A „belső piac” kifejezés az Unió területén belüli egységes piacot jelenti.
Ennek célja, hogy az Unió egy olyan, belső határok és szabályozási akadályok nélküli területtel rendelkezzen, amelyben a Szerződések cikkeivel összhangban biztosított az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgása.
Az áruk szabad mozgása (az Európai Unió működéséről szóló szerződés [a továbbiakban: EUMSZ] 26. és 28–37. cikkei)
- A belső piac létrehozásával eltörölték a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat.
- Az áruk szabad mozgása a nemzeti műszaki szabályok kölcsönös elismerésének, a fizikai és műszaki akadályok megszüntetésének, valamint a szabványosításnak az elvén alapul.
- 2008-ban új jogszabályi keretet fogadtak el, amely az EU piacfelügyeleti rendszere és a CE-jelölés révén fellendíti az áruk szabad mozgását.
A tőke szabad mozgása (EUMSZ 63–66. cikkek)
- A Maastrichti Szerződés eredményeként 2004 óta tilos a tőkemozgások és a fizetési műveletek korlátozása az uniós országok között, illetve az uniós országok és a nem uniós országok között. Vannak azonban bizonyos kivételek, amelyek elsősorban az adózáshoz és közrendi megfontolásokhoz kapcsolódnak.
- A tőke szabad mozgása hozzájárul a gazdasági növekedéshez azáltal, hogy lehetővé teszi a tőke hatékony befektetését, és elősegíti az euró nemzetközi valutaként történő használatát.
Letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága (EUMSZ 26. és 49–62. cikkek)
A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága garantálja a vállalkozások és a szakemberek Unión belüli mobilitását. Az önálló vállalkozók és szakemberek, illetve az EUMSZ 54. cikk értelmében vett jogi személyek, akik egy uniós országban jogszerűen működnek:
- stabil és folyamatos módon gazdasági tevékenységet végezhetnek egy másik uniós országban (a letelepedés szabadsága: EUMSZ 49. cikk); és
- ideiglenes jelleggel más uniós országokban is kínálhatnak és nyújthatnak szolgáltatásokat, miközben származási országukban maradnak (a szolgáltatásnyújtás szabadsága: EUMSZ 56. cikk).
A munkavállalók szabad mozgása (EUMSZ 26. és 45–48. cikkek)
- Ez a szabadság olyan szempontokra terjed ki, mint a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga, a munkavállalók családtagjainak belépéshez és tartózkodáshoz való joga, továbbá magában foglalja a foglalkoztatás, a díjazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében az állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megszüntetését. A közszolgálatra korlátozások vonatkozhatnak.
- Az Európai Munkaügyi Hatóság a munkavállalók – beleértve a kiküldött munkavállalókat – szabad mozgásával foglalkozó ügynökség.
Az, hogy a szabad mozgásnak nincsenek szabályozási akadályai, a következőket jelenti:
- Az uniós vállalkozások a következő előnyöket élvezik:
- több mint 400 millió fogyasztóval rendelkező, nagy piac;
- hozzáférés az egységes piacon lévő számos eladóhoz és szolgáltatóhoz;
- alacsonyabb költségek a méretgazdaságosság, valamint az egész területen érvényes harmonizált szabályok, szabványok és követelmények miatt.
- Az uniós polgárok a következő előnyöket élvezik:
- további munkahelyek létrehozása;
- alacsonyabb árak, valamint a termékek és szolgáltatások szélesebb választéka;
- minőség és biztonság, amelyeket harmonizált szabályok és szabványok biztosítanak;
- nagyobb mértékű innováció, kutatás és fejlesztés;
- lehetőség letelepedésre, munkavállalásra, tanulásra és vállalkozásra az Unió egész területén;
- korlátozások nélküli áruértékesítés és pénzmozgatás.
Néhány nem uniós ország is hozzáigazította az egységes piaci szabályokhoz a saját szabályait, kiterjesztve az egységes piac hatásait az Unión kívülre is. Ezek közé tartoznak az Európai Gazdasági Térség nem uniós tagjai, vagyis Norvégia, Izland és Liechtenstein. Az Unióval kötött kétoldalú megállapodások révén Svájc is kereskedik az egységes piacon. A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok szintén arra törekszenek, hogy jogszabályaikat összehangolják az uniós vívmányokkal, mivel ez a jövőbeni uniós tagságuk egyik feltétele.