hogy megbízható tényalapú támogatást nyújtson az Unió szakpolitikáihoz. Ez elsősorban konkrét igények kielégítésére végzett tevékenységet jelent, amelyhez azonban előretekintő jellegű tevékenység is fog járulni.

Az Euratom-Szerződés alapján támogatandó atomenergetikai kutatás és innováció keretében az Unió – valamennyi tagállam érdekében – a nukleáris biztonság, a nukleáris védelem, a sugárvédelem és a nonproliferáció legkorszerűbb technológiáinak fejlesztésén fog dolgozni.

A megváltozott körülmények abban is tükröződnek, ahogyan a „Horizont 2020” keretprogram költségvetése megoszlik az egyes stratégiai célkitűzések között. A „Horizont 2020” keretprogram költségvetésének bontása:

- teljes mértékben igazodik az Európa 2020 stratégia és különösen az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés céljaihoz, és ennek megfelelően kiemelten kezeli a digitális menetrend, a befogadó társadalom, az energiapolitika, az erőforrás-hatékonyság, az ipari technológiák, az éghajlat-politika és az Unió külpolitikájának igényeit,

- kiemelten kezeli a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából azonnali hatással járó finanszírozást, és ennek érdekében nagy hangsúlyt helyez a kockázatfinanszírozásra, a kis- és középvállalkozásokra, valamint a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos nagyméretű kísérleti és demonstrációs projektekre,

- folytatja az Európa jövőjébe való beruházást, és ennek érdekében fellendíti az Európai Kutatási Tanács tevékenységét, megerősíti a jövőbeni és a feltörekvő technológiák kutatását, növeli a fiatal tehetségek képzési, mobilitási és pályafutás-fejlesztési lehetőségeit, és fontos szereppel ruházza fel az EIT-t,

- további forrásokat mozgósít a magán- és a közszektorban egyaránt, és ezáltal maximalizálja a 3%-os cél teljesüléséhez való hozzájárulását.

A „Horizont 2020” keretprogram hét évre szól, ezért időtartama alatt jelentős változások következhetnek be a tágabb értelemben vett gazdasági és politikai környezetben. A „Horizont 2020” keretprogram időszerűségének folyamatos biztosítása tehát egyben azt is szükségessé teszi, hogy menet közben lehetőség legyen a prioritások és a forrásfelosztás igény szerinti kiigazítására. Ezt szolgálják a javaslatban található rugalmassági rendelkezések.

A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása a kutatási és az innovációs tevékenységek programozása területén is stratégiai szemléletet alkalmaz: olyan közös cselekvésekkel és újszerű irányítási módszerekkel él, amelyek – a szakpolitikai tervezéssel való szoros kapcsolat biztosítása mellett – nem tisztelik az ágazati politikák egymástól való hagyományos elkülönülését. Mindehhez jól megalapozott tényanyag, elemzések és előretekintő tevékenység szolgál alapul, míg az elért előrehaladás mérését megbízható mutatórendszer szolgálja.

Az emberi embrionális őssejtekkel végzett kutatási tevékenységek finanszírozását illetően a „Horizont 2020” jogalkotási javaslatcsomag teljes mértékben összhangban van a hetedik keretprogramot létrehozó jogi aktusok elfogadásakor az Európai Parlament és a Tanács támogatását élvező, a Bizottság 2006. évi nyilatkozatában[16] rögzített megközelítéssel.

A BEKAPCSOLÓDÁS EGYSZERűSÍTÉSE ÉS AZ IGAZGATÁS OPTIMALIZÁLÁSA

A „Horizont 2020” keretprogramnak magához kell tudnia vonzani a legkiválóbb kutatókat és innovatív vállalkozásokat. Ez a részvételi szabályok további egyszerűsítését igényli. A hetedik keretprogram időközi értékeléséről készült jelentés arra a következtetésre jutott, hogy további jelentős egyszerűsítő lépésekre van szükség, és ezeknek a kockázatvállalás és a résztvevők iránti bizalom megfelelő egyensúlyán kell alapulniuk.[17]

A „Horizont 2020” keretprogram e tekintetben az egyszerűsítésről közreadott közlemény,[18] illetőleg a hetedik keretprogram végrehajtásának egyszerűsítését szolgáló három intézkedés elfogadásáról szóló bizottsági határozat[19] adta lendületet kihasználva fontos új, az Európai Parlament által a 2010. november 11-én elfogadott állásfoglalásban[20] is szorgalmazott elemeket fog tartalmazni.

