AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2024/3129 IRÁNYMUTATÁSA

(2024. augusztus 13.)

az eurorendszer hitelműveleteiben történő fedezetkezelésről (EKB/2024/22)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1., 9.2., 12.1., 14.3., 17. és 18.2. cikkére, 20. cikke első bekezdésére és 22. cikkére,

mivel:

(1)	A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.1. cikke előírja, hogy az eurorendszer hitelműveleteihez a központi banki hiteleknek megfelelő fedezeten kell alapulniuk.

(2)	Az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként mobilizálható eszközöket az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (1) és az EKB/2014/31 európai központi banki iránymutatás (2) határozza meg.

(3)

Az eurorendszer olyan csatornákat hozott létre, amelyek mind belföldi, mind határokon átnyúló alapon megkönnyítik a fedezetek mobilizálását, többek között értékpapír-kiegyenlítési rendszerek (SSS) és háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynökök (TPA-k) igénybevételével, valamint az eurorendszer központi bankjai közötti megállapodásokra támaszkodva annak biztosítása érdekében, hogy az eurorendszer hitelműveleteiben való felhasználás céljára elfogadható valamennyi forgalomképes és nem forgalomképes eszköz valamennyi ügyfél számára hozzáférhető legyen.

(4)

Ugyanakkor a fedezetek mobilizálásával és kezelésével kapcsolatos eljárások jelenleg eltérőek azon tagállamok nemzeti központi bankjai között, amelyek pénzneme az euro (NKB-k), és mindegyik NKB saját gyakorlatot alkalmaz és saját rendszert működtet. Ennek eredményeként az ügyfelek sokféle eljárással találkoznak akkor, amikor fedezetet nyújtanak az eurorendszernek.

(5)

A fedezetek mobilizálásával és kezelésével kapcsolatos eurorendszerbeli eljárások működési hatékonyságának és átláthatóságának növelése érdekében az NKB-knak harmonizált módon kell kezelniük az ügyfelek által mobilizált fedezeteket, nevezetesen szabványosított és működési szempontból egységes eljárások révén, függetlenül attól, hogy hol található a fedezet vagy az ügyfél székhelye.

(6)

E célból az eurorendszer megállapodott a fedezetek kezelésére vonatkozó harmonizált szabályokról és rendelkezésekről, és kifejlesztette az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS), amely az eurorendszer egységes platformjaként lehetővé teszi az NKB-k számára az ügyfeleik által fedezetként mobilizált elfogadható eszközök és pénz kezelését.

(7)

mivel azonban a hitelkövetelések és a további hitelkövetelések mobilizálására vonatkozó jogi követelmények országonként eltérőek, az NKB-knak képesnek kell lenniük arra, hogy az ECMS-en kívül kezeljék az ilyen eszközök belföldi mobilizálását. Ezen túlmenően a jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumokat (RMBD-k) jellegüknél fogva az ECMS-en kívül kell mobilizálni.

(8)

Az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából mobilizált fedezet mellett az NKB-k saját belátásuk szerint elfogadhatják és kezelhetik az ügyfelek által a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt bármely egyéb célra mobilizált fedezetet, és e tekintetben képesnek kell lenniük arra, hogy igénybe vegyék az ECMS szolgáltatásait.

(9)

Annak érdekében, hogy az eurorendszer eljárásait összehangolják az elfogadott piaci fedezetkezelési szabványokkal, és ezáltal hozzájáruljanak a fedezetkezelés hatékonyságához a pénzügyi piacon, ezen iránymutatás rendelkezéseinek célja az Egységes európai fedezetkezelési szabálykönyvben (Single Collateral Management Rulebook for Europe, SCoRE) meghatározott vonatkozó szabályok követése.

(10)

Jelenleg az ügyfelek a következő csatornákon keresztül mobilizálhatnak fedezetet az eurorendszer hitelműveleteiben: a hazai mobilizációs csatorna, a kapcsolatokon keresztüli mobilizációs csatorna, a központi bankok levelezőbanki modellje (CCBM) és – az eurorendszer jóváhagyásával – a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatorna.

(11)

A CCBM-et ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy megkönnyítse a forgalomképes eszközök és az elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumok (DECC-k) mobilizációját a) a TARGET2-Securities (T2S) automatikus fedezetképzési tranzakciókban és b) a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt egyéb célokra.

(12)

Minden NKB számára lehetővé kell tenni, hogy elfogadható SSS-ben számlát nyisson és/vagy igénybe vegyen háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynököket (TPA-k) az NKB székhelye szerinti országtól eltérő országban anélkül, hogy ehhez szükség lenne az eurorendszer jóváhagyására, ideértve azokat az eseteket is, ahol az NKB székhelye szerinti országban nincs elfogadható SSS vagy TPA.

(13)

Az eurorendszer meghatározott olyan elfogadhatósági kritériumokat, amelyeket az SSS-eknek, az SSS-ek közötti kapcsolatoknak és a TPA-knak teljesíteniük kell, amennyiben azokat elfogadható forgalomképes eszközök és DECC-k mobilizálására használják. Ezeket a kritériumokat módosítani kell, és a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében egyetlen szövegben egységes szerkezetbe kell foglalni.

(14)

A T2S harmonizált kiegyenlítési eljárásainak és automatikus fedezetképzési funkciójának kihasználása érdekében az NKB-knak csak a T2S SSS-ekben vezetett számlákon kell fogadniuk a forgalomképes eszközöket és a DECC-ket. Továbbra is engedélyezni kell azoknak a számláknak a nem-T2S SSS-ekben való vezetését, amelyeken az ügyfél forgalomképes eszközöket és DECC-ket tart a mobilizálás előtt.

(15)

A DECC-k kivételével a nem forgalomképes eszközöket nem lehet SSS-ben kiegyenlíteni. Amennyiben az NKB-k az ECMS-t használják hitelkövetelések és további hitelkövetelések fedezetként történő mobilizálására, az NKB-knak az ezen eszközökre vonatkozó információkat az ügyfél székhelye szerinti tagállam NKB-jának könyveiben, vagy adott esetben a levelező központi bankként eljáró NKB könyveiben a vonatkozó belső eszközszámlán kell nyilvántartásba venniük.

(16)

Az eurorendszernek vissza kell téríttetnie az ügyfelekkel a központi értéktárak és a TPA-k által a fedezetként mobilizált forgalomképes eszközökért és DECC-kért felszámított külső költségeket. Az NKB-k számára lehetővé kell tenni, hogy a hitelkövetelések, a további hitelkövetelések és az RMBD-k mobilizálásával és kezelésével kapcsolatos belső költségeket az ügyfeleknek felszámított díjakból fedezzék.

(17)

A fedezetkezelés végrehajtása vonatkozásában előnyös lenne, ha a vonatkozó rendelkezéseket külön jogi aktus tartalmazná. Ez lehetővé tenné a fedezetkezeléshez kapcsolódó paraméterek rövid és önálló formában történő megadását és vonatkozó keret módosításainak a megfelelő határozatok Kormányzótanács általi elfogadását követő haladéktalan egyszerűsítését.

(18)

Ez az iránymutatás ezért harmonizált szabályokat és rendelkezéseket állapít meg az NKB-k számára az ügyfelek által belföldön és határokon átnyúló alapon, az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljára és a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt egyéb célokra mobilizált fedezetek kezelésére vonatkozóan, és az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) foglalt, az (EU) 2024/3130 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2024/23) (3) meghatározott fedezetkezelési rendelkezések helyébe lép,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az iránymutatás harmonizált szabályokat és rendelkezéseket állapít meg az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) (4) és/vagy az EKB/2014/31 európai központi banki iránymutatás (5) alapján elfogadható fedezeteknek a belföldön vagy határokon átnyúló alapon, az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából való mobilizálására és kezelésére vonatkozóan. Az ezen iránymutatás és az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) közötti eltérés esetén a hatálya alá tartozó kérdések tekintetében ez az iránymutatás az irányadó.

(2) A nemzeti központi bankok (NKB-k) az (1) bekezdésben említett fedezet mobilizálására és kezelésére az eurorendszer fedezetkezelési rendszerét (ECMS) használják az eurorendszer egységes platformjaként.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül:

a)	az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az ECMS-en kívül kezelik a hitelkövetelések és a további hitelkövetelések hazai mobilizálását, ekkor a 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó;

b)	az NKB-k a jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumokat (RMBD-k) az ECMS-en kívül mobilizálják.

(4) Minden olyan esetben, amikor az ECMS-en kívül mobilizálnak eszközöket, az NKB-k rögzítik az ECMS-ben az ezen eszközök fedezetértékére vonatkozó információkat.

(5) Az NKB-k az V. mellékletben felsorolt bármely egyéb célra mobilizált fedezet kezelésére is használhatják az ECMS-t.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„további hitelkövetelés”: az EKB/2014/31 iránymutatás 4. cikke szerint elfogadható további hitelkövetelés, kivéve az RMBD-t;

„eszközszámla”: a) a forgalomképes eszközök és a DECC-k mobilizálása tekintetében: i. a valamely NKB által saját könyvben nyitott számla; ii. a valamely értékpapír-elszámolási rendszer vagy egy másik, levelező központi bankként eljáró NKB könyvében nyitott számla; b) a (DECC-ktől eltérő) nem forgalomképes eszközök mobilizálása tekintetében: i. a valamely NKB által saját könyvben nyitott számla; ii. egy másik, levelező központi bankként eljáró NKB könyvében nyitott számla; A székhely szerinti központi banktól eltérő intézménynél nyitott ilyen számlák a „külső eszközszámlák”; a székhely szerinti központi bank könyvében nyitott ilyen számlák a „belső eszközszámlák”;

3.	„segítő központi bank”: olyan NKB, amely segítséget nyújt és tanácsot ad a székhely szerinti központi banknak a hitelkövetelések határokon átnyúló mobilizálása tekintetében;

4.	„automatikus fedezetképzés”: az (EU) 2022/912 európai központi banki iránymutatás (EKB/2022/8) (6) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott automatikus fedezetképzés;

5.	„üzleti nap”: az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott üzleti nap;

6.	„pénzszámla”: a) fő pénzszámla; b) nem euróban vezetett pénzszámla;

7.	„központi értéktár”: a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

„fedezet”: valamennyi olyan forgalomképes és nem forgalomképes eszköz és pénz, amely az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) és/vagy az EKB/2014/31 iránymutatás szerint elfogadható az eurorendszer hitelműveleteinek fedezeteként vagy amelyet a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt bármely egyéb célra mobilizálnak;

9.	„fedezetkezelési adatok”: elfogadható eszközök adatai, árazási információ és szoros kapcsolatra vonatkozó adatok;

10.	„fedezet érvényesítése”: az a folyamat, amely során valamely NKB érvényesíti a fedezetként mobilizált eszközökön fennálló jogát az esedékessé vált kinnlevő hitel kielégítése során;

11.	„fedezet átcsoportosítása”: az a folyamat, amely során az eszközöket a mobilizáció időpontjában kijelölt számláról egy másik számlára csoportosítják át;

12.	„fedezeti érték”: azon hitelösszeg, amelyet az ügyfél által biztosított fedezet ellenében nyújtani lehet, az eurorendszer által időről időre meghatározottak szerint a haircutok és az eszközhöz és/vagy az ügyfélhez kapcsolódó egyéb tényezők levonását követően;

13.	„fedezeti portfólió”: az ügyfél által mobilizált eszközökből és pénzből származtatott, és az abban tartott fedezeti értékek összege;

14.	„fedezeti pozíció”: a fedezetként mobilizált eszközök és pénz fedezeti értékének kimutatása;

15.

„ügyfél”: a) az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) harmadik részében meghatározott, az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre jogosító elfogadhatósági követelményeknek megfelelő intézmény, a napközbeni hitelhez való hozzáférés tekintetében pedig az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete II. részének 10. cikkében meghatározott jogosultsági követelményeknek megfelelő résztvevő; vagy b) a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt bármely egyéb célra az NKB-k által kezelt fedezetet nyújtó jogalany;

16.	„levelező központi bank”: a CCBM-megállapodásban a székhely szerinti központi bank nevében eljáró NKB;

17.

