Áruk kölcsönös elismerése

FŐBB PONTOK

A kölcsönös elismerés elve biztosítja az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá nem vagy csak részben tartozó áruk piacra jutását.

A rendelet hatálya a következőkre terjed ki:

• egy másik uniós országban jogszerűen forgalmazott valamennyi típusú áru, beleértve a mezőgazdasági és halászati termékeket – gyártásuk és feldolgozásuk módjától függetlenül;
• olyan nemzeti közigazgatási határozatok, amelyek az ilyen áruk ezen ország piacára való jutását korlátozzák vagy megtagadják.

Ha az importáló ország illetékes hatósága meg kívánja vizsgálni az árukat, a gazdasági szereplők önkéntes kölcsönös elismerési nyilatkozattal bizonyíthatják, hogy azokat jogszerűen forgalmazzák valamely másik uniós országban.

Az importált árukat a kölcsönös elismerés elve alapján vizsgáló nemzeti hatóságoknak:

• haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot az érintett gazdasági szereplővel, és tájékoztatniuk őt a tervezett vizsgálatról;
• engedélyezniük kell az áruknak a vizsgálat közbeni forgalmazását és értékesítését (kivéve ha az érintett árukra az adott országban előzetes engedélyezési eljárás vonatkozik, vagy ha ideiglenesen felfüggesztik azok piacra jutását);
• egy kölcsönös elismerési nyilatkozatot, és az abban foglalt információ ellenőrzéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékot annak igazolására elegendőként kell elfogadniuk, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik uniós országban. Ha nem nyújtottak be nyilatkozatot, az illetékes hatóság kérheti az érintett gazdasági szereplőktől mind az adott áru vagy árutípus tulajdonságaival, mind az áru valamely másik uniós országban való jogszerű forgalmazásával kapcsolatos dokumentációt és információkat;
• kellő mértékben figyelembe kell venniük a megfelelőségértékelő szervezet által kiadott és a gazdasági szereplő által a vizsgálat részeként benyújtott vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok tartalmát;
• haladéktalanul értesíteniük kell a gazdasági szereplőt – az Európai Bizottságot és az uniós országokat pedig 20 munkanapon belül –, ha valamely áruk piacra jutásának korlátozásáról vagy megtagadásáról döntenek;
• elutasító közigazgatási határozat elfogadásakor kellőképpen részletes és alátámasztott módon kell a döntést megindokolniuk, hogy miért korlátozzák vagy tagadják meg a piacra jutást; ez a következőket foglalja magában:
  • a közigazgatási határozat alapjául szolgáló nemzeti műszaki szabály;
  • a közigazgatási határozat alapjául szolgáló, a nemzeti műszaki szabály alkalmazását alátámasztó jogos közérdek;
  • a figyelembe vett műszaki és tudományos adatok;
  • az érintett gazdasági szereplő által felhozott, releváns érvek összefoglalása;
  • az azt igazoló bizonyíték, hogy a határozat arányos;
  • a gazdasági szereplő számára rendelkezésre álló, különböző nemzeti jogorvoslati lehetőségek és az e jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó határidők, beleértve a SOLVIT ingyenes szolgáltatás igénybevételének lehetőségét (ami azt is eredményezheti, hogy a Bizottság véleményét fog kiadni az ügyben).

Az importált árukat vizsgáló nemzeti hatóságok ideiglenesen felfüggeszthetik azok értékesítését vagy forgalmazását – amiről azonnal tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőt, a Bizottságot és az uniós országokat – amennyiben:

• a rendeltetésszerű, illetve észszerűen előrelátható körülmények közötti használat során az áru olyan súlyos kockázatot jelent a személyek biztonságára vagy az emberi egészségre vagy a környezetre nézve – ideértve amikor a hatások nem azonnaliak –, amely az illetékes hatóság gyors beavatkozását teszi szükségessé; vagy
• az árunak vagy az ilyen típusú árunak az adott uniós országban történő forgalmazása az adott uniós országban közerkölcsi vagy közbiztonsági okokból általános tilalom alá tartozik.

Ha egy egyedi ügy során a SOLVIT-központok a SOLVIT-eljárással nem találnak megfelelő megoldást, a Bizottság az érintett SOLVIT-központok bármelyikének kérésére vélemény kiadásával segíthet az ügy megoldásában. A folyamat során a Bizottságnak:

• meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti hatóság határozata összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével és a rendelet követelményeivel;
• amennyiben további információkra vagy dokumentumokra van szükség, fel kell kérnie az illetékes SOLVIT-központot, hogy e további információk, illetve dokumentumok megszerzése céljából lépjen kapcsolatba az érintett gazdasági szereplővel vagy illetékes hatósággal;
• 45 munkanapon belül ki kell adnia a véleményét;
• minden uniós országot értesítenie kell a véleményről – emellett az érintett gazdasági szereplőt és a nemzeti hatóságot is tájékoztatni kell róla az illetékes SOLVIT-központon keresztül;
• a véleményében adott esetben jeleznie kell, hogy melyek azok az aggályok, amelyekkel a SOLVIT-ügy keretében foglalkozni kell, vagy ajánlásokat kell megfogalmaznia az ügy megoldásának elősegítése céljából.

Az uniós országoknak területükön termékinformációs kapcsolattartó pontokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk, valamint biztosítaniuk kell, hogy azok megfelelő hatáskörökkel és kellő erőforrásokkal rendelkezzenek. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak:

• a következő információkat kell online nyújtaniuk:
  • a kölcsönös elismerés elvével és a rendeletnek az adott uniós ország területén történő alkalmazásával kapcsolatos információk;
  • az illetékes nemzeti hatóságok elérhetősége, beleértve az adott uniós ország területén alkalmazandó nemzeti műszaki szabályok végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait is;
  • vita esetén az adott uniós országban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek és eljárások, beleértve a rendeletben meghatározott SOLVIT-eljárást is;
• a vállalatoktól vagy nemzeti hatóságoktól kapott, további tájékoztatás iránti kérésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül térítésmentesen válaszolniuk kell;
• szükség esetén elő kell segíteniük a nemzeti hatóságok közötti, a rendelet szerinti vizsgálati eljárással összefüggő kapcsolatfelvételt.

Az EU a következő, a rendeletet támogató tevékenységeket finanszírozhatja:

• tájékoztató kampányok;
• oktatás és képzés;
• a termékinformációs kapcsolattartó pontok és az illetékes hatóságok közötti együttműködés, valamint ezen együttműködés műszaki és logisztikai támogatása;
• adatgyűjtés a kölcsönös elismerés elve működésének érvényesülésével és az EU egységes árupiacára gyakorolt hatásával kapcsolatban;
• személyzeti csereprogramok és a bevált gyakorlatok cseréje.

A Bizottság 2025. április 20-ig és azt követően négyévente értékelést készít a rendeletről, és arról jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére.

Végrehajtási jogi aktus

A Bizottság (EU) 2020/1668 végrehajtási rendelete meghatározza az információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) kölcsönös elismerés céljából történő alkalmazásához szükséges részleteket.

A végrehajtási rendelet a következők tekintetében vezeti be az ICSMS használatát:

• a közigazgatási határozatokról való értesítések (5. cikk);
• az ideiglenes felfüggesztésekről való értesítések (6. cikk);
• valamennyi uniós ország értesítése a Bizottság véleményéről (8. cikk);
• valamely értékelés során a gazdasági szereplők által biztosított adatok és dokumentumok ellenőrzéséért felelős uniós országok illetékes hatóságai közötti információcsere (10. cikk).