ISSN 1977-0731
doi:10.3000/19770731.L_2011.325.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 325
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
54. évfolyam
2011. december 8.
|
ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2011.325.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
54. évfolyam |
|
|
|
III Egyéb jogi aktusok |
|
|
|
* |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
|
||
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/1 |
A BIZOTTSÁG 1271/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 5.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
|
(5) |
A Vámkódex Bizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 5-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||||||||||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||||||
|
A termék a következő anyagokból (tömegszázalék) álló bézs színű por
A termék szilárd növényi maradék, melyet szójababból nyernek az olaj kivonását és a fehérje részleges eltávolítását, szárítását és őrlését követően. A termék a nem texturált liszt jellemzőivel rendelkezik. A termék a szójafehérje-koncentrátumok és izolátumok gyártása során keletkező melléktermék, melynek eredményeként csökkentett fehérjetartalommal rendelkezik. A terméket élelmiszerkészítmények és állati takarmányok dúsításához használják. A terméket 25 kg-os zsákokban mutatják be. |
2304 00 00 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 2304 00 00 KN-kód szövegezése határozza meg. Bár a terméket az élelmiszeriparban használják, nem a 1901 vtsz. alatt meghatározott jellemzőkkel rendelkező élelmiszer-készítmény, vagy a 2106 vtsz. alá tartozó másutt nem említett élelmiszer-készítmény. Emiatt a 1901 vtsz. és a 2106 vtsz. alá való besorolás kizárt. Mivel a termék az élelmiszerkészítmény-gyártók által állati takarmányhoz és emberi fogyasztásra szánt termékekhez felhasznált növényi anyagokból származó különböző maradékokból és hulladékokból áll, a 23. árucsoportba kell besorolni (lásd a 23. árucsoporthoz tartozó HR-magyarázat általános rendelkezésének első bekezdését). A terméket ezért a 2304 00 00 KN-kód alá, szójababolaj kivonásakor keletkező más szilárd maradékként kell besorolni. |
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/3 |
A BIZOTTSÁG 1272/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 5.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról. |
|
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre. |
|
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni. |
|
(4) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja. |
|
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.
2. cikk
A tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 5-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Algirdas ŠEMETA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
MELLÉKLET
|
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||
|
3302 90 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. a) és 6. általános szabály, a 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontja, a 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja, valamint a 3302 vtsz., a 3302 90 alszám és a 3302 90 90 KN-kód szövegezése határozza meg. A termék a 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja szerinti illatanyagokból áll. Bár a terméket az állattakarmányozásban ízesítőanyagok előkeverékeként történő felhasználásra szánják, megtartotta az eredeti anyag lényeges jellemzőit (illatanyagok). A 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjával összhangban ezért állatok etetésére szolgáló készítményként a 2309 vtsz. alá való besorolás kizárt. mivel a termék hozzáadott hordozóanyaggal kombinált egy vagy több illatanyag keveréke, a 3302 vtsz. alá tartozik (lásd még a Harmonizált Rendszer 3302 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat első bekezdésének 6. pontját). Ezért a terméket a 3302 90 90 KN-kód alá kell besorolni. |
||
|
3302 90 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. a) és 6. általános szabály, a 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontja, a 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja, valamint a 3302 vtsz., a 3302 90 alszám és a 3302 90 90 KN-kód szövegezése határozza meg. A termék a 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja szerinti illatanyagból áll. Bár a terméket az állattakarmányozásban ízesítőanyagok előkeverékeként történő felhasználásra szánják, megtartotta az eredeti anyag lényeges jellemzőit (illatanyag). A 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjával összhangban ezért állatok etetésére szolgáló készítményként a 2309 vtsz. alá való besorolás kizárt. mivel a termék hozzáadott hordozóanyaggal kombinált egy vagy több illatanyag keveréke, a 3302 vtsz. alá tartozik (lásd még a Harmonizált Rendszer 3302 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat első bekezdésének 6. pontját). Ezért a terméket a 3302 90 90 KN-kód alá kell besorolni. |
||
|
3302 90 90 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. a) és 6. általános szabály, a 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontja, az 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja, valamint a 3302 vtsz., a 3302 90 alszám és a 3302 90 90 KN-kód szövegezése határozza meg. A termékek az 33. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 2. pontja szerinti illatanyagokból állnak. Bár a terméket az állattakarmányozásban ízesítőanyagok előkeverékeként történő felhasználásra szánják, megtartotta az eredeti anyag lényeges jellemzőit (illatanyagok). A 23. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjával összhangban ezért állatok etetésére szolgáló készítményként a 2309 vtsz. alá való besorolás kizárt. mivel a termék hozzáadott hordozóanyaggal kombinált egy vagy több illatanyag keveréke, a 3302 vtsz. alá tartozik (lásd még a Harmonizált Rendszer 3302 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat első bekezdésének 6. pontját). Ezért a terméket a 3302 90 90 KN-kód alá kell besorolni. |
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/6 |
A BIZOTTSÁG 1273/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 7.)
a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről
(kodifikált szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékében meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,
tekintettel a GATT XXIII. cikke alapján Thaifölddel folytatott tárgyalások eredményeinek elfogadásáról szóló, 1996. május 13-i 96/317/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 3. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell. |
|
(2) |
Ausztria, Finnország és Svédország Európai Közösséghez való csatlakozása nyomán a GATT XXIV. cikke (6) bekezdésének megfelelően folytatott tárgyalások során megállapodtak, hogy 1996. január 1-jétől egy nulla vámtételű éves behozatali kontingenst nyitnak meg 63 000 tonna 1006 30 KN-kód alá tartozó félig hántolt és hántolt rizsre. Az említett kontingens szerepelt az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt, az Európai Közösségre vonatkozó listán. |
|
(3) |
A GATT XXIII. cikkének megfelelően a Thaifölddel folytatott konzultációkon megállapodtak, hogy tonnánkénti 28 euróval csökkentett behozatali vámmal éves behozatali kontingenst nyitnak 80 000 tonna 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizsre. |
|
(4) |
Az EK-nak az 1994. évi GATT-hoz mellékelt CXL. listájában megadott, rizsre vonatkozó engedmények módosítása tekintetében az 1994. évi GATT XXVIII. cikke szerint az Európai Közösség és Thaiföld közötti, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/953/EK tanácsi határozat (5)13 500 tonna 1006 30 KN-kód alá tartozó nulla vámtételű félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs új éves globális behozatali kontingense megnyitását, valamint az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs éves behozatali kontingensének 100 000 tonnára történő emelését írja elő. |
|
(5) |
Az Európai Közösség és Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke 6. pontja és XXVIII. cikke értelmében a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történő csatlakozása során történt visszavonásával kapcsolatban egyes, meghatározott engedmények visszavonása tekintetében folytatott tárgyalásokat követő, levélváltás formájában létrejött megállapodás (6), amelyet a 2006/324/EK tanácsi határozattal (7) hagytak jóvá előírja, hogy az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig hántolt és hántolt rizs nulla vámtételű behozatalára vonatkozó éves globális vámkontingenst a bárhonnan származó rizs esetében 25 516 tonnával, a Thaiföldről származó rizs esetében pedig 1 200 tonnával kell növelni. Az 1006 40 KN-kód alá tartozó, bárhonnan származó törmelékrizs tekintében a megállapodás egyúttal előírja egy 31 788 tonnára szóló, nulla vámtételű újabb vámkontingens megnyitását,és a bárhonnan származó rizsre vonatkozóan új, 15 %-os vámtételű kontingensek megnyitását is, nevezetesen egy 7 tonnára szóló kontingenst az 1006 10 KN-kód alá tartozó hántolatlan rizs, illetve egy 1 634 tonnára szóló kontingenst az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizs esetében. |
|
(6) |
Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett éves behozatali vámkontingensekre vonatkozó kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a szóban forgó kontingensek kezelésénél figyelembe vegyék a hagyományos szállítókat. |
|
(7) |
Azt megakadályozandó, hogy az említett kontingensek alá tartozó behozatal zavart keltsen az Unióban termelt rizs megszokott értékesítése során, az említett behozatalt az év folyamán úgy kell egyenletesen elosztani, hogy azt az Unió piaca könnyebben fel tudja venni. |
|
(8) |
A kontingensek helyes kezelése céljából és különösen annak szavatolása érdekében, hogy a rögzített mennyiségeket ne lépjék túl, különös részletes szabályokat kell alkalmazni a kérelmek benyújtására és az engedélyek kibocsátására. Az említett részletes szabályoknak vagy ki kell egészíteniük a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendeletet (8), vagy attól el kell térniük. |
|
(9) |
Ki kell kötni, hogy a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. július 28-i 1342/2003/EK bizottsági rendelet (9), valamint az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (10) e rendelet keretében alkalmazandó. |
|
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Minden év január 1-jén a következő éves globális vámkontingensek kerülnek megnyitásra:
|
a) |
63 000 tonna, az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs nulla vámtétellel; |
|
b) |
1 634 tonna, az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizs 15 %-os értékvámmal; |
|
c) |
100 000 tonna, az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (11) 140. cikkében rögzített vámtétel 30,77 %-os csökkentésével; |
|
d) |
40 216 tonna, az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig hántolt és teljesen hántolt rizs nulla vámtétellel; |
|
e) |
31 788 tonna, az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs nulla vámtétellel. |
Ezeket az általános behozatali vámkontingenseket az I. mellékletnek megfelelően származási országok szerinti behozatali vámkontingensekre, valamint több alidőszakra osztják fel.
Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, az 1342/2003/EK, az 1301/2006/EK és a 376/2008/EK rendeleteket kell alkalmazni.
(2) 09.0083 tételszámon minden év január 1-jén sor kerül egy 7 tonnát kitevő, az 1006 10 KN-kód alá tartozó hántolatlan rizsre vonatkozó, 15 %-os értékvámú kontingens megnyitására.
E vámkontingenst a Bizottság kezeli a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (12) 308a., 308b. és 308c. cikke alapján.
2. cikk
Azokra a mennyiségekre, amelyeket az 1. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett kontingensekre a szeptemberi alidőszak keretében kiadott behozatali engedélyek nem fednek le, behozatali engedély iránti kérelem nyújtható be az októberi alidőszak címén, az általános vámkontingensben szereplő valamennyi származási ország tekintetében.
3. cikk
Ha a behozataliengedély-kérelmeket az 1. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett mennyiségek alá tartozó, Thaiföldről származó rizs és törmelékrizs, valamint az Ausztráliából vagy az Egyesült Államokból származó rizs tekintetében nyújtják be, ezekhez a II., III. és IV. mellékletnek megfelelően elkészített és az ott megjelölt országok illetékes testülete által kibocsátott kiviteli engedély eredetijét kell csatolni.
A II. melléklet 7., 8. és 9. rovata esetében a bejegyzések választhatók.
4. cikk
(1) Az engedély iránti kérelmeket minden alidőszak első hónapjának első tíz munkanapja során kell benyújtani.
(2) Az 1342/2003/EK rendelet 12. cikkétől eltérve a behozatali engedélyek tekintetében nyújtott biztosíték:
|
— |
tonnánként 46 EUR az 1. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában megállapított kontingenseknél, |
|
— |
tonnánként 5 EUR az 1. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában megállapított kontingenseknél. |
(3) A származási országot fel kell tüntetni az engedélykérelem és a behozatali engedély 8. rovatában, és az „igen” szót be kell ikszelni.
Az engedélyek kizárólag a 8. rovatban feltüntetett országból származó termékekre érvényesek.
(4) Az engedély 24. rovatában a következő bejegyzések valamelyikét kell feltüntetni:
|
a) |
az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított kontingens esetében az V. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét; |
|
b) |
az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított kontingens esetében a VI. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét; |
|
c) |
az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megállapított kontingens esetében a VII. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét; |
|
d) |
az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított kontingens esetében a VIII. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét; |
|
e) |
az 1. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kontingens esetében a IX. mellékletben szereplő bejegyzések egyikét. |
(5) Az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 3. cikkének bekezdésében említett behozatali engedély iránti kérelmek által érintett vámkontingensek esetében a kérelmezők egy kontingens-tételszámra vonatkozóan behozatali vámkontingens-alidőszakonként több engedélykérelmet is beadhatnak.
5. cikk
Az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett elosztási együtthatót a Bizottság határozza meg, az e rendelet 8. cikkének a) pontjában említett értesítési határidőtől számított tíz napon belül. A Bizottság ezzel egyidőben meghatározza a következő alidőszakra, illetve adott esetben az októberi kiegészítő alidőszakra rendelkezésre álló mennyiségeket.
Amennyiben az első bekezdésben említett elosztási együttható egy vagy több, kérelmenként 20 tonnánál kisebb mennyiséget eredményez, a tagállam e mennyiségek összességét 20 tonnás mennyiségenként sorshúzással osztja el az érintett importőrök között, a 20 tonnás egységekhez hozzáadva a fennmaradó töredékmennyiség egyenlő arányban elosztott hányadát. Abban az esetben, ha a 20 tonnánál kisebb mennyiségek összeadásából nem lehet egyetlen 20 tonnás egységet sem alkotni, a töredékmennyiséget a tagállam egyenlő arányban elosztja azon importőrök között, akik 20 tonnánál nagyobb vagy azzal egyenlő mennyiségre rendelkeznek behozatali engedéllyel.
Amennyiben a második bekezdés alkalmazása következtében a kiadható behozatali engedély 20 tonnánál kisebb mennyiségre vonatkozna, az érintett importőr az elosztási együtthatót meghatározó rendelet hatálybalépését követő két munkanapon belül visszavonhatja engedélykérelmét.
6. cikk
Az 5. cikkben említett rendelkezésre álló mennyiségeket rögzítő bizottsági határozat közzétételétől számított három munkanapon belül az 5. cikk alkalmazásából következő mennyiségekre kibocsátják a behozatali engedélyeket.
7. cikk
(1) A 376/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja nem alkalmazandó.
(2) Az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított vámtételek szempontjából felmerülő előnyök nem vonatkoznak a 376/2008/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott tűréshatáron belül behozott mennyiségekre.
(3) Az 1342/2003/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és a 376/2008/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdését alkalmazva a hántolt rizsre, félig hántolt és teljesen hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyek a tényleges kibocsátásuk napjától számított harmadik hónap végéig érvényesek.
(4) Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kontingensek keretében az Unión belül szabad forgalomban lévő termékekre származási bizonyítványt kell bemutatni, melyet az érintett országok illetékes nemzeti hatóságai adnak ki a 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően.
Mindazonáltal nem kell származási bizonyítványt bemutatni a kontingensek azon részei esetében, amelyek az e rendelet 3. cikke szerinti kiviteliengedély-kötelezettség alá eső országokra vonatkoznak, vagy amelyeket „valamennyi országra” nyitottak meg.
8. cikk
A tagállamok elektronikus úton eljuttatják a Bizottságnak a következőket:
|
a) |
legkésőbb az engedélykérelmek benyújtásának határidejét követő második munkanapon, brüsszeli idő szerint 18.00 óráig a behozatali engedélykérelmekre vonatkozóan az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat, a kérelmekben szereplő mennyiségek nyolcjegyű KN-kódja és származási országa szerint lebontva, valamint megadva a behozatali engedély illetve adott esetben a kiviteli engedély számát; |
|
b) |
legkésőbb a behozatali engedélyek kibocsátását követő második napon a kibocsátott engedélyekre vonatkozóan az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat, a kibocsátott engedélyben szereplő mennyiségek nyolcjegyű KN-kódja és származási országa szerint lebontva, megadva a behozatali engedély számát, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre vonatkozóan az engedélykérelmeket e rendelet 5. cikkének harmadik bekezdése alapján visszavonták; |
|
c) |
legkésőbb minden hónap utolsó napján az adott kontingens keretében az utolsó előtti hónapot megelőző hónap folyamán ténylegesen szabad forgalomba bocsátott teljes mennyiségeket, nyolcjegyű KN-kód és származási ország szerint lebontva, és megadva a csomagolást, amennyiben 5 kg-ot meg nem haladó kiszerelésről van szó. Ha a kérdéses időszakban nem volt szabad forgalomba bocsátott mennyiség, „nulla” mennyiségről kell értesítést küldeni. |
9. cikk
(1) A Bizottság ellenőrzi az e rendelet értelmében behozott árumennyiségeket, különös tekintettel annak megállapítása végett, hogy:
|
a) |
az Unióba irányuló hagyományos kereskedelmi forgalom – volumen és kiszerelés szempontjából – jelentős mértékben változik-e, és |
|
b) |
van-e szubvencionálás a közvetlenül e rendelet által előnyben részesülő kivitel és a szokványos behozatali költségekkel terhelt kivitel között. |
(2) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban rögzített kritériumok valamelyike teljesül és különösen, ha az 5 kilogrammos vagy ennél kisebb kiszerelésű rizs behozatala meghaladja a 33 428 tonnát, illetve legalább évente a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyhez – szükség esetén – megfelelő, az uniós rizságazat zavarának elkerülését célzó javaslatot csatol.
(3) A (2) bekezdésben említett fajtájú kiszerelésben behozott és szabad forgalomba bocsátott mennyiségeket a 376/2008/EK rendelet 23. cikkének megfelelően a vonatkozó behozatali engedélyen fel kell tüntetni.
10. cikk
A 327/98/EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a XI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
11. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadiknapon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.
(2) HL L 122., 1996.5.22., 15. o.
(3) HL L 37., 1998.2.11., 5. o.
(4) Lásd a X. mellékletet.
(5) HL L 346., 2005.12.29., 24. o.
(6) HL L 120., 2006.5.5., 19. o.
(7) HL L 120., 2006.5.5., 17. o.
(8) HL L 114., 2008.4.26., 3. o.
(9) HL L 189., 2003.7.29., 12. o.
(10) HL L 238., 2006.9.1., 13. o.
(11) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(12) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.
I. MELLÉKLET
Tervezett kontingensek és alidőszakok 2007-től
|
a) |
Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában az 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen hántolt és félig hántolt rizsre előírt 63 000 tonnás kontingens:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
b) |
Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában az 1006 20 KN-kód alá tartozó hántolt rizsre előírt 1 634 tonnás kontingens:
|
|||||||||||||||||||||
|
c) |
Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizsre előírt 100 000 tonnás kontingens:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
d) |
Az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában az 1006 30 KN-kód alá tartozó teljesen hántolt vagy félig hántolt rizsre előírt 40 216 tonnás kontingens:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
e) |
Az 1. cikk (1) bekezdésének e) pontjában az 1006 40 00 KN-kód alá tarozó törmelékrizsre előírt 31 788 tonnás kontingens:
|
|||||||||||||||||
(1) Az előző alidőszakokban fel nem használt mennyiségek, amelyek közzététele bizottsági rendelet útján történt.
(2) Az előző alidőszakokban fel nem használt mennyiségek, amelyek közzététele bizottsági rendelet útján történt.
(3) Az előző alidőszakokban fel nem használt mennyiségek, amelyek közzététele bizottsági rendelet útján történt.
