Az európai uniós határregisztrációs rendszer

FŐBB PONTOK

Tárgy

Az (EU) 2017/2226 rendelet létrehozza az EES-t – egy központosított elektronikus rendszert –, amely:

• nyilvántartja a schengeni térség külső határait rövid távú tartózkodás céljából átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépéseit, valamint beléptetésének megtagadását;
• automatikusan kiszámítja az utazók engedélyezett tartózkodási idejét és figyelmezteti az uniós tagállamokat, ha az engedélyezett tartózkodás idő lejár.

Az (EU) 2025/1534 rendelet e szabályoktól ideiglenes eltéréseket is megállapít annak érdekében, hogy lehetővé tegyen egy 180 napos „fokozatos bevezetési” időszakot, amely 2025. október 12-ével azon a napon indul, amikor a határregisztrációs rendszer az (EU) 2025/1544 határozattal összhangban megkezdte a működését.

E fokozatos bevezetés során a schengeni országok rugalmasan, fokozatosan vezethetik be a határregisztrációs rendszert a határátkelőhelyeiken, feltéve, hogy megfelelnek az előírt küszöbértékeknek. De úgy is dönthetnek, hogy felgyorsítják a rendszer bevezetését, vagy akár október 12-től teljeskörűen működtetik azt.

Az (EU) 2025/1534 rendelet számos szabályt bevezetett a működés fokozatos megkezdésének lehetővé tételére, többek között a következőket:

• a határregisztrációs rendszer működése fokozatos megkezdésének hat hónapja alatt a schengeni országoknak továbbra is bélyegezniük kell az úti okmányokat. Ezzel párhuzamosan adatokat kell rögzíteniük a határregisztrációs rendszerben;
• a schengeni országok rugalmasan, fokozatosan vezethetik be a biometrikus funkciókat; egyes funkciók átmenetileg szünetelnek – a nemzeti hatóságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a tartózkodás időtartamának automatikus kiszámítását és az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek EES által generált listáit.

Hatály

Az EES:

• azon harmadik országbeli állampolgárok esetében alkalmazandó, akik a schengeni térség külső határait átlépik (legyenek akár vízumkötelezettek vagy az alól mentességet élvezők), és határátlépésük egy 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó rövid távú tartózkodás célját szolgálja;
• a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó schengeni országok külső határain, valamint azon schengeni országok határain működik, amelyek – a rendszer működésének megkezdésekor – még nem teljeskörűen alkalmazzák a schengeni vívmányokat, de sikeresen átmentek a schengeni értékelési eljáráson és a VIS-hez passzív hozzáférést, míg a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) teljes hozzáférést kaptak.

Az adatok tárolása és hozzáférhetősége

Az EES a személyazonosságra és az úti okmányokra vonatkozó adatokat (teljes név, születési idő stb.), a biometrikus adatokkal (ujjnyomatok és arcképmások), továbbá a belépés és a kilépés időpontjára és helyére, valamint a beléptetés megtagadására vonatkozó adatokkal együtt mind eltárolja.

Ezek az adatok:

• a kilépéstől, illetve a beléptetés megtagadásától számítva három évig kerülnek megőrzésre azon utazók esetén, akik tiszteletben tartják a rövid távú tartózkodás szabályait, míg az adattárolás az engedélyezett tartózkodási idő lejártától számítva öt évre szól azok esetében, akik túllépik a számukra engedélyezett tartózkodási időt;
• hozzáférhetők az illetékes hatóságok, köztük a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok és a vízumkiadó hatóságok számára.

A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából a kijelölt bűnüldöző hatóságok és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) az EES-adatok lekérdezését kérelmezheti.

Műszaki felépítés

Az EES-t a következő elemek alkotják:

• a biometrikus és alfanumerikus (betűkből és számokból álló) adatok számítógépes központi adatbázisát működtető központi rendszer;
• az egyes részt vevő országok egységes nemzeti interfészei;
• az EES és a VIS központi rendszerei közötti biztonságos kommunikációs csatorna;
• egy biztonságos és titkosított kommunikációs infrastruktúra az EES központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek között (az összes schengeni országban azonos interfészek kötik össze a nemzeti határinfrastruktúrát az EES központi rendszerével);
• egy adattár személyre szabott jelentések és statisztikák létrehozására;
• egy webes szolgáltatás, amelynek használatával a harmadik országbeli állampolgárok ellenőrizni tudják engedélyezett tartózkodásuk fennmaradó időtartamát.

