(1)

A gyermekeknek az erőszak minden formájával szembeni védelme az Európai Unió egyik fő célkitűzése. Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkének (3) bekezdése előírja az Unió számára a gyermekek jogainak előmozdítását és védelmét. Ez az alapvető jog az EUSZ 2. cikke értelmében az Unió alapját képező értékek közé tartozik. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 24. cikke szerint a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. Ezt a védelmet nemcsak az Unión belül kell biztosítani, hanem az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az Uniónak a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban is.

(2)

A gyermekvédelem ezenkívül a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (1) (a továbbiakban: ENSZ-egyezmény), az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek (2) (EJEE), valamint más nemzetközi jogi eszközöknek (3) és jogilag nem kötelező erejű eszközöknek az ENSZ szintjén (4) és az Európa Tanács szintjén is kulcsfontosságú célkitűzése (5).

(3)

A gyermekek jogainak tiszteletben tartása és érvényesítése központi szerepet tölt be az EU gyermekjogi stratégiájában (6) (a továbbiakban: a stratégia). A stratégiában a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy „az integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztésének és megerősítésének támogatására irányuló kezdeményezést terjeszt elő”, ami a gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formája elleni küzdelem és a gyermekvédelem biztosításának kulcsfontosságú eszköze.

(4)

A gyermekek jogairól szóló 2021. évi állásfoglalásában (7) az Európai Parlament hangsúlyozta az integrált nemzeti és transznacionális gyermekvédelmi rendszerek kidolgozásának és megerősítésének fontosságát, amelyek megfelelő erőforrásokkal, valamint végrehajtási és nyomonkövetési rendszerekkel vannak ellátva. Az EU gyermekjogi stratégiájáról szóló, 2022. júniusi tanácsi következtetésekben (8) a Tanács ezenkívül felszólította a tagállamokat, hogy alkalmazzanak integrált (összehangolt és multidiszciplináris) megközelítést a gyermekvédelem terén. A Régiók Bizottsága véleményében (9) azt is hangsúlyozta, hogy az integrált gyermekvédelmi rendszerekben elengedhetetlen a helyi és regionális hatóságok szerepének erősítése.

(5)

Az új uniós gyermekrészvételi platform (10) keretében több mint 1 000 gyermekkel a védelmi szükségleteikről folytatott konzultáció azt mutatja, hogy a gyermekvédelem még mindig nem magától értetődő (11). Ez az ajánlás a nyilvános konzultációra és a véleményezési felhívásra is épít. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) ezenkívül a Bizottság kérésére feltérképezte az uniós nemzeti gyermekvédelmi rendszereket (12) és azok működését. A legfontosabb eredményeket az ezen ajánlást kísérő, tényeken alapuló bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.

(6)

Az egyik legfontosabb megállapítás azt mutatja, hogy a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek eltérőek. Ezeket a rendszereket az egyedi igényeknek és az elkülönített forrásoknak megfelelően alakítják ki, és a rendszereket sajátos kulturális, társadalmi és történelmi tényezők, valamint a decentralizáció különböző szintjei határozzák meg. Közös kihívást jelenthetnek például a nem megfelelő megelőzési politikák és korai azonosítási rendszerek, valamint az időben történő és átfogó (többek között pszichoszociális) támogatás hiánya, különösen az egyéb védelmi igényekkel is rendelkező gyermekek esetében, valamint a nyomon követés. Gyakran hiányoznak azok a koordinációs mechanizmusok, amelyek biztosítanák a hatékony multidiszciplináris válaszokat a minisztériumok vagy a hatáskörök különböző szintjei között. Az emberi és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása és összehangolása szintén kihívást jelent. Mindezek alapján egyértelmű, hogy hatékonyabb és integráltabb gyermekvédelmi rendszerekre van szükség.

