EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.28.

COM(2023) 462 final

2023/0290(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a játékok biztonságáról és a 2009/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 297 final} - {SWD(2023) 268 final} - {SWD(2023) 269 final} - {SWD(2023) 270 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A játékokat a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv (a játékbiztonsági irányelv vagy irányelv) 1 szabályozza. Ez az irányelv meghatározza azokat a biztonsági követelményeket, amelyeknek a játékoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy az EU piacán forgalomba hozhatók legyenek, függetlenül attól, hogy az EU-ban vagy nem EU-tagországokban gyártják őket. Az irányelv célja ugyanakkor a játékok belső piacon belüli szabad mozgásának biztosítása.

Az irányelv bizottsági értékelése 2 (a továbbiakban: értékelés) számos hiányosságot állapított meg, amelyek az irányelv 2009-es elfogadása óta az irányelv gyakorlati alkalmazása során merültek fel. Az értékelés különösen a gyermekek magas szintű védelmének biztosítása terén állapított meg bizonyos hiányosságokat a játékokban rejlő lehetséges kockázatokkal, különösen a káros vegyi anyagok által jelentett kockázatokkal szemben. Az értékelés azt is megállapította, hogy az irányelv végrehajtása nem volt hatékony, különösen az online értékesítéssel összefüggésben, és továbbra is sok nem biztonságos játék van az uniós piacon.

A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 3 (CSS) a káros vegyi anyagokra vonatkozó úgynevezett általános megközelítés (amely általános megelőző tilalmakon alapul) kiterjesztésére szólított fel annak érdekében, hogy a fogyasztók, a veszélyeztetett csoportok és a természeti környezet következetesebb védelmet élvezzenek. A CSS különösen a legkárosabb vegyi anyagok által jelentett kockázatokkal szembeni védelem és a vegyi anyagok lehetséges kombinált hatásai tekintetében az irányelv megerősítésére szólított fel. Az irányelv már tartalmazza a játékokban található rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító (CMR) anyagok általános tilalmát. Nem utal azonban más, különös aggodalomra okot adó anyagokra, mint például az endokrin károsító anyagokra, illetve az immun-, ideg- vagy légzőrendszerre ható anyagokra.

Az Európai Parlament 2022. február 16-án szinte egyhangúlag elfogadta az irányelv végrehajtásáról szóló saját kezdeményezésű jelentést 4 . Jelentésében az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az irányelvet, hogy: i. erősítse meg a gyermekek védelmét a vegyi kockázatokkal szemben; ii. biztosítsa, hogy az uniós jog foglalkozzon az internetre csatlakoztatott játékok által jelentett kockázatokkal; és iii. javítsa az irányelv végrehajtását, különösen az online értékesítéssel kapcsolatban.

Végül a Bizottság 2023. március 16-i, az EU hosszú távú versenyképességéről szóló közleménye 5 felvázolja, hogyan építhet az EU az erősségeire, és hogyan léphet túl a növekedési és innovációs szakadék egyszerű áthidalásán. A versenyképesség előmozdítása érdekében a Bizottság ebben a közleményben azt javasolja, hogy a versenyképesség kilenc egymást erősítő mozgatórugóján dolgozzanak, köztük a működő belső piacon és a digitalizáción, amely a digitális eszközöknek a gazdaság egészében történő széles körű elterjedésén keresztül valósul meg. A belső piacra és a digitalizációra való összpontosítás a jelenlegi javaslatban is szerepel.

Az értékelésben kiemelt és a kísérő hatásvizsgálati jelentésben kifejtett problémák kezelése 6 , valamint a Bizottság CSS-ére való reagálás érdekében ez a javaslat az irányelvben található alábbi két probléma megoldására számít.

Az első probléma az, hogy az irányelv nem védi kellőképpen a gyermekeket a játékokban található veszélyes vegyi anyagok jelentette kockázatoktól. A Bizottságnak az irányelv módosítására és a tudományos ismeretekhez való hozzáigazítására adott felhatalmazás túlságosan korlátozott. Különösen nem lehetséges az irányelv kiigazítása a 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára szánt játékok határértékeivel kapcsolatban.

Ezenkívül az EU piacán számos olyan játék van, amely nem felel meg az irányelvnek. A nem biztonságos játékok veszélyeztetik a gyermekeket, és akár halálos kimenetelű balesetekhez is vezethetnek. Nem minden, a piacon lévő játékot lehet ellenőrizni. Ez azt jelenti, hogy az uniós piacon a nem megfelelő játékok aránya nem számszerűsíthető pontosan. Ugyanakkor elegendő külön mutató igazolja, hogy az uniós piacon a nem megfelelő játékok száma nagyon magas. Valahányszor piacfelügyeleti intézkedésekre vagy ellenőrzésekre kerül sor, a nem megfelelő és nem biztonságos játékok aránya következetesen magas.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke. Ennek célja ugyanis az, hogy valamennyi tagállamban harmonizálja a játékokra vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményeket, és biztosítsa, hogy a játékok tagállamok közötti szabad mozgása ne ütközzön akadályokba. E rendeletnek a jelenlegi 2009/48/EK irányelv helyébe kell lépnie, amelynek jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés korábbi 95. cikke (az EUMSZ jelenlegi 114. cikke).

•Szubszidiaritás 

Ez a kezdeményezés a játékbiztonsági irányelv értékelése során azonosított kérdésekkel foglalkozik. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv általában véve releváns, hatékony, eredményes és koherens, és uniós hozzáadott értéket képvisel, de konkrét fejlesztésekre van szükség.

A rendelet fő célkitűzései a gyermekek legmagasabb szintű biztonságának biztosítása, valamint a játékok szabad forgalmazásának lehetővé tétele az EU-ban. A játékbiztonságra vonatkozó uniós szintű jogszabály egyik fő indoka az EUMSZ 114. cikke alapján a tagállamok közötti harmonizáció biztosítása. A játékbiztonsági irányelv a játékok biztonsági szempontjainak teljes harmonizációját szolgálja, így a tagállamok nem vezethetnek be további vagy eltérő biztonsági követelményeket a játékokra vonatkozóan. A tagállamoknak azonban át kell ültetniük az irányelv rendszeres módosításait, ami a múltban ahhoz vezetett, hogy a szabályozási módosításokat nem következetesen alkalmazták az EU-ban. Az irányelv rendszeres kiigazítása szintén erőforrás-igényesnek bizonyult a tagállamok számára. Egy uniós szintű szabályozási intézkedés biztosítaná a játékokra vonatkozó új biztonsági követelmények és azok későbbi módosításainak következetes végrehajtását, és ezáltal a biztonság magasabb szintjét. Emellett jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana az ipar számára. A termékútlevél bevezetése és a vonatkozó ellenőrzések az Unió külső határain megkövetelik továbbá, hogy az alapjául szolgáló jogi eszköz rendelet legyen.

•Arányosság

A megfelelőségi információkat tartalmazó termékútlevél bevezetése hatékonyan csökkenteni fogja a nem megfelelő játékok számát az uniós piacon, többek között online értékesítés esetében is. A rendelet biztosítani fogja, hogy a vámhatóságnál bemutatott játékokat csak akkor lehessen szabad forgalomba bocsátani és az uniós piacon forgalomba hozni, ha rendelkeznek a megfelelő termékútlevéllel. Ez jelentős hatékonyságnövekedést fog eredményezni mind a piacfelügyeleti hatóságok, mind a vámhatóságok számára. Ez a célkitűzéseket hatékonyan, az iparra háruló aránytalan költségek nélkül fogja elérni 15 ; bár a termékútlevél bevezetése a vállalkozások számára költségekkel jár a rendszerek létrehozásával és a digitális útlevelek elkészítésével kapcsolatban, megtakarításokat eredményez a szükséges dokumentáció papír helyett digitálisan történő előállítása és a hatósági ellenőrzések során. Emellett várhatóan jelentősen csökken a nem megfelelő játékok száma az uniós piacon, ami a szabályoknak megfelelő iparág versenyképességének javára válik. A termékútlevél ugyanazoknak a technikai követelményeknek felel meg, mint az ESPR keretében javasolt termékútlevél, hogy: i. elkerülhető legyen az ipar digitalizálási erőfeszítéseinek megkettőzése; és ii. biztosítsa az átjárhatóságot a más uniós jogszabályok alapján létrehozott termékútlevelekkel.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ezen túlmenően a játékbiztonsági irányelv egy teljes harmonizációs irányelv. E tekintetben egy rendelet jogi természeténél fogva jobban biztosítaná, hogy a tagállamok ne írjanak elő olyan nemzeti műszaki követelményeket, amelyek túlmutatnak a jelenlegi irányelvben meghatározott biztonsági követelményeken és/vagy ellentmondanak ezeknek a biztonsági követelményeknek. Továbbá a megfelelőségi információkat tartalmazó termékútlevél bevezetése, valamint az uniós piacra kerülő játékokra vonatkozó vámellenőrzések megkövetelik, hogy az alapul szolgáló jogi eszköz rendelet legyen.

Az irányelvről rendeletre való áttérés nem fog konkrét változásokat eredményezni a szabályozási megközelítésben. Az új jogi keret jellemzői, amelyekhez az irányelv már igazodik, teljes mértékben megmaradnak, különösen a gyártóknak biztosított rugalmasság: i. az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében alkalmazott eszközök (harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki leírások) megválasztásában; és ii. a megfelelőség igazolásához használt eljárás kiválasztása a rendelkezésre álló megfelelőségértékelési eljárások közül. A jogszabály végrehajtását támogató meglévő mechanizmusokat (szabványosítási folyamatok, szakértői csoportok, piacfelügyelet, tagállami igazgatási együttműködés [AdCo], iránymutatásokat tartalmazó dokumentáció kidolgozása stb.) nem érinti a jogi eszköz jellege, és a rendelet alapján ugyanúgy működnek tovább, mint jelenleg az irányelv alapján.

Végezetül a belső piaci jogszabályok területén a rendeletek alkalmazása (az érdekeltek által is kifejezett preferenciával összhangban) elkerüli a „túlszabályozás” veszélyét, amikor egy uniós irányelv követelményeit kiterjesztik egy tagállam nemzeti jogába történő átültetés során. Ez azt is lehetővé teszi a gyártók számára, hogy közvetlenül a rendelet szövegével dolgozzanak ahelyett, hogy 27, az irányelvet átültető nemzeti jogszabályt kellene azonosítaniuk és megvizsgálniuk. A rendelet az iparág számára is megtakarításokat eredményez, és a belső piac számára is előnyös, mivel az egész EU-ban egyidejűleg lép hatályba, akárcsak annak bármely későbbi módosítása. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a rendelet választása a legmegfelelőbb megoldás valamennyi érintett fél számára, mivel lehetővé teszi az uniós szinten elfogadott jogszabályok gyorsabb és koherensebb alkalmazását, és egyértelműbb szabályozási környezetet teremt a gazdasági szereplők számára.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Az irányelv értékelése arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv általában véve hatékonyan védi a gyermekeket a játékokkal való játék során. Ugyanakkor számos hiányosságot is feltárt, amelyek az irányelv 2009-es elfogadása óta az irányelv gyakorlati alkalmazása során merültek fel. Az értékelés különösen két fő problémát állapított meg. Az első fő probléma a gyermekeknek a játékokban rejlő lehetséges kockázatokkal, különösen a káros vegyi anyagok által jelentett kockázatokkal szembeni magas szintű védelme biztosításának terén megállapított bizonyos hiányosságok voltak. A második fő probléma az, hogy az irányelv végrehajtása nem hatékony, különösen az online értékesítéssel összefüggésben, és hogy továbbra is sok nem biztonságos játék van az uniós piacon. Az értékelés arra a következtetésre is jutott, hogy az irányelvként szolgáló jogi eszköz nem hatékony, különös tekintettel arra, hogy az irányelv többszöri módosítását át kellett ültetni a nemzeti jogba.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság számos konzultációs tevékenységet folytatott, hogy bizonyítékokat és véleményeket gyűjtsön az érdekeltek széles körétől a játékbiztonsági irányelvvel kapcsolatban azonosított problémákról. A tevékenységek közé tartozott i. egy tizenkét hetes, 2022 májusában lezárult nyilvános konzultáció; ii. egy 2022. április 26-án tartott, az érdekelt felekkel folytatott munkaértekezlet; iii. a tagállamokkal és más érdekeltekkel a játékbiztonsággal foglalkozó szakértői csoportban folytatott megbeszélések; és iv. a Bizottság kezdeti hatásvizsgálatára válaszul összegyűjtött visszajelzések. A hatásvizsgálati tanulmány részeként egy külső vállalkozó interjúkat is szervezett 41 érintett érdekelt féllel, továbbá 2022. április 7. és 2022. május 15. között a kkv-k számára célzott online konzultáció zajlott. A megkérdezett érdekelt felek között voltak uniós és nemzeti fogyasztói szervezetek; ipari szövetségek; gazdasági szereplők; állampolgárok; és nemzeti hatóságok.