II. MELLÉKLET
III. MELLÉKLET
IV. MELLÉKLET
V. MELLÉKLET
A 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett bejegyzések
|
— |
: |
bolgárul |
: |
Освободено от мито до максимално количество, посочено в графи 17 и 18 от настоящата лицензия (Регламент за изпълнение (ЕC) № 1273/2011) |
|
— |
: |
spanyolul |
: |
Exención del derecho de aduana hasta la cantidad indicada en las casillas 17 y 18 del presente certificado [Reglamento de Ejecución (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
csehül |
: |
Osvobozeno od cla až do množství uvedeného v kolonkách 17 a 18 této licence (prováděcí nařízení (EU) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
dánul |
: |
Toldfri op til den mængde, der er angivet i rubrik 17 og 18 i denne licens (gennemførelsesforordning (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
németül |
: |
Zollfrei bis zu der in den Feldern 17 und 18 dieser Lizenz angegebenen Menge (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
észtül |
: |
Tollimaksuvabastus kuni käesoleva litsentsi lahtrites 17 ja 18 osutatud koguseni (määrus (EL) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
görögül |
: |
Δασμολογική ατέλεια μέχρι την ποσότητα που αναγράφεται στις θέσεις 17 και 18 του παρόντος πιστοποιητικού [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 1273/2011] |
|
— |
: |
angolul |
: |
Exemption from customs duty up to the quantity indicated in sections 17 and 18 of this licence (Implementing Regulation (EU) No 1273/2011) |
|
— |
: |
franciául |
: |
exemption du droit de douane jusqu’à la quantité indiquée dans les cases 17 et 18 du présent certificat [règlement d'exécution (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
olaszul |
: |
Esenzione dal dazio doganale limitatamente alla quantità indicata nelle caselle 17 e 18 del presente titolo [regolamento di esecuzione (UE) n. 1273/2011] |
|
— |
: |
lettül |
: |
Atbrīvojums no muitas nodokļa līdz daudzumam, kas norādīts šīs licences 17. un 18. iedaļā (Īstenošanas regula (ES) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
litvánul |
: |
Muitas netaikomas mažesniems kiekiams nei nurodyta šios licencijos 17 ir 18 skiltyse (Reglamentas (ES) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
magyarul |
: |
Az ezen engedély 17. és 18. rovatában megjelölt mennyiségig vámmentes (1273/2011/EU végrehajtási rendelet) |
|
— |
: |
máltaiul |
: |
Eżenzjoni mid-dwana sal-kwantità murija fit-taqsimiet 17 u 18 ta’ din il-liċenzja (Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 1273/2011) |
|
— |
: |
hollandul |
: |
Vrijgesteld van douanerecht voor ten hoogste de in de vakken 17 en 18 van dit certificaat vermelde hoeveelheid (Uitvoeringsverordening (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
lengyelül |
: |
Zwolnienie z opłaty celnej ilości określonej w polach 17 i 18 niniejszego pozwolenia (rozporządzenie (UE) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
portugálul |
: |
Isenção de direito aduaneiro até à quantidade indicada nas casas 17 e 18 do presente certificado [Regulamento de Execução (UE) n.o 1273/2011] |
|
— |
: |
románul |
: |
Scutit de drepturi vamale până la concurența cantității menționate în căsuțele 17 și 18 din prezenta licență (Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovákul |
: |
Oslobodenie od cla po množstvo uvedené v kolónkach 17 a 18 tejto licencie (vykonávacie nariadenie (EÚ) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovénül |
: |
Oprostitev carin do količine, navedene v rubrikah 17 in 18 tega dovoljenja (Uredba (EU) št. 1273/2011) |
|
— |
: |
finnül |
: |
Tullivapaa tämän todistuksen kohdissa 17 ja 18 esitettyyn määrään asti (täytäntöönpanoasetus (EU) N:o 1273/2011) |
|
— |
: |
svédül |
: |
Tullfri upp till den mängd som anges i fält 17 och 18 i denna licens (genomförandeförordning (EU) nr 1273/2011). |
VI. MELLÉKLET
A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzések
|
— |
: |
bolgárul |
: |
Мита, ограничени до 15 % ad valorem до максимално количество, посочено в графи 17 и 18 от настоящата лицензия (Регламент за изпълнение (ЕC) № 1273/2011) |
|
— |
: |
spanyolul |
: |
Derechos de aduana limitados al 15 % ad valorem hasta la cantidad indicada en las casillas 17 y 18 del presente certificado [Reglamento de Ejecución (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
csehül |
: |
Cla omezená na valorickou sazbu ve výši 15 % až do množství uvedeného v kolonkách 17 a 18 této licence (prováděcí nařízení (EU) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
dánul |
: |
Toldsatsen begrænses til 15 % af værdien op til den mængde, der er angivet i rubrik 17 og 18 i denne licens (gennemførelsesforordning (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
németül |
: |
Zollsatz beschränkt auf 15 % des Zollwerts bis zu der in den Feldern 17 und 18 dieser Lizenz angegebenen Menge (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
észtül |
: |
Väärtuseline tollimaks piiratud 15 protsendini käesoleva sertifikaadi lahtrites 17 ja 18 märgitud kogusteni (määrus (EL) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
görögül |
: |
Δασμός με όριο 15 % κατ’ αξία μέχρι την ποσότητα που αναγράφεται στις θέσεις 17 και 18 του παρόντος πιστοποιητικού (εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 1273/2011) |
|
— |
: |
angolul |
: |
Customs duties limited to 15 % ad valorem up to the quantity indicated in boxes 17 and 18 of this licence (Implementing Regulation (EU) No 1273/2011) |
|
— |
: |
franciául |
: |
droits de douane limités à 15 % ad valorem jusqu’à la quantité indiquée dans les cases 17 et 18 du présent certificat [règlement d'exécution (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
olaszul |
: |
Dazio limitato al 15 % ad valorem fino a concorrenza del quantitativo indicato nelle caselle 17 e 18 del presente titolo [regolamento di esecuzione (UE) n. 1273/2011] |
|
— |
: |
lettül |
: |
Muitas nodoklis 15 % ad valorem par daudzumu, kas norādīts šīs licences (Īstenošanas regula (ES) Nr. 1273/2011) 17. un 18. ailē |
|
— |
: |
litvánul |
: |
Ne didesnis nei 15 % muitas ad valorem neviršijant šios licencijos 17 ir 18 skiltyse nurodyto kiekio (Reglamentas (ES) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
magyarul |
: |
15 %-os értékvám az ezen engedély 17. és 18. rovatában feltüntetett mennyiségig (1273/2011/EU végrehajtási rendelet) |
|
— |
: |
máltaiul |
: |
Id-dazji doganali huma stipulati għal 15 % ad valorem sal-kwantità indikata fil-kaxxi 17 u 18 ta’ din il-liċenzja (Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 1273/2011) |
|
— |
: |
hollandul |
: |
Douanerecht beperkt tot 15 % ad valorem voor hoeveelheden die niet groter zijn dan de in de vakken 17 en 18 van dit certificaat vermelde hoeveelheid (Uitvoeringsverordening (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
lengyelül |
: |
Cło ograniczone do 15 % ad valorem do ilości wskazanej w polach 17 i 18 niniejszego pozwolenia (rozporządzenie (UE) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
portugálul |
: |
Direito aduaneiro limitado a 15 % ad valorem até à quantidade indicada nas casas 17 e 18 do presente certificado [Regulamento de Execução (UE) n.o 1273/2011] |
|
— |
: |
románul |
: |
Drepturi vamale limitate la 15 % ad valorem până la concurența cantității menționate în căsuțele 17 și 18 din prezenta licență (Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovákul |
: |
Clá znížené na 15 % ad valorem až po množstvo uvedené v kolónkach 17 a 18 tejto licencie (vykonávacie nariadenie (EÚ) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovénül |
: |
Carinska dajatev, omejena na 15 % ad valorem do količine, navedene v rubrikah 17 in 18 tega dovoljenja (Uredba (EU) št. 1273/2011) |
|
— |
: |
finnül |
: |
Arvotulli rajoitettu 15 prosenttiin tämän todistuksen kohdissa 17 ja 18 ilmoitettuun määrään asti (täytäntöönpanoasetus (EU) N:o 1273/2011) |
|
— |
: |
svédül |
: |
Tull begränsad till 15 % av värdet upp till den kvantitet som anges i fält 17 och 18 i denna licens (genomförandeförordning (EU) nr 1273/2011) |
VII. MELLÉKLET
A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett bejegyzések
|
— |
: |
bolgárul |
: |
Ставка на мито, намалена с 30,77 % от ставката на митото, определено в член 140 от Регламент (ЕО) № 1234/2007, приложима до максимално количество, посочено в графи 17 и 18 от настоящата лицензия (Регламент за изпълнение (ЕС) № 1273/2011) |
|
— |
: |
spanyolul |
: |
Derecho reducido en un 30,77 % del derecho fijado en el artículo 140 del Reglamento (CE) no 1234/2007, hasta la cantidad indicada en las casillas 17 y 18 del presente certificado [Reglamento de Ejecución (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
csehül |
: |
Clo snížené o 30,77 % cla stanoveného v článku 140 nařízení (ES) č. 1234/2007 až na množství uvedené v kolonkách 17 a 18 této licence (prováděcí nařízení (EU) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
dánul |
: |
Nedsættelse på 30,77 % af den told, der er fastsat i artikel 140 i forordning (EF) nr. 1234/2007, op til den mængde, der er angivet i rubrik 17 og 18 i denne licens (gennemførelsesforordning (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
németül |
: |
Zollsatz ermäßigt um 30,77 % des in Artikel 140 der Verordnung (EG) Nr. 1234/2007 festgesetzten Zollsatzes bis zu der in den Feldern 17 und 18 dieser Lizenz angegebenen Menge (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
észtül |
: |
Määruse (EÜ) nr 1234/2007 artiklis 140 kindlaks määratud tollimaks, mida on alandatud 30,77 % võrra käesoleva sertifikaadi lahtrites 17 ja 18 märgitud kogusteni (määrus (EL) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
görögül |
: |
Δασμός μειωμένος κατά 30,77 % του δασμού που καθορίζεται στο άρθρο 140 του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1234/2007, μέχρι την ποσότητα που αναγράφεται στις θέσεις 17 και 18 του παρόντος πιστοποιητικού [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 1273/2011] |
|
— |
: |
angolul |
: |
Reduced rate of duty of 30,77 % of the duty set in Article 140 of Regulation (EC) No 1234/2007 up to the quantity indicated in boxes 17 and 18 of this licence (Implementing Regulation (EU) No 1273/2011) |
|
— |
: |
franciául |
: |
droit réduit de 30,77 % du droit fixé à l’article 140 du règlement (CE) no 1234/2007 jusqu’à la quantité indiquée dans les cases 17 et 18 du présent certificat [règlement d'exécution (UE) no 1273/2011] |
|
— |
: |
olaszul |
: |
Dazio ridotto in ragione del 30,77 % del dazio fissato all’articolo 140 del regolamento (CE) n. 1234/2007 fino a concorrenza del quantitativo indicato nelle caselle 17 e 18 del presente titolo [regolamento di esecuzione (UE) n. 1273/2011] |
|
— |
: |
lettül |
: |
Ievedmuitas nodoklis samazināts par 30,77 %, salīdzinot ar nodokli, kas noteikts Regulas (EK) Nr. 1234/2007 140. pantā, līdz šīs licences 17. un 18. ailē norādītajam daudzumam (Īstenošanas regula (ES) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
litvánul |
: |
Reglamento (EB) Nr. 1234/2007 140 straipsnyje nustatyto muito mokesčio sumažinimas 30,77 % mažesniems kiekiams nei nurodyta šios licencijos 17 ir 18 skiltyse (Reglamentas (ES) Nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
magyarul |
: |
Az 1234/2007/EK rendelet 140. cikkében meghatározott vám 30,77 %-os csökkentett vámja az ezen bizonyítvány 17. és 18. rovatában megjelölt mennyiségig (1273/2011/EU végrehajtási rendelet) |
|
— |
: |
máltaiul |
: |
Dazju mnaqqas ta’ 30,77 % tad-dazju fiss fl-Artikolu 140 tar-Regolament (KE) Nru 1234/2007 sal-kwantità indikata fis-sezzjoni 17 u 18 ta’ dan iċ-ċertifikat (Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 1273/2011) |
|
— |
: |
hollandul |
: |
Recht verlaagd met 30,77 % van het in artikel 140 van Verordening (EG) nr. 1234/2007 vastgestelde recht voor hoeveelheden die niet groter zijn dan de in de vakken 17 en 18 van dit certificaat vermelde hoeveelheid (Uitvoeringsverordening (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
lengyelül |
: |
Obniżona stawka celna odpowiadająca 30,77 % stawki określonej w art. 140 rozporządzenia (WE) nr 1234/2007 do ilości wskazanej w polach 17 i 18 niniejszego pozwolenia (rozporządzenie (UE) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
portugálul |
: |
Direito reduzido de 30,77 % do direito fixado no artigo 140.o do Regulamento (CE) n.o 1234/2007 até à quantidade indicada nas casas 17 e 18 do presente certificado [Regulamento de Execução (UE) n.o 1273/2011] |
|
— |
: |
románul |
: |
Drept redus cu 30,77 % din dreptul stabilit de articolul 140 din Regulamentul (CE) nr. 1234/2007 până la concurența cantității menționate în căsuțele 17 și 18 din prezenta licență (Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovákul |
: |
Clo znížené o 30,77 % cla stanoveného článkom 140 nariadenia (ES) č. 1234/2007 až po množstvo uvedené v kolónkach 17 a 18 tejto licencie (vykonávacie nariadenie (EÚ) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovénül |
: |
Dajatev, znižana za 30,77 % od dajatve iz člena 140 Uredbe (ES) št. 1234/2007 do količine, navedene v rubrikah 17 in 18 tega dovoljenja (Uredba (EU) št. 1273/2011) |
|
— |
: |
finnül |
: |
Tulli, jonka määrää on alennettu 30,77 % asetuksen (EY) N:o 1234/2007 140 artiklassa vahvistetusta tullista tämän todistuksen kohdissa 17 ja 18 ilmoitettuun määrään asti (täytäntöönpanoasetus (EU) N:o 1273/2011) |
|
— |
: |
svédül |
: |
Tullsatsen nedsatt med 30,77 % av den tullsats som anges i artikel 140 i förordning (EG) nr 1234/2007 upp till den mängd som anges i fält 17 och 18 i denna licens (genomförandeförordning (EU) nr 1273/2011). |
VIII. MELLÉKLET
A 4. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett bejegyzések
|
— |
: |
bolgárul |
: |
Освободено от мито до максимално количество, посочено в графи 17 и 18 от настоящата лицензия (член 1, параграф 1, буква г) от Регламент за изпълнение (ЕС) № 1273/2011) |
|
— |
: |
spanyolul |
: |
Exención del derecho de aduana hasta la cantidad indicada en las casillas 17 y 18 del presente certificado [Reglamento de Ejecución (UE) no 1273/2011, artículo 1, apartado 1, letra d)] |
|
— |
: |
csehül |
: |
Osvobození od cla až do množství stanoveného v kolonkách 17 a 18 této licence (čl. 1 odst. 1 písm. d) prováděcího nařízení (EU) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
dánul |
: |
Toldfri op til den mængde, der er angivet i rubrik 17 og 18 i denne licens (gennemførelsesforordning (EU) nr. 1273/2011, artikel 1, stk. 1, litra d)) |
|
— |
: |
németül |
: |
Zollfrei bis zu der in den Feldern 17 und 18 dieser Lizenz angegebenen Menge (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 1273/2011, Artikel 1 Absatz 1 Buchstabe d) |
|
— |
: |
észtül |
: |
Tollimaksuvabastus kuni käesoleva litsentsi lahtrites 17 ja 18 näidatud koguseni (määruse (EL) nr 1273/2011) artikli 1 lõike 1 punkt d) |
|
— |
: |
görögül |
: |
Δασμολογική ατέλεια μέχρι την ποσότητα που αναγράφεται στις θέσεις 17 και 18 του παρόντος πιστοποιητικού [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 1273/2011 άρθρο 1 παράγραφος 1 στοιχείο δ)] |
|
— |
: |
angolul |
: |
Exemption from customs duty up to the quantity indicated in boxes 17 and 18 of this licence (Implementing Regulation (EU) No 1273/2011, Article 1(1)(d)), |
|
— |
: |
franciául |
: |
exemption du droit de douane jusqu’à la quantité indiquée dans les cases 17 et 18 du présent certificat [règlement d'exécution (UE) no 1273/2011, article 1er, paragraphe 1, point d)] |
|
— |
: |
olaszul |
: |
Esenzione dal dazio doganale fino a concorrenza del quantitativo indicato nelle caselle 17 e 18 del presente titolo [regolamento di esecuzione (UE) n. 1273/2011, articolo 1, paragrafo 1, lettera d)] |
|
— |
: |
lettül |
: |
Atbrīvojumi no muitas nodokļa līdz šīs licences 17. un 18. ailē norādītajam daudzumam (Īstenošanas regulas (ES) Nr. 1273/2011 1. panta 1. punkta d) apakšpunkts) |
|
— |
: |
litvánul |
: |
Atleidimas nuo muito mokesčio neviršijant šios licencijos 17 ir 18 skiltyse nurodyto kiekio (Reglamento (ES) Nr. 1273/2011 1 straipsnio 1 dalies d punktas) |
|
— |
: |
magyarul |
: |
Vámmentes az ezen engedély 17. és 18. rovatában feltüntetett mennyiségig (1273/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pont) |
|
— |
: |
máltaiul |
: |
Eżenzjoni tad-dazju tad-dwana sal-kwantità indikata fil-każi 17 u 18 taċ-ċertifikat preżenti (Artikolu 1, paragrafu 1, punt d) tar-Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 1273/2011) |
|
— |
: |
hollandul |
: |
Vrijstelling van douanerecht voor hoeveelheden die niet groter zijn dan de in de vakken 17 en 18 van dit certificaat vermelde hoeveelheid (artikel 1, lid 1, onder d), van Uitvoeringsverordening (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
lengyelül |
: |
Zwolnienie z cła ilości do wysokości wskazanej w polach 17 i 18 niniejszego pozwolenia (art. 1 ust. 1 lit. d) rozporządzenia (UE) nr 1273/2011) |
|
— |
: |
portugálul |
: |
Isenção do direito aduaneiro até à quantidade indicada nas casas 17 e 18 do presente certificado [Regulamento de Execução (UE) n.o 1273/2011, alínea d) do n.o 1 do artigo 1.o] |
|
— |
: |
románul |
: |
Scutit de drepturi vamale până la concurența cantității menționate în căsuțele 17 și 18 din prezenta licență [Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 1273/2011, articolul 1 alineatul (1) litera (d)] |
|
— |
: |
szlovákul |
: |
Oslobodenie od cla až po množstvo uvedené v kolónkach 17 a 18 tejto licencie (článok 1 ods. 1 písm. d) vykonávacieho nariadenia (EÚ) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovénül |
: |
Izvzetje od carine do količine, navedene v rubrikah 17 in 18 tega dovoljenja (člen 1(1)(d) Uredbe (EU) št. 1273/2011) |
|
— |
: |
finnül |
: |
Tullivapaa tämän todistuksen kohdissa 17 ja 18 ilmoitettuun määrään asti (täytäntöönpanoasetuksen (EU) N:o 1273/2011 1 artiklan 1 kohdan d alakohta) |
|
— |
: |
svédül |
: |
Tullfri upp till den mängd som anges i fälten 17 och 18 i denna licens (genomförandeförordning (EU) nr 1273/2011, artikel 1.1 d). |
IX. MELLÉKLET
A 4. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett bejegyzések
|
— |
: |
bolgárul |
: |
Освободено от мито до максимално количество, посочено в графи 17 и 18 от настоящата лицензия (член 1, параграф 1, буква д) от Регламент за изпълнение (ЕС) № 1273/2011) |
|
— |
: |
spanyolul |
: |
Exención del derecho de aduana hasta la cantidad indicada en las casillas 17 y 18 del presente certificado [Reglamento de Ejecución (UE) no 1273/2011, artículo 1, apartado 1, letra e)] |
|
— |
: |
csehül |
: |
Osvobození od cla až do množství uvedeného v kolonkách 17 a 18 této licence (čl. 1 odst. 1 písm. e) prováděcího nařízení (EU) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
dánul |
: |
Toldfri op til den mængde, der er angivet i rubrik 17 og 18 i denne licens (gennemførelsesforordning (EU) nr. 1273/2011, artikel 1, stk. 1, litra e)) |
|
— |
: |
németül |
: |
Zollfrei bis zu der in den Feldern 17 und 18 dieser Lizenz angegebenen Menge (Durchführungsverordnung (EU) Nr. 1273/2011, Artikel 1 Absatz 1 Buchstabe e) |
|
— |
: |
észtül |
: |
Tollimaksuvabastus kuni käesoleva litsentsi lahtrites 17 ja 18 näidatud koguseni (määruse (EL) nr 1273/2011) artikli 1 lõike 1 punkt e) |
|
— |
: |
görögül |
: |
Δασμολογική ατέλεια μέχρι την ποσότητα που αναγράφεται στις θέσεις 17 και 18 του παρόντος πιστοποιητικού [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) αριθ. 1273/2011, άρθρο 1 παράγραφος 1 στοιχείο ε)] |
|
— |
: |
angolul |
: |
Exemption from customs duty up to the quantity indicated in boxes 17 and 18 of this licence (Implementing Regulation (EU) No 1273/2011, Article 1(1)(e)) |
|
— |
: |
franciául |
: |
exemption du droit de douane jusqu’à la quantité indiquée dans les cases 17 et 18 du présent certificat [règlement d'exécution (UE) no 1273/2011, article 1er, paragraphe 1, point e)] |
|
— |
: |
olaszul |
: |
Esenzione dal dazio doganale fino a concorrenza del quantitativo indicato nelle caselle 17 e 18 del presente titolo [regolamento di esecuzione (UE) n. 1273/2011, articolo 1, paragrafo 1, lettera e)] |
|
— |
: |
lettül |
: |
Atbrīvojumi no muitas nodokļa līdz šīs licences 17. un 18. ailē norādītajam daudzumam (Īstenošanas regulas (ES) Nr. 1273/2011 1. panta 1. punkta e) apakšpunkts) |
|
— |
: |
litvánul |
: |
Atleidimas nuo muito mokesčio neviršijant šios licencijos 17 ir 18 skiltyse nurodyto kiekio (Reglamentas (ES) Nr. 1273/2011, 1 straipsnio 1 dalies e punktas) |
|
— |
: |
magyarul |
: |
Vámmentes az ezen engedély 17. és 18. rovatában feltüntetett mennyiségig ([1273/2011/EU] végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdés e) pont) |
|
— |
: |
máltaiul |
: |
Eżenzjoni tad-dazju tad-dwana sal-kwantità indikata fil-każi 17 u 18 taċ-ċertifikat preżenti (Artikolu 1, paragrafu 1, punt e) tar-Regolament ta’ Implimentazzjoni (UE) Nru 1273/2011) |
|
— |
: |
hollandul |
: |
Vrijstelling van douanerecht voor hoeveelheden die niet groter zijn dan de in de vakken 17 en 18 van dit certificaat vermelde hoeveelheid (artikel 1, lid 1, onder e), van Uitvoeringsverordening (EU) nr. 1273/2011) |
|
— |
: |
lengyelül |
: |
Zwolnienie z cła ilości do wysokości wskazanej w polach 17 i 18 niniejszego pozwolenia (rozporządzenie (UE) nr 1273/2011, art. 1 ust. 1 lit. e)) |
|
— |
: |
portugálul |
: |
Isenção do direito aduaneiro até à quantidade indicada nas casas 17 e 18 do presente certificado [Regulamento de Execução (UE) n.o 1273/2011, alínea e) do n.o 1 do artigo 1.o] |
|
— |
: |
románul |
: |
Scutit de drepturi vamale până la concurența cantității menționate în căsuțele 17 și 18 din prezenta licență [Regulamentul de punere în aplicare (UE) nr. 1273/2011, articolul 1 alineatul (1) litera (e)] |
|
— |
: |
szlovákul |
: |
Oslobodenie od cla až po množstvo uvedené v kolónkach 17 a 18 tejto licencie (článok 1 ods. 1 písm. e) vykonávacieho nariadenia (EÚ) č. 1273/2011) |
|
— |
: |
szlovénül |
: |
Izvzetje od carine do količine, navedene v rubrikah 17 in 18 tega dovoljenja (člen 1(1)(e) Uredbe (EU) št. 1273/2011) |
|
— |
: |
finnül |
: |
Tullivapaa tämän todistuksen kohdissa 17 ja 18 ilmoitettuun määrään asti (täytäntöönpanoasetuksen (EU) N:o 1273/2011 1 artiklan 1 kohdan e alakohta) |
|
— |
: |
svédül |
: |
Tullfri upp till den mängd som anges i fälten 17 och 18 i denna licens (genomförandeförordning (EU) nr 1273/2011, artikel 1.1 e). |
X. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke
|
A Bizottság 327/98/EK rendelete |
|
|
A Bizottság 648/98/EK rendelete |
|
|
A Bizottság 2458/2001/EK rendelete |
|
|
A Bizottság 1950/2005/EK rendelete |
Csak a 7. cikk |
|
A Bizottság 2152/2005/EK rendelete |
Csak az 1. cikk |
|
A Bizottság 965/2006/EK rendelete |
|
|
A Bizottság 1996/2006/EK rendelete |
Csak a 9. cikk |
|
A Bizottság 2019/2006/EK rendelete |
Csak a 2. cikk |
|
A Bizottság 488/2007/EK rendelete |
Csak a dán, finn és svéd nyelvi változatban |
|
A Bizottság 1538/2007/EK rendelete |
|
XI. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
A Bizottság 327/98/EK rendelete |
Ez a rendelet |
|
1–6. cikk |
1–6. cikk |
|
7. cikk, (1) és (2) bekezdés |
7. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
7. cikk, (4) bekezdés |
7. cikk, (3) bekezdés |
|
7. cikk, (5) bekezdés |
7. cikk, (4) bekezdés |
|
8. cikk |
8. cikk |
|
9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak |
9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak |
|
9. cikk, (1) bekezdés, első és második francia bekezdés |
9. cikk, (1) bekezdés, (a) és (b) pont |
|
9. cikk, (2) és (3) bekezdés |
9. cikk, (2) és (3) bekezdés |
|
10. cikk |
— |
|
— |
10. cikk |
|
11. cikk |
11. cikk |
|
I. melléklet |
II. melléklet |
|
II. melléklet |
III. melléklet |
|
IV. melléklet |
IV. melléklet |
|
V. melléklet |
V. melléklet |
|
VI. melléklet |
VI. melléklet |
|
VII. melléklet |
VII. melléklet |
|
VIII. melléklet |
VIII. melléklet |
|
IX. melléklet |
I. melléklet |
|
XI. melléklet |
IX. melléklet |
|
— |
X. melléklet |
|
— |
XI. melléklet |
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/24 |
A BIZOTTSÁG 1274/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 7.)