(7)

A gyermekek elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia kultúrájának előmozdításához meg kell szüntetni a nemzetközi normák, a politikai kötelezettségvállalások és a fellépések közötti különbségeket, és mozgósítani kell a társadalom valamennyi érintett szereplőjét (13). Ennek az erőszak minden formájára ki kell terjednie, beleértve a fizikai vagy lelki erőszak, testi sértés vagy bántalmazás, elhanyagolás vagy gondatlan bánásmód, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás minden formáját – ideértve a szexuális erőszakot is –, mind a fizikai, az online, vagy a virtuális világban (a továbbiakban: gyermekek elleni erőszak). Az ilyen erőszak magában foglalja például a kapcsolati erőszakot, az emberkereskedelmet, a szexuális erőszakot, a nemi alapú erőszakot – beleértve a női nemi szervek megcsonkítását – és a gyermekházasságot, valamint a megfélemlítés és a testi fenyítés valamennyi formáját. Ennek fényében ennek az ajánlásnak az a célja, hogy előmozdítsa az integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztését a tagállamokban, és megerősítse azok működését, valamint hogy támogassa a gyermekvédelmet mint az Unió külső tevékenységének egyik prioritását.

(8)

A gyermekek véleményének és szükségleteinek hatékonyabb figyelembevétele érdekében – ami az ajánlás központi célkitűzése – a nemzeti gyermekvédelmi rendszereknek kontextusfüggőnek és gyermekközpontúnak kell lenniük, és azokat a kormányzás legmegfelelőbb szintjén kell végrehajtani. A gyermekvédelmi szolgálatokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük a magánszereplők, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint az uniós intézmények, szervek és ügynökségek közötti ágazatokon átívelő együttműködést és koordinációt. A gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődleges szempontnak tekinteni, ugyanakkor meg kell hallgatni a gyermekek véleményét is. Az integrált megközelítésnek ezenkívül össze kell kapcsolnia a megelőzést, a korai előrejelzést, a jelentéstételt, az ágazatokon átívelő támogatást és a nyomon követést.

(9)

A különböző ágazatok szereplői, akik különböző kompetenciaszinteket képviselnek, konkrét felelősséget viselnek a gyermekvédelem terén. Az egyértelműen meghatározott szerepek és a szoros koordináció alapvető fontosságú valamennyi érintett szereplő, nevezetesen a hatóságok (minden szinten, hatáskörüknek megfelelően), a magánszereplők és a civil társadalmi szervezetek között. Az érintett szakemberek és szereplők különböző ágazatokat képviselnek, például oktatás és képzés (tanárok, oktatók, támogatási szolgáltatások minden szinten, beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást), szociális ágazat (pl. szociális munkások, szolgáltatók, bentlakásos intézmények dolgozói és nevelőszülők), egészségügy (beleértve a mentális egészséget), igazságszolgáltatás és bűnüldözés (pl. ügyvédek, bírák, rendőrség, zárt vagy félig zárt létesítményekben dolgozó szakemberek), menekültügy és migráció, diplomáciai és konzuli védelem, digitalizáció, sport, szabadidő, média vagy kultúra, pénzügy, üzlet és környezetvédelem, ezenkívül érintettek lehetnek a hagyományos és vallási vezetők is. A gyermekvédelemben a családoknak és a közösségeknek, valamint maguknak a gyermekeknek is központi szerepet kell játszaniuk.

(10)

A tagállamok rendelkezésére álló eszközök széles köre – többek között uniós szinten (jogszabályok, szakpolitikák és finanszírozás) – hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszerek integráltabbá és szilárdabbá váljanak. Így ez az ajánlás a gyermekek jogaival kapcsolatos releváns uniós vívmányokra, valamint az e területen hozott, nem kötelező erejű intézkedésekre épül (14). Célja, hogy holisztikus és horizontális megközelítést alakítson ki a gyermekvédelem terén, összefogva a már meglévő jogszabályokat és intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi rendszerek integráltabb módon, a gyermekekre összpontosítva működjenek.