Az iparági érdekeltek támogatták azt az elképzelést, hogy a játékok biztonságára vonatkozó szabályokat valamennyi játékra vonatkozóan új határértékekkel lehetne kiegészíteni, de nem támogatták az általános tilalmak kiterjesztését más káros anyagokra. Az ipar határozottan ellenezte az általános tilalmakra vonatkozó eltérések megszüntetését. Fő aggodalmuk az volt, hogy az eltérések teljes eltörlése komoly következményekkel járna, ami megakadályozná jelentős számú játék (például elektromos játékok) forgalmazását. Az ipar támogatta a termékútlevélben szereplő megfelelőségi információk digitalizálását.

A tagállamok egyértelműen támogatták a játékbiztonsági irányelv felülvizsgálatát és a vegyi anyagokra vonatkozó követelmények szigorítását, mind a konkrét határértékek, mind az egyes anyagokra vonatkozó további általános tilalmak révén. A termékinformációk digitalizálását, valamint a harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés kiterjesztését is támogatták, bár kisebb mértékben. A fogyasztók a következő opciókat részesítették előnyben: i. a vegyi anyagokra vonatkozó szigorúbb követelmények a gyermekeknek szánt termékek esetében; és ii. korlátozottabb eltérések, vagy egyes esetekben az eltérések megszüntetése. A fogyasztók a termékútlevél bevezetését, valamint a harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés kiterjesztését is előnyben részesítették.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A játékbiztonsági irányelv értékelését 16 egy külső vállalkozó által készített tanulmány 17 támogatta.

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálatot egy másik külső vállalkozó által készített tanulmány 18 is alátámasztja, amely interjúkat készített, elemezte a nyilvános és célzott konzultációkból származó adatokat, és ezt írásos kutatással egészítette ki.

A Bizottság széles körű konzultációt folytatott, és a javaslat előkészítése során különböző forrásokból kapott hozzájárulást. A fent említett tanulmányokon kívül a Bizottság támaszkodott a nyilvánosan elérhető információkra és a vegyi anyagok területén rendelkezésre álló tudományos szakvéleményekre, valamint az érintett érdekelt felektől kapott hozzájárulásokra.

•Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett a játékbiztonsági irányelv felülvizsgálatáról. A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2022. október 28-án kedvező véleményt adott a hatásvizsgálat tervezetéről. E javaslattal együtt jelenik meg a Testület véleménye, valamint a végleges hatásvizsgálat és annak összefoglalója.

A rendelkezésre álló információk alapján a hatásvizsgálat három szakpolitikai alternatívát vizsgált és hasonlított össze a két fő probléma kezelésére. Ezek a szakpolitikai alternatívák kiegészítették a változatlan alapforgatókönyvet, amely továbbra is lehetővé tenné a 3 év alatti gyermekeknek szánt játékokra vonatkozó, káros vegyi anyagokat érintő egyedi korlátozások bevezetését.

A gyermekek káros vegyi anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények megerősítésére három lehetőség állt rendelkezésre:

·Az 1a. szakpolitikai alternatíva azt javasolja, hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást arra, hogy bármely (nem csak a 3 év alatti gyermekek számára készült) játékban lévő vegyi anyagokra vonatkozó határértékeket hozzáadhasson és módosíthasson, valamint hogy csökkentse a nitrózaminokra és a nitrozálható anyagokra vonatkozó határértékeket.

·Az 1b. szakpolitikai alternatíva ugyanazokat az intézkedéseket tartalmazza, mint az 1a. lehetőség, de a CMR-ekre vonatkozó jelenlegi általános tilalmat kiterjeszti a játékokban található egyéb legkárosabb vegyi anyagokra (pl. az endokrin károsító anyagokra) is. Ez azt jelenti, hogy az ezen legkárosabb veszélyességi osztályokba tartozó anyagok automatikusan betiltásra kerülnének a játékokban, anélkül, hogy értékelni kellene, hogy a játékokban milyen konkrét kockázatot jelentenek a gyermekekre nézve. Ez a lehetőség bizonyos feltételek mellett továbbra is lehetővé tenné az általános tilalmaktól való eltérést, amennyiben az Európai Vegyianyag-ügynökség illetékes tudományos bizottsága biztonságosnak ítéli az anyag játékokban való felhasználását, és nincs más alternatíva.

·Az 1c. szakpolitikai alternatíva megegyezik az 1b. szakpolitikai alternatívával (általános tilalom a legtöbb káros vegyi anyagra), de ebben az esetben az általános tilalomtól való eltérés nem lehetséges.

A még mindig a piacon található, nem megfelelő és nem biztonságos játékok nagy számának csökkentése érdekében a hatásvizsgálat három lehetőséget határozott meg:

·A 2a. szakpolitikai alternatíva kiterjesztené a harmadik fél által végzett megfelelőségértékelést i. a 3 év alatti gyermekek számára készült játékokra; és ii. a keverékekből álló játékokra. E játékkategóriák esetében magasabb a meg nem felelés aránya, illetve nagyobb kockázatot jelentenek.

·A 2b. szakpolitikai alternatíva előírná, hogy a megfelelőségi dokumentációnak digitálisan kell kísérnie a játékot, az ESPR szerinti digitális termékútlevélre támaszkodva. Ez azt is megkövetelné, hogy ezt az információt a vámhatóságnál bemutassák. Az ESPR-ben már meghatározott modell alapján a megfelelőségi információkat tartalmazó termékútlevélre való hivatkozást a Bizottság központi nyilvántartásában kell szerepeltetni. Az útlevélre és annak a bizottsági nyilvántartásba való felvételére vonatkozó hivatkozást a vámhatóságnál be kell mutatni, amikor a játékot szabad forgalomba bocsátást célzó vámeljárás alá vonják. A bizottsági központi nyilvántartás és a vámrendszerek összekapcsolásával automatikusan ellenőrizni lehetne az útlevélnek a nyilvántartásban szereplő hivatkozását, és azok a játékok, amelyek nem rendelkeznek a termékútlevélre vonatkozó érvényes hivatkozással a bizottsági nyilvántartásban, nem bocsáthatók szabad forgalomba.

·A 2c. szakpolitikai alternatíva a 2a. és a 2b. szakpolitikai alternatíva kombinációja lenne.

Az előnyben részesített lehetőség az 1b. szakpolitikai alternatíva a 2b. szakpolitikai alternatívával együtt. A gyermekek káros anyagokkal szembeni védelme szempontjából az 1b. szakpolitikai alternatíva jelentősen csökkenti a gyermekek e káros anyagoknak való kitettségét, ugyanakkor az általános tilalmaktól való megfelelő eltérések biztosításával korlátozza az iparra gyakorolt negatív hatásokat. Biztosítja továbbá, hogy a játékbiztonsági szabályok továbbra is alkalmazkodni tudjanak az új tudományos ismeretekhez. A 2b. szakpolitikai alternatíva biztosítja, hogy a termékútlevélben szereplő megfelelőségi nyilatkozat nélkül a vámon bemutatott játékokat automatikusan ne lehessen szabad forgalomba bocsátani az uniós piacon. Emellett a piacfelügyeleti hatóságok számára jelentős hatékonyságnövekedést eredményezne a játékok ellenőrzése során. Ennek megfelelően a 2b. szakpolitikai alternatíva jelentősen csökkentheti a belső piacon a nem megfelelő játékok számát. A harmadik fél által végzett megfelelőségértékelést is magában foglaló egyéb lehetőségeket nem tartották olyan hatékonynak vagy hatékonynak; úgy ítélték meg, hogy ezek növelnék a megfelelő gyártók költségeit, ugyanakkor nem vezetnének a nem megfelelő játékok számának jelentős csökkenéséhez.

A lehetőségek kombinációja hozzájárul a gyermekek káros vegyi anyagoktól való jobb védelméhez, valamint az uniós piacon lévő nem biztonságos játékok számának csökkentéséhez. Ez a kombináció várhatóan hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak 19 eléréséhez is, különösen az egészségre és jóllétre vonatkozó 3. számú fenntartható fejlődési célhoz. Emellett hozzájárul a 9. fenntartható fejlődési célhoz (ipar, innováció és infrastruktúra); a 12. fenntartható fejlődési célhoz (felelős termelés és fogyasztás); és a 6. fenntartható fejlődési célhoz (tiszta víz és higiénia).

Az alapvető jogok tekintetében várhatóan egyik szakpolitikai alternatívának sem lesz jelentős hatása. Az 1b. szakpolitikai alternatíva általában véve pozitívan járulna hozzá a gyermekek általános jogaihoz és a gyermekek játéklehetőségéhez. Az egyenlőségre, beleértve a nemek közötti egyenlőséget is, ez a kezdeményezés nem gyakorol jelentős hatást. Míg az irányelv felülvizsgálatának célkitűzései a gyermekek egészségvédelmének megerősítésére összpontosítanak, az előnyben részesített lehetőség várhatóan korlátozott pozitív hatást gyakorol a környezetre, tekintettel a papír alapú dokumentáció várható csökkenésére. Ezért a jelenlegi kezdeményezés összhangban van a klímasemlegességi célkitűzés teljesítésével, ahogyan azt az európai klímarendelet előírja. A javaslat tiszteletben tartja a „jelentős károkozás elkerülése” elvét, de nem foglalkozik vele kifejezetten. A javaslat összhangban van az „alapértelmezés szerint digitális” elvvel.

A hatásvizsgálat úgy véli, hogy a legkárosabb anyagok játékokból való kitiltása (1b. szakpolitikai alternatíva) jelentős egészségügyi előnyökkel járna (évi 240 millió és 1,2 milliárd EUR között) csak az endokrin károsító anyagok által okozott egészségkárosodás elkerülése tekintetében. Ezek az előnyök az endokrin károsító anyagoknak kitett (vagy nem kitett) gyermek életében jelentkeznének, ami azt jelenti, hogy az időintervallum több generáción át tarthat, és meghaladhatja a 20–30 éves szokásos értékelési időszakokat. Ezen túlmenően a 2b. szakpolitikai alternatíva jelentős hatékonyságnövekedést eredményezne a piacfelügyeleti hatóságok számára (az ellenőrzések száma az évi 25 000-ről legfeljebb 2 500 és 5 000 közötti értékkel növekedhetne, feltéve, hogy a célzott költségvetés azonos marad, és a hatékonyságnövekedést több játékvizsgálatra fordítják). Ezen túlmenően a gyártók által nyújtott digitális információszolgáltatás évente 2,62 millió EUR és 3,93 millió EUR közötti megtakarítást eredményezhet. A 2b. szakpolitikai alternatíva szintén megtakarítást eredményezne az ipar számára a piacfelügyeleti ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami évente 13–20 millió EUR között lehet.

Mindkét lehetőség együttesen jelentősen javítja a gyermekek védelmét a játékokkal való játék során, mert: i. a legveszélyesebb anyagokkal jobban foglalkoznak majd a játékbiztonsági szabályok; és ii. jelentősen csökken a nem megfelelő és nem biztonságos játékok száma. Emellett javítani fogja a belső piac működését és az ipar versenyképességét a tiltott versennyel szemben.

