52005DC0597

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.11.2005

COM(2005) 597 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról a bel- és igazságügyi együttműködés területén

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról a bel- és igazságügyi együttműködés területén

1. A HATÁROZAT HÁTTERE

A terrorizmus elleni küzdelemmel, illetve a belső biztonság megerősítésével összefüggésben mind az Európai Tanács, mind az Európai Unió Tanácsa számos alkalommal felszólította a Bizottságot az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozására, interoperabilitásuk javításárára és szinergiahatásaikra vonatkozó javaslatok benyújtására (a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2004. március 25-i nyilatkozat[1], a Hágai Program[2], valamint a londoni terrortámadásokat követő 2005. július 13-i tanácsi nyilatkozat)

Az Európai Unión belüli biztonság szintjének javítása érdekében az Európai Tanács és a Tanács többször hangsúlyozta a biometrikus azonosítás adatbázisok és úti okmányok körében történő használatának jelentőségét is.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A KÖZLEMÉNY CÉLKITŰZÉSEI

2.1. A közlemény célkitűzései

Az e közlemény elkészítésére vonatkozó felkérés körülményei – nevezetesen a terrorizmus és a bűncselekmények elleni küzdelem – előrevetítik azon célkitűzések túlhaladását, amelyek az informatikai (IT) rendszerek műszaki interoperabilitásának és szinergiahatásainak a bel- és igazságügyi együttműködés területén való jelentős javítására vonatkoznak.

E közlemény célja annak kiemelése, hogy ezek a rendszerek – jelenlegi célkitűzéseiken túlmenően – miként járulhatnak hozzá hatékonyabban a személyek szabad mozgásával összefüggő politikákhoz, és hogyan támogathatják a terrorizmussal és a súlyos bűncselekményekkel szembeni küzdelem célkitűzését.

Meg kell találni a kényes egyensúlyt ezen célkitűzések követése, illetve az emberi jogokról szóló európai egyezményében, valamint az Európai Unió alapjogi chartájában megfogalmazott alapjogok (nevezetesen a személyes adatok) védelme között. Azt is figyelembe kell venni, hogy az informatikai rendszerek az egyének alapvető jogainak védelmét és erősítését is szolgálhatják.

Ez a közlemény részletes vitát kíván kezdeményezni az informatikai rendszerek hosszú távra szóló kialakításával és architektúrájával kapcsolatban. A közlemény a lehetséges forgatókönyvek felvázolásával – beleértve a célkitűzéseiket és hatásukat tekintve esetleg távolabbra mutatókat is – nem kívánja megelőlegezni a részletes vita végeredményét azáltal, hogy ítéletet mondana az említett forgatókönyvek megvalósításáról, annak időpontjáról vagy feltételeiről. Politikai és stratégiai megközelítéséből kiindulva továbbá nem érinti és nem elemzi részletesen a lehetséges megoldások jogi[3], technikai, szervezeti és társadalmi hatásait. Még mielőtt bármilyen jogi eszköz elfogadásra kerülne, részletes hatásvizsgálatot kell végezni, különös tekintettel az arányosság elvére. Az említett vizsgálatoknak ki kell térniük arra, hogy miként érinti mindez a belső biztonságért felelős hatóságok közötti egyéb meglévő vagy tervezett együttműködési formákat (pl. az Europol révén).

A közlemény bevezetésként röviden ismerteti a meglévő és a jövőbeli páneurópai informatikai rendszerekkel kapcsolatos jelenlegi állapotokat, valamint a jelenlegi célkitűzéseik megvalósításában mutatkozó akadályokat. Ezt követően bemutatja az ezen rendszerek hatékonyabb módon történő használatára, illetve a jövőbeli lehetséges rendszerek létrehozására vonatkozó forgatókönyveket. Végezetül azt a megfontolást tárgyalja, hogy a technikai és működési lehetőségek arányosak és összeegyeztethetők-e a személyiségi jogok védelmére vonatkozó elvárásokkal.

A közlemény nem tesz javaslatot az interoperabilitás és a szinergiahatások nemzeti szintű további javítására. Bár az európai szinten elfogadott intézkedések minden bizonnyal hatással lesznek a nemzeti rendszerekre, a nemzeti rendszerek hatékonyabb együttműködési módjainak elemzése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.