(11)

Az egyenlőség és a társadalmi befogadás előmozdítása az erőszak megelőzésének fontos eszköze. A megkülönböztetés okaihoz kapcsolódó jellemzőkkel rendelkező gyermekek nagyobb valószínűséggel szembesülnek zaklatással. Például a fogyatékossággal élő gyermekek esetében nagyobb a kockázata annak, hogy erőszak és bántalmazás áldozataivá válnak mind otthoni környezetükben, mind az intézményekben (15). A 2019. évi felmérést megelőző öt év során a 15–17 éves LMBTI-gyermekek 11 %-a szenvedett el fizikai vagy szexuális támadást LMBTI mivoltuk miatt (16). Azoknak a gyermekeknek, akik rasszizmusnak lesznek tanúi, és öncenzúrát gyakorolnak személyazonosságuk felfedése során, nagyobb valószínűséggel lesznek társadalmi-érzelmi problémái, mint azoknak, akikkel ez nem fordul elő. Ez különösen igaz a roma gyermekekre, akik mindennapi életük során gyakran szembesülnek hátrányos megkülönböztetéssel, cigányellenességgel és társadalmi-gazdasági kirekesztéssel (17). Ezért alapvető fontosságú, hogy az integrált gyermekvédelmi rendszerek inkluzívak legyenek, és biztosítsák, hogy mindig minden gyermek egyenlő és megkülönböztetés nélküli bánásmódban részesüljön, összhangban a Bizottság egyenlőségközpontú Unióra vonatkozó öt stratégiájával (18), az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó uniós stratégiával (19), valamint az integrációról és befogadásról szóló cselekvési tervvel (20). A gyűlölet elleni közös közlemény célja a gyűlölet valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítések fokozása (21).

(12)

A mentális egészség és a pszichológiai támogatás a gyermekvédelem bármely szakaszában meghatározó elem. A mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló bizottsági közlemény (22) a gyermekek mentális egészségének javítására összpontosít. A Bizottság elismeri, hogy a gyermekkor a mentális egészség szempontjából az egész élet során meghatározó szakasz. A jóllét egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítésében a mentális egészség és az erőszakmentes nyelvhasználat kulcsfontosságú a megfélemlítés – többek között az internetes megfélemlítés – és az erőszak megelőzése szempontjából, együttműködve a mentális egészségügyi szakemberekkel és a családokkal. Ezt különösen hangsúlyozza az alulteljesítés kockázatának kitett csoportok támogató tanulási környezetével és az iskolai jóllét támogatásával foglalkozó bizottsági szakértői csoport (23), amely hozzájárul az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához (24). Ez a munka támogatja az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezéssel kapcsolatos, 2022. november 28-i tanácsi ajánlás (25) végrehajtását.

(13)

A gyermekek társadalmi kirekesztésének egyik fő meghatározó tényezője a kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés. Ezek a szolgáltatások elengedhetetlenek a gyermekek jóllétéhez, valamint szociális, kognitív és érzelmi készségeik fejlesztéséhez. A szociális jogok európai pillérének (26) 11. alapelve kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, a szegénység elleni védelemhez, valamint hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez. Ezenkívül az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlás (27) arra szólítja fel a tagállamokat, hogy előzzék meg a társadalmi kirekesztést és küzdjenek ellene azáltal, hogy biztosítják a rászoruló gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való tényleges hozzáférését. Ez különösen a bizonytalan, erőszakos vagy bántalmazó családi hátterű gyermekeket érinti. A szociális jogok európai pillére, az európai gyermekgarancia és az európai gondozási stratégia (28) átfogó uniós szakpolitikai keretet nyújt a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy hátrányos helyzetű gyermekek alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására. A kisgyermekkori nevelésről és gondozásról szóló tanácsi ajánlás (29) szintén támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsák a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést és azok minőségét. A 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (30) arra emlékeztetett, hogy az európai fiatalok egyharmadát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye, ami hatással van szociális jogaik gyakorlására. Sokan továbbra is a megkülönböztetés számos formájával, előítéletekkel és gyűlölet-bűncselekményekkel szembesülnek. Ezért alapvető fontosságú az egyenlőtlenségek kezelése és az esélyegyenlőség biztosítása a legfiatalabb európai generációk számára, beleértve a leginkább marginalizált és kirekesztett fiatalokat is.