a 2012., 2013. és 2014. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékokból eredő expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt uniós ellenőrzési programról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. és 29. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1213/2008/EK bizottsági rendelettel (2) létrejött az első többéves összehangolt közösségi program, amely 2009-re, 2010-re és 2011-re vonatkozott. A program egymást követő bizottsági rendeletek keretében folytatódott. Ezek közül a legutóbbi az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenőrzési programjáról szóló, 2010. október 12-i 915/2010/EU bizottsági rendelet (3). |
|
(2) |
Az Unióban a táplálkozás fő összetevőit harminc-negyven élelmiszer alkotja. A növényvédő szerek használata három év alatt jelentős változásokat mutathat, ezért a fogyasztók expozíciójának és az uniós jog alkalmazásának értékelése céljából jelenlétüket ezekben az élelmiszerekben hároméves ciklusokban kell ellenőrizni. |
|
(3) |
Binomiális valószínűségi eloszlás alapján kiszámítható, hogy 642 minta vizsgálata 99 % feletti valószínűséggel lehetővé teszi az olyan minták azonosítását, melyek a kimutatási határt (LOD) meghaladó mértékben tartalmaznak növényvédőszer-maradékokat, ha a termékek legalább 1 %-a tartalmaz szermaradékokat az említett koncentrációt meghaladó mértékben. A minták begyűjtését a tagállamok között a népesség számával arányosan meg kell elosztani, termékenként és évente legalább 12 mintával számolva. |
|
(4) |
A 2009-es uniós hatósági ellenőrzési programból származó analitikai eredmények (4) szerint egyes növényvédő szerek a korábbinál nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a mezőgazdasági termékeknél, ami azt jelzi, hogy e szereknél változtak a használati szokások. A 915/2010/EU rendelet hatálya alá eső növényvédő szerek mellé fel kell venni ezeket is az ellenőrző programba, hogy az ott szereplő növényvédő szerek biztosan reprezentatívak legyenek a használt szerekre. |
|
(5) |
Egyes növényvédő szerekre az elemzésnek 2012-ben önkéntesnek kell lennie – különösen azokra, amelyeket ez a rendelet vesz fel az ellenőrzési programba, vagy azokra, ahol a szermaradékot nagyon nehéz körülhatárolni –, hogy a hatósági laboratóriumoknak legyen elég idejük az ilyen növényvédő szerek esetében az elemzéshez szükséges módszerek hitelesítésére, ha ez még nem történt meg. |
|
(6) |
Ha a szermaradék-körülhatárolás más hatóanyagokat, metabolitokat vagy bomlástermékeket is tartalmaz, akkor ezeket a metabolitokat külön meg kell adni. |
|
(7) |
Az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló növényvédőszer-maradékok vizsgálatára vonatkozó módszerhitelesítési és minőségellenőrzési eljárásokról útmutató (Method Validation and Quality Control Procedures for Pesticide Residue Analysis in food and feed) található a Bizottság weboldalán (5). A tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetőséget kell biztosítani kvalitatív szűrőmódszerek alkalmazására is. |
|
(8) |
A tagállamok által történő információszolgáltatásra vonatkozó végrehajtási intézkedéseket, mint például az elemzés eredményeinek megadásához használandó standard mintaleírást (SSD) (6), a tagállamok, a Bizottság és az EFSA közösen egyeztették. |
|
(9) |
A mintavételi eljárásokra a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található peszticid-szermaradványok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. július 11-i 2002/63/EK bizottsági irányelvet (7) kell alkalmazni, amely tartalmazza a Codex Alimentarius Bizottság által ajánlott mintavételi módszereket és eljárásokat. |
|
(10) |
Értékelni kell továbbá, hogy a bébiételekre az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló, 2006. december 22-i 2006/141/EK bizottsági irányelv (8) 10. cikkének, illetve a csecsemők és a kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelv (9) 7. cikkének a szermaradék-határértékekre vonatkozó előírásai teljesülnek-e, kizárólag a 396/2005/EK rendeletben szereplő szermaradék-körülhatárolásokat figyelembe véve. |
|
(11) |
Fel kell mérni továbbá a növényvédő szerek esetleges összeadódó, halmozódó és szinergikus hatásait is, ha lesznek erre megfelelő módszerek. Ezt a felmérést néhány szerves foszfáttal, karbamáttal, triazollal és piretroiddal kell kezdeni, az I. mellékletben leírtak szerint. |
|
(12) |
Az egyetlen szermaradék vizsgálatára irányuló módszereket illetően a tagállamok elemzési kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy olyan hatósági laboratóriumokat vesznek igénybe, amelyek már rendelkeznek a szükséges hitelesített módszerekkel. |
|
(13) |
Az előző naptári évre vonatkozó információkat a tagállamoknak minden év augusztus 31-ig kell beadniuk. |
|
(14) |
Az egymást követő, többéves programok közötti esetleges átfedés okozta zavarok elkerülése végett és a jogbiztonság érdekében a 915/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A 2011-ben vizsgált mintákra azonban a rendelet továbbra is hatályban marad. |
|
(15) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A tagállamok a 2012., 2013. és 2014. évben a növényvédő szereknek és a termékeknek az I. mellékletben felsorolt kombinációiból mintákat vesznek, és elemzik azokat.
Az egyes termékekből veendő minták számát a II. melléklet határozza meg.
2. cikk
(1) A mintavételhez a tételeket véletlenszerűen kell kiválasztani.
A mintavételi eljárásnak meg kell felelnie a 2002/63/EK irányelvnek, az egységek száma tekintetében is.
(2) A minták elemzését a 396/2005/EK rendeletben szereplő szermaradék-körülhatárolások szerint kell végezni. Ha egy adott szermaradék nincs kifejezetten körülhatárolva az említett rendeletben, akkor az e rendelet I. mellékletében leírt szermaradék-körülhatárolás alkalmazandó.
3. cikk
(1) A tagállamok a 2012., 2013. és 2014. évben vizsgált minták elemzésének eredményeit 2013., 2014., illetve 2015. augusztus 31-ig adják be. Az eredményeket a III. mellékletben meghatározott standard mintaleírás (SSD) szerint kell beadni.
(2) Ha a szermaradék-körülhatárolás hatóanyagokat, metabolitokat és/vagy bomlás- vagy reakciótermékeket is tartalmaz, a tagállamok az elemzési eredményeket a szermaradék jogszabályi körülhatárolásának megfelelően adják meg. A szermaradék-körülhatárolásban szereplő főbb izomerekre vagy metabolitokra vonatkozó minden egyes eredményt külön-külön kell megadni, ha ezeket külön-külön mérik.
4. cikk
A 915/2010/EU rendelet hatályát veszti.
A 2011-ben vizsgált mintákra azonban továbbra is alkalmazandó.
5. cikk
Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) HL L 328., 2008.12.6., 9. o.
(3) HL L 269., 2010.10.13., 8. o.
(4) The 2009 European Union Report on Pesticide Residues in Food (Az Európai Unió 2009. évi jelentése az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradékokról). EFSA Journal 2011; 9(11), 2430 [529 oldal]: http://ec.europa.eu/food/plant/protection/pesticides/docs/2009_eu_report_ppesticide_residues_food_en.pdf.
(5) Dokumentum száma: SANCO/10684/2009, végrehajtási hatálya: 2010.1.1., http://ec.europa.eu/food/plant/protection/resources/qualcontrol_en.pdf.
(6) Az EFSA által adatgyűjtésre használt SSD-ről szóló általános útmutató: EFSA Journal 2010; 8(1):1457 [54 oldal]; http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/1457.htm.
(7) HL L 187., 2002.7.16., 30. o.
(8) HL L 401., 2006.12.30., 1. o.
(9) HL L 339., 2006.12.6., 16. o.
I. MELLÉKLET
|
||||||
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
Megjegyzések |
||
|
2,4-D |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: 2,4-D és észterei összesen, 2,4-D-ként. A 2,4-D szabad savra 2012-ben a padlizsánnál, a karfiolnál és a csemegeszőlőnél; 2013-ban a sárgabaracknál és a csemegeszőlőnél, 2014-ben pedig a narancsnál/mandarinnál kell elemzést végezni. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
2-Fenil-fenol |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Abamektin |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: az avermektin B1a, az avermektin B1b és az avermektin B1a delta-8,9-izomerje összesen Az avermektin B1a delta-8,9-izomerjére 2012-ben önkéntes elemzés. |
|||||
|
Acefát |
|
|||||
|
Acetamiprid |
|
|||||
|
Akrinatrin |
|
|||||
|
Aldikarb |
|
|||||
|
Amitráz |
Szermaradék-körülhatárolás: amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázként. 2012-ben elemzést kell végezni az édespaprikánál; 2013-ban az almánál és a paradicsomnál; 2014-ban pedig a körténél. A többi árunál az elemzés önkéntes. Elfogadható, ha az amitrázt (eredeti vegyület) és annak egyidejűleg kimutatható metabolitjait (2,4-dimetil-formanilid (DMF) és N-(2,4-dimetil-fenil)-N′-metil-formamid (DMPF)) külön-külön elemzik és adják meg. |
|||||
|
Amitrol |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Azinfosz-metil |
|
|||||
|
Azoxistrobin |
|
|||||
|
Benfurakarb |
Gyors és teljes lebomlás karbofuránra és 3-hidroxi-karbofuránra. Az eredeti vegyület (benfurakarb) elemzése önkéntes. |
|||||
|
Bifentrin |
|
|||||
|
Bifenil |
|
|||||
|
Bitertanol |
|
|||||
|
Boszkalid |
|
|||||
|
Bromidion |
2012-ben csak az édespaprikánál, 2013-ban a fejessalátánál és a paradicsomnál, 2014-ben pedig a rizsnél kell elemezni. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Brómpropilát |
|
|||||
|
Bromukonazol |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Bupirimát |
|
|||||
|
Buprofezin |
|
|||||
|
Kaptán |
Az egyedi „kaptán és folpet összesen” szermaradék-körülhatárolás az almatermésűeknél, a földiepernél, a málnánál, a ribizlinél, a paradicsomnál és a babnál alkalmazandó, a többi árunál csak a kaptán tekintendő szermaradéknak. A kaptánt és a folpetet külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Karbaril |
|
|||||
|
Karbendazim |
|
|||||
|
Karbofurán |
|
|||||
|
Karboszulfán |
Gyors és jelentős lebomlás karbofuránra és 3-hidroxi-karbofuránra. Az eredeti vegyület (karboszulfán) elemzése önkéntes. |
|||||
|
Klórantraniliprol |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Klórfenapir |
|
|||||
|
Klórfenvinfosz |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Klórmekvat |
2012-ben elemzést kell végezni a padlizsánnál, a csemegeszőlőnél és a búzánál; 2013-ban a rozsnál/zabnál, a paradicsomnál és a csemegeszőlőnél; 2014-ben pedig a sárgarépánál, a körténél, a rizsnél és a búzalisztnél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Klórtalonil |
|
|||||
|
Klórprofam |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: klórprofam és 3-klór-anilin, klórprofamként. Burgonyánál (jegyzékre felvéve 2014-re) csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Klórpirifosz |
|
|||||
|
Klórpirifosz-metil |
|
|||||
|
Klofentezin |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Klotianidin |
|
|||||
|
Ciflutrin |
|
|||||
|
Cimoxanil |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Cipermetrin |
|
|||||
|
Ciprokonazol |
|
|||||
|
Ciprodinil |
|
|||||
|
Ciromazin |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Deltametrin (cisz-Deltametrin) |
|
|||||
|
Diazinon |
|
|||||
|
Diklofluanid |
Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. A DMSA (N,N-dimetil-N-fenil-szulfamid) metabolitot figyelemmel kísérni és jelenteni kell, amennyiben a módszert hitelesítették. |
|||||
|
Diklórvosz |
|
|||||
|
Dikloran |
|
|||||
|
Dikofol |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Dikrotofosz |
Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. 2012-ben elemzést kell végezni a padlizsánnál és a karfiolnál, 2014-ben pedig a babnál. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Dietofenkarb |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Difenokonazol |
|
|||||
|
Diflubenzuron |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Dimetoát |
Szermaradék-körülhatárolás: dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként. A dimetoátot és ometoátot külön-külön külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Dimetomorf |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Dinikonazol |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Difenilamin |
|
|||||
|
Ditianon |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Ditiokarbamátok |
Szermaradék-körülhatárolás: ditiokarbamátok, CS2-ként, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot. A narancslé és az olívaolaj kivételével elemzést kell végezni az összes felsorolt árunál. |
|||||
|
Dodin |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Endoszulfán |
|
|||||
|
EPN |
|
|||||
|
Epoxikonazol |
|
|||||
|
Etefon |
2012-ben elemzést kell végezni a narancslénél, az édespaprikánál, a búzánál és a csemegeszőlőnél; 2013-ban az almánál, a rozsnál/zabnál, a paradicsomnál és a csemegeszőlőnél; 2014-ben pedig a narancsnál/mandarinnál, a rizsnél és a búzalisztnél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Etion |
|
|||||
|
Etirimol |
(7) megjegyzés Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Etofenprox |
|
|||||
|
Etoprofosz |
|
|||||
|
Famoxadon |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Fenamifosz |
|
|||||
|
Fenamidon |
|
|||||
|
Fenarimol |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Fenazakin |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Fenbukonazol |
|
|||||
|
Fenbutatin-oxid |
(8) megjegyzés 2012-ben elemzést kell végezni a padlizsánnál, az édespaprikánál és a csemegeszőlőnél; 2013-ban az almánál és a paradicsomnál; 2014-ben pedig a narancsnál/mandarinnál és a körténél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Fenhexamid |
|
|||||
|
Fenitrotion |
|
|||||
|
Fenoxikarb |
|
|||||
|
Fenpropatrin |
|
|||||
|
Fenpropimorf |
|
|||||
|
Fenpiroximát |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Fention |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Fenvalerát/eszfenvalerát (összesen) |
|
|||||
|
Fipronil |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: fipronil és a szulfon metabolit (MB46136) összesen, fipronilként. |
|||||
|
Fluazifop |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: fluaziop-P-butil (fluazifopsav (szabad és konjugált)). A fluazofip szabad savra és a butil-észterre elemzést kell végezni 2012-ben a karfiolnál, a körténél és az édespaprikánál; 2013-ban a fejeskáposztánál és a földiepernél; 2014-ben pedig a babnál, a sárgarépánál, a burgonyánál és a parajnál. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Fludioxonil |
|
|||||
|
Flufenoxuron |
|
|||||
|
Fluopiram |
|
(7) megjegyzés |
||||
|
Flukinkonazol |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Fluzilazol |
|
|||||
|
Flutriafol |
|
|||||
|
Folpet |
A „kaptán és folpet összesen” szermaradék-körülhatárolás az almatermésűeknél, a földiepernél, a málnánál, a ribizlinél, a paradicsomnál és a babnál alkalmazandó, a többi árunál pedig csak a folpet tekintendő szermaradéknak. A folpetet és a kaptánt külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Formetanát |
(9) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: formetanát és sói összesen, formetanát-hidrokloridként. |
|||||
|
Formotion |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Fosztiazát |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Glifoszát |
2012-ben elemzést kell végezni a búzánál; 2013-ban a rozsnál/zabnál; 2014-ben pedig a búzalisztnél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Haloxifop, a haloxifop-R-rel együtt |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: haloxifop-R-metil-észter, haloxifop-R és a haloxifop-R konjugáltjai, haloxifop-R-ként. A halixofop szabad savra elemzést kell végezni 2012-ben a karfiolnál és a borsónál; 2013-ban a fejeskáposztánál és a földiepernél; 2014-ben pedig a babnál (hüvelyes), a sárgarépánál, a burgonyánál és a parajnál. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Hexakonazol |
|
|||||
|
Hexitiazox |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Imazalil |
|
|||||
|
Imidakloprid |
|
|||||
|
Indoxakarb |
|
|||||
|
Iprodion |
|
|||||
|
Iprovalikarb |
|
|||||
|
Izokarbofosz |
(7) megjegyzés. Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Izofenfosz-metil |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Izoprokarb |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Krezoxim-metil |
|
|||||
|
lambda-Cihalotrin |
|
|||||
|
Linuron |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Lufenuron |
|
|||||
|
Malation |
|
|||||
|
Mandipropamid |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Mepanipirim |
(8) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: mepanipirim és 2-anilin-4-(2-hidroxi-propil)-6-metil-pirimidin metabolitja, mepanipirimként. |
|||||
|
Mepikvat |
2012-ben elemzést kell végezni a búzánál; 2013-ban a rozsnál/zabnál és a paradicsomnál; 2014-ben pedig a körténél, a rizsnél és a búzalisztnél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Meptildinokap |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: 2,4-DNOPC és 2,4-DNOP összesen, meptildinokapként. |
|||||
|
Metalaxil |
|
|||||
|
Metkonazol |
|
|||||
|
Metamidofosz |
|
|||||
|
Metidation |
|
|||||
|
Metiokarb |
|
|||||
|
Metomil |
A metomilt és a tiodikarbot külön-külön külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Metoxiklór |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Metoxifenozid |
|
|||||
|
Metobromuron |
(7) megjegyzés Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Monokrotofosz |
|
|||||
|
Miklobutanil |
|
|||||
|
Nitenpiram |
2012-ben elemzést kell végezni az édespaprikánál; 2013-ban az őszibaracknál; 2014-ben pedig az uborkánál és a babnál (hüvelyes). A többi árunál az elemzés önkéntes. Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Oxadixil |
|
|||||
|
Oxamil |
|
|||||
|
Oxidemeton-metil |
|
|||||
|
Paklobutrazol |
|
|||||
|
Paration |
|
|||||
|
Paration-metil |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Penkonazol |
|
|||||
|
Pencikuron |
|
|||||
|
Pendimetalin |
|
|||||
|
Fentoát |
|
|||||
|
Foszalon |
|
|||||
|