2.2. Fogalmak

A további részletek előtt a következő fogalmakat szükséges tisztázni.

„Interoperabilitás” : „az információs és kommunikációs technológiai (IT) rendszerek és az általuk támogatott üzleti folyamatok adatcserére, illetve az információ és tudás megosztására való képessége”[4]. Az „interoperabilitás” sokkal inkább technikai, semmint jogi vagy politikai jellegű fogalom. Ez független attól a kérdéstől, hogy az adatcsere jogilag vagy politikailag lehetséges vagy kötelező-e[5].

„Összekapcsolhatóság” : általános kifejezés eszközök összekapcsolására adatátvitel céljából.

„Szinergia” : technikai, gazdasági és szervezeti vonatkozásokat felölelő fogalom. A „szinergia” technikai értelemben több elem kölcsönösen előnyös kapcsolatát jelenti. Gazdasági értelemben eszközérték-növekedést vagy méretgazdaságosságot jelent. Szervezeti értelemben a „szinergia” a korábban elkülönült erőforrások kombinálása vagy a meglévő szervezet racionalizálása a hatékonyság növelése érdekében.

A „hozzáférhetőség elve” azt jelenti, hogy a valamely tagállamban a belső biztonságért felelős hatóságok, illetve az Europol tisztviselői a kötelességeik ellátásához szükséges információkat másik tagállamból is beszerezhetik, amennyiben az ott áll rendelkezésre.

3. A JELENLEGI ÉS JÖVőBELI IT RENDSZEREK ÁLLAPOTA ÉS CÉLJAI

Ez a közlemény a SIS II, a VIS és az EURODAC rendszerekre koncentrál, amelyeket az Európai Tanács és a Tanács is külön kiemelt megbízatása alapján. Mindegyik rendszer egyedi feladatot tölt be; nem feltétlenül ugyanazokat a személyes adatokat dolgozzák fel, mivel mindegyik rendszer csak a saját feladatához szükséges adatokhoz fér hozzá. Hasonlóképpen a személyes adatokhoz való hozzáférésre jogosult hatóságok sem mindig ugyanazok.

3.1. SIS II

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) a biztonság gyengítése nélkül fogja megkönnyíteni a határátlépést a kibővült Európai Unióban. Lehetővé teszi a tagállamok hatóságai számára az információcsere útján történő együttműködést a belső határellenőrzések nélküli térség megvalósítása érdekében. A kért információk a személyek külső határokon vagy az országok területén történő ellenőrzéséhez, vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásához, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében használhatók[6].

3.2. VIS

A Vízuminformációs Rendszer (VIS) a vízumkiadási eljárások javításával a jóhiszemű utazók számára fog előnyöket biztosítani.

Javítani fogja a közös vízumpolitika igazgatását és a konzuli együttműködést a következő célok érdekében: a belső biztonságot fenyegető veszélyek és a vízumkereskedelem megelőzése; a csalásellenes küzdelem előmozdítása; hozzájárulás az illegális bevándorlók azonosításához és kitoloncolásához; valamint a a „II. dublini rendelet” végrehajtásának megkönnyítése.[7].

A Tanács 2005. március 7-én úgy határozott, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a VIS-hez. A Bizottság javaslatot fog benyújtani, melynek értelmében az Europol és a belső biztonságért felelős hatóságok világosan körülhatárolt célok érdekében használhatják a VIS-t.

3.3. EURODAC

Az EURODAC célja a „II. dublini rendelet” rendelet szerint illetékes tagállam meghatározásának elősegítése, illetve e rendelet végrehajtásának előmozdítása. Az EURODAC kulcsszerepet tölt be az Európai Menekültügyi Rendszer hatékonyságának biztosításában.

4. AZONOSÍTOTT HIÁNYOSSÁGOK

Bár ez a közlemény a SIS II, VIS és EURODAC rendszerekre koncentrál, tárgyalja a terrorizmus és bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos egyéb kérdéseket is.