A hatásvizsgálat abból indul ki, hogy az 1b. szakpolitikai alternatíva alapján az általános tilalom alá tartozó anyagok száma körülbelül 10–30 %-kal nőhet. Ez jelentős számú játékmodellt érinthet, de az eltérések korlátozni fogják azon játékmodellek számát, amelyek esetében termékátalakításra lesz szükség, vagy amelyek nem lesznek többé forgalmazhatók. Az 1b. szakpolitikai alternatíva összesen a játékmodellek 8,4–12,8 %-át érintheti, amelyek esetében nem lehetséges az eltérés, 4,6–7,2 %-uk esetében a termékátalakítás (beleértve a vegyi anyagok helyettesítésére irányuló erőfeszítéseket is), 3,8–5,6 %-uk esetében pedig, ha nem találnak alternatívát a korlátozott vegyi anyagok helyett, ezeket a továbbiakban nem lehet forgalmazni. Az uniós játékmodellek 4,6–7,2 %-ára gyakorolt becsült hatás 23,5 millió EUR és 396,66 millió EUR közötti egyszeri, a termékek újratervezésével és újrafejlesztésével kapcsolatos teljes kiigazítási többletköltséget eredményezhet. Az eltérések kérelmezésének költségei a teljes iparág számára évente 100 000–300 000 EUR között lehetnek. Mivel egyre több anyagra vonatkoznak általános tilalmak, valamint a játékokban található új anyagokra vonatkozó határértékek, az új játékmodelleket tesztelni kell az ilyen határértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Az összetettebb és érzékenyebb vizsgálatok szükségessége miatt a vizsgálatok költségei a jelenlegi 2 200 EUR-ról játékmodellenként 3 900 EUR-ra emelkedhetnek. A becslések szerint az éves vizsgálati költségek a kiindulási szinthez képest 7,31 millió EUR és 11,7 millió EUR közötti összeggel fognak növekedni. Azon játékmodelleknek tekintetében, amelyek a továbbiakban nem lennének elérhetőek, a hatás az érintett játékmodellek értékétől függ, de az uniós ipar forgalma alapján ez a lehetőség 249 millió EUR és 367 millió EUR közötti értékű terméket érinthet 20 . Ez várhatóan nem fog ekkora mértékű közvetlen piacszűküléshez vezetni, mivel a gyártóknak megfelelő átmeneti időszakot biztosítanak, amely alatt felmérhetik a meglévő termékek életképességét, és szükség esetén átcsoportosíthatják erőforrásaikat alternatív játéktermékek gyártására és értékesítésére. Ezenfelül a fogyasztók sok esetben egyszerűen alternatív játékterméket fognak vásárolni, ahelyett, hogy semmit sem vásárolnának. A kkv-knak várhatóan magasabbak lesznek az egy új játékmodellre jutó költségei, mint a nagyobb cégeknek, mivel magasabb fajlagos költségekkel kell szembenézniük.

A 2b. szakpolitikai alternatíva szerinti digitális termékútlevél bevezetése a becslések szerint az uniós gyártók számára egyszeri költségként mintegy 18 millió EUR, majd évente 10,5 millió EUR költséget jelentene. Miután a rendszereket felállították és a legtöbb kezdeti adatot bevitték, várhatóan csak a frissítéssel és karbantartással kapcsolatos további költségek merülnek fel.

•Az „egy be, egy ki” elv alkalmazása

Az e javaslatban szereplő, a játékokra vonatkozó, vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények szigorítása várhatóan csak akkor vezet az adminisztratív terhek növekedéséhez, ha eltérést kérnek a betiltott anyagok játékokban való további használatához. Becslések szerint az eltérés iránti kérelmek költségei kérelmenként 50 000 és 150 000 EUR között mozoghatnak, és évente legfeljebb két eltérés iránti kérelemre kerülhet sor (átlagosan évi 200 000 EUR). A 2b. lehetőség adminisztratív költségekkel és előnyökkel is járna a vállalkozások számára. A digitális termékútlevél bevezetésével járó teljes többlet adminisztratív terhet a jelenlegi piaci struktúra és a vállalkozásonkénti várható átlagos termelés alapján évente körülbelül 18 millió EUR egyszeri és 10,5 millió EUR ismétlődő kiadásra becsülték.

A digitális termékútlevél bevezetése valószínűleg némileg csökkenti a hatóságok és a vállalkozások adminisztratív terheit. Lehetséges, hogy csökkenti a hatóságok, különösen a vámhatóságok adminisztratív terheit, mivel a termékútlevél lehetővé tenné a harmadik országokból behozott termékek automatikusabb ellenőrzését, és megakadályozná a nem megfelelő játékok behozatalát, amelyeket a határ menti létesítményekben tartanának és fizikai ellenőrzésnek vetnének alá. A termékútlevél évente mintegy 2,62–3,93 millió EUR (átlagosan 3,275 millió EUR) megtakarítást eredményezhet a vállalatok számára a digitalizált információkra való áttérésből.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Az értékelés megvizsgálta az irányelv egyszerűsítési lehetőségeit, és arra a következtetésre jutott, hogy az irányelvben foglalt jelentős kötelezettségek és adminisztratív terhek tekintetében nincs lehetőség az egyszerűsítésre, mivel a gazdasági szereplők számára kevesebb kötelezettséggel járó egyszerűsítés a gyermekek védelmének csökkenését kockáztatná. Hasonlóképpen, az irányelv értelmében jelenleg nem kötelező a harmadik fél általi megfelelőségértékelés, ha a játékok minden szempontját lefedő harmonizált szabványok léteznek; ezt nem lehetne tovább egyszerűsíteni.

A digitális megfelelőségi információkra való áttérés lehetősége a gazdasági szereplők és a piacfelügyeleti hatóságok közötti kapcsolattartás egyszerűsödéséhez és hatékonyságának javulásához vezet. A digitális információszolgáltatáshoz való alkalmazkodás költségekkel jár majd, de az ipar számára költségmegtakarítással és általános egyszerűsítéssel is jár, ha a megfelelőségi információkat nem papíron, hanem digitálisan nyújtja. Emellett a piacfelügyeleti hatóságok hatékonyabbak lesznek, és több játékellenőrzést tudnak majd végezni (lásd a hatásokról szóló szakaszt). Ezt támasztja alá az új jogszabályi keret értékelésének eredménye, amely szerint a megfelelőségi nyilatkozat/a műszaki termékinformáció/a műszaki dokumentáció digitalizálása javítaná a megfelelőségértékelési eljárás hatékonyságát anélkül, hogy akadályozná a piacfelügyeleti tevékenységeket. Az említett konzultációban részt vevő valamennyi csoport érdekelt fele egyetértett abban, hogy a digitalizálás potenciális megoldást kínál a termékinformációs követelményekkel és a CE-jelöléssel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítésére, ami a játékokra is vonatkozik.

Végül az érdekeltek által igen gyakran felvetett egyszerűsítési szempont az volt, hogy az irányelvben előírt figyelmeztetések előtt a „Figyelmeztetés” szót kell feltüntetni, amelyet le kell fordítani minden olyan nyelvre, amelyet az a tagállam előír, amelyben a játékot forgalmazni kívánják. A „Figyelmeztetés” szó általános piktogrammal való helyettesítése egyszerűsítést jelentene az iparág számára anélkül, hogy a gyermekek védelmét veszélyeztetné. Ez a címkék előállítása során az ipar számára megtakarítást is eredményezne, de ez a megtakarítás nem számszerűsíthető pontosan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs az EU költségvetését érintő vonzata. A fenntartott intézkedések egyike az Európai Vegyianyag-ügynökség által elvégzendő további tudományos értékelések elvégzését teszi szükségessé. Ezek a tudományos értékelések várhatóan 2 teljes munkaidős egyenértékes munkaidős munkatárs munkáját teszik majd szükségessé az ECHA-nál. Amint azt bejelentették 21 , a Bizottság jelenleg végzi az Európai Vegyianyag-ügynökség felülvizsgálatát, amely magában foglalja az Európai Vegyianyag-ügynökség feladatainak szélesebb körű újrameghatározását is. A rendelethez kapcsolódó tudományos értékelések esetleges erőforrás-vonzatai beépülnek ebbe az újrameghatározásba.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint az ellenőrzés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság öt évvel a rendelet hatálybalépése után, majd azt követően ötévente értékeli a rendeletet, hogy felmérje annak eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, hozzáadott értékét és koherenciáját. A Bizottság a fő megállapításokról jelentést fog benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése érdekében a tagállamok a továbbiakban nem kötelesek 5 évente jelentést benyújtani a rendelet alkalmazásáról.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet

Hatály és fogalommeghatározások

A javasolt rendelet hatálya nem változik; a „játék” fogalommeghatározása nem változik a 2009/48/EK irányelvhez képest.

A 768/2008/EK határozat általános fogalommeghatározásai megmaradtak. A rendelet azonban a termékútlevél bevezetésével kapcsolatos további fogalommeghatározásokkal egészül ki.

Kizárások

A rendeletjavaslat hatálya alá nem tartozó termékeket az I. melléklet tartalmazza, amely mostantól egy egységes listát alkot. A rendelettervezet hatálya alól mentesített termékek ugyanazok maradnak, mint a jelenlegi irányelvben, kivéve a parittyákat és csúzlikat, amelyek már nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A 2. cikk felhatalmazza a Bizottságot, hogy végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza, hogy egy adott termék vagy termékkategória játéknak minősül-e vagy sem.

A játékokra vonatkozó követelmények

Az 5. és 6. cikk tartalmazzák a kötelezettséget: i. a játékok esetében az általános és különleges biztonsági követelményeknek való megfelelés; és ii. különleges figyelmeztetések elhelyezésére, amennyiben ezek a játékok biztonságos használatához szükségesek. Míg a II. mellékletben a különleges biztonsági követelmények kategóriái ugyanazok maradnak, mint a 2009/48/EK irányelv esetében, az általános biztonsági követelmény a felhasználók fizikai egészségének és biztonságának védelmén túlmenően a gyermekek pszichológiai jólétére és kognitív fejlődésére is kiterjed.

A játékokra vonatkozó különleges biztonsági követelmények

A II. melléklet tartalmazza a játékokra vonatkozó alapvető követelmények fő kategóriáit, amelyek a következőkre vonatkoznak: i. fizikai és mechanikai tulajdonságok; ii. gyúlékonyság; iii. kémiai tulajdonságok; iv. elektromos tulajdonságok; v. higiénia; és vi. radioaktivitás. A kémiai tulajdonságokat módosítják és egyszerűsítik. A különösen ártalmas anyagok általános korlátozásai mostantól a következők: i. rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító anyagok; ii. endokrin károsító anyagok, iii. légzőszervi szenzibilizáló anyagok és iv. meghatározott szervre mérgező anyagok. A tilalomtól való eltérés lehetőségei korlátozottak, és most az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) illetékes tudományos bizottságai által végzett értékelésre van szükség, amelyből következtetéseket lehet levonni: i. az egyes anyagok biztonságosságáról; ii. az ezen anyagok jelenlétére vonatkozó alternatívák hiányáról. Ezen túlmenően eltérés csak akkor lehetséges, ha az 1907/2006/EK rendelet értelmében ezen anyagok fogyasztói cikkekben való felhasználása nem tilos. A vállalkozások kérhetik majd az ECHA-t, hogy vizsgálja meg a lehetséges eltéréseket. Az ECHA várhatóan iránymutatást dolgoz ki a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, hogy segítse őket: i. e kérelmek gyakorlati vonatkozásaiban; és ii. a játékokra vonatkozó, vegyi anyagokkal kapcsolatos követelmények általánosabb alkalmazásában. Az ECHA egy adott anyagra vonatkozó eltérési kérelemről szóló véleménye alapján a Bizottság beilleszti a rendelettervezetbe az engedélyezett felhasználásokat, mivel ezek az eltérések általános érvényűek lesznek. Egyetlen függelék tartalmazza a játékokban lévő vegyi anyagokra vonatkozó összes konkrét korlátozást, amelyet a Bizottság jogosult módosítani.

