EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.14.
COM(2024) 73 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról, valamint az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló ajánlásról
A.BEVEZETÉS
Mióta a Tanács elfogadta a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó negyedik uniós munkatervet 1 , a sport továbbra is Európa kultúrájának, történelmének és hagyományainak részét képezi. Egyedülálló és egyesítő erővel bír társadalmainkban, ami nagy felelősséggel jár, mivel a társadalmi fejlődés, a gazdasági tevékenység és az egészségesebb, összetartóbb közösségek révén elő tudja segíteni a változást.
A jelenlegi uniós munkaterv a sport integritásának és értékeinek védelmére, a sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenzióira, valamint a sportban és az egészségfejlesztő testmozgásban való részvétel előmozdítására összpontosít.
A tervet bonyolult, kihívásokkal teli kontextusban kellett végrehajtani. A sport világának meg kellett birkóznia a Covid19-világjárvány folytatódó hatásával, amelyhez társult Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és az ezt követően jelentkező infláció, magas energiaárak és a sportversenyeket befolyásoló geopolitikai feszültségek. Tehát az e fejlemények jelentette kihívásokat is kezelni kell az olyan alapvető prioritásokra irányuló munka mellett, mint az egészség, az egyenlőség és a biztonság előmozdítása. Az európai bíróságok előtti jogi kihívások növelték a sport európai dimenziójának láthatóságát és jelentőségét. Többek között intenzívebbé vált az európai sportmodellről szóló vita, amely megragadta a nagyközönség képzeletét.
Ebben az időszakban a sportra vonatkozó uniós munkaterv alapvető szerepet játszott annak biztosításában, hogy továbbra is a fő sportpolitikai prioritásokra összpontosítsanak, miközben a sportágazat helyreállítási és rezilienciaépítési szükségleteit is kezelik.
Az uniós munkaterv képezi a tagállamok, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd és együttműködés alapját. Az uniós munkatervben foglaltaknak megfelelően a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést a terv végrehajtásáról és hasznosságáról. Ez képezi a 2024 első felében elfogadandó következő uniós munkaterv előkészítésének alapját.
A jelentés elkészítése során széles körű konzultációra került sor. A Bizottság online nyilvános konzultációt indított, amely lehetővé tette a tagállamok és az érdekelt felek számára, hogy írásbeli visszajelzést adjanak. Összesen 72 válasz érkezett a tagállamoktól, a nemzetközi és európai sportintézményektől, a nemzeti olimpiai bizottságoktól, a nemzeti doppingellenes szervezetektől és más érdekelt felektől. A Bizottság emellett ülést tartott, hogy további minőségi visszajelzéseket kapjon a válaszadóktól.
Ez a jelentés az uniós munkaterv kiemelt szakpolitikai területein elért eredmények értékelésén alapul. Áttekinti a tervezett tevékenységek végrehajtását, valamint megvizsgálja az eszközök és munkamódszerek hatékonyságát. Ajánlásokat tartalmaz a sport területén folytatandó jövőbeli fellépésekre és együttműködésre vonatkozóan. Ez a jelentés az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló ajánlás 2 végrehajtását is értékeli.
B.ÉRTÉKELÉS/JELENTÉS
1.Munkamódszerek
A sportra vonatkozó uniós munkatervet több bevált munkaformátum és jelentéstételi mechanizmus révén hajtották végre, melyeket az elmúlt három évben tovább finomítottak és részletesebben kidolgoztak. Ezek közé tartoztak a tanácsi következtetések, a viták, a szakértői csoportok, a társaktól való tanulással kapcsolatos tevékenységek, a konferenciák és szemináriumok, valamint a sportért és tanulmányokért felelős uniós főigazgatók ülései.
Két szakértői csoportot hoztak létre a zöld sporttal, valamint a sportágazatnak a Covid19-világjárvány alatti és utáni helyreállításával és rezilienciájával kapcsolatban. Ezen csoportok elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és a tagállami hatóságok aktív részvételével működnek, valamint a sportmozgalom megfigyelői és szakértői is részt vesznek benne. A szakértői csoportok jelentéseket és ajánlásokat fogalmaztak meg, és platformot biztosítottak a szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjéhez.
Az uniós munkaterv időtartama alatt jelentős mértékben fejlődtek a tagállamok egymástól való tanulással kapcsolatos tevékenységei, amelyek célja, hogy meghatározott témákban információt és tapasztalatokat cseréljenek. A magas szintű találkozók és konferenciák, például a sportért felelős uniós főigazgatók informális találkozói, valamint a Tanácsban folytatott irányadó viták kulcsszerepet játszottak a közös kihívásokkal kapcsolatos szakpolitikák előmozdításában.
A Bizottság tanulmányokat készített aktuális kérdésekről, és folytatta olyan kezdeményezések és kampányok kidolgozását, mint az uniós sportfórum, az Európai Sporthét, az „egészséges életmód mindenkinek” kampány és a SHARE kezdeményezés. Ezen tanulmányok és kampányok célja, hogy segítsék a tagállamokat és más érdekelt feleket a sportpolitikák és -tevékenységek kidolgozásában és folytatásában.
A sportszövetségek és -szervezetek, valamint a sport egyéb érdekelt felei kulcsszerepet játszanak a sportpolitika végrehajtásában, és véleményük a szakpolitikai viták kulcsfontosságú részét képezi. Ennek szellemében a sportmozgalom aktívan részt vett az éves uniós sportfórumon és más konferenciákon. Emellett nagy érdeklődéssel figyelte a szakértői csoportok munkáját is.
A Bizottság együttműködött továbbá nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA).
Ezek a munkamódszerek hozzájárultak a tagállamok, a Tanács, a Bizottság és a sportban érdekelt felek közötti együttműködés megerősítéséhez. Javították az uniós koordinációt, és lehetővé tették az értékes szakértelem és tapasztalatok cseréjét az uniós munkaterv előmozdítása során. Ugyanakkor az eredmények rendszeresebb kommunikálása és a könnyen megismételhető eredmények biztosítása érdekében szükség lehet némi kiigazításra az intézkedések kialakításában.
2.Intézkedések és eredmények
2.1. Szakértői csoportok
A szakértői csoport zöld sportról szóló jelentése 3 megvizsgálta, hogy az európai sportrendszer hogyan tudná a legjobban előmozdítani a környezeti fenntarthatóságot, és elsősorban a hatóságoknak és a nemzeti sportszervezeteknek címzett ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek közé tartozott a sport fenntarthatóságáért felelős személyek kijelölése a zöld sport előmozdítására, tudásmegosztó testületek létrehozása, valamint a zöldebb sportra való átállás támogatására irányuló nemzeti és európai szintű finanszírozás. A jelentés rámutatott, hogy a sport nagymértékben függ más ágazatoktól, és az éghajlatra elsősorban a szurkolóknak és a versenyek résztvevőinek az utazása révén gyakorol hatást.