4.1. A meglévő rendszerek nem megfelelő kihasználtsága

Jelenleg az összes meglévő rendszer nem teljes kihasználtság mellett működik. Ez többek között vonatkozik a SIS bizonyos típusú riasztásaira, például a titkos megfigyelés vagy a korlátozott és heterogén formában használt különleges ellenőrzés céljából kiadott riasztásokra. Ezen riasztások gyakoribb és egyértelműbb használata segítség lehetne a terrorizmus elleni küzdelemben. Végül pedig a közös rendszerekben feldolgozott adatok mellett sok tagállam külön listát is vezet ugyanerre a célra, például a belépés megtagadásáról, ami sok tagállam esetében felesleges párhuzamosságokhoz vezet.

Az EURODAC rendelet sincs teljes mértékben kihasználva. Bár az EURODAC rendelet kötelezővé teszi a tagállamok számára ujjlenyomat vételét azon 14 év feletti személyek esetében, akik illegálisan lépik át határaikat és nem fordíthatók vissza, az EURODAC-hoz eljuttatott ilyen adatok mennyisége a migrációs mozgások összességéhez képest meglepően csekély töredéket tesz ki.

4.2. Az alfanumerikus keresések korlátai

Az alfanumerikus keresések csak kellően pontos adatok esetében eredményesek. Személyeknél a hibás eredmények valószínűsége az adatbázis méretével arányosan növekszik. Minél több nevet tartalmaz az adatbázis, annál nehezebb az adott személy megtalálása, illetve annál valószínűbb a személy téves azonosítása. A hibás adatok (pl. hamis dokumentumból származó név vagy születési idő, vagy ugyanazon név különböző átiratai) téves találatokat szolgáltatnak. Ráadásul a nem egyedi adatokkal végrehajtott alfanumerikus keresés az adatbázisban tárolt adatmennyiség növekedésével egyre pontatlanabb lesz, hosszú találati listákat eredményez, amelyeket aztán fáradságos munkával járó eljárással kell ellenőrizni, ez pedig nem mindig lehetséges a határellenőrzési környezetben.

4.3. A jóhiszemű rendszeres utasok nem élveznek előnyt

Becslések szerint a schengeni vízumért folyamodók 20%-a rendszeres utazó, aki többszöri belépésre jogosító vízumot kérvényez. Ezen utasok esetében kevés lehetőség van a vízumkiadási idő csökkentésére. Az úti okmányok elvesztése vagy ellopása esetén a jóhiszemű utasoknak bonyolult eljáráson kell végigmenniük az új úti okmányok megszerzéséhez.

4.4. Nehézkes az illegális bevándorlók azonosítása

Az elfogott bevándorlók közül sok nem rendelkezik személyazonosító okmányokkal, illetve hamis okmányokat használ. Ilyen esetben az azonosítási eljárás sok időt és költséget emészt fel. A hatóságok jelenleg nem rendelkeznek olyan rendszerrel, amely az úti okmányok megsemmisülése esetén lehetővé tenné az azonosítást.

4.5. Hatékonysági hiányok a „II. dublini rendelet” végrehajtásában

Ez a rendelet tartalmazza azt, hogy mely feltételek alapján kell meghatározni a menedékkérelmek vizsgálatáért felelős tagállamot. Az egyik alapvető kritérium az, hogy az adott tagállam adott-e ki vagy hosszabbított-e meg vízumot a menedékkérő részére. Jelenleg a tagállamoknak nincsenek hatékony eszközeik annak ellenőrzésére, hogy a menedékkérő rendelkezett-e egy másik tagállam által kiadott vízummal, sem arra, hogy az adott személy személyazonosságát és a vízum érvényességét ellenőrizzék.

4.6. A menekültügyi, bevándorlási és vízuminformációk nem használhatók fel a belső biztonsággal kapcsolatos célokra

A terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem célkitűzéseivel összefüggésben a Tanács jelenleg hiányosságként értékeli azt, hogy a belső biztonságért felelős hatóságok nem rendelkeznek hozzáféréssel a VIS adataihoz. Ugyanez elmondható a SIS II bevándorlási, illetve az EURODAC adatairól. A bűnüldöző szervek véleménye szerint ez pillanatnyilag lényeges hiányosságot jelent a súlyos bűncselekmények feltételezett elkövetőinek azonosításában.