„központi bankok levelezőbanki modellje” vagy „CCBM”: az eurorendszer által létrehozott megoldás, amelynek célja az ügyfelek számára annak lehetővé tétele, hogy határokon átnyúló alapon mobilizáljanak elfogadható eszközöket, és amelyben az egyik nemzeti bank a másik letétkezelőjeként és megbízottjaként jár el, és amelynek értelmében: a) a székhely szerinti központi bank hitelt vagy likviditást biztosít az ügyfélnek az ügyfél által vagy az ügyfél utasítására a levelező központi bank által kijelölt számlán tartott elfogadható eszközök alapján; b) a levelező központi bank a székhely szerinti központi bank nevében jár el az ilyen elfogadható eszközök tekintetében és segítséget nyújt és tanácsot ad; és c) meghatározott esetekben, hitelkövetelések tekintetében, a segítő központi bank segítséget nyújt és tanácsot ad;

18.	„hitelkövetelés”: az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott hitelkövetelés;

19.	„hitelkeret”: a TARGET-ben a napközbeni hitel fedezetére rendelkezésre álló fedezeti érték;

20.	„hitelpozíció”: a székhely szerinti központi bank által az ügyfélnek nyújtott hitel összege, ideértve a fedezeti portfólióban meghatározott célra tartott bármely fedezeti értéket;

21.

„határokon átnyúló mobilizálás”: a következők mobilizálása: a) forgalomképes eszközök: i. amelyeket a székhely szerinti központi bank tagállamától eltérőben tartanak; ii. amelyeket a székhely szerinti központi bank tagállamától eltérőben bocsátottak ki és a székhely szerinti központi bank tagállamában tartanak; b) a székhely szerinti központi bank tagállamától eltérőben kibocsátott és tartott DECC-k; c) a székhely szerinti központi bank országának jogától eltérő jog hatálya alá tartozó hitelkövetelések; d) a fedezetet fogadó NKB szerinti ország jogától eltérő jog hatálya alá tartozó további hitelkövetelések;

22.	„közvetlen hozzáféréses mobilizálás”: a forgalomképes eszközök és DECC-k mobilizálása, ha az NKB ezeket az eszközöket az általa a székhelye szerinti országtól eltérő országban található központi értéktárnál vezetett értékpapírszámlára fogadja;

23.

„közvetlen kapcsolat”: két, központi értéktárak által üzemeltetett SSS közötti megállapodás, amelynek alapján az egyik központi értéktár értékpapírszámla nyitása útján a másik központi értéktár által üzemeltetett SSS közvetlen résztvevőjévé válik az értékpapírok könyvelési tételen keresztül történő átruházásának lehetővé tétele érdekében;

24.

„hazai mobilizálás”: a) forgalomképes eszközök és DECC-k tekintetében a székhely szerinti központi bank országával megegyezőben található központi értéktár által kibocsátott és tartott eszköz mobilizálása; b) hitelkövetelések és további hitelkövetelések tekintetében a székhely szerinti központi bank országa jogának hatálya alá tartozó hitelkövetelések és további hitelkövetelések mobilizálása; és c) RMBD-k tekintetében a székhely szerinti központi bank tagállamában létrehozott ügyfél által kibocsátott RMBD;

25.	„elfogadható eszközök”: az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) és az EKB/2014/31 iránymutatás szerint elfogadható, forgalomképes és nem forgalomképes eszközök;

26.

„elfogadható kapcsolat”: olyan közvetlen vagy közvetített kapcsolat, amely az eurorendszer szerint megfelel az I. mellékletben rögzített feltételeknek, és amely szerepel az elfogadható kapcsolatok eurorendszer által fenntartott, az EKB honlapján közzétett listáján. Az elfogadható közvetített kapcsolat mögöttes elfogadható közvetlen kapcsolatokból áll;

27.

„elfogadható értékpapír-kiegyenlítési rendszer” vagy „elfogadható SSS”: központi értéktár által üzemeltetett olyan SSS, amely az eurorendszer szerint megfelel az I. mellékletben rögzített feltételeknek, és amely szerepel az elfogadható SSS-ek eurorendszer által fenntartott, az EKB honlapján közzétett listáján;

28.

„elfogadható háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök” vagy „elfogadható TPA”: központi értéktár által üzemeltetett olyan TPA, amely az eurorendszer szerint megfelel a II. mellékletben rögzített feltételeknek, és amely szerepel az elfogadható TPA-k eurorendszer által fenntartott, az EKB honlapján közzétett listáján;

29.	„euroövezetbeli”: olyan tagállamra utaló vagy tagállamban létrejött, amelynek pénzneme az euro;

30.	„eurorendszer”: az EKB és az NKB-k;

31.	„eurorendszer hitelműveletei” az eurorendszer (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 31. pontjában meghatározott hitelműveletei;

32.	„székhely szerinti központi bank”: az ügyfél székhelye szerinti tagállam NKB-ja, amely az ügyfélnek hitelt nyújt az eurorendszer hitelműveleteinek keretében;

33.	„közvetítő értékpapír-kiegyenlítési rendszer” vagy „közvetítő SSS”: a kibocsátó SSS és a befektető SSS között közvetítőként eljáró SSS;

34.	„napközbeni hitel”: az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) 2. cikkének 35. pontjában meghatározott napközbeni hitel;

35.	„befektető értékpapír-kiegyenlítési rendszer” vagy „befektető SSS”: olyan SSS, amely elfogadható kapcsolatot tart fent valamely kibocsátó SSS-sel a kibocsátó SSS résztvevőitől a befektető SSS résztvevőire való értékpapír-átruházás elősegítése érdekében;

36.	„kibocsátó értékpapír-kiegyenlítés rendszer” vagy „kibocsátó SSS”: olyan, központi értéktár által üzemeltetett SSS, amelyben értékpapírokat bocsátanak ki;

37.	„kapcsolatokon keresztüli mobilizációs csatorna”: forgalomképes eszközök elfogadható kapcsolaton keresztül megvalósuló mobilizálása;

38.	„fő pénzszámla” vagy „MCA”: az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) céljára és rendelkezéseinek értelmében tartott fő pénzszámla;

39.	„forgalomképes eszköz”: a következők bármelyike: a) az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 59. pontjában meghatározott forgalomképes eszközök; b) az EKB/2014/31 iránymutatás 3., 5. és 7. cikke értelmében fedezetként elfogadható forgalomképes eszközök;

40.

„mobilizációs csatornák”: az elfogadható eszközök ügyfelek általi mobilizációjának lehetővé tétele érdekében létrehozott eljárások és megoldások sorozata, amely a hazai mobilizációs csatornából, a kapcsolatokon keresztüli mobilizációs csatornából, a CCBM mobilizációs csatornából és a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatornából áll;

41.	„nemzeti központi bank” vagy „NKB”: olyan tagállam nemzeti központi bankja, amelynek a pénzneme az euro;

42.	„nem forgalomképes eszköz”: a) az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 70. pontjában meghatározott nem forgalomképes eszköz; b) az EKB/2014/31 iránymutatás 4. cikke értelmében elfogadható további hitelkövetelés;

43.	„elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentum” vagy „DECC”: az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 70a. pontjában meghatározott elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentum;

44.

„összevonás” (pooling): az NKB-k által használt eljárási módszer az ügyfelek által mobilizált fedezet fenntartására, amely során az ügyfél fedezetet tesz hozzáférhetővé az NKB számára az NKB-tól származó hitel fedezeteként, és amelynek keretében az egyes elfogadható eszközök nem kapcsolódnak az eurorendszer egyik hitelműveletéhez sem, a meghatározott hitelművelethez kapcsolódó RMBD-k kivételével;

45.	„elsődleges MCA”: az ügyfél vagy harmadik fél tulajdonában álló, és az ügyfél által a fedezetkezeléshez kapcsolódó fizetések kiegyenlítésére kijelölt MCA;

46.

„közvetített kapcsolat”: két különböző központi értéktár által üzemeltetett SSS között létrehozott kapcsolat, amely központi értéktárak értékpapírügyleteket vagy -átruházásokat (transzfereket) eszközölnek egy közvetítőként eljáró harmadik központi értéktár által üzemeltetett SSS-en keresztül, vagy – a TARGET2-Securitiesben részt vevő központi értéktárak által üzemeltetett SSS-ek esetében – több, közvetítőként eljáró központi értéktár által üzemeltetett SSS-en keresztül;

47.	„jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentum” vagy „RMBD”: az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 107. cikkének és az EKB/2014/31 iránymutatás 4. cikkének megfelelően fedezetként elfogadható eszköz;

48.	„megtartott könyvelési mód”: a fedezetként mobilizált forgalomképes eszközök és/vagy DECC-k az ügyfél értékpapírszámláján maradnak;

49.	„értékpapír-kiegyenlítési rendszer” vagy „SSS”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott értékpapír-kiegyenlítési rendszer;

50.	„TARGET”: az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) által szabályozott új generációs transzeurópai automatizált valós idejű bruttó kiegyenlítésű expressz átutalási rendszer;

51.	„átruházásos könyvelési mód”: a fedezetként mobilizált forgalomképes eszközök és/vagy DECC-k az ügyfél értékpapírszámlájáról átkerülnek az NKB értékpapírszámlájára;

52.	„T2S-szolgáltatások”: az EKB/2012/13 európai központi banki iránymutatás (8) 2. cikkének 20. pontjában meghatározott T2S-szolgáltatások;

3. cikk

Számla- és portfólióstruktúra

(1) A fedezetek mobilizálásának és kezelésének megkönnyítése érdekében az NKB-k:

a)	eszközszámlákat és pénzszámlákat vezetnek;

b)	előírják az ügyfelek számára, hogy megfelelő eszközszámlákat és pénzszámlákat tartsanak fenn.

(2) Az NKB-k lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy engedélyezzék harmadik fél számára az ügyfél kijelölt eszközszámláinak és/vagy pénzszámláinak kezelését, amely esetben a következők alkalmazandók:

a)	amennyiben az ügyfél kijelölt eszközszámlájának kezelését engedélyezi harmadik fél számára, úgy az ügyfél eszközszámláját egy harmadik fél kezeli, aki az ügyfél nevében utasításokat küld az NKB-nak és fogadja az NKB-tól érkező értesítéseket;

amennyiben az ügyfél kijelölt pénzszámlájának kezelését engedélyezi harmadik fél számára, úgy az ügyfél által kijelölt elsődleges MCA-t egy másik TARGET résztvevő (az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete II. része 2. cikke 1. pontjának a) és b) alpontjával összhangban) közösen kezeli, vagy az ahhoz tartozik.

(3) Az NKB-k külső eszközszámlákat nyithatnak abból a célból, hogy az ügyfelektől forgalomképes eszközöket és elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumokat (DECC-k) fogadjanak fedezetként. Ilyen számlákat csak elfogadható értékpapír-kiegyenlítési rendszerben (elfogadható SSS) lehet nyitni.

(4) Az NKB-k minden ügyfél számára belső eszközszámlákat nyitnak annak érdekében, hogy fedezetet fogadjanak az ügyfelektől és/vagy rögzítsék az ügyfél által mobilizált fedezetre vonatkozó információkat. Külön belső eszközszámlákat kell nyitni a következők számára:

a)	forgalomképes eszközök és DECC-k;

b)	DECC-ktől eltérő nem forgalomképes eszközök.

(5) Az NKB-k az ügyfelek által mobilizált fedezeteket összevontan tartják nyilván.

(6) Minden belső eszközszámlát és minden fedezeti portfóliót az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett, „Fedezetkezelés az eurorendszer hitelműveleteiben – tájékoztatás az eurorendszer ügyfelei számára” című dokumentumban meghatározott egyedi és harmonizált elnevezési szabály alapján kell azonosítani.

(7) A (8) bekezdésben meghatározott, a portfóliók elkülönítésére vonatkozó követelményre is figyelemmel, a mobilizált fedezet fedezeti értékének egy részét tartalékolni lehet az ügyfél fedezeti portfólióján belül, az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetével kapcsolatos célokra vagy a jelen iránymutatás V. mellékletében felsorolt egyéb célokra.