(14)

A gyermekek bántalmazása és szexuális kizsákmányolása folyamatosan változó bűncselekmény, amely egyre gyakoribb az Unióban. Ez az ajánlás tükrözi az Unió azon kötelezettségvállalásának fontosságát, hogy megvédje a gyermekeket az online és offline szexuális bántalmazással szemben. A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégia (31) e bűncselekményre vonatkozóan holisztikus perspektívát képvisel, kihasználva az uniós szinten rendelkezésre álló jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket annak érdekében, hogy megelőzzék és leküzdjék ezeket a bűncselekményeket és segítséget nyújtsanak az áldozatoknak, valamint mozgósítva az összes érdekelt felet, a hatóságoktól a magánszektorig. A Bizottság e stratégia részeként elfogadta a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletjavaslatot (32), amely a gyermekcsábítás és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok terjesztésének megakadályozására kötelezné az online szolgáltatókat. A gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv (33) meghatározza a bűncselekményi tényállásokat és a szankciókat a gyermekek szexuális bántalmazása és kizsákmányolása területén, és kötelezettségeket állapít meg a tagállamok számára e bűncselekmények megelőzése, valamint az áldozatoknak nyújtott segítség és támogatás tekintetében. A Bizottság a stratégia részeként ezen irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot fogadott el (34).

(15)

A gyermekeket fizikai és digitális környezetben egyaránt védeni kell az olyan kockázatokkal szemben, mint a (kiber-)bántalmazás és a zaklatás. Ezt főként az alapvető jogok digitális korban való védelmét és érvényesítését célzó digitális szerepvállalásról (35), valamint a jóllétnek a digitális oktatásban való támogatásáról szóló tanácsi következtetések (36) hangsúlyozzák. A gyermekbarát internetre vonatkozó európai stratégia plusz (37) (BIK+) célja, hogy az új digitális évtizedben biztosítsa a gyermekek online védelmét, tiszteletben tartását és szerepvállalását, miközben a kiskorúak védelme kulcsfontosságú kérdés a jogalkotási és szakpolitikai keretben, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban (38), az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben (39), az általános adatvédelmi rendeletben (40), valamint a web 4.0-ról és a virtuális világokról szóló uniós kezdeményezésben (41). A BIK+ égisze alatt a Bizottság folytatja az internetes zaklatás elleni küzdelmet, különösen a Safer Internet Központok uniós társfinanszírozású hálózatának munkája révén, amely segélyvonalakat, valamint képzést és forrásokat biztosít formális és informális oktatási keretek között.

(16)

Jogaik hatékony gyakorlásának megkönnyítése érdekében a tagállamok nemzeti igazságügyi rendszereinek figyelembe kell venniük a gyermekek – mint áldozatok, gyanúsítottak, vádlottak vagy elítéltek, tanúk vagy a bírósági eljárásokban részt vevő egyéb felek – szükségleteit. Az áldozatok jogairól szóló irányelv (42), a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelv (43), valamint az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) (44) kifejezetten meghatározza vagy elő kívánja mozdítani az irányelvekben és a stratégiában felsorolt, gyermekekre vonatkozó konkrét jogokat és biztosítékokat. A gyermekkorú áldozatok támogatása és védelme érdekében célzott, integrált, többszereplős megközelítésre van szükség, az életkornak megfelelő szolgáltatásokkal. Multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazni a gyanúsított vagy vádlott gyermekek esetében, különösen a gyermek sajátos körülményeinek, szükségleteinek és sebezhetőségének egyéni értékelése tekintetében. Ez az ajánlás a tartásról szóló rendelet (45) és a Brüsszel IIb. rendelet (46) fontosságát is tükrözi azáltal, hogy megerősíti az Unión belüli,határokon átnyúló igazságügyi együttműködést a gyermekekkel kapcsolatos polgári ügyekben. A Brüsszel IIb. rendelet alapján kijelölt központi hatóságok lényeges szerepet játszanak a határokon átnyúló gyermekvédelmi ügyekben való segítségnyújtásban. A gyermekek ezenkívül gyakran válnak a kizsákmányolás bármely formája céljából folytatott emberkereskedelem áldozataivá (47). Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatait az emberkereskedelem elleni irányelv (48) különösen kiszolgáltatottnak tekinti, ezenkívül a gyermekeket az emberkereskedelem elleni uniós stratégia (2021–2025) is kiemelten kezeli. A gyermeksegélyvonalak (116 111), az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonalak (116 000), valamint az egyéb nemzeti (gyermek-) segélyvonalak és forródrótok fontos szerepet játszanak a gyermekvédelmi rendszerekben.