4.7. A harmadik országok állampolgárainak nem minden típusát ellenőrzik

A VIS jelenleg csak a vízumkötelezettséggel rendelkező harmadik országok állampolgárainak adatait tartalmazza. A harmadik országok gyakori határátlépő állampolgárainak egyéb típusai, például a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a vízumkötelezettség hatálya alá nem eső állampolgárok esetében is hatékonyabbá lehetne tenni a személyazonosság és a belépés jogszerűségének ellenőrzését. A belső biztonságért felelős és hírszerzési szervezetek ezt mint hiányosságot azonosították.

4.8. A harmadik országok állampolgárai be- és kilépésének nem megfelelő ellenőrzése

Bár a VIS lehetővé fogja tenni a vízumkérelem előzményeinek, továbbá annak ellenőrzését, hogy a határon a vízumot felmutató személy valóban azonos-e azzal, akinek a vízumot kiállították, a VIS nem tartja nyilván a harmadik országok vízummal rendelkező állampolgárainak belépéseit, sem azt, hogy a harmadik országok állampolgárai kiléptek-e az engedélyezett tartózkodási időtartam lejártát követően. Másszóval a VIS (és e tárgyban a SIS II sem) nem képes azonosítani az illegálisan az EU területén maradó személyeket.

4.9. A biometrikus azonosítási eszközök hiánya

A bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemért felelős hatóságokkal szembeni egyik alapvető követelmény, hogy azonosítani tudják azokat a személyeket, akikről csak biometrikus adatok állnak rendelkezésre, úgymint fénykép, ujjlenyomat vagy DNS-kód. A Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS) és a DNS-adatbázisok lehetővé teszik az ilyen azonosítást. Mivel ilyen adatbázisok a legtöbb tagállamban már léteznek, a Bizottság szolgálatai jelenleg dolgoznak egy, a nemzeti DNS-adatbázisok összekapcsolására vonatkozó javaslaton. A Bizottság jövőre az ujjlenyomatokra vonatkozóan is be kíván nyújtani egy jogi eszközre vonatkozó javaslatot. A SIS II a fejlesztések aktuális állapota szerint csak akkor engedi meg egy riasztás elrendelését, ha a rendszerbe legalább a legegyszerűbb alfanumerikus adatok bevihetők. Még hangsúlyosabbá teszi ezt a hiányosságot az a tény, hogy a 2005. május 27-én hét tagállam által aláírt Prümi Szerződés bevezeti az ujjlenyomat- és DNS-információk kétoldalú cseréjét, amennyiben ezt európai szintű jogi eszköz elfogadásával jóváhagyják.

4.10. Az uniós állampolgárok európai szintű regisztrálásának hiánya

A biometrikus azonosítási eszközök bevezetése hamarosan javítani fogja az uniós állampolgárok úti és személyazonosító okmányok alapján történő azonosítását. Bár a legtöbb tagállam rendelkezik majd olyan központi adattárral, amely az egyazon személyazonosság alá tartozó kibocsátott okmányokat és biometrikus azonosítókat tartalmazza, az ebben a központi adattárban történő lekérdezések azonban csak annak ellenőrzését fogják lehetővé tenni, hogy az adott okmányt az adott tagállamon belül kiállították-e már korábban ugyanannak a személynek valamely más névre. Ezen kívül jelenleg nem lehetséges rákeresni mondjuk egy terrorcselekmény miatt körözött személyre annak alapján, hogy valaha is kiállítottak-e a nevére úti vagy személyazonosító okmányt.

Ez szintén hiányosságként értékelhető a személyes adatokkal való visszaélés elleni küzdelemben, ami növekvő aggodalomra ad okot a belső biztonságért felelős hatóságok körében, és jelentős károkat okoz Európa gazdaságának.

4.11. A katasztrófaáldozatok és az azonosítatlan holttestek azonosítása

Nincs olyan átfogó adatbázis, amely lehetővé tenné a katasztrófaáldozatok és az azonosítatlan holttestek azonosítását. A Tanács megvitatta annak lehetőségét, hogy használható lenne-e e célra valamely Interpol-adatbázis. Egy ilyen adatbázis azonban nem lesz képes lefedni az összes esetet.