A helyreállítási és rezilienciaépítési szakértői csoport jelentése 4 felvázolta, hogy a Covid19 milyen jelentős hatást gyakorolt a sportágazat egészére. A jelentés rámutatott a későbbi válságok hatására is, különös tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és a növekvő energiaköltségekre. A válság közvetlen hatásán és a válságra való reagáláson kívül a jelentés megvizsgálta, hogy ez hogyan kapcsolódik össze olyan tágabb kérdésekkel, mint a fenntarthatóság és a kormányzás. A jelentés ezért hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a sportszervezetek kockázati stratégiákat és vészhelyzeti tervezést fogadjanak el.
2.2. Elnökségi rendezvények és társaktól való tanulással kapcsolatos tevékenységek
Az EU soros elnöki tisztét betöltő tagállamok konferenciákat, szemináriumokat és találkozókat szerveztek az EU sportért felelős főigazgatói számára. Ezen rendezvények rengeteg értékes szaktudást és szakpolitikai iránymutatást nyújtottak olyan területeken, mint a sportdiplomácia, az innováció, a fenntarthatóság, a feddhetetlenség és az egyenlőség.
Emellett a társaktól való tanulással kapcsolatos tevékenységek egyre népszerűbb módszernek bizonyultak a tagállamok körében a specifikusabb területekre vonatkozó ismeretek megszervezésére és mélyreható megosztására.
Az elnökségi rendezvények és egyéb tevékenységek teljes körű felsorolása az I. mellékletben található. Bár az uniós munkaterv által felölelt időszak még nem zárult le, az említett mellékletben felsorolt tevékenységek és rendezvények szinte mindegyikét sikeresen megvalósították. Ez a közös eredmény tükrözi a tagállamok, az elnökségek, a Tanács, a Bizottság és az összes többi érdekelt fél szilárd elkötelezettségét az iránt, hogy hozzájáruljanak az uniós munkaterv sikeréhez és együttműködjenek annak keretében.
2.3. További kezdeményezések az uniós munkaterv támogatására
A kiemelt területek hatásának növelése és az uniós munkaterv irányadó célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság különböző releváns tevékenységeket végzett az intézkedések és célok kiegészítése érdekében.
A terv egyik irányadó célkitűzése a párbeszéd és az együttműködés fokozása. Az európai uniós sportfórum jelenti a fő platformot, ahol a sportban érdekelt felek szakpolitikai párbeszédet folytathatnak a legfontosabb kihívásokról és azon területekről, amelyeken az uniós munkaterv részeként együttműködés folyik. E fórum évente akár 400 résztvevőt is vonz Európa minden részéből, akik között sportszövetségek, klubok, nemzeti és regionális hatóságok, tudományos szakemberek, sportolók és nem kormányzati szervezetek egyaránt képviseltetik magukat.
Emellett 2020-ban a Bizottság elindította a nemek sporton belüli egyenlőségével foglalkozó magas szintű munkacsoportot, amely 2021-ben kezdte meg munkáját 15, különböző hátterű szakértővel. Az e csoport által készített, a nemek sporton belüli egyenlőségéről szóló jelentés 5 tartalmazott egy cselekvési tervet, amely ajánlásokat fogalmazott meg a Bizottságnak, a tagállamoknak, a nemzeti és nemzetközi sportszervezeteknek, valamint az önszerveződő szervezeteknek különböző tematikus területeken, például a sportban való részvétel, az egyenlő bánásmód, a vezetés és a biztonságos sport biztosítását célzó intézkedések terén.
A 2021 és 2023 között zajló „egészséges életmód mindenkinek” kampány a sportot és az aktív életmódot az egészségügyi, élelmezési és egyéb szakpolitikákkal összekapcsolva népszerűsítette az egészséges életmódot valamennyi generáció és társadalmi csoport körében, és ezzel hozzájárult a sportban és az egészségfejlesztő testmozgásban való részvétel növelésének kiemelt területéhez. E kezdeményezés keretében hozzájárulásokat kértek, és válaszul 102 vállalást kaptak a sportban érdekelt felektől. Ezek közé tartozott maga a Bizottság, valamint tagállamok, he4lyhatóságok, sportszövetségek, szabadidősport-szervezetek és civil társadalmi szervezetek. Az egészséges életmódok feltérképezése áttekintést nyújt az eredményekről, és útmutatást nyújt a projektek számára a finanszírozással kapcsolatban 6 .
Az Európai Sporthét – amely a sportolás előmozdítására irányuló erőfeszítések mozgósításának másik eszköze – egyre sikeresebb, és lehetővé teszi, hogy a sportszervezetek, -közösségek és más sportszervezetek, -közösségek és hasonló csoportok Unió-szerte és az Unió szomszédságában is népszerűsítsék a testmozgást és a sportolást a nagyközönség körében. A sporthét a Bizottság éves #BeActive kampányának központi eleme, amely Unió-szerte széles körben népszerűsíti az uniós munkatervet és a sportot. A tevékenységek a Covid19-világjárvány ellenére is folytatódtak a #BeActive@Home komponensnek köszönhetően. A 2022-es év nagy fellendülést hozott a sporthét számára: 40 országban és régióban szerveztek rendezvényeket, melyeken több mint 13 millióan vettek részt. 2023-ban 36 000 rendezvényre került sor, amelyeken közel 11 millió ember vett részt. 2022 óta a Bizottság a kampány részeként odaítéli a #BeActive díjat, melynek négy kategóriája van: oktatás, munka, helyi hős és generációkon átívelő sporttevékenységek.
Az Erasmus+ sporttal kapcsolatos intézkedései előmozdítják a sportolást, a testmozgást és az önkéntes tevékenységekben való részvételt. Pénzügyi támogatásuk révén ezek az intézkedések jelentős alapot biztosítanak az európai együttműködés előmozdításához. Céljuk mind a társadalmi, mind a sporttal kapcsolatos kihívások kezelése, prioritásaik 7 pedig jól illeszkednek az uniós munkaterv prioritásaihoz. A költségvetés megduplázódott az előző programozási időszakhoz képest, így a 2021–2027-es időszakban 470 millió EUR-t tesz ki. A partnerségekben való részvétel lehetősége egyre népszerűbb, és a kis léptékű partnerségek bevezetése lehetővé tette, hogy több önszerveződő szervezet vegyen részt az együttműködésben. 2023-ban például rekordmennyiségű, 1 500 javaslat érkezett a Bizottsághoz, ami 2022-hez képest 17 %-os növekedést jelent. 2023-ban első alkalommal tették lehetővé sportedzők számára a tanulási célú mobilitási projektekben való részvételt.