(8) Az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából mobilizált fedezetet a (7) bekezdésben említett egyéb célokra használt portfólióktól elkülönített portfólióban kell tartani. Az NKB-k ügyfelenként annyi fedezeti portfóliót tarthatnak fenn, amennyi e célok érdekében szükséges.

(9) Az NKB-k ügyfelenként több belső eszközszámlát is nyithatnak. Egy belső eszközszámla csak egy fedezeti portfólióhoz kapcsolódhat. Egy fedezeti portfólió több belső eszközszámlához is kapcsolódhat.

(10) A napközbeni hitel ügyfél részére történő nyújtása céljából csak az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából fenntartott fedezeti portfólió kapcsolódik a TARGET-ben az ügyfél által kijelölt elsődleges MCA-hoz.

(11) A fedezetkezelési műveletek végrehajtásának támogatása érdekében az NKB-k megterhelik az ügyfél TARGET-ben vezetett elsődleges MCA-ját annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fennálló kötelezettségek eurorendszer felé történő teljesítését, többek között a következő tevékenységek tekintetében:

a)	a lejáró hitelműveletek visszafizetése;

b)	vállalati események feldolgozása;

c)	pénz fedezetként való mobilizálása;

d)	díjak beszedése.

4. cikk

A fedezet mobilizálása

(1) Az ügyfél által fedezetként mobilizált forgalomképes eszközöket és DECC-ket egy elfogadható SSS-nél vezetett számlára kell szolgáltatni.

(2) Ha az a központi értéktár, ahol az eszközt kibocsátották, és az a központi értéktár, ahol az eszközt tartják, nem azonos, a fedezet csak akkor mobilizálható, ha az e két központi értéktár által működtetett SSS-eket elfogadható kapcsolat köti össze.

(3) Ha egy másik NKB (székhely szerinti központi bankként) kéri, az NKB (levelező központi bankként) elkülönített vagy gyűjtő értékpapírszámlát vezet a levelező központi bank székhelye szerinti országban letelepedett elfogadható SSS-ben, és a fedezetet a székhely szerinti központi bank nevében tartja.

(4) Az NKB az ügyfeleitől való fedezet fogadása céljából nyithat számlát közvetlenül egy, az NKB székhelye szerinti országtól eltérő országban letelepedett elfogadható SSS-ben.

(5) A hitelkövetelések és az ACC-k fedezetként történő mobilizálása céljából az NKB-k előírják az ügyfelek számára, hogy ezeket az eszközöket a székhely szerinti központi bank által kijelölt eszközszámlára mobilizálják. Az NKB dönthet úgy, hogy a hitelkövetelések és az ACC-k hazai mobilizálását az ECMS-en kívül kezeli, amely esetben ez az NKB határozza meg azt, hogy a mobilizációhoz szükség van-e eszközszámlára.

(6) Amennyiben pénzt mobilizálnak fedezetként, azt az NKB vagy az ügyfél utasítására kell mobilizálni az ügyfél által kijelölt elsődleges MCA megterhelésével és a székhely szerinti központi bank számláján való jóváírással.

(7) A hitelköveteléseket kizárólag a központi bankok levelezőbanki modelljén (CCBM) keresztül lehet fedezetként mobilizálni az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából. ACC-k, RMBD-k és lekötött betétek nem mobilizálhatók fedezetként a CCBM-en keresztül.

(8) A könyvelési tételek eszközszámlákra gyakorolt joghatásait (átruházásos vagy megtartott könyvelési módban) az NKB-nak az ügyféllel kötött szerződéses vagy szabályozási rendelkezései szabályozzák. A számlák eszközmobilizálásra való felhasználásának összhangban kell lennie a nemzeti jog azon követelményeivel, amelyek az ilyen eszközökhöz kapcsolódó biztosítéki jogok alapítására vagy megszüntetésére vonatkoznak.

5. cikk

Forgalomképes eszközök és DECC-k mobilizálása és demobilizálása

(1) Amennyiben az ügyfél forgalomképes eszközöket vagy DECC-ket kíván fedezetként mobilizálni vagy demobilizálni, az NKB-k az ilyen mobilizálásra vagy demobilizálásra irányuló kérelem elfogadása előtt – az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett, „Fedezetkezelés az eurorendszer hitelműveleteiben – tájékoztatás az eurorendszer ügyfelei számára” című dokumentumban meghatározottak szerint az abban foglaltakkal összhangban – elvégzik az érintett ügyfél által benyújtott mobilizálási vagy demobilizálási instrukciók érvényességi ellenőrzését.

(2) A forgalomképes eszközöket és a DECC-ket fizetés nélkül (FOP) kell mobilizálni, a 8. cikkben említett automatikus fedezetképzési tranzakciók kivételével, amelyek esetében a kiegyenlítés fizetés ellenében (DVP) történik.

(3) A demobilizálási instrukció elfogadása előtt az NKB-k csökkentik az érintett fedezeti portfólió értékét és adott esetben a hitelkeretet az azon forgalomképes eszközök vagy DECC-k fedezetértékével megegyező összeggel, amelyek esetében a demobilizálást kérik. Ha a fedezeti portfólió értékének e csökkenése azt eredményezné, hogy a fedezeti portfólió teljes értéke a teljes hitelpozíció alá csökken, az NKB-k felfüggesztik a demobilizálási kérelmet, és nem hajtják végre a fedezeti portfólió és adott esetben a hitelkeret kiigazítását. Az NKB-k elutasítják a nap végén felfüggesztett státuszban maradt demobilizálási instrukciókat.

(4) Az eszközpozíciók és a biztosítéki portfólió végleges kiigazítása a T2S-től kapott kiegyenlítési visszaigazolás beérkezésekor lép hatályba.

(5) A székhely szerinti központi bank kérésére az NKB a székhely szerinti központi bank nevében levelező központi bankként jár el a forgalomképes eszközök és DECC-k CCBM-en keresztül való mobilizálásával kapcsolatban. A forgalomképes eszközök és DECC-k CCBM-en keresztüli mobilizálása és demobilizálása esetén a székhely szerinti központi bank felel az ügyfél által benyújtott mobilizálási vagy demobilizálási kérelem érvényességének ellenőrzéséért, és a levelező központi bank felel az instrukció kiegyenlítésével kapcsolatos, a központi értéktárral való interakciót igénylő kérdések rendezéséért. A levelező központi bank biztosítja, hogy a székhely szerinti központi bank megkapja a levelező központi bank és a T2S között kicserélt valamennyi információt.

(6) Az (1)–(5) bekezdés ellenére a székhely szerinti központi bank lényeges indokok– többek között, de nem kizárólag nemteljesítés – alapján vagy prudenciális indokok miatt megakadályozhatja a forgalomképes eszközök és DECC-k mobilizálását és demobilizálását.

(7) Ezen túlmenően a székhely szerinti központi bank, illetve a CCBM esetében a levelező központi bank elutasíthatja az olyan forgalomképes eszközök és DECC-k mobilizálására irányuló kérelmet, amelyek tekintetében az ügyfél nem nyújtotta be a székhely szerinti központi bank vagy adott esetben a levelező központi bank által előírt adózási dokumentációt vagy egyéb dokumentációt.

6. cikk

A DECC-ktől eltérő nem forgalomképes eszközök mobilizálása és demobilizálása

(1) Amennyiben az ügyfél hitelköveteléseket vagy egyéni további hitelköveteléseket kíván fedezetként nyilvántartásba vetetni, mobilizálni vagy demobilizálni, az NKB-k az ilyen nyilvántartásba vételre, mobilizálásra vagy demobilizálásra irányuló kérelem elfogadása előtt – az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett, „Fedezetkezelés az eurorendszer hitelműveleteiben – tájékoztatás az eurorendszer ügyfelei számára” című dokumentumban meghatározottak szerint az abban foglaltakkal összhangban – elvégzik az érintett ügyfél által benyújtott nyilvántartásba vételi, mobilizálási vagy demobilizálási utasítások érvényességi ellenőrzését.

(2) A hitelkövetelés vagy az egyéni további hitelkövetelés fedezetként való mobilizálását megelőzően az ügyfélnek nyilvántartásba kell vennie az adott hitelkövetelést vagy egyéni további hitelkövetelést a székhely szerinti központi banknál, vagy – CCBM-en keresztüli mobilizáció esetén – a levelező központi banknál. A székhely szerinti központi bank mindkét esetben előírja az ügyfél számára, hogy a nyilvántartásba vételi folyamat részeként bocsássa rendelkezésre legalább az eurorendszer által meghatározott és az EKB honlapján közzétett, „Fedezetkezelés az eurorendszer hitelműveleteiben – tájékoztatás az eurorendszer ügyfelei számára” című dokumentumban meghatározott alapvető adatelemek csoportját.

(3) Az ügyfeleknek az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 101. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett kötelezettségének sérelme nélkül az NKB-k előírják az ügyfelek számára, hogy a következő üzleti napon belül küldjék meg a mobilizált hitelkövetelésekre vagy az egyéni további hitelkövetelésekre vonatkozó, a (2) bekezdéssel összhangban rendelkezésre bocsátott alapvető adatelemek frissítéseit, amennyiben az említett alapvető adatelemekben változás következik be.

(4) Amennyiben a hitelkövetelésre nem a székhely szerinti központi bank székhelye szerinti ország joga irányadó, a székhely szerinti központi bank használhatja a CCBM-et a hitelkövetelés mobilizálására. E célból az (5) bekezdéssel összhangban levelező központi bankként eljáró NKB a III. melléklet szerinti formában előkészíti a székhely szerinti központi bank ügyfelével kötendő megállapodás tárgyát képező feltételeket annak érdekében, hogy megkönnyítse a levelező központi bank székhelye szerinti ország joga által szabályozott hitelkövetelések mobilizálását.

(5) A székhely szerinti központi bank kérésére az NKB a székhely szerinti központi bank nevében levelező központi bankként jár el a hitelkövetelések mobilizálásával kapcsolatban, valamennyi alábbi feltétel teljesülése esetén:

a)	a hitelkövetelés megfelel a hitelkövetelések (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 2. cikkének 13. pontja szerinti fogalommeghatározásának, és megfelel az említett iránymutatásban meghatározott valamennyi vonatkozó elfogadhatósági feltételnek;

b)	a hitelkövetelés jogszerűen mobilizálható az ügyfél és az (adott esetben a levelező központi bank által képviselt) székhely szerinti központi bank között, a levelező központi bank székhelye szerinti ország joga által szabályozott fedezetkezelési megállapodások alkalmazásával;

c)	a hitelkövetelést az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából mobilizálják.

(6) A levelező központi bank minden olyan intézkedést meghoz, amely a székhelye szerinti ország joga szerint szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a CCBM-művelet érvényes, kötelező erejű és végrehajtható legyen. A levelező központi bank:

a)	az elfogadhatósági feltételek alapján ellenőrzi az ügyfél által a hitelkövetelésre vonatkozóan megadott információkat, és adott esetben a beérkezett aláírások listája alapján ellenőrzi az aláírások érvényességét;

kérésre segíti a székhely szerinti központi bankot annak megállapításában, hogy az ügyfél és az eszköz szerinti adott kötelezett között fennáll-e az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkében foglaltak szerinti szoros kapcsolat, valamint a szükséges végrehajtási intézkedések meghozatalában.

A székhely szerinti központi bank segítséget nyújt a levelező központi banknak (többek között, de nem kizárólag abban az esetben, ha az adós és/vagy a hitelező és/vagy a garanciavállaló ugyanabban az országban található, mint a székhely szerinti központi bank) azáltal, hogy haladéktalanul átadja a levelező központi banknak az általa kért összes olyan dokumentumot, illetve gondoskodik a levelező központi bank által kért valamennyi olyan intézkedés meghozataláról vagy alaki követelmény teljesítéséről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a levelező központi bank teljesíteni tudja kötelezettségeit.

(7) A levelező központi bank csak a (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettségeinek gondatlan teljesítéséért tartozik felelősséggel a székhely szerinti központi bank felé. A levelező központi bank felelősségét a székhelye szerinti ország joga alapján kell megállapítani, és az a hitelkövetelés összegére korlátozódik, kizárva az annak következményeként bekövetkező károkat.