5. TOVÁBBI LEHETSÉGES FEJLESZTÉSEK

5.1. A meglévő rendszerek jobb kihasználása

A jelenlegi rendszerek hatékonyabb használata mindenekelőtt a meglévő lehetőségek jobb kihasználása révén érhető el: a bevitt adatok jobb minőségellenőrzésével, az azonos adattípusok jobb koherenciájának biztosításával, illetve a felhasználói szempontok körültekintőbb figyelembevételével. Ebből a szempontból hasznos lehet a tagállamok közötti részletesebb és közvetlenebb konzultáció, illetve a legjobb gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatcsere. Bár erre a konzultációra alapvetően a már létrehozott munkacsoportok és bizottságok szolgálnak, a rendszeres felhasználói konferenciák is sokat segíthetnének. Ez a kiegészítő konzultáció alkalmas lehetne a fejlesztési igények azonosítására, majd az eredmények hasznosíthatók lennének a jogalkotási folyamatban, illetve a napi gyakorlatban.

A tagállamok ezen túlmenően gondoskodhatnának bizonyos típusú adatok koherensebb beviteléről és kezeléséről (például a SIS II olyan személyekre vonatkozó riasztásaival kapcsolatban, akik esetében nagy a valószínűsége súlyos bűncselekmények elkövetésének, vagy az illegális határátlépésekre vonatkozó EURODAC adatokkal kapcsolatban, stb.)

5.2. A meglévő és tervezett rendszerek további fejlesztése

5.2.1. Biometrikus keresés a SIS II-ben

Az EURODAC rendszerben megoldott a személyek azonosítása a több millió bejegyzést tartalmazó adatbázisokban, amit a VIS-ben biometrikus keresések használatával fognak megvalósítani, eddig példátlan pontosságot lehetővé téve. A SIS II jogi eszközökre vonatkozó javaslatok lehetővé teszik a biometrikus adatok (fényképek és ujjlenyomatok) feldolgozását. A SIS II a jelenlegi fejlesztések szerint azonban csak arra használja a biometrikus adatokat, hogy megerősítse a körözött személy alfanumerikus keresésen alapuló azonosítását (a körözött személy jelentése „olyan személy, akire riasztást rendeltek el”, beleértve azokat a személyeket, akiknek a belépését meg kell tagadni).

Amennyiben a biometrikus keresés rendelkezésre állna, lehetővé tenné a körözött személyek pontosabb azonosítását. A SIS II azonban csak azokat a biometrikus adatokat tárolná, amelyek jogilag kapcsolatban lehetnek a SIS II-ben elrendelt riasztásokkal.

5.2.2. Szélesebb körű hozzáférés a menekültügyi és bevándorlási hatóságok részére a VIS és SIS II rendszerhez

A jogalkotási javaslatok a menekültügyi hatóságok VIS és SIS II rendszerhez való hozzáférését fogalmazzák meg. Másrészt a VIS és a SIS II olyan adatokat fog tartalmazni, amelyek jelezhetik, hogy teljesült-e a felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek valamelyike: a vízum kiadása vagy illegális tartózkodás valamelyik tagállamban. A VIS és a SIS II tartalmazhat továbbá olyan adatokat, amelyek véglegesítik a vízumkérelmek elbírálását: a vízumadatok hozzájárulhatnak a vízumigénylés megalapozottságának elbírálásához, a SIS II adatok pedig jelezhetik, ha a menedékkérő veszélyezteti a közrendet vagy a nemzetbiztonságot. Az EURODAC, SIS II és VIS rendszerben végrehajtott ellenőrzés lehetővé tenné a menekültügyi hatóságok számára, hogy egyidejűleg mindhárom rendszer adatait átvizsgálják.

A VIS adataihoz, illetve a SIS II bizonyos biometrikus adataihoz való hozzáférésnek jelentős hatása lenne az illegális bevándorlás elleni küzdelemre. Könnyen azonosíthatók lennének az okmányokkal nem rendelkező illegális migránsok. Ez alátámaszthatná a személyek jogszerű belépésének ellenőrzését, illetve a kitoloncolt személyek okmányokkal való ellátását.

5.2.3. A belső biztonságért felelős hatóságok számára biztosított hozzáférés

A Bizottság a VIS-szel kapcsolatban most terjeszti be azt a jogi eszközre vonatkozó tervezetet, amely kibővíti a belső biztonságért felelős hatóságok számára a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából biztosított hozzáférést.