A Bizottság más területeken is hozzájárult a sport és a testmozgás általános népszerűsítéséhez. 2023. május 30-án a sporttal kapcsolatos innovációról szóló csúcstalálkozót tartott a kutatók, a vállalatok és a politikai döntéshozók részvételével, hogy megvitassák a sportolók teljesítményével, valamint a fenntarthatósággal és a digitalizációval kapcsolatos lehetőségeket, és új partnerségeket hozzanak létre. A #BeInclusive uniós sportdíjakat olyan szervezeteknek ítélik oda, amelyek a sport révén próbálják elősegíteni a társadalmi befogadást. 2022 óta a különböző kategóriákban olyan projekteket díjaztak, amelyek megmutatják, hogy miként lehet áttörni a gátakat, előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget, illetve megmutatják, hogy a sport hogyan járul hozzá az uniós értékek és a béke előmozdításához, például az Ukrajnából érkező menekültek integrációjához.
Az uniós munkaterv részeként a Bizottság tanulmányok és felmérések – többek között az EU-n belül az anabolikus szteroidok és emberi növekedési hormonok sportban való használata elleni küzdelemről szóló 2021. évi tanulmány 8 és az európai sportmodellről szóló 2022. évi tanulmány 9 – révén hozzájárult a kutatási eredményeken alapuló szakpolitikákhoz. 2023-ban vizsgálatot végeztek a sportolók főbb sporteseményeken és azok környékén fennálló jogairól – a zárójelentés 2024-re várható. Emellett a sportról és a testmozgásról szóló 2022. évi Eurobarométer felmérés 10 mennyiségi adatokat szolgáltatott a sportolás és a testmozgás uniós elterjedtségéről, valamint számos kapcsolódó kérdésről, például a sport területén végzett önkéntes tevékenységekről, a fenntarthatóságról és az egyenlőségről. Az európaiak sportolási gyakoriságát a sportpolitika egyik fő mutatójaként is használják.
2.4. A nemzetközi szervezetekkel való együttműködés
Az EU-nak és az Európa Tanácsnak vannak közös törekvései a sport terén, különösen az, hogy a sport társadalmi jószág, valamint az emberi jogok és az európai értékek érvényesítésének eszköze legyen. Ez az alapja az EU és az Európa Tanács közös projektjeinek, amelyek a sportban megjelenő gyűlöletbeszéd elleni küzdelemre, a gyermekek védelmére és megóvására, valamint a nemek közötti egyenlőségre összpontosítanak.
A Bizottság együttműködik a WADA-val a dopping elleni küzdelem terén a sportban. A Tanács sportmunkacsoportja – a tagállamok kormányai képviselőinek állásfoglalásával összhangban – folytatta az EU megbízatásának előkészítését a tagállamoknak a WADA alapító tanácsában való képviseletéről és a tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő összehangolásáról. A tanácsi állásfoglalást 2023-ban aktualizálták, hogy tükrözze a változó gyakorlatokat és a jogi fejleményeket 11 .
A Bizottság és az UNODC együttműködik a korrupció, a pénzmosás elleni küzdelem és a vagyonvisszaszerzés terén Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Afrikában, valamint nemzetközi szinten az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye felülvizsgálati mechanizmusának támogatása érdekében.
A Bizottság emellett jó kapcsolatokat tart fenn a WHO-val és az UNESCO-val az uniós munkaterv céljainak elérése érdekében. A Bizottság hivatalos együttműködési megállapodásokat írt alá az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) 12 és az Európai Olimpiai Bizottsággal (EOC) 13 .
2.5. Együttműködés az egészségfejlesztő testmozgás ágazatközi előmozdításával kapcsolatban
Az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás 14 arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és cselekvési terveket a testmozgás előmozdítása érdekében, miközben együttműködnek egymással és a Bizottsággal. Az ajánlás felszólít a WHO támogatására az adatgyűjtésben és az országspecifikus áttekintések összeállításában. Az előrehaladás nyomon követése egy 23 mutatóból álló keret alapján történik.
Összességében a WHO és a Bizottság közötti strukturált együttműködés pozitívnak tekinthető. A tagállamok által a 23 mutató végrehajtása terén elért eredmények a 2015. évi 64,7 %-ról 2018-ban 74,5 %-ra, majd 2021-ben 75,7 %-ra nőttek. Csak két mutató terén maradtak el az eredmények a várttól: ez a 7. mutató (Egészségvédő programban részt vevő sportklubok) és a 18. mutató (A szabadidős testmozgásra szolgáló infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatások).
A legtöbb tagállam és érdekelt fél továbbra is relevánsnak tartja az ajánlást és annak mutatóit, valamint az eredményeket és az adatokat (részletek a II. mellékletben találhatók).
3.Visszajelzés a sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtásával kapcsolatosan
A tagállamok és az érdekelt felek visszajelzéseit az uniós munkaterv végrehajtásáról egy nyílt online felmérés és az érdekelt felek részvételével tartott ülésen folytatott megbeszélések keretében gyűjtötték össze.
Az elemzések azt mutatták, hogy a prioritások, a tudás- és tapasztalatcsere, valamint a munkamódszerek fogadtatása igen kedvező. A többség nagyon megfelelőnek találta a szakértői csoportokat, a tanulmányokat és a rendezvényeket. A társaktól való tanulással kapcsolatos tevékenységeket szintén pozitívan értékelték.
A válaszadók ugyanakkor javaslatokat tettek az eredmények végrehajtásának és hatásának javítására, nevezetesen az eredmények bemutatásának és az információáramlásnak a javítására, valamint a tapasztalatcsere lehetőségeinek bővítésére. Többen jelezték, hogy jobbnak tartanák a személyes kapcsolatfelvételt és hálózatépítést. Hangsúlyozták továbbá a folytonosság és az elvégzett munkára való építés fontosságát.
