A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelmények
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
(EU) 2020/741 rendelet a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről
MI A RENDELET CÉLJA?
- A rendelet harmonizált paramétereket állapít meg annak garantálása érdekében, hogy a vizet mezőgazdasági öntözés céljából biztonságos legyen újból felhasználni, valamint célja, hogy ezt a gyakorlatot ösztönözze, továbbá segítsen kezelni az aszályt és a vízhiányt.
- Célja továbbá, hogy hozzájáruljon az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak és különösen a 6. célkitűzésnek az eléréséhez, hogy biztosítani lehessen mindenki számára a vízhez és a szanitációhoz való hozzáférést és a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó 12. célkitűzésnek az eléréséhez.
FŐBB PONTOK
A rendelet a mezőgazdasági öntözés céljából visszanyert víz integrált vízgazdálkodás keretében megvalósuló biztonságos felhasználása végett a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.
Az Európai Bizottság két közleményére épül:
Hatály
- A rendelet hatálya alá azok az esetek tartoznak, melyekben a települési szennyvíz a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban mezőgazdasági öntözés céljára újrafelhasználásra kerül (lásd az összefoglalót).
- Az uniós tagállamok határozhatnak úgy, hogy egy vagy több vízgyűjtő kerületükben vagy annak részein nem megfelelő a kezelt települési szennyvizet mezőgazdasági öntözés céljából újrafelhasználni, figyelemmel a következő kritériumokra:
- a kerület egészének vagy részeinek földrajzi és éghajlati adottságai;
- az egyéb vízkészletek terhelése és állapota;
- azon felszíni víztestek terhelése és állapota, amelyekbe a kezelt települési szennyvizet bevezetik;
- a visszanyert víz és egyéb vízkészletek környezeti és erőforrásköltségei.
- Az ilyen határozatot kellően meg kell indokolni és rendszeresen felül kell vizsgálni, figyelembe véve a változó körülményeket, például az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégiákat, valamint a vízgazdálkodási keretirányelv (2000/60/EK irányelv – lásd az összefoglalót) alapján létrehozott vízgyűjtő-gazdálkodási terveket.
- A kutatási, illetve kísérleti projektek bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek e rendelet alkalmazása alól.
A visszanyert víz minősége
A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz megfeleljen a következőknek:
- a víz minőségére vonatkozóan a rendelet I. mellékletében megállapított minimumkövetelmények, amelyek a mikrobiológiai elemeket (például az Escherichia coli baktérium) fedik le, valamint a rendszeres és a hitelesítő ellenőrzésre vonatkozó követelmények;
- a vízminőséggel összefüggésben az illetékes hatóság által a vonatkozó engedélyben meghatározott bármely további feltétel.
Kockázatkezelés
- Az illetékes nemzeti hatóságnak gondoskodnia a visszanyert víz előállításáról, szolgáltatásáról és felhasználásáról szóló víz-újrafelhasználási kockázatkezelési terv elkészítéséről.
- A víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervet adott esetben a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a víz-újrafelhasználási projekt egyéb felei vagy egyéb végfelhasználók készíthetik el, melynek meg kell állapítania a víz-újrafelhasználási projekt valamennyi felének a kockázatkezelési feladatait.
- Különösen meg kell állapítania a további vízminőségi követelményeket, azonosítania kell a megfelelő megelőzési és/vagy korrekciós intézkedéseket, és azonosítania kell a fennálló egyéb akadályokat vagy intézkedéseket, amelyek a rendszer biztonságának biztosításához szükségesek.
Engedélyre vonatkozó követelmények
- A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz előállítása és szolgáltatása engedélyhez kötött.
- Az érintett feleknek kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes nemzeti hatósághoz.
- Az engedélyben meg kell határozni a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjére és adott esetben bármely más, a víz-újrafelhasználási rendszerben érintett felelős félre háruló kötelezettségeket, amelyeknek a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési terven kell alapulniuk. Többek között a következő elemeket kell figyelembe venni:
- a visszanyert víz minőségi osztálya vagy osztályai és az a mezőgazdasági felhasználási mód, amelyre a vízvisszanyerési engedély vonatkozik, a felhasználás helye, a vízvisszanyerő létesítmények, valamint az előállítandó visszanyert víz becsült éves mennyisége;
- a vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;
- a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervben a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjére vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos bármely feltétel;
- a környezetet, illetve az emberi és állati egészséget fenyegető elfogadhatatlan kockázatok kiküszöböléséhez szükséges bármely egyéb feltétel;
- az engedély érvényességének ideje;
- a megfelelőségi pont.
- Az engedélyeket rendszeresen felül kell vizsgálni, és azokat szükség esetén – legalább a kezelési folyamatokban vagy a telephelyi körülményekben bekövetkezett jelentős változások esetén – naprakésszé kell tenni.
A megfelelőség ellenőrzése
- Az illetékes nemzeti hatóságnak ellenőriznie kell az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelést. Ezt a következő módokon lehet lefolytatni:
- helyszíni ellenőrzések végrehajtás;
- a különösen az e rendelet értelmében szerzett ellenőrzési adatok;
- egyéb megfelelő módok.
- A rendelet a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedéseket is megállapítja.
- Az illetékes nemzeti hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell a kockázatkezelési terveknek való megfelelést is.
Átláthatóság és információmegosztás
- Amennyiben szükséges, nemzeti kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a határokon átnyúló koordináció elősegítése érdekében.
- Az átláthatóság érdekében a rendelet a következőkről is megállapít szabályokat:
- figyelemfelkeltés;
- a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatás;
- a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatás;
- A Bizottság 2028. június 26-ig elvégzi e rendelet értékelését.
Útmutatások
A Bizottság iránymutatásokat tett közzé, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a víz újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazásához. Az iránymutatásokat több gyakorlati példa egészíti ki, amelyek megkönnyítik a szabályok alkalmazását.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet 2023. június 26. óta hatályos.
HÁTTÉR
További információk:
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32–55. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság közleménye Iránymutatások a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2020/741 rendelet alkalmazásához (2022/C 298/01) (HL C 298., 2022.8.5., 1–55. o.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, 2015.12.2.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (COM(2012) 673 final, 2012.11.14.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről (COM(2007) 414 final, 2007.7.18.)
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1–54. o.) Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 226., 2004.6.25., 3–21. o.)
Az 852/2004/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1–73. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32–54. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40–52. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 30.08.2022