A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/1240 rendelet a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Az uniós migrációs politika célja, hogy a szabálytalan és ellenőrizetlen migrációt felváltsa a biztonságos és jól kezelt migráció, a hatékony migrációkezelés biztosítását célzó átfogó megközelítés révén.

A rendelet szabályokat állapít meg, amelyek célja a jó együttműködés, koordináció és információcsere biztosítása az EU-országok, az Európai Bizottság és az EU ügynökségei által a nem uniós országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők* között, a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata révén.

FŐBB PONTOK

A rendelet létrehozza a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatát, mely elősegíti a migráció jobb kezelését a következő uniós prioritásoknak való megfelelés érdekében:

az illegális bevándorlás és a kapcsolódó határokon átnyúló bűnözés – például a migránscsempészés és az emberkereskedelem – megelőzése és leküzdése;
méltóságteljes és hatékony visszatérés*, visszafogadás* és reintegráció*;
a legális bevándorlás kezelése, ideértve a nemzetközi védelmet, az áttelepítést, a befogadási eljárásokat, valamint az uniós tagállamok és az EU által hozott indulás előtti integrációs intézkedéseket.

A bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális hálózatai

Az ugyanazon országokba vagy régiókba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális együttműködési hálózatokat alkotnak. Szükség esetén és adott esetben:

megosztják egymással az információkat és a gyakorlati tapasztalatokat, többek között rendszeres megbeszélések és egy biztonságos webes információcsere-platform révén;
megosztják a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos információkat;
egyeztetik a kereskedelmi szállítmányozókkal való kapcsolattartásban alkalmazandó álláspontjukat;
közös speciális képzéseken vesznek részt, többek között az alapvető jogokról, az emberkereskedelemről, a migránscsempészetről, az okmányokkal való visszaélésről és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésről az EU-n kívüli országokban;
tájékoztató értekezleteket és képzéseket tartanak az EU-n kívüli országokban kiküldetésben lévő diplomáciai és konzuli személyzet számára;
közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiai szempontból releváns információk gyűjtésének és jelentésének módszereire, ideértve a kockázatelemzéseket is;
rendszeres kapcsolatokat alakítanak ki az EU-n kívüli és szomszédos országokban lévő hasonló hálózatokkal.

A bevándorlási összekötő tisztviselők feladatai

Az összekötő tisztviselők operatív és/vagy stratégiai szinten információkat gyűjtenek a következőkről:

migrációs útvonalak;
a migránscsempészetben és az emberkereskedelemben részt vevő bűnszervezetek létezése a migrációs útvonalakon;
a személyazonossági okmányok hamisítására vagy meghamisítására alkalmazott módszerek;
a visszatérés, a visszafogadás és a reintegráció megkönnyítésének módjai;
az EU-n kívüli országok által többek között a kiszolgáltatott személyek javára létrehozott védelemhez való tényleges hozzáférést garantáló intézkedések;
meglévő és lehetséges jövőbeli legális bevándorlási stratégiák és csatornák az EU és az EU-n kívüli országok között.

Az összekötő tisztviselők a következő területeken is segítséget nyújthatnak az EU-n kívüli országok hatóságainak és az ott tartózkodó más személyeknek:

a nem uniós állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapítása, visszatérésük megkönnyítése, valamint a reintegrációjuk elősegítése;
a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítása az EU-ba történő áttelepítés megkönnyítése érdekében, különös tekintettel az indulás előtti tájékoztatás és támogatás nyújtására, amennyiben lehetséges;
a legális bevándorlók személyazonosságának megerősítése és a befogadásukra vonatkozó nemzeti és uniós intézkedések megkönnyítése;
információcsere az összekötő tisztviselők hálózatain belül és az illetékes uniós nemzeti hatóságokkal, ideértve a bűnüldöző hatóságokat is, az illegális bevándorlás megelőzése és felderítése, valamint a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében.

A bevándorlási összekötő tisztviselők intézkedéseinek – különösen a kiszolgáltatott személyeket érintő esetekben – a vonatkozó nemzetközi és uniós jogszabályokkal összhangban tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

Irányítóbizottság

Felállítanak egy uniós szintű irányítóbizottságot a hálózat irányításának és a bevándorlási összekötő tisztviselők koordinációjának megerősítése érdekében, tiszteletben tartva a bevándorlási összekötő tisztviselők és az őket kiküldő hatóságok között, valamint maguk a bevándorlási összekötő tisztviselők között meglévő parancsnoki és jelentéstételi láncokat.
Az irányítóbizottság az uniós tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, továbbá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex néven is ismert), az Europol és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal egy-egy képviselőjéből áll. A schengeni társult országok kijelölnek egy-egy képviselőt szavazati joggal nem rendelkező tagként.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2019. augusztus 14. óta van hatályban. Az (EU) 2019/1240 rendelet módosította és felváltotta a 377/2004/EK rendeletet (és annak későbbi módosításait).

HÁTTÉR

Európai migrációs stratégia – Tájékoztató (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Bevándorlási összekötő tisztviselő: valamely tagállam illetékes hatóságai, a Bizottság vagy egy uniós ügynökség által – a vonatkozó jogalappal összhangban – abból a célból kijelölt és harmadik országba kiküldött összekötő tisztviselő, hogy migrációval összefüggő kérdésekkel foglalkozzon, függetlenül attól, hogy ez csak egy részét teszi ki a feladatainak.

Visszatérés: egy fogadó országbeli állampolgár visszatérési folyamata a származási országába, az állampolgárság szerinti országába vagy a szokásos tartózkodási helyére általában a fogadó országban töltött jelentős idő után, akár önkéntes, akár kényszerített, támogatott vagy spontán módon.

Visszafogadás: egy ország cselekedete, amely alapján elfogadja egy természetes személy (a saját állampolgára, nem az adott ország állampolgára vagy hontalan személy) visszatérését.

Reintegráció: egy személy újbóli felvétele vagy nyilvántartásba vétele egy csoportban vagy folyamatban, pl. egy migráns visszailleszkedése a visszaküldési célország társadalmába.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1240 rendelete (2019. június 20.) a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 198., 2019.7.25., 88–104. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1–131. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1–76. o.)

Az (EU) 2016/1624 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 2. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 6. cikk (az EUSZ korábbi 6. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 19. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai migrációs stratégia (COM(2015) 240 final, 2015.5.13.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., 11–26. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60–95. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére: A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés (COM(2011) 743 végleges, 2011.11.18.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98–107. o.)

A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1–4. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 17.01.2020