|
Visszajelzés a jövőre nézve: áttekintés A konzultáció keretében válaszoló tagállamok és más érdekelt felek a következő témákat emelték ki: Hivatásos sport– integritás és értékek a sportban ØAz európai sportmodell előmozdítása és továbbfejlesztése. ØA sport tisztaságának, a dopping elleni küzdelemnek, a korrupció elleni küzdelemnek és a jó irányításnak a középpontba állítása. A sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói ØA sporthoz való egyenlő és méltányos hozzáférés átfogóbb megközelítése. ØA nemek közötti egyenlőség és a befogadás általános előmozdítása és javítása – az irányítási struktúráktól a helyi szintű részvételig. ØA sport környezetvédelmi és gazdasági fenntarthatóságának középpontba helyezése. Szabadidősport – a sportban és az egészségfejlesztő testmozgásban való részvétel ØA szabadidősportban való részvétel előmozdítása, különös tekintettel az önszerveződő és a helyi szervezetek igényeire. ØAz egészséges életmód holisztikus megközelítésére való összpontosítás. ØAz önkéntesség jelentőségének hangsúlyozása a sport szempontjából. ØA fiatalok és a kiskorúak védelme a sportban, többek között a szabadidősportban is. Eszközök – munkamódszerek ØA személyes találkozók előmozdítása és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása. ØAz eredmények gyakoribb terjesztésének, valamint az információkhoz, adatokhoz és jelentésekhez való hozzáférésnek a biztosítása. ØA párbeszéd és az együttműködés rugalmas elősegítése. |
C. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A Bizottság üdvözli a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzéseit. A sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtása során a Bizottság általánosságban úgy találta, hogy a munkamódszerek jól működnek. A Bizottság nagy értéket lát a tudás- és tapasztalatcsere további támogatásában, és elismeri, hogy ez olyan terület, ahol hasznos koordinációs szerepet játszhat. A Bizottság készen áll arra, hogy néhány formátumban és rendezvényen foglalkozzon a felvetett témákkal, és elkötelezett azok folyamatos javítása mellett.
Az átfogó értékelés, valamint a tagállamok és az érdekelt felek visszajelzései azt mutatják, hogy a szakpolitikai prioritásokra való összpontosítás megfelelő, de adott esetben felül kell vizsgálni az olyan jelenlegi és jövőbeli fejlemények fényében, mint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, az EU bővítése vagy az európai sport iránti globális érdeklődés. Az ismeretek és tapasztalatok cseréjével és a hálózatépítéssel kapcsolatban általános elégedettség tapasztalható. A Bizottság osztja ezt az értékelést.
A jelentés megállapításai kitekintést adnak azokról a területekről, amelyekre a jövőben figyelmet kell fordítani. Ezek általánosságban a következő területek szerint csoportosíthatók: i. az európai sportmodell népszerűsítése, ii. az értékalapú sportirányítás és a főbb európai rendezvények alakítása, iii. pénzügyi fenntarthatóság, iv. nagyfokú integritás fenntartása, v. a karrierjüket folytató sportolók jogainak tiszteletben tartása, vi. az egyenlőség és a képviselet biztosítása, és vii. a szabadidősport és az önkéntesség szerepének nagyobbra értékelése.
Egyértelmű a politikai szándék és a szükségszerűség is abban a tekintetben, hogy továbbra is a fenntartható fejlődésre összpontosítsunk, figyelembe véve a gazdasági életképességet, valamint az éghajlatváltozás sportra gyakorolt hatását, valamint azokat a zöld, innovatív és inkluzív megoldásokat, amelyeket magával hozhat. A tervnek figyelembe kell vennie a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia által előidézett változásokat és azok sportra gyakorolt hatását is.
Továbbra is fontos cél az egyenlőség és a méltányosság biztosítása minden olyan személy számára, aki részt kíván venni a sportban, és egyértelműen foglalkozni kell a sportban alulreprezentált csoportok – köztük a nők és a hátrányos helyzetűek, valamint az idősek és a krónikus betegségben vagy fogyatékosságban szenvedők növekvő csoportja – szükségleteivel és kihívásaival.
Figyelembe véve annak a tágabb kontextusnak a tanulságait, amelyben ezt az uniós munkatervet végrehajtották, mérlegelni kell azt is, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a sport külső és diplomáciai vonatkozásaira, beleértve az európai értékek előmozdítását is.
E kiemelt területek alapja a sport integritásának és értékeinek fenntartása és előmozdítása, akár a korrupció, a dopping, a megkülönböztetés, az erőszak és az intolerancia (pl. gyűlöletbeszéd) elleni küzdelem, akár a társadalmi befogadás, az egyenlőség, a tolerancia és az emberi jogok előmozdítása és védelme révén. A sportnak biztonságos környezetet kell biztosítania, lehetővé téve az emberek számára, hogy új készségeket sajátítsanak el és pozitív társadalmi kapcsolatokat építsenek ki. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az európai sport továbbra is teljes mértékben betölthesse egyesítő, összetartó és önbizalmat adó erőként játszott szerepét társadalmaink, közösségeink és gazdaságaink számára.
Felkérjük az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát e jelentés tudomásulvételére.
A sportra vonatkozó következő uniós munkaterv részeként felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a jövőbeli munka és munkamódszerek prioritásaira vonatkozó, e jelentésben foglalt visszajelzéseket.
Felkérjük az elnökséget, hogy ezt a jelentést vegye alapul a sportra vonatkozó következő uniós munkaterv 2024 első felében történő kidolgozása során.
HL C 419., 2020.12.4., 1. o.
HL C 354., 2013.12.4., 1. o.
https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/0e76da18-9e26-11ee-b164-01aa75ed71a1
https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/a482583b-b3a7-11ee-b164-01aa75ed71a1
https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/684ab3af-9f57-11ec-83e1-01aa75ed71a1
A sportspecifikus prioritások közé tartoznak a következők: i. az egészséges életmód ösztönzése mindenki számára, ii. az integritás és az értékek előmozdítása a sportban, iii. az oktatás előmozdítása a sportban és a sporton keresztül, iv. az erőszak, a rasszizmus, a megkülönböztetés és az intolerancia elleni küzdelem a sportban, és v. az erőszakos radikalizálódás elleni küzdelem.
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/76890558-f016-11eb-a71c-01aa75ed71a1 .
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/d10b4b5b-e159-11ec-a534-01aa75ed71a1 .
HL C 185., 2023.5.26., 29. o.
C(2022) 3721 final.
C(2022) 257 final.
HL C 354., 2013.12.4., 1. o.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.2.14.
