EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006L0113

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/113/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről (kodifikált változat)

OJ L 376, 27.12.2006, p. 14–20 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 15 Volume 018 P. 222 - 228
Special edition in Romanian: Chapter 15 Volume 018 P. 222 - 228
Special edition in Croatian: Chapter 15 Volume 028 P. 54 - 60

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 21/12/2013; közvetve hatályon kívül helyezte: 32000L0060

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/113/oj

27.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 376/14


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/113/EK IRÁNYELVE

(2006. december 12.)

a mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A mészhéjú állatok vizeinek minőségi követelményeiről szóló, 1979. október 30-i 79/923/EGK tanácsi irányelvet (2) jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A környezet védelme és minőségének javítása szükségessé teszi konkrét intézkedések bevezetését a vizek, többek között a mészhéjú állatok halászatára használt vizek szennyezésének megakadályozására.

(3)

Szükséges a mészhéjú állatok egyes állományait megvédeni a szennyezőanyagok tengerbe öntésének káros következményeitől.

(4)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) előírja, hogy közösen kell megállapítani a környezettel kapcsolatos különböző minőségi elvárásokat, különösen a vizekkel, ezen belül a mészhéjú állatok halászatára használt vizekkel kapcsolatos elvárásokat.

(5)

A tagállamokban meglévő, a mészhéjú állatok halászatára használt vizek minőségi elvárásait rögzítő előírások különbözősége egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet, és így közvetlenül befolyásolhatja a belső piac működését.

(6)

Az irányelv céljainak eléréséhez szükséges, hogy a tagállamok kijelöljék azokat a vizeket, amelyekre az irányelv vonatkozik, és hogy megállapítsák a bizonyos paramétereknek megfelelő határértékeket. Az irányelv rendelkezései alá eső vizek állapotát a kijelöléstől számított hat éven belül ezekhez az értékekhez kell igazítani.

(7)

A mészhéjú állatok halászatára használt vizek szükséges minőségének megállapítására egy meghatározott minimális számú mintát kell venni, és azokon az I. mellékletben leírt paraméterekre vonatkozó méréseket el kell végezni. A mérések eredményének fényében a mintavétel gyakorisága csökkenthető vagy a mintavétel el is hagyható.

(8)

Bizonyos természeti körülményeket a tagállamok nem képesek befolyásolni, ezért meg kell engedni az irányelvtől való eltérés lehetőségét bizonyos esetekben.

(9)

A műszaki és tudományos fejlődés szükségessé teheti egyes, az I. mellékletben leírt követelmények gyors módosítását. Az ebből a célból szükséges intézkedések bevezetésének megkönnyítése érdekében olyan eljárást kell megállapítani, amely szoros együttműködést alakít ki a tagállamok és a Bizottság között. Ennek az együttműködésnek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság keretében kell megtörténnie, amelyet a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 13. cikkének (1) bekezdése hozott létre.

(10)

Ez az irányelv nem érinti az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, a II. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv a mészhéjú állatok halászatára alkalmas vizek minőségére vonatkozik, és alkalmazandó mindazokra a partmenti és édesvízzel kevert tengervizekre, amelyekről a tagállamok megállapítják, hogy védelemre vagy javításra szorulnak a bennük élő héjas (egy-és kéthéjú) puhatestű állomány életének és növekedésének biztosítása érdekében, és ezzel hozzájárulnak az ember által közvetlenül fogyasztható, mészhéjú állatokból készült termékek jó minőségéhez.

2. cikk

A tagállamok által kijelölt vizekre vonatkozó paraméterek felsorolása az I. mellékletben található.

3. cikk

(1)   A tagállamok a kijelölt vizekkel kapcsolatban megállapítják az I. mellékletben szereplő paraméterek értékeit, a G vagy I oszlopban megadott érték esetén. A tagállamoknak be kell tartaniuk az e két oszlopban szereplő megjegyzéseket.

(2)   A tagállamok nem állapíthatnak meg az I. melléklet I oszlopában megadottnál kevésbé szigorú értékeket, ugyanakkor törekednek a G oszlopban feltüntetett értékek betartására, a 8. cikkben leírt elv figyelembevételével.

(3)   A szerves halogéntartalmú anyagok és fémek kategóriájába tartozó szennyezőanyagok kibocsátásával kapcsolatban a tagállamok által a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, 2006. február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alkalmazása során megállapított kibocsátási követelményeket kell alkalmazni, párhuzamosan a minőségi célkitűzésekkel és az ezen irányelvben megállapított egyéb kötelezettségekkel, különösen a mintavételre vonatkozóan.

4. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik a mészhéjú állatok halászatára használt vizeket, és a későbbiekben további vizeket is kijelölhetnek.

(2)   A tagállamok később módosíthatják bizonyos vizek kijelölését, különösen a kijelölés időpontjában előre nem látható körülmények fellépése esetén, a 8. cikkben leírt elv szem előtt tartásával.

5. cikk

A tagállamok programokat alakítanak ki a szennyeződés csökkentésére és annak biztosítására, hogy a 4. cikknek megfelelően a kijelölt vizek a kijelöléstől számított hat éven belül megfeleljenek mind a tagállamok által a 3. cikknek megfelelően megállapított értékeknek, mind az I. melléklet G és I oszlopában található megjegyzéseknek.

6. cikk

(1)   Az 5. cikk alkalmazása céljából a kijelölt vizek az ezen irányelvben foglalt előírásoknak megfelelnek, amennyiben az ezekből a vizekből az I. mellékletben meghatározott minimális gyakorisággal, ugyanazon a mintavételi helyen, 12 hónapon keresztül vett minták megfelelnek mind a tagállamok által a 3. cikknek megfelelően megállapított értékeknek, mind az I. melléklet G és I oszlopában található megjegyzéseknek, a következő mértékben:

a)

a minták 100 %-a megfelel a „szerves halogéntartalmú anyagok” és a „fémek” paramétereknek;

b)

a minták 95 %-a megfelel a „sótartalom” és „oldottoxigén-telítettség” paramétereknek;

c)

a minták 75 %-a megfelel az I. mellékletben felsorolt egyéb paramétereknek.

Amennyiben a 7. cikk (2) bekezdése értelmében a mintavételi gyakoriság a „szerves halogéntartalmú anyagok” és a „fémek” kategóriák kivételével az összes paraméter szempontjából ritkább az I. mellékletben megszabottnál, minden mintának meg kell felelnie az e bekezdés első albekezdésben említett értékeknek és megjegyzéseknek.

(2)   Amennyiben a tagállamok által a 3. cikknek megfelelően megállapított értékek, vagy az I. melléklet G és I oszlopában található megjegyzések katasztrófa következtében nem valósulnak meg, az ilyen eseteket nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben megállapított százalékok kiszámolásánál.

7. cikk

(1)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai mintavételeket folytatnak le, amelyeknek minimális gyakorisága az I. mellékletben található.

(2)   Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy a kijelölt vizek minősége jelentősen jobb, mint ami a 3. cikkben és az I. melléklet G és I oszlopában található megjegyzésekben leírt értékek alkalmazásából adódna, a mintavételi gyakoriságot csökkenteni lehet. Ahol nem áll fenn szennyeződés és a vízminőség romlásának lehetősége, a hatáskörrel rendelkező hatóság dönthet úgy, hogy mintavétel nem szükséges.

(3)   Amennyiben a minták által mutatott értékek nem felelnek meg a 3. cikk szerint megállapított vagy az I. melléklet G és I oszlopában található megjegyzésekben leírt értékeknek, a hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy ez a véletlennek köszönhető, természeti jelenség vagy szennyeződés eredménye, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(4)   A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága dönt a mintavétel pontos helyszínéről, annak a legközelebbi olyan ponttól való távolságáról, ahol szennyező anyagok jutnak a vízbe, és arról, hogy milyen mélységben történjen a mintavétel, a helyi környezeti viszonyok figyelembevételével.

(5)   A szükséges paraméterekre vonatkozó elemzési módszerek (referenciamódszerek) az I. mellékletben találhatók. Azoknak a laboratóriumoknak, amelyek más módszereket használnak, biztosítaniuk kell, hogy az eredményeik egyenértékűek vagy összehasonlíthatóak legyenek az I. mellékletben megszabott eredményekkel.

8. cikk

Az ezen irányelv alapján hozott intézkedések alkalmazása semmilyen körülmények között nem vezethet közvetve vagy közvetlenül a partmenti vagy édesvízzel keveredett tengervíz szennyeződésének növekedéséhez.

9. cikk

A tagállamok bármikor megállapíthatnak az ezen irányelvben leírtaknál szigorúbb értékeket a kijelölt vizekre. Megállapíthatnak továbbá előírásokat olyan paramétereket illetően is, amelyek ezen irányelvben nem szerepelnek.

