Az EU legkülső régiói

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés – 349. cikk

A Bizottság közleménye – Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival

MI A CIKK ÉS A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

• A közlemény új megközelítést határoz meg annak érdekében, hogy az EU mind a kilenc legkülső régiója számára lehetőségeket biztosítson, és előmozdítsa sajátos szükségleteik jobb kezelését.
• A 349. cikk elismeri az EU legkülső régióinak megkülönböztető jellemzőit, és különleges jogállást biztosít számukra, amely lehetővé teszi, hogy az EU egyedi intézkedéseket hozzon támogatásuk érdekében.

FŐBB PONTOK

Legkülső régiók

Az Európai Unió kilenc legkülső régióval rendelkezik:

• az Azori-szigetek és Madeira (Portugália);
• a Kanári-szigetek (Spanyolország);
• Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország).

Irányvonalak

Az EU e régiókra irányuló megújított stratégiája négy irányvonalon alapul.

• 1.

  Szoros partnerség a régiók, az érintett uniós országok és az Európai Bizottság között. A következő eszközök létrehozását tervezik:

  • ad hoc platform létrehozása a legkülső régiókkal és az érintett érdekelt felekkel folytatott eszmecsere érdekében, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság, a nemzeti hatóságok és a legkülső régiók hatóságai, valamint más érintett szereplők felvegyék egymással a kapcsolatot;
  • szükség szerint célzott munkacsoportok indítása az egyes legkülső régiók sajátos szükségleteinek kielégítésére;
  • annak biztosítása, hogy a legkülső régiók aggályait és érdekeit kellőképpen figyelembe vegyék az európai szakpolitikák hatásának értékelése során;
  • a nem uniós országokkal folytatott, kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások keretében különös figyelem fordítása a legkülső régiókból származó érzékeny termékekre;
  • együttműködés az uniós országokkal annak érdekében, hogy a legkülső régiókat jobban bevonják a halászatról folytatott tárgyalásokba.
• 2.

  A legkülső régiók adottságaira építeni. A legkülső régiók nagyon sajátos természeti értékekkel rendelkeznek, ideértve a következőket:

  • gazdag biológiai sokféleség;
  • jelentős kizárólagos gazdasági övezetek*;
  • az űrkutatás és az asztrofizika területén végzett tevékenységek számára megfelelő hely és éghajlat;
  • a nem uniós országok piacaihoz való közelség.

  Figyelemmel ezekre az értékekre, a Bizottság számos lépést fog tenni, többek között az alábbiakat:

  • az Európai Beruházási Bank Csoporttal együtt külön kezdeményezést indít, hogy jobban igénybe tudják venni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot;
  • fontolóra veszi egyedi intézkedések bevezetését a kék gazdasági ágazatok támogatása érdekében;
  • fontolóra veszi annak lehetővé tételét, hogy állami támogatást lehessen nyújtani új halászhajók építéséhez;
  • törekszik arra, hogy folytassa az EU legkülső régiókra vonatkozó uniós mezőgazdasági programját, és hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap továbbra is egyedi szabályokat tartson fenn a legkülső régiókra vonatkozóan;
  • fontolóra veszi, hogy egyedi támogatást nyújtson a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatához;
  • növeli a támogatások és segélyek éghajlatváltozás hatásaira való felkészültségét, többek között az uniós polgári védelmi mechanizmusonkeresztül;
  • a Tiszta energia az EU szigeteinek kezdeményezés keretében kidolgozott bevált gyakorlatokat elterjeszti az EU-n belül és nemzetközi szinten.
• 3.

  A növekedési és munkahelyteremtés lehetővé tétele. A Bizottság:

  • a Horizont 2020 keretprogram 2018–2020. évi munkaprogramjának keretein belül létrehoz egy külön erre a célra szolgáló koordinációs és támogatási intézkedést, azzal a céllal, hogy jobban lehetővé tegye a legkülső régiók részvételét a programban;
  • a jövőbeni uniós kutatási keretprogramok kidolgozása során különös figyelmet fordít a legkülső régiók adottságaira és egyedi igényeire;
  • fokozza az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a népszerűsítse az Erasmus+ programot és az Európai Szolidaritási Testületet;
  • jobban kielégíti a legkülső régiók igényeit, valamint megkönnyíti részvételüket a transzeurópai közlekedési hálózat programjában, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben és a jövőbeli uniós közlekedési programokban.
• 4.

  Az együttműködés fokozása és erősítése. A Bizottság:

  • fontolóra veszi, hogy új uniós beruházásokat irányítson a legkülső régiók földrajzi területeinek prioritást élvező és nagyobb léptékű projektjeire;
  • a vonatkozó finanszírozási eszközök szabályainak fokozottabb összehangolása és közös programok esetleges kialakítása révén megkönnyíti a legkülső régiók és szomszédjaik közötti együttműködést;
  • a nemzetközi megállapodásokról és mobilitási partnerségekről a szomszédos országokkal folytatott tárgyalások vagy a megállapodások és partnerségek végrehajtása során figyelembe veszi a legkülső régiók aggályait.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Regionális politika és a legkülső régiók (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival (COM(2017) 623 final, 2017.10.24.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hetedik rész – Általános és záró rendelkezések – 349. cikk (az EKSz. korábbi 299. cikke (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdése) (HL C 202., 2016.6.7., 195. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái (COM(2017) 376 final, 2017.07.18.)

utolsó frissítés 26.11.2019