Az EU kapcsolatai Kínával

FŐBB PONTOK

Az EU–Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend a két fél közötti kapcsolat irányadó dokumentuma. A dokumentum négy fő kategóriára van lebontva:

• Béke és biztonság: az EU és Kína támogatja a globális vonatkozású nemzetközi és regionális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, megerősített együttműködést és párbeszédet.
• Jólét: az EU és Kína a következőkhöz hasonló kulcsfontosságú kezdeményezésekre összpontosít:
  • nyitottabb kereskedelem és beruházások;
  • ipari információk cseréje;
  • együttműködés a mezőgazdasági kutatásban; és
  • további együttműködés a közlekedésben és az infrastrukturális fejlesztésben.
• Fenntartható fejlődés: az EU és Kína közös felelősségükre összpontosítanak a globális fejlődésnek a következőkkel kapcsolatos együttműködésen keresztüli előmozdítása tekintetében:
  • tudomány, technológia és innováció;
  • energia;
  • fenntartható urbanizáció;
  • éghajlatváltozás és környezetvédelem;
  • a tengerekkel kapcsolatos tudás; valamint
  • regionális és közpolitika.
• Emberek közötti kapcsolatok: az EU és Kína együtt a világ népességének több mint egynegyedét teszi ki, ily módon az emberi kapcsolatok mindkét oldalról történő bővítése jelentős a közös álláspontok megerősítése tekintetében. Ezért a hangsúly a kultúrára, az oktatásra és az ifjúsági párbeszédre kerül. Az EU és Kína több mint hatvan rendszeres párbeszédet folytat fontos külpolitikai területeken, továbbá olyan műszaki témákat is érint, mint például az iparpolitika, az oktatás, a vámok, a nukleáris energia és a fogyasztóvédelem.

Új megközelítés

• A EU Kínával való kapcsolatára vonatkozó, a következő öt évre szóló stratégia és politika alapját a következők képezik:
  • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2016. évi közös közleménye, valamint az Európai Bizottság „Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című közleménye;
  • a 2016 júliusában elfogadott Kínára vonatkozó uniós stratégiáról szóló tanácsi következtetések.
• E dokumentumok a következőkre összpontosítanak:
  • az EU erőteljes, egyértelmű és egységes álláspontjának kialakítása a Kínával kapcsolatos megközelítése tekintetében, amely előmozdítja a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában szereplő elvek tiszteletben tartását és a nemzetközi jogot;
  • átfogó beruházási megállapodás megkötésével a kereskedelem és a beruházás fokozása. Ez egyenlő versenyfeltételeket hivatott teremteni, továbbá piaci lehetőségek feltárását is lehetővé teheti az EU és Kína számára egyaránt, illetve megfelelő feltételek esetén nagyobbra törő kereskedelmi ambícióknak adhat teret, például hosszú távú célkitűzésként egy szabadkereskedelmi megállapodásnak. Az EU egy, a földrajzi jelzésekre vonatkozó, a legmagasabb szintű nemzetközi védelmen alapuló megállapodás megkötését is előirányozta; valamint
  • elvközpontú, praktikus és pragmatikus együttműködés fokozása az uniós és a kínai külügy- és biztonságpolitika között. Mindkét oldal egyre szorosabb együttműködést folytat kétoldalú szinten és – az ENSZ-hez hasonló – többoldalú szervezetek szintjén egyaránt, a migrációhoz, a fejlesztési támogatáshoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez hasonló globális problémák kezelése céljából.