A belépés megtagadására vonatkozó SIS II adatokkal kapcsolatban a belső biztonságért felelős hatóságok számára a tervezet kibővítené a hozzáférést a bűnügyek megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljaival összefüggésben. Ez más meglévő lehetőségek keretében abban jutna kifejezésre, hogy fel lehetne dolgozni a biztonságot veszélyeztető személyekkel kapcsolatos adatokat. Meg kell vitatni egyéb speciális kérdéseket is, mint például a viszonosság kérdését azokkal a tagállamokkal kapcsolatban, amelyek nem vesznek teljes egészében részt a személyek szabad mozgásával kapcsolatos szakpolitikákban.

Az EURODAC esetében előfordulhat, hogy a személyek azonosításához rendelkezésre álló adatok csak az EURODAC által tartalmazott biometrikus adatok lehetnek, ha a bűntett vagy terrorcselekmény elkövetésével gyanúsítható személy menedékkérőként regisztrálva lett, de más adatbázisban nem található meg, illetve helytelen alfanumerikus adatokkal lett regisztrálva (például ha a személy más személyazonosságot adott meg vagy hamisított okmányokat használt). Így a belső biztonságért felelős hatóságok számára biztosítva lenne a hozzáférés az EURODAC-hoz bizonyos jól körülhatárolt esetekben, amikor megalapozott a gyanú, hogy súlyos bűncselekmény elkövetője folyamodott vízumért. A hozzáférés nem lehetne közvetlen, hanem az EURODAC-ért felelős hatóságokon keresztül valósulna meg.

Az ezen rendszerekhez biztosított hozzáférés hozzájárulhatna a katasztrófaáldozatok és azonosítatlan holttestek azonosításához is.

5.3. Hosszú távú forgatókönyvek és további fejlesztések

5.3.1. Az Európai Büntetőügyi Automatikus Ujjlenyomat-azonosítási (AFIS) Rendszer (AFIS) létrehozása

A DNS-profilok összehasonlításával kapcsolatos korábban említett javaslaton túlmenően létre lehetne hozni egy európai ujjlenyomat-azonosítási rendszert, amely összekapcsolná a jelenleg az egyes nemzeti büntetőügyi ujjlenyomat-azonosítási rendszerekben csak külön-külön hozzáférhető ujjlenyomat-adatokat. Ez az ujjlenyomat-azonosítási rendszer lehetne egy európai központi ujjlenyomat-azonosítási rendszer, vagy egy decentralizált megoldás (amely összekapcsolná a meglévő rendszereket). Használható lenne rendőrségi nyomozati célokra, és meghaladná a SIS II esetében ismertetett egyszerű, „igen-nem” keresési mintát követő biometrikus keresést.

Ez a rendszer szintén hozzájárulhatna a katasztrófaáldozatok és azonosítatlan holttestek azonosításához.

5.3.2. Beléptető-kiléptető rendszer létrehozása, határátlépéseket megkönnyítő rendszer bevezetése a gyakori határátlépők számára

A beléptető-kiléptető rendszer fő célja az érkező és a távozó utasok ellenőrzésének biztosítása, valamint a személyükre vonatkozó bevándorlási és tartózkodási adatok összegyűjtése. A harmadik országok állampolgárait az Európai Unióba való belépéskor, illetve az onnan történő kilépéskor biometrikus azonosítók segítségével regisztrálnák. Ez a fajta beléptető-kiléptető rendszer azonban az uniós polgárok esetében nem lenne alkalmazható, mivel nem lenne összeegyeztethető a személyek szabad mozgásának elvével.

Az Európai Unió határait naponta átlépő személyek nagy számát tekintve felmerül a kérdés, hogy az említett megoldás egyáltalán megvalósítható-e. Az ellenőrzések számának csökkentése érdekében üzembe lehetne helyezni egy olyan szoftverprogramot, amely az ismert jóhiszemű utasok (pl. rendszeres munkába járók) esetében megkönnyítené és automatizálná a határátlépési folyamatot. Hasonló rendszer már működik az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között, ahol a jóhiszemű utasok egy különösen alapos háttérvizsgálatot követően egy „megbízható utas” kártyát kapnak, amely majdhogynem teljesen automatizált határátlépést tesz lehetővé. A kilépések önregisztrációs alapon történnének; ennek oka, hogy ha a kilépéseket nem regisztrálnák, a jövőbeli belépéseket egyáltalán nem, vagy csak külön eljárás végrehajtásával lehetne engedélyezni.

