13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/1

(1)

A 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) átfogó jogi keretet hoz létre a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére, amely teljes egészében alkalmazandó az Unió-szerte vetőmagként vagy más növényi szaporítóanyagként termesztési céllal hasznosítandó GMO-kra (a továbbiakban: termesztési célú GMO-k).

(2)

E jogi keret értelmében a termesztési célú GMO-kat a 2001/18/EK irányelv II. melléklete szerinti egyedi kockázatértékelésnek kell alávetni, mielőtt engedélyeznék az Unió piacán történő forgalomba hozatalukat, figyelembe véve a GMO-k emberi egészségre és a környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett, azonnali és késleltetett, valamint hosszú távon összeadódó hatásait. E kockázatértékelés tudományos ajánlásnak minősül, amely tájékoztatásul szolgál a döntéshozatali folyamat során, és e kockázatértékelést kockázatkezelési döntés követi. Az engedélyezési eljárás célja, hogy biztosítsa az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, valamint a környezet és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, mindemellett garantálva a belső piac hatékony működését. Az Unió egész területén egyformán magas szintű egészség-, környezet- és fogyasztóvédelmet kell megvalósítani és fenntartani. A 2001/18/EK irányelv keretében és későbbi végrehajtása során mindenkor figyelembe kell venni az elővigyázatosság elvét.

(3)

A Tanács által a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozóan 2008. december 4-én elfogadott következtetések (a továbbiakban: a 2008-as tanácsi következtetések) alapján javítani kell a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó jogi keret végrehajtását. Ebben az összefüggésben adott esetben rendszeresen frissíteni kell a kockázatértékelésre vonatkozó szabályokat a tudományos ismeretek és elemzési eljárások folyamatos fejlődésének figyelembevétele céljából, különösen a géntechnológiával módosított növények környezetre gyakorolt hosszú távú hatását, valamint a nem célszervezetekre gyakorolt lehetséges hatását, a géntechnológiával módosított növények termesztésére kijelölt fogadó környezet és földrajzi területek jellemzőit, továbbá a peszticideket termelő és gyomirtószer-rezisztens, géntechnológiával módosított szervezetek értékelésének kritériumait és követelményeit illetően. Ezért a 2001/18/EK irányelv mellékleteit ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

A forgalomba hozatal engedélyezése mellett a géntechnológiával módosított fajtáknak meg kell felelniük a vetőmagvakra és növényi szaporítóanyagokra vonatkozó uniós jogszabályokban – így különösen a 66/401/EGK (6), a 66/402/EGK (7), a 68/193/EGK (8), a 98/56/EK (9), az 1999/105/EK (10), a 2002/53/EK (11), a 2002/54/EK (12), a 2002/55/EK (13), a 2002/56/EK (14), a 2002/57/EK (15) valamint a 2008/90/EK (16) tanácsi irányelvben – előírt követelményeknek is. Az említett irányelvek közül a 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos, pontosan meghatározott feltételek mellett területük egészén vagy annak egyes részén megtiltsák egyes fajták használatát, vagy megfelelő feltételeket határozzanak meg egyes fajták termesztésére vonatkozóan.

(5)

Amint valamely GMO-t a GMO-kra vonatkozó uniós jogi keretnek megfelelően termesztési célra engedélyeztek, és az a forgalomba hozni kívánt fajtát tekintve megfelel a vetőmagvak és a növényi szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, a tagállamok területükön nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják annak szabad forgalmát, kivéve az uniós jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén.

(6)

A tapasztalatok szerint a GMO-k termesztése olyan kérdés, amellyel tagállami szinten alaposabban foglalkoznak. A GMO-k forgalomba hozatalával és behozatalával összefüggő kérdéseket továbbra is uniós szinten kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében. A termesztés azonban egyes esetekben nagyobb rugalmasságot igényelhet, mivel az a földhasználattal, a helyi agrárstruktúrákkal, valamint az élőhelyek, az ökoszisztémák és a táj védelmével vagy megőrzésével való kapcsolata okán erőteljes nemzeti, regionális és helyi dimenziókkal bír. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy kötelező erejű jogi aktusokat fogadjanak el a GMO-k saját területükön való termesztésének korlátozásáról vagy megtiltásáról, azt követően, hogy e GMO-k forgalomba hozatalát az Unió piacán már engedélyezték. A közös engedélyezési eljárást, különösen pedig az elsősorban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által elvégzett értékelési folyamatot azonban nem érintheti hátrányosan az effajta rugalmasság.

(7)

A múltban a GMO-k termesztésének korlátozása vagy megtiltása érdekében néhány tagállam alkalmazta a 2001/18/EK irányelv 23. cikke, illetve az 1829/2003/EK rendelet 34. cikke szerinti védzáradékot, illetve sürgősségi intézkedéseket, mivel – az esettől függően – a hozzájárulás időpontját követően olyan új vagy további információk kerültek a birtokukba, amelyek befolyásolják a környezeti kockázatértékelést, vagy mivel sor került a meglévő információk újbóli értékelésére. Más tagállamok az EUMSZ 114. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározott értesítési eljárást alkalmazták, amely a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos új tudományos bizonyítékok előterjesztését írja elő. Ezenkívül a döntéshozatali folyamat különösen nehéznek bizonyult a GMO-k termesztése tekintetében, tekintettel arra, hogy tagállami szinten olyan aggályok fogalmazódtak meg, amelyek nem csupán a GMO-k egészséggel vagy környezettel kapcsolatos biztonságát érintő kérdésekre vonatkoznak.

(8)

Ezzel összefüggésben a szubszidiaritás elvének megfelelően indokoltnak tűnik nagyobb döntési rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára az engedélyezési eljárás során vagy azt követően abban a kérdésben, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni területükön anélkül, hogy ez a GMO-kra vonatkozó uniós engedélyezési rendszer keretében előírt kockázatértékelést érintené, valamint függetlenül azoktól az intézkedésektől, amelyeket a GMO-kat termesztő tagállamok a 2001/18/EK irányelv alkalmazása révén annak érdekében hozhatnak vagy kötelesek meghozni, hogy kiküszöböljék a GMO-k egyéb termékekben való nem szándékos előfordulását. E lehetőségnek a tagállamok számára való biztosítása valószínűleg javítja majd a GMO-k engedélyezésének folyamatát, ugyanakkor jó eséllyel segít biztosítani a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a gazdasági szereplők választási szabadságát, a GMO-k unióbeli termesztésével kapcsolatban pedig egyértelműbbé teszi a helyzetet az érintett érdekelt felek számára. Ez az irányelv ennélfogva meg kell, hogy könnyítse a belső piac zavartalan működését.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a GMO-k termesztésének eredményeképpen azok nem szándékosan ne fordulhassanak elő egyéb termékekben, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett különös figyelmet kell fordítani a GMO-k termesztését engedélyező tagállamokból kiinduló, a GMO-k termesztését tiltó szomszédos tagállamokba történő, határon átnyúló esetleges szennyeződések megelőzésére, hacsak az érintett tagállamok meg nem egyeznek abban, hogy ez az adott földrajzi feltételek miatt szükségtelen.

(10)

A Bizottság 2010. július 13-i ajánlása (17) iránymutatást nyújt a tagállamoknak az együtt-termesztésre vonatkozó – többek között a határ menti területeket is érintő – intézkedések kidolgozásához. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy határaikon – egymással együttműködve – megfelelő intézkedéseket végrehajtva kerüljék el a határon átnyúló szennyezések nem szándékos következményeit.

(11)

Lehetővé kell tenni, hogy egy adott GMO engedélyezési eljárása során valamely tagállam kérhesse, hogy a 2001/18/EK irányelv C. részével vagy az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban benyújtott bejelentésének/kérelmének földrajzi hatályát oly módon igazítsák ki, hogy az adott tagállam területének egészét vagy annak egy részét kizárják a termesztés alól. A Bizottságnak meg kell könnyítenie az eljárást azáltal, hogy a tagállami kérést haladéktalanul továbbítja a bejelentő/kérelmező részére, amelyre a bejelentőnek/kérelmezőnek egy meghatározott határidőn belül válaszolnia kell.

(12)

A bejelentés/kérelem földrajzi hatályát ennek megfelelően ki kell igazítani, hacsak a bejelentő/kérelmező a kérés Bizottság általi közlését követően a meghatározott határidőn belül meg nem erősíti bejelentése/kérelme földrajzi hatályát. Ez a megerősítés azonban nem érinti a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy – az esettől függően – a 2001/18/EK irányelv 19. cikkével vagy az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikkével összhangban adott esetben a Hatóság által elvégzett környezeti kockázatértékelés fényében elvégezze ezt a kiigazítást.

(13)

Bár várható, hogy az ezen irányelv értelmében elfogadott legtöbb korlátozást vagy tiltást a hozzájárulás/engedélyezés, illetve annak megújítása szakaszában hajtják végre, a tagállamok számára ezenfelül lehetővé kell tenni, hogy indokolt intézkedéseket fogadjanak el a már engedélyezett GMO-k, illetve a növény vagy jelleg alapján meghatározott GMO-csoportok termesztésének a területük egészén vagy annak egy részén történő korlátozására vagy megtiltására a harmonizált uniós szabályok, azaz a 2001/18/EK irányelv és az 1829/2003/EK rendelet értelmében értékeltektől eltérő és azokat kiegészítő, az uniós joggal összhangban álló indokok alapján. Az említett indokok kapcsolódhatnak környezet- vagy agrárpolitikai célokhoz, de lehetnek más, például a városi és vidéki területrendezéshez, a földhasználathoz, a társadalmi-gazdasági hatásokhoz, az együtt-termesztéshez és a közrendhez kapcsolódó nyomós indokok is. Azon tagállam, régió vagy terület sajátos körülményeitől függően, amelyben az említett intézkedések alkalmazandók, az indokokra külön-külön vagy együttesen is lehet hivatkozni.

