A Balti-tenger védelméről szóló Helsinki Egyezmény

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

94/156/EK határozat a Közösségnek a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló 1974. évi egyezményhez (Helsinki egyezmény) történő csatlakozásáról

94/157/EK határozat a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezménynek (az 1992-ben felülvizsgált Helsinki egyezmény) a Közösség nevében történő megkötéséről

Egyezmény a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről, 1992 (1992-ben felülvizsgált Helsinki egyezmény)

MI A HATÁROZATOK ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

• A határozatok lehetővé tették az Európai Közösség (jelenleg az Európai Unió - EU) részére, hogy csatlakozzon a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezményhez (Helsinki egyezmény).
• Az egyezmény – amelyet 1974 márciusában írt alá az összes Balti-tengerrel határos állam (Dánia, Németország, Svédország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Oroszország) – célja, hogy csökkentse a folyókon, torkolatokon, szennycsatornákon és csatornarendszeren keresztül történő, valamint a hulladéklerakás és a hajózás által okozott kibocsátások által okozott környezetszennyezést, illetve a légköri szennyező anyagok mennyiségét a Balti-tenger térségében.

FŐBB PONTOK

• Az egyezmény létrehozta a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottságot (HELCOM), amelynek feladata, hogy
  • figyelemmel kísérje az egyezmény végrehajtását;
  • ajánlásokat tegyen a tengeri környezet védelmére;
  • döntést hozzon a költségvetésről;
  • más, az egyezmény rendelkezései alapján szükséges feladatokat lásson el.
• Ezenkívül néhány évente miniszteri szintű találkozókra is sor kerül.
• A Helsinki Bizottság évente ülésezik, amelyben a küldöttségvezetők képviselik a szerződő feleket.
• A Helsinki Bizottság 2007-ben elfogadta a balti-tengeri akciótervet (BSAP), amely a balti-tengeri környezet jó környezeti állapotának visszaállítását tűzte célul 2021-re. A BSAP a 2013-ban megtartott HELCOM miniszteri találkozón került megújításra.
• A BSAP a HELCOM munkájának alapja, amely az alábbi prioritásokra összpontosít:
  • eutrofizáció (amennyiben túl sok tápanyag van a vízben, amely fokozza az algásodást);
  • veszélyes anyagok;
  • biológiai sokféleség és természetvédelem; valamint
  • tengeri tevékenységek.
• Mindegyik prioritáshoz számos fellépés és intézkedés tartozik.
• A HELCOM által kidolgozott egyik fő eszköz a tápanyag-csökkentési terv. Ez egy olyan, a balti-tengeri országok által elfogadott regionális megközelítés, amelynek célja a tápanyag-csökkentés* terheinek megosztása azon cél elérése érdekében, hogy a Balti-tengert ne érintse az eutrofizáció. A tervet 2007-ben vezették be és fogadták el először, a HELCOM balti-tengeri akcióterv részeként. Az országok akkor feltételes tápanyag-csökkentési célokat tűztek ki. A HELCOM 2013-ban egy módosított tápanyag-csökkentési tervet fogadott el.
• A HELCOM más fellépéseket is végzett a balti-tengeri akcióterv keretében:
  • a mezőgazdaságból származó szennyezések megelőzése;
  • a balti-tengeri halászat ökológiai fenntarthatóságának biztosítása 2021-re;
  • a szárazföldi szennyezőforrások (szennyvíz, gyógyszerek, ipari kibocsátások, tengeri hulladék stb.) problémájának kezelése;
  • regionálisan koherens tengeri területrendezési folyamatok biztosítása a Balti-tengeren;
  • a tengeri környezet figyelemmel kísérése és értékelése;
  • együttműködés a szennyezésre való felkészülés és reagálás terén;
  • a balti-tengeri biológiai sokféleség védelme (fajok és élőhelyek vörös listája, tengeri védett területek, indikátorok kidolgozása), valamint
  • hozzájárulás a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) hajózásra vonatkozó szabályzatainak regionális végrehajtásához.
• 2016-ban a HELCOM hozzájárult a Balti-tengernek az IMO szabályai szerinti nitrogén-oxid-kibocsátási kontroll területként (NOx ECA) való elismertetéséhez.
• Végezetül, a HELCOM a tengeri környezetre vonatkozó szakpolitikában az uniós fellépésre vonatkozóan a balti-tengeri tagországok részére egy megközelítést létrehozó 2008/56/EK irányelv végrehajtásának regionális együttműködési struktúrájaként is működik.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK A HATÁROZATOK ÉS AZ EGYEZMÉNY?

• A határozatok 1994. február 21 -én léptek hatályba.
• Az eredeti egyezmény 1980-ban lépett hatályba, majd 1992-ben módosították. Az 1992-es módosítások 2000. január 17 -én léptek hatályba azt követően, hogy a ratifikáló okiratokat az összes szerződő fél letétbe helyezte.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

• „A HELCOM-egyezmény” az Európai Bizottság weboldalán.
• „A HELCOM-egyezmény” a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság honlapján.

* KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 94/156/EK határozata (1994. február 21.) a Közösségnek a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló 1974. évi egyezményhez (Helsinki egyezmény) történő csatlakozásáról (HL L 73., 1994.3.16., 1. o.)

A Tanács 94/157/EK határozata (1994. február 21.) a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezménynek (az 1992-ben felülvizsgált Helsinki egyezmény) a Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 73., 1994.3.16., 19. o.)

A Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, 1992 (HL L 73., 1994.3.16., 20–45. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135–145. o.)

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának és a Régiók Bizottságának - Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé (COM(2006) 275 végleges, 2006.6.7.)

utolsó frissítés 23.02.2017