Az egyszerűsítés a „Horizont 2020” keretprogramon belül három mindent átható célt kíván elérni: a résztvevők adminisztratív költségeinek csökkentését, a pályáztatással és a támogatás folyósításával kapcsolatos igazgatási folyamatok felgyorsítását, valamint a pénzügyi hibák számának visszaszorítását.

Az egyszerűsítésnek több dimenziója van:

- A strukturális egyszerűsítés eszközei a következők:

- a program szerkezete egyszerűbbé válik: három stratégiai célkitűzés köré szerveződik, ami segíti a résztvevőket annak átlátásában, hogy honnan juthatnak finanszírozáshoz,

- a keretprogramhoz egyetlen részvételi szabályzat tartozik, amely egységes, a „Horizont 2020” keretprogram valamennyi komponensére egyaránt érvényes keretek között szabályoz olyan kérdéseket, mint a támogathatóság feltételei, a pályázatok elbírálása vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, míg a főszabályoktól eltérő szabályok csak kivételesen indokolt esetekben kerülnek alkalmazásra.

- A finanszírozási szabályok egyszerűsítése figyelembe veszi, hogy a résztvevők szívesebben látják a tényleges költségek visszatérítésén alapuló rendszereket. Ennek jegyében:

- egyszerűsödik a közvetlen költségek visszatérítése, és szélesebb körben lesz lehetőség a kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatának követésére,

- lehetővé válik a személyi költségek átalányfinanszírozás formájában (átlagos személyi költségként) történő elszámolása például a kis- és középvállalkozások munkabérben nem részesülő tulajdonosai esetében,

- egyszerűsödnek a munkaidő-nyilvántartási követelmények: világos és egyszerű minimumfeltételek lesznek meghatározva, és megszűnik a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség a teljes munkaidejüket a „Horizont 2020” keretprogram keretében finanszírozott projektnek szentelő személyek esetében,

- a közvetett költségek finanszírozása főszabályként átalányfinanszírozás formájában, egyetlen egységes, a közvetlen költségekre alkalmazandó ráta alkalmazásával történik, ami kiküszöböli az elszámolási hibák és a túlzott komplexitás egyik jelentős forrását,

- egy adott projekt valamennyi résztvevőjére és valamennyi tevékenységére ugyanaz a visszatérítési ráta fog vonatkozni,

- meghatározott, arra bizonyítottan alkalmas területeken átalányösszegek szerinti finanszírozásra, pénzdíjak odaítélésére és outputalapú finanszírozásra is lehetőség lesz.

- Az ellenőrzési rendszer átalakítása új egyensúlyt hoz létre a bizalom és az ellenőrzések, a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. Ennek érdekében:

- a garanciaalap működése kiterjesztésre kerül a „Horizont 2020” keretprogram összes cselekvésére, és a pénzügyi képességeket csak a koordinátorok esetében kell előzetesen vizsgálni,

- csökken a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan benyújtandó igazolások száma: minden kedvezményezettnek csak egy ilyen igazolást kell benyújtania, a projekt végén,

- mérséklődik a résztvevőkre nehezedő auditteher: átalakul az utólagos ellenőrzésekre vonatkozó stratégia, és a hangsúly a kockázatalapúságra és a csalások felderítésére kerül; a résztvevők legfeljebb egyszer lesznek ellenőrzésnek alávetve, és öt évről négyre csökken az utólagos auditok számára rendelkezésre álló időkeret,

- az ellenőrzési rendszer átalakítása nyomán az auditok a teljes programozási időszak alatt a „Horizont 2020” keretprogram kedvezményezettjeinek legfeljebb 7%-ára fognak kiterjedni.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság tovább folytatja a programok és a projektek végrehajtásához kapcsolódó eljárások és folyamatok egyszerűsítését, összehangolását és felgyorsítását. Ennek jegyében újfajta megközelítést vezet be a komitológia területén, és megnő a programbizottságok szerepe a stratégiai tervezéssel kapcsolatos egyeztetésekben és a nemzeti szinten finanszírozott tevékenységekkel való kapcsolódások biztosításában. A Bizottságnak a végrehajtás minőségének, hatékonyságának és egységességének fokozása terén elért eddigi eredményekre építve szándékában áll létrehozni egy olyan egységes, felhasználóbarát informatikai platformot, amely egyablakos rendszerben áll a résztvevők rendelkezésére („e-Horizont 2020”); emellett további lépéseket tesz annak érdekében, hogy az uniós kutatás- és innovációfinanszírozással összefüggő feladatok ellátása egyre nagyobb mértékben külső erőforrások felhasználásával történjék („kiszervezés”). Ezzel összefüggésben a Bizottság – esetleg a feladatmegosztás átalakításával és ezen keresztül a szakosodás fokozásával – optimalizálni fogja a meglévő végrehajtó ügynökségek tevékenységét.

