Európai kockázatitőke-alapok

FŐBB PONTOK

• Az átlagos uniós kockázatitőke-alap körülbelül 60 millió eurót tartalmaz, míg az ehhez hasonló USA-beli alap ennek több, mint a duplájával rendelkezik. Ezen uniós alapok növekedését lehetővé téve az egyes társaságok tőke-hozzájárulásai fellendülhetnek és befektetési hatásuk fokozódhat.
• A rendelet célja, hogy ösztönözze az alapokat arra, hogy nagyobbak legyenek, és diverzifikáltabb befektetési stratégiákat alkalmazzanak, aminek köszönhetően olyan ágazatokra szakosodhatnak, mint például az IT, a biotechnológia és az egészségügy. Ennek eredményeként az európai cégek világszerte versenyképesebbé válnak.

EuVECA megnevezés

• Ahhoz, hogy az EuVECA megnevezés nyilvántartásába bekerüljenek, és alapjaikat az EU-ban bárhol forgalmazhassák, a kockázatitőke-alapok kezelőinek olyan alapot kell létrehozniuk, amely:
  • a befektetőktől származó tőke 70%-át támogatható társaságokba, mint például új és innovatív kkv-kba fekteti be;
  • e társaságok számára tőke- vagy kvázi-tőkefinanszírozást (azaz friss tőkét) biztosít;
  • nem alkalmaz tőkeáttételt (az alap nem adósodik el, mivel nem fektet be a befektetők által lehívottnál több tőkét).
• A rendelet egységes minőségi kritériumokat határoz meg azon minősített kockázatitőkealap-kezelők számára, akik az EuVECA megnevezést kívánják alkalmazni. E követelmények kiterjednek a szervezeti felépítésre, az üzletvitelre, valamint a tevékenységeikről és befektetési politikájukról befektetőik részére nyújtott tájékoztatás módjára is.
• A kezelőket továbbá az alap létrehozásának helyszínéül szolgáló ország nyilvántartásába fel kell venni, valamint éves beszámolók benyújtására kell kötelezni. Azok az országok, amelyekben ezen alapok megtalálhatók, kötelesek biztosítani e rendelet valamennyi szabályának tiszteletben tartását.
• Mivel a kockázatitőke-alapokba történő befektetés kockázatos, a rendelet pontosan meghatározza, hogy ki fektethet be az EuVECA-ba: hivatásos befektetők és bizonyos egyéb befektetők, mint például a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek.

Összeférhetetlenség

• Az EuVECA kezelőinek fel kell tárniuk és meg kell előzniük a pozíciójukból eredő esetleges összeférhetetlenségeket, és e tekintetben meg kell hozniuk a szükséges szervezeti intézkedéseket. A rendelet potenciális összeférhetetlenségként sorolja fel a következőket:
  • Az alapkezelő, az őt vagy alkalmazottait ténylegesen irányító személyek és az EuVECA között;
  • az EuVECA vagy annak befektetői és egy másik, ugyanazon alapkezelő vagy annak befektetői által irányított EuVECA között;
  • az EuVECA vagy annak befektetői és az ugyanazon alapkezelő vagy annak befektetői alá tartozó más kollektív befektetési vállalkozások között.
• Ha a megtett intézkedések nem elégségesek, és nem biztosítják a befektetők érdeksérelmének megelőzését, az összeférhetetlenséget közzé kell tenni.
• Az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat hagyhat jóvá e szabályok továbbfejlesztése, valamint az összeférhetetlenséggel és a megelőzésükre irányuló alapelvekkel kapcsolatos pontosítás érdekében.
• Az 2019/820 (EU) felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 345/2013 (EU) rendeletet az összeférhetetlenség tekintetében, és szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:
  • az összeférhetetlenség típusai;
  • az írásba foglalt összeférhetetlenségi politika kialakításának kötelezettsége, továbbá hogy e politikának legalább milyen eljárásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia;
  • az összeférhetetlenség kezelése;
  • a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó, az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzését célzó stratégiák; valamint
  • az összeférhetetlenségek feltárása.

Módosítások

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1991 rendelete módosítja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletet és annak testvér-rendeletét, az európai szociális vállalkozási alapokról (ESZVA) szóló rendeletet (346/2013/EU rendelet) (ld. az összefoglalót), amelyek kiterjesztik az „EuVECA” és az „európai szociális vállalkozási alapok” megnevezések használatát a kollektív befektetési vállalkozások¹ 2011/61/EU irányelv 6. Cikke (lásd az összefoglalót) alapján engedélyezett kezelői számára. Bővíti továbbá a támogatható társaságok választékát, valamint csökkenti az alapok forgalmazásához társuló költségeket, mindenütt az EU-ban.
• Az (EU) 2019/1156 rendelet a következő szabályokat és követelményeket vezeti be.
  • A kollektív befektetési vállalkozások forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti rendelkezések közzétételére és a befektetőknek címzett forgalmazási közleményekre vonatkozó szabályok.
  • A 2011/61/EU irányelvben megállapítottakkal azonos, a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra² vonatkozó szabályokat (lásd az összefoglalót) a 345/2013/EU rendelet állapítja meg. Ezeknek lehetővé kell tenniük a rendelettel összhangban nyilvántartásba vett alapkezelők számára, hogy a befektetőket a jövőbeli befektetési lehetőségekkel vagy stratégiákkal kapcsolatos érdeklődésüknek a minősített kockázatitőke-alapokon keresztül történő tesztelésével célozzák meg.
  • Az EuVECA-kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az alternatív befektetési alapok (ABA-k) befektetési jegyeinek vagy részvényeinek vásárlására vonatkozó felhívást tartalmazó, valamely ABA-ra vonatkozó konkrét információkat tartalmazó marketingközlemények ne legyenek ellentétesek a 345/2013/EU rendelet 13. cikke szerint a befektetők tudomására hozandó információkkal.
  • Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak 2022. február 2-ig közzé kell tennie honlapján az ABA-k határokon átnyúló forgalmazására vonatkozó központi adatbázist, amely felsorolja a székhely szerinti tagállamuktól eltérő uniós tagállamban forgalmazott valamennyi ABA-t, az EuVECA-kezelőt, valamint azokat a tagállamokat, amelyekben forgalmazzák őket.