Az eu-LISA felel a rendszer fejlesztéséért és működtetéséért, beleértve a VIS-nek az EES és a VIS központi rendszerei közötti interoperabilitás biztosítása érdekében történő módosítását is.

Az (EU) 2024/1356 módosító rendelet a harmadik országokbeli állampolgárok uniós külső határokon történő előszűrésének bevezetéséhez igazítja az (EU) 2017/2226 rendeletet. Többek között hozzáférést biztosít az előszűrést végző hatóságok számára az EES-hez annak ellenőrzése céljából, hogy az egyének veszélyt jelenthetnek-e a belső biztonságra.

A Schengeni határellenőrzési kódex módosítása

Az (EU) 2017/2225 rendelet a következőképpen módosítja a Schengeni határellenőrzési kódexet az EES-nek a schengeni térség külső határain való alkalmazása tekintetében:

• a harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépései, valamint beléptetésének megtagadásai közvetlenül az EES-ben kerülnek rögzítésre;
• a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy az EES-ben nyilvántartásba kerüljenek, biometrikus adatokat kell szolgáltatniuk;
• a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát, valamint a határátlépésre feljogosító úti okmányuk eredetiségét és érvényességét ellenőrizni kell;
• a schengeni országoknak lehetőségük van önkéntes alapon nemzeti belépéskönnyítési programokat létrehozni az előzetes utasvizsgálatnak alávetett harmadik országbeli állampolgárok számára;
• a schengeni országok eldönthetik, hogy akarnak-e és ha igen, milyen mértékben kívánnak olyan technológiákat alkalmazni, mint például az „önkiszolgáló rendszerek” harmadik országbeli állampolgárok számára, amelyekkel utóbbiak adatai az EES-ben előzetesen regisztrálhatók vagy frissíthetők, az „elektronikus átléptető kapuk”, valamint az „automatizált határellenőrzési rendszerek”. Ennek feltétele, hogy a megfelelő szintű biztonság garantált legyen. Az előbbi rendszerek használata felügyelt, és az ily módon elvégzett határforgalom-ellenőrzés eredményei elérhetőek a határőrök számára.

Fontos megjegyezni, hogy e szabályok némelyike a határregisztrációs rendszer működésének megkezdésekor még nem alkalmazandó, hanem fokozatosan kerül bevezetésre, ahogy azt az (EU) 2025/1534 rendelet lehetővé teszi.

Végrehajtási jogi aktusok

Az Európai Bizottság elfogadott egy sor jogi aktust az (EU) 2017/2226 rendelet végrehajtására.

• (EU) 2018/1547 határozat – a központi hozzáférési pontoknak a határregisztrációs rendszerrel (EES) való összekapcsolására, valamint egy olyan technikai megoldásra vonatkozó előírások, melynek lényege, hogy – a bűnüldözési célból – az EES adataihoz való hozzáféréssel kapcsolatos statisztikák előállításához a schengeni országok által folytatott adatgyűjtést megkönnyítse;
• (EU) 2018/1548 határozat – az EES-ben túltartózkodóként azonosított személyek listájának összeállítására, valamint e listának a tagállamok rendelkezésére bocsátására vonatkozó eljárás kialakítására irányuló szabályok;
• (EU) 2019/326 határozat – az EES-be való adatbevitelre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/327 határozat – az EES-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/328 határozat – az EES-ben való naplózási kötelezettségre és a naplóhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedésekről;
• (EU) 2019/329 határozat – az EES-ben – biometrikus ellenőrzés és azonosítás céljából – nyilvántartott ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó előírásokról;
• (EU) 2022/1337 határozat – a személyes adatoknak az EES-ben történő kezelésével összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárok tájékoztatásához használandó mintadokumentum;
• (EU) 2022/1409 rendelet – az (EU) 2017/2226 rendeletben előírt webes szolgáltatás működtetési feltételeiről, valamint fejlesztéséről és műszaki kivitelezéséről;
• (EU) 2023/2601 határozat – az EES-hez és a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok listáinak központi kezelésére szolgáló funkció működtetésére vonatkozó részletes szabályok.