(17)

A migráns gyermekek – köztük a kísérő nélküli és nemzetközi védelmet kérő gyermekek – jogainak védelme továbbra is folyamatos erőfeszítéseket igényel az aggályok eloszlatása érdekében. Az erőszak napi fenyegetést jelent a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő gyermekekre nézve, különösen azokra, akik kísérő nélkül utaznak vagy elszakadtak a családjuktól (49). A migráns és menekült gyermekek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és különleges és megfelelő védelmet igényelnek, amint azt a migráns gyermekek védelméről szóló közlemény (50) is hangsúlyozza. A gyermekek kiszolgáltatottságát súlyosbítja, ha kísérő nélkül vagy gondviselőjüktől elszakítva érkeznek az EU-ba. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően a Bizottság teljes mértékben elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a tagállamokat az Ukrajnából az EU területére érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek védelmében (51). Ez magában foglalja az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonalak és a gyermeksegélyvonalak támogatását, valamint a gyermekek nemzeti oktatási rendszerekbe való bevonásának elősegítését, továbbá iránymutatás nyújtását a tagállamoknak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeknek a nemzeti gyermekvédelmi rendszerekbe való bekapcsolódásának biztosításához (52).

(18)

A migrációs és menekültügyi paktum (53), amely a Tanács végső elfogadására vár, további gyermekvédelmi biztosítékokat és kötelezettségeket vezet be, amelyeket annak alkalmazandóvá válását megelőzően kell megvalósítani. A gyermek mindenek felett álló érdeke továbbra is központi helyet foglal el az EU menekültügyi vívmányaiban, amelyekben ennek kell az elsődleges szempontnak lennie. A tagállamoknak meg kell határozniuk és be kell tartaniuk minden olyan különleges rendelkezést, amely a határátlépést követően a menedékkérő gyermekek esetében szükséges lehet, figyelembe véve az ellátás folyamatosságát és stabilitását. A paktum lerövidíti a gyermekek képviselőinek kijelölésére vonatkozó határidőket, és megerősíti a képzésükkel, képesítésükkel és felügyeletükkel kapcsolatos normákat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a gyermekek véleményét, és gyermekbarát tájékoztatást kell nyújtani. A paktum ezenkívül lerövidíti a gyermekek oktatáshoz való hozzáférésére vonatkozó határidőket, és oly módon bővíti a gyermekek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, hogy ugyanolyan típusú egészségügyi ellátásban részesüljenek, mint amelyet a kiskorú saját állampolgárok számára biztosítanak. Továbbá szigorúbb garanciákat tartalmaz a kiskorúak fogva tartásával kapcsolatban: főszabályként kimondja, hogy a gyermekeket nem szabad őrizetbe venni. Amint azt az integrációról és befogadásról szóló cselekvési terv (54) is kiemeli, a legjobb és legfenntarthatóbb átmenet biztosítása érdekében a felnőtté válás támogatása szintén olyan alapvető szempont, amelyet figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszerben.