(14)

Az emberi vagy állati egészség és a környezet védelmének az Unióban megválasztott szintje lehetővé teszi, hogy az Unió egészében egységes tudományos értékelésre kerüljön sor, és ezt a helyzetet ez az irányelv nem változtathatja meg. Ennélfogva a 2001/18/EK irányelvben és az 1829/2003/EK rendeletben a kockázatértékelők és a kockázatkezelők részére biztosított hatáskörökkel való ütközések elkerülése érdekében a tagállamok csak olyan hatásokra vonatkozó, környezetpolitikai célokkal kapcsolatos indokokra hivatkozhatnak, amelyek különböznek a 2001/18/EK irányelvben és az 1829/2003/EK rendeletben foglalt engedélyezési eljárások keretében értékelt egészségügyi és környezeti kockázatoktól és kiegészítik azok értékelését, mint például a termelés és az ökoszisztémák fenntarthatósága összeegyeztetését fokozottabban támogató mezőgazdasági gyakorlatok fenntartása és fejlesztése vagy a helyi biodiverzitás – ideértve egyes élőhelyeket és ökoszisztémákat – megőrzése, vagy egyes természeti és tájbéli tulajdonságok, valamint egyes ökoszisztéma-funkciók és -szolgáltatások megőrzése.

(15)

Indokolt a tagállamoknak arra is lehetőséget biztosítani, hogy a 2001/18/EK irányelv alapján meghozott döntéseiket olyan társadalmi-gazdasági hatásokkal összefüggő indokokra alapozhassák, amelyek a GMO-knak az érintett tagállam területén történő termesztése következtében merülhetnek fel. Jóllehet a Bizottság a 2010. július 13-i ajánlásában már foglalkozott az együtt-termesztést szabályozó intézkedések kérdésével, a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv alapján korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadjanak el már engedélyezett GMO-knak a területük egészén vagy annak egy részén történő termesztésére vonatkozóan. A szóban forgó indokok összefügghetnek az együtt-termesztésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának magas költségével, az adott – például kis szigeteken vagy hegyvidéki térségekben jellemző – földrajzi feltételek miatti kivitelezhetetlenségével vagy lehetetlenségével, vagy azzal, hogy el kell kerülni a GMO-k más termékekben – például különleges vagy meghatározott termékekben – való előfordulását. A Bizottság továbbá a Tanács 2008. évi idevágó következtetéseiben megfogalmazott kérésnek megfelelően jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GMO-k termesztésének társadalmi-gazdasági következményeiről. E jelentés megállapításai értékes információval szolgálhatnak azon tagállamok számára, amelyek ezen irányelv alapján döntések meghozatalát mérlegelik. Az agrárpolitikai célokhoz kapcsolódó indokok között szerepelhet többek között az, hogy meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés diverzitását, valamint hogy biztosítani kell a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok tisztaságát. A tagállamok az ilyen intézkedéseket egyéb indokokra is alapozhatják, ideértve többek között a földhasználatot, a városi és vidéki területrendezést vagy más indokolt – többek között a kulturális hagyományokhoz kapcsolódó – tényezőket.

(16)

Az ezen irányelv alapján elfogadott korlátozásoknak vagy tilalmaknak a termesztésre kell vonatkozniuk, nem pedig a géntechnológiával módosított vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok termékként vagy termékekben történő szabad forgalmára és behozatalára, valamint betakarított terményeik szabad forgalmára és behozatalára, továbbá összhangban kell lenniük a Szerződésekkel, különösen a belföldi és nem belföldi termékek közötti megkülönböztetésmentesség elvével, az arányosság elvével, valamint az EUMSZ 34. és 36. cikkével és 216. cikkének (2) bekezdésével.

(17)

Az ezen irányelv alapján elfogadott tagállami intézkedéseket uniós szinten ellenőrzési és tájékoztatási eljárásnak kell alávetni. Az uniós ellenőrzés és tájékoztatás szintjére figyelemmel nem szükséges ezen felül előírni a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) alkalmazását. A tagállamok az uniós engedély hatálybalépésének napjától, és a hozzájárulás/engedély teljes időtartama alatt korlátozhatják vagy tilthatják meg a GMO-knak a területük egészén vagy annak egy részén történő termesztését, feltéve, hogy a meghatározott várakozási időszak, amelynek során a Bizottságnak módjában állt a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban észrevételt tenni, már letelt. Az érintett tagállamnak ezért az intézkedések tervezetét elfogadásuk előtt legalább 75 nappal közölnie kell a Bizottsággal, hogy az arra vonatkozóan észrevételt tehessen, és az említett időszak során a tagállamnak tartózkodnia kell a szóban forgó intézkedések elfogadásától és végrehajtásától. A meghatározott várakozási időszak leteltét követően a tagállam az intézkedéseket elfogadhatja akár az eredetileg javasolt, akár a Bizottság észrevételeinek figyelembevételével módosított formában.

(18)

A meghatározott várakozási időszak alatt annak az engedélykérelmezőnek/engedélyjogosultnak, aki a tagállamban egy GMO termesztését korlátozó vagy tiltó intézkedések által érintett lenne, tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az adott tagállamban az adott GMO termesztéséhez kapcsolódik.

(19)

A területük egészén vagy annak egy részén történő GMO-termesztés korlátozására vagy tilalmára vonatkozó tagállami döntések nem akadályozhatják a biotechnológiai kutatások végzését, feltéve, hogy az ilyen jellegű kutatások végzése során minden, az emberi és állati egészségre, valamint a környezet védelmére vonatkozó szükséges biztonsági előírást tiszteletben tartanak, és a tevékenység nem ássa alá a korlátozás vagy tilalom bevezetésének alapjául szolgáló indokok tiszteletben tartását. Emellett a Hatóságnak és a tagállamoknak törekedniük kell tudományos szervezetekből álló olyan kiterjedt hálózat létrehozására, amelyben minden tudományág jelen van, azok is, amelyek ökológiai kérdésekkel foglalkoznak, és együtt kell működniük a tudományos szakvélemények közötti bármilyen lehetséges eltérés korai azonosítása érdekében a vitás tudományos kérdések megoldása vagy tisztázása végett. A Bizottságnak és a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a GMO-k szándékos kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán felmerülő esetleges veszélyekre irányuló független kutatások számára rendelkezésre álljanak a szükséges források, továbbá hogy a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett a független kutatók hozzáférjenek minden szükséges anyaghoz.

(20)

Figyelembe véve a tudományos bizonyítékok fontosságát a GMO-k betiltására vagy engedélyezésére vonatkozó döntések meghozatala szempontjából, a Hatóságnak össze kell gyűjtenie és elemeznie kell a GMO-k emberi egészséggel vagy a környezettel szembeni kockázata vagy veszélye vonatkozásában végzett kutatások eredményeit és minden új kockázatról tájékoztatnia kell a kockázatkezelőket. Ezt az információt a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(21)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az illetékes hatóságtól vagy a Bizottságtól kérhessék, hogy területük egészét vagy annak részét – amelyet korábban a hozzájárulás/engedély földrajzi hatálya alól kizártak – ismét az érintett hozzájárulás/engedély földrajzi hatálya alá vonják. Ez esetben a kérést nem szükséges továbbítani a hozzájárulás/engedély jogosultjának és a beleegyezését sem kell kikérni. Az írásos hozzájárulást kibocsátó illetékes hatóságnak vagy a Bizottságnak a 2001/18/EK irányelv, illetve az 1829/2003/EK rendelet értelmében ennek megfelelően módosítania kell a hozzájárulás, illetve az engedélyezési döntés földrajzi hatályát.

(22)

Az, hogy az írásos hozzájárulásokat vagy engedélyezési döntéseket egyes területekre korlátozott földrajzi hatállyal bocsátották ki vagy fogadták el, illetve hogy egyes tagállamok ezen irányelvvel összhangban intézkedéseket fogadtak el a GMO-k termesztésének korlátozására vagy tilalmára, nem akadályozhat vagy korlátozhat más tagállamokat abban, hogy engedélyezett GMO-kat használjanak. Ezen túlmenően ez az irányelv és az annak alapján elfogadott tagállami intézkedések nem érinthetik a GMO-knak a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok nem géntechnológiával módosított fajtáiban való nem szándékos és véletlen előfordulása tekintetében meghatározott uniós jogi követelményeket, és nem akadályozhatják meg az e követelményeknek megfelelő fajták termesztését.

(23)

Az 1829/2003/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a 2001/18/EK irányelv A. és D. részében az irányelv C. része alapján engedélyezett GMO-kra tett utalásokat egyben az említett rendelet alapján engedélyezett GMO-kra is alkalmazandónak kell tekinteni. Ennek megfelelően a tagállamok által a 2001/18/EK irányelvvel összhangban elfogadott intézkedéseket az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezett GMO-kra is alkalmazni kell.

(24)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a hagyományos vetőmagvak, növényi szaporítóanyagok és a betakarított termény szabad mozgásával kapcsolatos, a vonatkozó uniós jogszabályok szerinti és az EUMSZ-szel összhangban álló kötelezettségeit.

(25)

A fogyasztók magas szintű védelme érdekében a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek az 1829/2003/EK rendelet és az 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) értelmében hatékony címkézési és tájékoztatási intézkedéseket kell hozniuk, hogy ezáltal átláthatóvá tegyék a termékekben a GMO-k előfordulását.

(26)

Az ezen irányelv célkitűzéseinek és a gazdasági szereplők ezen irányelv hatálybalépését megelőzően engedélyezett vagy már engedélyezési eljárás alatt álló GMO-kkal kapcsolatos jogos érdekeinek összeegyeztetése érdekében megfelelő átmeneti intézkedésekről kell rendelkezni. Az átmeneti intézkedéseket az is indokolja, hogy kerülni kell a verseny azzal való esetleges torzítását, hogy a meglévő engedélyek jogosultjai és a jövőbeni engedélyt kérelmezők különböző elbánásban részesülnek. A jogbiztonság érdekében annak az időtartamnak, amelynek során ilyen átmeneti intézkedések fogadhatók el, az új szabályozásra való zökkenőmentes átállás biztosításához szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az említett átmeneti intézkedések így lehetővé kell, hogy tegyék a tagállamok számára, hogy ezen irányelv rendelkezéseit az irányelv hatálybalépését megelőzően engedélyezett vagy már engedélyezési eljárás alatt álló termékekre is alkalmazzák, feltéve, hogy ez nem érinti a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok engedélyezett, géntechnológiával módosított azon fajtáit, amelyeket már jogszerűen elvetettek vagy elültettek.