Foszmet |
|
|||||
|
Foxim |
(9) megjegyzés |
|||||
|
Pirimikarb |
|
|||||
|
Pirimifosz-metil |
|
|||||
|
Prokloraz |
Szermaradék-körülhatárolás: prokloraz és a 2,4,6-triklór-fenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorazként |
|||||
|
Procimidon |
|
|||||
|
Profenofosz |
|
|||||
|
Propamokarb |
2012-ben elemzést kell végezni a padlizsánnál, a karfiolnál és az édespaprikánál; 2013-ban az almánál, a fejeskáposztánál, a fejessalátánál, a csemegeszőlőnél és a paradicsomnál; 2014-ben pedig a babnál, a sárgarépánál, az uborkánál, a narancsnál/klementinnél, a burgonyánál és a földiepernél. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Propargit |
|
|||||
|
Propikonazol |
|
|||||
|
Propoxur |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Propizamid |
|
|||||
|
Protiokonazol |
(9) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: protiokonazol-deztio |
|||||
|
Protiofosz |
(7) megjegyzés Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Pimetrozin |
(7) megjegyzés 2012-ben önkéntes elemzés (hangsúlyt fektetve a padlizsánra és az édespaprikára). 2013-ban elemzést kell végezni a fejeskáposztánál, a fejessalátánál, a földiepernél és a paradicsomnál; 2014-ben pedig az uborkánál. A többi árunál az elemzés önkéntes. |
|||||
|
Piraklostrobin |
|
|||||
|
Piretrin |
(8) megjegyzés |
|||||
|
Piridaben |
|
|||||
|
Pirimetanil |
|
|||||
|
Piriproxifen |
|
|||||
|
Kinoxifen |
|
|||||
|
Rotenon |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Spinozad |
|
|||||
|
Spirodiklofen |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Spiromezifen |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Spiroxamin |
|
|||||
|
tau-Fluvalinát |
|
|||||
|
Tebukonazol |
|
|||||
|
Tebufenozid |
|
|||||
|
Tebufenpirad |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Teflobenzuron |
|
|||||
|
Teflutrin |
|
|||||
|
Terbutilazin |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Tetrakonazol |
|
|||||
|
Tetradifon |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Tetrametrin |
(7) megjegyzés Csak az eredeti vegyület tekintendő szermaradéknak. |
|||||
|
Tiabendazol |
|
|||||
|
Tiakloprid |
|
|||||
|
Tiametoxam |
Szermaradék-körülhatárolás: tiametoxam és klotianidin összesen, tiametoxamként A tiametoxamot és a klotianidint külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Tiofanát-metil |
|
|||||
|
Tolklofosz-metil |
|
|||||
|
Tolilfluanid |
Nem kell elemzést végezni gabonáknál. |
|||||
|
Triadimefon és triadimenol |
Szermaradék-körülhatárolás: triadimefon és triadimenol összesen. A kettőt külön-külön kell megadni, az összegüket pedig az egyeztetett SSD szerint. |
|||||
|
Triazofosz |
|
|||||
|
Triklórfon |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Trifloxistrobin |
|
|||||
|
Triflumuron |
|
|||||
|
Trifluralin |
|
|||||
|
Tritikonazol |
|
|||||
|
Vinklozolin |
(8) megjegyzés Nem kell elemzést végezni gabonáknál. Szermaradék-körülhatárolás: vinklozolin és valamennyi, 3,5-diklór-anilin részt tartalmazó metabolit összesen, vinklozolinként |
|||||
|
Zoxamid |
|
|||||
|
||||||
|
|
2012 |
2013 |
2014 |
Megjegyzések |
||
|
Aldrin és dieldrin |
Szermaradék-körülhatárolás: aldrin és dieldrin együttesen, dieldrinként. |
|||||
|
Azinfosz-etil |
|
|||||
|
Bifentrin |
|
|||||
|
Bixafen |
(7) megjegyzés Az elemzés önkéntes a tojásnál (2012), a tejnél és a sertéshúsnál (2013). |
|||||
|
Boszkalid |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: a boszkalid és az M 510F01 (beleértve a konjugáltjait is) összesen, boszkalidként. Az eredeti boszkalid önkéntes elemzése a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Karbendazim és tiofanát-metil, karbendazimként |
|
Szermaradék-körülhatárolás: karbendazim és tiofanát-metil, karbendazimként A karbendazimra önkéntes elemzés 2013-tól. |
||||
|
Klórdán |
Szermaradék-körülhatárolás: a cisz- és transz-izomerek és az oxiklórdán összesen, klórdánként. |
|||||
|
Klórmekvat |
|
2013-tól önkéntes elemzés a tehéntejnél. |
||||
|
Klórbenzilát |
(7) megjegyzés |
|||||
|
Klórprofam |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: klórprofam és 4’-hidroxi-klórprofam-O-szulfonsav (4-HSA), klórprofamként. Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél 2013-ban. |
|||||
|
Klórpirifosz |
|
|||||
|
Klórpirifosz-metil |
|
|||||
|
Klopiralid |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. |
|||
|
Ciflutrin |
Szermaradék-körülhatárolás: ciflutrin, beleértve az izomer-összetevők más keverékeit is (izomerek összesen) (F) |
|||||
|
Cipermetrin |
Szermaradék-körülhatárolás: cipermetrin, beleértve az izomer-összetevők más keverékeit is (izomerek összesen) |
|||||
|
Ciprokonazol |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
DDT |
Szermaradék-körülhatárolás: p,p′-DDT, o,p′-DDT, p-p′-DDE és p,p′- DDD (TDE) összesen, DDT-ként (F) |
|||||
|
Deltametrin |
Szermaradék-körülhatárolás: cisz-deltametrin. |
|||||
|
Diazinon |
|
|||||
|
Dikamba |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Diklórprop (a diklórprop-P-vel együtt) |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Endoszulfán |
Szermaradék-körülhatárolás: az alfa- és béta-izomerek és az endoszulfán-szulfát összesen, endoszulfánként. |
|||||
|
Endrin |
|
|||||
|
Epoxikonazol |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Etofenprox |
(7) megjegyzés Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Famoxadon |
(7) megjegyzés Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Fenpropidin |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: fenpropidin és CGA289267 összesen, fenpropidinként. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Fenpropimorf |
|
Szermaradék-körülhatárolás: fenpropimorfkarbonsav (BF 421-2), fenipropimorfként. Önkéntes elemzés a sertéshúsnál 2013-ban. |
||||
|
Fention |
Szermaradék-körülhatárolás: a fention és oxigénanalógja, ezek szulfoxidjai és szulfonjai összesen, eredeti vegyületként (F). |
|||||
|
Fenvalerát/eszfenvalerát |
|
|||||
|
Fluazifop |
|
Szermaradék-körülhatárolás: fluaziop-P-butil (fluazifopsav (szabad és konjugált)). Önkéntes elemzés a tejnél 2013-ban. |
||||
|
Flukinkonazol |
(7) megjegyzés 2012-ben önkéntes elemzés a tejnél. |
|||||
|
Fluopiram |
|
(7) megjegyzés |
||||
|
Fluroxipir |
|
|
|
|||
|
Fluzilazol |
|
2012-ben árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: fluzilazol és IN-F7321 ([bisz-(4-fluor-fenil)metil]szilanol) metabolitja összesen, fluzilazolként (F). Önkéntes elemzés a sertéshúsnál 2013-ban. |
||||
|
Glufoszinát-ammónium |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: glufoszinát, sói, MPP és NAG összesen, glufoszinát-egyenértékként. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Glifoszát |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Haloxifop |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: haloxifop-R és a haloxifop-R konjugáltjai, haloxifop-R-ként (F). Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Heptaklór |
Szermaradék-körülhatárolás: heptaklór és heptaklór-epoxid összesen, heptaklórként. |
|||||
|
Hexaklór-benzol |
|
|||||
|
Hexaklór-ciklohexán (HCH), alfa-izomer |
|
|||||
|
Hexaklór-ciklohexán (HCH), béta-izomer |
|
|||||
|
Hexaklór-ciklohexán (HCH), (gamma-izomer) (lindán) (F) |
|
|||||
|
Indoxakarb |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: indoxakarb az S és R izomerek összegeként. Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Joxinil |
|
Szermaradék-körülhatárolás: joxinil, sói és észterei összesen, joxinilként (F). Önkéntes elemzés a sertéshúsnál 2013-ban. |
||||
|
Malein-hidrazid |
(7) megjegyzés Tejnél és tejtermékeknél a szermaradék-körülhatárolás: malein-hidrazid és konjugáltja, malein-hidrazidként. Önkéntes elemzés a tehéntejnél 2013-ban. Önkéntes elemzés a tojásnál 2012-ban. |
|||||
|
Mepikvat |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Metaflumizon |
(7) megjegyzés Szermaradék-körülhatárolás: az E- és Z-izomerek összesen. 2012-ben önkéntes elemzés a tojásnál. |
|||||
|
Metazaklór |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: metazaklór, valamint 2,6-dimetil-anilinként meghatározható bomlás- és reakciótermékei, összesen metazaklórként. |
|||
|
Metidation |
|
|||||
|
Metoxiklór |
|
|||||
|
Paration |
|
|||||
|
Paration-metil |
Szermaradék-körülhatárolás: paration-metil és paraoxon-metil összesen, paration-metilként. |
|||||
|
Permetrin |
Szermaradék-körülhatárolás: cisz- és transz-permetrin összesen. |
|||||
|
Pirimifosz-metil |
|
|||||
|
Prokloraz |
|
Szermaradék-körülhatárolás: prokloraz és a 2,4,6-triklór-fenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorazként. Önkéntes elemzés a sertéshúsnál 2013-ban. |
||||
|
Profenofosz |
|
|||||
|
Protiokonazol |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: protiokonazol-deztio. |
|||
|
Pirazofosz |
|
|||||
|
Piridát |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: piridát, annak CL 9673 (6-klór-4-hidroxi-3-fenil-piridazin) hidrolízisterméke és a CL 9673 hidrolizálható konjugáltjai összesen, piridátként. |
|||
|
Rezmetrin |
Szermaradék-körülhatárolás: izomerek összesen (F). |
|||||
|
Spinozad |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: spinozin A és spinozin D összesen, spinozadként (F). |
|||
|
Spiroxamin |
|
Szermaradék-körülhatárolás: spiroxaminkarbonsav, spiroxaminként. Önkéntes elemzés a tejnél 2013-ban. |
||||
|
tau-Fluvalinát |
Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Tebukonazol |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Tetrakonazol |
Önkéntes elemzés a vajnál (2012) és a tejnél (2013). |
|||||
|
Tiakloprid |
|
|
2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. 2014-ben önkéntes elemzés. |
|||
|
Topramezon |
|
|
(7) megjegyzés 2012-ben/2013-ban árukra nem vonatkozik. Szermaradék-körülhatárolás: BAS 670H. |
|||
|
Triazofosz |
|
|||||
(1) Hüvelyes bab (friss vagy fagyasztott), sárgarépa, uborka, narancs vagy mandarin, körte, burgonya, rizs, paraj (friss vagy fagyasztott) és búzaliszt.
(2) Padlizsán, banán, karfiol vagy brokkoli, csemegeszőlő, narancslé, borsó hüvely nélkül (friss vagy fagyasztott), paprika (édes), búza és szűz olívaolaj (olajfeldolgozási tényező = 5, a betakarított olívabogyókhoz képest 20 %-os szokásos előállítási kihozatalt figyelembe véve).
(3) Alma, fejeskáposzta, póréhagyma, fejessaláta, paradicsom, őszibarack beleértve a nektarint és a hasonló hibrideket is, rozs vagy zab, földieper és borszőlő (vörös vagy fehér).
(4) Vaj, tyúktojás.
(5) Tehéntej, sertéshús.
(6) Baromfihús, máj (szarvasmarhaféle és egyéb kérődzők, disznó és baromfi).
(7) 2012-ben önkéntes elemzés.
(8) Olyan anyagok, melyek szermaradékai nehezen azonosíthatók. A hatósági laboratóriumoknak felkészültségüktől és kapacitásuktól függően el kell végezniük az elemzéseket ezekre az anyagokra, hogy teljes körűen azonosítsák a szermaradékokat, és az eredményeket az egyeztetett SSD szerint kell megadniuk.
(9) A 2009-es hatósági ellenőrzési program szerint nem nagy koncentrációkban előforduló anyagok. Ezekre azoknak a hatósági laboratóriumoknak kell elvégezniük az elemzést, amelyek a szükséges módszert már hitelesítették. Hitelesített módszerrel nem rendelkező laboratóriumoknak 2012-ben és 2013-ban nem kötelező ilyen módszert hitelesíteni.
II. MELLÉKLET
Az 1. cikkben szereplő minták száma
|
1. |
Az egyes tagállamok által elvégzendő mintavételek és elemzések számát az 5. pontban található táblázat tartalmazza. |
|
2. |
Az 5. pontban található táblázatban előírt mintákon túl 2012-ben minden tagállamnak feldolgozottgabona-alapú bébiételekből tíz-tíz mintát kell vennie és elemeznie. A táblázatban előírt mintákon túl 2013-ban minden tagállamnak csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerekből összesen tíz-tíz mintát kell vennie és elemeznie. A táblázatban előírt mintákon túl 2014-ban minden tagállamnak anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekből összesen tíz-tíz mintát kell vennie és elemeznie. |
|
3. |
Az 5. pontban található táblázat szerint vett és elemzett minták közül árunként egyet lehetőleg biogazdálkodásból származó termékből kell venni. |
|
4. |
A több szermaradék egyidejű kimutatására használható módszereket alkalmazó tagállamok az 5. pontban található táblázatnak megfelelően vett és elemzett minták legfeljebb 15 %-ánál kvalitatív szűrőmódszereket alkalmazhatnak. A kvalitatív szűrőmódszereket alkalmazó tagállam a fennmaradó mintákat a több szermaradék egyidejű kimutatására használható módszerekkel elemzi. Ha a kvalitatív szűrőmódszerek pozitív eredményt adnak, akkor a tagállamok az adott anyagra a szokásos egyedi módszerrel elvégzik a mennyiségi meghatározást. |
|
5. |
A minták száma tagállamonként
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) Az egyetlen szermaradék kimutatására használható módszerek esetében vett minták minimális száma.
(2) A több szermaradék egyidejű kimutatására használható módszerek esetében vett minták minimális száma.
III. MELLÉKLET
|
(1) |
Az élelmiszerekhez és takarmányokhoz használt standard mintaleírás (SSD) meghatározza azt a formátumot, ahogyan a növényvédőszer-maradékokra végzett elemzések eredményeit meg kell adni. |
|
(2) |
Az SSD felsorolja a standard adatelemeket (a minták vagy az analitikai eredmények jellemzőit leíró tételek, mint például származási hely, termék, analitikai módszer, kimutatási határérték, eredmény stb.), az ellenőrzött terminológiát és az adatminőség javítását szolgáló hitelesítési szabályokat. 1. táblázat A standard mintaleírás adatelemeinek felsorolása
|
(1) A „kettős” adattípus megfelel az IEEE kettős pontosságú 64 bites lebegőpontos típusnak, a tizedes tetszőleges pontosságú tizedes számokat, a karakterfüzér pedig XML-es karakterfüzért jelent. Az xs: adattípus esetében a kettős adattípusnál és a többi olyan numerikus adattípusnál, ahol tizedesjel használható, a tizedesjel kötelezően a „.”; a „ , ” nem megengedett.
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/44 |
A BIZOTTSÁG 1275/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2011. december 7.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2011. december 8-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
José Manuel SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
AL |
58,7 |
|
MA |
51,1 |
|
|
MK |
68,6 |
|
|
TN |
95,6 |
|
|
TR |
87,5 |
|
|
ZZ |
72,3 |
|
|
0707 00 05 |
TR |
159,0 |
|
ZZ |
159,0 |
|
|
0709 90 70 |
MA |
41,1 |
|
TR |
152,1 |
|
|
ZZ |
96,6 |
|
|
0805 10 20 |
AR |
29,4 |
|
BR |
41,5 |
|
|
MA |
56,6 |
|
|
TR |
48,7 |
|
|
UY |
42,5 |
|
|
ZA |
55,6 |
|
|
ZZ |
45,7 |
|
|
0805 20 10 |
MA |
81,2 |
|
ZZ |
81,2 |
|
|
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90 |
HR |
32,0 |
|
IL |
76,9 |
|
|
JM |
129,1 |
|
|
TR |
78,6 |
|
|
ZZ |
79,2 |
|
|
0805 50 10 |
TR |
54,3 |
|
ZZ |
54,3 |
|
|
0808 10 80 |
CA |
120,5 |
|
CL |
90,0 |
|
|
CN |
71,1 |
|
|
US |
137,2 |
|
|
ZA |
180,1 |
|
|
ZZ |
119,8 |
|
|
0808 20 50 |
CN |
56,5 |
|
TR |
133,1 |
|
|
ZZ |
94,8 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
III Egyéb jogi aktusok
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/46 |
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 34/10/COL HATÁROZATA
(2010. február 3.)
az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak új, az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló fejezet bevezetésével történő hetvenkilencedik módosításáról
AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (1),
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (2) és különösen annak 61–63. cikkére, valamint 26. jegyzőkönyvére,
tekintettel az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (3) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,
mivel:
A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit.
A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság köteles közleményeket és iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben a fenti megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.
Az állami támogatással kapcsolatos eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat a Hatóság 1994. január 19-én fogadta el (4).
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2009. szeptember 30-án bizottsági közleményt tett közzé „Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról” (5) címmel.
A Bizottság közleménye az Európai Gazdasági Térséget is érinti.
Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell.
Az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén található „Általános rendelkezések” cím II. pontja értelmében a Hatóság köteles a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat elfogadni.
A Hatóság 2010. január 22-én kelt levelei útján (543740, 543741 és 543742 számú események) a témakörben a Bizottsággal, valamint az EFTA-államokkal konzultált,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az állami támogatásról szóló iránymutatás egy új, az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló fejezet bevezetésével módosul. Az új fejezet e határozat mellékletében szerepel.
2. cikk
Csak az angol nyelvű változat hiteles.
Kelt Brüsszelben, 2010. február 3-án.
az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről
Per SANDERUD
elnök
Kurt JÄGER
testületi tag
(1) A továbbiakban: a Hatóság.
(2) A továbbiakban: EGT-megállapodás.
(3) A továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás.
(4) A Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és kiadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 231. számában (1994.9.3., 1. o.), valamint az EGT-kiegészítés 32. számában (1994.9.3., 1. o.) közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazásáról és értelmezéséről szóló módosított iránymutatások (a továbbiakban: az állami támogatásról szóló iránymutatás). Az állami támogatásról szóló iránymutatás naprakész változata a Hatóság honlapján közzétételre kerül: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines
(5) HL C 235., 2009.9.30., 7. o.