A Bizottság úgy látja, hogy mindezen intézkedéseknek köszönhetően a „Horizont 2020” keretprogramban a pályázat benyújtásától a támogatás odaítéléséig terjedő időszak hossza átlagosan mintegy 100 nappal csökkenthető lesz a jelenlegihez képest.

Tovább folytatódik a Szerződés 185. és 187. cikkén alapuló partnerségek működése. A Bizottság a „kiszervezés” jegyében, a jelenleg létrehozás alatt álló hitel- és tőkefinanszírozási platformokra építve ki kívánja terjeszteni a pénzügyi eszközök alkalmazását. Az EIT a tevékenységének gondos megtervezésével szorosan a „Horizont 2020” keretprogram prioritásaihoz fogja igazítani munkáját, és a tudományos és innovációs társulások számának növelése és tevékenységüknek a terjesztéssel és a tudásmegosztással való kibővítése révén a mainál nagyobb költségvetés kezelésére válik képessé.

SZÉLES KÖRű, MINDENRE KITERJEDő FELLÉPÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN

Az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés rámutat arra a szükségszerűségre, hogy Európának saját egyedülálló értékeire építve saját egyedi igényeire szabott innovációs stratégiát kell kidolgoznia. A „Horizont 2020” keretprogram olyan tág megközelítést alkalmaz az innovációval kapcsolatban, amely nem csupán az új termékek piacra vitelével foglalkozik, hanem a kapcsolódó folyamatokkal, rendszerekkel és más struktúrákkal is, ideértve a terméktervezés, a kreativitás és a szolgáltatások területén Európa által már elért eredmények és a társadalmi innováció fontosságának elismerését is. E tevékenységek segítése minden területen áthatja a kutatás és a technológiafejlesztés támogatását.

Nagyobb támogatást fog élvezni az innovatív megoldások szélesebb körű piaci elterjedésének elősegítése, ideértve a közszektor ilyen irányú keresletének ösztönzését is. Ez kiterjed az igazoló vizsgálatok, a kísérleti projektek és a demonstrációs célú tevékenység nagyobb ösztönzésére is. Egyaránt ide tartozik a kutatási infrastruktúrában rejlő potenciál jobb kihasználása, a műszaki szabványosítás, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések, valamint a kölcsön- és a tőkefinanszírozás megerősítésének kérdésköre. Az innovációs szakemberek minél szélesebb körének részvételét újfajta eszközök szolgálják, például azok az ösztönző jellegű pénzdíjak, amelyeket előre meghatározott célok teljesítéséért lehet megkapni. Az európai innováció előtt álló műszaki, jogi és működési jellegű akadályok feltérképezése az európai innovációs partnerségek feladata lesz, ami biztosítani fogja a kínálat- és a keresletoldali intézkedések közötti erős összhangot.

A nagy horderejű innovatív ötletek gyakran előre nem látható áttörésekből, illetve már meglévő vagy kialakulófélben lévő technológiák újfajta alkalmazásaiból származnak. A „Horizont 2020” keretprogram az alulról felfelé építkező rendszerek, így például az Európai Kutatási Tanács, a jövőbeni és a feltörekvő technológiákra irányuló támogatások, a Marie Curie-cselekvések és a célzott kkv-támogató eszköz megerősítésével lehetővé teszi Európa legtehetségesebb és legkreatívabb elméi számára, hogy tovább tágítsák a tudomány határait. Ezen túlmenően a pályázati felhívásokban található témaleírások a társadalmi kihívások mindegyike esetében az eddigieknél nagyobb teret fognak engedni a pályázóknak saját innovatív megoldási ötleteik megfogalmazására.

A „Horizont 2020” keretprogram az ötletek és az elképzelések cseréjét a program alkotóelemei közötti folytonosság biztosításával segíti elő. Mindenütt ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelni, ezért a résztvevők könnyen fognak tudni mozogni a különböző részek között. Emellett a keretprogram olyan áthidaló cselekvéseket is előirányoz, amelyek az egy adott részben végrehajtott projektek és azok eredményei, illetőleg más részek kapcsolódó projektjei között hivatottak kapcsolatokat létrehozni.