(8) A levelező központi bank csak súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetén felel a székhely szerinti központi bank felé bármely más kötelezettség megszegéséért, és a levelező központi bank felelősségét a székhelye szerinti ország joga alapján kell megállapítani.

(9) Az NKB a székhely szerinti központi bank kérésére segítő központi bankként jár el a hitelkövetelések mobilizálása tekintetében. A segítő központi bankként eljáró NKB tanácsot ad a székhely szerinti központi banknak a hitelkövetelés mobilizálásáról annak érdekében, hogy biztosítsa a segítő központi bank székhelye szerinti országban alkalmazandó jogi követelményeknek való megfelelést. Közelebbről, a segítő központi bank a következőket határozza meg a IV. mellékletben meghatározott feltételek formájában:

a)	szükség van-e nyilvántartásba vételre és értesítésre, és ha igen, az ilyen nyilvántartásba vétel és értesítés tekintetében követendő szabályok és forma;

b)	a hitelköveteléshez kapcsolódó érvényes és érvényesíthető biztosíték létrehozása céljából teljesítendő egyéb követelmények;

c)	a hitelkövetelési megállapodásnak tartalmaznia kell-e kiegészítő záradékokat annak megkönnyítése érdekében, hogy a székhely szerinti központi bank az eredeti mobilizálást követően további biztosítékot hozzon létre a mobilizált hitelköveteléshez kapcsolódóan.

Szükség esetén a segítő központi bank segítséget nyújt az a)–c) pontban említett követelmények teljesítéséhez szükséges feladatok végrehajtásában.

A székhely szerinti központi bank kérésére, és amennyiben az adós és/vagy a garanciavállaló székhelye abban az országban található, ahol a segítő központi bank székhellyel rendelkezik, a segítő központi bank megfelelő információkat szolgáltat az adósról és/vagy garanciavállalóról, ideértve a szoros kapcsolat fennállásának ellenőrzését és a belső hitelminősítő rendszer (ICAS) minősítését.

(10) Az a) RMBD-knek és a b) további hitelkövetelések portfólióinak a mobilizációját és demobilizációját a székhely szerinti központi bank által meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(11) A lekötött betétek a lekötött betét kiegyenlítésének részeként automatikusan mobilizálódnak fedezetként. A kiegyenlítés az ügyfél elsődleges MCA-jának megterhelésével és a székhely szerinti központi bank számláján való jóváírással történik.

7. cikk

Háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások

(1) Az NKB-k lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy valamely elfogadható háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök (elfogadható TPA) háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásainak igénybevételével a következő eszközöket mozgósítsák a székhely szerinti központi bank fedezeteként:

a)	az azon elfogadható SSS-t működtető központi értéktárban kibocsátott forgalomképes eszközök és DECC-k, ahol az eszközszámlát tartják;

b)	az olyan központi értéktárban kibocsátott forgalomképes eszközök, amelynek SSS-e elfogadható kapcsolatot tart fenn azzal az SSS-sel, ahol az eszközszámlát tartják.

(2) A forgalomképes eszközöknek és DECC-knek a TPA szolgáltatásainak igénybevételével, az (1) bekezdéssel összhangban való mobilizálása megvalósulhat adott esetben a hazai, a kapcsolatokon keresztüli, a CCBM vagy a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatornákon keresztül.

(3) A CCBM-en keresztüli mobilizálás esetén a levelező központi bank a székhely szerinti központi bank kérésére szerződéses megállapodásokat köt a TPA-val a II. mellékletben meghatározott kritériumoknak megfelelően. A székhely szerinti központi bank és a levelező központi bank között a következő felelősségmegosztás alkalmazandó:

A székhely szerinti központi bank felel annak ellenőrzéséért, hogy az ügyfél megfelelő fedezettel rendelkezik-e, mielőtt a TPA engedélyt kap további intézkedések megtételére a háromszereplős ügylet csökkenéseinek vagy zárásainak feldolgozásával és a vállalati eseményekből származó bevételek kifizetésével kapcsolatban.

A levelező központi bank felel a háromszereplős ügylet kezelésével kapcsolatos minden olyan kérdésért, amely a TPA-val való interakciót igényel. A levelező központi bank biztosítja, hogy a székhely szerinti központi bank megkapja a levelező központi bank és a TPA által cserélt valamennyi információt.

8. cikk

Automatikus fedezetképzés

(1) Az automatikus fedezetképzés a hazai, a kapcsolatokon keresztüli, a CCBM vagy a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatornákon keresztül elérhető.

(2) Az NKB a székhely szerinti központi bank kérésére az adott székhely szerinti központi bank nevében levelező központi bankként jár el a T2S automatikus fedezetképzési tranzakciók tekintetében.

(3) A CCBM automatikus fedezetképzési tranzakciókat a levelező központi bank által meghatározottan vagy az átruházásos vagy a megtartott könyvelési mód használata támogatja.

(4) Az automatikus fedezetképzési tranzakciók végrehajtásának támogatása érdekében minden székhely szerinti központi bank naponta meghatározza az automatikus fedezetképzés során elfogadható forgalomképes eszközök és DECC-k jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazhatja az azon elfogadható SSS-t működtető központi értéktár által kibocsátott eszközöket, ahol a székhely szerinti központi bank számlával rendelkezik, valamint az olyan központi értéktár által kibocsátott eszközöket, amelynek SSS-e elfogadható kapcsolatot tart fenn az elfogadható SSS-sel.

9. cikk

Hitelpozíció-kezelés

(1) Az NKB-k az eurorendszer kapcsolódó hitelművelete kiegyenlítésének részeként frissítik az ügyfél hitelpozícióját.

(2) Az NKB-k az eurorendszer hitelműveleteit nettó alapon egyenlítik ki azzal a kivétellel, hogy rendkívüli helyzetekben az ilyen hitelműveleteket bruttó alapon is kiegyenlíthetik.

(3) A TARGET-ben napközbeni hitelhez hozzáféréssel rendelkező ügyfelek esetében az ügyfélnek az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetéül szolgáló fedezeti portfóliójában lévő azon teljes fedezeti értéket, az RMBH-khez hozzárendeltek kivételével, amelyre nincs szükség az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek fedezetéhez és amely nincs tartalékolva, a (4) bekezdéssel összhangban hitelkeretként rendelkezésre kell bocsátani.

(4) A hitelkeret értékét a székhely szerinti központi bank határozza meg a rendelkezésre álló fedezet összegének változásával összhangban (változó hitelkeret), kivéve, ha az ügyfél és/vagy a székhely szerinti központi bank a TARGET-ben megszerezhető napközbeni hitel összegének korlátozása érdekében meghatározza a hitelkeret maximális értékét (maximális hitelkeret).

(5) Amennyiben a (4) bekezdés értelmében a székhely szerinti központi bank és az ügyfél eltérő maximális hitelkeretet határoz meg, a maximális érték a kettő közül az alacsonyabb.

(6) Amennyiben az ügyfél által meghatározott hitelkeret maximális értéke akadályozza az eurorendszer valamely hitelműveletének kiegyenlítését, a székhely szerinti központi bank eltörölheti ezt a maximális értéket.

10. cikk

Vállalati események

(1) A székhely szerinti központi bank előzetesen értesíti ügyfeleit a központi értéktár által közölt és az ügyfél által fedezetként mobilizált forgalomképes eszközöket vagy DECC-ket érintő vállalati eseményekről.

(2) Amennyiben a vállalati eseményen való részvétel önkéntes vagy választási lehetőséget foglal magában, a székhely szerinti központi bank az ügyfél által az NKB értesítésében meghatározott válaszadási határidőig benyújtott, a vállalati eseményre vonatkozó instrukciónak megfelelően jár el. Ha az ügyfél nem nyújt be vállalati eseményre vonatkozó instrukciót, adott esetben a központi értéktár által közölt alapértelmezett lehetőség alkalmazandó.

(3) A (4) és (5) bekezdésre is figyelemmel, a kibocsátótól az ügyfél felé irányuló pénzáramlást (pozitív cash flow-t) magában foglaló vállalati esemény esetén a székhely szerinti központi bank a vállalati eseményből származó bevételek beérkezését követően az ilyen bevételeket a következő számlák egyikére utalja át:

a)	euróban denominált pénzbevételek esetében az ügyfél által megjelölt elsődleges MCA;

b)	nem euróban denominált pénzbevételek esetében az ügyfél által megjelölt nem euróban vezetett pénzszámla.

(4) A székhely szerinti központi bank a (3) bekezdésben említett vállalati eseményből származó bevételeket a következő esetek egyikében sem utalja át az ügyfélnek:

a)	az ügyfél nem rendelkezik elegendő fedezettel a fedezeti portfóliójában (pótfedezeti felhívás);

b)	az ügyfél által az eurorendszernél mobilizált fedezetet nemteljesítés vagy prudenciális indokok miatt zárolják.

(5) Az euróban denominált pénzbevételeket automatikusan mobilizálni kell fedezetként az azon a napon közép-európai idő szerint 16:55-kor érvényes pótfedezeti felhívás összegét meg nem haladó összeg erejéig, amely napon a vállalati eseményből származó bevétel a székhely szerinti központi bankhoz beérkezik, amennyiben a (4) bekezdés a) pontjában említett pótfedezeti felhívás abban az időpontban még nem került kiegyenlítésre. A pótfedezeti felhívás fedezetéhez szükséges összeget meghaladó, vállalati eseményekből származó bevételeket (ha van ilyen) a székhely szerinti központi bank átutalja az ügyfélnek.

(6) Amennyiben a CCBM-en keresztül mobilizált forgalomképes eszközökön vagy DECC-ken pozitív cash flow van, a levelező központi bank jóváírja a vállalati eseményből származó bevételeket a székhely szerinti központi bank által megjelölt euróban vagy nem euróban vezetett pénzszámlán annak érdekében, hogy megkönnyítse a bevételeknek a székhely szerinti központi bank általi kifizetését az elsődleges MCA-ra az euróban denominált bevételek esetében, illetve az ügyfél által megjelölt nem euróban vezetett számlára a nem euróban denominált bevételek esetében.

(7) Az ügyféltől a kibocsátó felé irányuló pénzáramlást (negatív cash flow) magában foglaló vállalati események esetén a székhely szerinti központi bank az esedékes összeget az alábbi módok valamelyikén szedi be:

a)	euróban denominált pénzbevételek esetén az ügyfél által megjelölt elsődleges MCA megterhelése;

b)	nem euróban denominált pénzbevételek esetén az ügyfél által megjelölt nem euróban vezetett pénzszámla megterhelése, vagy ha nem áll rendelkezésre terhelési felhatalmazás, akkor az ügyfél utasítása a székhely szerinti központi bank által meghatározott pénzszámlán való jóváírásra.

(8) A CCBM-en keresztül mobilizált forgalomképes eszközök vagy DECC-k negatív cash flow-ja esetén a székhely szerinti központi bank a vállalati eseményből származó bevételt a levelező központi bank által megjelölt, euróban vagy adott esetben nem euróban vezetett pénzszámlán írja jóvá.

(9) Amennyiben a fizetést követően a központi értéktár visszavonási értesítést ad ki a vállalati eseményhez kapcsolódó pénz- és értékpapír-mozgások visszavonása céljából, a székhely szerinti központi bank a következő intézkedéseket hozza:

a)	pozitív cash flow esetén a székhely szerinti központi bank az esedékes pénzösszeggel ugyanazt a számlát terheli meg, amelyre az eredeti kifizetést teljesítették;

b)	Negatív cash flow esetén a székhely szerinti központi bank az esedékes pénzösszeget ugyanazon a számlán jóváírja, amelyről az eredeti kifizetést teljesítették;

(10) Ha a (9) bekezdésben említett visszavonási értesítés a CCBM útján mobilizált eszközökre vonatkozik, a következőket kell alkalmazni:

a)	pozitív cash flow esetén a székhely szerinti központi bank a levelező központi bank által megjelölt pénzszámlán jóváírja az esedékes összeget;

b)	negatív cash flow esetén a levelező központi bank a székhely szerinti központi bank által megjelölt pénzszámlát megterheli az esedékes összeggel.