(19)

Az Unió bőséges finanszírozási lehetőségeket biztosít a gyermekeknek az erőszak minden formájával szembeni védelméhez való hozzájárulás érdekében. Uniós források állnak rendelkezésre a tagállamokban az integrált gyermekvédelmi rendszerek fejlesztésének és megerősítésének támogatására, valamint egyéb releváns intézkedések megvalósítására. A különböző programok közötti eligazodás megkönnyítése érdekében a Bizottság létrehozta az uniós források egységes kapuját, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megtalálják a releváns finanszírozási lehetőségeket (55). Az uniós finanszírozás kedvezményezettjei a finanszírozás felhasználása során kötelesek tiszteletben tartani az uniós értékeket, elveket, alkalmazandó jogot és a szerződéses rendelkezéseket. A Bizottság intézkedéseket hajtott végre a megfelelés támogatása és az esetleges jogsértések kezelése érdekében. Ezenkívül a közös rendelkezésekről szóló rendelet (56) hatálya alá tartozó uniós alapok esetében a tagállamoknak teljesíteniük kell a Chartában és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (UNCRPD) foglalt horizontális feljogosító feltételeket. Ennek megfelelően a tagállamoknak hatékony mechanizmusokat kell bevezetniük annak biztosítására, hogy az említett uniós alapokból támogatott programok és azok végrehajtása összhangban legyen a Chartával és az UNCRPD-vel.

(20)

A Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (57) Daphne ága keretében célzott pénzügyi támogatást nyújt a gyermekek elleni erőszak, a lányok elleni nemi alapú erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzéséhez és leküzdéséhez, valamint az ilyen erőszak áldozatainak védelméhez. A program egyenlőség, jogok és nemek közötti egyenlőség ága további finanszírozási lehetőségeket biztosít a gyermekek jogainak és részvételének előmozdítására, valamint a gyermekek bizonyos csoportjait sújtó megkülönböztetés elleni küzdelemre. A Jogérvényesülés program (58) ezenkívül finanszírozási lehetőségekkel támogatja a gyermekek védelmét, különösen a gyermekbarát igazságszolgáltatás területén.

(21)

A Technikai Támogatási Eszköz (59) igény szerinti, testre szabott technikai szakértelmet biztosít a tagállamokban a strukturális reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, többek között az oktatás, a szociális szolgáltatások, a migráció és a határigazgatás, valamint az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén, például támogatja a gyermekházak (Barnahus (60)) létrehozását. Az integrált gyermekvédelmi rendszerek megvalósítása szintén a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló 2024-es kiemelt technikai támogatási kezdeményezés (61) része. Az európai gyermekgarancia végrehajtására vonatkozó kiemelt kezdeményezés keretében meghirdetett ágazatközi reformok kezelik a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztést, ugyanakkor lehetőséget kínálnak a több országra kiterjedő technikai támogatás nyújtására.

(22)

Számos más uniós finanszírozási program foglalkozhat a gyermekvédelemmel és a gyermekek jóllétével kapcsolatos egyéb konkrét problémákkal. „Az EU az egészségért” program (62) például támogatja a gyermekek mentális egészségét, a gyermekek beoltását és a gyermekkori rákos megbetegedések megelőzését és gondozását. Az Európai Szociális Alap Plusz (63) foglalkozik a gyermekszegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel. A Belső Biztonsági Alap (64) segít a gyermekkereskedelem és a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésében. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (65) a menekültüggyel, az integrációval vagy a visszaküldéssel kapcsolatos, nem uniós gyermekeket célzó egyedi támogatást nyújt. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (66) hozzáférést biztosít a nem szegregált oktatási, lakhatási, egészségügyi, szociális és gyermekgondozási szolgáltatásokhoz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (67) pedig a gyermekek és fiatalok következő generációjára vonatkozó reformokat, beruházásokat és szakpolitikákat támogat, például az oktatás és a készségek terén. Az Unió társfinanszírozást nyújt a tagállamokban működő Safer Internet Központoknak, hogy figyelemfelkeltő tevékenységeket és erőforrásokat biztosítsanak a gyermekek online biztonságával kapcsolatban. Továbbá támogatja a gyermekeket, a gondozókat és az oktatókat a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok bejelentésére szolgáló gyermeksegélyvonalakon és forródrótokon keresztül nyújtott tanácsadási és jelentéstételi szolgáltatások révén. Ezenkívül a Horizont Európa (68) nevű uniós kutatási és innovációs keretprogram a gyermekek védelmével kapcsolatos különböző projekteket támogat bizonyos tematikus kutatási területeken, többek között a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, valamint a kapcsolati és szexuális erőszaknak a megelőzésével kapcsolatban.