MELLÉKLET
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSA (1)
1. BEVEZETÉS
|
(1) |
A szélessávú kapcsolat az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) fejlesztésének, bevezetésének és alkalmazásának kulcsfontosságú elemét alkotja a gazdaságban és a társadalomban egyaránt. A szélessáv annak köszönheti stratégiai jelentőségét, hogy a gazdaság valamennyi ágazatában képes felgyorsítani az e technológiák növekedéshez és innovációhoz, valamint a társadalmi és területi kohézió erősítéséhez nyújtott hozzájárulását. A Hatóság a Lisszaboni Szerződésben, valamint az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) azt követő közleményeiben (2) foglaltaknak megfelelően szintén támogatja a szélessávú szolgáltatások széles körű elérhetőségét minden európai polgár számára. |
|
(2) |
Emlékeztetni kell arra, hogy az „Állami támogatási cselekvési terv – Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához” című dokumentumban (3) a Bizottság megállapította, hogy az állami támogatási intézkedések bizonyos feltételek mellett a közös érdekű célkitűzések megvalósításának hatékony eszközei lehetnek. Az állami támogatás korrigálhatja a piaci hiányosságokat, javítva ezáltal a piacok hatékony működését és fokozva a gazdaság versenyképességét. Továbbá, amennyiben a piacok hatékony eredményt tudnak felmutatni, ezeket azonban kohéziós politikai szempontból nem tartják megfelelőnek, az állami támogatás ugyancsak alkalmazható kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében. Egy jól irányzott állami beavatkozás a szélessáv terén különösen elősegítheti a „digitális szakadék” (4) csökkentését, amely országon belül elválasztja egymástól a megfizethető és versenyképes szélessávú szolgáltatásokat kínáló területeket és régiókat azoktól, ahol ezek nem állnak rendelkezésre. |
|
(3) |
Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az állami támogatás miatt a piaci kezdeményezések ne szoruljanak ki a szélessávú ágazatból. Amennyiben a szélessáv kiépítéséhez nyújtott állami támogatást olyan térségben használják fel, amelyet általában a piaci szereplők is kiválasztanak a befektetéseikhez, illetve ahol már meg is történt a beruházás, ott ez hatással lehet a szélessávú szolgáltatást nyújtó üzemeltetők piaci feltételek mellett már végrehajtott beruházásaira, és eleve jelentősen alááshatja a piaci szereplőknek a szélessávú ágazatra irányuló beruházási kedvét. Ilyen esetekben a szélessáv kiépítéséhez nyújtott állami támogatás az elérni kívánt cél ellen hathat. A szélessáv kiépítése terén az állami támogatás ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy az állami támogatási intézkedések révén magasabb fokú szélessávú lefedettség és penetráció jöjjön létre, vagy gyorsabban valósuljon meg, mint arra a támogatás nélkül sor kerülhetett volna, illetve annak biztosítása, hogy a támogatás kedvező hatásai meghaladják a verseny torzítása révén jelentkező kedvezőtlen hatásokat. |
|
(4) |
Emlékeztetni kell arra, hogy az elektronikus hírközlés keretszabályozása szintén foglalkozik a szélessávú hozzáféréshez kapcsolódó kérdésekkel (5). Így a nagykereskedelmi szélessávú piacok valamennyi EFTA-államban előzetes szabályozás tárgyát képezik (6). E tekintetben számos intézkedést tettek azon új kihívások kezelése érdekében, amelyeket szabályozási szempontból az új generációs hozzáférési hálózatok (a továbbiakban: NGA) (7) támasztanak különösen a hozzáféréssel kapcsolatos problémák tekintetében (8). |
|
(5) |
A Bizottság eddigi döntéshozatali gyakorlata alapján ez a fejezet körvonalazza a Hatóság politikáját az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó szabályainak a hagyományos szélessávú hálózatok kiépítését támogató intézkedésekre való alkalmazásával kapcsolatban (2. pont), valamint foglalkozik az NGA-hálózatok gyors kiépítésének ösztönzésére és támogatására tett intézkedések értékeléséhez kapcsolódó számos kérdéssel is (3. pont). |
|
(6) |
A Hatóság alkalmazni fogja az e fejezetben meghatározott iránymutatást a szélessávú hálózatok kiépítésére nyújtott állami támogatások értékelésénél, növelve ezzel a jogbiztonságot és átláthatóságot a döntéshozatali gyakorlatában. |
2. A HATÓSÁGNAK A SZÉLESSÁVÚ PROJEKTEKHEZ NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁJA
2.1. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása
|
(7) |
Döntéshozatali gyakorlata során a Bizottság kedvező véleményt fogalmazott meg a szélessávú hozzáférés vidéki és gyéren ellátott területeken történő kiépítéséhez nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban, míg kritikusabb álláspontra helyezkedik az olyan területeken hozott állami intézkedésekkel kapcsolatban, ahol már létezik szélessávú infrastruktúra, és verseny is zajlik. Ha a szélessáv kiépítését támogató állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése értelmében – amelynek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése felel meg – eleget tett az állami támogatás feltételeinek, akkor annak összeegyeztethetőségét eddig a Bizottság főként az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése alapján – amelynek az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdése felel meg – ellenőrizte. A Bizottság állami támogatással kapcsolatos, a szélessávú hálózatépítéseket támogató állami intézkedésekre vonatkozó politikáját a 2.2. és 2.3. szakasz foglalja össze. |
2.2. Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése: A támogatás megléte
|
(8) |
Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint: „összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet”. Ebből következik, hogy egy adott intézkedés csak akkor tekinthető állami támogatásnak, ha a következő feltételek teljesülnek:
|
|
(9) |
A szélessávú projektek közszféra általi támogatása gyakran jár állami támogatás meglétével az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében (9). |
|
(10) |
Egyrészt, az intézkedések jellemzően állami források bevonásával járnak (pl. amikor az állam támogatásokkal, adó-visszatérítésekkel vagy egyéb kedvezményes pénzügyi feltételekkel támogatja a szélessávú projekteket) (10). |
|
(11) |
Másrészt, ami a gazdasági tevékenységhez nyújtott támogatást illeti, a szélessávú hálózatépítési projekteket támogató állami intézkedések általában gazdasági tevékenység gyakorlására (például szélessávú infrastruktúra építésére, üzemeltetésére, valamint az ahhoz való hozzáférés lehetővé tételére – ideértve a backhaul eszközöket és a földi berendezéseket is, pl. vezetékes, földi vezeték nélküli, műholdas technológiák vagy azok kombinációja) irányulnak. Kivételes esetekben azonban, ha az ily módon finanszírozott hálózatot nem használják kereskedelmi célokra (pl. a hálózat csak nem kereskedelmi jellegű weboldalak, szolgáltatások és információk számára biztosít szélessávú hozzáférést) (11), akkor az ilyen állami beavatkozás nem eredményezne gazdasági előnyt a vállalatok számára, és következésképpen nem minősülne állami támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében. |
|
(12) |
Harmadrészt, ami az előny nyújtását illeti, a támogatást általában közvetlenül a hálózat befektetőinek (12) ítélik oda, amelyek a legtöbb esetben nyílt pályázat útján kerülnek kiválasztásra (13). Míg a pályázati módszer alkalmazása biztosítja, hogy bármely támogatás az adott projekt számára szükséges lehető legkisebb összegre korlátozódjon, addig a pénzügyi támogatás lehetővé teheti a sikeres ajánlattevő számára, hogy olyan feltételek mellett végezzen kereskedelmi tevékenységet, amelyek egyébként nem állnának fenn a piacon. A közvetett kedvezményezettek közé tartozhatnak esetlegesen azok a harmadik fél üzemeltetők, amelyek az így épült infrastruktúrához nagykereskedelmi hozzáférés útján jutnak, valamint azok az üzleti felhasználók is, akik olyan feltételekkel jutnak szélessávú csatlakozáshoz, amelyek az állami beavatkozás hiányában nem lennének érvényesek (14). |
|
(13) |
Negyedrészt, ami a szelektivitás feltételét illeti, a szélessávú hálózatok kiépítését támogató állami intézkedések szelektív jellegűek abból a szempontból, hogy csak bizonyos térségekben vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacának csak bizonyos szegmenseiben működő vállalkozásokat célozzák. Ezenfelül a versenytorzítás tekintetében az állami beavatkozás annyiban módosítja a meglévő piaci feltételeket, hogy számos cég ekkor a kiválasztott szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásra történő előfizetést választja a már meglévő, esetleg drágább, piaci alapú alternatív megoldások helyett (15). Ezért egy szélessávú szolgáltatás piaci megjelenésének a ténye, akár önmagában véve is, vagy ha az egyébként lehetségeshez képest alacsonyabb áron történik, versenytorzító hatással jár. A szélessáv állami támogatása továbbá csökkentheti a jövedelmezőséget, és kiszorítja azon piaci szereplők beruházásait, amelyek egyébként hajlandóak lettek volna beruházni a célzott területre, vagy annak részeibe. |
|
(14) |
Végül, amennyiben az állami beavatkozás hatást gyakorol a más EGT-államokból érkező szolgáltatókra, úgy a kereskedelemre is kihat, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacai (beleértve a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi szélessávú piacokat is) nyitottak a hálózatüzemeltetők és szolgáltatók közötti versenyre (16). |
2.2.1. A támogatás hiánya: a piacgazdasági befektető elvének alkalmazása
|
(15) |
Amennyiben az állam tőkerészesedéssel vagy a projekt végrehajtásáért felelős társaságnak adott tőkeinjekcióval támogatja a szélessáv kiépítését, akkor szükséges megvizsgálni, hogy ez a beruházás állami támogatását jelenti-e. Az egyenlő bánásmód elvéből következik, hogy normál piaci feltételeknek megfelelő körülmények között az állam által, közvetlenül vagy közvetetten, egy vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőke nem minősülhet állami támogatásnak. |
|
(16) |
Amikor egy állami befektető által nyújtott tőkerészesedés vagy tőkeinjekció még hosszú távon sem kecsegtet megfelelő jövedelmezőséggel, akkor az ilyen beavatkozás az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében támogatásnak tekintendő, és a közös piaccal való összeegyeztethetőségét kizárólag az említett rendelkezésben meghatározott kritériumok alapján kell vizsgálni (17). |
|
(17) |
Az amszterdami ügyben (18) hozott határozatában a Bizottság megvizsgálta a piacgazdasági befektető elvének a szélessáv terén történő alkalmazását. Amint e határozatban hangsúlyozták, az állami beruházás piaci elvekkel való összeegyeztethetőségét alaposan és átfogó módon igazolni kell vagy a magánbefektetők jelentős részvételével, vagy a befektetés megfelelő megtérülését bemutató jól kidolgozott üzleti terv meglétével. Amikor a projektben magánbefektetők bevonására is sor kerül, elengedhetetlen feltétel, hogy a beruházáshoz kapcsolódó kereskedelmi kockázatot ők is ugyanolyan feltételek mellett magukra vállalják, mint az állami befektető. |
2.2.2. A támogatás hiánya: közszolgálati ellentételezés és az Altmark-kritériumok
|
(18) |
Néhány esetben az EFTA-államok fontolóra vehetik, hogy a szélessávú hálózatok biztosítását az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése értelmében általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekintsék (19). |
|
(19) |
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához biztosított állami támogatás kívül eshet az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatáskörén, feltéve, hogy teljesül az Altmark-kritériumok néven ismert négy fő feltétel (20). A négy feltétel a következő: a) az általános gazdasági érdekű szolgáltatás állami támogatási rendszerének kedvezményezettjét általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával és egyértelműen meghatározott kötelezettségek teljesítésével kell hivatalosan megbízni; b) a közszolgálati ellentételezés kiszámításához szükséges paramétereket előzetesen, tárgyilagos és átlátható módon kell megállapítani annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az olyan gazdasági előnyt tartalmazzon, amely alkalmas a kedvezményezett vállalkozás előnyben részesítésére a versenytársakkal szemben; c) a közszolgálati ellentételezés nem haladja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítéséhez egészben vagy részben szükséges költségeket, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget is; valamint d) ha a kedvezményezett kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, a szükséges közszolgálati ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek az átlagos, jól vezetett vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget. |
|
(20) |
Szélessávú alaphálózat rosszul lefedett területen történő kiépítéséhez (támogatott) közszolgáltatási koncessziót (21) magánüzemeltetőknek odaítélni kívánó regionális hatóságok által hozott intézkedésekről szóló két határozatában (22) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett támogatási rendszerek megfeleltek az Altmark ítéletben megfogalmazott négy kritériumnak, ezért nem tartoznak az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá (23). A sikeres ajánlattevő kiválasztása mindkét esetben elsősorban a kért legalacsonyabb támogatási összeg alapján történt, és az adott közszolgálati ellentételezés összegét előre meghatározott és átlátható kritériumok alapján állapították meg. A Bizottság továbbá nem talált bizonyítékot a túlzott mértékű kompenzációra vagy annak veszélyére. |
|
(21) |
Ezzel szemben a Bizottság úgy határozott, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalmának használata és azt követően az Altmark-üggyel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra való támaszkodás nem elfogadható, amennyiben a szolgáltatónak se egyértelmű megbízatása nem volt, se köteles nem volt szélessávú hozzáférést és kapcsolatot biztosítani valamennyi polgár és vállalkozás számára a rosszul lefedett területeken, hanem elsősorban az üzleti ágazat kiszolgálására irányította tevékenységét (24). |
|
(22) |
Az ítélkezési gyakorlat szerint továbbá, habár az EFTA-államok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározására, hogy mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, nyilvánvaló hiba esetén a Hatóság megkérdőjelezheti az ilyen szolgáltatások, illetve feladatok EFTA-államok általi meghatározását (25). Más szavakkal, bár az általános gazdasági érdekű szolgáltatás természetének és hatályának meghatározása az EFTA-államok illetékességi és mérlegelési jogkörébe tartozik, ez az illetékesség nem korlátlan, és nem gyakorolható önkényesen (26). Ahhoz, hogy egy tevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősüljön, más gazdasági tevékenységekhez képest speciális jellemzőkkel kell rendelkeznie (27). E tekintetben a Hatóság úgy fogja megítélni, hogy azokon a területeken, ahol már végrehajtottak magánbefektetői beruházásokat a szélessávú hálózati infrastruktúra terén (vagy éppen a hálózati infrastruktúrák további bővítését végzik), és már megfelelő szélessávú lefedettséggel versenyképes szolgáltatásokat nyújtanak, egy ezzel párhuzamos, versenyképes és államilag finanszírozott szélessávú infrastruktúra kiépítése nem minősülhet általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése értelmében (28). Amennyiben azonban bizonyítható, hogy a magánbefektetők esetleg nincsenek olyan helyzetben, hogy a közeljövőben (29) megfelelő szélessávú lefedettséget biztosítsanak valamennyi állampolgárnak vagy felhasználónak, összeköttetés nélkül hagyva így a lakosság egy jelentős részét, közszolgálati ellentételezés nyújtható az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozásnak, feltéve, hogy a (23)–(27) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. Elsődleges pontként hangsúlyozni kell, hogy az e bekezdésekben rögzített megfontolások a szélessávú szektor sajátosságain alapulnak, és az e területen eddig gyűjtött bizottsági tapasztalatokat tükrözik. Ezért, bár az említett bekezdésekben rögzített feltételek nem kimerítő jellegűek, tájékoztatást nyújtanak a Hatóság által annak egyedi alapon történő értékelése során alkalmazott megközelítésről, hogy a szóban forgó tevékenységek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülnek-e, valamint hogy az e tekintetben közpénzekből nyújtott finanszírozás összhangban van-e az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó szabályaival. |
|
(23) |
A szélessávú infrastruktúra széles körben történő fejlesztésének biztosítását célzó általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat hatályának meghatározása tekintetében az EFTA-államoknak ismertetniük kell az okokat, amelyek miatt úgy vélik, hogy a szóban forgó szolgáltatás (speciális jellege miatt) érdemes arra, hogy általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősítsék, és megkülönböztessék más gazdasági tevékenységektől (30). Az EFTA-államoknak emellett azt is biztosítaniuk kell, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat teljesítsen bizonyos, valamennyi általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladatra vonatkozó közös minimumfeltételeket, be kell továbbá bizonyítaniuk, hogy ezek a feltételek az adott konkrét esetben valóban teljesülnek. |
|
(24) |
E feltételek legalább a következőket tartalmazzák: a) azon jogi aktus megléte, amelyben a hatóság megbízza a szóban forgó üzemeltetőket egy általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladattal; valamint b) a feladat általános és kötelező jellege. Ezért annak értékelése során, hogy a szélessávú fejlesztésre irányuló általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalommeghatározása nem hordoz-e magában nyilvánvaló értelmezési hibát, az EFTA-államoknak biztosítaniuk kell, hogy a fejlesztendő szélessávú infrastruktúra univerzális elérhetőséget biztosítson egy adott terület valamennyi, lakossági és üzleti felhasználójának egyaránt. Ezenfelül az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat kötelező jellegéből következik, hogy a kiépítendő hálózat üzemeltetője nem tagadhatja meg önkényesen és/vagy megkülönböztető módon az infrastruktúrához való hozzáférést (például mert üzletileg esetleg nem nyereséges a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása egy adott terület számára). |
|
(25) |
Tekintve az Európa Gazdasági Térségben az elektronikus kommunikációs ágazat liberalizációja óta elért versenyhelyzetet és különösen a kiskereskedelmi szélessávú piacon napjainkban jelen lévő versenyt, egy államilag finanszírozott, általános gazdasági érdekű szolgáltatás keretében felállított hálózatnak valamennyi érdekelt üzemeltető számára hozzáférhetőnek kell lennie. Ezzel összhangban ahhoz, hogy egy szélessávú hálózat kiépítését általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak ismerjenek el, annak passzív, semleges (31) és nyílt hozzáférésű infrastruktúrán kell alapulnia. Az ilyen hálózatnak minden lehetséges hálózati hozzáférési formát a hozzáférni kívánók rendelkezésére kell bocsátania, és kiskereskedelmi szinten lehetővé kell tennie a tényleges versenyt, versenyképes és megfizethető szolgáltatásokat biztosítva a végfelhasználók számára (32). Ezért az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat csak univerzális hozzáférhetőséget biztosító szélessávú hálózat kiépítését és a kapcsolódó nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások nyújtását foglalhatja magában, nem terjedhet ki a kiskereskedelmi kommunikációs szolgáltatásokra (33). Amennyiben az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat nyújtója vertikálisan integrált szélessáv-üzemeltető is egyben, az összeférhetetlenség, az indokolatlan megkülönböztetés és bármely más, rejtett közvetett előny elkerülése érdekében megfelelő biztosítékokat kell alkalmazni (34). |
|
(26) |
Mivel az elektronikus kommunikáció piaca teljes egészében liberalizált, a szélessávú hálózat kiépítését célzó általános gazdasági érdekű szolgáltatás nem alapulhat az EGT-megállapodás 59. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kizárólagos vagy különleges jognak az általános gazdasági érdekű szolgáltatás üzemeltetőjének történő odaítélésén. |
|
(27) |
Annak érdekében, hogy megfeleljen az univerzális lefedettségre vonatkozó feladatának, előfordulhat, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás üzemeltetőjének nemcsak olyan területeken kell kiépítenie a hálózati infrastruktúrát, amelyek nem nyereségesek, hanem nyereséges, azaz olyan területeken is, ahol más üzemeltetők adott esetben már kiépítették saját hálózati infrastruktúrájukat, vagy a közeljövőben tervezik ezt megtenni. Ez esetben azonban – tekintettel a szélessávú ágazat sajátosságaira – a nyújtott közszolgálati ellentételezés csak az infrastruktúra nem nyereséges területeken történő kiépítésének költségeit fedezheti (35). Amennyiben a szélessávú hálózat kiépítését célzó általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat nem állami tulajdonú infrastruktúra kiépítésén alapul, megfelelő felülvizsgálati és visszakövetelési mechanizmusokat kell bevezetni annak elkerülése érdekében, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás üzemeltetője tisztességtelen előnyhöz jusson azáltal, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatási koncesszió végét követően megszerzi egy állami forrásból finanszírozott hálózat tulajdonjogát. Végül, az általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellentételezését elvben nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján kell nyújtani, amely valamennyi pályázó üzemeltető számára előírja a nyereséges és nem nyereséges területek átlátható módon történő meghatározását, a várható bevételek megbecslését, valamint azt, hogy szigorúan csak az ennek megfelelően szükségesnek ítélt összegű ellentételezést igényeljék, elkerülve a túlkompenzálás kockázatát. Az ilyen feltételekkel megrendezett pályázati eljárás biztosítja a negyedik Altmark-kritérium teljesülését (lásd a (19) bekezdést). |
|
(28) |
Amennyiben nem teljesül a négy Altmark-kritérium, teljesülnek viszont az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó általános feltételek, a szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott közszolgálati ellentételezés állami támogatásnak minősül, és az EGT-megállapodás 49., 59. és 61. cikkének, valamint az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének tárgyát képezi (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve). Ebben az esetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott egyes vállalkozásoknak (lásd a fenti (23)–(27) bekezdést) közszolgálati ellentételezés formájában nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthető, és mentesülhet a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdésében rögzített bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1h pontjában hivatkozott és az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyve által az EGT-megállapodáshoz igazított jogi aktusban (az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat) (36) előírt feltételek (37). |
2.3. Az EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetőség értékelése az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdése alapján
|
(29) |
Ha a Bizottság úgy találta egy bejelentett intézkedés esetében, hogy az az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősült, akkor az összeegyeztethetőség értékelését eddig közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjára alapozták (38). |
|
(30) |
Az állami támogatású szélessávú projekt által lefedett terület lehet a 61. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontja, valamint a Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásának a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatás című fejezete (a továbbiakban: a nemzeti regionális támogatásról szóló fejezet) (39) értelmében vett támogatott terület is. Ez esetben a szélessáv támogatása induló beruházáshoz nyújtott támogatásnak is minősülhet a nemzeti regionális támogatásról szóló fejezet értelmében. Azonban a Bizottság által eddig vizsgált esetek között több esetben előfordult, hogy a bejelentett intézkedések által célzott területek között akadtak olyanok is, amelyek nem voltak „támogatottak”, és ezért a Bizottság nem tudta a regionális támogatásokról szóló, megfelelő bizottsági iránymutatás alapján elvégezni az értékelést (40). |
|
(31) |
Ha egy intézkedés a nemzeti regionális támogatásról szóló fejezet hatálya alá tartozik, és egyetlen vállalkozásnak egyedi ad hoc támogatás folyósítását, vagy egyetlen tevékenységi területre korlátozott támogatás folyósítását irányozza elő, akkor az EFTA-állam feladata annak igazolása, hogy a nemzeti regionális támogatásról szóló fejezet feltételei teljesülnek. Ez magában foglalja elsősorban, hogy a kérdéses projekt hozzájárul egy koherens regionális fejlesztési stratégiához, és hogy – tekintettel a projekt természetére és méretére – nem eredményezi a verseny elfogadhatatlan mértékű torzulását. |
2.3.1. A mérlegelési teszt és annak szélessávú hálózatkiépítés támogatására való alkalmazása
|
(32) |
Annak vizsgálatakor, hogy egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőnek tekinthető-e az EGT-megállapodás működésével, a Hatóság a támogatási intézkedésnek a közös érdekű cél elérésében játszott pozitív szerepét mérlegeli annak olyan esetleges negatív mellékhatásaival szemben, mint például a kereskedelem és a verseny torzulása. |
|
(33) |
E mérlegelési teszt alkalmazásakor a Hatóság a következő kérdéseket fogja megvizsgálni:
|
|
(34) |
A szélessáv terén végzett mérlegelési teszt egyes lépései a 2.3.2. és 2.3.3. szakaszban kerülnek részletes ismertetésre. |
2.3.2. Az intézkedés célja
|
(35) |
A bevezetésben leírtak alapján a széles körű és megfizethető szélessáv hozzáférésnek nagy jelentősége van, mivel e technológiák segítségével a gazdaság valamennyi ágazatában képes felgyorsítani a növekedést és innovációt, valamint hozzájárul a társadalmi és a területi kohézió erősítéséhez. |
|
(36) |
A szélessávú szolgáltatások gazdaságtana olyan, hogy az ilyen beruházásokat a piac nem fogja mindig jövedelmezőnek találni. A népsűrűség közgazdasági hatásaiból következően, a szélessávú hálózatokat általában jövedelmezőbb olyan helyen kiépíteni, ahol nagyobb és koncentráltabb a potenciális kereslet, azaz a sűrűn lakott területeken. A beruházás magas állandó költségei miatt, a lakosság sűrűségének csökkenésével az egységköltségek ugrásszerűen megemelkednek. Ennek eredményeképpen a népességnek csak egy része fedhető le nyereségesen szélessávú hálózattal. Hasonlóképpen, bizonyos területeken lehet, hogy csak egyetlen szolgáltatónak nyereséges hálózatot építeni, kettőnek vagy többnek már nem. |
|
(37) |
Az állami támogatás szerepe hasznos lehet azokon a területeken, ahol a piac által biztosított lefedettség nem elégséges, vagy a hozzáférési feltételek nem megfelelőek. Az állami támogatás a szélessávú ágazatban különösképpen a piaci működőképesség hiányát orvosolhatja, azaz azokat a helyzeteket, amikor az egyes piaci befektetők akkor sem fektetnek a beruházásba, ha az tágabb gazdasági szempontból hatékony lenne, pl. a továbbgyűrűző pozitív hatások miatt. Alternatív esetben a szélessávú ágazat állami támogatására tekinthetünk a méltányossági célkitűzések elérésének eszközeként, azaz mint a társadalom valamennyi szereplője számára fontos kommunikációs eszközhöz való hozzáférés, valamint a társadalomban való részvétel és a véleménynyilvánítás szabadsága javításának módjára, amely javítja a társadalmi és a területi kohéziót. |
|
(38) |
Hasznos már a kezdetektől alapvető különbséget tenni a megcélozható területek között a már rendelkezésre álló szélessávú kapcsolódási lehetőségek szintje alapján. A Bizottság mindvégig különbséget tett azon területek között, ahol nincs szélessávú infrastruktúra, illetve a közeljövőben nem is valószínű, hogy lesz (fehér területek), azon területek, ahol egy hálózatüzemeltető van jelen (szürke területek), valamint azon területek között, ahol már legalább kettő szélessávú szolgáltató van jelen (fekete területek) (42). |
2.3.2.1.
