Uniós Vámkódex

FŐBB PONTOK

A Vámkódex és (az Európai Bizottság által a rendelet értelmében elfogadott) kapcsolódó végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok:

• fokozottabb jogbiztonságot és egységességet kínálnak a vállalkozásoknak;
• EU-szerte fokozzák az egyértelműséget a vámtisztviselők számára;
• befejezik a papírmentes és teljes mértékben elektronikus vámkörnyezetre való áttérést;
• egyszerűsítik a vámszabályokat és -eljárásokat, valamint elősegítik a hatékonyabb vámügyleteket a modern világ igényeinek megfelelően;
• megerősítik a gyors vámeljárásokat a szabálykövető és megbízható vállalkozások részére (engedélyezett gazdálkodó státusz);
• gondoskodnak az EU és az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek a védelméről, valamint az uniós polgárok védelméről és biztonságáról;
• bizonyos feltételek mellett mentességeket tesznek lehetővé az EU vámterületét tengeri vagy légi úton ideiglenesen elhagyó áruk tekintetében;
• lehetővé teszik a vámhatóságok és a vállalkozások számára, hogy továbbra is a meglévő informatikai rendszereket vagy a papíralapú megoldásokat használják a vámalakiságok korlátozott esetében, legkésőbb 2025-ig, amikor is új vagy korszerűsített informatikai rendszereket vezetnek be.

Végrehajtási jogi aktusok

Az Uniós Vámkódex végrehajtásáról szóló, (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet célja, hogy biztosítsa a Vámkódex végrehajtásának egységes feltételeit, valamint az eljárások harmonizált alkalmazását valamennyi tagállamban.

Ezt a végrehajtási jogi aktust számos alkalommal módosították (lásd a lenti „Kapcsolódó dokumentumok” című részben található jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt változatát).

Legutóbb például az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletnek az áruk uniós vámjogi státusának igazolásfajtái és az uniós árutovábbítási eljárásokra vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. február 2-i bizottsági (EU) 2024/635 végrehajtási rendelet módosította.

Számos egyéb végrehajtási jogi aktus szolgál arra, hogy bizonyos árukat hozzáadjon a Kombinált Nómenklatúra elnevezésű nyolc számjegyű kódrendszer szerinti osztályozáshoz, amely a harmonizált rendszer kódjait használja, további uniós bontásokkal kiegészítve.

További jogi aktusok is hatályban vannak, amelyek például a következőket teszik lehetővé:

• eltérések az országok számára az információcsere és adattárolás céljára szolgáló elektronikus adatfeldolgozási eljárásoktól eltérő eszközök használata terén az Unió vámterületére behozott árukkal összefüggésben (például az (EU) 2023/234 végrehajtási határozat), a tengerjáró hajók vagy légi járművek érkezési értesítésével összefüggésben ((EU) 2023/235 végrehajtási határozat), a vám elé állított nem uniós árukkal kapcsolatos átmeneti megőrzési árunyilatkozattal összefüggésben ((EU) 2023/236 végrehajtási határozat), valamint az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozó vám-árunyilatkozattal összefüggésben ((EU) 2023/237 végrehajtási határozat);
• eltérések a preferenciális származásra vonatkozó szabályoktól ((EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet, lásd lentebb);
• eltérések a „származó termékekre” vonatkozó szabályoktól ((EU) 2021/775 végrehajtási rendelet).

Az egyik fő végrehajtási jogi aktus, az (EU) 2023/1070 rendelet a 952/2013/EU rendelet alapján történő információcserére és -tárolásra szolgáló elektronikus vámrendszerek kifejlesztésének, fenntartásának és alkalmazásának technikai szabályait írja elő. 2023. június 1-től az (EU) 2021/414 végrehajtási rendelet helyébe lépett, és hatályon kívül helyezte azt. A következőkre terjed ki:

• a vámügyekkel kapcsolatos döntési rendszer;
• az egységes felhasználókezelő-rendszer és a digitális aláírási rendszer;
• az az európai kötelező érvényű tarifális felvilágosítási rendszer;
• a gazdálkodók nyilvántartási és azonosítói rendszere;
• az engedélyezett gazdálkodói rendszer;
• a korszerűsített importellenőrzési rendszer;
• az automatizált kiviteli rendszer;
• az új számítógépesített árutovábbítási rendszer;
• az adatlapok különleges eljárásokhoz rendszer;
• a behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer;
• a regisztrált exportőri rendszer;
• az uniós státus igazolására szolgáló rendszer.

A rendelet a következő elektronikus rendszerekre is alkalmazandó:

• a gazdasági szereplőknek szóló uniós portál;
• a vámügyi kockázatkezelési rendszer;
• a felügyeleti rendszer.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet egészíti ki az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében. A 952/2013/EU rendelet által létrehozott főbb szabályok hatékonyabb végrehajtását, valamint a gazdasági szereplők és a vámigazgatási szervek igényeinek megfelelőbb kielégítését biztosítja. Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet (a „felhatalmazáson alapuló átmeneti jogi aktus”) módosította, amely bizonyos átmeneti szabályokat állapít meg, melyek a szükséges informatikai rendszerek teljes körű működésének kezdetéig hatályosak.

A 952/2013/EU rendelettel kapcsolatban elfogadott végrehajtási jogi aktusokhoz hasonlóan a fő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közötti is vannak olyanok, melyeket több alkalommal módosítottak.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok többek között az alábbiakat érintik:

• az „exportőr” módosított fogalommeghatározása és a vámok visszafizetésére, illetve elengedésére vonatkozó határozathozatal határidejének meghosszabbítása ((EU) 2018/1063 felhatalmazáson alapuló rendelet);
• a bizonyos kis értékű szállítmányok bejelentéséhez 2021. január 1-jétől kezdődően szükséges új adatkészlet ((EU) 2019/1143 felhatalmazáson alapuló rendelet);
• a belépési gyűjtő árunyilatkozat benyújtására vonatkozó mentességekkel és a határidőkkel kapcsolatos szabályok; átmeneti szabályok a korszerűsített importellenőrzési rendszer bevezetéséig; a belső érték új fogalommeghatározása; átmeneti szabályok a postai szolgáltatók és a tagállamok számára az e-kereskedelmet érintő héa-szabályok zökkenőmentes végrehajtása érdekében; egy új, 302. sz. EU-formanyomtatvány bevezetése a katonai tevékenységekkel összefüggésben szállított árukra nézve ((EU) 2020/877 felhatalmazáson alapuló rendelet);
• az Egyesült Királyság területéről az uniós vámterületre kilépő áruk tengeri szállításához kapcsolódó belépési gyűjtő árunyilatkozatok és indulás előtti árunyilatkozatok benyújtása 2021. január 1-jét követően ((EU) 2020/2191 felhatalmazáson alapuló rendelet);
• a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcserére és az információtárolásra vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények ((EU) 2021/234 felhatalmazáson alapuló rendelet).