(27)

A 2001/18/EK irányelv 26b. és 26c. cikkében foglalt rendelkezések az említett irányelv 23. cikkének és az 1829/2003/EK rendelet 34. cikkének sérelme nélkül alkalmazandók.

(28)

A 2001/18/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 26a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   2017. április 3-tól azon tagállamok, amelyekben GMO-kat termesztenek, határ menti területeiken megfelelő intézkedéseket hoznak az ilyen GMO-k termesztését tiltó szomszédos országokat érintő esetleges határon átnyúló szennyezések elkerülésére, kivéve, ha ezek az intézkedések nem szükségesek bizonyos földrajzi adottságok fényében. Ezeket az intézkedéseket közölni kell a Bizottsággal.”

2.

Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki:

„26b. cikk

Termesztés

(1)   Egy adott GMO engedélyezési eljárása vagy a hozzájárulás/engedély megújítása során bármely tagállam kérheti, hogy igazítsák ki az írásbeli hozzájárulás vagy engedély földrajzi hatályát oly módon, hogy területe egészét vagy annak egy részét kizárják a termesztés alól. Ezt a kérést legkésőbb az ezen irányelv 14. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálati jelentés továbbításának napjától vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése és 18. cikkének (6) bekezdése szerinti véleménye kézhezvételétől számított 45 napon belül közölni kell a Bizottsággal. A Bizottság a tagállam kérését haladéktalanul ismerteti a bejelentővel/kérelmezővel és a többi tagállammal. A Bizottság a kérést elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(2)   A bejelentő/kérelmező a kérés Bizottság általi ismertetését követő 30 napon belül kiigazíthatja vagy megerősítheti eredeti bejelentésének/kérelmének földrajzi hatályát.

Megerősítés hiányában a bejelentés/kérelem földrajzi hatályának kiigazítását az ezen irányelv alapján kiadott írásos hozzájárulásban és adott esetben az ezen irányelv 19. cikkével összhangban meghozott döntésben, illetve az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikke szerint elfogadott engedélyezési döntésben el kell végezni.

Az ezen irányelv alapján kibocsátott írásos hozzájárulásnak és adott esetben az ezen irányelv 19. cikkével összhangban meghozott döntésnek, valamint az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikke szerint elfogadott engedélyezési döntésnek már a bejelentés/kérelem kiigazított földrajzi hatályán kell alapulnia.

Amennyiben az ezen irányelv 14. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálati jelentés továbbításának napja vagy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak az 1829/2003/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése és 18. cikkének (6) bekezdése szerinti véleménye kézhezvétele után az e cikk (1) bekezdése szerinti kérés érkezik a Bizottsághoz, az ezen irányelv 15. cikke szerinti, az írásbeli hozzájárulás kiadására, vagy adott esetben az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikke szerinti, a meghozandó határozattervezet bizottságnak történő benyújtására rendelkezésre álló határidő az ilyen kérést benyújtó tagállamok számától függetlenül egyszer 15 nappal meghosszabbodik.

(3)   Amennyiben nem érkezik az e cikk (1) bekezdése szerinti kérés, vagy amennyiben a bejelentő/kérelmező megerősítette eredeti bejelentése/kérelme földrajzi hatályát, bármely tagállam intézkedéseket fogadhat el, amelyekkel korlátozza vagy megtiltja az ezen irányelv C. részével vagy az 1829/2003/EK rendelettel összhangban engedélyezett GMO, vagy növény vagy jelleg alapján meghatározott GMO-csoport termesztését területe egészén vagy annak egy részén, feltéve, hogy az említett intézkedések összhangban vannak az uniós joggal, indokoltak, arányosak és megkülönböztetéstől mentesek, és ezenfelül olyan nyomós indokokon alapulnak, amelyek például a következőkhöz kapcsolódnak:

Azon tagállam, régió vagy terület sajátos körülményeitől függően, amelyben az említett intézkedések alkalmazandók, az indokokra külön-külön vagy együttesen is lehet hivatkozni – a g) pontban szereplő indok kivételével, amelyre önállóan nem lehet hivatkozni –, az intézkedések azonban semmilyen esetben sem állhatnak összeütközésben az ezen irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet szerint végzett környezeti kockázatértékeléssel.

(4)   Az a tagállam, amely az e cikk (3) bekezdése szerint intézkedéseket kíván elfogadni, az intézkedések tervezetét és a hivatkozott megfelelő indokokat előzetesen közli a Bizottsággal. Erre a közlésre azt megelőzően kerülhet sor, hogy az adott GMO-nak az ezen irányelv C. része vagy az 1829/2003/EK rendelet szerinti engedélyezési eljárása lezárult volna. Az említett közlés időpontjától számított 75 napos időszak alatt:

Az első albekezdésben említett 75 napos időszak leteltét követően a hozzájárulás/engedély megadásának teljes időtartama alatt, és az uniós engedély hatálybalépésének időpontjától az érintett tagállam elfogadhatja az intézkedéseket akár az eredetileg javasolt, akár a Bizottságtól érkezett, nem kötelezően követendő észrevételek figyelembevételével módosított formában. Az intézkedéseket haladéktalanul közölni kell a Bizottsággal, a többi tagállammal és az engedély jogosultjával.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket nyilvánosan hozzáférhetővé teszik valamennyi érintett szereplő, köztük a termesztők számára.

(5)   Amennyiben egy tagállam a területének egészét vagy annak részét ismét egy olyan hozzájárulás/engedély földrajzi hatálya alá kívánja vonni, amely alól őt a (2) bekezdés szerint korábban kizárták, ilyen irányú kéréssel fordulhat az írásos hozzájárulást az ezen irányelv alapján kibocsátó illetékes hatósághoz vagy – ha a GMO-t az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezték – a Bizottsághoz. Az esettől függően az írásos hozzájárulást kibocsátó illetékes hatóság vagy a Bizottság ennek megfelelően módosítja a hozzájárulás vagy az engedélyezési döntés földrajzi hatályát.

(6)   A GMO-kra vonatkozó hozzájárulások/engedélyek földrajzi hatályának az (5) bekezdés szerinti kiigazítása céljából:

(7)   A tagállamok a (3) és (4) bekezdés szerint hozott intézkedések visszavonásáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(8)   Az e cikk alapján elfogadott intézkedések nem érinthetik az engedélyezett, termékként vagy termékekben megjelenő GMO-k szabad forgalmát.

26c. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A tagállamok 2015. április 2-től2015. október 3-ig kérhetik, hogy igazítsák ki az ezen irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján 2015. április 2. előtt benyújtott bejelentés/kérelem, illetve megadott engedély földrajzi hatályát. A Bizottság az érintett tagállam kérését haladéktalanul ismerteti a bejelentővel/kérelmezővel és a többi tagállammal.

(2)   Amennyiben a bejelentés/kérelem még nincs elbírálva és a bejelentő/kérelmező nem erősítette meg eredeti bejelentésének/kérelmének földrajzi hatályát az e cikk (1) bekezdésében említett kérés közlésétől számított 30 napon belül, a bejelentés/kérelem földrajzi hatályát ennek megfelelően ki kell igazítani. Az ezen irányelv alapján kibocsátott írásos hozzájárulásnak és adott esetben az ezen irányelv 19. cikkével összhangban meghozott döntésnek, valamint az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikke szerint elfogadott engedélyezési döntésnek már a bejelentés/kérelem kiigazított földrajzi hatályán kell alapulnia.

(3)   Amennyiben az engedélyt már megadták és az engedély jogosultja az e cikk (1) bekezdésében említett kérés közlésétől számított 30 napon belül nem erősítette meg az engedély földrajzi hatályát, az engedélyt ennek megfelelően módosítani kell. Az ezen irányelv szerinti írásos hozzájárulások esetében az illetékes hatóság feladata, hogy az engedély földrajzi hatályát megfelelően módosítsa, és ennek elvégzését követően tájékoztassa a Bizottságot, a tagállamokat és az engedély jogosultját. Az 1829/2003/EK rendelet szerinti engedélyek esetében a Bizottság módosítja ennek megfelelően az engedélyezési döntést anélkül, hogy alkalmazná az említett rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárást. A Bizottság megfelelően tájékoztatja a tagállamokat és az engedély jogosultját.

(4)   Amennyiben nem érkezik az e cikk (1) bekezdése szerinti kérés, vagy amennyiben a bejelentő/kérelmező vagy adott esetben az engedély jogosultja megerősítette eredeti kérelme vagy adott esetben az engedély földrajzi hatályát, a 26b. cikk (3)–(8) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(5)   E cikk nem érinti azoknak az engedélyezett, géntechnológiával módosított vetőmagvaknak és növényi szaporítóanyagoknak a termesztését, amelyeket még az adott GMO termesztésének az adott tagállamban való korlátozását vagy tilalmát megelőzően jogszerűen elvetettek vagy elültettek.

(6)   Az e cikk alapján elfogadott intézkedések nem érinthetik az engedélyezett, termékként vagy termékekben megjelenő GMO-k szabad forgalmát.”

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/9

(1)

Az Unió közlekedéspolitikájának egyik elsődleges célja a közúti közlekedésbiztonság javítása. Az Unió a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló politikát abból a célból folytatja, hogy csökkenjen a balesetek halálos áldozatainak és sérültjeinek száma, valamint az anyagi kár mértéke. E szakpolitika fontos eleme az Unióban elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot jelentősen veszélyeztető közúti közlekedési jogsértések következtében kivetett szankciók következetes végrehajtása.

(2)

Mindazonáltal a 2008/615/IB tanácsi határozat (3) és a 2008/616/IB tanácsi határozat (4) (az ún. „prümi határozatok”) értelmében meglévő lehetőségek ellenére és a megfelelő eljárások hiánya következtében egyes közúti közlekedési jogsértések esetében gyakran nem hajtják végre a pénzbírság formájában kivetett szankciókat, ha a jogsértést a jogsértés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett járművel követték el. Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy még az ilyen esetekben is biztosított legyen a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések hatékony kivizsgálása.