|
(39) |
A Hatóság úgy véli, hogy a szélessávú hálózat kiépítésének támogatása a vidéki és a rosszul lefedett fehér területeken elősegíti a területi társadalmi és gazdasági kohéziót, valamint a piac hiányosságaira irányul. Szélessávú hálózatokkal a lakosságnak csak egy része fedhető le nyereségesen, így a teljes lefedettség eléréséhez szükség van az állam támogatására. |
|
(40) |
A Hatóság elfogadja, hogy amennyiben az EFTA-államok pénzügyi támogatást nyújtanak a szélessávú szolgáltatások biztosításához azokon a területeken, ahol a szélessáv jelenleg még nem elérhető, és ahol ilyen infrastruktúra kiépítését magánbefektetők a közeljövőben nem is tervezik, valódi kohéziót és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket kívánnak elérni, így beavatkozásuk valószínűleg összhangban van a közös érdekkel (43). A „közeljövőben” kifejezés hároméves időszakként értendő. E tekintetben a magánbefektető beruházási erőfeszítéseinek biztosítaniuk kell, hogy a hároméves időszak alatt legalább jelentős előrelépés történjen a lefedettség tekintetében, majd ezt követően (az egyes területek és egyes projektek sajátosságaitól függő) ésszerű időn belül sor kerüljön a tervezett beruházás befejezésére. A hatóságok előírhatják üzleti terv és egy részletes kiépítési ütemterv benyújtását, valamint a megfelelő finanszírozás bizonyítékát, vagy bármely olyan bizonyíték benyújtását, amely alátámasztja a magánhálózat-üzemeltetők által tervezett beruházás hiteles és megvalósítható voltát. |
2.3.2.2.
|
(41) |
Amikor egy adott földrajzi övezetben legalább kettő szélessávú hálózati szolgáltató van jelen, és a szélessávú szolgáltatások biztosítása versenyfeltételek között zajlik (infrastruktúra-alapú verseny), akkor nem beszélhetünk a piac működésképtelenségéről. Ennek megfelelően, nagyon kevés lehetőség nyílik arra, hogy az állami beavatkozás további előnyöket eredményezzen. Sőt épp ellenkezőleg, elvileg egy újabb szélessávú hálózat kiépítésének finanszírozásához nyújtott állami támogatás elfogadhatatlan versenytorzuláshoz és a piaci befektetők kiszorításához vezetne. Következésképpen, ha a piac működésképtelensége nem bizonyított egyértelműen, akkor a Hatóság negatív megítélésben részesíti a további szélessávú infrastruktúra fekete zónában történő kiépítésére irányuló támogatási intézkedéseket (44). |
2.3.2.3.
|
(42) |
Egy hálózatüzemeltető adott területen lévő megléte még nem jelenti, hogy nincsenek piaci hiányosságok vagy kohéziós problémák. A monopolhelyzet hatással lehet a szolgáltatás minőségére vagy az árára, amelyen a polgároknak kínálják. Másrészt, azokon a területeken, ahol csak egy szélessávú hálózatüzemeltető van jelen, a dolog természetéből adódóan egy alternatív hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás torzíthatja a piac dinamikáját. Ezért a szélessávú hálózatok szürke területeken történő kiépítéséhez nyújtott állami támogatás esetében részletesebb elemzésre és az EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetőség alapos vizsgálatára van szükség. |
|
(43) |
Bár lehet, hogy az állami beavatkozás által célzott területen jelen van ugyan egy hálózatüzemeltető, akadhatnak bizonyos felhasználócsoportok, amelyek még nincsenek megfelelően kiszolgálva akár abban az értelemben, hogy a felhasználók által igényelt szélessávú szolgáltatások a számukra még nem elérhetőek, vagy szabályozott nagykereskedelmi hozzáférési tarifák hiányában azok kiskereskedelmi ára – összehasonlítva az ország versenyképesebb területein vagy régióiban kínált ugyanazon szolgáltatásokéval – nem megfizethető (45). Ha emellett korlátozott kilátás van arra, hogy harmadik felek alternatív hálózatot építsenek ki, akkor egy alternatív hálózat támogatása megfelelő intézkedés lehet. Ezzel orvosolni lehet az infrastrukturális verseny hiányát, és így csökkenthetők az inkumbens üzemeltető tényleges monopolhelyzetéből adódó problémák (46). Az ilyen körülmények között nyújtott támogatásnak azonban számos feltétele van, amelyeket az érintett EFTA-államnak teljesítenie kell. |
|
(44) |
Ennek megfelelően a Hatóság az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilváníthatja – bizonyos feltételek mellett – azokat az állami támogatási intézkedéseket, amelyek olyan területeket céloznak, ahol a szélessávú infrastruktúra-ellátás még tényleges monopolhelyzetben van, feltéve, hogy i. nem kínálnak a polgárok és üzleti felhasználók igényeit kielégítő megfizethető vagy megfelelő szolgáltatásokat; és hogy ii. ugyanazon célok eléréséhez nem állnak rendelkezésre a piacot kevésbé torzító intézkedések (beleértve az előzetes szabályozást is). A fentiek megállapításához a Hatóság különösen a következők teljesülését fogja vizsgálni:
|
2.3.3. Az intézkedés kialakítása és a versenytorzulások korlátozásának szükségessége
|
(45) |
Ha a szélessávú lefedettséget nem lehet kielégítőnek tekinteni, szükségessé válhat az állami beavatkozás. Először is az vetődik fel, hogy az állami támogatás megfelelő szakpolitikai eszköz-e a probléma kezelésére, vagy léteznek-e egyéb, ennél alkalmasabb eszközök. |
|
(46) |
Erre vonatkozóan a Hatóság megállapította, hogy míg az előzetes szabályozás sok esetben megkönnyíti a szélessáv kiépítését a városi és a sűrűbben lakott területeken, nem feltétlenül bizonyul elégséges eszköznek a szélessávú szolgáltatásnyújtás lehetővé tételéhez különösen a rosszul lefedett területeken, ahol a befektetések alacsony nyereséggel kecsegtetnek (47). |
|
(47) |
Hasonlóképpen a szélessáv érdekében a keresleti oldalon hozott intézkedések (mint például utalványok a végfelhasználók számára) ugyan pozitív módon járulhatnak hozzá a szélessáv elterjedéséhez, és más állami eszközök alternatívájaként vagy kiegészítéseként ösztönzendők, de nem tudják mindig megoldani a szélessávellátás hiányát (48). Így az ilyen helyzetekben nem kerülhető el az állami támogatás annak érdekében, hogy megoldják a szélessávú kapcsolódási lehetőség hiányát. |
|
(48) |
Az intézkedés ösztönző hatását illetően meg kell vizsgálni, hogy az érintett szélessávú hálózati beruházást nem hajtották volna-e végre ugyanilyen időkereteken belül állami támogatás nélkül is. |
|
(49) |
A fehér vagy szürke területekre bejelentett intézkedések arányosságának értékelésekor a következő, a)–h) pont alatt szereplő feltételek bármelyikének hiánya esetén részletes vizsgálatra van szükség (49), amely várhatóan a támogatásnak az EGT-megállapodás működésével való összeegyeztethetőségét illetően negatív következtetéshez fog vezetni:
|
3. ÁLLAMI TÁMOGATÁS AZ ÚJ GENERÁCIÓS HOZZÁFÉRÉSI HÁLÓZATOK (NGA) SZÁMÁRA
3.1. Az NGA-hálózatok gyors kiépítésének támogatása
|
(50) |
Számos EGT-állam egyre inkább olyan szélessávú hálózatok támogatására fordítja a figyelmét, amelyek nagy sebességgel képesek szolgáltatásokat közvetíteni, és fejlett digitális szolgáltatások sokaságát támogatják. Ezen NGA-hálózatok elsősorban üvegszál alapú vagy korszerű továbbfejlesztett kábel hálózatok, amelyek a meglévő rézhuzalos szélessávú hálózatokat, illetve a jelenlegi kábelhálózatokat hivatottak teljes mértékben vagy nagy részben helyettesíteni. |
|
(51) |
Az NGA-hálózatok olyan vezetékes hozzáférési hálózatok, amelyek részben vagy egészében optikai elemekből állnak, és amelyek fejlettebb tulajdonságokkal (mint például nagyobb áteresztőképességgel) rendelkező szélessávú szolgáltatásokat képesek nyújtani, mint amelyek a meglévő rézhálózatokon keresztül biztosíthatók (58). |
|
(52) |
Az NGA-hálózatok a jövőben lényegében rendelkezni fognak a szükséges sebességgel és kapacitással ahhoz, hogy magas felbontású tartalmakat továbbítsanak, hogy nagy sávszélesség igényű lekérhető alkalmazásokat támogassanak, valamint hogy piacra dobjanak megfizethető szimmetrikus szélessávú szolgáltatásokat, amelyek manapság csak a nagy vállalkozások számára általánosan elérhetők. Összességében az NGA-rendszerekben rejlik a lehetőség, hogy megkönnyítsék a szélessávú technológia és szélessávú szolgáltatások minden területének javítását. |
|
(53) |
A Bizottság már foglalkozott néhány üvegszálas hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatásról szóló bejelentéssel. Ezek az esetek vagy egy regionális NGA „mag” hálózat kiépítésével (59), vagy csupán egy korlátozott számú üzleti felhasználó számára történő üvegszálas kapcsolat biztosításával (60) függtek össze. |
|
(54) |
Éppúgy, mint a szélessávú alaphálózat úgynevezett „első generációs” kiépítésével kapcsolatban, az állami, városi és regionális hatóságok az üvegszálas hálózatok gyors kiépítéséhez nyújtott támogatásukat is a piac működésképtelenségével vagy kohéziós célkitűzéssel indokolhatják. Ha a Bizottság döntéshozatali gyakorlatában a szélessávú alap-infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott állami beavatkozást bemutató példák elsősorban a vidéki közösségekre/területekre (alacsony népsűrűség, magas beruházási kiadás), vagy a gazdaságilag elmaradott (alacsony fizetőképes kereslet a szolgáltatásokra) területekre irányultak, akkor az NGA-hálózat modelljének gazdasági jellemzői nemcsak a gyéren lakott területeken, hanem bizonyos városi övezetekben is visszavetik az NGA-hálózatok kiépítését. Az NGA-hálózatok gyors és széles körű kiépítését úgy tűnik, hogy elsősorban a költségek befolyásolják, a népsűrűség kevésbé (61). |
|
(55) |
Ezért a hatóságok számára indokolt lehet a közvetlen beavatkozás annak érdekében, hogy a hálózatüzemeltetők által veszteségesnek ítélt területek mégis élvezhessék az NGA-hálózatok által a gazdaságra gyakorolt jelentős továbbgyűrűző hatások előnyeit, és ne okozzon nekik kárt egy új, digitális „NGA-szakadék”. Az EFTA-államok ezért elő kívánhatják mozdítani az NGA-hálózati fejlesztéseket olyan területeken, ahol több évbe telne, amíg a meglévő szélessávú hálózatüzemeltetők befektetnének egy ilyen hálózatba, merthogy pénzügyileg számukra ez nem annyira vonzó, mint egyes jelentősebb városi körzetek. Bizonyos esetekben az EFTA-államok dönthetnek úgy, hogy maguk fektetnek be, vagy pénzügyi támogatást nyújtanak magánüzemeltetőknek annak érdekében, hogy NGA-hálózati összeköttetéshez jussanak, vagy a vártnál korábban kapcsolják be őket a rendszerbe, és ezáltal biztosítsák a foglalkoztatási és egyéb gazdasági lehetőségek minél előbb történő kihasználását. |
|
(56) |
Az NGA-hálózatkiépítés biztosítására vagy felgyorsítására irányuló valamennyi állami beavatkozásnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethetőnek kell lennie. |
3.2. Az állami beavatkozások típusai
|
(57) |
Az EFTA-államok különböző fokú piaci beavatkozások közül választhatnak az NGA-hálózatok kiépítésének előmozdítása vagy felgyorsítása érdekében. E tekintetben a 2.2.1. és a 2.2.2. szakaszban (a piacgazdasági befektető elvének alkalmazása, közszolgálati ellentételezés és az Altmark-kritériumok) vázolt szempontokat kell értelemszerűen (mutatis mutandis) alkalmazni az NGA-hálózatkiépítés területén végzett állami beavatkozások során. A kiválasztott beavatkozás természetétől és hatásaitól függően más és más elemzési megközelítés lehet indokolt az állami támogatásra vonatkozó szabályok alapján. |
|
(58) |
Azokon a területeken, ahol magánbefektetőkkel kívánják a jövőben kiépíttetni az NGA-hálózatokat, az EFTA-államok dönthetnek a befektetési ciklust felgyorsító intézkedéscsomag elfogadása mellett, arra ösztönözve ezzel a befektetőket, hogy befektetési terveiket hozzák előbbre. Ezen intézkedéseknek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem kell feltétlenül állami támogatást tartalmazniuk. Mivel az üvegszálas hálózatkiépítés költségének nagy részét az építési munkálatok (például ásás, kábelfektetés, házon belüli kábelezés) teszik ki, az EFTA-államok az elektronikus hírközlés EGT-n belüli keretszabályozásának megfelelően határozhatnak például úgy, hogy megkönnyítik a szolgalmi jog megszerzése érdekében folytatott eljárást, és előírják, hogy a hálózatüzemeltetők hangolják össze a közüzemi munkálataikat, és/vagy osszák meg infrastruktúrájuk egy részét (62). Ugyanezen az alapon az EFTA-államok dönthetnek úgy, hogy minden új építkezéshez (beleértve az új ivóvíz-, energia-, közlekedési és szennyvízhálózatokat) és/vagy épülethez ki kell alakítani az üvegszálas összeköttetést. |
|
(59) |
Hasonlóképpen a hatóságok dönthetnek úgy, hogy vállalják az építési munkák egy részét (mint pl. közterület felásása, vezetékcsatornák építése) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék és felgyorsítsák az érintett üzemeltetők által a saját hálózati elemeik kiépítését. Az ilyen közüzemi munkálatok azonban nem végezhetők szelektív módon „konkrét ipar vagy ágazat” számára, hanem elvben minden lehetséges felhasználó számára elérhetővé kell tenni, és nem csak az elektronikus hírközlési üzemeltetők részére (azaz az áram-, gáz- és vízközművek stb. részére is). Amennyiben az ilyen állami beavatkozások a közmű-üzemeltetők infrastruktúrájának saját maguk általi kiépítéséhez szükséges előfeltételek megteremtését szolgálják anélkül, hogy egy adott ágazatot vagy vállalkozást pozitív megkülönböztetésben részesítenének (pl. különösen ez utóbbi beruházási kiadásának csökkentésével), akkor nem tartoznak az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. |
|
(60) |
Hasonló intézkedéseket fogadhatnak el a nemzeti szabályozó hatóságok a közművek vagy a meglévő hálózatüzemeltetők tulajdonában levő oszlopokhoz és vezetékcsatornákhoz való egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása érdekében. |
|
(61) |
Ahogy azt a Bizottság döntéshozatali gyakorlata a szélessávú alaphálózat terén mutatja, az állami támogatást a legtöbb esetben a helyi, illetve regionális hatóságok ítélik oda vagy azzal a céllal, hogy orvosolják a szélessávú kapcsolódási lehetőség régióbeli hiányát, vagy hogy a meglévő szélessávú lefedettség és hálózati kapcsolat további javításával növeljék a régió versenyképességét. E két cél elérése érdekében a hatóságok eddig vagy pályázatot írtak ki az építési munkákra és a köztulajdonban levő szélessávú infrastruktúra kezelésére, vagy pénzügyileg támogatták a magántulajdonban levő szélessávú hálózat építését (63). |
|
(62) |
Ha az állami beavatkozások az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősülnek, akkor azokat be kell jelenteni a Hatóságnak, amely a 3.3. és 3.4. szakaszban meghatározott alapelvekkel összhangban megvizsgálja a közös piaccal való összeegyeztethetőségüket (64). |
3.3. A fehér, szürke és fekete területek közötti különbségtétel az NGA-hálózatok esetében
|
(63) |
A (38) bekezdésben említettek szerint a hagyományos szélessáv fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségét a fehér, szürke és fekete területek közötti különbségtételre való hivatkozással vizsgálják meg. A Hatóság úgy véli, hogy e különbségtétel lényeges annak vizsgálatakor is, hogy az NGA-hálózatokhoz nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető-e, ez azonban az NGA-hálózatok sajátosságainak figyelembevételekor pontosabb meghatározásokat igényel. |
|
(64) |
Erre vonatkozóan szem előtt kell tartani, hogy hosszú távon az NGA-hálózatok várhatóan ki fogják szorítani a meglévő szélessávú hálózatokat. Amennyiben az NGA-hálózatok eltérő hálózati architektúra kiépítését igénylik, amely a mainál jelentősen jobb minőségű szélessávú szolgáltatásokat kínál, valamint olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket a mai szélessávú hálózatokkal nem lehetne biztosítani, akkor a jövőben előreláthatólag markáns különbségek fognak kialakulni az NGA-hálózatokkal lefedett és az azokkal le nem fedett területek között (65). |
|
(65) |
Jelenleg néhány fejlett szélessávú alaphálózat (például az ADSL 2+ (66)) is képes bizonyos pontig egyes szélessávú szolgáltatástípusok támogatására, amelyeket a közeljövőben feltehetően az NGA-hálózatokon keresztül kínálnak majd (ilyen például az alap triple play (tripla ajánlat) szolgáltatáscsomag). Az előzetes rendeletek sérelme nélkül azonban meg kell jegyezni, hogy olyan új termékek és szolgáltatások jelenhetnek meg, amelyek sem a keresleti, sem a kínálati oldal szempontjából nem helyettesíthetők, és a szélessávú alap-infrastruktúra felső fizikai határát meghaladó szélessávú sebességet fognak igényelni. |
|
(66) |
Ennek megfelelően, az NGA-hálózatok számára nyújtott állami támogatás értékelésénél „fehér NGA” területnek minősül az a terület, ahol ilyen hálózatok jelenleg még nincsenek, és ahol a közeljövőben előreláthatólag magánbefektetők által nem épülnek, és nem kerülnek teljesen üzemképes állapotba (67). E tekintetben a „közeljövőben” kifejezés hároméves időszaknak felel meg (68). A hatóságok bizonyos feltételek mellett jogosultak beavatkozni a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések, a regionális fejlesztés vagy a piaci hiányosságok kezelése érdekében, amennyiben a magánbefektetőknek igazolhatóan nem áll szándékukban NGA-hálózatokat kiépíteni az elkövetkező három évben. A magánbefektető által tervezett beruházási erőfeszítéseknek biztosítaniuk kell, hogy a hároméves időszak alatt legalább jelentős előrelépés történjék a lefedettség tekintetében, majd ezt követően (az egyes területek és egyes projektek sajátosságaitól függő) ésszerű időn belül sor kerüljön a tervezett beruházás befejezésére. Hosszabb időtartam vizsgálata erre nem alkalmas, mivel az már sérthetné a rosszul lefedett régiók érdekeit azokkal az országrészekkel szemben, amelyek megfelelően ellátottak ilyen fejlett szélessávú hálózatokkal. A hatóságok előírhatják üzleti terv és részletes kiépítési ütemterv benyújtását, valamint a megfelelő finanszírozás bizonyítékát, vagy bármely olyan bizonyíték benyújtását, amely alátámasztja a magán-hálózatüzemeltetők által tervezett beruházás hiteles és megvalósítható voltát. |
|
(67) |
Ugyanezen az alapon az a terület minősül „szürke NGA” területnek, ahol csak egy NGA-hálózat működik, vagy épül a következő három évben, és egy üzemeltető sem tervezi további NGA-hálózat kiépítését az elkövetkező három évben (69). Annak vizsgálatakor, hogy más hálózatüzemeltetők ki tudnak-e építeni további NGA-hálózatokat az adott területen, figyelembe kell venni a már meglévő szabályozó és jogi intézkedéseket, amelyek csökkenthették az ilyen hálózatkiépítéseket akadályozó tényezőket (vezetékekhez való hozzáférés, infrastruktúra igénybevétele stb.). |
|
(68) |
Ha az adott területen egynél több NGA-hálózat van jelen, vagy épül a következő három évben, akkor az elvben „fekete NGA” területnek minősül (70). |
3.4. Az összeegyeztethetőség értékelése
|
(69) |
A (64) és (65) bekezdésben említetteknek megfelelően, bár az NGA-hálózatok minőségi szempontból sokkal fejlettebbek, mint a meglévő hagyományos rézhuzalos szélessávú hálózatok, egy NGA-hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatásnak az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőségének értékelése során a Hatóság azt is megvizsgálja, hogy egy ilyen támogatás milyen hatást gyakorol a meglévő szélessávú hálózatokra, mivel úgy tűnik, jelenleg bizonyos mértékű helyettesíthetőség áll fenn a szélessávú és az NGA-hálózatok által egyaránt kínált szélessávú szolgáltatások között. Az NGA-hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelése során a Hatóság ezenfelül a mérlegelési tesztet is alkalmazza (lásd a (33) bekezdést). A bejelentett intézkedés arányosságának vizsgálatakor a Hatóság elsősorban azt veszi szemügyre, hogy a (49) bekezdésben meghatározott feltételek (részletes feltérképezés és lefedettségelemzés, nyílt pályázati eljárás, a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat, technológiai semlegesség, a meglévő infrastruktúra felhasználása, kötelezően biztosítandó nagykereskedelmi nyílt hozzáférés, összehasonlító árképzési gyakorlat és visszakövetelési mechanizmus) teljesülnek-e. A következő pontok azonban az NGA-hálózatok értékelésével összefüggésben különösen lényegesek. |