(11) A CCBM-en keresztül mobilizált forgalomképes eszközökhöz vagy DECC-khez kapcsolódó vállalati eseményekből származó bevételek esetében, és kivéve, ha az ügyfél adókedvezményhez szükséges dokumentációt nyújtott be vagy az ilyen kedvezmény jogszabály erejénél fogva alkalmazandó, a levelező központi bank levonja vagy visszatartja az olyan bevételek tekintetében levonandó vagy visszatartandó adót, amelyért a levelező központi bank az adóhatóságnak tartozik vagy tartozik elszámolással.

11. cikk

A fedezet napi kezelése

(1) Az NKB-k a mobilizált fedezet napi újraértékelését az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60), az EKB/2014/31 iránymutatásban és az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2015/35) (9) meghatározott értékelési és kockázatkezelési szabályokkal összhangban végzik el.

(2) Az NKB-k a felhalmozott kamat figyelembevétele érdekében naponta frissítik a hitelpozíciókat és a fedezeti pozíciókat.

(3) Az NKB-k minden üzleti napon közép-európai idő szerint 19:00 és közép-európai idő szerint 19:30 között nap végi pótfedezeti felhívást bocsátanak ki, ha a mobilizált fedezet újraértékelését és a hitelpozíciók és fedezeti pozíciók (1) és (2) bekezdésben említett frissítését követően egy adott fedezeti portfólióban már nem áll rendelkezésre elegendő fedezet.

(4) Az NKB-k bármikor kibocsáthatnak pótfedezeti felhívást, ha a nap folyamán a fedezet elégtelenségét észlelik.

(5) Amennyiben egy pótfedezeti felhívás egy adott üzleti napon közép-európai idő szerint 16:55-ig nem kerül rendezésre, a székhely szerinti központi bank a fennmaradó hiány fedezeteként automatikusan mobilizálja a vállalati eseményből származó pénzbevételt (ha van ilyen) a 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően. Ha a vállalati eseményből származó pénzbevétel nem elegendő a pótfedezeti felhívás teljeskörű rendezéséhez, vagy vállalati eseményből származó pénzbevétel hiányában a székhely szerinti központi bank automatikusan pénzt mobilizál fedezetként az ügyfél által kijelölt elsődleges MCA-nak a pótfedezeti felhívásnak megfelelő összeg erejéig történő megterhelésével. A fedezeti portfólió napi újraértékelését és a fedezetként mobilizált pénz felhalmozott kamatának kiszámítását követően a székhely szerinti központi bank automatikusan demobilizálja a pótfedezeti felhívás kielégítéséhez szükséges összeget meghaladóan mobilizált pénzt.

(6) Az NKB-k naponta elvégzik az egyes eszközszámlákon tartott állományok egyeztetését.

12. cikk

Díjak

(1) A forgalomképes eszközök és DECC-k esetében minden NKB behajtja ügyfeleitől a központi értéktárak és a TPA-k által felszámított díjakat. A CCBM-en keresztül mobilizált fedezet esetén a székhely szerinti központi bank az ügyfeleitől beszedett díjakat átutalja a levelező központi banknak.

(2) A fedezetként mobilizált hitelkövetelések, további hitelkövetelések és RMBD-k esetén a székhely szerinti központi bank, a CCBM-en keresztül mobilizált fedezet esetén a levelező központi bank határozza meg, hogy számít-e fel díjat. Díjak felszámítása esetén a tranzakciós díj és a szolgáltatási díj mértékét a székhely szerinti központi bank, CCBM-en keresztül mobilizált fedezet esetén a levelező központi bank határozza meg.

(3) A székhely szerinti központi bank havonta megterheli az ügyfél TARGET-beli elsődleges MCA-ját az esedékes díjakkal.

13. cikk

A fedezet átcsoportosítása és érvényesítése

(1) A fedezet a mobilizáció időpontjában kijelölt eszközszámláról a következő körülmények fennállása esetén átcsoportosítható egy másik eszközszámlára:

a)	a székhely szerinti központi bank két vagy több ügyfelét érintő egyesülés vagy felvásárlás esetén a székhely szerinti központi bank az egyesített vagy felvásárolt szervezet által vezetett eszközszámlákról és fedezeti portfóliókból átcsoportosíthat fedezetet;

b)	az ügyfél nemteljesítése esetén a székhely szerinti központi bank átcsoportosíthat fedezetet az ügyfélszámláról a fedezet érvényesítéséhez igénybe vett NKB számlára;

c)	ha valamely ügyfél különböző célokra több fedezeti portfóliót tart fenn, akkor az ügyfél az egyik ügyfél-eszközszámláról egy másik ügyfél-eszközszámlára átcsoportosíthat fedezetet valamely adott fedezeti portfólióban tartott fedezet összegének növelése érdekében.

(2) Amennyiben a székhely szerinti központi bank valamely ügyfél nemteljesítéséről vagy felfüggesztéséről szerez tudomást, a székhely szerinti központi bank fenntartja magának a jogot, hogy azonnal blokkolja az érintett partner valamennyi fedezetkezelési tevékenységét.

(3) A CCBM-en keresztül mobilizált fedezet esetén, amennyiben a székhely szerinti központi bank értesíti a levelező központi bankot az ügyfél nemteljesítéséről, és a székhely szerinti központi bank utasítására a levelező központi bank:

a)	adott esetben meghoz minden, a levelező központi bank székhelye szerinti ország joga szerint végrehajtandó szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a székhely szerinti központi bank nevében érvényesítse a fedezetet;

b)	adott esetben meghoz minden, a levelező központi bank székhelye szerinti ország joga szerint végrehajtandó szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a székhely szerinti központi bank érvényesíthesse a fedezetet;

14. cikk

Vészhelyzeti megállapodások

Az NKB-k megállapodásokat kötnek az ügyfeleikkel a mobilizációs és demobilizációs instrukciók biztonságos e-mailen vagy bármely más vészhelyzeti kommunikációs csatornán keresztül történő elfogadásáról azokra az esetekre, ha az ügyfél kivételes körülmények között nem tud az ECMS-en keresztül felhasználó-alkalmazás (U2A) üzemmódban vagy alkalmazás-alkalmazás (A2A) üzemmódban kommunikálni a székhely szerinti központi bankjával. Ilyen körülmények között az NKB-k eljárhatnak az ügyfeleik nevében a tőlük biztonságos e-mailen vagy bármely más vészhelyzeti kommunikációs csatornán keresztül kapott instrukció alapján

15. cikk

Kiegyenlítési fegyelemmel kapcsolatos intézkedések

A CCBM útján mobilizált fedezethez kapcsolódó, a 909/2014/EU rendelet II. címe III. fejezetének rendelkezéseiben meghatározott kiegyenlítés meghiúsulása miatt az NKB-kra kiszabott vagy az NKB-knak járó bírságokról az NKB-k információcserét folytatnak egymás között.

16. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, kötelesek meghozni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ennek az iránymutatásnak megfeleljenek és azt 2024. november 18-tól alkalmazzák. Az ezen intézkedések szövegét és az azokhoz kapcsolódó eszközöket legkésőbb 2024. október 11-ig megküldik az EKB-nak.

17. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2024. augusztus 13-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(2) Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).

(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2024/3130 iránymutatása (2024. augusztus 13.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) módosításáról (EKB/2024/23) (HL L, 2024/3130, 2024.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2024/3130/oj).

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 091., 2015.4.2., 3. o.).

(5) Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).

(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2022/912 iránymutatása (2022. február 24.) az új generációs transzeurópai automatizált valós idejű bruttó kiegyenlítésű expressz átutalási rendszerről (TARGET) és az EKB/2012/27 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2022/8) (HL L 163., 2022.6.17., 84. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(8) Az Európai Központi Bank EKB/2012/13 iránymutatása (2012. július 18.) a TARGET2-Securitiesről (HL L 215., 2012.8.11., 19. o.).

(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ÉRTÉKPAPÍR-KIEGYENLÍTÉSI RENDSZEREK ÉS AZ ÉRTÉKPAPÍR-KIEGYENLÍTÉSI RENDSZEREK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK EURORENDSZER HITELMŰVETELEIBEN VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK

I. AZ ÉRTÉKPAPÍR-KIEGYENLÍTÉSI RENDSZEREKRE (SSS-EK) ÉS AZ SSS-EK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK

Az olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro létrehozott központi értéktár (a továbbiakban: SSS-üzemeltető vagy az SSS üzemeltetője) által üzemeltetett SSS elfogadhatóságát az eurorendszer a következő feltételek összessége alapján határozza meg:

a)	az euroövezeti SSS-üzemeltető megfelel a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek;

b)	azon tagállam NKB-ja, ahol az SSS működik, az euroövezeti SSS-üzemeltetővel megfelelő szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásokat alakított ki és tart fenn, amelyek magukban foglalják az eurorendszer II. szakaszban rögzített követelményeit;

c)	az euroövezeti SSS-üzemeltető T2S-szolgáltatásokra támaszkodik az SSS üzemeltetéséhez.

Az eurorendszer a kizárólag euroövezeti SSS-eket érintő közvetlen kapcsolatok és közvetített kapcsolatok elfogadhatóságát a következő feltételek alapján határozza meg:

a)	a közvetlen kapcsolat, vagy közvetített kapcsolat esetén valamennyi mögöttes közvetlen kapcsolat megfelel a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek;

b)	a befektető értékpapír-kiegyenlítési rendszert (befektető SSS) az eurorendszer azért tekinti elfogadhatónak, mert megfelel az 1. pontban meghatározott elfogadhatósági feltételeknek;

c)	bármely közvetítő értékpapír-kiegyenlítési rendszer (közvetítő SSS) és a kapcsolattal érintett kibocsátó értékpapír-kiegyenlítési rendszer (kibocsátó SSS) elfogadható vagy megfelel az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott elfogadhatósági feltételeknek;

az eurorendszer elfogadhatónak tekint minden olyan közvetlen kapcsolatot és közvetített kapcsolatot, amelyen keresztül a kibocsátó SSS és a befektető SSS között elfogadható eszközöket lehet tartani párhuzamosan azon közvetlen kapcsolattal vagy közvetített kapcsolattal, amelyek elfogadhatósága meghatározásra kerül.

Mielőtt meghatározná az egy vagy több olyan SSS-t érintő közvetlen vagy közvetített kapcsolat elfogadhatóságát, amely SSS-t az Európai Gazdasági Térség (EGT) olyan államában, amelynek a pénzneme nem az euro létrehozott központi értéktár üzemelteti (a továbbiakban: euroövezeten kívüli EGT-beli SSS, amelyet euroövezeten kívüli EGT-beli SSS-üzemeltető üzemeltet), az eurorendszer döntés-előkészítő elemzést végez, amelynek keretében figyelembe veszi többek között a) az ezen SSS-ekben kibocsátott elfogadható eszközök értékét és b) az ezen SSS-ekben ügyfelek által tartott elfogadható eszközök értékét.

Amennyiben a döntés-előkészítő elemzés kedvező eredménnyel zárul, az eurorendszer a nem euroövezeti EGT-beli SSS-eket érintő kapcsolat elfogadhatóságát a következő feltételek alapján határozza meg.

a)	a közvetlen kapcsolat, vagy közvetített kapcsolat esetén valamennyi mögöttes közvetlen kapcsolat megfelel a 909/2014/EU rendeletben rögzített követelményeknek;

közvetlen kapcsolatok esetén azon tagállam NKB-je, ahol a befektető SSS működik, a befektető SSS euroövezeti üzemeltetőjével megfelelő szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásokat alakított ki és tart fenn. E szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásoknak rögzíteniük kell az euroövezeti SSS-üzemeltető azon kötelezettségét, hogy a II. szakaszban szereplő rendelkezéseket a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló jogi megállapodásaiban végrehajtsa.