(3)

„A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra” című, 2010. július 20-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedési szabályok érvényesítése továbbra is kulcsfontosságú a közúti halálesetek és sérülések számának számottevő csökkentését lehetővé tévő feltételek megteremtéséhez. A közúti közlekedésbiztonságról szóló, 2010. december 2-i következtetéseiben a Tanács felhívta a figyelmet arra, hogy tagállami, és adott esetben uniós szinten meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a közúti közlekedési szabályok érvényesítésének további szigorítása. Felkérte a Bizottságot arra, hogy ahol lehet, vizsgálja meg a közlekedési szabályok uniós szintű harmonizálásának, valamint olyan további intézkedések elfogadásának lehetőségeit, amelyek a közúti, különösen a súlyos közlekedési balesetekkel összefüggő közlekedési jogsértésekkel kapcsolatosan a határokon átnyúló végrehajtás megkönnyítésére irányulnak.

(4)

A Bizottság az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 71. cikke (1) bekezdésének c) pontja (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés [EUMSZ] 91. cikke) alapján 2008. március 19-én elfogadta a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. A 2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) azonban az EUMSZ 87. cikkének (2) bekezdése alapján fogadták el. Az Európai Bíróság C-43/12. sz. ügyben 2014. május 6-án hozott ítéletével (6) megsemmisítette a 2011/82/EU irányelvet, mert azt nem lehetett érvényesen elfogadni az EUMSZ 87. cikkének (2) bekezdése alapján. Az ítélet egy, az EUMSZ 91. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján elfogadandó új irányelv ésszerű – az ítélet kihirdetésétől számított 12 hónapot meg nem haladó – határidőn belüli hatálybalépéséig fenntartotta a 2011/82/EU irányelv joghatásait. Ezért az említett cikk alapján új irányelvet kell elfogadni.

(5)

Ösztönözni kell a tagállami ellenőrzési intézkedések fokozottabb egymáshoz közelítését, és a Bizottságnak ezzel összefüggésben meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e közös szabályok létrehozására a közúti közlekedésbiztonság ellenőrzése során használt automata ellenőrző eszközökre vonatkozóan.

(6)

Az uniós polgárok figyelmét fel kell hívni a közúti közlekedésbiztonság tekintetében a különböző tagállamokban hatályos szabályokra és ezen irányelv végrehajtására, különösen olyan megfelelő intézkedések révén, amelyek biztosítják, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre annak következményeiről, ha valaki a jármű nyilvántartásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban tett utazása során nem tartja be a közúti közlekedés szabályait.

(7)

Annak érdekében, hogy a közúti közlekedésbiztonság szintje az Unió teljes területén emelkedjen, valamint a járművezetők, azaz az adott tagállamban belföldi és külföldi jogsértők egyenlő bánásmódban részesüljenek, a jogellenes cselekmények jogkövetkezményeinek végrehajtását elő kell segíteni, tekintet nélkül arra, hogy a jármű melyik tagállam nyilvántartásában szerepel. E célból a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető bizonyos közlekedési jogsértések vonatkozásában az információcsere határokon átnyúló rendszerét kell használni, tekintet nélkül arra, hogy az érintett tagállam joga alapján e jogsértések közigazgatási vagy büntetőjogi természetűek-e, hozzáférést biztosítva ezzel a jogsértés helye szerinti tagállam számára a nyilvántartás helye szerinti tagállamban tárolt gépjármű-nyilvántartási adatokhoz.

(8)

A gépjármű-nyilvántartási adatok hatékonyabb, határokon átnyúló cseréje, amelynek célja, hogy megkönnyítse a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetésével gyanúsított személyek azonosítását, visszatartó hatású lehet, és óvatosabb magatartásra ösztönözheti a jogsértés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett jármű vezetőjét, ezáltal csökkenhet a közúti közlekedési balesetek áldozatainak száma.

(9)

Az ezen irányelv által szabályozott, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéseket a tagállamok nem azonos módon kezelik. Néhány tagállamban az ilyen jogsértések közigazgatási jogsértésnek, míg más államokban bűncselekménynek minősülnek. Ez az irányelv arra való tekintet nélkül alkalmazandó, hogy a nemzeti jog hogyan minősíti az említett jogsértéseket.

(10)

A tagállamoknak az információcsere javítása és a hatályos eljárások felgyorsítása érdekében hozzáférést kell biztosítaniuk egymás számára a gépjármű-nyilvántartási adatokhoz. E célból a prümi határozatokban szereplő, a műszaki előírásokra és az automatizált adatcsere rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseket a lehető legnagyobb mértékben bele kell foglalni ebbe az irányelvbe.

(11)

A 2008/616/IB határozat meghatározza a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére vonatkozóan meglévő szoftveralkalmazások biztonsági jellemzőit és a kapcsolódó műszaki követelményeket., Az említett határozat általános alkalmazhatóságának sérelme nélkül a fenti biztonsági jellemzőket és műszaki követelményeket a szabályozás és a gyakorlat hatékonysága érdekében ezen irányelv céljára is fel kell használni.

(12)

Az ezen irányelv értelmében folytatott adatcserének a meglévő szoftveralkalmazásokon kell alapulnia, amelyeknek egyúttal meg kell könnyíteniük a tagállamok számára a Bizottságnak való jelentéstételt is. Ezeknek az alkalmazásoknak biztosítaniuk kell a meghatározott gépjármű-nyilvántartási adatok tagállamok közötti gyors, biztonságos és bizalmas cseréjét. Ki kell használni az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (Eucaris) kínálta lehetőségeket is, mely szoftveralkalmazás a prümi határozatok értelmében a tagállamok számára kötelező a gépjármű-nyilvántartási adatok tekintetében. A Bizottságnak értékelést kell készítenie és jelentést kell tennie az ezen irányelv céljaira használt szoftveralkalmazások működéséről.

(13)

Az említett szoftveralkalmazások felhasználási körét a tagállami kapcsolattartók közötti információcsere eljárásaira kell korlátozni. Azok az eljárások és automatizált folyamatok, amelyek során az információt felhasználják, nem tartoznak ezen alkalmazások felhasználási körébe.

(14)

Az uniós belső biztonság terén alkalmazandó információkezelési stratégia célja az információcsere legegyszerűbb, legkönnyebben visszakövethető és leginkább költséghatékony megoldásainak feltárása.

(15)

A tagállamoknak képesnek kell lenniük az érintett jármű tulajdonosával, üzemben tartójával, illetve a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetésével gyanúsított, egyéb módon azonosított személlyel kapcsolatba lépni annak érdekében, hogy a jogsértés helye szerinti tagállam alkalmazandó eljárásairól, valamint a jogsértés helye szerinti tagállam joga szerinti jogkövetkezményekről az érintett személynek tájékoztatást adjanak. Ennek során a tagállamoknak fontolóra kell venniük azt, hogy a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekről szóló információkat a nyilvántartási dokumentumok nyelvén vagy azon a nyelven küldjék, amelyet az érintett személy a legnagyobb valószínűséggel megért, annak érdekében, hogy az érintett személy számára világosan érthetőek legyenek a tudomására hozott információk. A tagállamoknak a megfelelő eljárásokat kell alkalmazniuk annak biztosítására, hogy kizárólag az érintett személyt tájékoztassák, ne pedig egy harmadik felet. Ennek érdekében a tagállamoknak olyan részletes szabályokat kell alkalmazniuk, amelyek hasonlóak az ilyen jogsértések jogkövetkezményei érvényesítésének céljára elfogadott szabályokhoz, beleértve például olyan eszközöket is, mint – adott esetben – az ajánlott küldemények. Így az érintett személynek lehetősége nyílik a megfelelő válaszadásra, elsősorban azáltal, hogy további információt kér, vagy rendezi a bírságot, illetve él a védelemhez való jogával, különösen hibás személyazonosítás esetén. Az alkalmazandó jogi eszközök, köztük a kölcsönös segítségnyújtásra és a kölcsönös elismerésre vonatkozó eszközök – például a 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (7) – szabályozzák a további eljárásokat.

(16)

A tagállamoknak a 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) foglalt rendelkezéseknek megfelelően biztosítaniuk kell a jogsértés szerinti tagállamtól kapott tájékoztató levél szöveghű fordítását.

(17)

A valamennyi uniós úthasználó magas szintű védelmének létrejöttét célzó közúti közlekedésbiztonsági politika megvalósítása érdekében, valamint figyelembe véve az Unión belüli vonatkozó körülmények rendkívüli sokféleségét, a tagállamoknak – a szigorúbb korlátozásokat előíró politikák és törvényi szabályozások sérelme nélkül – meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy nagyobb összhangot biztosítsanak a tagállamok között a közúti közlekedési szabályok és azok végrehajtása tekintetében. Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó, ezen irányelv alkalmazásáról szóló jelentése keretében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e közös szabályok létrehozására uniós szinten összevethető módszerek, gyakorlatok és minimumszabályok kialakítása céljából, figyelembe véve a közúti közlekedésbiztonságot érintő nemzetközi együttműködést és meglévő megállapodásokat, különösen az 1968. november 8-i Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményt.

(18)

Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó, ezen irányelv tagállami alkalmazásáról szóló jelentésében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e közös – a tagállamok jogszabályaival és eljárásaival összhangban álló – kritériumokra a kirótt, de be nem fizetett pénzbírságok esetében a tagállamokban alkalmazott, jogkövetkezményeket érvényesítő eljárások tekintetében. Az említett jelentésben a Bizottságnak ki kell térnie olyan kérdésekre, mint a szankció és/vagy pénzbírság kiszabásáról szóló végleges határozat továbbítására szolgáló, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti eljárások, valamint a végleges határozat elismerése és végrehajtása.

(19)

Az irányelv felülvizsgálati eljárása során a Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az érdekeltekkel, így a közúti közlekedésbiztonsági és bűnüldöző hatóságokkal vagy a hatáskörrel rendelkező szervekkel, az áldozatok egyesületeivel és a közúti közlekedésbiztonság területén tevékenykedő más nem kormányzati szervezetekkel.

(20)

A bűnüldöző hatóságok közötti szorosabb együttműködés során tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, különösen a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot, amely jogokat különleges adatvédelmi szabályokkal kell biztosítani. Az említett szabályoknak figyelembe kell venniük különösen az adatbázisokhoz való, határokon átnyúló online hozzáférés sajátosságait. A létrehozandó szoftveralkalmazásoknak lehetővé kell tenniük az adatcsere biztonságos körülmények között történő lebonyolítását, valamint biztosítaniuk kell a továbbított adatok bizalmas jellegét. Az ezen irányelv alapján összegyűjtött adatok nem használhatók fel az irányelv céljaitól eltérő célokra. A tagállamoknak teljesíteniük kell az adatok felhasználásának és ideiglenes tárolásának feltételeivel kapcsolatos kötelezettségeket.