COM(2024) 73 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról, valamint az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló ajánlásról
I. MELLÉKLET
Kiemelt terület: Az integritás és az értékek védelme a sportban
|
Fő kérdéskör |
Téma |
Cél |
Munkaforma |
Eredmény/dátum |
Vezető(k) |
|
Biztonságos környezet a sportban 1 |
A zaklatás, a bántalmazás és az erőszak megelőzése, ideértve a szexuális erőszakot és a megkülönböztetés minden formáját |
-A tudatosság növelése -A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoportnak a fiatal sportolók védelméről és a gyermekek jogainak a sportban való védelméről szóló ajánlásait (2016) 2 , valamint a gyermekek védelme a sport területén – A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott tanácsi következtetéseket (2019) 3 követő intézkedések |
A Tanács és előkészítő szervei „Biztonságos környezet a sportban” konferencia |
2023.9.22., Valencia |
ES elnökség |
|
Irányadó vita – EYCS Tanács |
2023.11.24., Brüsszel |
ES elnökség |
|||
|
Dopping elleni küzdelem 4 |
A koordináció és az információmegosztás biztosítása, különösen a WADA és a CAHAMA ülései keretében |
-A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ad hoc európai bizottságában (CAHAMA) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ülésein az EU és tagállamai által képviselendő álláspontok kidolgozása, az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő koordinálásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalással 5 (és annak esetleges későbbi módosításaival) összhangban -A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés |
A Tanács és előkészítő szervei (szükség esetén szakértők támogatásával) Uniós koordináció és álláspont |
Elnökségek, Bizottság |
|
|
Állásfoglalás az uniós tagállamok WADA-t illető képviseletének és koordinációjának felülvizsgálatáról |
2023.5.15–16. |
SE elnökség |
|||
|
A doppingellenes küzdelemről szóló konferencia |
2022.11.7–8., Prága |
CZ elnökség |
|||
|
Sport és oktatás |
-A sport mint a személyes, társas és tanulási készségek terepe, valamint a tolerancia, a szolidaritás, a befogadás, továbbá egyéb, a sporthoz kapcsolódó és uniós értékek előmozdításának környezete 6 -Készségek és képesítések a sportban: sportolók és a sport területén dolgozók, különösen az edzők |
-A tudatosság növelése -A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -Az Európai Unió közös értékeinek a sport segítségével történő közvetítéséről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket követő intézkedések 7 |
Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia (egymástól tanulás) |
2022.5.12–13., Berlin |
DE |
|
Konferencia a sport helyéről és hatásáról a gyermekek életében „A sport és a fenntartható fejlődési célok gyermekkorban: társadalmi kérdések a megfelelő testmozgással kapcsolatban” c. konferencia |
2022.2.7–8., Párizs |
FR elnökség |
|||
|
Főigazgatók találkozója (kiemelt figyelmet fordítva a hivatásos sportolókra és a sportmozgalmakra mint szerepmodellekre) |
2022.9.21., Prága |
CZ elnökség |
|||
|
Konferencia Nem valósult meg, de az oktatási csúcstalálkozó keretében foglalkoztak a témával |
2023.11.30., Brüsszel |
Bizottság |
|||
|
A sportolók kettős karrierje |
-A tudatosság növelése -A legjobb gyakorlatok cseréje -A sportolók kettős karrierjéről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket követő intézkedések 8 |
Tanács és az előkészítő szervek – Irányadó vita |
2021.11.30., Brüsszel |
SI elnökség |
|
|
A nemek közötti egyenlőség |
-A nők arányának növelése, különösen az edzők körében, valamint a sportszervezetek és sportklubok vezetőségében -A női és férfi sportolók, edzők, tisztviselők, alkalmazottak stb. számára biztosított egyenlő feltételek (beleértve a fizetést is) -A női sportversenyekről való médiabeszámolók növelése, küzdelem a sztereotípiák ellen stb. |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesítéséről szóló, 2014. május 21-i tanácsi következtetéseket 9 , valamint a jó kormányzással foglalkozó szakértői csoportnak a sport területén a nemek közötti egyenlőségről szóló ajánlásait (2016) 10 követő intézkedések |
Konferencia a nemek közötti egyenlőségről a sport területén |
2023.11.14–15., Madrid |
ES elnökség/ Bizottság |
|
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács következtetései a nőkről és az egyenlőségről a sport területén |
2023.11.24. |
ES elnökség |
|||
|
A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport |
2021.1.1–2022.3.15. |
Bizottság |
|||
|
Sportdiplomácia |
Sportdiplomácia az EU külkapcsolatainak összefüggésében |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A sportdiplomáciáról szóló tanácsi következtetéseket 11 követő intézkedések |
Konferencia Sportdiplomácia az EU külkapcsolatainak összefüggésében |
2021.6.3–4., Lisszabon |
PT elnökség |
|
Az érdekelt tagállamok csoportja |
2023.10.23–24., Dubrovnik |
HR |
|||
|
Európai sportmodell |
-A zárt körű sportversenyek hatása a szervezett sport rendszerére, figyelembe véve a sport sajátosságait -Az európai sportszervezetek és -szövetségek előtt álló lehetséges kihívások (munkacím) |
-Tudásépítés -A ténybeli és a jogi helyzet elemzése -A tudatosság növelése |
Tanács és előkészítő szervek A Tanács állásfoglalása az európai sportmodell fő jellemzőiről |
2021.11.30. |
SI elnökség |
|
- |
Tanulmány az európai sportmodell népszerűsítéséről |
2022.4. |
Bizottság |
||
|
A sportolók jogai |
A sportolók jogai és munkakörülményei, különös tekintettel a sporteseményeken való részvételhez fűződőkre (többek között marketingjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, jogvédelem, megkülönböztetésmentesség) |
-A tudatosság növelése -Tudásépítés -A ténybeli és a jogi helyzet elemzése |
Tanulmány |
2023–2024 |
Bizottság |
|
A jó kormányzás fejlesztése és előmozdítása a sporton belül |
A sporton belül leküzdendő, kormányzással kapcsolatos akadályok azonosítása |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Referenciaértékek megállapítása |
Konferencia (Még) nem valósult meg |
2022–2023 |
BG SE |
|
A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem |
Az Európa Tanács Egyezménye a sportversenyek tiltott befolyásolásáról („macolini egyezmény”) |
-Annak megvizsgálása a Bizottsággal együtt, hogy miként lehetne az egyezménnyel kapcsolatos patthelyzetet feloldani annak érdekében, hogy az EU és valamennyi tagállama lezárhassa saját megerősítési eljárásait és csatlakozhasson az egyezményhez -A sport területén a korrupció elleni küzdelemről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket 12 követő intézkedések |
A Tanács és előkészítő szervei Nem került sor fellépésre |
2021–2022 |
Elnökségek Bizottság |
Kiemelt terület: A sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói
|
Fő kérdéskör |
Téma |
Cél |
Munkaforma |
(Esetleg) Eredmény/céldátum |
Vezető(k) |
|
Innováció és digitalizáció |
Sportinnováció a sportágazat minden dimenziójában és minden szintjén (beleértve a helyi sportklubokat is) |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -„A sport mint az innováció és a gazdasági növekedés egyik motorja” című, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket 13 követő intézkedések |