Közvetített kapcsolatok esetén minden olyan mögöttes közvetlen kapcsolatnak, amelyben euroövezeten kívüli EGT-beli SSS jár el kibocsátó SSS-ként, meg kell felelnie az első bekezdés b) pontjában szereplő követelménynek. Olyan közvetített kapcsolat esetén, ahol mind a közvetítő SSS, mind a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli SSS, azon tagállam NKB-jának, ahol a befektető SSS működik, a befektető SSS euroövezeti üzemeltetőjével megfelelő szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásokat kell kialakítania és fenntartania. E szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásoknak nem csak az euroövezeti SSS-üzemeltető azon kötelezettségét kell rögzíteniük, hogy a II. szakaszban szereplő rendelkezéseket a közvetítő SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló jogi megállapodásaiban végrehajtsa, hanem a közvetítő SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjének azon kötelezettségét is, hogy a II. szakaszban szereplő jogi rendelkezéseket a kibocsátó SSS euroövezeten kívüli EGT-beli üzemeltetőjével fennálló szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásaiban végrehajtsa;

c)	az eurorendszer a kapcsolattal érintett SSS-t elfogadhatónak tekinti;

d)	bármely közvetítő SSS és a kapcsolattal érintett kibocsátó SSS elfogadható vagy megfelel az 1. pont a) alpontjában meghatározott elfogadhatósági feltételnek;

f)	azon euroövezeten kívüli EGT-állam NKB-je, ahol a kibocsátó SSS működik, vállalja, hogy a belföldi elfogadható piacokon kereskedés tárgyát képező elfogadható eszközökről az eurorendszer által meghatározott módon adatot szolgáltat.

II. AZ EURORENDSZER KÖVETELMÉNYEI

A jogi megalapozottság biztosítása érdekében az SSS-üzemeltetőnek – akár megfelelően aláírt szerződés formájában, akár az érintett SSS-üzemeltető kötelező szerződéses feltételeire hivatkozással vagy egyéb módon – kötelező erejű jogi dokumentációra való hivatkozással igazolnia azon tagállam NKB-je felé, ahol az SSS működik, hogy:

az adott SSS-üzemeltető által üzemeltetett SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságra, az SSS-üzemeltető által működtetett kapcsolatokon keresztül (a kapcsolt SSS-ek üzemeltetői által fenntartott számlákon) tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságot is ideértve, valamely EGT-állam joga irányadó;

b)	az SSS résztvevőinek az adott SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy az SSS résztvevői ne legyenek kitéve az adott SSS-üzemeltető fizetésképtelenségének;

c)	amennyiben az SSS kibocsátó SSS-ként jár el, a kapcsolt befektető SSS-nek a kibocsátó SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy a befektető SSS és annak résztvevői ne legyenek kitéve a kibocsátó SSS üzemeltetője fizetésképtelenségének;

d)	amennyiben az SSS befektető SSS-ként jár el, az adott SSS-nek a kapcsolt kibocsátó SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultsága világos, egyértelmű és biztosítja, hogy a befektető SSS és annak résztvevői ne legyenek kitéve a kibocsátó SSS üzemeltetője fizetésképtelenségének;

e)	nincs olyan zálogjog vagy az alkalmazandó nemzeti jog vagy szerződéses megállapodások szerinti hasonló mechanizmus, amely az NKB-nak az SSS-ben tartott értékpapírokhoz fűződő jogosultságaira negatív hatást gyakorolna;

f)	az SSS-ben tartott értékpapírokat érintő, különösen az i. SSS-üzemeltető; ii. az értékpapírok biztonsági őrzésében részt vevő bármely harmadik fél; vagy iii. bármely kapcsolt kibocsátó SSS fizetésképtelensége esetén fellépő hiány elosztására vonatkozó eljárás világos és egyértelmű;

g)	az SSS jogi keretrendszere alapján az értékpapírok követelése esetén követendő eljárások világosak és egyértelműek, ideértve – amennyiben az SSS befektető SSS-ként jár el – a kapcsolt kibocsátó SSS felé teljesítendő esetleges alaki követelményeket is.

Az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy amikor az általa üzemeltetett SSSS befektető SSS-ként jár el, a kapcsolatokon keresztül történt értékpapír-átruházások a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) értelmében véglegesek legyenek, vagyis ne legyen lehetséges az ilyen értékpapír-átruházások visszavonása, megszüntetése, felbontása vagy más módon történő visszafordítása.

Amennyiben az általa üzemeltetett SSS kibocsátó SSS-ként jár el, az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy a kibocsátó és a kibocsátó SSS közötti közvetítőként eljáró SSS kivételével nem vesz igénybe harmadik fél intézményt, például bankot vagy bármely másik felet, vagy az SSS-üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy SSS-ét közvetlen vagy közvetített kapcsolat fűzi egy olyan SSS-hez, amelyet ezen (egyedi és közvetlen) viszony jellemez.

A központi banki ügyletek kiegyenlítéséhez (2) használt SSS-ek közötti kapcsolatok igénybevétele érdekében olyan megoldásokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a fizetés nélküli (FOP) napközbeni kiegyenlítést. Szállítás fizetés ellenében (DVP) alapú napközbeni kiegyenlítést esetén a pénzfizetés központi banki pénzben történik. A kiegyenlítés megvalósulhat valós idejű bruttó kiegyenlítés vagy napközbeni véglegességű csoportosan feldolgozott folyamatok sorozata formájában. Ez a követelmény teljesítettnek minősül az olyan közvetlen és közvetített kapcsolatok esetében, ahol a kapcsolatban részt vevő minden SSS T2S-szolgáltatásokra támaszkodik.

A működési időt és a nyitvatartási napokat illetően:

a)	az SSS-nek és kapcsolatainak minden üzleti napon kiegyenlítési szolgáltatásokat kell nyújtaniuk;

b)	az SSS-nek közép-európai idő (3) szerint 07:00 és 18:00 között kell működnie;

a közvetlen vagy közvetített kapcsolatokban érintett SSS-eknek lehetővé kell tenniük résztvevőik számára, hogy a befektető SSS-hez legalább közép-európai idő szerint 15:30-ig DVP alapú aznapi kiegyenlítésre irányuló instrukciókat nyújthassanak be a kibocsátó vagy (adott esetben) a közvetítő SSS-en keresztül;

a közvetlen vagy közvetített kapcsolatokban érintett SSS-eknek lehetővé kell tenniük résztvevőik számára, hogy a befektető SSS-hez legalább közép-európai idő szerint 17:45-ig FOP alapú aznapi kiegyenlítésre irányuló instrukciókat nyújthassanak be a kibocsátó vagy (adott esetben) a közvetítő SSS-en keresztül;

Az SSS-eknek olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják, hogy a b)–d) pontban megjelölt működési időket vészhelyzet esetén meghosszabbítják.

A TARGET2-Securities kiegyenlítéssel kapcsolatos jellemzői következtében az a)–e) pontban meghatározott követelmények teljesítettnek tekintendők a T2S szolgáltatásokra támaszkodó SSS-ek esetében, valamint az olyan közvetlen és közvetített kapcsolatok esetében, ahol a kapcsolatban részt vevő minden SSS a T2S-szolgáltatásokra támaszkodik.

III. JELENTKEZÉSI ELJÁRÁS

Azon euroövezeti SSS-üzemeltetőknek, amelyek azt kívánják, hogy szolgáltatásaikat az eurorendszer hitelműveleteiben felhasználják, elfogadhatóság iránti kérelmet kell benyújtaniuk azon tagállam NKB-jához, ahol az SSS letelepedett.

Kapcsolatok esetében, az euroövezeten kívüli EGT-beli SSS-eket érintő kapcsolatokat is ideértve, a befektető SSS-nek kell benyújtania az elfogadhatóság iránti kérelmet azon tagállam NKB-jához, ahol a befektető SSS működik.

Az eurorendszer elutasíthatja a kérelmet, vagy ha az SSS vagy a kapcsolat már elfogadható, az eurorendszer felfüggesztheti vagy visszavonhatja az elfogadhatóságot, amennyiben:

a)	az I. szakaszban szereplő elfogadhatósági feltételek közül egy vagy több nem teljesül;

b)	az SSS vagy kapcsolat felhasználása hatással lehet az eurorendszer hitelműveleteinek biztonságára vagy hatékonyságára és a pénzügyi veszteség kockázatának teheti ki az eurorendszert, vagy prudenciális okok alapján egyébként úgy tekintik, hogy kockázatot jelent az eurorendszerre nézve.

Az eurorendszernek az SSS vagy kapcsolat elfogadhatóságáról hozott határozatát közlik az SSS-üzemeltetővel, amely az elfogadhatóság iránti kérelmet benyújtotta. Az eurorendszer az elutasító határozatot indokolással látja el.

Az SSS vagy kapcsolat akkor használható fel az eurorendszer hitelműveletei céljára, amint közzétételre került az elfogadható SSS-ek és elfogadható kapcsolatok eurorendszer által vezetett listáján az EKB honlapján.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(2) Az eurorendszer által a fedezet mobilizálására használt kiegyenlítési mechanizmust az 5. cikk (2) bekezdése határozza meg.

(3) A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

II. MELLÉKLET

A HÁROMSZEREPLŐS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ÜGYNÖKÖKNEK AZ EURORENDSZER HITELMŰVELETEIBEN VALÓ IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK

I. A HÁROMSZEREPLŐS FEDEZETKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKNAK AZ EURORENDSZER RÉSZÉRE VALÓ, HÁROMSZEREPLŐS SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ ÜGYNÖKÖK (TPA-K) ÁLTALI NYÚJTÁSÁNAK EKFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEI

Az eurorendszer a következő feltételek összessége alapján határozza meg azt, hogy a TPA jogosult-e háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokat nyújtani az eurorendszernek:

a)	az euroövezetbeli TPA-t olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro székhellyel rendelkező központi értéktár működteti, amely megfelel a 909/2014/EU rendeletben meghatározott követelményeknek;

b)	a TPA az egységes európai fedezetkezelési szabálykönyvben meghatározott egységes európai háromszereplős modellnek megfelelően biztosítja háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásait az eurorendszer számára;

az az NKB, amely akár a hazai, akár a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatornákon keresztül engedélyezi a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások használatát, olyan megfelelő szerződéses vagy egyéb jogilag kötelező megállapodásokat alakított ki és tart fenn az euroövezeti TPA-üzemeltetővel, amelyek magukban foglalják az eurorendszer II. szakaszban meghatározott követelményeit.

II. AZ EURORENDSZER KÖVETELMÉNYEI

A jogi megalapozottság biztosítása érdekében a TPA-üzemeltetőnek igazolnia kell azon NKB felé, amely lehetővé teszi a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások használatát akár a hazai, akár a közvetlen hozzáféréses mobilizációs csatornákon keresztül, hogy az SSS-ben tartott és a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatásokkal összefüggésben zálogjoggal terhelt vagy valamely NKB-ra átruházott értékpapírokhoz fűződő jogosultság nem teszi ki az NKB-t mint a fedezet elfogadóját az ügyfél fizetésképtelenségének vagy nemteljesítésének.

Az NKB-nak biztosítania kell, hogy a TPA-val kötött szerződéses megállapodások előírják azt, hogy:

a)	a TPA NKB-val szembeni szerződéses felelőssége összegszerűen nem korlátozott és különösen nem tartalmaz alsó küszöbértéket vagy felső határt;

b)	a TPA felelős az NKB-val szemben minden olyan közvetlen veszteségért, amelyet a háromszereplős fedezetkezelési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos bármely kötelezettség gondatlan vagy szándékos megszegése okozott;

c)	a TPA felelős az NKB-val szemben azon harmadik felek gondatlanságáért vagy szándékos kötelezettségszegéséért, akikre az eurorendszer elfogadható TPA-jaként feladatainak egy részét átruházta, továbbruházta vagy kiszervezte;

d)	vis maior esetén a TPA-nak időben megfelelő intézkedéseket kell hoznia az NKB-ra gyakorolt negatív következmények minimalizálása érdekében.

