EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.10.24.

COM(2017) 623 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival

{SWD(2017) 349 final}

1.Bevezetés

A kilenc legkülső régió – Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, a Réunion-sziget és Saint-Martin (Franciaország), a Kanári-szigetek (Spanyolország), az Azori-szigetek és Madeira (Portugália) – rendkívüli értéket képvisel az Európai Unió (EU) számára. Gazdasági, kulturális és földrajzi szempontból is gazdagítják az Uniót. A biológiai sokféleség 80 %-ának otthont adó legkülső régiók egyedülálló természeti értékeket képviselnek, és stratégiai hozzáférést biztosítanak a tengerekhez.

Ugyanakkor távoli fekvésük, kis méretük, az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságuk és a többségük esetében a szigetjellegük 1  kihívást jelent a fejlődésük szempontjából, és akadályozza a belső piacon való integrációjukat.

Az uniós szerződések 1999 óta, 2009 óta pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke is elismeri a legkülső régiók különleges helyzetét, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, mint a mezőgazdaság, a kohézió és a verseny, egyedi intézkedések előnyeit élvezhessék.

2014 és 2020 között az európai strukturális és beruházási alapok, valamint egy mezőgazdasági intézkedésekre vonatkozó célzott rendszer (a POSEI-rendelet) 2  mintegy 13,3 milliárd eurót biztosítanak a legkülső régiók számára, ami komoly forrást jelent a beruházások és a munkahelyteremtés szempontjából. Ez magában foglal két, a regionális fejlesztés és a halászat területén nyújtott egyedi juttatást, amelyek arra szolgálnak, hogy ellensúlyozzák e régiók sajátos helyzetük miatt felmerülő többletköltségeit 3 .

Ezenkívül olyan területeken, mint az állami támogatások 4 , a működési és beruházási támogatások, valamint az adózás és a vámok, a legkülső régiókra egyedi szabályok vonatkoznak a versenyképességük fokozása érdekében. Ez az EU által nyújtott jelentős állami támogatás segít fejleszteni az infrastruktúrát, szolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak, munkahelyeket teremteni, beruházni az oktatásba és a készségfejlesztésbe, valamint növelni a vállalkozások versenyképességét. Hozzájárul továbbá a mezőgazdasági tevékenységek fejlesztéséhez és diverzifikálásához, a környezet megóvásához és az éghajlatváltozás kezeléséhez. A közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum áttekinti a 2012. évi stratégiában javasolt intézkedések végrehajtását, és részletes tájékoztatást ad a legkülső régiók társadalmi-gazdasági helyzetéről.

Az évek során elért haladás ellenére a legkülső régiók továbbra is komoly kihívásokkal küzdenek, amelyeket csak tovább erősít a globalizáció és az éghajlatváltozás. A legkülső régiók fejlődése törékeny. A legtöbbjük esetében szükség van az alapvető infrastruktúrákba – például utakba, víz- és hulladékgazdálkodási létesítményekbe – való beruházásra, és gazdaságuk korlátozott számú gazdasági ágazattól 5 függ. Korlátaik, többek között a kontinentális Európától való távolságuk járulékos költségekkel jár a vállalatok, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, ami akadályozza az egységes piacon való teljes körű részvételüket.

A legkülső régiók politikai, gazdasági és társadalmi helyzetének alakulása az elmúlt években – a munkanélküliségi rátának különösen a fiatalok körében nyugtalanító mértékű emelkedése, és egyes régiók esetében a irreguláris migráció és a társadalmi válságok fokozódása miatt – aggodalomra ad okot. Ezekben a régiókban a fiatalok 40–55 %-a munkanélküli. A legkülső régiók közül egyeseknél a legkülső régió és a kontinentális Európa fejlettségi szintje, jóléte, valamint gazdasági és társadalmi lehetőségei közötti eltérés továbbra is kritikus. A hurrikánok által 2017 szeptemberében – különösen Saint-Martin szigetén – okozott pusztítás új megvilágításba helyezi a szóban forgó területek sebezhetőségét, minthogy a jövőben szélsőséges időjárási események sokkal nagyobb valószínűséggel fognak előfordulni.

Egyértelműen fokozni kell az annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy a legkülső régiók teljes mértékben ki tudják aknázni az EU-tagsággal járó előnyöket és előnyükre tudják fordítani a globalizációt. Kiforrottabb és fokozottabban testre szabott megközelítésre van szükség egy, a fejlődésüket támogató keretrendszer létrehozásához és ahhoz, hogy a polgárok számára egyenlő esélyeket lehessen biztosítani. Noha a legkülső régiók esetében egyes kihívások közösek, maguk a régiók különböznek egymástól, és az egyes legkülső régióknak sajátos szükségleteik vannak. A szakpolitikai válaszoknak ezt figyelembe kell venniük.

Emellett a legkülső régiók előtt álló kihívások közül nem mindegyikre az EU-ban kell keresni a megoldást. A legkülső régiók gazdasági és társadalmi fejlődéséért mindenekelőtt az érintett tagállamok a felelősek, különösen olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy és az oktatás. Maguknak a legkülső régióknak is további erőfeszítéseket kell tenniük a belső növekedési potenciáljuk kibontakoztatása érdekében. Ugyanakkor az EU-nak hatékonyabb támogató keretrendszert kell biztosítania ezen erőfeszítések hatásának maximalizálásához, és továbbra is szem előtt kell tartania a legkülső régiók érdekeit az olyan, uniós hatáskörbe tartozó területeken, mint például a kereskedelem.

Ez a közlemény a Bizottság új megközelítését mutatja be, amely arra irányul, hogy felélénkítse a legkülső régiók fejlődését az adottságaik maximális hasznosítása, valamint az új növekedési és munkahelyteremtési tényezők által kínált lehetőségek kiaknázása révén. Ez közelebbről azt jelenti, hogy fokozottabb mértékben el kell ismerni sajátosságaikat és szükségleteiket. Ehhez nem csak uniós és nemzeti szinten kell fellépni, hanem maguknak a legkülső régióknak is konkrét, összehangolt intézkedéseket kell hozniuk (az intézkedések részletes felsorolását a melléklet tartalmazza). Továbbá meg kell erősíteni a partnerséget a régiók, a tagállamaik és az uniós intézmények között.

Ez az új megközelítés az előző stratégia 6 végrehajtása során levont tanulságokon, valamint a legkülső régiók képviselőivel – többek között a legkülső régiók 2017. március 30–31-én, Brüsszelben megtartott 4. fórumán – folytatott széles körű eszmecseréken alapul. Az e régiók által a Bizottság elnökének benyújtott javaslatokra, valamint az Európai Parlament 7 és a tagállamok hozzájárulásaira épít.

Minden olyan kezdeményezésnek, amelynek költségvetési vonzata van, követnie kell az éves költségvetési eljárást, és nem érintheti a 2020 utáni időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keretet.

Erős partnerségen alapuló új irányítás

Noha a legkülső régiók az EU és az egységes piac részét képezik, számos tekintetben különböznek. A Bizottság az új, proaktív megközelítés révén jobban figyelembe fogja venni szükségleteiket, és támogatni fogja a helyzetüknek jobban megfelelő uniós szakpolitikák végrehajtását annak biztosítása révén, hogy e régiók sajátosságai minden indokolt esetben következetesen tükröződjenek a kezdeményezéseiben.