A gazdasági szereplők kötelezettségei

A javaslat a gyártókra, importőrökre és forgalmazókra vonatkozó, a 768/2008/EK határozathoz igazodó kötelezettségeket tartalmaz, ahogyan az már a jelenlegi irányelvben is szerepel. Ez egyértelművé teszi a vonatkozó kötelezettségeket, amelyek arányosak a gazdasági szereplők szerepével. A gyártónak a játékhoz termékútlevelet kell készítenie, amely tartalmazza a vonatkozó megfelelőségi információkat, és amely az EU-megfelelőségi nyilatkozat helyébe lép. A rendelet külön rendelkezik az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkében meghatározott feladatokért felelős gazdasági szereplőként a meghatalmazott képviselő kijelöléséről is.

A játékok megfelelőségének vélelme

A játékok megfelelőségének vélelme, ha a gyártók az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett vonatkozó harmonizált szabványokat vagy azok részeit alkalmazzák, továbbra is fennmarad. A megfelelőség vélelmének biztosítása érdekében azonban a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy közös előírásokat fogadjon el, ha nincsenek vonatkozó harmonizált szabványok. Ez egy olyan tartaléklehetőség, amelyet csak akkor lehet alkalmazni, ha a szabványügyi testületek nem tudnak szabványokat szolgáltatni, vagy olyan szabványokat szolgáltatnak, amelyek nem felelnek meg a Bizottság szabványosítási kérelmének és a II. melléklet alapvető követelményeinek.

Termékútlevél

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat helyébe az a kötelezettség lép, hogy a játékok számára termékútlevelet kell biztosítani, amely igazolja az e rendelettervezet követelményeinek való megfelelést. A termékútlevél adathordozón keresztül össze lesz kapcsolva egy egyedi termékazonosítóval, és ugyanazon műszaki követelményeknek kell megfelelnie, mint amelyeket az ESPR a termékútlevél tekintetében meghatároz. A termékútlevélre vonatkozó hivatkozást fel kell venni a Bizottság központi nyilvántartásába, amelyet az ESPR alapján hoznak létre, és ezt az információt a vámhatóságoknál fel kell tüntetni, amikor az EU-n kívülről érkező játékokat szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonják.

Megfelelőségértékelés

A javaslat fenntartja a gyártó belső ellenőrzési lehetőségét, amennyiben a gyártó a vonatkozó harmonizált szabványokat vagy közös előírásokat alkalmazza. Továbbra is szükséges a bejelentett szervezet általi, harmadik fél által végzett tanúsítás, amennyiben harmonizált szabványok vagy közös előírások: i. nem léteznek; ii. azokat nem követik; vagy iii. nem fedik le a játék összes kockázatát. A javaslat a 768/2008/EK határozattal összhangban tartalmazza a megfelelő modulokat. A javaslat meghatározza, hogy a biztonsági értékelés részeként a gyártónak figyelembe kell vennie a játékban lévő vegyi anyagok együttes vagy halmozott jelenlétéből eredő lehetséges kockázatokat.

Bejelentett szervezetek

Az új megközelítésben a bejelentett szervezetek megfelelő működése döntő fontosságú az egészség- és biztonságvédelem magas színvonalának biztosítása és valamennyi érdekelt bizalmának megléte szempontjából. Ezért a javaslat a 768/2008/EK határozattal összhangban fenntartja a megfelelőségértékelő szervezetekért felelős nemzeti hatóságokra (bejelentett szervezetek) vonatkozó követelményeket. A bejelentett szervezetek kijelölésének és ellenőrzésének végső felelőssége az egyes tagállamoknál marad. Ez a javaslat meghatározza, hogy a bejelentett szervezeteknek: i. hatáskörrel kell rendelkezniük az alvállalkozásba adott feladatok ellenőrzésére; és ii. képesnek kell lenniük az alvállalkozók által végzett munka felügyeletére.

Uniós piacfelügyelet és uniós védintézkedési eljárás

A javaslat megtartja a 768/2008/EK határozaton alapuló rendelkezéseket a védzáradék-eljárás tekintetében. Ezen túlmenően a 768/2008/EK határozaton alapuló külön rendelkezés egyedi indokokat ad az olyan játékokkal szembeni fellépésre, amelyek megfelelnek az alapvető követelményeknek, de veszélyt jelentenek a gyermekekre. A rendelkezések arra is felhatalmazzák a Bizottságot, hogy nagyon különleges körülmények között intézkedéseket fogadjon el bizonyos játékokkal szemben.

Végrehajtási jogi aktusok

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a termékútlevélre vonatkozó részletes műszaki követelmények megállapítása céljából. Kivételesen a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel is fel kell ruházni, hogy intézkedéseket hozhasson a követelményeknek megfelelő, a személyek egészségét és biztonságát veszélyeztető játékokkal kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendelet végrehajtási jogi aktusokra vonatkozóan meghatározott rendelkezései szerint kell elfogadni.

A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni annak megállapítására, hogy a személyek egészségét és biztonságát veszélyeztető játékkal kapcsolatos nemzeti intézkedés indokolt-e, valamint arra vonatkozóan, hogy a tagállamot felkérjék, hogy hozzon intézkedéseket egy olyan bejelentett szervezet ellen, amelyről kiderül, hogy már nem alkalmas az e rendelet szerinti megfelelőségértékelési feladatok elvégzésére. Különleges és technikai jellegük miatt ezeket a végrehajtási jogi aktusokat nem a 182/2011/EU rendelet végrehajtási jogi aktusokra vonatkozóan meghatározott rendelkezései szerint kell elfogadni.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők kiigazítása érdekében: i. a III. melléklet figyelmeztetésekre vonatkozó rendelkezései, hogy e rendelkezéseket a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsák; és ii. a játékokban megengedett felhasználásukat feltüntető, meghatározott anyagok és keverékek engedélyezésére vonatkozó rendelkezések, valamint a játékokban lévő meghatározott anyagokra vonatkozó új határértékek. A termékútlevéllel kapcsolatban a javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy módosítsa a termékútlevélben feltüntetendő konkrét információkat, valamint a bizottsági nyilvántartásban feltüntetendő információkat. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy meghatározza a vámhatóságok által ellenőrizendő, a nyilvántartásban tárolt további információkat, valamint módosítsa e rendelet VII. mellékletét, amely a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott árukódok és a játékok termékleírásainak jegyzékét tartalmazza, és aktualizálja e mellékletet.

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság öt évvel a rendelet hatálybalépése után, majd azt követően ötévente értékeli a rendeletet, hogy felmérje annak eredményességét, hatékonyságát, koherenciáját, relevanciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a fő megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Záró rendelkezések

A javasolt rendelet a hatálybalépése után 30 hónappal válik alkalmazandóvá, hogy egyrészt lehetővé tegye a Bizottság számára a termékútlevél műszaki követelményeinek végrehajtását, másrészt, hogy a gyártóknak, a bejelentett szervezeteknek és a tagállamoknak legyen idejük alkalmazkodni az új követelményekhez. A bejelentett szervezetekre, valamint a Bizottság végrehajtási és felhatalmazáson alapuló hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket azonban e rendelet hatálybalépését követően rövid időn belül alkalmazni kell. A 2009/48/EK irányelv alapján gyártott termékekre és a bejelentett szervezetek által kiadott tanúsítványokra egyaránt átmeneti rendelkezéseket állapítanak meg, hogy lehetővé tegyék a készletek felhasználását és biztosítsák az új követelményekre való zökkenőmentes átállást. A javasolt rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja a 2009/48/EK irányelvet.

2023/0290 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a játékok biztonságáról és a 2009/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 22 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 23 a játékok magas szintű biztonságának és belső piaci szabad mozgásának biztosítása érdekében fogadták el.

(2)A gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak. Alapvető fontosságú, hogy a gyermekek számára magas szintű biztonságot biztosítsunk a játékokkal való játék során. A gyermekeket megfelelően védeni kell a játékokból eredő lehetséges kockázatoktól, különösen a játékokban található vegyi anyagoktól. Ugyanakkor az előírásoknak megfelelő játékoknak további követelmények nélkül szabadon kell tudniuk mozogni a belső piacon.

(3)A 2009/48/EK irányelv bizottsági értékelése arra a következtetésre jutott, hogy az irányelv releváns és általában véve hatékony a gyermekek védelme szempontjából. Ugyanakkor számos hiányosságot is feltárt, amelyek az irányelv 2009-es elfogadása óta az irányelv gyakorlati alkalmazása során merültek fel. Az értékelés különösen a játékokban található káros vegyi anyagokból eredő lehetséges kockázatok tekintetében állapított meg bizonyos hiányosságokat. Az értékelés arra a következtetésre is jutott, hogy az uniós piacon továbbra is számos nem megfelelő és nem biztonságos játék van forgalomban.

(4)A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia 24 a fogyasztók legkárosabb vegyi anyagokkal szembeni védelmének megerősítésére, valamint a káros vegyi anyagokkal szembeni általános megközelítés (amely általános megelőző tilalmakon alapul) kiterjesztésére szólított fel annak érdekében, hogy a fogyasztók, a veszélyeztetett csoportok és a környezet következetesebb védelmet élvezzenek. A stratégia különösen a 2009/48/EK irányelv megerősítésére kötelezi magát a legkárosabb vegyi anyagok kockázatai és a vegyi anyagok lehetséges kombinált hatásai elleni védelem tekintetében.

(5)Mivel a játékokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályoknak, különösen az alapvető követelményeknek és a megfelelőségértékelési eljárásoknak az egész Unióban egységesen kell érvényesülniük, és nem szabad teret engedni a tagállamok általi eltérő végrehajtásnak, a 2009/48/EK irányelv helyébe rendeletet kell léptetni.

(6)A játékok az általános termékbiztonságról szóló (EU) 2023/988 rendelet 25 hatálya alá is tartoznak, amelyet kiegészítő jelleggel kell alkalmazni a fogyasztási cikkekre vonatkozó ágazati jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben. Különösen a III. fejezet 2. szakasza és az online értékesítéssel kapcsolatos IV. fejezet, a biztonsági riasztórendszerről és a termékbiztonsági bejelentő modulról szóló VI. fejezet, valamint a tájékoztatáshoz és jogorvoslathoz való jogról szóló VIII. fejezet vonatkozik a játékokra is. Ezért ez a rendelet nem tartalmaz külön rendelkezéseket a távértékesítésre és az online értékesítésre, a gazdasági szereplők által jelentett balesetekre, valamint a tájékoztatáshoz és jogorvoslathoz való jogra vonatkozóan, hanem inkább előírja a játékokkal kapcsolatos biztonsági kérdésekről tájékoztatást nyújtó gazdasági szereplők számára, hogy az (EU) 2023/988 rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban tájékoztassák a hatóságokat és a fogyasztókat.

(7)A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 megállapítja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására vonatkozó szabályokat, valamint a CE-jelölés általános elveit. Az említett rendeletnek alkalmazandónak kell lennie a játékokra annak biztosítása érdekében, hogy azon játékok esetében, amelyek az Unión belül szabadon mozoghatnak, teljesüljenek azok a követelmények, amelyek a személyek és különösen a gyermekek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét biztosítják.

(8)A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 27 közös elveket és referenciarendelkezéseket ír elő, amelyek arra irányulnak, hogy a termékekre vonatkozó valamennyi ágazati jogszabályban alkalmazzák őket annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítsanak e jogszabályokhoz. Ezt a rendeletet ezért a lehető legnagyobb mértékben e közös elvekkel és hivatkozási rendelkezésekkel összhangban kell megfogalmazni.

(9)E rendeletnek alapvető követelményeket kell megállapítania a játékokra vonatkozóan, hogy biztosítsa a gyermekek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét a játékokkal való játék során, valamint a játékok szabad mozgását az Unióban. E rendeletet az elővigyázatosság elvének kellő figyelembevételével kell alkalmazni.