Az eszközök háromszereplős ügylethez való hozzárendelése előtt a TPA-nak a következő feladatokat kell ellátnia:

a)	a TPA-nak ellenőriznie kell, hogy az ISIN elfogadható-e a székhely szerinti központi bank (vagy CCBM-ügyletek esetében a levelező központi bank) által rendelkezésre bocsátott, az elfogadható eszközök legfrissebb listája alapján;

b)	a TPA-nak ellenőriznie kell, hogy az ISIN-kódot nem zárták-e ki az adott ügyletben való használatból;

c)	a TPA-nak ellenőriznie kell, hogy nem áll-e fent a tiltott szoros kapcsolat az értékpapír kibocsátója és az ügyfél között a székhely szerinti központi bank (vagy CCBM-ügyletek esetében a levelező központi bank) által a szoros kapcsolatokra vonatkozóan szolgáltatott legutóbbi információ alapján;

d)	a TPA-nak értékelnie kell az eszközt az eurorendszer által szolgáltatott legfrissebb árazási információkkal összhangban;

e)	a TPA-nak a saját használatra vonatkozó haircutot kell alkalmaznia abban az esetben, ha az eszközt saját használatra szánják.

A 3. pontban említett feladatok TPA általi végrehajtásának támogatása érdekében a TPA felhasználja a napi szinten rendelkezésére bocsátott fedezetkezelési adatokat. A szolgáltatott adatok a következőkből állnak:

Az elfogadható eszközökre vonatkozó adatok – az elfogadható eszközök listájának változásaira vonatkozó információkat, azaz a delta üzemmódban összeállított listát a székhely szerinti központi bank (vagy CCBM-ügyletek esetében a levelező központi bank) naponta szolgáltatja a TPA-knak. Az elfogadható eszközök delta listája csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyeket:

i.	az azon SSS-t működtető központi értéktár bocsátotta ki, ahol a fedezetet tartják, vagy

ii.	olyan központi értéktár bocsátott ki, amelynek SSS-e elfogadható kapcsolatot tart fenn azzal az SSS-sel, ahol a fedezetet tartják.

Székhely szerinti központi bankonként külön delta listát lehet benyújtani az elfogadható eszközökről. A szolgáltatott adatok a következő elemeket tartalmazzák:

—

ISIN

—	NKB: Az azon NKB-t azonosító BIC, amely tekintetében az ISIN elfogadható vagy nem elfogadható.

Árazási információk – az adott TPA szempontjából releváns minden egyes elfogadható eszköz árát feltüntető listát, azaz a teljes üzemmódban összeállított listát az EKB az eurorendszer nevében naponta szolgáltatja a TPA-knak. Ezeket az adatokat bontva szolgáltatják, és azok a következő elemeket tartalmazzák:

Nettó ár

ii.	Felhalmozott kamat

iii.	Tőkearány (pool factor)

iv.	Haircut, azaz a TPA által az értékpapírra alkalmazandó standard haircut

v.	Szoros kapcsolaton alapuló haircut, azaz a TPA által az értékpapírra alkalmazandó további haircut, ha az értékpapír elfogadható az ügyfél általi saját felhasználásra

vi.	Devizaárfolyam (releváns, ha az eszköz nem euróban denominált)

A szoros kapcsolatra vonatkozó adatok – a szoros kapcsolatokra vonatkozó adatok változásaira vonatkozó információt, azaz a delta üzemmódban összeállított listát – az EKB az eurorendszer nevében csak az aktív háromszereplős ügylettel rendelkező ügyfelek esetében bocsátja a TPA-k rendelkezésére minden olyan napon, amikor az adatokban változás történik. A szolgáltatott adatok a következő elemeket tartalmazzák:

ISIN

ii.	Ügyfél – az ISIN-nel szoros kapcsolatban álló ügyfelet azonosító BIC.

A 4. pontban meghatározott adatokat minden üzleti nap végén átadják a TPA-nak, és azok a következő üzleti nap kezdetétől alkalmazandók. Minden adat az ISO 20022 szabvány szerinti üzleti fájl használatával történik. Kivételes körülmények között a TPA-t felkérhetik arra, hogy napközben dolgozzák fel és alkalmazzák a frissített adatokat. Ezenkívül a TPA-nak az adatokkal kapcsolatban meg kell felelnie a következő szabályoknak:

a)	Ha egy adott napon nem lehetséges a fedezetkezelési adatok rendelkezésre bocsátása, a TPA-nak alapértelmezett módon a korábban jelentett árakat kell használnia.

b)	A TPA-nak bizalmasan kell kezelnie az adatokat, és az adatokat kizárólag az eurorendszer hitelműveleteinek fedezete céljából lehet felhasználnia.

c)	A bontott árazási adatok nem oszthatók meg a fedezetnyújtókkal (azaz az ügyfelekkel). A TPA csak az ISIN-enkénti fedezetértéket közölheti a fedezet nyújtójával.

A fedezet helyettesítését olyan eljárások alkalmazásával kell kiegyenlíteni, amelyek az eredetileg fedezetként nyújtott értékpapírok felszabadítását az új fedezet átadásához kötik, azaz szállítás szállítás ellenében (DvD) vagy szállítás fizetés ellenében (DvP) alapon. Alternatív megoldásként a fedezet helyettesítése az új fedezetnek az eredetileg nyújtott fedezet felszabadítását megelőző letétbe helyezésével is kiegyenlíthető.

A TPA-nak intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy vészhelyzet esetén meghosszabbítsák az egységes európai fedezetkezelési szabálykönyvben meghatározott működési időket és zárási időpontokat.

A fedezet érvényesítésének megkönnyítése érdekében a TPA-nak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

A TPA-nak azt biztosító eljárásokkal és folyamatokkal kell rendelkeznie, hogy az elfogadható ügyfél nemteljesítése esetére a fedezet időben rendelkezésre álljon az érvényesítéshez. Aktív háromszereplős ügylettel rendelkező ügyfél nemteljesítése esetén a TPA-nak a székhely szerinti központi bank kérésére, CCBM esetében a levelező központi bankon keresztül indokolatlan késedelem nélkül fel kell függesztenie a háromszereplős ügylettel kapcsolatos valamennyi tevékenységet. Valamely NKB kérésére a TPA-nak indokolatlan késedelem nélkül át kell mozgatnia az allokált fedezetet az eszközszámláról (azaz a fedezetet fogadó számlájáról) az NKB által a fedezet érvényesítése céljából kijelölt másik T2S értékpapírszámlára.

b)	A TPA-nak biztosítania kell, hogy a fedezet NKB általi érvényesítése esetén ne legyenek technikai vagy működési korlátozások a fedezethez való hozzáférés során.

c)	A TPA-nak biztosítania kell, hogy a működési keretrendszer megfelelően mérsékelje a végrehajtási hibák lehetőségét.

III. JELENTKEZÉSI ELJÁRÁS

Az eurorendszer elutasíthatja a kérelmet, vagy ha a TPA már elfogadható, az eurorendszer korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az elfogadhatóságot, amennyiben:

a)	az I. szakaszban szereplő elfogadhatósági feltételek közül egy vagy több nem teljesül;

b)	a TPA felhasználása hatással lehet az eurorendszer hitelműveleteinek biztonságára vagy hatékonyságára és a pénzügyi veszteség kockázatának teheti ki az eurorendszert, vagy prudenciális okok alapján egyébként úgy tekintik, hogy kockázatot jelent az eurorendszerre nézve.

Az eurorendszernek a TPA elfogadhatóságáról hozott határozatát közlik azzal a TPA-üzemeltetővel, amely az elfogadhatóság iránti kérelmet benyújtotta. Az eurorendszer az elutasító határozatot indokolással látja el.

A TPA akkor használható fel az eurorendszer hitelműveletei céljára, amint közzétételre került az elfogadható TPA-k eurorendszer által vezetett listáján az EKB honlapján.

III. MELLÉKLET

A HITELKÖVETELÉSEK TEKINTETÉBEN LEVELEZŐ KÖZPONTI BANKKÉNT VALÓ MŰKÖDÉS FELTÉTELEINEK KÖZÖS JELLEMZŐI

1. cikk

Hatály

(1) Az ügyfelek hitelköveteléseket használhatnak fel az eurorendszer hitelműveleteinek fedezetére határokon átnyúló alapon (azaz az ügyfelek a székhely szerinti nemzeti központi banktól – annak a székhelyük szerinti tagállamnak a nemzeti központi bankjától (NKB), amelynek pénzneme az euro – pénzeszközöket szerezhetnek a székhely szerinti központi bank országának jogától eltérő jog hatálya alá tartozó hitelkövetelések igénybevételével). Annak az országnak az NKB-ja, amelynek joga irányadó a hitelkövetelésre, levelező központi bankként jár el.

(2) Ezeket a feltételeket akkor kell alkalmazni, amikor a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] levelező központi bankként jár el [beillesztendő, ha alkalmazandó: a(z) [a székhely szerinti központi bank ügyfelének neve beillesztendő] által mobilizált hitelkövetelések esetén.

(3) A [az ország megjelölése beillesztendő] jog hatálya alá tartozó hitelkövetelést mobilizálni kívánó ügyfélnek eleget kell tennie a következő rendelkezéseknek, amelyek kiegészítik az ügyfél és a székhely szerinti központi bank kapcsolatára alkalmazandó feltételeket.

(4) A levelező központi bank e feltételek szerinti intézkedéseit a levelező központi bank a székhely szerinti központi bank nevében teszi, és a levelező központi bank cselekményeit és mulasztásait a székhely szerinti központi banknak kell tulajdonítani. Az e feltételekben meghatározott követelményeknek való megfelelés kötelezettsége az ügyfél felelőssége.

2. cikk

Fedezetképzési megállapodás

A biztosítéki jog alapításához használt jogi fedezetképzési megállapodás [zálogjog/engedményezés/vagyont terhelő („lebegő”) zálogjog].

3. cikk

Hitelkövetelési megállapodás

(1) A hitelkövetelési megállapodásnak [tartalmaznia kell/nem kell tartalmaznia| kiegészítő záradékokat.

(2) [Beillesztendő, ha alkalmazandó: A hitelkövetelési megállapodásba a következő kiegészítő záradékokat kell belefoglalni: [a kiegészítő záradékok szövege beillesztendő].

4. cikk

A hitelkövetelések első mobilizálása előtt benyújtandó információk

(1) A hitelkövetelések első mobilizálását megelőzően az ügyfélnek tájékoztatnia kell a székhely szerinti nemzeti bankot arról a szándékáról, hogy eszközöket kíván mobilizálni, és levelező bankként a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] jár el.

(2) Az ügyfél a székhely szerinti központi bank rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat annak érdekében, hogy a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] [emailben/postai úton] megkapja azt az alábbi címen: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].:

[a)	az 5. cikkben meghatározott, a hitelminősítő forrásra vonatkozó információk[.][;]]

[b)	[illessze be, ha alkalmazandó: az ügyfél hitelesített aláírása(i)].]

5. cikk

A hitelminősítő forrás nyilvántartásba vétele

(1) Az ügyfél a hitelkövetelések első mobilizálása előtt nyilvántartásba veteti a hitelminősítési forrást a székhely szerinti központi banknál.

(2) Amikor az ügyfél elvégzi az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt, a székhely szerinti központi bank rendelkezésére bocsátja a [hivatkozás az adatszolgáltatási minimumkövetelményekre] -ban/ben meghatározott minimális adatállományt.

(3) Amennyiben az ügyfél meg kívánja változtatni a nyilvántartásba vett hitelminősítési forrást, az ügyfélnek meg kell felelnie az (1) és (2) bekezdésnek és rendelkezésre kell bocsátania az alternatív hitelminősítési forrással kapcsolatos részleteket.

6. cikk

Hitelkövetelések nyilvántartásba vétele

(1) A mobilizációt megelőzően gondoskodni kell arról, hogy a hitelköveteléseket nyilvántartásba vegye a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő]. Az ügyfél benyújtja a nyilvántartásba vételi utasítást a székhely szerinti központi banknak a levelező központi bank részére történő továbbítás céljából.

(2) Amikor az ügyfél benyújtja az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételi utasítást, rendelkezésre bocsátja a [hivatkozás az adatszolgáltatási minimumkövetelményekre] -ban/ben meghatározott minimális adatállományt.

(3) A(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] minden sikeresen nyilvántartásba vett hitelköveteléshez hozzárendel egy szabványosított eurorendszerbeli hitelkövetelés azonosítót.

(4) A székhely szerinti központi bank értesíti az ügyfelet az eurorendszerbeli hitelkövetelés azonosítóról.

(5) Az ügyfél a hitelkövetelésre vonatkozó valamennyi jövőbeli utasításban feltünteti az eurorendszerbeli hitelkövetelés azonosítóját.