Ez maga után vonja az uniós szakpolitikáknak a legkülső régiók körülményeihez való hozzáigazítását – miként az e közleményben szereplő javasolt intézkedések közül számos intézkedés erre is törekszik – anélkül, hogy veszélyeztetnék az uniós jogrend koherenciáját. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni az egyensúlyt a legkülső régióknak az összes velejáró joggal és kötelezettséggel rendelkező európai régióként való kezelése, valamint a sajátos geopolitikai és gazdasági helyzetük proaktív elismerése között.

Ez a megközelítés figyelembe veszi a Bíróság 2015. decemberi ítéletét 8 , amely pontosította az EUMSZ 349. cikkének alkalmazási körét.

A Bizottság a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó iránymutatással 9 és különösen a területi hatásokkal kapcsolatos eljárásokkal összhangban értékelni fog minden, a legkülső régiókra gyakorolt jelentős hatást annak érdekében, hogy a szakpolitikák kidolgozása megalapozott legyen, és szükség esetén megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések álljanak rendelkezésre. Az ilyen hatások azonosításának és elemzésének, valamint a meglévő jogszabályok legkülső régiókra gyakorolt hatásai értékelésének feltétele a megbízható adatok megléte és azon érdekelt felek bevonása, akik a legalaposabban ismerik a legkülső régiók sajátosságait.

A Bizottság ezért arra bíztatja az Eurostatot és a nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy működjenek együtt az adataik megbízhatóságának javítása és a statisztikák finomítása érdekében, amelyek jelenleg nem tükrözik teljes mértékben a legkülső régiók sajátosságait, ezért torzíthatják az eredményeket. Emellett arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy vegyenek részt a Bizottság konzultációs és visszajelzési mechanizmusaiban, fejtsék ki álláspontjukat és szolgáltassanak bizonyítékokat a legkülső régiókra gyakorolt hatásokról.

Az e régiókra gyakorolt hatás felmérése különösen olyankor fontos, amikor az EU nemzetközi megállapodásokat köt meg vagy vizsgál felül. Egyes kereskedelmi vagy halászati megállapodások a legkülső régiók érdekeit különösen érzékenyen érinthetik. Ezért elengedhetetlen, hogy a tárgyalások minden szakaszában megfelelő információkon alapuló, folyamatos párbeszéd és információcsere legyen a Bizottság, a tagállamok és a régiók között. A Bizottság arra ösztönzi a legkülső régiókat, hogy érdekeiket és sajátos aggályaikat minden rendelkezésre álló eszközzel fejezzék ki, például a kereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások elindítása kapcsán elvégzett hatásvizsgálatokkal összefüggésben folytatott konzultációk és az említett tárgyalások során elvégzett kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatok keretében.

A régiók érdekeinek kifejezésre juttatására szolgáló meglévő eszközök mellett a Bizottság ad hoc platformot is biztosítani fog a legkülső régiókkal és az érintett érdekelt felekkel folytatott eszmecsere megkönnyítésére, hogy az uniós döntéshozatal és végrehajtás minden szakaszában eszmecsere folyjon. Ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy amikor sajátos problémák merülnek fel, olyan kezdeményezéseket terjesszen elő, amelyek jobban kiaknázzák a legkülső régiók adottságait, és választ adnak aggályaikra. Segítséget jelentene továbbá annak felülvizsgálatában, hogy a vonatkozó uniós szakpolitikák valós körülmények között mennyire hatékonyak, valamint a növekedési lehetőségek azonosításában. Ez a platform lehetővé fogja tenni, hogy a Bizottság, a nemzeti hatóságok és a legkülső régiók hatóságai, valamint más érintett szereplők felvegyék egymással a kapcsolatot.

Az összes legkülső régiót átfogó széleskörű platform létrehozása mellett a Bizottság intézkedéseket fog hozni az egyes régiók sajátos problémáinak kezelése érdekében is. Amennyiben egy legkülső régió olyan problémát észlel, amely az érdekelt felek együttes fellépését igényli, a Bizottság adott esetben külön munkacsoportot hoz létre a szóban forgó kérdés kezelésére és a megfelelő intézkedések meghozatalával való segítségnyújtásra.

2.A legkülső régiók adottságaira építeni

A legkülső régiók olyan egyedülálló adottságokkal rendelkeznek, amelyeket jobban is ki lehetne aknázni annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be az olyan területeken folytatott kutatás és innováció terén, mint a biogazdaság 10 vagy az éghajlatváltozás, ideértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési és az energiahatékony megoldások tesztelését, amelyek révén az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló intézkedéseket lehet kidolgozni. Természeti értékeik közé tartoznak különösen az alábbiak:

·gazdag biológiai sokféleség, amely a puffer szerepét tölti be a vihar- és árvízkockázatokkal szemben, valamint a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok – többek között az idegenforgalom, a halászat, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és a növekvő ágazatok – és olyan feltörekvő gazdasági ágazatok alapja, mint például a természetes biotermékek, a biogyógyászat és a biokozmetikumok;

·olyan jelentős kizárólagos gazdasági övezetek, amelyek lehetőségeket kínálnak a kék gazdaság fejlesztésére és arra, hogy a nemzetközi óceánpolitikai irányítás fontos szereplőivé váljanak;

·az űrkutatás és az asztrofizika területén végzett tevékenységek számára megfelelő hely és éghajlat;

·a harmadik országok piacaihoz való közelség, ami megkönnyíti a cseréket, többek között a kereskedelem és a beruházások terén.

Emellett a legkülső régiók figyelemre méltó társadalmi értékekkel is rendelkeznek: gazdag kulturális örökségük a biológiai sokféleséggel és a természeti környezettel együtt vonzó turisztikai célponttá teszi őket; az európai know-how szilárd alapokat biztosít vállalkozásaik számára, valamint minőségi oktatással rendelkeznek.

Ezeket az adottságokat jobban ki kell aknázni a munkahelyek és az üzleti lehetőségek megteremtése érdekében; a legkülső régióknak azokra a területekre kell összpontosítaniuk az erőfeszítéseiket, ahol az intelligens szakosodási stratégiájukban meghatározottak szerint komparatív előnyökkel rendelkeznek, valamint a munkahelyteremtés szempontjából fontos hagyományos tevékenységekre. A Bizottság arra ösztönzi a legkülső régiókat, hogy vizsgálják meg, hogy a különböző nemzeti, regionális és európai finanszírozási forrásokból származó támogatásokat és pénzügyi eszközökből hogyan tudnák a legmegfelelőbb finanszírozási kombinációt kialakítani.

Az adottságaik értékének növelése és fejlesztésük új lehetőségek révén történő optimalizálása érdekében a legkülső régióknak a lehető legjobban ki kell használniuk a – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapból – rendelkezésre álló pénzügyi támogatást. Ezen túlmenően a legkülső régióknak a lehető leghatékonyabban ki kell aknázniuk az Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja által kínált lehetőségeket.