A „Horizont 2020” keretprogram különböző részeit érintő közös cselekvésekre egyebek mellett azért is szükség lesz, hogy biztosítható legyen az alap- és az ipari technológiák fejlesztésére és a társadalmi kihívásokra való alkalmazására irányuló támogatások közötti zökkenőmentes átmenet. Ezt az elképzelést külön rendelkezések szolgálják, amelyek egyben a több területet érintő cselekvéseket is ösztönzik, és ennek érdekében egyebek mellett lehetővé teszik a különböző részekben rendelkezésre álló források hatékony kombinálását is.

A kulcsfontosságú alaptechnológiákkal foglalkozó magas szintű csoport (High Level Group on Key Enabling Technologies) által megfogalmazott ajánlásokból[21] kiindulva a keretprogram „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” című része lehetővé teszi, hogy a „Horizont 2020” keretprogram – a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából való fontosságát figyelembe véve – kiemelt prioritásként kezelje ezt a területet. Ennek jegyében a kulcsfontosságú alaptechnológiák közül a keretprogram 6663 millió EUR összegben célzott támogatást nyújt a fotonika, a mikro- és a nanoelektronika, a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a biotechnológia és a korszerű gyártás és feldolgozás területén. A kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatásának integrált rendszere keretében – elsősorban nagy léptékű kísérleti és demonstrációs projekteknek nyújtott finanszírozás formájában – külön támogatást fognak kapni azok a tevékenységek, amelyek a több ilyen technológia együttes alkalmazásában rejlő lehetőségek hasznosítására irányulnak.

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZVÉTELÉNEK MEGERőSÍTÉSE

Az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésben tett vállalásoknak megfelelően biztosítani kell a „Horizont 2020” keretprogramon belül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyarányú részvételét. Ezek a vállalkozások jelentős innovációs potenciállal rendelkeznek, és megvan bennük a készség arra, hogy a forradalmi jelentőségű technikai áttöréseket és a szolgáltatásinnováció eredményeit piacra vigyék. A kkv-kkel kapcsolatos stratégia megerősítése és ezen belül a mikrovállalkozások részvételének segítése létfontosságú, ha a „Horizont 2020” keretprogram valóban segíteni kívánja napjaink gyorsan növekvő vállalkozásait abban, hogy a holnap multinacionális vállalataivá fejlődjenek.

A „Horizont 2020” keretprogram integrált megközelítést alkalmaz a kkv-kkel kapcsolatban. Ennek keretében a társadalmi kihívások és az alap- és az ipari technológiák területén az összesített teljes költségvetésnek várhatóan mintegy 15%-a fog a kkv-khoz kerülni. A „Horizont 2020” keretprogramon belül számos új lehetőség fogja bátorítani a kkv-k részvételét.

A kkv-k különös hasznát látják az egyszerűsítésnek, hiszen erőforrásaik szűkössége miatt gyakran okoz nehézséget számukra a nagy adminisztrációs terhek elviselése. Ennek jegyében egyetlen egységes belépési pont fog minden olyan kkv számára rendelkezésre állni, amely részt kíván venni a keretprogramban. A kkv-k részvételi arányát az innovációra helyezett nagyobb hangsúly is növelni fogja, hiszen ezek a fajta tevékenységek közvetlenebbül érintik e vállalkozásokat.

Ezeket az intézkedéseket kifejezetten a kkv-knek szánt intézkedések fogják kiegészíteni, amelyek egyetlen, egyszerűsített eszközrendszerbe szervezik az eddig több különböző programban szétszórva kínált támogatási lehetőségeket.

Ezen intézkedések első eleme egy új kkv-támogató eszköz létrehozása az SBIR modellje[22] alapján, melynek elveit a keretprogram „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” című része ismerteti. Ez az eszköz valamennyi társadalmi kihívás, illetve az alap- és az ipari technológiák területén koherens módon fog rendelkezésre állni, és lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy előálljanak az uniós szintű kihívások kezelését célzó leginnovatívabb ötleteikkel. Az eszköz minden olyan kkv szükségleteit ki kívánja elégíteni, amely konkrét kihívásokra keres innovatív megoldásokat, függetlenül attól, hogy csúcstechnológiát képviselő, a kutatók által meghatározott működésű, vagy pedig társadalmilag meghatározott, szolgáltatásközpontú vállalkozásról van-e szó. Az eszköznek ezzel kapcsolatban két fontos vonása van:

- A finanszírozásra csak kkv-k pályázhatnak. Pályázatukban megjelölhetnek más partnereket is, de az egyik nagy újdonság az, hogy a projektek akár egyetlen résztvevőből is állhatnak.