(21)

A személyes adatok ezen irányelvben előírt kezelése megfelelő a közúti közlekedés biztonsága terén ezen irányelv által kitűzött jogszerű célok eléréséhez, nevezetesen ahhoz, hogy a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének, és ezáltal a szankciók végrehajtásának elősegítésével valamennyi uniós úthasználót magas szintű védelemben lehessen részesíteni, és nem haladja meg azt, ami megfelelő és szükséges az említett célok eléréséhez.

(22)

A jogsértők személyazonosságának megállapításához használt adatok személyes adatok. Az ezen irányelv alkalmazásában végrehajtott adatkezelési tevékenységekre a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) kell alkalmazni. Az érintett tagállam fellebbezési és jogorvoslati mechanizmusokra vonatkozó eljárási követelményeinek sérelme nélkül az érintettet a jogsértésről szóló értesítéskor ennek megfelelően tájékoztatni kell a személyes adatokhoz való hozzáféréshez, valamint azok helyesbítéséhez és törléséhez való jogáról, továbbá az adatok tárolásának a jogszabályok által megengedett maximális időtartamáról. Ennek fényében, szintén biztosítani kell az érintett számára az ahhoz való jogot, hogy bármilyen pontatlan személyes adat kijavítása, illetve bármilyen jogszerűtlenül rögzített adat azonnali törlése megtörténhessen.

(23)

A prümi határozatok értelmében a személyes adatokat tartalmazó gépjármű-nyilvántartási adatok kezelésére a 2008/615/IB határozatban megállapított különös adatvédelmi rendelkezéseket kell alkalmazni. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ezen irányelv alapján kezelt személyes adatokra alkalmazzák az említett különös rendelkezéseket, feltéve, hogy biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó összes jogsértéssel kapcsolatos adat kezelése összhangban áll a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel.

(24)

A harmadik országok számára lehetőséget kell biztosítani a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjében való részvételre, amennyiben ilyen értelmű megállapodást kötöttek az Unióval. Az ilyen megállapodásnak tartalmaznia kell a szükséges adatvédelmi rendelkezéseket.

(25)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert jogokat és elveket, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét, valamint a védelemhez való jogot.

(26)

A tagállamok közötti információcsere céljának interoperábilis eszközök révén történő megvalósítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a prümi határozat vonatkozó módosulásainak figyelembevételére vonatkozóan, vagy amennyiben ezt az Uniónak az I. melléklet naprakésszé tétele szempontjából közvetlenül releváns jogi aktusai előírják. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során a szokásos gyakorlata szerint járjon el és megfelelő konzultációkat folytasson szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, megfelelő időben és módon eljussanak.

(27)

A Bizottságnak a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló további eredményes és hatékony intézkedések meghatározása céljával kell elemeznie ennek az irányelvnek az alkalmazását. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül ebben az eljárásban Dániának, Írországnak és az Egyesült Királyságnak is együtt kell működnie a Bizottsággal annak érdekében, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos jelentéstétel adott esetben időben történjen és teljes körű legyen.

(28)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen azt, hogy valamennyi uniós úthasználó számára magas szintű védelmet biztosítsanak a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítésével abban az esetben, amikor az elkövető jármű a jogsértés szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van nyilvántartva, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

Tekintettel arra, hogy Dánia, Írország és az Egyesült Királyság nem voltak a 2011/82/EU irányelv címzettjei és ezért azt nem ültették át nemzeti jogukba, helyénvaló elegendő időt biztosítani e tagállamoknak az említett irányelv nemzeti jogukba való átültetésére.

(30)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre, aki 2014. október 3-án véleményt nyilvánított,

a)

sebességhatár túllépése;

b)

biztonsági öv használatának elmulasztása;

c)

forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésénél való megállás elmulasztása;

d)

ittas járművezetés;

e)

kábítószer hatása alatt történő járművezetés;

f)

bukósisak viselésének elmulasztása;

g)

tiltott sávban történő közlekedés;

h)

mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz jogellenes használata vezetés közben.

a)

járművekre vonatkozó adatok; valamint

b)

a jármű tulajdonosaira vagy üzemben tartóira vonatkozó adatok.

—

annak értékelésére, hogy ezen irányelv hatályát ki kell-e terjeszteni további, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre is,

—

annak értékelésére, hogy ezen irányelv mennyire volt hatékony az Unión belüli halálos közúti balesetek számának csökkentésében,

—

annak értékelésére, hogy szükség van-e közös szabályok létrehozására az automatikus ellenőrző berendezések és az eljárások vonatkozásában. Ezzel összefüggésben a Bizottság felkérést kap arra, hogy a közös közlekedéspolitika keretében uniós szintű iránymutatásokat dolgozzon ki a közúti közlekedésbiztonság terén annak biztosítása érdekében, hogy az összehasonlítható módszereknek és gyakorlatoknak köszönhetően nagyobb legyen az összhang a tagállamok között a közúti közlekedési szabályok végrehajtása tekintetében. Ezek az iránymutatások kiterjedhetnek legalább a 2. cikk a)–d) pontjában felsorolt jogsértésekre,

—

annak értékelésére, hogy valamennyi vonatkozó uniós szakpolitika keretében, beleértve a közös közlekedéspolitikát is, meg kell-e erősíteni a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos szankciók végrehajtását, és szükség van-e közös kritériumokra a pénzbírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó, jogkövetkezményeket érvényesítő eljárások tekintetében,

—

adott esetben a közlekedési szabályok harmonizálásának lehetőségeire,

—

a 4. cikk (4) bekezdésében említett szoftveralkalmazások értékelésére ezen irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint a meghatározott gépjármű-nyilvántartási adatok hatékony, gyors, biztonságos és bizalmas cseréjének biztosítása érdekében.

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/26

(1)

A 2002/46/EK irányelv II. melléklete meghatározza az étrend-kiegészítők előállításához felhasználható vitaminoknak és ásványi anyagoknak, valamint ezek felhasználható formáinak a jegyzékét. A 2002/46/EK irányelv I. és II. melléklete helyébe az 1170/2009/EK bizottsági rendelet (2) lépett.

(2)

A 2002/46/EK irányelv 14. cikke értelmében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) folytatott konzultációt követően kell elfogadni az étrend-kiegészítők előállításához felhasználható vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek hatással lehetnek a közegészségügyre.

(3)

A (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin sónak mint folátforrásnak a 2002/46/EK irányelv II. mellékletébe történő felvétele iránti kérelem benyújtását követően a Hatóság 2013. szeptember 11-én tudományos véleményt (3) fogadott el a (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin só táplálkozási célokra szánt folátforrásként étrend-kiegészítőkhöz történő hozzáadásáról és az e forrásból származó folát biológiai hasznosíthatóságáról.

(4)

A Hatóság véleményéből az következik, hogy a (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin só étrend-kiegészítőkben folátforrásként történő felhasználása nem jelent biztonsági kockázatot.

(5)

A Hatóság kedvező véleményét követően a (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin sót fel kell venni a 2002/46/EK irányelv II. mellékletében található jegyzékbe.

(6)

A (6S)-5-metiltetrahidrofolsav, glükózamin só új élelmiszer-összetevő, amelynek forgalomba hozatalát a 2014/154/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) engedélyezte.

(7)

Az érdekelt felekkel az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoporton keresztül konzultáltak, és azok észrevételeit figyelembe vették.

(8)

A 2002/46/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/28

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet szerint jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat.

(2)

Az etefon és a fenamifosz hatóanyagok jóváhagyása 2017. július 31-én lejár. E hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására kérelmeket nyújtottak be. Mivel e hatóanyagok tekintetében a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) megállapított követelmények alkalmazandók, biztosítani kell az említett rendeletben meghatározott, a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljáráshoz szükséges időt. Következésképpen a hatóanyagok engedélyei valószínűleg a meghosszabbításukra vonatkozó határozat meghozatala előtt le fognak járni. Ezért e jóváhagyási időtartamokat meg kell hosszabbítani.

(3)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikke első bekezdésének céljára, azokban az esetekben, amikor az e rendelet mellékletében meghatározott adott lejárati időpont előtt legkésőbb 30 hónappal nem nyújtanak be a 844/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelő kiegészítő dokumentációt, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy az ez utáni legkorábbi időpontot határozza meg.

(5)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikke első bekezdésének céljára, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg, attól függően, melyik időpont a későbbi.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/30

(1)

2012. március 29-én a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 11. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett az Egyesült Királysághoz a dinotefurán hatóanyagnak az említett irányelv V. melléklete szerinti 18. terméktípusban (rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szer) való felhasználás céljából az I. mellékletbe történő felvételéről.

(2)

2000. május 14-én a dinotefurán nem volt biocid termékek hatóanyagaként forgalomban.

(3)

Az Egyesült Királyság az 528/2012/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésével összhangban 2013. október 15-én benyújtotta az értékelő jelentést és a kapcsolódó ajánlásokat az Európai Vegyianyag-ügynökségnek.

(4)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét 2014. június 17-én nyújtotta be a biocid termékekkel foglalkozó bizottság – figyelembe véve az illetékes értékelő hatóság következtetéseit.

(5)

Az említett vélemény szerint a 18. terméktípusba tartozó, dinotefuránt tartalmazó biocid termékek – a hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(6)

A szóban forgó véleményből az is kiderül, hogy tulajdonságai alapján a dinotefurán – az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) XIII. mellékletében foglalt kritériumoknak megfelelően – nagyon perzisztensnek (vP) és mérgezőnek (T) számít. Az 528/2012/EU rendelet 23. cikke szerinti termékengedélyezés szempontjából ezért a dinotefurán az ugyanazon rendelet 10. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően helyettesítendő anyagnak tekinthető.

(7)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a dinotefuránnak a 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(8)

Mivel az értékelések a nanoanyagokkal nem foglalkoztak, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján indokolt, hogy a fenti jóváhagyások az ilyen anyagokra ne terjedjenek ki.