Kék gazdaság

A fenntartható kék gazdaságnak valamennyi legkülső régió társadalmi-gazdasági fejlődéséhez hozzá kell járulnia. A kék gazdaság megvalósításában elért előrehaladás jelenleg nem egyenletes. A tevékenységek intenzitása régiónként eltérő, ugyanakkor a növekedés szerkezete és a hiányosságok hasonlóak. A hagyományos tengeri és tengerhasznosítási ágazatok, mint például a halászat 11 , a hajózás, a tengerparti és a hajóturizmus munkahelyeket biztosítanak a helyi lakosság számára, az olyan új ágazatok, mint a tengeri megújuló energia, az akvakultúra és a kék biotechnológia azonban még mindig nem kellőképpen fejlett.

A kék gazdaság fejlesztése stratégiai tervezést és beruházásokat igényel. A halászatot lehetne például úgy irányítani, hogy az erőforrások fenntartható kiaknázása mellett növekedjen a helyi halászok jövedelme. A nagyobb idegenforgalmat víztakarékossági intézkedéseknek és a víz iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a megújuló energiával működő sótalanító létesítmények fejlesztésének kell kísérnie 12 . A tengeri erőforrások kiaknázása révén a jelenlegi réspiaci stádiumból tovább kell fejleszteni a kék biotechnológiát; különösen az algákat kozmetikumok, élelmiszerek vagy bio-tüzelőanyagok előállítására felhasználó projekteket lehetne tovább bővíteni.

A legkülső régióknak a közpolitikák és a beruházások közötti szinergiák javítása érdekében a kék gazdaságra vonatkozó stratégiákat kell kidolgozniuk, valamint mikrohitelek és pénzügyi eszközök (például hitelek és garanciaalapok) révén meg kell könnyíteniük a kisvállalkozások számára a finanszírozáshoz való hozzáférést.

A tagállamoknak fokozniuk kell a tudományos adatok gyűjtését, valamint a halászatnak és a tengeri kutatásnak nyújtott támogatást, halászati gazdálkodási intézkedéseket kell elfogadniuk, lehetőség szerint meg kell vizsgálniuk annak a lehetőségét, hogy 100 mérföldön belül a legkülső régiókban lajstromozott hajókra korlátozzák a halászatot 13 . Meg kell erősíteniük továbbá az illegális halászat elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseiket; a Bizottság ezt a kérdést a harmadik országokkal kötött megfelelő együttműködési és gazdasági megállapodások tekintetében napirendre fogja tűzni.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a legkülső régiók gazdaságának fontos elemei. A legkülső régiókra vonatkozó uniós mezőgazdasági program (POSEI) és a vidékfejlesztési programok, amelyek együttesen az európai strukturális és beruházási alapok 16 keretében a legkülső régiók számára biztosított teljes juttatás felét teszik ki, hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fenntartható korszerűsítéséhez és az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növeléséhez.

Emellett a vidékfejlesztési programok támogatják a biológiai sokféleségnek a mezőgazdaság és az erdészet területén való helyreállítását, megőrzését és javítását, valamint a gazdasági fejlődés előmozdítását a vidéki térségekben. A szóban forgó programok a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerséggel együtt támogatják a kutatást és az innovációt. Ezen túlmenően az állami támogatásokra vonatkozó felülvizsgált uniós szabályoknak és – a most már a mezőgazdaságra is kiterjedő – általános csoportmentességi rendeletnek 17 köszönhetően könnyebb lesz állami támogatásokat nyújtani ebben az ágazatban, ami új beruházásokat tesz majd lehetővé.

A legkülső régióknak elő kell mozdítaniuk az új mezőgazdasági és vidékfejlesztési technológiákba való beruházásokat, valamint alkalmazniuk kell és tovább kell fejleszteniük az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA) szóló rendelet 18 által biztosított kockázatkezelési eszközöket (gazdasági veszteségek elleni biztosítás, kölcsönös befektetési alapok, jövedelemstabilizálás). Ezenkívül növelniük kell a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó elismert közösségi vagy nemzeti minőségbiztosítási rendszerek számát, ösztönözniük kell a mezőgazdasági termelők e rendszerekben való részvételét, és támogatniuk kell e termékek promócióját – többek között a legkülső régiók logójával – az uniós és nemzetközi piacokon 19 .

Biológiai sokféleség

A legkülső régiók biológiai sokfélesége egyedülálló örökséget jelent Európa és a világ számára. A legkülső régiók számos gazdasági ágazata – beleértve az idegenforgalmat, a halászatot, az erdőgazdálkodást és a mezőgazdaságot – közvetlenül függ tőle. Ezen túlmenően az egészséges ökoszisztémák létfontosságú dolgokat biztosítanak a társadalom számára, például tiszta levegőt és vizet, továbbá hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

Az EU közös agrárpolitikája ezt az EMVA által társfinanszírozott különböző eszközökkel támogatja, például az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel vagy a fenntartható erdőgazdálkodáshoz nyújtott támogatással. Ezen túlmenően 2010 óta a BEST kezdeményezés 21 a helyi lehetőségek kiaknázására irányuló kisebb méretű projektek révén ösztönzi a biológiai sokféleség megőrzését és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát a legkülső régiókban, valamint a tengerentúli országokban és területeken. A környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE) keretében 2012 óta több, a legkülső régiók biológiai sokféleségével foglalkozó projekt is finanszírozásban részesült.

Ezenkívül a legkülső régióknak és az érintett tagállamoknak együtt kell működniük a tengerentúli országokhoz és területekhez, valamint az afrikai-karibi-csendes-óceáni országokhoz tartozó partnereikkel annak érdekében, hogy a nemzetközi megállapodásokban előmozdítsák a biológiai sokféleséggel kapcsolatos közös célkitűzéseket.

A körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaság ígéretes növekedési terület, amely támogatja a legkülső régiók endogén fejlődését. A körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása különösen fontos ezeken az importált erőforrásoktól függő kis, távoli területeken. A hulladékgazdálkodás esetenként különösen nagy kihívást jelent a hulladékkezelésre szolgáló infrastruktúra korlátozott volta, valamint a hulladékgyűjtés, -kezelés és újrafeldolgozás méretgazdaságosságának hiánya miatt. Ezt a helyzetet egyes esetekben tovább súlyosbítja a népesség növekedése, valamint a turizmus területén jelentkező, nagy mennyiségű hulladékot termelő szezonális csúcsok. Ennek következtében számos legkülső régió a szárazföldre küldi a hulladékot.

A körforgásos gazdaságra való átállás üzleti lehetőségeket is teremt, továbbá ösztönzi az innovációt és a munkahelyteremtést. A legkülső régiók által kidolgozott megoldásokat más olyan területeken – például szigeteken – is alkalmazni lehet, amelyek az erőforrások hatékony felhasználására törekednek. Egyes legkülső régiók bevált gyakorlatokat és módszereket fejlesztettek ki, ilyenek például a biohulladék komposztként való felhasználása a Kanári-szigetek közparkjaiban, a banánból kivont molekulák felhasználása biokozmetikumokban Martinique szigetén, vagy vízerőművön alapuló megújulóenergia-termelő rendszer kifejlesztése Madeirán.