Bár a beléptető-kiléptető rendszer sokkal hatékonyabb és eredményesebb határellenőrzést tenne lehetővé, hatalmas szervezési erőfeszítést igényelne, ezért megvalósítása valószínűleg kockázatos és költséges lenne. Mindenesetre a helyzet újraértékelését el lehetne végezni a VIS üzembe helyezését követően.

E forgatókönyv, illetve a többi ismertetett forgatókönyv arányosságának értékelése érdekében azonban feltétlenül hatásvizsgálatot kell végezni, vagy hasonló intézkedéseket kell tenni.

5.3.3. Úti okmányok és személyazonosító igazolványok európai nyilvántartási rendszere

A tagállamok többsége létre fogja hozni a kiadott úti okmányokat és személyazonosító igazolványokat, valamint az ezek kérvényezésekor rögzített biometrikus azonosítókat tartalmazó saját adatbázisát. Ezen adatbázisok hatékonysága jelentősen növelhető volna a hivatkozásokat tartalmazó európai szintű nyilvántartás létrehozásával. A másik megoldás a nemzeti adatbázisok összekapcsolása. Bármelyik is lenne az elfogadott megoldás, ezek a nyilvántartások csak igen korlátozott adatsorokat tartalmazhatnának (az okmányok számát és a biometrikus adatokat), de lehetővé tennék az egyes tagállamokban kiadott úti és személyazonosító okmányok hitelességének ellenőrzését, valamint azon személyek személyazonosságának biometrikus adatok alapján való ellenőrzését, akiknek a nevére úti és személyazonosító okmányokat állítottak ki.

Ez a megoldás szintén hozzájárulhatna a katasztrófaáldozatok és azonosítatlan holttestek azonosításához.

5.4. Szerkezeti és szervezeti változások

Anélkül hogy részletesen elemeznénk a fenti forgatókönyvek megvalósításához szükséges technikai és szervezeti módosításokat, kijelenthetjük, hogy az európai informatikai rendszerek architektúrájának szolgáltatásorientált fejlesztése hozzájárulhatna a szinergiahatások maximalizálásához, illetve a beruházás költségeinek racionális szinten tartásához. Szolgáltatásorientált architektúra alatt a funkciók rugalmas és hatékony formában való olyan megosztása értendő, amely nem jár a meglévő rendszerek összeolvasztásával. Hogy egy egészen konkrét példát említsünk, a VIS rendszer tervezett nagy teljesítményű ujjlenyomat-azonosítási (AFIS) komponense biztosíthatná az ujjlenyomat-azonosítással kapcsolatos szolgáltatásokat (azaz a többi alkalmazás, pl. az EURODAC számára a biometrikus kereséseket, vagy biometrikus útlevél-nyilvántartást). Az adatok tárolása és rendszerek közötti mozgatása továbbra is szigorúan elkülönítve történne.

Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy ezen rendszerek napi (azaz nem feltétlenül stratégiai vagy politikai) adminisztrációjának egységes szervezeti keretben való egységesítése szervezési szempontból szintén jelentős szinergiahatásokkal járna. Hosszú távú célkitűzésként tehát megvizsgálandó lehetőség az alkalmazások egységes szervezeti környezetben történő adminisztrálása. A tervezett Szabadság program[8] célkitűzéseivel összhangban az egyik megvizsgálandó alternatíva az a kérdés, hogy a későbbiekben a nagyméretű IT-rendszerek (EURODAC, SIS II, VIS) adminisztrálásával kapcsolatos feladatok a Határfelügyeleti Ügynökség hatáskörébe kerüljenek-e.

6. A LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETőSÉGE AZ EMBERI JOGOKKAL, BELEÉRTVE AZ ADATVÉDELMET

Ami a körözött személyek megbízhatóbb azonosítását illeti, megállapítható, hogy míg a személyes adatok büntetőügyi adatbázisokban való tárolása az adott személy múltbeli vélt vagy valós (bizonyítandó) viselkedése alapján igazolható, ez az EURODAC vagy a VIS esetében nem áll fenn. A menedékkérelem és a vízumkérelem sem utal semmilyen formában arra, hogy a büntetlen előéletű személy bűntettet vagy terrorcselekményt fog elkövetni.