(10)Annak érdekében, hogy a gyártók és a nemzeti hatóságok számára megkönnyítsék e rendelet alkalmazását, annak hatályát egyértelműen meg kell határozni. A rendeletnek minden olyan termékre vonatkoznia kell, amelyet 14 év alatti gyermekek számára, játékra terveztek vagy szántak. Egy termék akkor is játéknak tekinthető, ha nem kizárólag játékra szánták, és egyéb kiegészítő funkciókkal is rendelkezik. Az, hogy egy terméknek van-e játékértéke, a gyártó által tervezett felhasználástól, illetve a szülő vagy a felügyelő által észszerűen előrelátható felhasználástól függ. Ugyanakkor ki kell zárni a rendelet hatálya alól bizonyos, nem háztartási használatra szánt játékokat, például a nyilvános játszótéri eszközöket vagy a nyilvános használatra szánt automata gépeket, illetve a belső égésű vagy gőzgéppel felszerelt egyéb játékokat, mivel ezek a játékok olyan kockázatokat jelenthetnek a gyermekek egészségére és biztonságára nézve, amelyekkel ez a rendelet nem foglalkozik. Ezen túlmenően meg kell adni azon termékek listáját, amelyek összetéveszthetők a játékokkal, de e rendelet értelmében nem tekinthetők játékoknak.

(11)E rendeletet azon játékokra kell alkalmazni, amelyek forgalomba hozataluk időpontjában új terméknek számítanak az Unió piacán; azaz ezek vagy egy, az Unióban letelepedett gyártó által készített új játékok, vagy valamely harmadik országból behozott új vagy használt játékok. Az egyéb használt termékek biztonsága az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendeletének hatálya alá tartozik 28 .

(12)A gyermekek és más személyek megfelelő védelmének biztosítása érdekében ezt a rendeletet a játékok értékesítésének minden formájára alkalmazni kell, beleértve az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében említett távértékesítést is 29 .

(13)A játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek biztosítaniuk kell a védelmet a játékok által a felhasználók vagy harmadik felek számára jelentett valamennyi releváns egészségügyi és biztonsági kockázattal szemben. A különleges biztonsági követelményeknek ki kell terjedniük a fizikai és mechanikai tulajdonságokra, a gyúlékonyságra, a kémiai tulajdonságokra, az elektromos tulajdonságokra, a higiéniára és a radioaktivitásra annak érdekében, hogy a gyermekek biztonsága megfelelő védelmet élvezzen az adott veszélyekkel szemben. Mivel létezhetnek olyan játékok, vagy kifejleszthetnek olyan játékokat, amelyek olyan veszélyt jelenthetnek, amellyel nem foglalkozik egy különleges biztonsági követelmény, fenn kell tartani egy általános biztonsági követelményt a gyermekek védelmének biztosítása érdekében az ilyen játékok tekintetében. A játékok biztonságát a termék rendeltetésére vonatkozóan kell meghatározni, figyelembe véve az előrelátható felhasználását és a gyermekek viselkedését is, akik nem olyan körültekintők, mint az átlagos felnőtt felhasználó. Az általános biztonsági követelmény és a különleges biztonsági követelmények együttesen alkotják a játékokra vonatkozó alapvető biztonsági követelményeket.

(14)A digitális technológiákra való támaszkodás új veszélyeket eredményezett a játékokban. A rádiós játékoknak meg kell felelniük a magánélet védelmére vonatkozó alapvető követelményeknek, az internetkapcsolatot létesítő játékoknak pedig a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kiberbiztonságra és a csalás elleni védelemre vonatkozó biztosítékokat kell tartalmazniuk 30 . A mesterséges intelligenciát tartalmazó játékoknak meg kell felelniük az (EU) …/… [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályokat megállapító rendelet sorszámát] rendeletnek 31 . Ezért a kiberbiztonságra, a személyes adatok és a magánélet védelmére vagy a mesterséges intelligencia játékokba történő beépítéséből eredő egyéb veszélyekre vonatkozó különleges biztonsági követelményeket nem kell meghatározni. A gyermekek egészségének védelme azonban nem csupán a betegség és fogyatékossággal szembeni védelmet kell, hogy biztosítsa; a digitális technológiákra való támaszkodás olyan kockázatokat jelenthet a gyermekek számára, amelyek túlmutatnak a fizikai egészségükön. Annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek védve legyenek a digitális technológiák játékokban való használatából eredő kockázatokkal szemben, az általános biztonsági követelménynek biztosítania kell a gyermekek pszichológiai és mentális egészségét, valamint jóllétét és kognitív fejlődését.

(15)A játékoknak meg kell felelniük azoknak a fizikai és mechanikai követelményeknek, amelyek megakadályozzák, hogy a gyermekek a játékokkal való játék során fizikailag megsérüljenek, és nem jelenthetnek fulladásveszélyt a gyermekek számára. Annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédjék a halláskárosodás kockázatától, a játékok által kibocsátott impulzusos és folyamatos zajra egyaránt maximális értékeket kell megállapítani. Azokra a játékok vagy részeik és csomagolásuk, amelyek esetében észszerűen feltételezhető, hogy normál vagy előrelátható használati körülmények között érintkezésbe kerülhetnek élelmiszerrel, vagy összetevőik átkerülhetnek az élelmiszerbe, az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 hatálya alá tartoznak. Helyénvaló továbbá az élelmiszerekben található játékokkal kapcsolatos veszélyforrásokra vonatkozó speciális biztonsági követelmények meghatározása is, mivel a játék és az élelmiszer összekapcsolása olyan fulladásveszélyt jelenthet, amely eltér a játék által önmagában okozott veszélyektől, és amellyel így semmilyen uniós szintű speciális intézkedés nem foglalkozik. A játékoknak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk a gyúlékonyság vagy az elektromos tulajdonságok tekintetében is, különösen az égési sérülések vagy áramütések elkerülése érdekében. A játékoknak továbbá meg kell felelniük bizonyos higiéniai előírásoknak, hogy elkerüljék a mikrobiológiai kockázatokat, illetve a fertőzés vagy a szennyeződés egyéb kockázatait.

(16)A rákkeltőnek, mutagénnek vagy a reprodukciót károsítónak minősített vegyi anyagok (CMR-anyagok), az endokrin rendszerre ható, a légzőrendszerre ható vagy egy adott szervre mérgező vegyi anyagok különösen károsak a gyermekek számára, ezért a játékokban külön kell foglalkozni velük. Tekintettel az endokrin rendszer alapvető szerepére az emberi fejlődés során, a kritikus időszakokban, például a korai gyermekkorban az endokrin károsító anyagoknak való korai kitettség már nagyon alacsony dózisok esetén is káros hatásokhoz vezethet, és az egészséget a későbbi életszakaszban is befolyásolhatja. A légzőszervi szenzibilizáló anyagok a gyermekkori asztma növekedéséhez vezethetnek, a neurotoxikus anyagok pedig különösen károsak a gyermekek fejlődő agyára, amely természeténél fogva érzékenyebb a toxikus károsodásokra, mint a felnőtt agy. A gyermekeket megfelelően védeni kell az allergén anyagoktól és bizonyos fémektől is. A 2009/48/EK irányelvben a vegyi anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeket naprakésszé kell tenni és meg kell erősíteni. A játékoknak meg kell felelniük a vegyi anyagokra vonatkozó általános jogszabályoknak, különösen az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek. A veszélyeztetett fogyasztói csoportot alkotó gyermekek és más személyek további védelme érdekében ezt a jogi keretet ki kell egészíteni az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően osztályozott egyes veszélyes vegyi anyagok játékokban való használatára vonatkozó általános tilalmakkal 33 . Ezeket az általános tilalmakat alkalmazni kell a CMR-anyagokra, az endokrin károsító anyagokra, a légzőszervi szenzibilizáló anyagokra és a meghatározott szervekre ható anyagokra, amint ezeket az anyagokat az 1272/2008/EK rendelet szerint veszélyesnek minősítik 34 . A játékok biztonságának biztosítása érdekében a tiltott anyagok nyomokban való jelenlétét a játékokban el kell fogadni, de csak akkor, ha jelenlétük ilyen szinten a helyes gyártási gyakorlatok mellett technológiailag elkerülhetetlen, és ha a játék biztonságos.

(17)A rugalmasság biztosítása érdekében, amennyiben a gyermekek biztonsága nem kerül veszélybe, és amennyiben bizonyos játékok forgalmazása érdekében szükséges, lehetővé kell tenni a játékokban lévő vegyi anyagokra vonatkozó általános tilalmaktól való eltérést. A tiltott anyagok használatát lehetővé tevő általános tilalmaktól való eltérésnek általános érvényűnek kell lennie, és csak akkor lehet megengedett, ha az adott anyag használata biztonságosnak tekinthető a gyermekek számára, ha az anyagnak nincs kereskedelmi szempontból életképes alternatívája, és ha az anyag használata a fogyasztási cikkekben nem tiltott az 1907/2006/EK rendelet értelmében. Az anyag játékokban való biztonságosságának értékelését az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) illetékes tudományos bizottságainak kell elvégezniük annak érdekében, hogy az Unióban a vegyi anyagok értékelésének következetessége és az erőforrások hatékony felhasználása biztosított legyen.

(18)A gazdasági szereplőknek, ipari szövetségeknek vagy más érdekelt feleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az általános tilalom hatálya alá tartozó bizonyos anyag engedélyezett felhasználásra vonatkozó értékelési kérelmet nyújtsanak be az ECHA-hoz. Az ECHA-nak ki kell dolgoznia és elérhetővé kell tennie az értékelési kérelmek benyújtásának formátumát és médiumát. Ezenkívül az ECHA-nak az átláthatóság és az előreláthatóság érdekében technikai és tudományos útmutatást kell kiadnia az ilyen értékelési kérelmekről.

(19)A nikkel rozsdamentes acélban és az elektromos áramot továbbító alkatrészekben való felhasználását az Egészségügyi, Környezeti és Újonnan Felmerülő Kockázatok Tudományos Bizottsága biztonságosnak ítélte a játékokban, ezért azt engedélyezni kell. Az elektromos áram továbbításához szükséges egyéb anyagokat is engedélyezni kell a játékokban, hogy lehetővé váljon az elektromos játékok forgalmazása, ha ezek az anyagok a játékkal játszó gyermek számára teljesen hozzáférhetetlenek, és ezért nem jelentenek kockázatot.

(20)Mivel az elemeket az (EU) …/… [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az elemekről és a hulladékelemekről szóló rendelet számát] 35 rendelet szabályozza, a játékokban lévő vegyi anyagokra vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a játékokban lévő elemekre. Az elemeket tartalmazó játékokat azonban úgy kell megtervezni, hogy az elemekhez a gyermekek nehezen férjenek hozzá.

(21)Egyes vegyi anyagokra vonatkozó meglévő határértékek és a hozzájuk tartozó vizsgálati módszerek megfelelőnek bizonyultak a gyermekek védelmére, és azokat fenn kell tartani. Az új tudományos ismeretekhez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy szükség esetén felülvizsgálja ezeket a határértékeket. A különösen mérgező és ezért játékokban szándékosan nem használható arzén, kadmium, króm VI, ólom, higany és szerves ón határértékeit az illetékes tudományos testület által biztonságosnak ítélt értékek felében kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy ezek az anyagok a játékban a helyes gyártási gyakorlattal összeegyeztethetően csak nyomokban legyenek jelen.

(22)A 2009/48/EK irányelv határértékeket tartalmaz bizonyos anyagoknak a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára készült vagy szájba vehető játékokban való jelenlétére vonatkozóan. Ezek az anyagok bizonyítottan veszélyt jelentenek az idősebb gyermekekre is, mivel bőrrel érintkezve vagy belélegezve ugyanúgy ki lehetnek téve ezeknek a vegyi anyagoknak. Ezeket a határértékeket ezért minden játékra alkalmazni kell. A 2009/48/EK irányelvben a biszfenol-A-ra vonatkozó határértékek elfogadása óta új tudományos adatok jelentek meg. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023 áprilisában újraértékelte a biszfenol-A-nak való étrendi expozícióból eredő közegészségügyi kockázatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a biszfenol-A-nak való expozíció minden korcsoportban egészségügyi szempontból aggályos a fogyasztók számára. Az EFSA új tolerálható napi beviteli értéket állapított meg a biszfenol-A-ra vonatkozóan, amely jelentősen alacsonyabb a korábbi értéknél. E tudományos bizonyítékok alapján a biszfenol-A-nak a játékokban lévő CMR-anyagokra vonatkozó általános tilalom hatálya alá kell tartoznia.

