A globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelése (Párizsi Jegyzőkönyv)

FŐBB PONTOK

A Párizsi Jegyzőkönyv elnevezésű megállapodás:

• a lehető legtöbb ország részvételét magában foglalja, hatálya pedig valamennyi ágazatra – többek között a mezőgazdaságra, a nemzetközi légi és tengeri közlekedésre, és a kibocsátásokra – kiterjed;
• határozott vállalásokat tartalmaz az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében;
• 2020 után rendszeres időközönként, ötévente felülvizsgálja a mérséklésre irányuló erőfeszítéseket;
• szabályokat tartalmaz annak nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére, hogy a megállapodást aláíró valamennyi ország jó úton halad-e a kötelezettségvállalások teljesítése felé;
• köz- és magánfinanszírozással ösztönzi az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony kibocsátású programokba és szakpolitikákba való beruházásokat;
• előmozdítja a tapasztalatok és bevált gyakorlatok szisztematikusabb cseréjét a világ különböző részein belül, illetve azok között;
• széles körben támogatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiákat, többek között az energiatermelést, a vízgazdálkodási rendszereket és a szélsőséges időjárási jelenségek hatásaival szembeni ellenálló képességet növelő technológiákat.

A párizsi konferenciára való felkészülés keretében az EU fokozta klímadiplomáciai fellépéseit. Jóváhagyott egy úgynevezett klímadiplomáciai cselekvési tervet. Számos egyéb szakpolitika – gazdasági és fejlesztési együttműködés, kutatás, technológia, innováció, kereskedelem, környezetvédelem és katasztrófakockázatok csökkentése – alkalmazása révén támogatja célkitűzései megvalósítását, illetve segíti partnereit kötelezettségvállalásaik teljesítésében.

A tárgyalások véglegesítésére 2015 decemberében Párizsban került sor. Az új megállapodás végrehajtására 2020-tól kerül sor.