3.4.1. Fehér NGA-területek: NGA-hálózat kiépítéséhez nyújtott támogatás a gyengén ellátott területeken
|
(70) |
A szélessávú alapszolgáltatásokhoz hasonlóan, az EFTA-államok által teljesítendő bizonyos feltételrendszer mellett (lásd a (49) és (69) bekezdést), a Hatóság az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó szabályaival összeegyeztethetőnek tekinti azon intézkedéseket, amelyek NGA-hálózatok kiépítését támogatják a szélessávú infrastruktúrát jelenleg nélkülöző területeken, illetve azokon a területeken, ahol a meglévő szélessáv üzemeltetők megítélése szerint nem jövedelmező NGA-hálózatot kiépíteni. |
|
(71) |
Azokon a fehér NGA-területeken, ahol már létezik egy szélessávú alaphálózat (hagyományos szürke terület), azzal a feltétellel nyújtható NGA-hálózatokhoz támogatás, ha az érintett EFTA-állam igazolja, hogy i. a szélessávú hálózatokon nyújtott szélessávú szolgáltatások nem elégségesek a polgárok és üzleti felhasználók igényeinek kielégítésére a kérdéses területen (figyelembe véve egy jövőbeni lehetséges korszerűsítést is); valamint hogy ii. a kitűzött célok eléréséhez nem állnak rendelkezésre a piacot kevésbé torzító eszközök (beleértve az előzetes szabályozást is). |
3.4.2 Szürke NGA-területek: részletesebb elemzésre van szükség
|
(72) |
Azokon a területeken, ahol már van egy magánbefektető által kiépített NGA-hálózat, vagy éppen folyamatban van annak három éven belüli kiépítése (lásd továbbá a (66) bekezdést is), és egy magánbefektető sem tervezi egy második NGA-hálózat kiépítését az elkövetkező három évben, a Hatóságnak részletesebb elemzést kell végeznie annak ellenőrzésére, hogy az ilyen területeken végrehajtott állami beavatkozás összeegyeztethetőnek minősül-e az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal. Valójában az e területeken történő állami beavatkozás a meglévő befektetők kiszorításának és a verseny torzításának kockázatával jár. |
|
(73) |
Ahhoz, hogy a Hatóság megállapítsa az összeegyeztethetőséget, az EFTA-államoknak tudniuk kell bizonyítani egyrészt, hogy a meglévő vagy tervezett NGA-hálózat nem elégséges, vagy nem lesz elégséges, a polgárok és üzleti felhasználók igényeinek kielégítésére a kérdéses területen, másrészt, hogy a kitűzött célok eléréséhez nem állnak rendelkezésre a piacot kevésbé torzító eszközök (beleértve az előzetes szabályozást is). Részletes elemzésének keretein belül a Hatóság különösen a következők teljesülését fogja vizsgálni:
|
3.4.3. Fekete NGA-területek: nincs szükség állami beavatkozásra
|
(74) |
Azokon a területeken, ahol már egynél több NGA-hálózat létezik, vagy a magánbefektetők éppen versenytárs NGA-hálózatokat építenek, a Hatóság úgy ítéli meg, hogy egy újabb, államilag finanszírozott, a többiekkel versenyző NGA-hálózathoz nyújtott állami támogatás valószínűleg súlyosan torzítja a versenyt, és nem összeegyeztethető az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal. |
3.4.4. A meglévő (szélessávú alaphálózattal rendelkező) fekete területek speciális esete: néhány további biztosíték
|
(75) |
A Hatóság megítélése szerint a hagyományos fekete területek – vagyis azok a területek, ahol egymással versenyző szélessávú infrastruktúrák (xDSL és kábelhálózatok) segítségével biztosítják a jelenlegi szélessávú szolgáltatásokat – olyan területek, ahol a meglévő üzemeltetők ösztönözve vannak, hogy nagyon gyors NGA-hálózatokká fejlesszék jelenlegi hagyományos szélessávú hálózataikat, amelyre aztán meglévő ügyfeleik áttérhetnek. Elvileg az ilyen területeken nincs szükség további állami beavatkozásra. |
|
(76) |
Egy EFTA-állam azonban cáfolhatja ezt az érvelést, ha bizonyítja, hogy a meglévő szélessávú alaphálózat-üzemeltetők nem tervezik az NGA-hálózatokba történő beruházást az elkövetkező három évben, például annak bemutatása révén, hogy az elmúlt évek során a meglévő hálózatüzemeltetők által végrehajtott befektetések alakulása a saját szélessávú infrastruktúrájuk fejlesztése terén nem volt kielégítő annak érdekében, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelően nagyobb sebességet biztosítsanak. Ilyen esetben az NGA-hálózatok kiépítéséhez biztosított állami támogatást (a (73) bekezdésben szereplő) részletes elemzésnek kell alávetni, valamint teljesülnie kell a 3.4.5. szakaszban részletesebben tárgyalt feltételrendszernek. |
3.4.5. Az intézkedés kialakítása és a versenytorzulások korlátozásának szükségessége
|
(77) |
A szélessávú alaphálózat kiépítésénél követett politikához hasonlóan, az NGA-hálózat kiépítéséhez nyújtott állami támogatás megfelelő és indokolt eszközt képezhet, több alapvető feltétel teljesülése esetén. Azon fehér NGA-területek kivételével, amelyek a szélessávú alap-infrastruktúra tekintetében is fehér területnek minősülnek (ahol nincs szükség további követelményekre), a Hatóság úgy véli, hogy a 2.3.3. pontban és különösen a (49) bekezdésben előírt biztosítékokon kívül (részletes feltérképezés és lefedettségelemzés, nyílt pályázati eljárás, a gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat, technológiai semlegesség, a meglévő infrastruktúra felhasználása, kötelezően biztosítandó nagykereskedelmi nyílt hozzáférés, összehasonlító árképzési gyakorlat és visszakövetelési mechanizmus) még a következő feltételeknek is teljesülniük kell:
|
4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(78) |
E fejezet az elfogadását követő naptól alkalmazandó. |
|
(79) |
A Hatóság ezt a fejezetet az ennek megfelelő, Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról című bizottsági közlemény Bizottság általi jövőbeli módosításaival összhangban felülvizsgálja. |
(1) Ez a fejezet megfelel a Közösségi iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról című bizottsági közleménynek, HL C 235., 2009.9.30., 7. o.
(2) Lásd például az „i2010: Európai információs társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért”, COM(2005) 229 végleges, 2005. június 1., az „eEurópa 2005: Információs társadalom mindenkinek” COM(2002) 263 végleges és „A szélessávú szakadék áthidalása”, COM(2006) 129 című közleményt.
(3) COM(2005) 107 végleges.
(4) Az információs és kommunikációs technológiák az elmúlt évtized során hozzáférhetővé és megfizethetővé váltak a nagyközönség számára. Leggyakrabban a „digitális szakadék” kifejezést használják az információs technológiákhoz való hozzáféréssel rendelkező, illetve azt nélkülöző személyek és közösségek közötti különbség leírására. Bár e „digitális szakadéknak” számos oka van, ezek közül a szélessávú infrastruktúra hiánya a legfontosabb. Regionális dimenzióból nézve, az IKT-hoz való hozzáférés és annak használata szempontjából az urbanizáció foka fontos tényezőt jelent. Ezért továbbra is sokkal alacsonyabb internet penetráció jellemzi az Európai Gazdasági Térség gyéren lakott területeit.
(5) Lásd az EGT-megállapodás 1 jegyzőkönyvében az EGT-megállapodáshoz igazított, az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5cl pontjában hivatkozott jogi aktust (az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.)), az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5ck pontjában hivatkozott jogi aktust (az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.)), valamint az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5cj pontjában hivatkozott jogi aktust (az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.)).
(6) Lásd a Norvég Postai és Telekommunikációs Hatóságnak a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások kijelöléséről, valamint a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés piacán egyedi kötelezettségek előírásáról szóló, 2009. április 3-i határozatát (5. piac); a Postai és Telekommunikációs Hatóságnak a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások kijelöléséről, valamint Izlandon a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés piacán egyedi kötelezettségek előírásáról szóló, 2008. április 18-i 8/2008 számú határozatát, valamint a Kommunikációs Hivatalnak a liechtensteini nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piac ágazatspecifikus szabályozásáról szóló 2009. december 16-i határozatát.
(7) E dokumentum alkalmazásában az NGA hálózatok kifejezés olyan, részben vagy egészében optikai elemekből álló vezetékes hozzáférési hálózatokra utal, amelyek fejlettebb tulajdonságokkal (mint pl. nagyobb áteresztőképességgel) rendelkező szélessávú szolgáltatásokat képesek nyújtani, mint a meglévő rézhálózatokon keresztül nyújtott szolgáltatások (lásd alább az 58. lábjegyzetet is).
(8) Lásd a Bizottságnak Az új generációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről szóló ajánlás tervezetét a következő címen:
http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/doc/library/public_consult/nga/dr_recomm_nga.pdf, valamint European Regulators Group Statement on the development of NGA Access (Az Európai Szabályozók Csoportjának nyilatkozata az NGA hozzáférés fejlesztéséről) ERG (08) 68, a következő címen http://www.erg.eu.int/doc/publications/erg_08_68_statement_on_nga_devolopment_081211.pdf
(9) A szélessávval kapcsolatos állami támogatás szabályai szerint hozott valamennyi bizottsági határozat listáját lásd az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/competition/sectors/telecommunications/broadband_decisions.pdf
(10) Lásd még a piacgazdasági befektető elvének alkalmazásáról szóló 2.2.1. pontot.
(11) Lásd a Bizottság által az NN 24/07. sz., cseh köztársasági „Prague Municipal Wireless Network” (Prágai városi vezeték nélküli hálózat) ügyben 2007. május 30-án hozott határozatot.
(12) A „befektetők” kifejezés olyan vállalkozásokat vagy elektronikus hírközlő hálózatüzemeltetőket jelöl, amelyek szélessávú infrastruktúra kiépítésébe és telepítésébe fektetnek be.
(13) A Bizottság eddig csak egyetlen esetben járult hozzá olyan intézkedéshez, amelynek nem volt része nyílt pályázati eljárás, hanem adóhitelrendszer bevonásával nyújtott támogatást a szélessávú elérhetőség Magyarország rosszul lefedett területeire történő kiterjesztéséhez, lásd az N 398/05. sz., magyarországi „Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internetberuházásokhoz” ügyben hozott határozatot.
(14) Lásd például a Bizottság által az N 570/07. sz., németországi „Broadband in rural areas of Baden-Württemberg” (Szélessáv Baden-Württemberg vidéki területein) ügyben hozott határozatot, az N 157/06. sz., egyesült királyságbeli, „South Yorkshire Digital Region Broadband Project” (South Yorkshire-i digitális régió szélessávú projekt) ügyben hozott határozatot, az N 262/06. sz., olaszországi „Broadband for rural Tuscany” (Szélessáv a vidéki Toszkánában) ügyben hozott határozatot, az N 201/06. sz., görögországi „Broadband access development in underserved territories” (Szélessávú hozzáférés fejlesztése gyéren ellátott körzetekben) ügyben hozott határozatot, valamint az N 131/05. sz., egyesült királyságbeli „Fibre Speed Broadband Project Wales” (Walesi optikai kábel gyorsaságú internet projekt) ügyben hozott határozatot. Bár a lakossági felhasználók az említett intézkedések kedvezményezettjei is egyben, mégsem tartoznak az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá, mivel sem vállalkozásoknak, sem gazdasági szereplőknek nem minősülnek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.
(15) Lásd a Bizottság által az N 266/08. sz., németországi „Broadband in rural areas of Bayern” (Szélessáv Bayern vidéki területein) ügyben hozott határozatot.
(16) Lásd a Bizottság által az N 237/08. sz., németországi „Broadband support in Niedersachsen” (A szélessáv támogatása Niedersachsenban) ügyben hozott határozatot.
(17) C-303/88. sz., Olaszország Kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991, I-1433. o.) 20–22. pontja.
(18) Lásd a Bizottság által a C 53/2006. sz., „Citynet Amsterdam – investment by the city of Amsterdam in a fibre-to-the-home (FTTH) network” (Citynet Amsterdam – Amszterdam város beruházása egy „optikai kapcsolat az otthonig” (FTTH) hálózatba) ügyben 2007. december 11-én hozott határozatot (HL L 247., 2008.9.16., 27. o.). Az említett ügy egy „optikai kapcsolat az otthonig” (FTTH) szélessávú hozzáférési hálózat kiépítéséről szólt, amely olyan 37 000 amszterdami háztartást kapcsolt volna össze, amelyeket már számos egymással versengő szélessávú hálózat szolgált ki. Amszterdam városa két magánbefektetővel és öt lakásszövetkezettel együtt a hálózat passzív rétegébe történő beruházás mellett döntött. A passzív infrastruktúra egy önálló szervezet tulajdonában és irányítása alatt állt, amely részvényeinek tulajdonjoga a következőképpen oszlott meg: egy harmada Amszterdam város tulajdonában, másik harmada két magánbefektető (ING Real Estate és Reggefiber) tulajdonában, míg a fennmaradó harmad lakásszövetkezetek tulajdonában volt.
(19) Az ítélkezési gyakorlat szerint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásokat hatósági jogi aktus útján kell e feladattal megbízni. E tekintetben valamely vállalkozást koncessziós szerződés útján is meg lehet bízni általános gazdasági érdekű szolgáltatással; lásd a T-204/97. és T-270/97. sz., EPAC Kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2000, II-2267. o.) 126. pontját, valamint a T-17/02. sz., Fred Olsen Kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2005, II-2031. o.) 186. és 188–189. pontját.
(20) Lásd a C-280/00. sz. Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ügyben hozott ítéletet (EBHT 2003, I-7747. o.). A továbbiakban: Altmark ítélet.
(21) Bár e fejezet közszolgáltatási „koncessziót” említ, a közszolgáltatási feladat vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás odaítéléséhez választott szerződéses eszköz EFTA-államonként különböző lehet. Az eszköznek azonban legalább a kirótt közszolgáltatási kötelezettségek pontos jellegét, hatályát és időtartamát, valamint az érintett vállalkozások azonosságát és az általuk viselendő költségeket meg kell határoznia.
(22) Lásd a Bizottság által az N 381/04. sz., franciaországi, „Projet de réseau de télécommunications haut débit des Pyrénées-Atlantiques” ügyben hozott határozatot, valamint a Bizottság által az N 382/04. sz., franciaországi „Mise en place d'une infrastructure haut débit sur le territoire de la région Limousin” ügyben hozott határozatot (DORSAL).
(23) Különösen, mivel a tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek egy adott általános gazdasági érdekű szolgáltatás hatályának meghatározására, a Bizottság a fenti két határozatban elismerte, hogy amennyiben az általánosan elterjedt szélessávú infrastruktúra az összes többi hálózati szolgáltató számára igénybe vehető, és orvosolja a piaci működőképesség hiányát, valamint az érintett régiókban biztosítja valamennyi felhasználó számára az összekapcsolhatóságot, akkor az érintett tagállamok nem követtek el nyilvánvaló hibát azzal, hogy egy ilyen szolgáltatás biztosítását az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalma alá tartozónak tekintették.
(24) Lásd a Bizottság által az N 284/05. sz., írországi „Regional Broadband Programme: Metropolitan Area Networks (»MANs«), phases II and III” (Regionális szélessávú program: nagyvárosi hálózatok, II. és III. szakasz) ügyben hozott határozatának (23) és (37)–(40) bekezdését. Az említett ügyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nagyvárosi hálózatok (MAN) számos írországi városban történő terjesztéséhez és működéséhez nyújtott támogatás nem minősült általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellentételezésének azon az alapon, hogy a bejelentett intézkedés inkább a magán- és közszféra közötti partnerséghez hasonlított, mintsem egy általános gazdasági érdekű szolgáltatásra történő megbízáshoz, illetve annak végrehajtásához. Lásd még az N 890/06. sz., franciaországi „Aide du Sicoval pour un réseau de très haut débit” ügyben hozott határozatot. Ebben az esetben a Bizottság rámutatott, hogy a bejelentett intézkedés a lakossági szektor kizárásával Toulouse egyik városrészében ipari parkok és az állami szektorhoz tartozó szervezetek számára történő szélessávú kapcsolódási lehetőség biztosításához nyújtott támogatásra vonatkozott. A projekt továbbá a régiónak csak egy részét fedte le. Ennek megfelelően a Bizottság úgy találta, hogy ez nem minősül általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, mivel a bejelentett intézkedés nem a polgárok érdekeit, hanem az üzleti szektor érdekeit szolgálta.
(25) Lásd a T-289/03. sz., Bupa és többiek kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008, II-741. o.) 165. pontját, valamint a T-106/95. sz., FFSA és többiek kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1997, II-229. o.) 99. pontját. Lásd még az Európa területén nyújtott általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közlemény 14. bekezdését (HL C 17., 2001.1.19., 4. o.).
(26) Lásd a T-442/03. sz., SIC kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2008, II-1161. o.) 195. pontját, a T-289/03. sz. Bupa és többiek kontra Bizottság ügyet, op. cit., 166. pont, valamint a T-17/02. sz. Fred Olsen kontra Bizottság ügyet, op. cit., 216. pont. Az Európa területén nyújtott általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közlemény (22) bekezdése szerint „a tagállamok szabad mérlegelési jogköre [az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározására vonatkozóan] azt jelenti, hogy elsősorban a tagállamok felelőssége meghatározni, hogy mit tekintenek [ilyen] szolgáltatásnak […] a tevékenység meghatározott jellemzői alapján. E meghatározás csak »nyilvánvaló hiba« esetén vizsgálható felül”.
(27) Ez maga után vonja, hogy a hatóságok által követett általános érdekű célkitűzés a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontjában előírtakkal összhangban nem lehet egyszerűen bizonyos gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlesztésére irányuló célkitűzés. Lásd a Bizottság által az N 381/04. sz. franciaországi „Projet de réseau de télécommunications haut débit des Pyrénées-Atlantiques” ügyben hozott határozat 53. pontját, valamint a Bizottság által az N 382/04. sz., franciaországi „Mise en place d'une infrastructure haut débit sur le territoire de la région Limousin” ügyben hozott határozatot (DORSAL).
(28) E tekintetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatás szükségességének értékeléséhez figyelembe veendő hálózatoknak mindig összehasonlítható architektúrájúnak, nevezetesen szélessávú alap- vagy NGA-hálózatoknak kell lenniük.
(29) A „közeljövőben” kifejezés hároméves időszakként értendő. E tekintetben a magánbefektető tervezett beruházási erőfeszítéseinek biztosítaniuk kell, hogy a hároméves időszak alatt legalább jelentős előrelépés történjen a lefedettség tekintetében, majd ezt követően (az egyes területek és egyes projektek sajátosságaitól függő) ésszerű időn belül sor kerüljön a tervezett beruházás befejezésére.
(30) Ilyen okok hiányában még marginális formában sem volna lehetséges az EFTA-állam által mérlegelési jogkörében elkövetett nyilvánvaló hiba meglétére vonatkozó, az első Altmark-feltételen és az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdésén alapuló bizottsági felülvizsgálat, T-289/03. sz., Bupa és többiek Kontra Bizottság ügyben hozott ítélet, op. cit., 172. pont.
(31) A hálózatnak technológiai szempontból semlegesnek kell lennie, lehetővé téve a hozzáférni kívánóknak, hogy a végfelhasználóknak történő szolgáltatásnyújtáshoz bármely rendelkezésre álló technológiát felhasználjanak. Bár ez a követelmény csak korlátozottan alkalmazható egy ADSL-hálózati infrastruktúra kiépítése kapcsán, más lehet a helyzet az NGA üvegszálas hálózatok esetében, ahol az üzemeltetők különböző üvegszálas (pont-pont közötti vagy G-PON) technológiákat alkalmazhatnak a végfelhasználóknak történő szolgáltatásnyújtás során.