- A támogatás több szakaszban történik. A megvalósíthatósági szakasz a projektben rejlő lehetőségek felmérését szolgálja; a fő támogatási szakaszban történik a projekt végrehajtása, a kkv-k ebben a szakaszban még saját maguknál tartják a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, és szükség szerint alvállalkozókat is igénybe vehetnek; az utólagos támogatás közvetett módon, szolgáltatások formájában valósul meg, például az érintett vállalkozások segítséget kapnak a kockázati tőkéhez való hozzáféréshez, innovációtámogatást vehetnek igénybe vagy közbeszerzés útján kapnak segítséget.

A második elem a kifejezetten a kutatásintenzív kkv-knek szánt, az „Innováció a kis- és középvállalkozásoknál” című részben foglalt tevékenység, amely a tagállamokkal partnerségben[23] végrehajtott Eurostars rendszer[24] következő szakaszát hivatott támogatni. A tevékenységet olyan intézkedések egészítik ki, amelyek a kkv-k innovációs kapacitásának kiépítését segítik (hálózatos együttműködések, közvetítői tevékenység), illetőleg amelyek révén a kkv-k az Európa különböző részein működő kutatókkal és innovátorokkal való kapcsolatfelvétel útján saját tevékenységükbe „csatornázhatnak be” kívülről származó technológiákat.

Végül a harmadik elem a keretprogram „Kockázatfinanszírozáshoz jutás” című része, amely – az Európai Tanács által szorgalmazott módon – nagymértékben a kkv-k igényeire összpontosít. Az adósságfinanszírozó eszköz lehetősége a kkv-k igényeire való összpontosítást a pénzügyi közvetítőkkel folytatandó nemzeti és regionális szintű együttműködés útján fogja erősíteni, míg a tőkefinanszírozó eszköz elsősorban a korai szakaszban végrehajtott beruházásokat segíti, lehetőséget adva ugyanakkor – a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program tőkefinanszírozó eszközével együtt – a bővülési és a növekedési szakaszban végrehajtott beruházások támogatására is.

Az adósságfinanszírozó eszköz kkv-kkel kapcsolatos része és a tőkefinanszírozó eszköz két olyan európai uniós szintű pénzügyi eszközbe tagozódik, amelyek – a vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program tőke- és adósságfinanszírozó eszközével együtt – a kkv-k kutatási és innovációs tevékenységéhez, illetőleg növekedéséhez biztosítanak kölcsön-, illetőleg saját tőkét.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS

A „Horizont 2020” keretprogram különös célkitűzései között több olyan is van, amely nem valósítható meg a harmadik országokkal való együttműködés nélkül. Ez érvényes különösen a keretprogramban tárgyalt társadalmi kihívásokra, hiszen ezek mind világméretű összefogást igényelnek. A nemzetközi együttműködés a felderítő kutatás és az alapkutatás területén is fontos, tekintettel arra, hogy csak így van lehetőség élni az új tudományos és műszaki lehetőségekkel. A kutatók és az innovációs szakemberek nemzetközi mobilitásának segítése alapvető jelentőségű a globális együttműködés javításához. A nemzetközi szintű erőfeszítések az európai ipar versenyképességének fokozása szempontjából is fontosak akkor, ha ennek érdekében – például világszintű szabványok és iránymutatások kidolgozásán keresztül – segíteni kívánjuk az újszerű technológiák átvételét és kereskedelmi hasznosítását, vagy éppen elő kívánjuk mozdítani az Európában kidolgozott megoldások Európán kívüli elfogadottságát és alkalmazását.

A „Horizont 2020” keretprogramon belül a nemzetközi együttműködés célja az Unió kiválóságának megerősítése és vonzerejének növelése a kutatás területén, a világméretű kihívások együttes kezelése és az Unió külpolitikájának támogatása. Az együttműködés a következő három nagy országcsoportra koncentrál:

(1) az iparilag fejlett és a feltörekvő gazdaságokra;

(2) a bővítési politika és a szomszédságpolitika célországaira;

(3) a fejlődő országokra.

