Az európai uniós határregisztrációs rendszer

FŐBB PONTOK

Tárgy

Az (EU) 2017/2226 rendelet létrehozza az EES-t, egy közös elektronikus rendszert, amely:

• a harmadik országbeli állampolgárok EU határain történő be- és kilépéseinek dátumát, időpontját és helyét rögzíti és tárolja;
• automatikusan kiszámítja engedélyezett tartózkodásuk időtartamát és figyelmeztető jelzéseket hoz létre az uniós tagállamok számára az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejártakor.

A rendszer kiváltja az útlevelek lebélyegzésének követelményét harmadik országbeli állampolgárok esetében.

Hatály

Az EES:

• azon utazókra alkalmazandó, akik átlépik a schengeni térség külső határait és vízumkötelezettség hatálya alá tartoznak, beleértve a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult, vízummentességet élvező utazókat is;
• azon harmadik országbeli állampolgárok adatait is rögzíti, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából való beléptetését megtagadták;
• a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok külső határain, valamint azon tagállamok határain fog működni, amelyek – a rendszer működésének megkezdésekor – még nem teljeskörűen alkalmazzák a schengeni vívmányokat, de sikeresen átmentek a schengeni értékelési eljáráson és a VIS-hez passzív hozzáférést, míg a Schengeni Információs Rendszerhez teljes hozzáférést kaptak.

Az adatok tárolása és hozzáférhetősége

Az EES a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat (teljes név, születési idő stb.), a biometrikus adatokat (ujjlenyomatok és arcképmások), továbbá a belépés és a kilépés időpontjára és helyére vonatkozó adatokat tárolja.

Ezek az adatok:

• 3 évig kerülnek megőrzésre azon utazók esetén, akik tiszteletben tartották a rövid távú tartózkodás szabályait, valamint 5 évig azok esetében, akik túllépték a számukra engedélyezett tartózkodási időtartamot;
• a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok, a vízumkiadó hatóságok, valamint a harmadik országbeli állampolgárok belépésre vagy tartózkodásra való jogosultságának feltételeit ellenőrző hatóságok számára hozzáférhetők.

A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából a kijelölt bűnüldöző hatóságok és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) az EES-adatok lekérdezését kérelmezheti.

Műszaki felépítés

Az EES-t a következő elemek alkotják:

• a biometrikus és alfanumerikus (betűkből és számokból álló) adatok számítógépes központi adatbázisát működtető központi rendszer;
• az egyes részt vevő országok egységes nemzeti interfészei;
• az EES és a VIS központi rendszerei közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
• egy biztonságos és titkosított kommunikációs infrastruktúra az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek között (az összes tagállamban azonos interfészek kötik össze a nemzeti határinfrastruktúrát az EES központi rendszerével);
• egy adattár személyre szabott jelentések és statisztikák létrehozására;
• egy webes szolgáltatás, amelynek használatával a harmadik országbeli állampolgárok ellenőrizni tudják engedélyezett tartózkodásuk fennmaradó időtartamát.

Az eu-LISA, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség felel a rendszer fejlesztéséért és működtetéséért, beleértve a VIS-nek az EES és a VIS központi rendszerei közötti interoperabilitás biztosítása érdekében történő módosítását is.

Az (EU) 2024/1356 módosító rendelet a nem uniós állampolgárok uniós külső határokon történő előszűréséhez igazítja az (EU) 2017/2226 rendeletet. Többek között hozzáférést biztosít az előszűrést végző hatóságok számára az EES-hez annak ellenőrzése céljából, hogy az egyének veszélyt jelenthetnek-e a belső biztonságra.

A Schengeni határellenőrzési kódex módosítása

Az (EU) 2017/2225 rendelet a következőképpen módosítja a Schengeni határellenőrzési kódexet az EES-nek az EU külső határainál való alkalmazása tekintetében:

• a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépései közvetlenül az EES-ben kerülnek rögzítésre;
• amennyiben nemzeti jogszabályaik erről kifejezetten rendelkeznek, a tagállamok folytathatják az általuk kiadott tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok úti okmányainak bélyegzését;
• a harmadik országbeli állampolgároknak biometrikus adatokat kell szolgáltatniuk egyéni aktájuk létrehozásához az EES-ben vagy a határforgalom-ellenőrzés céljára;
• a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a határátlépésre feljogosító úti okmányuk eredetiségét és érvényességét ellenőrizni kell;
• a tagállamok jogosultak önkéntes alapon nemzeti belépéskönnyítési programokat létrehozni az előzetes utasvizsgálatnak alávetett harmadik országbeli állampolgárok számára;
• a tagállamok eldönthetik, hogy akarnak-e és ha igen, milyen mértékben olyan technológiákat alkalmazni, mint például az önkiszolgáló rendszerek harmadik országbeli állampolgárok számára adataik előzetes regisztrálására vagy frissítésére az EES-ben, az automatizált átléptető kapuk, valamint az automatizált határellenőrzési rendszerek, amennyiben a megfelelő szintű biztonság garantált, e rendszerek használata felügyelt, és az automatizált módszerekkel elvégzett határforgalom-ellenőrzés eredményei elérhetőek a határőrök számára.

Végrehajtási jogi aktusok

Az Európai Bizottság elfogadott egy sor jogi aktust az (EU) 2017/2226 rendelet végrehajtására.

• (EU) 2018/1547 határozat – a központi hozzáférési pontoknak a határregisztrációs rendszerrel (EES) való megfelelő összekapcsolását szolgáló technikai megoldásokra és az EES-hez történő bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó statisztikák előállítása céljából végzett tagállami adatgyűjtést szolgáló technikai megoldásra vonatkozó előírások meghatározásáról;
• (EU) 2018/1548 határozat – az EES-ben túltartózkodóként azonosított személyek listájának összeállítására, valamint e listának a tagállamok rendelkezésére bocsátására vonatkozó eljárás kialakítására irányuló szabályokról;
• (EU) 2019/326 határozat – az EES-be való adatbevitelre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/327 határozat – az EES-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/328 határozat – az EES-ben való naplózási kötelezettségre és a naplóhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/329 határozat – az EES-ben – biometrikus ellenőrzés és azonosítás céljából – nyilvántartott ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó előírásokról;
• (EU) 2022/1337 határozat – a személyes adatoknak az EES-ben történő kezelésével összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárok tájékoztatásához használandó mintadokumentumról;
• (EU) 2022/1409 rendelet – az (EU) 2017/2226 rendeletben előírt webes szolgáltatás működtetési feltételeiről, valamint fejlesztéséről és műszaki kivitelezéséről;
• (EU) 2023/2601 határozat – az EES-hez és a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok listáinak központi kezelésére szolgáló funkció működtetésére vonatkozó részletes szabályok.