10. cikk

Amennyiben egy tagállam mészhéjú állatok halászatára használt vízterületet szándékozik kijelölni egy másik tagállammal közös határának közvetlen közelében, e tagállamok konzultálnak, hogy megállapítsák, meddig terjedjen az a vízterület, amelyre ez az irányelv vonatkozhat, és hogy milyen következtetéseket lehet levonni a közös minőségi célkitűzésekből; ezeket a következtetéseket az érintett tagállamok külön-külön vonják le, a hivatalos konzultációt követően. A Bizottság ezeken a tanácskozásokon részt vehet.

11. cikk

Rendkívüli időjárási vagy földrajzi körülmények esetén a tagállamok eltérhetnek ezen irányelv előírásaitól.

12. cikk

Azokat a módosításokat, amelyeknek célja az I. mellékletben megállapított elemzési módszereknek és a paraméterek G értékeinek a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítása, a 2006/44/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság hozza meg, az ugyanazon irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően.

13. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazása céljából a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következőkről:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt vizek listája, egyszerűsített formában;

b)

bizonyos vizek kijelölésének felülvizsgálata a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

azok az előírások, amelyek az új paraméterek megállapítására szolgálnak, a 9. cikkben leírtaknak megfelelően.

(2)   Amennyiben egy tagállam a 11. cikkben leírtakat alkalmazza, arról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, meghatározva az intézkedések okát és várható időtartamát.

(3)   Általában véve a tagállamok a Bizottság megalapozott kérésére tájékoztatják azt minden olyan információról, amely ezen irányelv alkalmazásához szükséges.

14. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként – első alkalommal az 1993-től 1995-ig tartó időszakban – tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más vonatkozó közösségi irányelvekre is kiterjed. Ez a jelentés a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv (7) 6. cikke (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban, a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés tárgyát képező időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést a tárgyát képező 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról.

15. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

16. cikk

A 79/923/EGK irányelv hatályát veszti, az irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, a II. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

17. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. december 12.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

M. PEKKARINEN


(1)  Az Európai Parlament 2006. október 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. november 30-i határozata.

(2)  HL L 281., 1979.11.10., 47. o. A 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

(3)  Lásd a II. melléklet A. részét.

(4)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5)  HL L 264., 2006.9.25., 20. o.

(6)  HL L 64., 2006.3.4., 52. o.

(7)  HL L 377., 1991.12.31., 48. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.


I. MELLÉKLET

A MÉSZHÉJÚ ÁLLATOK HALÁSZATÁRA HASZNÁLT VIZEK MINŐSÉGE

 

Paraméter

G

I

Elemzési referenciamódszer

Mintavétel és mérés minimális gyakorisága

1.

pH

pH egység

 

7–9

Elektrometria

helyben mérve a mintavétel időpontjában

negyedévenként

2.

Hőmérséklet °C

A mészhéjú állatok halászatára használt vizekbe történő kibocsátás nem emelheti a víz hőmérsékletét 2 °C-nál nagyobb mértékben a nem szennyezett víz hőmérsékletéhez képest

 

Hőmérsékletmérés

helyben mérve a mintavétel időpontjában

negyedévenként

3.

Elszíneződés (szűrés után) mg Pt/l

 

A mészhéjú állatok halászatára használt vizekbe történő kibocsátás nem okozhat nagyobb mértékű elszíneződést szűrés után 10 mg Pt/l-nél a nem szennyezett víz színéhez képest

átszűrés 0,45 μm-es membránon

fotometrikus eljárás a platina-kobalt skála használatával

negyedévenként

4.

Szuszpendált szilárd anyagok mg/l

 

A mészhéjú állatok halászatára használt vizekbe történő kibocsátás nem okozhatja a vizek szuszpendált szilárdanyag-tartalmának 30 %-nál nagyobb mértékű növekedését a nem szennyezett víz szuszpendált szilárdanyag-tartalmához képest

átszűrés 0,45 μm-es membránon, megszárítás 105 °C-on és súlymérés

centrifugálás (legalább öt percen keresztül, 2 800 és 3 200 g közötti átlagos gyorsulással), megszárítás 105 °C-on és súlymérés

negyedévenként

5.

Sótartalom ezrelék

12–38 ezrelék

≤ 40 ezrelék

A mészhéjú állatok halászatára használt vizekbe történő kibocsátás nem okozhatja a sótartalom 10 %-nál nagyobb mértékű növekedését a nem szennyezett víz sótartalmához képest

Konduktometria

havonta

6.