(9)

Mivel az 528/2012/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, a szóban forgó rendelet rendelkezései alkalmazandók. A dinotefuránt az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően legfeljebb 7 éves időszakra jóvá kell hagyni.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/33

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyása vagy az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvételük lehetőségének szempontjából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a Bacillus sphaericus.

(2)

Az 528/2012/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének megfelelően megtörtént a Bacillus sphaericus értékelése az 528/2012/EU rendelet V. mellékletének meghatározása szerinti 18. terméktípusban, azaz a rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni védekezésre használt biocid termékekben való felhasználás céljából.

(3)

Az értékelés céljából benyújtott adatok alapján csupán a Bacillus sphaericus egy bizonyos formájára vonatkozóan, vagyis a H5a5b szerotípusú Bacillus sphaericus 2362 ABTS1743 törzse tekintetében lehetett következtetéseket levonni. Ezen értékelés alapján egyetlen más olyan anyag vonatkozásában sem lehetett következtetéseket levonni, amely megfelel az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt, fent említett hatóanyagjegyzékben a Bacillus sphaericusra vonatkozóan megadott meghatározásnak. Ezért indokolt, hogy e jóváhagyás csak a H5a5b szerotípusú Bacillus sphaericus 2362 ABTS1743 törzsére terjedjen ki.

(4)

Az ügyben Olaszországot jelölték ki értékelő illetékes hatóságnak; ilyen minőségében eljárva Olaszország 2009. január 9-én, az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (3) 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően értékelő jelentést és kapcsolódó ajánlásokat nyújtott be a Bizottságnak.

(5)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét 2014. június 19-én a biocid termékekkel foglalkozó bizottság fogalmazta meg, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit.

(6)

Az említett értékelés szerint a 18. terméktípusba tartozó, a H5a5b szerotípusú Bacillus sphaericus 2362 ABTS1743 törzsét tartalmazó biocid termékek – a hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek betartása esetén – várhatóan megfelelnek a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikkében meghatározott követelményeknek.

(7)

Helyénvaló ezért jóváhagyni a H5a5b szerotípusú Bacillus sphaericus 2362 ABTS1743 törzsének a 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben bizonyos előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(8)

Mivel az értékelés a nanoanyagokkal nem foglalkozott, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján indokolt, hogy a fenti jóváhagyás az ilyen anyagokra ne terjedjen ki.

(9)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően ésszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/36

(1)

A Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetát hatóanyagot a 2229/2004/EK bizottsági rendelet (2) 24b. cikkében előírt eljárás szerint a 2008/127/EK bizottsági irányelvvel (3) felvették a 91/414/EGK tanácsi irányelv (4) I. mellékletébe. Mióta a 91/414/EGK irányelvet felváltotta az 1107/2009/EK rendelet, ez az anyag az említett rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendő, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) mellékletének A. részében szerepel.

(2)

A 2229/2004/EK rendelet 25a. cikkének megfelelően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2013. december 18-án benyújtotta a Bizottságnak a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetátra vonatkozó felülvizsgálati jelentéstervezetről kialakított véleményét (6). A Hatóság a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetátra vonatkozó véleményét a bejelentőhöz is eljuttatta.

(3)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy nyújtsa be a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetátra vonatkozó vizsgálati jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeit. A vizsgálati jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetátról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2014. december 12-én véglegesítették.

(4)

Megerősítést nyert, hogy a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetát hatóanyag az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyottnak tekintendő.

(5)

Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében a Z-13-hexadecén-11-in-1-il-acetát jóváhagyásának feltételeit módosítani kell. Különösen további megerősítő információk kérése indokolt.

(6)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/39

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának vagy az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvételük lehetőségének szempontjából értékelni kell. E jegyzékben a tolilfluanid is szerepel.

(2)

Az 528/2012/EU rendelet 90. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a tolilfluanid értékelése az 528/2012/EU rendelet V. mellékletének meghatározása szerinti 21. terméktípusban, azaz az algásodásgátló termékekben való felhasználás céljából.

(3)

Az ügyben Finnországot jelölték ki értékelő illetékes hatóságnak; ilyen minőségében eljárva 2012. szeptember 18-án az 1451/2007/EK bizottsági rendelet (3) 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak az értékelő jelentését és kapcsolódó ajánlásait.

(4)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményét 2014. június 17-én a biocid termékekkel foglalkozó bizottság fogalmazta meg, amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit.

(5)

Az említett vélemény szerint a 21. terméktípusba tartozó, tolilfluanidot tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikkében meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy az említett hatóanyag felhasználásával kapcsolatos bizonyos előírások és feltételek teljesülnek.

(6)

Mindazonáltal az algásodásgátló termékek használatával kapcsolatos kockázatok elfogadhatósága, valamint a javasolt kockázatcsökkentő intézkedések fenntarthatósága további megerősítést igényel. A meglévő algásodásgátló hatóanyagok jóváhagyásának megújításakor végzett, ezen anyagok kockázataira és előnyeire vonatkozó felülvizsgálat és összehasonlító elemzés elkészítésének, valamint az ezen szerek esetében alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedések meghatározásának elősegítése érdekében indokolt, hogy az ezen anyagokra vonatkozó jóváhagyás lejárati időpontja ugyanaz legyen.

(7)

Ezért helyénvaló jóváhagyni a tolilfluanidnak a 21. terméktípusba tartozó biocid termékekben, az említett előírások és feltételek betartása mellett történő felhasználását.

(8)

Mivel az értékelések a nanoanyagokkal nem foglalkoztak, az 528/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdésének megfelelően indokolt, hogy a fenti jóváhagyás az ilyen anyagokra ne terjedjen ki.

(9)

Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően ésszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/43

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/45

(1)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (2) 11. cikke évi 471 millió EUR-s felső összeghatárig (2011-es árakon) lehetővé teszi a Rugalmassági Eszköz igénybevételét abból a célból, hogy az adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni.

(2)

Az előirányzatok 1b. alfejezeten belüli átcsoportosítására vonatkozó valamennyi lehetőség mérlegelését követően szükségesnek tűnik a Rugalmassági Eszköz igénybevétele az Európai Unió 2015. évi általános költségvetésében szereplő forrásoknak a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok tekintetében történő, az 1b. alfejezet felső korlátján felül 83 285 595 EUR-val való kiegészítése céljából, a strukturális alapokból 2015-ben Ciprusnak nyújtandó további, összesen 100 000 000 EUR-s támogatás biztosítása érdekében.

(3)

A 2014-es pénzügyi évre az Európai Parlament és a Tanács a 2013. november 20-i határozat értelmében már igénybe vette a Rugalmassági Eszközt a strukturális alapok keretében végrehajtott ciprusi programok finanszírozása érdekében, mely csak kötelezettségvállalási előirányzat formájában 89 330 000 EUR.

(4)

A Rugalmassági Eszköz kiegészítő jellegére való tekintettel, a várható kifizetési profil alapján a 2014-es és a 2015-ös pénzügyi évre további kifizetési előirányzatokat kell biztosítani a Ciprusnak biztosított további kötelezettségvállalási előirányzatok fedezésére, melyek becsült összege 2015-ben 11,3 millió EUR, 2016-ban 45,7 millió EUR, 2017-ben 75,4 millió EUR, 2018-ban pedig 40,2 millió EUR. A 2015–2018-as időszak egyes éveire vonatkozó éves összegeket a Bizottság által ezen időszak alatt előterjesztett minden egyes költségvetési tervezetben meg kell erősíteni,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/47

(1)

az Európai Unió a katasztrófa sújtotta régiók lakossága iránti szolidaritás kifejezése érdekében létrehozta az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap);

(2)

az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 10. cikke az alap igénybevételét évi 500 millió EUR felső határig engedélyezi (2011-es árakon);

(3)

a 2012/2002/EK rendelet 4a. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig lehet igénybe venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatokat pedig be kell vezetni az Unió általános költségvetésébe,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/48

(1)

A 2006/730/EK tanácsi határozattal (1) az Unió jóváhagyta a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt (a továbbiakban: a Rotterdami Egyezmény).

(2)

A Rotterdami Egyezményt a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hajtotta végre az Unió jogában.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy az importáló országok részesülhessenek a Rotterdami Egyezmény nyújtotta védelemben, szükséges és helyénvaló támogatni a Vegyianyag-felülvizsgáló Bizottság által megfogalmazott, a következő anyagoknak a Rotterdami Egyezmény III. mellékletébe történő felvételére irányuló ajánlást: krizotil-azbeszt, metamidofosz, triklórfon, fention (640 g hatóanyag/l vagy annál nagyobb arányú igen kis mennyiségű anyagot tartalmazó készítmények), valamint olyan folyékony készítmények (emulgeálható koncentrátumok és oldható koncentrátumok), amelyek 276 g/l vagy ennél nagyobb koncentrációban tartalmaznak parakvát-dikloridot, ami 200 g/l vagy ennél nagyobb parakvátion-koncentrációnak felel meg. Ezek a vegyi anyagok már most is tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek az Unióban, következésképpen olyan kiviteli előírások vonatkoznak rájuk, amelyek túlmutatnak a Rotterdami Egyezményben előírt követelményeken.

(4)

A Rotterdami Egyezmény felei konferenciájának hetedik ülése előreláthatólag határozni fog a III. melléklet javasolt módosításáról. Célszerű, hogy az Unió támogassa ezeket a módosításokat.

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/50

(1)

A Bizottsághoz 2014. szeptember 1-jén beérkezett, 2014. augusztus 13-án kelt levelükben a horvát hatóságok a 96/67/EGK irányelv (továbbiakban: „az irányelv”) 9. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentették a Horvát Köztársaság kormányának a Zágrábi Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó, az irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján hozott mentesítési határozatát. A bejelentés kiegészítésére a horvát hatóságok további információkat nyújtottak be 2014. december 1-jén kelt és a Bizottsághoz 2014. december 17-én beérkezett levelükben.

