A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2015. december 3.
Eva Cuallado Martorell
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés — Közszolgálat — Tisztviselők — Felvétel — Spanyol nyelvű jogász nyelvészek tartaléklistájának létrehozására irányuló nyílt versenyvizsga — A vizsgabizottságnak az utolsó írásbeli vizsgán való kiesést megerősítő és a szóbeli vizsgára bocsátást megtagadó határozata — A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése — Az első fokon benyújtott kereset elfogadhatósága — Indokolási kötelezettség — A kijavított vizsgadolgozatok felperessel való közlésének megtagadása — Dokumentumokhoz való hozzáférés”
Tárgy:
Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) 2012. szeptember 18‑iCuallado Martorell kontra Bizottság ítélete (F‑96/09, EBHT‑KSZ, EU:F:2012:129) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat:
A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) 2012. szeptember 18‑iCuallado Martorell kontra Bizottság ítéletét (F 96/09, EBHT KSZ, EU:F:2012:129) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az a keresetet elfogadhatatlannak nyilvánítja abban a részében, amely a fellebbező szóbeli vizsgára bocsátását megtagadó határozat és következésképpen a tartaléklista megsemmisítésére irányul. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
Tisztviselők — Versenyvizsga — Vizsgabizottság — A kijavított vizsgadolgozatok közlésének megtagadása — Indokolási kötelezettség — Terjedelem — Az eljárás működés titkosságának tiszteletben tartása
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, és III. melléklet, 6. cikk)
Tisztviselői kereset — A versenyvizsga‑bizottság határozata — Előzetes közigazgatási panasz — Fakultatív jelleg — Benyújtás — Következmények — Az előzetes panasszal kapcsolatos eljárási előírások betartása
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
Tisztviselői kereset — Előzetes közigazgatási panasz — Fogalom
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
A sérelmet okozó határozat indokolásának célja az, hogy egyrészt az érdekelt számára elegendő tájékoztatást nyújtson a határozat megalapozottságának megítéléséhez, és lehetőséget biztosítson számára az uniós bíróság előtt jogorvoslat benyújtására, másrészt pedig, hogy az uniós bíróság számára lehetővé tegye az említett határozat jogszerűsége feletti felülvizsgálat gyakorlását.
A versenyvizsga‑bizottság határozataival kapcsolatos indokolási kötelezettségnek összhangban kell állnia a versenyvizsga‑bizottság eljárását övező titkosság tiszteletben tartásával, következésképpen a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül.
A kijavított vizsgadolgozatok közlését kifejezetten megtagadó határozat ugyanis elégséges indokolást tartalmaz, amennyiben a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikkére hivatkozik, amely úgy rendelkezik, hogy a vizsgabizottság eljárása nem nyilvános.
(lásd a 37–39. és 67. pontot)
Hivatkozás:Bíróság: 1996. július 4‑iParlament kontra Innamorati ítélet, C‑254/95 P, EBHT, EU:C:1996:276, 31. pont;
Törvényszék: 2003. június 25‑iPyres kontra Bizottság ítélet, T‑72/01, EBHT‑KSZ, EU:T:2003:176, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2005. április 5‑iHendrickx kontra Tanács ítélet, T‑376/03, EBHT‑KSZ, EU:T:2005:116, 73. és 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. február 12‑iDe Mendoza Asensi kontra Bizottság ítélet, F‑127/11, EBHT‑KSZ, EU:F:2014:14, 94. pont; 2014. december 11‑i van der Aat és társai kontra Bizottság ítélet, T‑304/13 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2014:1055, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
A versenyvizsga‑bizottság határozatával szemben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség rendszerint azt jelenti, hogy közvetlenül az uniós bírósághoz lehet fordulni. Az érintett azon lehetőségének, hogy előzetes közigazgatási panasz nélkül közvetlen jogorvoslathoz folyamodjon, éppen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alkalmazása a célja. Ebben az esetben ugyanis lehetőségről, nem pedig kötelezettségről van szó.
Amennyiben azonban az érintett a versenyvizsga‑bizottság határozatával szemben ahelyett, hogy közvetlenül az uniós bírósághoz fordulna, a személyzeti szabályzat rendelkezéseire hivatkozik annak érdekében, hogy közigazgatási panasszal a kinevezésre jogosult hatósághoz forduljon, a később indított kereset elfogadhatósága attól fog függeni, hogy az érintett betartotta‑e az előzetes panasszal kapcsolatos eljárási előírások összességét.
(lásd az 54., 55. és 62. pontot)
Hivatkozás:Elsőfokú Bíróság: 2002. január 23‑iGonçalves kontra Parlament ítélet, T‑386/00, EBHT‑KSZ, EU:T:2002:12, 34. és 35. pont,valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint panasznak minősül az a levél, amellyel a tisztviselő – anélkül, hogy kifejezetten kérné a kérdéses határozat visszavonását – nyilvánvalóan sérelmeinek közös megegyezéssel történő jóvátételét kívánja elérni, illetőleg az a levél, amely a felperesnek a neki sérelmet okozó határozat vitatására irányuló szándékát nyilvánvalóan kifejezi.
Így mivel a pert megelőző eljárás célja a panasszal keletkező jogvita egyezség útján való rendezése, a kinevezésre jogosult hatóságnak kellő pontossággal kell ismernie a tisztviselő által a közigazgatási határozattal szemben megfogalmazott érveket. Következésképpen a panasznak tartalmaznia kell a tárgyát képező közigazgatási határozattal szemben felhozott jogalapok és érvek ismertetését.
A panaszra másfelől nem vonatkoznak különös alaki követelmények. Elegendő, ha egyértelműen és pontosan kifejezi a felperesnek a vele szemben hozott határozat megtámadására irányuló szándékát.
Az adminisztrációnak a panaszokat a nyitottság szellemében kell vizsgálnia, és annak megállapításához, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett panaszról van szó, elegendő az, hogy a közigazgatási eljárásban kellően egyértelműen hivatkozzanak valamely jogalapra ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult hatóság megismerhesse az érintett által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat. Ezért még ha maga a panasz nem is tartalmaz jogalapokat vagy érveket, amennyiben ezek a kinevezésre jogosult hatóság számára a hozzá külön benyújtott iratból pontosan megismerhetők, a panasz nem minősíthető elfogadhatatlannak.
(lásd a 63–66. pontot)
Hivatkozás:Bíróság: 1988. május 31‑iRousseau kontra Számvevőszék ítélet, 167/86, EBHT, EU:C:1988:266, 8. pont; 1988. július 14‑iAldinger és Virgili kontra Parlament ítélet, 23/87 és 24/87, EBHT, EU:C:1988:406, 13. pont;
Elsőfokú Bíróság: 1996. március 7‑iWilliams kontra Számvevőszék, T‑146/94, EBHT‑KSZ, EU:T:1996:34, 44. és 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 1998. január 13‑iVolger kontra Parlament ítélet, T‑176/96, EBHT‑KSZ, EU:T:1998:1, 65. pont; 2005. február 16‑iReggimenti kontra Parlament ítélet, T‑354/03, EBHT‑KSZ, EU:T:2005:54, 43. és 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.