A rendelet harmonizált paramétereket állapít meg annak garantálása érdekében, hogy a vizet mezőgazdasági öntözés céljából biztonságos legyen újból felhasználni, valamint célja, hogy ezt a gyakorlatot ösztönözze, továbbá segítsen kezelni az aszályt és a vízhiányt.
Célja továbbá, hogy hozzájáruljon az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak és különösen a 6. célkitűzésnek az eléréséhez, hogy biztosítani lehessen mindenki számára a vízhez és a szanitációhoz való hozzáférést és a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó 12. célkitűzésnek az eléréséhez.
FŐBB PONTOK
A rendelet a mezőgazdasági öntözés céljából visszanyert víz integrált vízgazdálkodás keretében megvalósuló biztonságos felhasználása végett a víz minőségére és ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint kockázatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.
a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2015-ös uniós cselekvési terv, mely számos intézkedésre kötelezettséget vállalt a kezelt szennyvíz újrafelhasználásának előmozdítása érdekében, beleértve a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogalkotási javaslat kidolgozását.
Hatály
A rendelet hatálya alá azok az esetek tartoznak, melyekben a települési szennyvíz a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban mezőgazdasági öntözés céljára újrafelhasználásra kerül (lásd az összefoglalót).
Az uniós tagállamok határozhatnak úgy, hogy egy vagy több vízgyűjtő kerületükben vagy annak részein nem megfelelő a kezelt települési szennyvizet mezőgazdasági öntözés céljából újrafelhasználni, figyelemmel a következő kritériumokra:
a kerület egészének vagy részeinek földrajzi és éghajlati adottságai;
az egyéb vízkészletek terhelése és állapota;
azon felszíni víztestek terhelése és állapota, amelyekbe a kezelt települési szennyvizet bevezetik;
a visszanyert víz és egyéb vízkészletek környezeti és erőforrásköltségei.
Az ilyen határozatot kellően meg kell indokolni és rendszeresen felül kell vizsgálni, figyelembe véve a változó körülményeket, például az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégiákat, valamint a vízgazdálkodási keretirányelv (2000/60/EK irányelv – lásd az összefoglalót) alapján létrehozott vízgyűjtő-gazdálkodási terveket.
A kutatási, illetve kísérleti projektek bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek e rendelet alkalmazása alól.
A visszanyert víz minősége
A vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz megfeleljen a következőknek:
a víz minőségére vonatkozóan a rendelet I. mellékletében megállapított minimumkövetelmények, amelyek a mikrobiológiai elemeket (például az Escherichia coli baktérium) fedik le, valamint a rendszeres és a hitelesítő ellenőrzésre vonatkozó követelmények;
a vízminőséggel összefüggésben az illetékes hatóság által a vonatkozó engedélyben meghatározott bármely további feltétel.
Kockázatkezelés
Az illetékes nemzeti hatóságnak gondoskodnia a visszanyert víz előállításáról, szolgáltatásáról és felhasználásáról szóló víz-újrafelhasználási kockázatkezelési terv elkészítéséről.
A víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervet adott esetben a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője, a víz-újrafelhasználási projekt egyéb felei vagy egyéb végfelhasználók készíthetik el, melynek meg kell állapítania a víz-újrafelhasználási projekt valamennyi felének a kockázatkezelési feladatait.
Különösen meg kell állapítania a további vízminőségi követelményeket, azonosítania kell a megfelelő megelőzési és/vagy korrekciós intézkedéseket, és azonosítania kell a fennálló egyéb akadályokat vagy intézkedéseket, amelyek a rendszer biztonságának biztosításához szükségesek.
Engedélyre vonatkozó követelmények
A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz előállítása és szolgáltatása engedélyhez kötött.
Az érintett feleknek kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes nemzeti hatósághoz.
Az engedélyben meg kell határozni a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjére és adott esetben bármely más, a víz-újrafelhasználási rendszerben érintett felelős félre háruló kötelezettségeket, amelyeknek a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési terven kell alapulniuk. Többek között a következő elemeket kell figyelembe venni:
a visszanyert víz minőségi osztálya vagy osztályai és az a mezőgazdasági felhasználási mód, amelyre a vízvisszanyerési engedély vonatkozik, a felhasználás helye, a vízvisszanyerő létesítmények, valamint az előállítandó visszanyert víz becsült éves mennyisége;
a vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;
a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervben a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetőjére vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos bármely feltétel;
a környezetet, illetve az emberi és állati egészséget fenyegető elfogadhatatlan kockázatok kiküszöböléséhez szükséges bármely egyéb feltétel;
az engedély érvényességének ideje;
a megfelelőségi pont.
Az engedélyeket rendszeresen felül kell vizsgálni, és azokat szükség esetén – legalább a kezelési folyamatokban vagy a telephelyi körülményekben bekövetkezett jelentős változások esetén – naprakésszé kell tenni.
A megfelelőség ellenőrzése
Az illetékes nemzeti hatóságnak ellenőriznie kell az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelést. Ezt a következő módokon lehet lefolytatni:
helyszíni ellenőrzések végrehajtás;
a különösen az e rendelet értelmében szerzett ellenőrzési adatok;
egyéb megfelelő módok.
A rendelet a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedéseket is megállapítja.
Az illetékes nemzeti hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell a kockázatkezelési terveknek való megfelelést is.
Átláthatóság és információmegosztás
Amennyiben szükséges, nemzeti kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a határokon átnyúló koordináció elősegítése érdekében.
Az átláthatóság érdekében a rendelet a következőkről is megállapít szabályokat:
figyelemfelkeltés;
a nyilvánosság számára nyújtandó tájékoztatás;
a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatás;
A Bizottság -ig elvégzi e rendelet értékelését.
Útmutatások
A Bizottság iránymutatásokat tett közzé, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és az érdekelt feleknek a víz újrafelhasználására vonatkozó szabályok alkalmazásához. Az iránymutatásokat több gyakorlati példa egészíti ki, amelyek megkönnyítik a szabályok alkalmazását.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete () a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., , 32–55. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság közleménye Iránymutatások a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2020/741 rendelet alkalmazásához (2022/C 298/01) (HL C 298., , 1–55. o.)
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, )
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (COM(2012) 673 final, )
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről (COM(2007) 414 final, )
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete () az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., , 1–54. o.) Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 226., , 3–21. o.)
Az 852/2004/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve () a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., , 1–73. o.)