(23)Annak érdekében, hogy új tudományos ismeretek esetén biztosított legyen az egyes vegyi anyagokkal szembeni megfelelő védelmet, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a játékokban használt bármely vegyi anyagra vonatkozó egyedi határértékek megállapítására. Amennyiben a magasabb fokú expozícióval járó játékok esetében indokolt, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak külön határértékeket kell megállapítaniuk a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek által használt játékok és a szájba vehető egyéb játékok tekintetében, figyelembe véve az 1935/2004/EK rendeletben meghatározott követelményeket, valamint a játékok és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok vagy olyan tárgyak közötti különbségeket, amelyek az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagként való használatuk révén a szájjal való érintkezés miatt kockázatot jelenthetnek. A játékokban lévő illatanyagok különleges kockázatot jelentenek az emberi egészségre nézve. Ezért különleges szabályokat kell megállapítani az illatanyagok játékokban való használatára és az illatanyagok címkézésére vonatkozóan. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e szabályok módosítása céljából, hogy lehetővé tegye a műszaki és tudományos fejlődéshez való alkalmazkodást.

(24)Amennyiben a játék által esetlegesen jelentett veszélyeket a tervezéssel nem lehet teljes mértékben kezelni, a fennmaradó kockázatot a gyermekeket felügyelő személyeknek szóló, a termékkel kapcsolatos tájékoztatással kell kezelni, figyelmeztetések formájában, figyelembe véve e személyek képességét a szükséges óvintézkedések megtételére.

(25)Annak megakadályozása érdekében, hogy a figyelmeztetéseket visszaélésszerűen az alkalmazandó biztonsági követelmények megkerülésére használják fel, a játékok bizonyos kategóriáira vonatkozó figyelmeztetések nem megengedettek, ha azok ellentétesek a játék rendeltetésszerű használatával. Annak érdekében, hogy a felügyelők tisztában legyenek a játékkal kapcsolatos kockázatokkal, biztosítani kell, hogy a figyelmeztetések olvashatóak és láthatóak legyenek.

(26)A gazdasági szereplőknek a játékok forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor felelősen és az alkalmazandó jogi követelményekkel teljes összhangban kell eljárniuk.

(27)A gyermekek egészségének és biztonságának magas szintű védelme, valamint a belső piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell viselniük a játékok e rendeletnek való megfelelőségéért.

(28)Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplőinek kötelezettségei között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőr és a forgalmazó kötelezettségeit, mivel az importőr harmadik országokból vezeti be a játékokat az uniós piacra. Az importőrnek kell biztosítania, hogy ezek a játékok megfeleljenek az alkalmazandó uniós követelményeknek.

(29)A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók vagy más végfelhasználók közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a gyártóknak és importőröknek a postai címen kívül honlapot, e-mail-címet vagy más digitális elérhetőséget is meg kell adniuk.

(30)Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, felelős azért, hogy a játék megfeleljen az e rendeletben foglalt követelményeknek és ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a játékokkal kapcsolatos teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(31)Annak érdekében, hogy a gyártók könnyebben eleget tudjanak tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek, a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy meghatalmazott képviselőt jelöljenek ki, aki a nevükben meghatározott feladatokat lát el. Ezen túlmenően a gyártó és a meghatalmazott képviselő közötti egyértelmű és arányos feladatmegosztás biztosítása érdekében meg kell határozni azon feladatok jegyzékét, amelyekkel a gyártók megbízhatják a meghatalmazott képviselőt. Továbbá az e rendelet végrehajthatóságának és betartásának biztosítása érdekében, amennyiben az Unión kívül letelepedett gyártó meghatalmazott képviselőt jelöl ki, a megbízásnak ki kell terjednie az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkében meghatározott feladatokra.

(32)Az ellátási és forgalmazási láncban részt vevő gazdasági szereplőknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott játékok a szokásos és észszerűen előrelátható használati feltételek mellett ne veszélyeztessék a gyermekek biztonságát és egészségét, és hogy csak olyan játékokat forgalmazzanak, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályoknak.

(33)Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő játékok megfeleljenek minden alkalmazandó uniós követelménynek és különösen arról, hogy a gyártók e játékokra vonatkozóan az összes szükséges megfelelőségértékelési eljárást elvégezzék. Az importőröknek ezért biztosítaniuk kell, hogy az általuk forgalomba hozott játékok megfeleljenek az alkalmazandó követelményeknek, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, és hogy a gyártók által készített termékjelölés és dokumentáció az illetékes piacfelügyeleti hatóságok számára ellenőrzésre rendelkezésre álljon.

(34)Amikor egy játékot forgalomba hoznak a piacon, az importőröknek fel kell tüntetniük a játékon a nevét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Kivételt kell biztosítani azokban az esetekben, amikor a játék mérete vagy jellege nem teszi lehetővé az ilyen jelölést, beleértve azokat az eseteket, amikor az importőröknek fel kellene nyitniuk a csomagolást, hogy nevüket és címüket a terméken feltüntethessék. Ilyen esetekben a nevet és a címet a csomagoláson vagy egy kísérő dokumentumon kell feltüntetni.

(35)Mivel a forgalmazó a játékot azután forgalmazza a piacon, hogy a gyártó vagy az importőr a játékot forgalomba hozta, a forgalmazónak kellő gondossággal kell eljárnia annak biztosítása érdekében, hogy a játék kezelése ne befolyásolja hátrányosan a játék e rendeletnek való megfelelését.

(36)A forgalmazók és az importőrök közel vannak a piachoz, ezért be kell vonni őket az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és elő kell írni számukra az ilyen feladatokban való aktív részvételt, valamint azt, hogy a hatóságok rendelkezésére bocsássák az összes szükséges információt az adott játékkal kapcsolatban.

(37)Az olyan gazdasági szereplőt, amely saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy játékot, vagy amely egy játékot úgy módosít, hogy az érintheti az e rendeletben előírt alkalmazandó követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(38)A játék nyomonkövethetőségének biztosítása a teljes ellátási láncban segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő játékok értékesítéséért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében.

(39)Az e rendelet követelményeinek való megfelelés értékelésének megkönnyítése érdekében rendelkezni kell az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 36 összhangban elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványoknak megfelelő játékok megfelelőségének vélelmezéséről.

(40)A vonatkozó harmonizált szabványok hiányában a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben foglalt alapvető követelményekre vonatkozó közös előírások meghatározására, feltéve, hogy ennek során kellően tiszteletben tartja a szabványügyi szervezetek szerepét és feladatait, kivételes tartalékmegoldásként, amely megkönnyíti a gyártó alapvető követelményeknek való megfelelési kötelezettségét, ha a szabványosítási folyamat megakad, vagy ha késik a megfelelő harmonizált szabványok kidolgozása.

(41)A játék megfelelőségét megtestesítő CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének eredménye. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés játékokon történő feltüntetésére vonatkozó különleges szabályokat ebben a rendeletben célszerű megállapítani. Ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell a CE-jelölés megfelelő láthatóságát a játékok piacfelügyeletének megkönnyítése érdekében.

(42)A gyártóknak termékútlevelet kell készíteniük, amely tájékoztatást nyújt a játékok e rendeletnek és a játékokra alkalmazandó egyéb uniós jogszabályoknak való megfeleléséről. A termékútlevélnek a 2009/48/EK irányelv szerinti EU-megfelelőségi nyilatkozat helyébe kell lépnie, és tartalmaznia kell a játéknak az alkalmazandó követelményeknek és harmonizált szabványoknak vagy egyéb előírásoknak való megfelelősége értékeléséhez szükséges elemeket. Annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok megkönnyítsék a játékok ellenőrzését, és hogy az ellátási lánc szereplői és a fogyasztók hozzáférhessenek a játékra vonatkozó információkhoz, a termékútlevélben szereplő információkat digitálisan és közvetlenül hozzáférhető módon, a játékra, annak csomagolására vagy a kísérő dokumentációra rögzített adathordozón keresztül kell megadni. A piacfelügyeleti hatóságok, a vámhatóságok, a gazdasági szereplők és a fogyasztók részére az adathordozón keresztül azonnali hozzáférést kell biztosítani a játékra vonatkozó információkhoz.

(43)Az összes érintett szereplő – beleértve a gyártókat, a piacfelügyeleti hatóságokat és a vámhatóságokat – digitalizálási beruházásai megkettőzésének elkerülése érdekében, ha más uniós jogszabályok termékútlevelet írnak elő a játékokra vonatkozóan, egyetlen termékútlevélnek kell rendelkezésre állnia, amely tartalmazza az e rendelet és a többi uniós jogszabály által előírt információkat. Ezen túlmenően a termékútlevélnek teljes mértékben interoperábilisnak kell lennie a más uniós jogszabályok által előírt termékútlevelekkel.

(44)Különösen az (EU) …/… [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló rendelet sorszámát] európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 határozza meg továbbá a termékútlevélre vonatkozó követelményeket és műszaki leírásokat, az útlevéladatok tárolására szolgáló bizottsági központi nyilvántartás létrehozását, valamint e nyilvántartásnak a vámügyi informatikai rendszerekkel való összekapcsolását. Az említett rendelet középtávon a játékokra is kiterjedhet, így előírva a játékok számára a termékútlevél rendelkezésre állását. Ezért a jövőben lehetővé kell tenni, hogy a termékútlevélben pontosabb információk szerepeljenek, különösen a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos információk, mint például a termék környezeti lábnyoma, az újrahasznosítás szempontjából hasznos információk, egy adott anyag újrahasznosított tartalma, az ellátási láncra vonatkozó információk és más hasonló információk. Az e rendelet alapján létrehozott, játékokra vonatkozó termékútlevélnek ezért meg kell felelnie az (EU) …/… [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló rendelet sorszámát] rendeletben meghatározottakkal azonos követelményeknek és technikai elemeknek, beleértve a végponttól végpontig történő kommunikáció és adatcsere technikai, szemantikai és szervezési szempontjait.

(45)Mivel a termékútlevél az EU-megfelelőségi nyilatkozat helyébe lép, alapvető fontosságú egyértelművé tenni, hogy a játékra vonatkozó termékútlevél elkészítésével és a CE-jelölés elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a játék megfelel e rendelet követelményeinek, és hogy a gyártó teljes felelősséget vállal ezért.

(46)Amennyiben a termékútlevélhez szükséges elemeken kívüli egyéb információkat csak digitálisan adnak meg, egyértelművé kell tenni, hogy különböző típusú információkat külön kell megadni, egyértelműen megkülönböztetve egymástól, de egyetlen adathordozó révén. Ez megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok munkáját, egyben egyértelművé teszi a fogyasztók számára a digitális formátumban rendelkezésükre álló különböző típusú információkat.

(47)Az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megállapító (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét alkalmazni kell a játékokra. Az ellenőrzésekért felelős hatóságoknak – amelyek szinte minden tagállamban a vámhatóságok – az ellenőrzéseket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikkében, a rendelet 38 végrehajtási jogszabályában és a vonatkozó iránymutatásokban említett kockázatelemzés alapján kell elvégezniük. Ez a rendelet ezért semmilyen módon nem módosítja az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetét, valamint az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságok szervezeti rendjét és működésük módját.

(48)Az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete által létrehozott ellenőrzési kereten túlmenően a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy automatikusan ellenőrizzék az e rendelet hatálya alá tartozó importált játékokra vonatkozó termékútlevél meglétét az Unió külső határain végzett ellenőrzések megerősítése, valamint a nem megfelelő játékok uniós piacra való belépésének megakadályozása érdekében.

