A termékek és szolgáltatások akadálymentessége

FŐBB PONTOK

A jogszabály 2025. június 28-tól lesz hatályos, a következők szerint.

• Termékek:
  • számítógépek és operációs rendszerek;
  • fizetési terminálok és bizonyos önkiszolgáló terminálok, mint például a bankjegykiadó automaták, a jegykiadó és utasfelvételi automaták, az interaktív önkiszolgáló információs terminálok;
  • okostelefonok és a távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyéb berendezések;
  • TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak;
  • e-olvasók.
• Szolgáltatások:
  • telefonszolgáltatások;
  • audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatások;
  • a légi, autóbuszos, vasúti és vízi közlekedési szolgáltatások, mint például a webhelyek, mobil szolgáltatások, elektronikus jegyek, tájékoztatás;
  • lakossági bankolás;
  • e-könyvek;
  • e-kereskedelem;
  • sürgősségi hívások megválaszolása az egységes európai szám, a „112” használatával.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a következőkre:

• előzetesen rögzített időalapú média, videók és diák vagy irodai fájlformátumban közzétett tartalmak, 2025. június 28. előtt;
• online térképek és térképszolgáltatások, feltéve, hogy az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;
• weboldalak és az archiválás más formái, amely tartalmakat nem frissítik vagy nem szerkesztik 2025. június 28. után;
• mikrovállalkozások, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak.

Egyedi akadálymentességi követelmények vonatkoznak a jogszabályok hatálya alá tartozó összes termékre és szolgáltatásra, feltéve, hogy ezek nem módosulnak alapvetően, illetve nem rónak aránytalanul nagy terhet a működtetők számára.

• A termékek esetében:
  • meg kell tervezni és le kell gyártani ezeket, hogy a fogyatékossággal élő emberek maximálisan használják;
  • meg kell felelniük a tájékoztatás és az instrukciók, a felhasználói interfész és a funkcionális tervezés, a támogató szolgáltatások és a csomagolás részletes szabályainak
• A szolgáltatások esetében:
  • biztosítani kell a szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást, annak hozzáférési jellemzőit és létesítményeit;
  • el kell készíteni olyan weboldalakat és mobil készülékeket, amelyek könnyen hozzáférhetőek;
  • támogatni kell az olyan rendszereket, mint az akadálymentességre vonatkozó információkat biztosító ügyfélszolgálatok, hívásfogadó központok, és az akadálymentességre vonatkozó tájékoztatáshoz szükséges képzés;
  • alkalmazni kell azokat a megoldásokat, szabályozásokat és eljárásokat, amelyek a fogyatékossággal élő emberek szükségleteihez igazodnak. Egyedi szabályok vonatkoznak a különféle szolgáltatásokra (elektronikus kommunikáció, audiovizuális, légi, buszos, vasúti, vízi és városi közlekedés, lakossági bankolás, e-könyvek, e-kereskedelem és a 112-es sürgősségi telefonszám működése).
• Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy megkövetelik az épített környezet megfelelőségét, az akadálymentességi követelményeket biztosító szolgáltatásokkal.
• A II. melléklet nem kötelező érvényű példákat nevez meg arra, hogy miként tarthatók be a különféle akadálymentességi követelmények.

A jogszabály a következőket követeli meg.

• A gyártók kötelezettségei:
  • az irányelvvel összhangban lévő termékek megtervezése és előállítása, figyelembe véve a harmonizált szabványokban végbemenő későbbi változásokat;
  • a szükséges műszaki dokumentáció elkészítése, a megfelelőségi eljárás lefolytatása és az információk megőrzése 5 évig;
  • termékeik világos azonosítása, valamint saját kapcsolatfelvételi adataik megadása;
  • a termékhez könnyen érthető útmutatásokat és a biztonságra vonatkozó tájékoztatást kell mellékelni.
• Az importőrök kötelezettségei:
  • meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a termék a megfelelőségértékelési eljáráson bevált, rendelkezik a szükséges műszaki dokumentációval – beleértve az olyan nyelvezettel megírt útmutatásokat, hogy a felhasználók könnyen megértsék –, és el van látva a CE-jelöléssel;
  • vissza kell utasítaniuk, hogy olyan termék kerüljön a piacra, amely szerintük nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek, és erről tájékoztatniuk kell a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat.
• A szolgáltatók kötelezettségei:
  • meg kell tervezniük és biztosítaniuk kell az irányelv szerinti szolgáltatásokat;
  • nyilvánosságra kell hozniuk az általuk kínált szolgáltatással kapcsolatos, a fogyatékkal élő emberek számára könnyen megérthető írásbeli és szóbeli tájékoztatást, valamint azt, hogy ez hogyan teljesíti az akadálymentességi követelményeket;
  • gondoskodniuk kell arról, hogy az eljárások továbbra is megfeleljenek az akadálymentességi követelményeknek, vegyék figyelembe az esetleges változásokat.
• A gyártóknak, importőröknek és forgalmazóknak azonnal intézkedniük kell, ha felismerik, hogy a termék többé nem felel meg a jogszabálynak.

Az EU-országok kötelezettségei:

• gondoskodniuk kell arról, hogy a jogszabály hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások megfeleljenek azok akadálymentességi követelményeinek;
• kérésre a nyilvánosságot el kell látniuk információkkal arról, hogyan alkalmazzák a cégek ezeket a követelményeket;
• végrehajtják és frissítik a következő eljárásokat:
  • ellenőrizniük kell a szolgáltatások megfelelőségét az irányelvhez képest,
  • figyelemmel kell kísérniük a panaszokat vagy a megnemfelelésről szóló beszámolókat,
  • meg kell győződniük arról, hogy a cég a hiányosságot orvosolta;
• biztosítaniuk kell, akár jogi lépések révén, hogy a jognak megfelelően járjanak el és annak bármiféle megsértése büntetést vonjon maga után.

Az Európai Bizottság:

• elfogadhat felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat az irányelv technikai aspektusainak módosítása miatt;
• kérheti az európai szabványosítási szervezeteket, hogy készítsék el az akadálymentességi követelményekre vonatkozó harmonizált szabványok tervezetét, vagy bizonyos feltételek esetén műszaki előírásokat fogadhatnak el;
• létrehozhat egy munkacsoportot, amely a piacfelügyeleti és a szolgáltatások megfelelőségét felügyelő hatóságok, valamint az érintettek képviselőiből áll, ideértve a fogyatékossággal élők szervezeteit, ezáltal:
  • előmozdítja az információcserét és a bevált gyakorlatokat;
  • elősegíti az együttműködést a hatóságok és az érintettek között,
  • tanácsot ad;
• benyújtja, 2030. június 28-ig és aztán 5 évente a jogszabály alkalmazásáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára elkészített jelentést.