(2)

A bejelentett határozat két mentesítésről rendelkezik. Elsősorban egyetlen szolgáltató számára fenntartja a földi kiszolgálásnak az irányelv mellékletének 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szolgáltatási kategóriákat az 5.1. pont kivételével, vagyis a poggyászkezelést, az áru- és postai küldemények kezelését, ezen belül az áruk és postai küldemények fizikai kezelését, függetlenül attól, hogy azok bejövő, illetve kimenő küldemények, vagy azokat a repülőtéri forgalmi épület és a légi jármű között továbbítják, valamint a légi járművek földi beállítása kivételével az előtéri kiszolgálást. Másodsorban megtiltja a saját kiszolgálást a földi kiszolgálás e három kategóriájában, kivéve a légi járművek földi beállítását. Mindkét mentesítés a 2015. január 1-től2016. december 31-ig tartó kétéves időszakra vonatkozik.

(3)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőteret a Zagreb International Airport Jsc. üzemelteti. 2013-ban a repülőtér 2,3 millió utast szolgált ki.

(4)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőtérnek jelenleg egy utasterminálja van, és folyamatban van egy új utasterminál építése a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával (forgalmi előtér, megközelítő utak és parkolók). Az új terminál legkésőbb 2016 végére kerül befejezett és működőképes állapotba. 5 millió utas kiszolgálására lesz alkalmas. A meglévő terminált be fogják zárni, kivéve a nem kereskedelmi közforgalmú légi közlekedés céljára való használatot és a különféle egyéb tevékenységeket (irodák bérbeadása stb.).

(5)

A horvát hatóságok szerint a jelenlegi terminál korlátozott lehetőségei – mind az infrastruktúra, mind az üzemeltetés tekintetében – nem engednék meg további, földi kiszolgálással foglalkozó szolgáltatók gazdaságos és hatékony bevezetését az új terminál építésének ideje alatt. A meglévő infrastruktúrával kapcsolatos kapacitásproblémák meg fognak szűnni, amint az új utasterminál és az új forgalmi előtér építése befejeződik, és azok megkezdik működésüket.

(6)

A horvát hatóságok szerint jelenleg a poggyászkezelés, az áru- és postai küldemények kezelése és az előtéri kiszolgálás nyújtásának piacához jelenleg nyílt a hozzáférés. Mostanáig azonban egyetlen, földi kiszolgálást biztosító harmadik fél sem terjesztett elő arra vonatkozó jóváhagyási és engedélykérelmet, hogy ilyen földi szolgáltatásokat nyújthasson a Zágrábi Nemzetközi Repülőtéren. Ezeket a szolgáltatásokat jelenleg a Zagreb International Airport Jsc. nyújtja teljes tulajdonú leányvállalatán keresztül.

(7)

A saját kiszolgálás szabadsága is érvényre jut a Zágrábi Nemzetközi Repülőtéren. Jelenleg azonban csak egy légitársaság alkalmaz saját kiszolgálást az előtéri kiszolgálások egy alkategóriájában (ételek és italok be- és kirakodása). Egyetlen más légi fuvarozó sem jelezte érdeklődését a saját kiszolgálás iránt.

(8)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőtérnek egyetlen poggyászválogató létesítménye van a helyben feladott és átrakandó poggyász számára. A poggyászválogató létesítmény területe 515 m2. A poggyászválogató a terminál központi részének alagsorában helyezkedik el.

(9)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőtérnek egyetlen 2 160 m2 területű teherterminálja van, és a rakománykezelés teljes folyamata ebben a raktárban zajlik. A jelentős térbeli korlátozások miatt az egész folyamatot manuálisan, kézi szerszámokkal és villás targoncákkal végzik. Egy egyesített ki- és bemeneti rámpával rendelkező operatív teheráru leszállító és összegyűjtő platform a vámraktár földi oldalán helyezkedik el.

(10)

Zágrábi Nemzetközi Repülőtér teherterminálja évi 8 000 és 8 500 tonna közötti mennyiségben kezel teherárut és postai küldeményt, ebből a postai küldemények mennyisége évi 1 000 és 1 500 tonna között van.

(11)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőtérnek egyetlen kereskedelmi célú forgalmi előtere van, amely 140 000 m2 teljes területtel és 22 álláshellyel rendelkezik, valamint egy nem kereskedelmi közforgalmú előtere, amelynek területe 28 000 m2, kapacitása pedig 20 légi jármű.

(12)

Az irányelv 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette a horvát hatóságok által bejelentett mentesítési határozatot, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(13)

A Bizottság egy észrevételt kapott egy földi kiszolgálótól, aki arról kért információt, hogy a mentesítés időtartama alatt indítanak-e közbeszerzési eljárást azért, hogy a kiválasztott földi kiszolgáló a mentesítési időszak lejárta után azonnal megkezdhesse működését. Egyéb észrevételek az érdekelt felektől nem érkeztek.

(14)

A horvát hatóságok mentesítési határozatukat az irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján hozták, amelyek megengedik, hogy a rendelkezésre álló hely vagy kapacitás sajátos korlátai miatt az irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében említett kategóriák közül egyet vagy többet fenntartsanak egyetlen szolgáltatónak, és megtiltsák a saját kiszolgálást az irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében említett kategóriákban.

(15)

Az irányelv 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a horvát hatóságok meghatározták, hogy a két mentesítés a földi kiszolgálásnak az irányelv mellékletének 3., 4. és 5. pontjában felsorolt szolgáltatási kategóriáira vonatkozik, kivéve az 5.1. pontot, vagyis a poggyászkezelésre, az áru- és postai küldemények kezelésére, valamint a légi járművek földi beállítása kivételével az előtéri kiszolgálásra.

(16)

A poggyászkezelés tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott információkkal a horvát hatóságok igazolták, hogy a repülőtér földi kiszolgáló osztályán és esetleges saját kiszolgáláson kívül nem lehet egy második független szolgáltatót elhelyezni.

(17)

A munkaterület korlátozott és szűk, valamint nehéz a poggyászkocsikkal manőverezni. A csúcsidőszakban, amikor mindkét bejelentkezési szakasz működik, különösen problematikus a poggyászválogatás. Ebből következően nincs elég hely egynél több üzemeltető hatékony működéséhez.

(18)

A jelenlegi helyszínen nem lehet ezt a problémát megoldani, mivel a poggyászválogató eszköz elhelyezkedése nem teszi lehetővé az eszköz más területek felé való bővítését. Egy földalatti szint használata nem lenne megvalósítható a talajvíz szintje és az elárasztás ahhoz kapcsolódó kockázata miatt. A válogató eszköz bővítése egy külső helyszínen szintén jelentős átépítéseket igényelne, ami nagyban befolyásolná a meglévő munkafolyamatokat és magas költségeket okozna, miközben egy ilyen létesítmény hatékonysága kérdéses lenne.

(19)

Az áru- és postai küldemények kezelésére tekintetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott információkkal a horvát hatóságok igazolták, hogy a repülőtér földi kiszolgáló osztályán és esetleges saját kiszolgáláson kívül nem lehet egy második független szolgáltatót elhelyezni.

(20)

A teherterminál korlátozott méretű. A teheráru leszállító és összegyűjtő platformnak csak egy ki- és bemeneti rámpája van, ami jelentősen csökkenti a platform használati lehetőségeit olyankor, amikor több teherautó is parkol a körülzárt területen ki- vagy berakodásra várva, illetve azt végezve. Ebből következően nincs hely egy további üzemeltető elhelyezésére.

(21)

A Bizottság azt is megállapítja ebben az összefüggésben, hogy áru- és postai küldemények éves mennyisége 8 000 és 8 500 tonna körül van, ami jóval az irányelv által a földi kiszolgálás harmadik felek felé történő kötelező megnyitásához és a saját kiszolgálás megengedéséhez évi 50 000 tonnás árumennyiségben meghatározott küszöbérték alatt van.

(22)

Az előtéri kiszolgálás tekintetében – a légi járművek érkezésnél és indulásnál történő földi beállítása kivételével – a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott információkkal a horvát hatóságok igazolták, hogy a repülőtér földi kiszolgáló leányvállalatán és esetleges saját kiszolgáláson kívül nem lehet egy második független szolgáltatót elhelyezni.

(23)

A Zágrábi Nemzetközi Repülőtér repülési menetrendjét három rövid ideig tartó csúcsidőszak jellemzi: egy reggeli csúcsüzem, egy délutáni csúcsüzem és egy esti csúcsüzem. E csúcsidőszakokban számos különböző berendezést kell viszonylag rövid időn belül üzembe helyezni a repülőgépek gyors kiszolgálásához kapcsolódó követelmények kielégítéséhez.

(24)

Ilyen nagyszámú berendezés számára parkolóhelyet biztosítani problémát jelent. Az épületek és egyéb létesítmények által elfoglalt területet figyelembe véve a repülőgépek állóhelyeinek közelében nem áll rendelkezésre hely további új berendezések parkolóhelyei számára. Már a meglévő berendezések részére szükséges parkolóhely is problémát jelent a repülőtér kezelőjének. A probléma még súlyosabb télen, amikor a hóeltakarító és -szállító szolgálati járművek is parkolnak a szűkös parkoló területen. Emiatt a parkolóhely-hiány miatt nem lehet egy második üzemeltetőt elhelyezni.

(25)

A parkolóhelyek hiányából adódó fenti korlátozás azonban nem vonatkozik a légi járművek földi beállítására, mivel e szolgáltatásokhoz nincs szükség nagyobb berendezésekre. E szolgáltatásokra nem vonatkozik a horvát hatóságok által bejelentett mentesítés, ezért a Zágrábi Nemzetközi Repülőtéren a légi járművek földi beállítását biztosító szolgáltatók száma nem lesz korlátozva.

(26)

A Bizottság rendelkezésére álló információkból az is kitűnik, hogy a Zágrábi Nemzetközi Repülőtér új termináljának építése 2013-ban kezdődött. Az első építési fázis várhatóan 2016-ban zárul le, és a terminál várhatóan 2016 végétől lesz működőképes állapotban. Az új terminál, melynek kapacitása évi 5 millió utas lesz, új, teljesen integrált poggyászrendszerrel, új forgalmi előtérrel, valamint új gurulóutakkal és szolgálati utakkal fog rendelkezni. A horvát hatóságok kifejtették, hogy az új terminál megépítése és üzemeltetése meg fogja oldani a jelenlegi hely- és kapacitáskorlátokat. Az új terminál megépítése és üzemeltetése ezért a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a korlátok megszüntetését célzó megfelelő intézkedésnek tekinthető.