(49)Amikor a harmadik országokból származó játékokat szabad forgalomba bocsátás céljából vámeljárás alá vonják, a gazdasági szereplőnek a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátania a játékokra vonatkozó termékútlevélre való hivatkozást. A termékútlevélre való hivatkozásnak meg kell felelnie egy egyedi termékazonosítónak, amelyet a [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló (EU) …/… rendelet sorszámát] 12. cikke alapján létrehozott termékútlevél-nyilvántartásban (a továbbiakban: a nyilvántartás) tárolnak. A vámhatóságoknak automatikusan ellenőrizniük kell az adott játékhoz bemutatott termékútlevelet annak biztosítása érdekében, hogy csak a nyilvántartásban szereplő egyedi termékazonosítóra vonatkozó érvényes hivatkozással rendelkező játékokat bocsássák szabad forgalomba. Az automatikus ellenőrzés elvégzéséhez a nyilvántartás és a váminformációs rendszerek közötti, [a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló (EU) …/… rendelet 13. cikkében] előírt összekapcsolást kell használni.

(50)Amennyiben a nyilvántartásban az egyedi termékazonosítón és az egyedi üzemeltetői azonosítón kívül más információt is tárolnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek lehetővé teszik a vámhatóságok számára, hogy ellenőrizzék az említett kiegészítő információk és a gazdasági szereplő által a vámhatóságok rendelkezésére bocsátott információk közötti összhangot annak biztosítása érdekében, hogy a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámeljárás alá vont játékok megfeleljenek e rendeletnek.

(51)A termékútlevélben szereplő információk révén a vámhatóságok javíthatják vagy könnyíthetik a kockázatkezelést, valamint célzottabb ellenőrzéseket végezhetnek az Unió külső határain. Ezért a vámhatóságok számára lehetővé kell tenni a termékútlevélben és a nyilvántartásban szereplő információk lekérését és felhasználását feladataiknak az uniós jogszabályokkal összhangban történő elvégzéséhez, ideértve a 952/2013/EU rendelet szerinti kockázatkezelést is.

(52)Az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni egy értesítés közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben feltüntetik azt az időpontot, amelytől kezdődően a nyilvántartás és [Kiadóhivatal: illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló (EU) …/… rendelet] 13. cikkében említett, európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti összekapcsolás működik.

(53)Az uniós piacra belépő játékokra vonatkozó termékútlevél-hivatkozásnak a vámhatóságok általi automatikus ellenőrzése nem helyettesítheti vagy módosíthatja a piacfelügyeleti hatóságok felelősségi körét, hanem csak kiegészíti az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésének általános keretét. Az (EU) 2019/1020 rendeletet továbbra is alkalmazni kell a játékokra annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrizzék a termékútlevélben szereplő információkat, a hivatkozott rendelettel összhangban ellenőrizzék a piacon lévő játékokat, és amennyiben az Unió külső határain történő ellenőrzésre kijelölt hatóságok felfüggesztik a szabad forgalomba bocsátást, meg kell állapítaniuk a játékok megfelelőségét és az azoknak tulajdonítható kockázatokat, az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezete szerint.

(54)A gyermekek naponta számos különböző forrásból származó vegyi anyagnak vannak kitéve. Jelentős előrelépés történt az e vegyi anyagok kombinált hatásának hatásával kapcsolatos egyes tudásbeli hiányosságok megszüntetése terén. A vegyi anyagok biztonságosságát azonban általában az egyes anyagok, illetve egyes esetekben az egyes felhasználási célokra szándékosan hozzáadott keverékek értékelésén keresztül vizsgálják. A gyermekek legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében a legkárosabb anyagokat általában be kell tiltani a játékokban, hogy a gyermekek a játékokban ne legyenek kitéve ezeknek. A játékokban lévő vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékeknek figyelembe kell venniük az ugyanazon vegyi anyagnak különböző forrásokból származó kombinált kitettséget. Ezen túlmenően a gyártókat kötelezni kell arra, hogy végezzék el a játék által esetlegesen jelentett különböző veszélyek elemzését és az ilyen veszélyeknek való potenciális kitettség értékelését, valamint a kémiai veszélyek értékelésének részeként vegyék figyelembe a játékban lévő vegyi anyagok ismert kumulatív vagy szinergikus hatásait annak biztosítása érdekében, hogy a több vegyi anyagnak való egyidejű kitettségből eredő kockázatokat figyelembe vegyék. A játékoknak továbbá meg kell felelniük a vegyi anyagokra vonatkozó általános jogszabályoknak, különösen az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek; ez a rendelet nem módosítja a vegyi anyagok vagy keverékek biztonságosságának értékelésére vonatkozó, az említett rendelettel összhangban alkalmazandó kötelezettségeket.

(55)A gyártóknak el kell készíteniük a műszaki dokumentációt, amely leírja a játékok minden lényeges szempontját, beleértve a játék által esetlegesen jelentett valamennyi veszély biztonsági értékelését és azok kezelésének módját, hogy a piacfelügyeleti hatóságok hatékonyan végezhessék feladataikat. A gyártótól meg kell követelni, hogy ezt a műszaki dokumentációt kérésre a nemzeti hatóságok vagy a bejelentett szervezetek rendelkezésére bocsássa a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárás keretében.

(56)A játékok alapvető követelménynek való megfelelésének biztosítása érdekében szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. A gyártó megfelelőségértékelésre vonatkozó saját felelősségén alapuló belső gyártási ellenőrzés megfelelő azokban az esetekben, amikor a gyártó követte a harmonizált szabványokat, amelyek referenciaszámát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vagy azokat a közös előírásokat, amelyek a játékra vonatkozó összes különleges biztonsági követelményt lefedik. Olyan esetekben, amikor ilyen harmonizált szabványok vagy közös előírások nem léteznek, a játékot harmadik fél általi ellenőrzéssel végzett uniós típusvizsgálatnak kell alávetni. Ugyanez érvényes akkor is, ha az ilyen szabványokat vagy ezen szabványok valamelyikét az Európai Unió Hivatalos Lapjában korlátozással tették közzé, illetve a gyártó nem vagy csak részben követte az ilyen szabványokat vagy előírásokat. Amennyiben a gyártó úgy véli, hogy a játékok természete, tervezése, kivitelezése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést, kérnie kell a játék uniós típusvizsgálatát.

(57)Mivel szükséges, hogy az Unió egész területén a játékokkal kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szervek azonosan magas színvonalú munkát végezzenek, és mivel az összes ilyen intézménynek a tisztességes verseny feltételei mellett megegyező szinten kell végeznie a munkáját, a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetek számára követelményeket kell meghatározni ahhoz, hogy e rendelet értelmében megfelelőségértékelési szolgáltatásokat nyújthassanak.

(58)Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor vélelmezni kell e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelését.

(59)Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszerrel kell kiegészíteni. Mivel az akkreditáció a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságának ellenőrzésének alapvető eszköze, azt a bejelentés céljára is alkalmazni kell. A megfelelőségértékelő testületek műszaki alkalmassága bizonyításának egyetlen eszköze különösen a 765/2008/EK rendeletben előírt átlátható akkreditáció kell, hogy legyen, amely biztosítja a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét.

(60)A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. A forgalomba hozandó játékokra megkövetelt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen. Különösen el kell kerülni a leányvállalatok és alvállalkozók túlzott igénybevételét olyan módon, amely megkérdőjelezné a bejelentett szervezet hatáskörét vagy a bejelentő hatóság általi felügyeletét.

(61)A játékokra vonatkozó megfelelőségértékelési teljesítmény egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében nemcsak a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket kell egységesíteni, hanem ezzel párhuzamosan olyan követelményeket is rögzíteni kell, amelyeket a bejelentett szervezet értékelésében, bejelentésében és figyelemmel kísérésében érintett szervezeteknek kell teljesíteniük.

(62)Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezet alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt az megkezdi bejelentett szervezetként való működését. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján fel kell kérnie a bejelentő tagállamot, hogy hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket azon bejelentett szervezet tekintetében, amely nem felel meg a bejelentésre vonatkozó követelményeknek.

(63)A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el. Az ilyen koordinációnak és együttműködésnek tiszteletben kell tartania az uniós versenyszabályokat.

(64)A piacfelügyelet egy alapvető eszköz az uniós jogszabályok megfelelő és egységes alkalmazásának biztosítására. Az (EU) 2019/1020 rendelet meghatározza az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek, így a játékok piacfelügyeletének keretét. Mivel ez a rendelet a 2009/48/EK irányelv helyébe lép, a játékokra továbbra is az (EU) 2019/1020 rendeletben meghatározott, az uniós piacra kerülő termékek piacfelügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, beleértve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott azon különleges követelményt, hogy a játékok csak akkor hozhatók forgalomba, ha van az Unióban letelepedett, az említett cikkben meghatározott feladatokért felelős gazdasági szereplő. Ennélfogva a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk a játékok felügyeletét az említett rendelettel összhangban.

(65)A 2009/48/EK irányelv tartalmaz egy olyan védintézkedési eljárást, amely a Bizottság és más tagállamok számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak a tagállami intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam a véleménye szerint a szabályoknak nem megfelelő játékokkal szemben hoz. Ez az eljárás biztosítja, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak a személyek egészségét vagy biztonságát veszélyeztető játékokkal kapcsolatos tervezett intézkedésekről, és hogy az ilyen játékokkal az uniós piac valamennyi piacfelügyeleti hatósága következetesen foglalkozzon.

(66)Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére. Amennyiben kifogás merül fel egy ilyen intézkedéssel szemben, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján kell megállapítania, hogy egy játékra vonatkozó nemzeti intézkedés indokolt-e.

(67)A 2009/48/EK irányelvvel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a piacon kapható új játékok, amelyek a forgalomba hozatalkor megfeleltek az alkalmazandó különleges biztonsági követelményeknek, egyes esetekben veszélyt jelentettek a gyermekekre, és ezért nem felelnek meg az általános biztonsági követelménynek. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a piacfelügyeleti hatóságok felléphessenek a gyermekekre kockázatot jelentő játékokkal szemben, még akkor is, ha azok megfelelnek a különleges biztonsági követelményeknek. A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén meg kell határoznia, hogy indokolt-e egy nemzeti intézkedés a követelményeknek megfelelő játékok tekintetében, amelyekről egy tagállam megállapítja, hogy veszélyt jelentenek a gyermekek vagy más személyek egészségére és biztonságára.

(68)A műszaki és tudományos fejlődés vagy az új tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása tekintetében, a játékokon feltüntetendő különleges figyelmeztetések kiigazítása, a játékokban lévő vegyi anyagokra vonatkozó különleges követelmények elfogadása és az általános tilalom alá tartozó anyagok játékokban megengedett különleges felhasználási módok felvételére vonatkozó eltérések engedélyezése révén.

(69)A műszaki és tudományos fejlődés, valamint a piacfelügyeleti hatóságok, a gyermekek és felügyelőik digitális felkészültségének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a termékútlevélben feltüntetendő információk és a termékútlevél-nyilvántartásban feltüntetendő információk vonatkozásában történő módosítása tekintetében.

(70)A vámhatóságok játékokkal kapcsolatos munkájának és az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésük megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítéséről a vámhatóságok által ellenőrizendő nyilvántartásban tárolt további információk meghatározásával, valamint a 2658/87/EGK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete alapján az e rendeletnek megfelelően a vámellenőrzésekhez használandó árukódok és termékleírások jegyzékének módosításával 39 .

(71)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 40 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(72)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen a játékok termékútlevelére vonatkozó részletes műszaki követelmények megállapítása és annak meghatározása céljából, hogy egy adott termék vagy termékcsoport e rendelet alkalmazásában játéknak tekintendő-e. Kivételes esetekben, amikor olyan újonnan felmerülő kockázatok kezelésére van szükség, amelyekkel a különleges biztonsági követelmények nem foglalkoznak megfelelően, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a gyermekek számára kockázatot jelentő, a piacon elérhetővé tett játékokkal vagy játékkategóriákkal szemben egyedi intézkedéseket állapítanak meg. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 41 megfelelően kell gyakorolni.

(73)Helyénvaló, hogy a tagállamok az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat írjanak elő. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(74)Átmeneti időszakot kell biztosítani a gyártók és az egyéb gazdasági szereplők számára annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen az e rendelet által meghatározott követelményeknek való megfelelésre; az átmeneti időszak alatt a 2009/48/EGK irányelvnek megfelelő játékok forgalomba hozhatók. Ezenkívül korlátozni kell azt az időszakot, amely alatt az említett irányelvvel összhangban már forgalomba hozott játékok e rendelet alkalmazását követően továbbra is forgalmazhatók a piacon.