Az arányosság elve alapján ezért elő kell írni, hogy az adatbázisokban való keresés csak akkor legyen lehetséges, ha annak célja súlyos bűn- vagy terrorcselekmény megakadályozása vagy kivizsgálása, illetve feltételezett bűn- vagy terrorcselekmény elkövetőjének azonosítása kényszerítő közérdek fennállása esetén, azaz ha az azonosítandó bűnelkövető vagy terrorista által elkövetett cselekmény oly mértékben kifogásolható, hogy igazolja a büntetlen előéletű személyek adatait tartalmazó adatbázisban végrehajtott keresést. Éppen ezért a belső biztonságért felelős hatóságok számára lényegesen magasabb követelményszintet kell előírni az EURODAC, a SIS II bevándorlási és a VIS adatbázisokban végrehajtott kereséshez, mint a büntetőügyi adatbázisokban végrehajtott keresések esetében. Az Európai Unió alapjogi chartájának 6.,7., 8., 48. és 49. cikkében rögzített jogok teljes tiszteletben tartása érdekében a hozzáférés terjedelmét a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban megállapított terrorcselekményekre, valamint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekre szükséges korlátozni.

A DNS-profilok összehasonlításának kérdésében a kizárólag a tárolt DNS-profillal (egyéb személyes adatot nem tartalmazó alfanumerikus számsor) való igen-nem típusú összehasonlítás biztosítja az arányosság elvének teljes tiszteletben tartását.

Az arányosság elve különös hangsúlyt kap az úti okmányok és személyazonosító igazolványok európai nyilvántartási rendszerének létrehozása esetében. Meg kell jegyezni, hogy minden érintett adatvédelmi szervezet, azok is amelyek egyetértenek a nemzeti nyilvántartások létrehozásával, a lehetséges visszaélések miatt ellenezte az európai nyilvántartás megvalósítását. E nyilvántartás létrehozása ezért csak akkor vehető tervbe, ha a hozzáférés szigorúan korlátozott, és ha a nyilvántartásban végzett keresést valamilyen kényszerítő közérdek indokolja.

Végül az összes lehetséges intézkedéssel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy elengedhetetlen az illetékes adatvédelmi testületek által végzett átfogó felülvizsgálat. A Bizottság mindenesetre a lehetséges jövőbeli javaslatokkal kapcsolatban először is – a COM (2005)172[9] közleménnyel összhangban – az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó külön hatásvizsgálatot fog készíteni.

[1] Az Európai Unió Tanácsának 2004. március 29-i 7906/04 sz. nyilatkozata a terrorizmus elleni küzdelemről

[2] Hágai Program: a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítése az Európai Unióban, 2005. május 10.

[3] Beleértve a schengeni vívmányokban nem (vagy nem teljes egészében) részes országok részvételének mértékét.

[4] Páneurópai E-kormányzati Szolgáltatások Európai Interoperabilitási Keretrendszere, az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Kiadóhivatala, 2004., 1.1.2. pont.

[5] Az egyes szervezetek közötti technikai jellegű, adatcsere formájában történő együttműködésre vonatkozó megállapodások részleteit általában valamilyen interoperabilitási keretrendszerben rögzítik, amely szabványok és irányelvek gyűjteménye. Lásd: Páneurópai E-kormányzati Szolgáltatások Európai Interoperabilitási Keretrendszere, az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Kiadóhivatala, 2004., 1.1.2. pont.

[6] A személyes adatok feldolgozását szabályozó feltételeket a SIS II rendszert szabályozó jogi eszközök fogják meghatározni.

[7] A valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet, HL L 50., 2003.2.25.

[8] Európai parlamenti és tanácsi határozattervezet a 2008–2013. közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében.

[9] A Bizottság COM (2005)172 (végleges) közleménye (2005. április 27.) - Az alapjogi charta tiszteletben tartása a Bizottság jogalkotási javaslataiban – (módszertan meghatározása az alapvető jogok belső ellenőrzéséhez, a várható hatások alapján a hatásvizsgálatba való bevonásukhoz, illetve a chartára történő szabványos utalás beillesztéséhez).