(27)

A horvát hatóságok által bejelentett mentesítő határozatban meghatározott mentesítések időben korlátozottak, ugyanis egy két éves időszakra vonatkoznak. Ezért megfelelnek az irányelv 9. cikkének (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(28)

A fentiek fényében és különösen a Zágrábi Nemzetközi Repülőtér jelenlegi helyzetét, a mentesítések tárgyi és időbeli hatályát, valamint a meglévő korlátok megszüntetését célzó intézkedéseket figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a mentesítések az irányelv 9. cikke (2) bekezdése második albekezdésének értelmében nem sértik indokolatlanul ezen irányelv céljait, nem eredményezik a földi kiszolgálók és/vagy a saját kiszolgáló repülőtér-használók közötti verseny torzulását és körük nem tágabb a szükségesnél.

(29)

Ebben az összefüggésben azt is meg kell jegyezni, hogy a mentesítésekben előírt korlátozások megkülönböztetésmentesen vonatkoznak minden (potenciális) földi kiszolgálóra, kivéve a repülőtér földi kiszolgáló osztályát, és az összes saját kiszolgáló repülőtér-használóra, hogy mostanáig egyetlen földi kiszolgálást nyújtó szolgáltató vagy repülőtér-használó sem kért engedélyt a Zágrábi Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálás végzésére, noha jelenleg nincs korlátozva sem a hozzáférés független szolgáltatók részére, sem pedig a saját kiszolgálás joga, és hogy egyetlen érintett fél sem emelt kifogást a mentesítési határozat ellen. Egy esetleges közbeszerzési eljárásra vonatkozó észrevétellel kapcsolatban a Bizottság emlékeztet a horvát hatóságok azon kötelezettségére, hogy időben meg kell felelniük az uniós jog minden vonatkozó előírásának, beleértve az irányelv 11. cikkét is.

(30)

Ez a határozat nem sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikkét, amely a belső piaccal összeegyeztethetetlennek minősíti és megtiltja egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélését, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

(31)

Ezért, a Bizottság által elvégzett vizsgálat eredményeinek fényében és a Horvát Köztársasággal folytatott konzultációt követően az ezen tagállam által az irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján hozott, a Zágrábi Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó, a Bizottság részére 2014. szeptember 1-jén és 2014. december 17-én bejelentet mentesítési határozatát jóvá kell hagyni.

(32)

E határozat rendelkezései összhangban vannak az irányelv 10. cikkében említett tanácsadó bizottság véleményével,

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/54

(1)

Az EKB/2010/21 határozat (1) rendelkezik az Európai Központi Bank (EKB) éves beszámolója elkészítésének szabályairól.

(2)

A monetáris politikai célokból tartott értékpapírok értékelésére vonatkozó megközelítés további tisztázására van szükség.

(3)

Az EKB/2014/40 határozat (2) és az EKB/2014/45 határozat (3) nyomán technikai jellegű tisztázásokat kell beiktatni az EKB/2010/21 határozatba.

(4)

Ezenkívül szükség van az EKB/2010/21 határozat további technikai jellegű módosításaira is.

(5)

Az EKB/2010/21 határozatot erre tekintettel megfelelően módosítani szükséges,

(1)

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(1)   A mérlegtételek értékeléséhez az érvényes piaci árfolyamokat és árakat használják, amennyiben az I. melléklet másként nem rendelkezik.

(2)   Az arany, a devizaügyletek, az értékpapírok (a lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírok, a nem forgalomképes értékpapírok és a monetáris politikai célokból tartott, amortizált bekerülési értéken elszámolt értékpapírok kivételével), valamint a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként és mérlegen kívüli tételként történő) átértékelését az év végén kell elvégezni piaci középárfolyamon és áron.

(3)   Arany esetében nem különböztetik meg az aranyár és a devizaárfolyam változása miatti átértékelési különbözeteket, hanem az átértékelési napon egyetlen arany átértékelési különbözetet számolnak el az arany súlyának meghatározott egységenkénti, a negyedéves átértékelési napon érvényes EUR/USA dollár átváltási árfolyam szerint. Devizaügyletek esetében az átértékelést devizanemenként végzik mind a mérlegben kimutatott, mind a mérlegen kívüli ügyletek esetében. E cikk alkalmazásában az SDR-követeléseket (beleértve az SDR kosár alapjául szolgáló, kijelölt egyedi devizaköveteléseket) egyetlen követelésként kell kezelni. Az értékpapírok átértékelése értékpapír fajtánként (azaz ISIN kód/fajta) történik, míg a beágyazott opciók az értékelés céljára nem kerülnek elkülönítésre. A monetáris politikai célokból tartott, illetve az »Egyéb pénzügyi eszközök« vagy a »Vegyes tételek« mérlegtételben feltüntetett értékpapírokat elkülönített állományként kell kezelni.

(4)   A lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírokat elkülönített állományként kell kezelni, és azokat amortizált bekerülési értéken az értékvesztésre tekintettel kell értékelni. Ugyanígy kell kezelni a nem forgalomképes értékpapírokat és a monetáris politikai célokból tartott, amortizált bekerülési értéken elszámolt értékpapírokat. A lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírok lejáratuk előtt értékesíthetők az alábbi körülmények bármelyikének fennállása estetén:

(2)

Az I. melléklet helyébe az e határozat mellékletében meghatározott szöveg lép.

13.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/69

(1)

Az EKB/2010/20 iránymutatás (1) rögzíti a nemzeti központi bankok által végzett műveletek könyvvitelének és pénzügyi jelentéstételének egységesítéséhez szükséges szabályokat.

(2)

Tovább kell pontosítani a monetáris politikai célokból tartott értékpapírokkal kapcsolatos értékelési megközelítést.

(3)

Az EKB/2014/40 határozat (2) és az EKB/2014/45 határozat (3) nyomán technikai jellegű pontosításokat kell beiktatni az EKB/2010/20 iránymutatásba.

(4)

Ezenkívül az EKB/2010/20 iránymutatás további technikai jellegű módosításaira is szükség van.

(5)

Ezért az EKB/2010/20 iránymutatást megfelelően módosítani kell,

1.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(1)   A mérleg értékeléséhez az érvényes piaci árfolyamokat és árakat kell használni kivéve, ha a IV. melléklet másként nem rendelkezik.

(2)   Az arany, a devizaeszközök, az értékpapírok (a lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírok, a nem forgalomképes értékpapírok és a monetáris politikai célokból tartott, amortizált bekerülési értéken elszámolt értékpapírok kivételével), valamint a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként, illetve mérlegen kívüli tételként történő) átértékelése a negyedévi átértékelés napjával történik a piaci középárfolyamok és középárak szerint. Ez nem zárja ki, hogy a jelentést készítő jogi személyek belső célokra gyakrabban is átértékeljék portfóliójukat, feltéve, hogy a negyedév során mérlegükben kizárólag beszerzési értéken alapuló tételeket jelentenek be.

(3)   Az arany esetében nincs megkülönböztetés az ár és devizaárfolyam szerinti átértékelési különbözetek között, hanem elegendő egyetlen átértékelési különbözetet elszámolni az arany meghatározott egységnyi tömegének euróban kifejezett árfolyama alapján, a negyedévi átértékelés napján érvényes EUR/USD átváltási árfolyam szerint. Devizaügyletek esetében az átértékelést devizanemenként végzik mind a mérlegben kimutatott, mind a mérlegen kívüli ügyletek esetében. E cikk alkalmazásában az SDR-követeléseket (beleértve az SDR kosarat alkotó, kijelölt egyedi devizaköveteléseket) egyetlen követelésként kell kezelni. Az értékpapírok átértékelése értékpapír fajtánként (azaz ISIN kód/fajta) történik, míg a beágyazott opciók az értékelés céljára nem kerülnek elkülönítésre. A monetáris politikai célokból tartott, illetve az »Egyéb pénzügyi eszközök« vagy a »Vegyes tételek« mérlegtételben feltüntetett értékpapírokat elkülönített állományként kell kezelni.

(4)   Az év végi eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség kivételével az átértékelési tételeket vissza kell vezetni a következő negyedév végén; a negyedév során az egyes ügyleteket beszerzési áron, illetve árfolyamon kell jelenteni.

(5)   A lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírokat elkülönített állományként kell kezelni, és azokat amortizált bekerülési értéken és az értékvesztésre tekintettel kell értékelni. Ugyanígy kell kezelni a nem forgalomképes értékpapírokat és a monetáris politikai célokból tartott, amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírokat. A lejáratig megtartásra kerülőként besorolt értékpapírok lejáratuk előtt értékesíthetők:

2.

A 13. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kibocsátott és a megvásárolt értékpapírokon keletkező ázsiót, illetve diszázsió a kamatbevétel részeként kell kiszámítani és szerepeltetni, amortizációját pedig a lejáratig hátralévő szerződéses futamidő alatt kell leírni a lineáris módszer vagy a belső megtérülési ráta (IRR) módszere alapján. Kötelező azonban az IRR módszerét használni olyan diszkont értékpapír esetében, amelynek a bekerülésekor a lejáratig hátralévő futamideje egy évnél hosszabb.”

3.

A 15. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kamatswapügyleteket, a tőzsdei határidős ügyleteket, a kamatláb-megállapodásokat, az egyéb kamatlábügyleteket és opciós ügyleteket, az értékpapírokba beágyazott opciók kivételével, tételenként kell elszámolni és átértékelni. Ezeket az ügyleteket a mérlegtételektől elkülönítve kell kezelni.”

4.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 22. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az értékpapírokba beágyazott opciók kivételével minden opciós ügyletet egyedileg kell átértékelni. Az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni. Az opciós ügyletek utáni nem realizált veszteség nem számolható el nettó módszerrel más opciós ügyletek utáni nem realizált nyereséggel szemben.”

6.

A II. melléklet a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„—    Központi szerződő fél : olyan jogi személy, amely az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett szerződő felek között közvetít, azaz vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, illetve eladóként valamennyi vevővel szemben.”

7.

A III. melléklet 2.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

8.

A IV. melléklet helyébe az ezen iránymutatás mellékletében meghatározott szöveg lép.