Oldott oxigéntelítettség %

≥ 80 %

≥ 70 % (átlagos érték)

Amennyiben egy adott mérés 70 %-nál alacsonyabb értéket mutat, a mérést meg kell ismételni

Egy adott mérés nem mutathat 60 %-nál alacsonyabb értéket, kivéve, ha ez nem jár káros következményekkel a mészhéjú állatok telepei számára

Winkler-módszer

Elektrokémiai eljárás

havonta legalább egy, a mintavétel napján alacsony oxigéntartalmú mintával. Ha gyanítható, hogy az oxigéntartalom egy nap folyamán nagymértékben ingadozik, egy nap legalább két mintavételre van szükség

7.

Szénhidrátok kőolajból

 

A mészhéjú állatok halászatára használt vizek nem tartalmazhatnak olyan mennyiségű szénhidrogént, hogy az:

látható bevonatot képezzen a víz felszínén vagy a mészhéjú állatokon,

káros hatással legyen a mészhéjú állatokra

Vizuális vizsgálat

Negyedévenként

8.

Szerves halogéntartalmú anyagok

Az egyes anyagok jelenléte a mészhéjú állatok húsában csak olyan mértékű lehet, hogy, az 1. cikk értelmében, ne befolyásolja károsan a mészhéjú állatokból készült termékek minőségét

Az egyes anyagok jelenléte a mészhéjú állatok halászatára használt vizekben vagy az állatok testében nem érheti el vagy haladhatja meg azt a mértéket, ami káros hatással van a mészhéjú állatokra és lárváikra

Gázkromatográfia megfelelő oldószerrel történő kivonás és tisztítás után

Félévenként

9.

Fémek

Az egyes anyagok jelenléte a mészhéjú állatok húsában csak olyan mértékű lehet, hogy az 1. cikk értelmében ne befolyásolja károsan a mészhéjú állatokból készült termékek minőségét

Az egyes anyagok jelenléte a mészhéjú állatok halászatára használt vizekben vagy az állatok testében nem érheti el vagy haladhatja meg azt a mértéket, ami káros hatásokat okozhat a mészhéjú állatokra és lárváikra.

Ezeknek a fémeknek a szinergikus hatásait figyelembe kell venni

Az atomok felszívódásának spektrometrikus vizsgálata (atomabszorpciós spektofotometria), ahol szükséges, sűrítést és/vagy kivonást követően

Félévenként

Ezüst

Ag

Arzén

As

Kadmium

Cd

Króm

Cr

Réz

Cu

Higany

Hg

Nikkel

Ni

Ólom

Pb

Cinc

Zn

mg/l

 

10.

Fekál coliformok/100 ml

≤ 300 a mészhéjú állatok húsában és a mészhéjú állatok köpenyüregét kitöltő folyadékban

 

Folyadékban történő hígítás és erjesztés, legalább három kémcsőben három különböző oldatban. A pozitívnak bizonyult kémcsöveket másodlagos megerősítő vizsgálatnak kell alávetni. Kiszámítás a legvalószínűbb szám szerint. Inkubációs hőmérséklet: 44 °C ± 0,5 °C

negyedévenként

11.

Olyan anyagok, amelyek befolyásolják a mészhéjú állatok ízét

 

Koncentrációjuk nem érheti el azt a szintet, hogy károsan befolyásolja a mészhéjú állatok ízét

Ízlelés útján történő vizsgálat, amennyiben ilyen anyag jelenléte feltételezhető

 

12.

Szaxitonin (páncélos ostorosok által kibocsátott)

 

 

 

 

Rövidítések:

G

=

irányadó értek

I

=

kötelező érték


II. MELÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

A Tanács 79/923/EGK irányelve

(HL L 281., 1979.11.10., 47. o.)

 

A Tanács 91/692/EGK irányelve

(HL L 377., 1991.12.31., 48. o.)

kizárólag az I. melléklet e) pontja

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 16. cikket)

Irányelv

Átültetés határideje

79/923/EGK

1981. november 6.

91/692/EGK

1993. január 1.


III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

79/923/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk, első bekezdés, bevezető mondat

13. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

13. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, a) pont

13. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, b) pont

13. cikk, első bekezdés, harmadik francia bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés, c) pont

13. cikk, második bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, harmadik bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

14. cikk

14. cikk

15. cikk (1) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

15. cikk

16. cikk

17. cikk

16. cikk

18. cikk

Melléklet

I. melléklet

II. melléklet

III. melléklet


Top