(6) A hitelkövetelés nyilvános nyilvántartásba vételére [is szükség van/nincs szükség].

[Beillesztendő, ha alkalmazandó: [A székhely szerinti központi bank/az ügyfél] a hitelkövetelést a(z) [nyilvántartást vezető hatóság neve] által vezetett [nyilvántartás neve]-ban/ben rögzíti.]

[Illessze be a következőket, ha az ügyfél veteti nyilvántartásba a hitelkövetelést: Az ügyfél a(z) [a székhely szerinti központi bank neve] számára megerősíti a nyilvántartásba vételt.]

7. cikk

A dokumentáció átadása

A nyilvántartásba vételi eljárás részeként a dokumentációt [rendelkezésre kell bocsátani/nem kell rendelkezésre bocsátani].

[Beillesztendő, ha alkalmazandó: Az ügyfél a hitelkövetelési megállapodás egy példányát [emailben/postai úton] a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] rendelkezésére bocsátja a következő címre: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].

8. cikk

A nyilvántartásba vétel visszaigazolása

A hitelkövetelés akkor tekinthető nyilvántartásba vettnek, ha az 5. és 6. cikkben, valamint szükség esetén a 7. cikkben meghatározott követelmények teljesülnek. A székhely szerinti központi bank visszaigazolja az ügyfélnek a nyilvántartásba vételt.

9. cikk

Az adós és a garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálása előtt

(1) Az adós és a garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálása előtt [szükséges/nem szükséges].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját megelőzően az értesítést a(z) [levelező központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítés visszaigazolását a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére [emailben/postai úton] küldi meg a következő címre: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].

(2) A garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálása előtt [szükséges/nem szükséges].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját megelőzően az értesítést a(z) [levelező központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítés visszaigazolását a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére [emailben/postai úton] küldi meg a következő címre: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].

10. cikk

Hitelkövetelések mobilizálása

Amennyiben egy hitelkövetelést nyilvántartásba vettek, és teljesülnek a 9. cikkben meghatározott értesítési követelmények, a hitelkövetelés fedezetként mobilizálható. A hitelkövetelés mobilizációjához az ügyfél utasításokat nyújt be a székhely szerinti központi banknak, amely az utasításokat további feldolgozás céljából továbbítja a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére.

11. cikk

Az adós és a garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálását követően

(1) Az adós értesítése a hitelkövetelés mobilizálását követően [szükséges/nem szükséges].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját követően az értesítést a(z) [levelező központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítés visszaigazolását a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére [emailben/postai úton] küldi meg a következő címre: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].

(2) A garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálását követően [szükséges/nem szükséges].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját követően az értesítést a(z) [levelező központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítés visszaigazolását a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére [emailben/postai úton] küldi meg a következő címre: [illessze be az e-mail-címet vagy postacímet].

12. cikk

A mobilizált hitelköveteléseket érintő változások

(1) Az ügyfél a következő üzleti napon belül tájékoztatja a székhely szerinti központi bankot a mobilizált hitelkövetelésekre vonatkozó alapvető adatelemekben bekövetkezett változásokról.

(2) A székhely szerinti központi bank megosztja az (1) bekezdés szerinti információt a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő]-val/vel.

13. cikk

Hitelkövetelések demobilizálása

Az ügyfél utasításokat nyújt be a székhely szerinti központi bankhoz a hitelkövetelés demobilizálása érdekében, amely az utasításokat további feldolgozás céljából továbbítja a(z) [a levelező központi bank neve beillesztendő] részére.

14. cikk

Díjak

A [a levelező központi bank neve beillesztendő] [felszámít/nem számít fel] díjat a hitelkövetelések mobilizálása és kezelése után [díj felszámítása esetén beillesztendő: A felszámított díjak részleteit az EKB honlapján közzétett, „Fedezetkezelés az eurorendszer hitelműveleteiben – tájékoztatás az eurorendszer ügyfelei számára” című dokumentum tartalmazza. A székhely szerinti központi bank havonta megterheli a díjakkal az ügyfél TARGET-ben vezetett elsődleges MCA-ját.]

IV. MELLÉKLET

A HITELKÖVETELÉSEK TEKINTETÉBEN SEGÍTŐ KÖZPONTI BANKKÉNT VALÓ MŰKÖDÉS FELTÉTELEINEK KÖZÖS JELLEMZŐI

1. cikk

Hatály

(1) Amennyiben a hitelkövetelésre a székhely szerinti központi bank országának joga az irányadó, és a hitelkövetelés egy vagy több adósa, garanciavállalója vagy hitelezője egy másik euroövezeti tagállamban található, a székhely szerinti központi bank támogatást kérhet egy segítő központi banktól annak érdekében, hogy az segítséget nyújtson és tanácsot adjon a székhely szerinti központi banknak a hitelkövetelés mobilizálásával kapcsolatban. A segítő központi bank annak a tagállamnak az NKB-ja, amelyben a hitelkövetelés adósa és/vagy garanciavállalója és/vagy hitelezője található.

(2) Ezeket a feltételeket akkor kell alkalmazni, amikor a(z) [a segítő központi bank neve beillesztendő] segítő központi bankként jár el.

(3) Ha az ügyfél úgy kíván hitelkövetelést mobilizálni, hogy a(z) [a segítő központi bank neve beillesztendő] segítő központi bankként jár el, akkor meg kell felelnie a következő rendelkezéseknek, amelyek kiegészítik az ügyfél és a székhely szerinti központi bank viszonylatában alkalmazandó feltételeket.

2. cikk

Fedezetképzési megállapodás

A biztosítéki jog alapításához használt jogi fedezetképzési megállapodás [zálogjog/engedményezés/vagyont terhelő („lebegő”) zálogjog].

3. cikk

Hitelkövetelési megállapodás

A hitelkövetelési megállapodásnak [tartalmaznia kell/nem kell tartalmaznia| a hitelkövetelés mobilizációját követő további biztosíték létrehozatalához kapcsolódó kiegészítő záradékokat.

[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A hitelkövetelési megállapodásba a következő kiegészítő záradékokat kell belefoglalni: [a kiegészítő záradékok szövege beillesztendő].

4. cikk

Hitelkövetelések nyilvántartásba vétele

A hitelkövetelés nyilvános nyilvántartásba vételére [szükség van/nincs szükség].

[Beillesztendő, ha alkalmazandó: Amennyiben a(z) [a segítő központi bank neve beillesztendő] segítő központi bankként jár el, a nyilvántartásba vételre [[szükség van/nincs szükség]], a székhely szerinti központi bank székhelye szerinti ország joga szerint alkalmazandó kollíziós jogi követelményekkel összhangban. A nyilvántartásba vételt a nyilvántartásba vételt előíró ország szabályai szerint kell elvégezni.]

[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A nyilvántartásba vételt a(z) [a nyilvántartás neve]-nál/nél kell elvégezni, amelynek fenntartója a(z) [a nyilvántartást vezető hatóság neve beillesztendő], a nyilvántartásra alkalmazandó megfelelő jogszabályoknak megfelelően, és a(z) [székhely szerinti központi bank/ügyfél] által.]

[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha a nyilvános nyilvántartásba vételt az ügyfél végzi, a nyilvántartásba vételt [emailben/postai úton] visszaigazolja a székhely szerinti központi banknak.]

5. cikk

Az adós és a garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálását megelőzően

(1) Az adós értesítésére a hitelkövetelés mobilizálása előtt [szükség van/nincs szükség].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját megelőzően az értesítést a(z) [székhely szerinti központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítést [emailben/postai úton] visszaigazolja a székhely szerinti központi banknak.]

(2) A garanciavállaló értesítésére a hitelkövetelés mobilizálása előtt [szükség van/nincs szükség].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját megelőzően az értesítést a(z) [székhely szerinti központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítést [emailben/postai úton] visszaigazolja a székhely szerinti központi banknak.]

6. cikk

Az adós és a garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálását követően

(1) Az adós értesítésére a hitelkövetelés mobilizálását követően [szükség van/nincs szükség].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját követően az értesítést a(z) [székhely szerinti központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítést [emailben/postai úton] visszaigazolja a székhely szerinti központi banknak.]

(2) A garanciavállaló értesítése a hitelkövetelés mobilizálását követően [szükség van/nincs szükség].

a)	[Beillesztendő, ha alkalmazandó: A [Illessze be az ország megjelölését] jog szerint a hitelkövetelés mobilizációját követően az értesítést a(z) [székhely szerinti központi bank/ügyfél] végzi.]

b)	[Illessze be a következőket, ha az értesítést az ügyfél végzi: Ha az értesítést az ügyfél végzi, az értesítést [emailben/postai úton] visszaigazolja a székhely szerinti központi banknak.]

V. MELLÉKLET

A FEDEZET MOBILIZÁLÁSÁNAK EGYÉB CÉLJAI

	Cél	Meghatározás
1	Sürgősségi likviditási támogatás	A sürgősségi likviditási támogatási műveletek fedezete céljából tartalékolt fedezet.
2	Kis értékű fizetési rendszer garancia	A kis értékű fizetési rendszer résztvevői által annak érdekében tartalékolt fedezet, hogy a kis értékű fizetési rendszerben garanciával biztosítsák a fizetések lebonyolítását.
3	Központi szerződő fél biztosíték alap	Valamely központi szerződő fél által a központi szerződő félben részt vevő nevében biztosítéki követelmények teljesítése céljából tartalékolt fedezet. Az EMIR szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében minden biztosítéki követelmény megkülönbözteti a rögzített hozamhoz kapcsolódó biztosítéki követelményeket és a pénzhez/származtatott eszközökhöz kapcsolódó biztosítéki követelményeket. Ez pedig tovább bomlik a klíringtagok saját könyvbeli kereskedéseire és a klíringtag ügyfeleinek végzett kereskedésre.
4	Központi szerződő fél garanciaalap	Valamely központi szerződő fél által a központi szerződő félben részt vevő nevében a garanciaalapra vonatkozó követelmények teljesítése céljából tartalékolt fedezet. Az EMIR szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében minden garanciaalapra vonatkozó követelmény megkülönbözteti a rögzített hozamhoz kapcsolódó garanciaalapra vonatkozó követelményeket és a pénzhez/származtatott eszközökhöz kapcsolódó garanciaalapra vonatkozó követelményeket a klíringtag saját könyvbeli kereskedései tekintetében.
5	Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásai	Az eurorendszer tartalékkezelési szolgáltatásainak euroövezeten kívüli központi bankok, monetáris hatóságok és országok, valamint nemzetközi szervezetek részére való nyújtásának céljából tartalékolt fedezet.
6	Bankjegyek	A készpénzelhelyezés és -bevonás közötti esetleges eltérést kiegyenlítő biztosíték céljából tartalékolt fedezet.
7	Devizaügyletek	A deviza- és aranyügyletek árfolyamingadozásainak mérséklése céljából tartalékolt fedezet.
8	Csekkgarancia	A bankok által kibocsátott bankcsekkek klíringje/forgalma biztosítékaként felhasználandó tartalékolt fedezet.
9	Nemzeti betétbiztosítás	A Nemzeti Betétbiztosítás tekintetében fennálló kötelezettségek teljesítése céljából tartalékolt fedezet.
10	SEPA-beszedés	Az ügyfelek SEPA-beszedései (SDD) teljesítésének biztosítékaként felhasználandó tartalékolt fedezet.
11	Azonnali fizetés	A helyi azonnali fizetési rendszerek likviditási igényei teljesítésének biztosítékaként felhasználandó tartalékolt fedezet.
12	Az eurorendszer külföldi központi bankok rendelkezésére álló repo konstrukciója	Az eurorendszer központi bankok rendelkezésére álló repo konstrukciójával összefüggésben euroövezeten kívüli központi bankok számára biztosított eurolikviditás fedezete céljából tartalékolt fedezet.
13	Fedezett készpénzkezelési szolgáltatások	Hazai közintézmény ügyfelek részére (pénzügyi ügynökként eljáró) központi bank által nyújtott fedezett készpénzkezelési szolgáltatások nyújtása céljából tartalékolt fedezet.