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács következtetései a sportinnovációról |
2021.5.18. |
PT elnökség |
|
- |
Szeminárium „Sport Innovation: Beyond business as usual” (Innováció a sportban: túllépve a papírformán) |
2021.6.16–17., Lisszabon |
PT elnökség |
||
|
- |
Érdekelt tagállamok csoportja „Collaborate to Innovate: Boosting Innovation in Elite and Grassroots Sports in Europe” (Együttműködés az innováció érdekében: az innováció ösztönzése az európai élsportban és a szabadidősportban) |
2021.8.30–31., Szófia |
BG |
||
|
Érdekelt tagállamok csoportja (külön figyelmet fordítva a digitális eszközöknek az edzőképzésben való használatára) 14 |
2023.3.21–22., Frankfurt |
DE HR |
|||
|
Szeminárium Európai sportinnováció |
2023.10.19., Gent |
BE |
|||
|
Zöld sport |
-Oktatás a fenntartható sportért -Környezetbarát sportolás, sportlétesítmények és sportesemények -A sport és a sportolás alakulása az éghajlatváltozás fényében |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A tudatosság növelése -Közös vállalásokat tartalmazó közös keretre irányuló javaslat kidolgozása, figyelembe véve az európai éghajlati paktumot |
Szakértői csoport |
A zöld sporttal foglalkozó szakértői csoport 2021–2023 |
Bizottság |
|
Az érdekelt tagállamok csoportja „Melyek a legjobb gyakorlatok az EU-ban a hulladékmentes és szén-dioxid-kibocsátás nélküli sportesemények megvalósítására?” – Úton egy zöld és fenntartható sportmegállapodás felé |
2022.3.3–4., Strasbourg |
FR elnökség |
|||
|
Az érdekelt tagállamok csoportja (Még) nem valósult meg |
NL |
||||
|
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács állásfoglalása – „A sport és a testmozgás mint a fenntartható fejlődést szolgáló magatartásformálás ígéretes mozgatórugói” |
2022.4.4. |
FR elnökség |
|||
|
Sportlétesítmények |
Fenntartható tervezés, építés és karbantartás |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A tudatosság növelése |
Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás) „Sportlétesítmények: fenntartható tervezés, építés és karbantartás” |
2021.9.16–17., München |
DE |
|
- |
Konferencia „Fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúra” |
2022.9.22., Prága |
CZ elnökség |
||
|
- |
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács következtetései a fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúráról |
2022.11.29. |
CZ elnökség |
||
|
Nagyszabású sportesemények |
-Európának mint nagyszabású sportesemények házigazdájának a jövője -Nagyszabású sportesemények közös megrendezése több ország részvételével -Fenntartható tervezés és megvalósítás -A nagyszabású sportesemények pozitív hozadéka a házigazda városok vagy régiók számára (ideértve a fiatalok szerepvállalását is) |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -A főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket 15 , valamint a sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői csoportnak a jelentős sporteseményekről, különösen azoknak a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó hozadékáról szóló ajánlásait (2016) 16 követő intézkedések -A 2018. május 31-én Párizsban tartott nem hivatalos miniszteri találkozón aláírt nyilatkozatot 17 követő intézkedések |
Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia A nagyszabású sportesemények értéke |
2023.1.17–18. NL-nel közösen szervezve |
FI+NL |
|
2024 |
ES |
||||
|
Az uniós sport kilátásai a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok kapcsán |
Főigazgatók találkozója |
2022.2.15–16., Párizs |
FR elnökség |
||
|
Beruházások a sportba és a testmozgásba |
-A sport hozzájárulása a regionális fejlődéshez -Az uniós finanszírozási programok (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, REACT-EU, a strukturális alapok és más uniós finanszírozási programok) felhasználásának lehetőségei |
-A helyzet elemzése -A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket 18 követő intézkedések -A Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket 19 követő intézkedések |
Az érdekelt tagállamok csoportja
|
2021 |
IT |
|
Klasztertalálkozó Nem valósult meg, de a SHARE-kezdeményezés és a sport- és innovációs csúcstalálkozó keretében foglalkoznak vele |
2023.05.30. |
Bizottság |
|||
|
A sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően |
-A világjárvány közép- és hosszú távú hatása a hivatásos sportra, az élsportra és a szabadidősportra -A sportrendszer szerkezeti átalakításának esetleges szükségessége -A hatóságok szerepe -Finanszírozási lehetőségek |
-Helyzetelemzés -A legjobb gyakorlatok cseréje -Stratégia kidolgozása -A Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket követő intézkedések |
Konferencia (Még) nem valósult meg |
2021 |
ES |
|
Szakértői csoport |
A sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a Covid19-világjárvány során és azt követően való megerősítésével foglalkozó szakértői csoport 2021–2023 |
Bizottság |
Kiemelt terület: a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása
|
Fő kérdéskör |
Téma |
Cél |
Munkaforma |
(Esetleg) Eredmény/céldátum |
Vezető(k) |
|
Megfelelő sportolási és testmozgási lehetőségek teremtése minden generáció számára |
A sport és a testmozgás stratégiai fejlesztése helyi szinten A sport helyének és hatásának fejlesztése a gyermekek életében |
-A legjobb gyakorlatok cseréje -Tudásépítés -A gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról szóló tanácsi következtetéseket (2015) 20 követő intézkedések |
Az érdekelt tagállamok csoportja |
2022.11.23–24., Köln |
DE |
|
A sport helyének és hatásának fejlesztése a gyermekek életében |
Konferencia Megvalósult (lásd a „Sport és oktatás” pontot) |
2022.2.7–8., Párizs |
FR elnökség |
||
|
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács következtetései – „A sport és a testmozgás mint a fenntartható fejlődést szolgáló magatartásformálás ígéretes mozgatórugói” |
2022.4.4. |
FR elnökség |
|||
|
A testmozgás népszerűsítése |
-A testmozgás egész életen át tartó művelésének nyomon követése -Ágazatközi együttműködés az érintett intézményekkel (többek között iskolákkal) -A média szerepe |
-A tudatosság növelése -Tudásépítés -A legjobb gyakorlatok cseréje |
Konferencia „A testmozgás egész életen át tartó művelésének nyomon követése” |
2021.9.24., Bled |
SI elnökség |
|
A Tanács és előkészítő szervei A Tanács következtetései az egész életen át tartó testmozgásról |
2021.11.30. |
SI elnökség |
II. melléklet – Jelentés az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló ajánlás 21 végrehajtásáról
Kontextus
Az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló, 2013 novemberében elfogadott tanácsi ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat és cselekvési terveket a testmozgás előmozdítására valamennyi érintett ágazatra – többek között a sportra és az egészségügyre – kiterjedően. Arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt egymással és a Bizottsággal, rendszeresen megosztva egymással az információkat és a bevált gyakorlatokat. Végezetül az ajánlás együttműködésre szólít fel a Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) között a releváns adatok gyűjtésében, valamint országspecifikus áttekintések és elemzések készítésében.