A „Horizont 2020” keretprogram a megfelelő körben elő kívánja mozdítani a regionális és a többoldalú együttműködést. A nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés fontos aspektusa az Unió globális elkötelezettségének, és nagy szerepet tölt be az Unió által a fejlődő országokkal fenntartott partnerségekben, melyeket gyakran aránytalanul nagy mértékben befolyásolnak a globális kihívások. Az együttműködés segíteni fogja az inkluzív gazdasági növekedés, valamint a millenniumi fejlesztési célok és a fenntartható fejlődés érdekében folytatott nemzetközi együttműködés keretében kitűzött más célok teljesítése felé való haladás ügyét.

A „Horizont 2020” keretprogram általában véve a továbbiakban is a nyitottság elvét követi, miközben bátorítja a harmadik országok programjaihoz viszonossági alapon való hozzáférést. Emellett számos célzott cselekvés fogja szolgálni a közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló, a tagállamok tevékenységével való koordináció és szinergiák lehetőségeinek kihasználását elősegítő, stratégiai szemléletű nemzetközi együttműködés ügyét. A stratégiai szemléletű nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos célzott támogatási intézkedések és a prioritások meghatározásának folyamata a keretprogram „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű kihívása alá tartozik.

A KIVÁLÓSÁG ÉS A RÉSZVÉTEL SZÉLESÍTÉSE

A „Horizont 2020” keretprogram a jövőben is versenyeztetésen alapuló pályázati felhívások és a pályázatok érdemein alapuló független szakmai elbírálás alapján nyújt finanszírozást csakis a legjobb projektek számára, függetlenül azok földrajzi megoszlásától.

Ezt a rendszert azonban ki kell egészíteni olyan intézkedésekkel, amelyek biztosítják, hogy a „Horizont 2020” keretprogram a legszélesebb körben nyitva álljon a résztvevők előtt, ideértve az új résztvevők bekapcsolódását is, illetőleg amelyek gondoskodnak arról, hogy a kiválóság fennmaradjon ott, ahol már létrejött. A tehetségeket tehát gondozni és támogatni kell, hogy kiválóságot érhessenek el, és a kutatók és az innovátorok szerte Európában élvezhessék a „Horizont 2020” keretprogram által kínált eszközöket, hálózatokat és forrásokat. Ennek keretében szoros kapcsolatokat kell kialakítani a felsőfokú oktatás területén tett erőfeszítésekkel, különösképpen pedig az „Erasmus mindenkinek” programokkal és a tudásfejlesztési szövetségekkel.

Az uniós finanszírozás az eddigiekben egyfelől a hetedik keretprogramon, másfelől a kohéziós politikán keresztül segítette a kiválóság létrehozását és terjedését. A hetedik keretprogram „Kapacitások” egyedi programjának „A tudás régiói” és „Kutatási potenciál” elnevezésű tevékenysége nagy érdeklődésre talált, a rendelkezésre álló tényadatok azonban azt mutatják, hogy a finanszírozás hatékonyabban volna nyújtható a kohéziós politika keretei között.[25]

Ebből a megfontolásból a Bizottság – a kölcsönhatások megerősítése mellett – egyértelműbb munkamegosztást javasol a „Horizont 2020” keretprogram és a strukturális alapok között. Ebben a régiók kutatási és innovációs képességeinek fejlesztése érdekében nyújtott támogatás a kohéziós politika feladata, amely továbbviszi az intelligens szakosodás koncepcióját, és olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a kiválóság elérését a szerte Európában tevékenykedő kutatók és innovátorok számára.

A „Horizont 2020” keretprogram kiegészítő intézkedései a részvétel szélesítését célozzák a teljes programon belül. Ennek érdekében javítani kell a szóban forgó két uniós finanszírozási program közötti koordinációt, együttműködést és információcserét. Az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű kihívás keretében lehetőség lesz a kutatás- és innovációpolitikák reformjához szükséges szakpolitikai tanulási folyamat és tanácsadás támogatására. Ide tartoznak azok a hálózatos és ikerintézményi együttműködési rendszerek is, amelyek a különböző tagállamokban és régiókban működő kutatók és innovátorok közötti kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálják. Ily módon a „Horizont 2020” keretprogram kiválóságra való törekvése és a strukturális alapok kapacitásépítő elemei együtt lehetővé teszik, hogy a fejlődő régiókban kiválósági pontok alakuljanak ki és erősödjenek meg. Ezek a kiválósági pontok aztán megnövelik az adott régió nemzetközi értelemben vett versenyképességét, és gyújtópontjává válnak a régió további gazdasági fejlődésének. Ebben az összefüggésben a legkülső régiók sajátos körülményeire is tekintettel kell lenni.

AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG KITELJESÍTÉSE

A különböző tevékenységek közötti szükségtelen és költséges átfedések kiküszöböléséhez sürgető szükség van az európai kutatási térség kiteljesítésére. Az európai kutatási térség a tudás, a kutatás és az innováció olyan valódi egységes piacát jelenti, amely nem gördít akadályt a kutatók, a kutatóintézmények és a vállalkozások országhatárokon átívelő áramlása, versengése és együttműködése elé. A még meglévő hiányosságok kiküszöbölését szolgáló kerettel kapcsolatban a Bizottság 2012-ben fog kezdeményezést tenni.

A „Horizont 2020” keretprogram megerősíti a kutatók pályafutás-fejlesztését és mobilitását segítő (ideértve a Marie Curie-cselekvéseket is), valamint a nagyméretű kutatási infrastruktúrák megnyitásának és hálózatos együttműködésének biztosítását és egy „online európai kutatási térség” kialakítását („Kutatási infrastruktúra”) célzó támogatásokat. A kutatói életpálya vonzerejének növelése érdekében a „Horizont 2020” keretprogram – önkéntes jellegük tiszteletben tartása mellett – kellő figyelmet fog fordítani a Kutatók Európai Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe, illetőleg az európai kutatási térségen belül létrehozott más referenciakeretek érvényesülésére. Annak biztosítása érdekében, hogy a kutatási eredmények mindazok számára hozzáférhetők legyenek, akiknek azokra szükségük van, a keretprogram továbblép a nyílt hozzáférés területén is. A keretprogram a nőket a sikeres tudományos pályafutás elől elzáró akadályok felszámolásáról sem fog megfeledkezni. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy tanácsadói struktúráiban 40%-os női részvételt biztosít, és gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívások tartalmában és a pályázatelbírálási folyamatokban az indokolt körben megjelenjenek a nemek közötti különbségek. A nők fokozottabb részvétele egyfelől javítja a kutatás és az innováció minőségét, másfelől pedig segít pótolni az Európa versenyképességének javításához és gazdasági növekedéséhez oly nélkülözhetetlen magasan képzett és tapasztalt kutatókban jelenleg mutatkozó hiányt.

Az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű kihívás az Európán belüli szakpolitikai koordináció támogatása érdekében olyan szilárd tényadatokat biztosít, amelyek segítik a tagállamokat a megfelelő szakpolitikai eszköztár kialakításában. Újdonság, hogy a munkaprogramok a nemzeti kutatás- és innovációfinanszírozási rendszerek koordinálásának mikéntjével is foglalkozni fognak, ami azt jelenti, hogy erről a kérdésről a programbizottságokon belül viták fognak zajlani.

A „Horizont 2020” keretprogram az ERA-NET rendszer egyszerűsítésével a külső források mozgósítására és a különböző források együttes felhasználására irányuló elképzeléseket is segíti, és ehhez a nemzeti programok koordinálásától a közös pályázati felhívásokhoz nyújtott társfinanszírozásig különböző formákban nyújt támogatást. A hetedik keretprogrammal összefüggésben végzett értékelések tapasztalataiból és a költségvetési rendelet felülvizsgált rendelkezéseiből kiindulva a keretprogram egyértelműbb követelményeket támaszt a 185. cikk szerinti közös programokkal és a 187. cikk szerinti közös vállalkozásokkal szemben, ami a jövőre nézve e kezdeményezések megerősödését eredményezi.

Az együttes forrásmozgósítás és a kritikus tömeg elérése szempontjából fontos új fejleményt jelentettek a tagállamok közös kihívásaira megoldásokat kereső közös programozási kezdeményezések. A „Horizont 2020” keretprogram segíteni fogja a közös programozási kezdeményezéseket stratégiai kutatási menetrendjeik kidolgozásában. Azokban az esetekben, amikor a közös programozási kezdeményezés célja összhangban van a „Horizont 2020” keretprogram prioritásaival, az ERA-NET rendszeren vagy társfinanszírozás formájában további támogatás is nyújtható. A 185. cikk alapján új kezdeményezés indítására csak akkor lesz mód, ha a tagállamok a kérdésben egyértelmű elkötelezettséget tanúsítanak, és egy közös programozási kezdeményezés már kellőképpen demonstrálta a nagy léptékű együttműködés életképességét és a nemzeti programok teljes egyesítésének támogatásához szükséges terjedelmet és hatókört.