(32) Az ADSL-hálózatnak például bitfolyamot és teljes szétválasztást kell biztosítania, míg az NGA üvegszálas hálózat esetében legalább a sötétszálakhoz, a bitfolyamhoz, valamint amennyiben FTTC-hálózat kerül kiépítésre, az alhurok-szétválasztáshoz kell hozzáférést biztosítani.
(33) E korlátozást az indokolja, hogy amennyiben kiépítésre került az univerzális kapcsolódást biztosító szélessávú hálózat, rendes esetben a piaci erők elegendőek ahhoz, hogy valamennyi felhasználó számára versenyképes áron nyújtsanak kommunikációs szolgáltatásokat.
(34) Ezek a biztosítékok magukban foglalhatják különösen a számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettséget, de tartalmazhatják egy, a vertikálisan integrált üzemeltetőtől szerkezetileg és jogilag is különálló szervezet létrehozását is. E szervezet kizárólagosan felel a ráruházott általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat teljesítéséért és az annak való megfelelésért.
(35) Az EFTA-államok feladata, hogy – tekintetbe véve az egyes ügyek sajátosságait – meghatározzák a legmegfelelőbb módszertant annak biztosítására, hogy a nyújtott közszolgálati ellentételezés kizárólag az általános gazdasági érdekű szolgáltatási feladat nem nyereséges területeken történő végrehajtásának költségeit fedezze. A nyújtott közszolgálati ellentételezés alapulhat például az infrastruktúra nyereséges területeken történő kereskedelmi célú hasznosításából származó bevételek, valamint a nem nyereséges területeken történő kereskedelmi célú hasznosításból származó bevételek összehasonlításán. Egy adott szélessávú infrastruktúra kiépítéséből származó minden többletnyereség (vagyis minden, az iparági átlagot meghaladó tőkemegtérülés) átcsoportosítható az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nem nyereséges területeken történő finanszírozására, a fennmaradó összeg pedig a nyújtott pénzügyi közszolgálati ellentételezés tárgyát képezi.
(36) HL L 312., 2005.11.29., 67. o.
(37) Lásd még a Hatóság állami támogatásról szóló iránymutatásának a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatás című fejezetét (HL L 109., 2007.4.26., 44. o.) és 20. sz. EGT-kiegészítés (2007.4.26., 1. o.), szintén hozzáférhető a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/fieldsofwork/fieldstateaid/state_aid_guidelines/partvi-stateaidintheformofpublicservicecompensation.pdf
(38) Emlékeztetni kell arra, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelő, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthető „az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság”.
(39) HL L 54., 2008.2.28., 1. o. és 11. EGT-kiegészítés, 2008.2.28., 1. o.
(40) Iránymutatás a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.). Ezenkívül, bár a nyújtott támogatás néhány esetben a „támogatott területekre” korlátozódott, és a fent említett iránymutatás értelmében minősíthették volna induló beruházáshoz nyújtott támogatásnak is, a támogatási intenzitás gyakran meghaladhatja az e területeken nyújtott regionális támogatás megengedett legfelső határát.
(41) Lásd például a Bizottság által az N 508/08. sz. egyesült királyságbeli „Provision of remote Broadband services in Northern Ireland” (Szélessávú szolgáltatások nyújtása távoli területeken Észak-Írországban) ügyben hozott határozatot, az N 201/06. sz. görögországi „Broadband access development in underserved areas” (Szélessávú hozzáférés fejlesztése gyéren ellátott körzetekben) ügyben hozott határozatot, valamint az N 118/06. sz. lettországi „Development of broadband communications networks in rural areas” (Szélessávú kommunikációs hálózatok fejlesztése vidéki területeken) ügyben hozott határozatot.
(42) Lásd például a Bizottság által az N 201/06. sz., görögországi „Broadband access development in underserved areas” (Szélessávú hozzáférés fejlesztése gyéren ellátott körzetekben) ügyben hozott határozatot.
(43) Lásd például a Bizottság által az N 118/06. sz., lettországi „Development of broadband communication networks in rural areas” (Szélessávú kommunikációs hálózatok fejlesztése vidéki területeken) ügyben hozott határozatot.
(44) Lásd a Bizottság 2006. július 19-i határozatát a Hollandia által végrehajtani tervezett, Appingedam szélessávú infrastruktúráját érintő C 35/05. (ex N 59/05.) sz. állami támogatásról (HL L 86., 2007.3.27., 1. o.). Az ügy egy passzív hálózat (azaz csövek, üvegszálak) kiépítését érinti, amelynek a tulajdonosa a város lenne, míg az aktív réteget (azaz a hálózat irányítását és üzemeltetését) pályázat útján kívánják odaítélni a magánszektor egyik nagykereskedelmi üzemeltetőjének, amely nagykereskedelmi hozzáférést kínálna más szolgáltatók részére. Határozatában a Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a hollandiai szélessávú piac egy olyan gyorsan fejlődő piac, ahol az elektronikus hírközlési szolgáltatók, beleértve a kábelszolgáltatókat és internetszolgáltatókat, már most, állami támogatás igénybevétele nélkül is nagyon nagy kapacitású szélessávú szolgáltatás bevezetésén dolgoznak. Az appingedami helyzet nem különbözik a hollandiai szélessávú piac többi részétől. Mind a vezetékes inkumbens szolgáltató, mind a kábelszolgáltató kínált már triple play (tripla ajánlat) szolgáltatáscsomagot (telefon, internet, digitális/analóg TV) Appingedamban, és mindkét üzemeltető rendelkezett a hálózataik sávszélesség-kapacitásának továbbfejlesztéséhez szükséges technikai feltételekkel.
(45) Emlékeztetni kívánunk arra, hogy a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés szabályozása (amint az a (4) bekezdésben is említésre került) jelenleg valamennyi EFTA-államban előzetes szabályozással történik.
(46) Az N 131/05. sz., egyesült királyságbeli „FibreSpeed Broadband Project Wales” (Walesi optikai kábel gyorsaságú internet projekt) ügyben hozott határozatában a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy egy nyílt, szolgáltatósemleges, 14 ipari parkot összekapcsoló üvegszálas hálózat kiépítéséhez a walesi hatóságok által nyújtott pénzügyi támogatás összeegyeztethetőnek nyilvánítható-e abban az esetben is, ha az inkumbens hálózatüzemeltető szabályozott áras bérelt vonalakkal már kiszolgálta a célzott területeket. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az inkumbens szolgáltató által kínált bérelt vonalak nagyon drágák, a kkv-k számára szinte már megfizethetetlenek voltak. A megcélzott ipari parkok az inkumbens telefonközpontoktól való távolságukból adódóan 2 Mbps-nál gyorsabb szimmetrikus ADSL-szolgáltatáshoz nem is juthattak hozzá. Ezenkívül az inkumbens szolgáltató nem tette hozzáférhetővé a csöveit és sötétszálait harmadik fél számára. Az inkumbens szolgáltató jelenléte a célzott területeken ezért nem tudta a kkv-k számára megfizethető áron biztosítani a nagy sebességű internetszolgáltatásokat. Arra kilátás sem volt, hogy a kérdéses ipari parkok számára nyújtandó nagy sebességű szolgáltatásokhoz harmadik felek alternatív infrastruktúrát építsenek. Lásd még a Bizottság által az N 890/06. sz., franciaországi „Aide du Sicoval pour un réseau de très haut débit” ügyben, valamint az N 284/05. sz., írországi „Regional Broadband Programme: Metropolitan Area Networks (»MANs«), phases II and III” (Regionális szélessávú program: nagyvárosi hálózatok, II. és III. szakasz) ügyben hozott határozatot.
(47) Lásd például a Bizottság által az N 473/07. sz., olaszországi „Broadband connection for Alto Adige” (Szélessávú csatlakozás Alto Adige részére) ügyben hozott határozatot, az N 570/07. sz., németországi „Broadband in rural areas of Baden-Württemberg” (Szélessáv Baden-Württemberg vidéki területein) ügyben hozott határozatot, az N 131/05. sz., egyesült királyságbeli „FibreSpeed Broadband Project Wales” (Walesi optikai kábel gyorsaságú internet projekt) ügyben hozott határozatot, az N 284/05. sz., írországi „Regional Broadband Programme: Metropolitan Area Networks (»MANs«), phases II and III” (Regionális szélessávú program: nagyvárosi hálózatok, II. és III. szakasz) ügyben hozott határozatot, az N 118/06. sz., lettországi „Development of broadband communication networks in rural areas” (Szélessávú kommunikációs hálózatok fejlesztése vidéki területeken) ügyben, valamint az N 157/06. sz., egyesült királyságbeli „South Yorkshire Digital Region Broadband Project” (South Yorkshire-i digitális régió szélessávú projekt) ügyben hozott határozatot.
(48) Lásd például a Bizottság által az N 222/06. sz., olaszországi „Aid to bridge the digital divide in Sardinia” (Támogatás a digitális szakadék áthidalására Szardínián) ügyben hozott határozatot, az N 398/05. sz., magyarországi „Fejlesztési adókedvezmény szélessávú internetberuházásokhoz” ügyben hozott határozatot és az N 264/06. sz. olaszországi „Broadband for rural Tuscany” (Szélessáv a toszkán vidéknek) ügyben hozott határozatot.
(49) Általában a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás keretei között.
(50) Abban az esetben, ha bizonyítható, hogy a meglévő üzemeltetők az előírt feltérképezéshez nem nyújtottak használható információt a hatóságoknak, a hatóságok kénytelenek a rendelkezésükre bocsátott információkra támaszkodni, bármilyenek is legyenek azok.
(51) Lásd például a Bizottság által a 201/06. sz., görögországi „Broadband access development in underserved areas” (Szélessávú hozzáférés fejlesztése gyéren ellátott körzetekben) ügyben hozott határozatot, a 264/06. sz., olaszországi „Broadband for rural Tuscany” (Szélessáv a toszkán vidéknek) ügyben hozott határozatot, a 475/07. sz., írországi „National Broadband Scheme (»NBS«)” (Nemzeti szélessávú program) ügyben hozott határozatot és a 115/08. sz., németországi „Broadband in rural areas of Germany” (Szélessáv Németország vidéki területein) ügyben hozott határozatot.
(52) Lásd például a Bizottság által az N 508/08. sz., egyesült királyságbeli „Provision of Remote Broadband Services in Northern Ireland” (Szélessávú szolgáltatások nyújtása távoli területeken Észak-Írországban) ügyben hozott határozatot, az N 475/07. sz., írországi „National Broadband Scheme (NBS)” (Nemzeti szélessávú program) ügyben hozott határozatot és a 157/06. sz., egyesült királyságbeli „South Yorkshire Digital region Broadband Project” (South Yorkshire-i digitális régió szélessávú projekt) ügyben hozott határozatot.
(53) A gazdasági szempontból legkedvezőbb ajánlat meghatározása céljából az ajánlatkérő előre megszabja az egyes kiválasztott (minőségi) kritériumokhoz rendelt súlyokat.
(54) A Bizottság eddig csak egyetlen esetben fogadta el különleges technológiai megoldás indokolt alkalmazását: lásd az N 222/06. sz., olaszországi „Aid to bridge the digital divide in Sardinia” (Támogatás a digitális szakadék áthidalására Szardíniában) ügyben hozott bizottsági határozatot. Ebben az ügyben a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott speciális körülmények között, nevezetesen a 45. bekezdésben foglaltak szerint „a régió topográfiája, a kábelhálózat hiánya és annak szükségessége miatt, hogy a támogatásból származó előnyöket maximalizálják, az ADSL-technológia használata tűnt megfelelőnek a projekt céljai megvalósításához”.
(55) Továbbá amikor az EFTA-államok olyan irányítási modellt választanak, ahol a támogatásban részesülő szélessávú infrastruktúra csak nagykereskedelmi szolgáltatásokat kínál harmadik felek számára, és kiskereskedelmi szolgáltatásokat nem, ez a verseny torzulását tovább csökkenti, mivel az ilyen irányítási modell segít elkerülni az esetleg megjelenő felfaló árazás komplex problémakörét és a hozzáférés biztosításakor előforduló hátrányos megkülönböztetés rejtett formáit.
(56) E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie azon sajátos feltételek esetleges további fennállását, amelyek első körben indokolták a támogatás nyújtását a szóban forgó infrastruktúra üzemeltetőjének.
(57) A bejelentést végző EFTA-állam által megfelelőképpen igazolt kivételes körülmények között, az ilyen rendszerek nagyon alacsony támogatási összegekre vagy egyszerű beszerzési alapelveken alapuló, korlátozott hatályú, egyszeri projektekre való felállítása aránytalanul nagy terhet róna a támogatást nyújtó hatóságokra, ezért a Hatóság ezt nem írja elő.
(58) A technológia és a piac fejlődésének ebben a szakaszában sem a műholdas, sem a mobil technológiák nem képesek nagyon gyors szimmetrikus szélessávú szolgáltatásokat nyújtani, bár a jövőben változhat a helyzet, különösen a mobil szolgáltatások tekintetében (a mobil rádiótávközlés területén a következő jelentős előrelépést képviselő LTE-szabvány elméletileg, amennyiben és amikor elfogadják, elérheti a 100 Mbps adatletöltési és az 50 Mbps adatfeltöltési csúcssebességet).
(59) Lásd a Bizottság által az N 157/06. sz., egyesült királyságbeli „South Yorkshire Digital region Broadband Project” (South Yorkshire-i digitális régió szélessávú projekt) ügyben, valamint az N 284/05. sz., írországi „Regional Broadband Programme: Metropolitan Area Networks (»MANs«), phases II and III” (Regionális szélessávú program: nagyvárosi hálózatok, II. és III. szakasz) ügyben hozott határozatot.
(60) Eddig mindössze két esetben (Appingedam és Amszterdam) nyújtottak állami támogatást olyan új generációs „hozzáférési” hálózat kiépítéséhez, amely a piac lakossági szegmense számára teszi lehetővé az üvegszálas összekapcsolódást.
(61) A szélessávú hálózatok üzemeltetői azzal érvelnek, hogy az üvegszálas hálózat kiépítése még mindig nagyon költséges és kockázatos befektetés, a sűrűn lakott/ipari területektől eltekintve, ahol az üzemeltetőknek már jelentős szélessávú vásárlói bázisuk van, amely áttérne a nagyobb sebességre. Bizonyos esetekben az NGA-k és üvegszálas hálózatok kiépítési költsége túl magas a várható bevételekhez képest, így vagy nincs, vagy csak kevés szolgáltató akad a magánszektorban, aki be akar lépni a piacra.
(62) Az ilyen támogatásokkal nem kifejezetten az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőit kell megcélozni, hanem az érintett ágazatok valamennyi üzemeltetője számára alkalmazni kell megkülönböztetés nélkül (beleértve a közművek üzemeltetőit, mint pl. a gáz-, áram- és/vagy vízszolgáltatásban működő vállalkozásokat). Azok a támogatások, amelyek csak az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői számára elérhetők, ágazati támogatásnak minősülhetnek, és így az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének tilalma alá tartoznak.
(63) Lásd például a Bizottság által az N 157/06. sz., egyesült királyságbeli „South Yorkshire Digital Region Broadband Project” (South Yorkshire-i digitális régió szélessávú projekt) ügyben, az N 201/06. sz., görögországi „Broadband access development in underserved territories” (Szélessávú hozzáférés fejlesztése gyéren ellátott körzetekben) ügyben, valamint az N 131/05. sz., egyesült királyságbeli „FibreSpeed Broadband Project Wales” (Walesi optikai kábel gyorsaságú internet projekt) ügyben, az N 284/05. sz., írországi „Regional Broadband Programme: Metropolitan Area Networks (»MANs«), phases II and III” (Regionális szélessávú program: nagyvárosi hálózatok, II. és III. szakasz) ügyben hozott határozatokat, az N 381/04. sz., franciaországi „Projet de réseau de télécommunications haut débit des Pyrénées-Atlantiques” ügyben hozott határozatot, az N 382/05. sz., franciaországi „Mise en place d'une infrastructure haut débit sur le territoire de la région Limousin (DORSAL)” ügyben hozott határozatot, az N 57/05. sz., egyesült királyságbeli „Regional Innovative Broadband Support in Wales” (Regionális innovatív támogatások a szélessávú internet számára Walesben) ügyben és az N 14/08. sz., egyesült királyságbeli „Broadband in Scotland – Extending Broadband Reach” (Szélessáv Skóciában – a szélessáv elérhetőségének kiterjesztése) ügyben hozott határozatot.
(64) Ez nem sérti a nemzeti regionális támogatásról szóló fejezetnek a (31) bekezdésben említettek szerinti esetleges alkalmazását.
(65) Ha jelenleg egy csak keskenysávú (tárcsázó) internettel rendelkező terület és egy szélessávú hozzáféréssel rendelkező terület közötti különbség azt jelenti, hogy az előbbi fehér területnek minősül, akkor hasonlóképpen az olyan terület, ahol hiányzik az új generációs szélessávú infrastruktúra, egy szélessávú alap-infrastruktúra azonban rendelkezésre áll, szintén fehér területnek tekintendő.
(66) Az ADSL 2+ megnöveli az alap ADSL-hálózat kapacitását maximum 24 Mbps sávszélességre.
(67) A fehér NGA-terület jelölhet olyan területet, ahol nincs kiépítve szélessávú alap-infrastruktúra (hagyományos fehér terület), valamint jelölhet egyrészt olyan területet, ahol csak egyetlen szélessávú alapszolgáltató (azaz a hagyományos szürke terület), illetve több szélessávú alapszolgáltató van jelen (azaz a hagyományos fekete terület). A 3.4. szakaszban említettek alapján a szélessávú fejlesztésekhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségéhez különböző feltételeknek kell teljesülniük az említett különböző körülmények szerint.
(68) Ez az időszak úgy tűnik, hogy egy egész várost lefedő új generációs hálózat kiépítéséhez szükséges átlagos időmennyiségnek felel meg. E tekintetben egy üzemeltetőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az elkövetkező három éven belül megvalósítja a szükséges infrastrukturális befektetéseket annak érdekében, hogy az érintett területnek és lakosságnak a jelentős része ezalatt lefedetté váljon.
(69) A szürke NGA-terület jelölhet a) olyan területet, ahol nincs az NGA-n kívül más szélessávú alap-infrastruktúra; valamint b) olyan területet is, ahol egy vagy több szélessávú alapszolgáltató is jelen van (amely hagyományos szürke vagy fekete területnek tekinthető). A 3.4. szakaszban említettek alapján a szélessávú fejlesztésekhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségéhez különböző feltételeknek kell teljesülniük az említett különböző körülmények szerint.
(70) A fekete NGA-terület szintén lehet olyan terület, ahol egy (hagyományos szürke terület), illetve több szélessávú szolgáltató (hagyományos fekete terület) van jelen. Az alábbiak alapján a szélessávú fejlesztésekhez nyújtott állami támogatás összeegyeztethetőségéhez különböző feltételeknek kell teljesülniük az említett különböző körülmények szerint.
(71) E tekintetben figyelembe kell venni azon sajátos piaci körülmények esetleges további fennállását, amelyek első körben indokolták a támogatás nyújtását a szóban forgó infrastruktúra üzemeltetőjének.
Helyesbítések
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/63 |
Helyesbítés a kvótán kívüli cukorra vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásakor alkalmazandó százalékos elfogadási arány megállapításáról, kiviteliengedély-kérelmek elutasításáról és a kiviteliengedély-kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről szóló, 2011. december 6-i 1270/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 324., 2011. december 7. )
A 27. oldalon:
|
— |
a (3) preambulumbekezdésben: |
a következő szövegrész:
|
„(3) |
A kiviteliengedély-kérelmekben szereplő cukormennyiség meghaladja a 372/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított mennyiségi korlátozás mértékét. Ezért a 2011. december 1-jén kérelmezett mennyiségekre százalékos elfogadási arányt kell megállapítani. Következésképpen valamennyi 2011. december 2. után benyújtott, cukorra vonatkozó kiviteliengedély-kérelmet el kell utasítani, és a kiviteliengedély- kérelmek benyújtását fel kell függeszteni,” |
helyesen:
|
„(3) |
A kiviteliengedély-kérelmekben szereplő cukormennyiség meghaladja a 372/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított mennyiségi korlátozás mértékét. Ezért a 2011. december 1-jén és 2011. december 2-án kérelmezett mennyiségekre százalékos elfogadási arányt kell megállapítani. Következésképpen valamennyi 2011. december 2. után benyújtott, cukorra vonatkozó kiviteliengedély-kérelmet el kell utasítani, és a kiviteliengedély- kérelmek benyújtását fel kell függeszteni,”. |
|
— |
az 1. cikk (1) bekezdésében: |
a következő szövegrész:
„(1) A kvótán kívüli cukorra vonatkozó kiveteli engedélyeket a 2011. december 1-jén benyújtott kérelmekben szereplő mennyiségekhez képest 51,679586 %-os elfogadási aránnyal módosított mennyiségekre kell kibocsátani.”
helyesen:
„(1) A kvótán kívüli cukorra vonatkozó kiveteli engedélyeket a 2011. december 1-jén és 2011. december 2-án benyújtott kérelmekben szereplő mennyiségekhez képest 51,679586 %-os elfogadási aránnyal módosított mennyiségekre kell kibocsátani.”
|
8.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 325/63 |
Helyesbítés a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló 2011/734/EU határozat módosításáról szóló, 2011. november 8-i 2011/791/EU tanácsi határozathoz
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 320., 2011. december 3. )
A 31. oldalon, az aláírásban:
a következő szövegrész:
„a Tanács részéről
az elnök
J. VINCENT-ROSTOWSKI”
helyesen:
„a Tanács részéről
az elnök
W. PAWLAK”.