Az előrehaladás nyomon követése 23 mutatóból álló kereten alapul. Ezt a feladatot a WHO, a tagállamok által kijelölt, az egészségfejlesztő testmozgással (HEPA) foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata és a Bizottság készítette el. A projekt a tervek szerint 2019 közepétől 2022 közepéig tartott volna, de tervezését befolyásolták a Covid19-világjárvány jelentette kihívások. A projekt eredményei végül 2023 első félévében születtek meg.
HEPA-hálózat
A WHO-val, különösen annak Európai Regionális Irodájával folytatott együttműködésről bebizonyosodott, hogy továbbra is releváns, és kölcsönös előnyökkel jár. Az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül sikeresen hozzájárult az egészségvédő testmozgás nyomon követéséhez és felügyeletéhez a tagállamokban.
A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata megbízható és hasznos hálózattá nőtte ki magát. 2019 óta a hálózat működését tovább finomították, többek között a nemzeti szintű ágazatközi együttműködés megerősítése érdekében. Valamennyi érdekelt fél bekapcsolódott a munkába, és minden tagállamban rendkívül alaposan összegyűjtötték az egészségfejlesztő testmozgásra vonatkozó, szakpolitikai szempontból releváns információkat, és megosztották ezeket egymással. A munka eredményeként továbbá minőségi és megalapozott jelentések születtek az európai helyzetről, és lehetséges volt naprakészen tartani a WHO európai egészségügyi információs portáljának adatbázisát.
2019 óta a HEPA nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata nyolc ülést tartott, amelyek célja a kapcsolattartó pontok képességeinek javítása volt a fenntartható adatgyűjtési rendszer biztosítása érdekében. Emellett a kapcsolattartó pontok megvizsgálták és megvitatták a testmozgással kapcsolatos innovatív fejleményeket és a bevált gyakorlatokat.
A WHO további alkalmakat szervezett a kapcsolattartó pontok számára, hogy bekepcsolódjanak a nemzetközi, regionális és országok közötti együttműködésbe. A kapcsolattartó pontok részt vehettek a HEPA Europe konferenciáin – ez egy WHO által vezetett fórum, melynek célja az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos kutatás, szakpolitika és gyakorlat előmozdítása az egészség javítása és a jóllét növelése érdekében. Találkozókra került sor más hálózatokkal, például a WHO táplálkozással és testmozgással foglalkozó magas szintű csoportjával. Külön munkaértekezleteket szerveztek annak megvitatására, hogy miként lehetne megerősíteni az együttműködést és a több ágazatra kiterjedő kezdeményezéseket az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítésének megerősítése érdekében.
A WHO támogatást nyújtott az egyes országoknak ahhoz, hogy kutatási eredményeken alapuló iránymutatásokat, ajánlásokat és ütemterveket dolgozzanak ki a testmozgásra vonatkozóan a különböző ágazatokban.
Adatgyűjtés
A WHO fokozta a testmozgás nyomon követését a tagállamok között, és új eszközöket dolgozott ki a testmozgás népszerűsítésére. Az egészségfejlesztő testmozgásra vonatkozó uniós mutatókról 2015 óta a tagállamok által a HEPA nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül gyűjtött adatok már elérhetők a WHO európai egészségügyi információs portáljának adatbázisában 22 . Ez az adatbázis interaktív vizualizációs mechanizmussal nyújt adatokat a testmozgásra vonatkozó mutatók országos és regionális szintű megfigyeléséről és nyomon követéséről.
A projekt egyik legfontosabb eredménye az EU-ra és 27 tagállamára vonatkozó 2021. évi, a testmozgásra vonatkozó adatlapok 23 . A múlt tanulságaira építve, a tagállamok körében végzett jobb felméréssel 2021-ben harmadjára is adatokat gyűjtöttek a testmozgás elterjedtségéről és az egészségvédő testmozgás előmozdítását célzó, különböző ágazatokban hozott szakpolitikai intézkedésekről. Az adatgyűjtés keretében kérdéseket tettek fel az EU-ban és mind a 27 uniós tagállamban 2015 óta megfigyelhető tendenciákról, előrehaladásról és változásokról.
Az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések támogatása érdekében a „Step up! Tackling the burden of insufficient physical activity in Europe” (Mozgás! Megküzdeni a nem elegendő testmozgás problémájával Európában) 24 című jelentés. Ez a jelentés azt mutatja, hogy a testmozgás szintjének növekedése jelentős és pozitív hatással lenne a lakosság egészségére és a gazdaságra: A testmozgással kapcsolatos szakpolitikákba való beruházás javítja az egyéni jóllétet és a lakosság egészségét, miközben minden 1 befektetett EUR után 1,7 EUR gazdasági haszonnal jár. Európában 7,5 hónappal növelné a nem kellően aktív személyek várható élettartamát, megelőzve az évi több mint 10 000 korai elhalálozást, és évente összesen 8 milliárd EUR-t takarítana meg a tagállamok számára.
A WHO számos további jelentést is bemutatott, többek között a munkahelyi testmozgással kapcsolatos gyakorlatok javítását szolgáló technikai eszközökről, a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) összpontosítva, valamint a sportklubok számára az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítését szolgáló segédanyagokat biztosított. Emellett a sportklubokban történő egészségfejlesztést szolgáló ellenőrzési eszközöket is kidolgozott.
Ami a testmozgás gyakoriságának tagállamok közötti összehasonlítását illeti, továbbra is foglalkozni kell azzal a problémával, hogy a különböző felmérési eszközökből időnként egymásnak ellentmondó adatok születnek. A megbízható adatok rendelkezésre állása elengedhetetlen a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ennek fényében a Bizottság egy új Eurobarométer felmérés keretében releváns adatokat szolgáltatott a sportról és a testmozgásról 25 .
A Bizottság emellett törekszik a vonatkozó statisztikák módszertanának javítására. Az EU-ban rendelkezésre álló sportstatisztikák és -adatok feltérképezése 26 mellett 2022 óta dolgozik egy tanulmányon, amelynek célja a harmonizált uniós sportstatisztikák – többek között az egészségfejlesztő testmozgásra vonatkozó statisztikák és adatok – kidolgozásának támogatása. A tanulmány célja a tényalap javítása és összehasonlító adatok létrehozása a sporttal és a testmozgással kapcsolatos uniós szintű szakpolitikai döntéshozatal javítása érdekében.