(23)

Az Unió gyermekvédelem iránti elkötelezettsége a külső tevékenységeiben is tükröződik. 2022-ben mintegy 468 millió gyermek (a gyermekek több mint egyhatoda) élt konfliktusövezetben. 2020-ban 160 millió gyermek (világszinten a gyermekek 9,6 %-a) vált gyermekmunka áldozatává (69). A világ különböző pontjain erőszak miatt minden tizedik percben meghal egy kamasz lány (70). A gyermekjogok és a gyermekvédelem globális érvényesítésére irányuló uniós fellépés azon alapul, hogy az Unió miként támogatja és erősíti demokratikus alapjait az Unión belül. Az EU külső tevékenységére vonatkozó ifjúsági cselekvési terv (71) célja, hogy előmozdítsa a gyermekek és a fiatalok érdemi részvételét és szerepvállalását az Unió külső tevékenységében. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (72) célja a nemi alapú erőszak minden formája elleni küzdelem. A gyermekvédelem a gyermekek jogainak előmozdításáról és védelméről, valamint a gyermekekről és a fegyveres konfliktusokról szóló uniós iránymutatások (73) egyik fő célkitűzése. Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2024) (74) elsősorban arra szólítja fel a partnerországokat, hogy építsék ki és erősítsék meg a gyermekvédelmi rendszereket, és alkalmazzanak zéró toleranciát a gyermekmunkával szemben; a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletjavaslat hozzájárul ehhez a célhoz. Ez a kötelezettségvállalás tükröződik a tisztességes munkáról szóló közleményben (75) is, amely támogatni fogja a gyermekmunka elleni küzdelmet.

(24)

Az EU területén és világszerte egyaránt meg kell védeni a gyermekeket az éghajlatváltozástól és a környezeti veszélyektől. A környezetkárosodás (76), az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt a gyermekeket a felnőtteknél sokkal nagyobb valószínűséggel érhetik súlyos sérelem, akár visszafordíthatatlan és egész életen át tartó következményekkel, sőt halálesetek is történhetnek. Ez növeli annak kockázatát, hogy a gyermekek a lakóhelyelhagyás, az éhínség és a fokozott erőszak miatt súlyos jogsértésekkel szembesülnek, főként fegyveres konfliktusok során (77). Foglalkozni kell az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás nőkre, gyermekekre és kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt eltérő hatásaival (78). A tagállamok alkalmazkodási stratégiáira és terveire vonatkozó 2023. évi iránymutatások (79) kiemelik a gyermekeket azon érdekelt felek közül, akiknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy az éghajlatváltozás hatást gyakorol rájuk, és akiket szintén be kell vonni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatába. Az éghajlatváltozás kezelésére irányuló fellépés során a feleknek tiszteletben kell tartaniuk, elő kell mozdítaniuk és mérlegelniük kell az emberi jogokkal – többek között a gyermekek jogaival – kapcsolatos kötelezettségeiket (80). A COP28 konferencián (81) elfogadott, az alkalmazkodásra vonatkozó globális cél kerete arra ösztönzi a feleket, hogy biztosítsák a nemzedékek közötti méltányosságot és a társadalmi igazságosságot, figyelembe véve a kiszolgáltatott csoportokat, köztük a gyermekeket. Ehhez biztosítani kell a gyermekek aktív részvételét a jogaik védelmét érintő kritikus kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. A gyermekek és a fiatalok nézőpontja az európai éghajlati paktum (82) tevékenységeinek, különösen az éghajlati paktum nagykövetei és partnerei hálózatának részét képezi.

(25)

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. A Bizottság az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, valamint az Unió szomszédságpolitikájában részt vevő országokat is arra ösztönzi, hogy kövessék ezt az ajánlást,