A tagállamoknak és a legkülső régióknak meg kell vizsgálniuk, hogy a körforgásos gazdaságban milyen lehetőségek rejlenek arra, hogy ezekben a régiókban növekedést lehessen elérni és bővíteni lehessen a foglalkoztatást, és meg kell határozniuk a prioritást élvező projekteket – ideértve a fenntartható turizmust is. Fejleszteniük kell a megfelelő hulladékkezelést a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, a szerves hulladék helyi komposztálásának fejlesztése, a termékek újrafelhasználása, javítása és újrafeldolgozása, valamint a hulladékkeletkezés megelőzésének ösztönzése érdekében. A közös agrárpolitika eszközeivel még fokozottabban népszerűsíteniük kell a környezetbarát gyakorlatokat, beleértve a biogazdálkodást, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás módszereit a mezőgazdaság és az erdészet területén.

Éghajlatváltozás

A legkülső régiók különösen kiszolgáltatottak egy sor egyedi éghajlatváltozási hatásnak, különösen a tengerszint emelkedésének és az olyan szélsőséges időjárási eseményeknek, mint az Irma hurrikán, amely Saint-Martinra sújtott le 23 . Ilyen helyzetekben az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja tud segítséget nyújtani, többek között az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

Az EU szolidaritási alapja 24 , amely a katasztrófa sújtotta régiók újjáépítéséhez nyújt támogatást, egyedi rendelkezéseket foglal magában a legkülső régiókra vonatkozóan, ami lehetővé teszi, hogy a támogatások kifizetésére alacsonyabb küszöbérték mellett kerüljön sor. A Bizottság az EU szolidaritási alapjának szélesebb körű értékelésének keretében, amelyet 2018-ban kell befejezni, értékelni fogja az alap legkülső régiókban történő végrehajtását.

A tagállamoknak és a legkülső régióknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázat-kezelésre vonatkozó regionális vagy nemzeti megközelítések keretében rendszeresen frissíteniük kell a legkülső régiók egyedi szükségleteit, kockázatait és sebezhetőségeit, beleértve a lehetséges alkalmazkodási intézkedéseket. Támogatniuk kell az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében folytatott gyakorlatokat, képzést és a legjobb gyakorlatok cseréjét, többek között a megelőzéssel és a felkészültséggel kapcsolatos területeken, és adott esetben be kell vonniuk a legkülső régiók szomszédjait is.

Energia

A legkülső régiók gyakran jobb megújulóenergia-forrásokkal rendelkeznek, mint a kontinentális Európa. Ezeket azonban műszaki, gazdasági és jogalkotási korlátok miatt nem aknázzák ki teljes mértékben 26 . A kontinentális energiahálózatokkal fennálló kapcsolat hiányában a legkülső régiók többsége még mindig drága importkőolajat használ elektromosenergia-termelésre: emiatt támogatást kell nyújtani a kőolajvásárláshoz, máskülönben az elektromos energia ára túlságosan magas lenne. Figyelembe véve, hogy energiarendszerük gyakran zárt, a legkülső régiók számára fennáll a lehetőség arra, hogy fenntartható energetikai megoldások megvalósítása révén úttörő szerepet töltsenek be a tiszta energiákra való átállás terén. A legkülső régiók energiafüggetlenségének fokozása jelentős gazdasági haszonnal fog járni a növekedés, a versenyképesség és a helyi munkahelyteremtés tekintetében, ezzel egyidejűleg pedig az EU energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez is hozzájárul.

A legkülső régiók 2014-ben „energiahálózatot” hoztak létre annak érdekében, hogy együttműködjenek a fenntartható energetikai megoldásokkal összefüggésben, és a többségük már megújuló megoldások tesztelésén és fejlesztésén dolgozik. Ugyanakkor további erőfeszítésekre és beruházásokra van szükség különösen a tengeri megújuló energiák (tengeri hőenergia, hullámenergia, tengeri szélenergia), és ezzel összefüggésben az innovatív tárolási technológiák, valamint a fokozott energiahatékonyságú technológiák és a tiszta szállítási megoldások terén, amelyek komoly lehetőségeket kínálnak a legkülső régiók számára.

A legkülső régiók kiválóan alkalmasak a fenntartható energiarendszerek tesztelésére és a helyi megújulóenergia-közösségek népszerűsítésére. Ezeket a lehetőségeket azonban csak akkor tudják teljes mértékben kiaknázni, ha a tagállamok jogszabályaikat a legkülső régióik szükségleteihez igazítják. Az állami támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy olyan támogatási rendszereket biztosítsanak a legkülső régiókban folyó megújulóenergia-fejlesztéshez, amelyek az elektromos energia nemzeti referenciaárai helyett a valós előállítási költségeket veszik figyelembe.

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy jogszabályaik és rendszereik támogassák a megújuló energia és az energiahatékonyság fejlesztését ezekben a régiókban (pl. kifejezetten a legkülső régiók számára szervezett árveréssel, helyi adórendszerrel, a villamosenergia-hálózatok és a tárolási kapacitás fejlesztésével). Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet 27 átültető, az építőipari ágazat energiahatékonyságára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket hozzá lehet igazítani a helyi feltételekhez 28 .

Ezen túlmenően a legkülső régióknak – a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezéssel 29 összhangban – vezető szerepet kell vállalniuk a tiszta energiára való átállásban, amelyet a „Tiszta energia minden európainak” csomag indított el.

Az EU támogatásával a legkülső régiók is beruháznak az energiahatékonyságuk javításába. Mivel primerenergia-fogyasztásuknak több mint a fele a közlekedéssel függ össze, a legkülső régiók is kezdik ösztönözni az elektromos mobilitást. Az EU energiaügyi jogszabályai, beleértve a legújabb javaslatokat 30 is, lehetőségeket és ösztönzőket kínálnak számukra ahhoz, hogy energiafüggetlenné váljanak. A legkülső régióknak kampányokat kell szervezniük, hogy tájékoztassák a lakosságot és a helyi közösségeket arról, miként térülnek meg a megújuló energiákra és az energiahatékonyságra fordított beruházások.

3.A növekedés és a munkahelyteremtés lehetővé tétele

A legkülső régiók intelligens szakosodási stratégiákat 31 fogadtak el az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó programjainak keretein belül végrehajtott kutatási és innovációs beruházások támogatására. E stratégiák azonosítják, hogy figyelembe véve az egyes régiók erősségeit és korlátait – különösen a vállalkozások kisebb méretét, a kutatók alacsony számát és a támogató szolgáltatások korlátozott kínálatát, melyek a feltárásra érdemes adottságok és ígéretes ágazatok.

Ezek a stratégiák lehetővé teszik a legkülső régiók számára, hogy beruházásaikat a kulcsfontosságú regionális prioritásokra és azokra az ágazatokra összpontosítsák, amelyekben nagy lehetőségek rejlenek, valamint erősítsék az együttműködést az egyetemek, a kutatóközpontok, a vállalkozások és a tartományi kormányzatok között. Ezeket a stratégiákat – az érdekelt felek bevonásával – rendszeresen értékelni kell, hogy a prioritásokat a technológiai fejlődésnek és az új piacok megjelenésének megfelelően új irányba lehessen terelni.