Eredmények
Az egészségfejlesztő testmozgásra vonatkozó mutatókra irányuló 2021. évi adatgyűjtés eredményei a végrehajtás általános stabilizálódását mutatták, a tagállamok által a 23 mutató kapcsán elért eredmények átlagos aránya a 2015. évi 64,7 %-ról 2018-ban 74,5 %-ra, 2021-ben pedig még tovább, 75,7 %-ra nőtt. Ezzel kapcsolatban szem előtt kell tartani a Covid19-világjárvány hatását is, amely megakadályozta vagy ideiglenesen leállította a sporttevékenységeket és a testmozgást.
Számos mutató – például a 15. mutató (az egészségfejlesztő testmozgás a testnevelő tanárok képzésében), a 20. mutató (a munkahelyi testmozgást támogató programok) és a 21. mutató (a testmozgást idősek körében népszerűsítő helyi fellépésekre irányuló programok) – jelentős növekedése mellett több mutató esetében is csökkent a teljesítmény, míg más mutatóknál nem történt előrelépés, mivel az elért arányok már 2018-ban is maximálisak voltak. A testmozgásra vonatkozó nemzeti szakpolitikák vagy cselekvési tervek többsége több ágazatra terjedt ki, és az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése szempontjából fontosnak ítélt ágazatokat is megfelelően lefedte.
Különösen a következő mutatókkal kapcsolatban lehet pozitív fejleményekről beszámolni: a testmozgásra vonatkozó nemzeti ajánlások (23 ország), a testmozgás megfigyelésére szolgáló rendszerek használata (26 ország), legalább egy tömegsporttal kapcsolatos nemzeti szakpolitika vagy cselekvési terv a testmozgás népszerűsítésére (valamennyi ország), az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítésére elkülönített finanszírozás (23), a nemzeti koordinációs mechanizmusok alkalmazása (19), a meghatározott célcsoportokra irányuló intézkedések (20), a rekreációs és sportlétesítmények hátrányos helyzetű társadalmi csoportok általi nagyobb arányú igénybevételét támogató keretrendszer (21), a testmozgással kapcsolatos, egészségügyi szakemberek általi tanácsadás előmozdítására irányuló program (18), testnevelés az iskolákban (valamennyi ország), a munkahelyre való eljutás fizikai aktivitással járó módjait támogató programok (17), a munkahelyi testmozgás népszerűsítése (20), valamint a testmozgással kapcsolatos oktatásra és a nyilvánosság figyelmének felkeltésére irányuló kampány (23).
Két mutató terén különösen alacsonyak az eredmények: ez a 7. mutató (Egészségvédő programban részt vevő sportklubok) és a 18. mutató (A szabadidős testmozgásra szolgáló infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatások). Mindössze hat ország számolt be arról, hogy alkalmazta a HEPA Europe és a Szabadidősport Nemzetközi Világszervezete által az egészségvédő programban részt vevő sportklubok számára kidolgozott iránymutatásokat. További kilenc ország arról számolt be, hogy hasonló nemzeti iránymutatásokat vagy programokat alkalmaztak annak érdekében, hogy ösztönözzék a sportklubokat az egészséggel kapcsolatos sporttevékenységek és/vagy az egészségfejlesztés előmozdítására. Mindössze öt ország számolt be arról, hogy alkalmazta a szabadidős testmozgást szolgáló helyi szintű infrastruktúra javításáról szóló 2011. évi európai iránymutatásokat (IMPALA) 27 .
Az ajánlás tartalmáról és relevanciájáról szóló, 2023 nyarán végzett nyílt online felmérés keretében a legtöbb válaszadó továbbra is relevánsnak vagy részben relevánsnak ítélte az ajánlást. Az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok körében végzett kiegészítő felmérés szerint a legtöbb kapcsolattartó pont úgy véli, hogy az ajánlás a megfelelő célokra és prioritásokra összpontosít, és a struktúrát és a munkamódszereket megfelelőnek tartja. Abban is egyetértés van, hogy a munka releváns eredményeket és adatokat eredményez. A 4. mutatót (az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítésének koordinációs mechanizmusa), a 10. mutatót (a testmozgás nyomon követése és figyelemmel kísérése) és az 1. mutatót (a testmozgásra vonatkozó ajánlások) tartották a leginkább érdemesnek arra, hogy prioritásként vegyék figyelembe. Voltak javaslatok a mutatóknak az adatok rendelkezésre állása szempontjából történő értékelésére, egyes tagállamokban a nyomonkövetési mechanizmus javítására, valamint az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos tagállami szakpolitikák kidolgozására és végrehajtására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréjének fokozására.
A következő lépések
Amióta megkezdődött a tanácsi ajánlás végrehajtása, a tagállamokban az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítésének és nyomon követésének általános javulása tapasztalható, azonban további támogatásra van szükség a fennmaradó hiányosságok orvoslására. Ide tartozik a 7. és a 18. mutató, amelyekkel kapcsolatban több strukturális gyengeség mutatkozik. Ennél is fontosabb, hogy az ajánlás végrehajtása terén elért nagyon jó eredmények ellenére a lakosság fizikai aktivitásáról gyűjtött adatok arra engednek következtetni, hogy az továbbra is túl alacsony szinten van, ami további intézkedéseket tesz szükségessé a fizikai aktivitás általános növelése érdekében.
A Bizottság ezért továbbra is együtt fog működni a WHO-val annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat az egészségfejlesztő testmozgás terén, azzal az általános céllal, hogy hozzájáruljon a WHO azon globális célkitűzésének eléréséhez, hogy 2030-ig 15 %-kal csökkenjen a tagállamokban a fizikai inaktivitás szintje.
Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: „Az Unió fellépésének célja (...) a sport európai dimenziójának fejlesztése (...) a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.”
Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: Az Unió fellépésének célja […] a sport európai dimenziójának fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának […] az előmozdítása révén.
Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése: „Az Unió a sport […] társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.”
https://ec.europa.eu/assets/eac/sport/library/policy_documents/expert-group-gender-equality_en.pdf
HL C 416., 2011.12.6., 3. o. (lásd a 26. pontot).
Az edzők társadalomban betöltött szerepéről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket ( HL C 423., 2017.12.9., 6. o. ) és „Az edzők szerepvállalásának növelése a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén” című, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket ( HL C 196., 2020.6.11., 1. o. ) követő intézkedések.
https://www.sports.gouv.fr/IMG/pdf/declarationjop2024_europe_en.pdf
HL C 354., 2013.12.4., 1 o.
A testmozgásra vonatkozó 2021-es közzétett adatlapok Sport (europa.eu) .
https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/25c4dfc8-19bf-11ec-b4fe-01aa75ed71a1