A „Horizont 2020” keretprogram az európai gazdaságélénkítési terv keretében létrejött köz-magán társulások tapasztalataiból kiindulva nagyobb teret nyit az ilyen típusú partnerségek létrehozásához, és ehhez nem lesz szükség többé jogalkotásra. Ezáltal egyszerűbb lesz a szóban forgó kezdeményezések végrehajtása, miközben lehetővé válik a feladatok és a felelősségi viszonyok egyértelműbb meghatározása is.

KÖZÖS TÖREKVÉSEINK MEGVALÓSÍTÁSA

Az európai adófizetőnek jogában áll tudni, mire költik a pénzét. Mivel a kutatás és az innováció meghatározó szerepet játszik az emberek jövőjének alakításában, fontos, hogy a széles nyilvánosság is tudomást szerezzen a „Horizont 2020” keretprogramból finanszírozott kutatási és innovációs tevékenységekről, és tisztában legyen különösen az uniós szintű fellépés hozzáadott értékével. Ez növeli a program elfogadottságát és támogatottságát, és egyúttal a hozzá kapcsolódó vitafolyamatot is szélesíti. A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtásához tehát tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseknek is szervesen társulniuk kell.

Ezek az intézkedések egyben a kutatási eredményeknek a szakpolitikai döntéshozatali folyamat résztvevői, a vállalkozások, az innovációs szakemberek és más kutatók felé való kommunikálását is szolgálják, beleértve a nyílt hozzáférés előmozdítását is.

Az Európa 2020 stratégiában és az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésben is megfogalmazott közös törekvéseink megvalósítása nagyra törő szakpolitikákat igényel. A Bizottság meggyőződéssel vallja, hogy a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó javaslata és az abban foglalt jelentős átalakítások lehetőséget adnak arra, hogy az Unió költségvetése kulcsszerepet játsszon annak az előrelépésnek a megtételében, amelyre Európa kutatási és innovációs teljesítményének ma szüksége van. A „Horizont 2020” keretprogram az évtized végéig tart, projektjei a következő évtizedbe is jócskán átnyúlnak, az általa biztosított finanszírozás hatásait pedig még jóval azután is érezni fogjuk. Valóban a jövőnkbe ruházunk tehát be.

[1] COM(2010) 2020.

[2] COM(2010) 546.

[3] COM(2011) 500.

[4] P7 TA(2011) 0236.

[5] Az atomenergia területén végzett tevékenység szervesen illeszkedik a „Horizont 2020” keretprogramba, formailag azonban egy, az Euratom-Szerződésen alapuló külön javaslat tárgyát képezi. Az ITER finanszírozása az EU-költségvetésen kívülről történik, erre külön kiegészítő program fog vonatkozni.

[6] http://ec.europa.eu/research/horizon2020/pdf/consultation-conference/summary_analysis.pdf

[7] P7 TA(2011) 0401.

[8] CESE 1163/2011.

[9] ERAC 1210/11.

[10] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramról (2014–2020), COM(2011) 809.

[11] Javaslat: A Tanács határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról, COM(2011) 811.

[12] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, COM(2011) 810.

[13] Javaslat: a Tanács rendelete az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018), COM(2011) 812.

[14] SEC(2011) 1427 és SEC(2011) 1428.

[15] A Bizottság ezzel az elnevezéssel tiszteleg e kimagasló Nobel-díjas tudós emléke előtt, és emlékezik meg az európai tudomány helyzetének előbbre vitelében betöltött jelentős szerepéről.

[16] HL L 412., 2006.12.30.

[17] http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/other_reports_studies_and_documents/fp7_interim_evaluation_expert_group_report.pdf

[18] COM(2010) 187.

[19] C(2011) 174, 2011. január 24.

[20] P7 TA(2011) 0401.

[21] http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/ict/files/kets/hlg_report_final_en.pdf

[22] Small Business Innovation Research, http://www.sbir.gov

[23] http://www.eurekanetwork.org/

[24] http://www.eurostars-eureka.eu/

[25] A hetedik keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a kohéziós politika eszköztára közötti szinergiákkal foglalkozó szakértői csoport jelentése: ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/seg-final_en.pdf