Kutatás és innováció

A kutatás és az innováció, valamint a technológiatranszfer kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a legkülső régiók több ígéretes ágazatban is vezető szerepet játszhassanak. A legkülső régiók olyan világszínvonalú kutatási és műveleti központoknak adnak otthont, mint például az Asztrofizikai Intézet a Kanári-szigeteken vagy a Guyanai Űrközpont, vagy magas szintű nemzetközi rendezvényeket szerveznek olyan témákban, mint a biológiai sokféleség 32 . A tengeri élővilággal, a vulkanológiával, az energiával és a távorvoslással összefüggő új tevékenységekkel kapcsolatban végeznek kísérleteket.

A legkülső régióknak jó az elhelyezkedésük ahhoz, hogy megragadják és kiaknázzák a világűrrel kapcsolatos tevékenységek kereskedelmi piacain felmerülő új lehetőségeket. Ide tartozik a különösen a világűrhöz közeli videoadások, alacsony pályájú vagy távközlési műholdak terén egyre növekvő igények kielégítésére törekvő, bővülő mikroműholdas piac.

A Bizottság a 2016-ban elfogadott európai űrstratégiával összhangban támogatja a piaci elterjedést, amely olyan kísérő tevékenységeket is magában foglal, mint például a beruházásokhoz és a kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés. Támogatni fogja továbbá a Galileo és a Copernicus programokhoz kapcsolódó európai hordozórakéták iránti kereslet összesítését.

Azonban a legkülső régiók többségének az EU kutatási programjaiban való részvétele még mindig elégtelen, és jelentősen növelhető. Ennek elérése érdekében több szinten is intézkedéseket kell hozni, többek között az e programok keretében megvalósuló nemzetközi együttműködésben való részvétel révén. Első lépésként a „Horizont 2020” keretprogram 2018–2020. évi munkaprogramjának keretein belül létre kell hozni egy külön erre a célra szolgáló koordinációs és támogatási intézkedést 4 millió EUR költségvetéssel, azzal a céllal, hogy fokozza a legkülső régiók részvételét az EU kutatási programjában, láthatóbbá tegye kutatási és innovációs kapacitásaikat, valamint intelligens szakosodási prioritásaikat, hogy kamatoztassa adottságaikat. Ez az előttük álló olyan egyedi kihívások feltárásában is segíthet, amelyekre a kutatás és az innováció megoldásokat kínálhat.

Ez a fellépés lehetővé teszi annak feltérképezését, hogy a legkülső régiók kutatási szakterületeiken milyen kapacitásokkal rendelkeznek, és ennek alapján olyan európai és nemzetközi partnereket lehet találni számukra, amelyek tovább tudják erősíteni kapacitásaikat. Ahhoz is támogatást fog nyújtani számukra, hogy projektekre vonatkozó javaslatok kidolgozására konzorciumokat hozzanak létre. Mindez a jövőbeni uniós kutatási keretprogram kidolgozásához is inspirációt fog jelenteni tevékeny részvételük további fokozása érdekében.

Ezen túlmenően ahhoz, hogy a kutatás és az innováció magasabb sebességbe kapcsoljon, a legkülső régióknak és tagállamaiknak értékelniük kell a régiók hosszú távú beruházásokra vonatkozó igényeit. Minden egyes legkülső régióban létre kell hozniuk továbbá a nemzeti kapcsolattartó pontokkal kapcsolatban lévő kapcsolattartó pontokat a kutatási lehetőségekre vonatkozó információk terjesztése és tudatosító kampányok szervezése céljából.

Foglalkoztatás, oktatás és képzés

A legkülső régiók azon uniós régiók közé tartoznak, amelyekben a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, különösen a fiatalok körében 33 . A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén támogatja a legkülső régiókból származókat abban, hogy készségeiket hozzáigazítsák az új termelési rendszerekhez és technológiákhoz, és különösen a gazdaság digitalizálásához.

Réunion szigetén például az E2C (École de la 2ème chance, a második esély iskolája) vállalatokkal alkotott partnerség keretében fejleszti a hátrányos helyzetben lévők személyes kompetenciáit, autonómiáját és önbizalmát. Francia Guyanában egy ugyanezen célkitűzések megvalósítására törekvő program az Európai Űrközpontban az Ariane projekt megvalósítása érdekében folyó építési munkálatokba vont be fiatalokat egy évre.

Egyértelműen fokozni kell azonban az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a diákok és a munkavállalók megfelelő képesítésekre tegyenek szert olyan fontos ágazatokban, mint a kék, a zöld vagy a digitális gazdaság, hogy régiójukban vagy azon kívül is állást találhassanak. Az oktatásban és képzésben részt vevő hallgatók és dolgozók – különösen az Erasmus+ program keretében megvalósuló – fokozott mobilitása rendkívül előnyös lenne a legkülső régiók számára. Az Európai Szolidaritási Testület további lehetőségeket biztosít a fiataloknak arra, hogy közösségek életében való részvétel és közösségek támogatása mellett fejlesszék készségeiket, valamint értékes emberi és szakmai tapasztalatokat szerezzenek.

A felsőoktatás területén a Bizottság a nemzeti ügynökségekkel szoros együttműködésben szervezett, célzott figyelemfelkeltő kampányok révén tovább fogja népszerűsíteni a mobilitás és a kapacitásépítés meglévő lehetőségeit. Az Erasmus+ program elindítása óta a Bizottság már eddig is jelentősen növelte a legkülső régiókból érkező és a legkülső régiókba utazó résztvevők pénzügyi támogatását, és a 2018-as évre vonatkozó pályázati felhívások esetében is ki fogja igazítani a támogatást. Ezenkívül az Európai Szolidaritási Testületre is az Erasmus+ legkülső régiókra alkalmazandó különleges támogatási szabályai vonatkoznak. Ezáltal a legkülső régiókból érkező és az oda utazó résztvevők nagyobb támogatásban részesülnek az utazási költségeik fedezésére. A Bizottság az Erasmus+ program keretében történő regionális együttműködés kiterjesztésének lehetőségeit is meg fogja vizsgálni az érintett területeken, hogy tovább ösztönözze a legkülső régiók és a szomszédos harmadik országok közötti mobilitást.

A tagállamoknak és a legkülső régióknak meg kell fontolniuk olyan, például a francia „nemzetközi gyakornoki programhoz” hasonló rendszerek kialakítását vagy megerősítését, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy fiatal jelölteket ideiglenesen külföldre küldjenek.

Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac

A kis piacokkal rendelkező legkülső régiók nagymértékben függenek az Európával fenntartott kapcsolatoktól, és erős versenyben állnak szomszédjaikkal. Számos ágazatban, például az energia, a biotechnológia, az információtechnológia és a szolgáltatások terén azonban know-how-juknak és kapacitásuknak lehetővé kell tenniük számukra, hogy regionális piacaikon versenybe szálljanak.

A legkülső régióknak tovább kell javítaniuk vállalkozásaik arra vonatkozó képességét, hogy jól boldoguljanak az egységes piacon és nemzetközi szinten annak érdekében, hogy profitálni tudjanak a globalizációból és ki tudják használni a földrajzi területük legjobb kereskedelmi lehetőségeit.

Digitális elérhetőség

A legkülső régióknak a kontinentális Európával, a szomszédjaikkal és a világ többi részével megfelelő és megbízható elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő összekapcsolása, valamint annak biztosítása, hogy polgáraik és vállalkozásaik igénybe tudják venni a digitális szolgáltatásokat, létfontosságú a további fejlődésük szempontjából.

Az elmúlt évek során ezek a régiók jelentős mértékben csökkentették a digitális szakadékot a hálózati összekapcsoltságtól és az internetes szolgáltatások igénybe vételétől a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálásáig, bár a szakadék a vidéki területeken még mindig jelentős. Ambiciózus nemzeti és regionális programokat hoztak létre az infrastruktúra kiépítésének, valamint a digitális szolgáltatások fejlesztésének támogatására. A lakosság lelkesen használja az új digitális szolgáltatásokat, mint például a mobiltelefon-szolgáltatásokat.

Ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan akadályok, mint a tenger alatti kábelektől való függés, a digitális infrastruktúra kiépítésének többletköltségei, a helyi piacok és projektek korlátozott mérete, ami megnehezítheti a magánbefektetéseket és a finanszírozáshoz való hozzáférést, a vállalkozások kis mérete, ami gátolja a digitális fejlesztést, vagy a digitális készségekkel rendelkezők megtartásának és vonzásának nehézsége.

A Bizottságnak az információ, kommunikáció és technológia terén folyamatban lévő kezdeményezései segítséget jelentenek majd a legkülső régióknak ezen akadályok felszámolásában. A széles sávú hálózatok kiépítését az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben 34 javasolt új intézkedések fogják támogatni a nagy kapacitású hálózatokba történő versenyképes beruházások elősegítése érdekében. A Bizottság az érintett tagállamok kérésére, a széles sávú állami támogatásokról szóló iránymutatást alkalmazva folytatja az olyan helyi vagy nemzeti állami támogatási intézkedések kialakításának értékelését, amelyek a széles sávú hálózatok kiépítésére irányulnak olyan területek összekapcsolása érdekében, amelyeken nem megfelelő a piac működése. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Európai Stratégiai Beruházási Alap által támogatott Európai Szélessávfejlesztési Alap a piaci beruházások vonzása érdekében szintén hozzájárulhat a kisebb és kockázatosabb projektek finanszírozásához.

Ezen túlmenően a Bizottság által 2017 elején kezdeményezett, a szélessávszakértői szolgálatok európai hálózata fokozni fogja a nemzeti és regionális hatóságok között egyebek mellett a finanszírozási forrásokról zajló tapasztalatcserét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell az ilyen irodák felállításáról annak érdekében, hogy azok segítséget nyújthassanak a legkülső régióknak a széles sáv kiépítéséhez. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak piaci elemzéseikben továbbra is figyelemmel kell kísérniük a legkülső régiók helyzetét, hogy feltárják a verseny olyan korlátait, amelyek egyedi szabályozási intézkedéseket igényelnek.

Mivel manapság már a munkahelyek 90 %-a igényel legalább alapszintű digitális készségeket, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulásából származó előnyök kiaknázásához létfontosságú a munkaerő és különösen a fiatalok képzése és átképzése. A Bizottság arra ösztönzi a legkülső régiókat, hogy használják fel a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 35 által meghatározott bevált gyakorlatokat, és csatlakozzanak egy „nemzeti koalícióhoz”.

Közlekedés

A közlekedési mobilitás fokozása elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a legkülső régiók „megközelíthetőségi szakadéka”, amely a kontinentális Európától való távolságból, (a legtöbb esetben) a szigetjellegből és a kedvezőtlen domborzati viszonyokból ered. Az Európával való és a régión belüli rendszeres és megbízható kapcsolatok az üzleti vállalkozások, a turisták és a szolgáltatók e régiókba való csábítása, valamint a cserék megkönnyítése révén elősegíthetik a növekedést és a munkahelyteremtést. Javítják továbbá a lakosok életminőségét és gazdasági kilátásait azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak a felsőoktatáshoz és a szakmai képzéshez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és egy szélesebb munkaerőpiachoz 36 .

Az uniós politikák – különösen a kohéziós politika – hozzájárultak ahhoz, hogy a legkülső régiók és lakosaik „megközelíthetőségi szakadéka”, valamint az azzal járó költségek csökkenjenek. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 37 beruházásai elengedhetetlenek a közlekedési infrastruktúra és létesítmények fejlesztéséhez. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz is támogat többek között a tengeri gyorsforgalmi utak programhoz és a környezetbarát hajózáshoz kapcsolódó projekteket.

A versenypolitika – ideértve az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket és a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is – szintén fontos szerepet játszik. Az EU általános csoportmentességi rendelete felülvizsgálatának eredményeként a legkülső régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy közvetlenül finanszírozzanak és hajtsanak végre bizonyos kritériumoknak megfelelő kikötői és repülőtéri projekteket (csak a kritériumoknak meg nem felelő projektek esetében van továbbra is szükség a Bizottság előzetes jóváhagyására).

A legkülső régiók számára kulcsfontosságú a számukra Európával és a szomszédos országokkal az elsődleges kapcsolatot jelentő légi és tengeri közlekedés, valamint egyéb vízi közlekedés fejlesztése. A fontos tengeri útvonalakhoz – például a Panama-csatornához vagy a transzatlanti útvonalakhoz – való közelségük hajózási és átrakodási tevékenységekre kínál számukra lehetőséget. A legkülső régiók tengeri központtá válhatnak a környezetükben, és például (cseppfolyósítottföldgáz-) töltőállomásként működhetnek a tengeri útvonalak mentén.

A Bizottság megvizsgálja, hogy a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos politika – a tengeri gyorsforgalmi utak programját is beleértve – miként tudná jobban kielégíteni a legkülső régiók igényeit, és figyelembe venni azok földrajzi helyzetét. A legkülső régióknak az összeköttetési projektek kidolgozása során egyesíteniük kell az uniós és a regionális szempontokat.

Ami a légi közlekedést illeti, az Európai Gazdasági Térség és a legkülső régiók közötti járatok (csakúgy, mint a harmadik országokba, illetve azokból közlekedő járatok) jelenleg nem tartoznak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá. Ez az eltérés 2017. január 1-jén hatályát vesztette, de a Bizottság jogalkotási javaslatot 38 nyújtott be annak érdekében, hogy a globális piaci alapú intézkedés végrehajtási szabályairól folytatott nemzetközi tárgyalások 39 lezárultáig hatályban lehessen tartani.

Ami a helyi közlekedést illeti, a legkülső régiókat a városokban és a part menti területeken kialakuló forgalmi torlódások, valamint a szárazföld belsejében elhelyezkedő vidéki területek nehézkes elérhetősége sújtja. Kidolgozás alatt állnak olyan projektek, amelyek a közlekedés fenntarthatóságának és tisztaságának fokozására irányulnak, és amelyek bevált gyakorlatként szolgálhatnak más uniós régiók és a szomszédos országok számára. A legkülső régióknak folytatniuk kell a fenntartható mobilitási megoldások helyi szinten történő tesztelését és fejlesztését.

4.A legkülső régiók szomszédjaikkal és távolabbi területekkel folytatott együttműködésének erősítése

A legkülső régiók szomszédos országokkal és regionális szervezetekkel folytatott regionális együttműködésének előmozdítása és a kapcsolatok elmélyítése 2004 óta az EU legkülső régiókra vonatkozó stratégiájának kiemelt pillére. A Bizottság politikai párbeszéd, területi együttműködési programok és gazdasági partnerségi megállapodások révén támogatja ezt az együttműködést.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és az Európai Fejlesztési Alapról (EFA) szóló rendeletek, az EU, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) közötti kapcsolatokat szabályozó Cotonoui Megállapodás, valamint az EU-nak a tengerentúli országokkal és területekkel ápolt kapcsolatairól szóló tengerentúli társulási határozat már jelenleg is elősegítik ezt az együttműködést. Ezt azonban tovább kell fokozni azokon a területeken, ahol az valamennyi fél számára előnyös. Minden vonatkozó együttműködési eszköz felhasználásával folytatni kell a projektek közös programozását és tervezését.

A jelenlegi szabályozás alapján az elmúlt években a karib-tengeri térségben, az Indiai-óceánon és Nyugat-Afrikában valósítottak meg a legkülső régiókat és más regionális partnereket érintő együttműködési projekteket. Különösen a karib-tengeri térségben az EFA és az ERFA finanszírozásával végrehajtott kísérleti projekt 40 jelent pozitív lépést a két eszköz felhasználásának nagyobb szinergiája felé.

Ezenkívül az Irma hurrikán által Saint-Martin / Sint Maarten szigetén a közelmúltban okozott katasztrófa okán az EU-nak a sziget valamennyi lakosa érdekében valamennyi érdekelt féllel közösen csatlakoznia kell az újjáépítési erőfeszítésekhez, és az együttműködés és a közös projektek elősegítése érdekében össze kell hangolnia támogatását.

A Bizottság a levont tanulságok alapján meg fogja vizsgálni, hogy az érintett régiók igényei és adottságai alapján milyen új eszközökkel lehet megkönnyíteni és megerősíteni az együttműködési kezdeményezéseket. Továbbá szorosan együttműködik majd az érintett uniós küldöttségekkel annak érdekében, hogy elősegítse a legkülső régiók, a szomszédos országok és területek, valamint a regionális szervezetek közötti cseréket és közös projekteket.

Az egyre növekvő globális kihívások és a nagyobb mértékű kölcsönös függőség megköveteli a legkülső régióktól, hogy szomszédjaikon túl más harmadik országokkal és nemzetközi partnerekkel is erősítsék meg és bővítsék az együttműködést. Stratégiai geopolitikai helyzetükből adódóan ezek a régiók fontos szerepet játszhatnak a nemzetközi fórumokon olyan globális kérdésekben, mint a nemzetközi óceánpolitikai irányítás. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy megvizsgálja, milyen konkrét intézkedésekkel lehet előmozdítani a legkülső régiók megfelelő földrajzi területein a vonatkozó menetrendeket.

A technikai know-how-val és szakértelemmel rendelkező regionális és nemzetközi szervezetekkel ápolt partnerség emellett elősegíti a fejlesztési lehetőségeket az ígéretes ágazatokban, és megkönnyíti a közös fellépések kidolgozását a közös érdeklődésre számot tartó területeken. Továbbá az olyan kezdeményezésekben való részvétel, mint az „intelligens szigetek kezdeményezés” 41 , lehetővé teszi a legkülső régiók számára, hogy az új megoldások tesztelőiként mutatkozzanak be a világ előtt.

Migráció

A legkülső régiók némelyike esetében a szomszédos országokból eredő migrációs nyomás a népesség magas növekedési rátájával együtt – különösen Francia Guyanában és Mayotte-on – gazdasági és társadalmi problémákhoz vezet (amint azt a Francia Guyanában a közelmúltban kialakult feszültségek is mutatják). E régiók számára támogatást kell nyújtani a migráció fenntartható kezeléséhez. Eltérő a helyzet a legkülső régiók közül más régiók esetében, ahol az új munkahelyek és növekedési lehetőségek megteremtése, valamint a legkülső régiók regionális integrációjának elősegítése érdekében fontos lenne megkönnyíteni a szomszédos országokból származó személyek, diákok és munkavállalók mobilitását.

5.Következtetés

Ahhoz, hogy a legkülső régiók ellenálló képessége nőjön, kiteljesítsék a bennük rejlő fejlődési lehetőségeket, teljes mértékben kiaknázzák az uniós tagság előnyeit, valamint előnyükre tudják fordítani a globalizációt, politikai akarat és a prioritások meghatározása szükséges, továbbá következetes erőfeszítéseket kell tenni az adottságok jobb kihasználása és új növekedési források feltárása érdekében.

Ez a közlemény új megközelítést határoz meg a stabil partnerségek kialakítására. Ez egy olyan preventív megközelítésen alapul, amelynek keretében a legkülső régiók érdekeit és aggályait alapos vizsgálatnak vetik alá, és amelyet egy olyan platform támogat, amely lehetővé teszi számukra és az érdekelt felek számára, hogy a politikai döntéshozatal és végrehajtás valamennyi szakaszában eszmecserét folytassanak.

A Bizottság az általa javasolt konkrét intézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében szorosan együttműködik a legkülső régiókkal és azok tagállamával. Proaktívan jár el, és gondoskodik arról, hogy kezdeményezései már a lehető legkorábbi szakaszban vegyék figyelembe a legkülső régiókra gyakorolt hatásokat és a nekik nyújtott lehetőségeket. A Bizottság adott esetben olyan testre szabott intézkedésekre is javaslatot tesz, amelyek figyelembe veszik a legkülső régiók sajátosságait.

A legkülső régiók fejlesztésének elősegítéséhez az érintett tagállamok és a legkülső régiók erőteljes beruházásaira és felelősségvállalására is szükség van. A Bizottság elkötelezte magát a legkülső régiókkal és azok tagállamaival kialakított, régóta fennálló partnerségének megerősítése mellett annak érdekében, hogy az Unióhoz tartozó, a világ távolabbi részein fekvő területek felvirágozzanak.

(1)

   Francia Guyana kivételével valamennyi legkülső régió sziget.

(2)

   Programme d'Options Spécifiques à l'Eloignement et Insularité (POSEI). Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(3)

   A legkülső régiók egyedi kiegészítő forráshoz jutnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és ellentételezésben részesülnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA).

(4)

   Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban. Az állami támogatások 2014. évi reformja, valamint az általános csoportmentességi rendelet közelmúltban elfogadott reformja figyelembe veszi a legkülső régiók helyzetét. Az e régiókra vonatkozó kivételes szabályokat ezentúl minden ágazatban alkalmazni kell a működési és beruházási támogatások tekintetében, az egyéb egyedi támogatási programokon felül.

(5)

   A mezőgazdaság és a halászat az uniós átlaghoz képest több mint kétszer akkora mértékben járul hozzá a legkülső régiók gazdaságához: ezen régiók esetében az 1,6 %-os uniós szinttel összehasonlítva 3,8 % az említett ágazatok növekedéshez való hozzájárulása.

(6)

   COM(2012) 287 final, 2012. június 20.

(7)

   Az Európai Parlament 2017. július 6-i állásfoglalása (2013/2178(INI), előadó: Younous Omarjee, és az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása (2016/2016(INI), előadó: Ulrike Rodust.

(8)

   A Bíróság C-132/14. sz. ügyben 2015. december15-én hozott ítélete.

(9)

   https://ec.europa.eu/info/better-regulation-guidelines-and-toolbox_hu

(10)

   Az EU biogazdasági stratégiájával összhangban – COM(2012) 60, 2012. február 13.

(11)

   A legkülső régiók főként kisüzemi halászhajókkal rendelkeznek. Ezekben a régiókban ipari és távolsági halászflották is találhatók, amelyek a helyi szinten fontos halfeldolgozó iparágak számára szállítanak nyersanyagot.

(12)

   COGEA et al.: Realising the potential of the Outermost Regions for sustainable blue growth (A legkülső régiókban a fenntartható kék növekedéssel összefüggésben rejlő lehetőségek kiaknázása, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017.

(13)

   A közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(14)

     Többek között a COGEA et al. 2017-es jelentésének megállapításaira építve; lásd a 12. lábjegyzetet.

(15)

   Minden uniós ország tekintetében megállapításra kerül a halászati flotta kapacitásának felső határa. A legkülső régiók esetében az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg a flottakapacitás részletes rendszerét. Új halászhajók csak ugyanakkora flottakapacitás kilépését követően léphetnek be a flottába.

(16)

   A közös agrárpolitika 2014 és 2020 között 6,1 milliárd eurót irányoz elő a legkülső régiók számára.

(17)

   A Bizottság (EU) 2017/1084 rendelete (2017. június 14.) a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.).

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(19)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(20)

   Lásd a 2. lábjegyzetet.

(21)

   A biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások önkéntes rendszere az Unió legtávolabbi régióiban és tengerentúli országokban és területeken    
http://ec.europa.eu/best

(22)

   Ezek jelenleg a BEST kezdeményezés keretében részesülnek finanszírozásban.

(23)

   Európai Környezetvédelmi Ügynökség: „Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2016” (Az éghajlatváltozás, annak hatásai és az általuk okozott sebezhetőség Európában, 2016).     https://www.eea.europa.eu/publications/climate-change-impacts-and-vulnerability-2016

(24)

   A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

(25)

   Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2013:0216:FIN:HU:PDF

(26)

   Lásd a legkülső régiók szakértőinek 2017. évi energetikai jelentését:

http://ec.europa.eu/regional_policy/en/information/publications/reports/2017/expert-group-report-on-energy-for-the-eu-outermost-regions

(27)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(28)

   Az irányelv 1. cikkével összhangban.

(29)

   A Bizottság és 14 uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Málta, Portugália, Spanyolország és Svédország) által aláírt, 2017. május 18-i politikai nyilatkozat.

(30)

    https://ec.europa.eu/energy/en/news/commission-proposes-new-rules-consumer-centred-clean-energy-transition

(31)

   Lásd „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című közleményt – COM(2017) 376 final, 2017. július 18.

(32)

   Nemzetközi konferenciák a biológiai sokféleségről, Réunion-sziget (2008), Guadeloupe (2014) –    
http://www.guadeloupe.developpement-durable.gouv.fr/IMG/pdf/communique_conference_bio.pdf

(33)

   A ráta Martinique szigetén, Francia Guyanában, Guadeloupe szigetén, Réunion szigetén, a Kanári-szigeteken és Mayotte szigetén 17 % és 27 % között mozog. Az ifjúsági munkanélküliség minden legkülső régióban 40 % felett van, de még az 50 %-ot is meghaladja a Kanári-szigeteken és Mayotte szigetén (Eurostat 2016), valamint Madeirán (Eurostat 2014).

(34)

    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=comnat:COM_2016_0590_FIN

(35)

    https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition

(36)

   A legkülső régiók közlekedéshez való hozzáférésével foglalkozó szakértői csoport jelentése.

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/outermost-regions/pdf/transport_report_en.pdf

(37)

    http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=comnat:COM_2016_0590_FIN

(38)

   Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról – COM(2017) 54 final, 2017. február 3.

(39)

   A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet keretében tárgyalások folynak egy globális piaci alapú intézkedés végrehajtási szabályairól és gyakorlatba történő átültetéséről.

(40)

   A 2014–2020-as programozási időszakban egy, Guadeloupe regionális tanácsa és az Európai Unió guyanai küldöttsége között létrejött „Convention de délégation” (hatáskör-átruházási megállapodás) alapján a regionális tanács fogja kezelni a karibi AKCS regionális programból származó EFA-források egy részét az EFA/ERFA közös projektek azonosítása és finanszírozása érdekében.

(41)

    http://www.smartislandsinitiative.eu/en/index.php

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2017.10.24.

COM(2017) 623 final

MELLÉKLET

Az intézkedések átfogó listája

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival

{SWD(2017) 349 final}

Az intézkedések átfogó listája

Ez a melléklet meghatározza azon intézkedések átfogó listáját, ezen belül a közlemény szövegében említett kulcsfontosságú intézkedéseket, amelyeket különböző szinteken – a Bizottság, a tagállamok és a legkülső régiók szintjén – kell végrehajtani.

Irányítás

Kék gazdaság

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Biológiai sokféleség

A körforgásos gazdaság

Éghajlatváltozás

Energia

Kutatás és innováció

Foglalkoztatás, oktatás és képzés

Versenyképesség, vállalkozói készség és egységes piac

Digitális elérhetőség

Közlekedés

Együttműködés a legkülső régiók szomszédjaival és a távolabbi területekkel

Kereskedelem

Migráció

(1)

   Többek között a GOCEA et al.: Realising the potential of the Outermost Regions for sustainable blue growth (A legkülső régiókban a fenntartható kék növekedéssel összefüggésben rejlő lehetőségek kiaknázása), Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017. című kiadvány megállapításaira építve.

(2)

   Minden uniós ország tekintetében megállapításra kerül a halászati flotta kapacitásának felső határa. A legkülső régiók esetében a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg a flottakapacitás részletes rendszerét. E rendszerben új halászhajók csak ugyanakkora flottakapacitás kilépését követően léphetnek be a flottába.

(3)

   Összhangban a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló, 2014. július 23-i 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

(4)

   Az 1380/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)

   Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(6)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(7)

   Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(8)

   Ezek jelenleg a BEST kezdeményezés keretében részesülnek finanszírozásban.

(9)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról.

(10)

   A regionális nemzeti és nemzetközi programok társfinanszírozása.

(11)

   A biológiai sokféleséggel foglalkozó Net biome projekt (2007–2016) és az EU finanszírozási ügynökségei körében kialakított BiodivERsA-hálózat pozitív tapasztalatai alapján.

(12)

   http://ec.europa.eu/internal_market/scoreboard/

(13)

   http://www.smartislandsinitiative.eu/en/index.php

(14)

   A migráns gyermekek védelme, COM(2017) 211 final, 2017. április 12.