(75)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a gyermekek biztonságának és egészségének biztosítása céljából a játékok magas szintű biztonságának fenntartását a belső piac működésének biztosítása mellett a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a játékok biztonságára vonatkozóan, biztosítva a gyermekek és más személyek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, valamint a játékok szabad mozgását az Unióban.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a 14 év alatti gyermekek részére – kizárólag vagy nem kizárólag – játék céljára tervezett vagy szánt termékekre (a továbbiakban: játékok) kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában egy termék akkor tekinthető 14 év alatti gyermekek vagy bármely más, 14 év alatti korcsoportba tartozók általi játékra szánt terméknek, ha a szülő vagy a felügyelő a termék funkciói, méretei és jellemzői alapján észszerűen feltételezheti, hogy azt az adott korcsoportba tartozó gyermekek általi játékra szánták.

(2) Ezt a rendeletet az I. mellékletben felsorolt termékekre nem kell alkalmazni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes termékek vagy termékkategóriák megfelelnek-e az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és ezért e rendelet értelmében játékoknak tekinthetők-e vagy sem. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„forgalmazás”: valamely játék gazdasági tevékenység keretében az uniós piacon történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

2.„forgalomba hozatal”: a játéknak az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

3.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a játékot gyártja, vagy aki – saját nevében vagy védjegye alatt – egy játékot terveztet, gyártat és egy ilyen játékot piacra bocsát;

4.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatokban eljárjon a nevében;

5.„importőr”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó játékot az uniós piacon forgalomba hoz;

6.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől elkülönült természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki forgalmazza a játékot;

7.„logisztikai szolgáltató”: az (EU) 2019/1020 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott logisztikai szolgáltató;

8.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó és a logisztikai szolgáltató;

9.„online piactér”: az (EU) 2023/988 rendelet 3. cikkének 14. pontjában meghatározott online piactér;

10.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott harmonizált szabvány;

11.„uniós harmonizációs jogszabály”: az (EU) 2019/1020 rendelet I. mellékletében felsorolt uniós jogszabály, és minden egyéb olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmazásának feltételeit;

12.„CE-jelölés”: olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a játék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

13.„játékmodell”: olyan játékok csoportja, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)ugyanazon gyártó felelőssége alá tartoznak;

b)egységes kialakítással és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek;

c)egységes anyagok felhasználásával és egységes gyártási folyamat során készülnek;

d)típusszám vagy más, a csoportként való azonosításukat lehetővé tevő elem jellemzi őket;

14.„adathordozó”: egy eszközzel leolvasható lineáris vonalkód-szimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő adathordozó;

15.„egyedi termékazonosító”: a játékok azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat, amely a termékútlevélre mutató internetes hivatkozást is lehetővé teszi;

16.„egyedi üzemeltetői azonosító”: a játékok értékláncában részt vevő szereplők azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat;

17.„szabad forgalomba bocsátás”: a 952/2013/EU rendelet 201. cikkében meghatározott vámeljárás;

18.„vámhatóságok”: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában foglalt meghatározás szerinti vámhatóságok;

19.„európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer”: az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 4. cikkében említett rendszer;

20.„megfelelőségértékelés”: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy játékkal kapcsolatos alapvető követelmények teljesültek;

21.„megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;

22.„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

23.„nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

24. „veszély”: potenciális sérülésforrás;

25.„kockázat”: a veszély bekövetkezése valószínűségének és a veszély által okozott sérülés súlyosságának kombinációja;

26.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott játék visszaadatása;

27.„kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja egy játék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

28.„piacfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti piacfelügyeleti hatóság;

29.„funkcionális játék”: a felnőttek általi használatra tervezett termékekkel, berendezésekkel vagy készülékekkel megegyező módon használatos játékok, amelyek azok kicsinyített másai is lehetnek;

30.„vízi játék”: sekély vízben való használatra tervezett játék, amely képes egy gyermeket hordozni vagy a vízben fenntartani;

31.„tevékenységet igénylő játék”: otthoni használatra szánt játék, melynek tartó eleme a tevékenység alatt mozdulatlan marad, és amelyen a gyermek mászhat, ugrálhat, hintázhat, csúszhat, himbálódzhat, foroghat, mászkálhat, kúszhat vagy ezek kombinációját végezheti;

32.„kémiai játék”: kémiai anyagok és keverékek közvetlen kezelését célzó játék;

33.„szagláson alapuló társasjáték”: olyan játék, amely segít a gyermeknek a különböző szagok és illatok felismerésének megtanulásában;

34.„kozmetikai készlet”: az illatosítók, szappanok, krémek, samponok, kondicionálók, fürdőhabok, fogkrémek, valamint szájfények, rúzsok és egyéb arcfestékek használatára oktató játék;

35.„kóstolójáték”: olyan játék, melynek célja lehetővé tenni a gyermekek számára édességek vagy más ételek készítését különböző élelmiszer-összetevők – például folyadékok, porok és aromák – segítségével;

36.„aggodalomra okot adó anyag”: a [fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló] (EU) …/…rendelet 2. cikkének 28. pontjában meghatározott aggodalomra okot adó anyag.

4. cikk

Szabad mozgás

(1)A tagállamok egészségügyi és biztonsági okokból vagy az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szempontok miatt nem akadályozhatják az e rendeletnek megfelelő játékok forgalmazását.

(2)A tagállamok nem tiltják meg az e rendeletnek nem megfelelő játékok vásárokon, kiállításokon és bemutatókon vagy hasonló rendezvényeken történő bemutatását, feltéve, hogy azokon olyan jól látható jelzést helyeznek el, amely tájékoztat a játék meg nem feleléséről, továbbá arról, hogy az nem kerül forgalomba mindaddig, amíg a gyártó nem gondoskodik a rendeletnek való megfeleléséről.

Vásárok, kiállítások és bemutatók során a gazdasági szereplőknek megfelelő intézkedéseket kell tenniük a személyek védelmének biztosítása érdekében.

5. cikk

Termékkövetelmények

(1)A játékok csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az alapvető biztonsági követelményeknek, amelyek magukban foglalják a (2) bekezdésben meghatározott biztonsági követelményt (a továbbiakban: általános biztonsági követelmény) és a II. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeket (a továbbiakban: különleges biztonsági követelmények).

(2)A játékok nem jelenthetnek kockázatot a felhasználók vagy harmadik felek biztonságára vagy egészségére, beleértve a gyermekek pszichológiai és mentális egészségét, jóllétét és kognitív fejlődését, ha rendeltetésszerűen vagy előrelátható módon használják őket, figyelembe véve a gyermekek viselkedését.

Az első albekezdésben említett kockázat értékelésénél figyelembe kell venni a felhasználók és adott esetben a felügyelőik képességeit. Ha egy játékot 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek vagy más meghatározott korcsoportok általi használatra szánnak, akkor az adott korcsoportba tartozó felhasználók képességeit kell figyelembe venni.

(3)A forgalomba hozott játékoknak az előre látható használati idejük alatt meg kell felelniük az alapvető biztonsági követelményeknek.

6. cikk

Figyelmeztetések

(1)Ahol a biztonságos használathoz szükséges, a játékokat általános figyelmeztetéssel kell ellátni, amely meghatározza a megfelelő használati korlátozásokat. A felhasználókra vonatkozó korlátozásoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a felhasználó minimális és maximális életkorát, illetőleg – adott esetben – a játék használatához szükséges képességeket, a felhasználók minimális és maximális súlyát, valamint azt, hogy biztosítani kell, hogy a játékot kizárólag felnőtt felügyelete mellett használják.

(2)Az alábbi játékkategóriákra a III. mellékletben az egyes kategóriákra meghatározott szabályoknak megfelelően figyelmeztetéseket kell elhelyezni:

a)nem 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok;

b)tevékenységet igénylő játékok;

c)funkcionális játékok;

d)kémiai játékok;

e)korcsolya, görkorcsolya, egysoros görkorcsolya, gördeszka, roller és játékkerékpár;

f)vízi játékok;

g)élelmiszerekben található játékok;

h)védőmaszkok és sisakok játékutánzatai;

i)rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékok;

j)illatanyagok csomagolása szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban.

Az III. mellékletben szereplő figyelmeztetések közül a játékokon nem szerepelhet egy vagy több, ha az ilyen figyelmeztetések ellentétesek a játék funkciója, mérete és jellemzői alapján meghatározott rendeltetésszerű használatával.

(3)A gyártónak a játékkal kapcsolatos figyelmeztetéseket a játékon, az azon elhelyezett címkén, a csomagoláson vagy szükség esetén a játékhoz mellékelt használati utasításban jól láthatóan, könnyen olvashatóan és érthetően kell feltüntetnie. A csomagolás nélkül értékesített kis méretű játékok esetében a megfelelő figyelmeztetéseket a játékokon kell elhelyezni.

A figyelmeztetéseknek jól láthatónak kell lennie a fogyasztó számára a vásárlás előtt, abban az esetben is, ha a vásárlásra távértékesítés útján kerül sor. A figyelmeztetéseknek megfelelő méretűnek kell lenniük ahhoz, hogy láthatóak legyenek.

(4)A címkéknek és a használati utasításoknak fel kell hívniuk a gyermekek vagy felügyelőik figyelmét a játékok használatával járó, a gyermekek egészségét és biztonságát érintő veszélyekre és kockázatokra, valamint az ilyen veszélyek és kockázatok elkerülésének módjaira.

II. FEJEZET 
A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI 

7. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)A játékok forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy azokat az alapvető biztonsági követelménynek megfelelően tervezték és gyártották.

(2)A játékok forgalomba hozatala előtt a gyártók a 23. cikkel összhangban elkészítik a szükséges műszaki dokumentációt, és a 22. cikkel összhangban elvégzik vagy elvégeztetik az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az első albekezdésben említett eljárással igazolták, hogy a játék megfelel az e rendeletben megállapított alkalmazandó követelményeknek, a gyártók a játék forgalomba hozatala előtt kötelesek a következőkre:

a)a játék termékútlevelének kiállítása a 17. cikkel összhangban;

b)az adathordozó elhelyezése a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban a játékon vagy a játékhoz rögzített címkén;

c)a CE-jelölés elhelyezése a 16. cikk (1) bekezdése szerint;

d)a játék egyedi termékazonosítójának és az egyedi üzemeltetői azonosítónak, valamint a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott bármely egyéb kiegészítő információnak a feltöltése a 19. cikk (1) bekezdésében említett termékútlevél-nyilvántartásba.

(3)A gyártóknak a műszaki dokumentációt és a termékútlevelet az adott dokumentáció vagy termékútlevél tárgyát képező játék forgalomba hozatalát követően 10 évig meg kell őrizniük.

(4)A gyártók biztosítják a sorozatgyártás részét képező játékok e rendeletnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. A játékok kialakításában vagy jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a 13. cikkben említett harmonizált szabványokban vagy a 14. cikkben említett közös előírásokban bekövetkezett változásokat, amelyek alapján a játék megfelelőségét kijelentik vagy amelyek alapján a megfelelőségét ellenőrzik, megfelelően figyelembe kell venni.

Ha a gyártók a játék által jelentett kockázatokra tekintettel úgy ítélik meg, hogy a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges, a gyártók a forgalomba hozott játékokon mintavételes vizsgálatot végeznek.

(5)A gyártók biztosítják, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot vagy más ilyen elemet helyeznek el, illetve ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérő dokumentációján feltüntetik.

(6)A gyártók a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a játékot kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai és elektronikus levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. A gyártóknak meg kell jelölniük egyetlen olyan pontot, ahol kapcsolatba lehet lépni velük.

(7)A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a játékhoz használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek a fogyasztók és egyéb végfelhasználók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken, az érintett tagállam által meghatározottaknak megfelelően. A használati utasítást és a tájékoztatót egyértelmű, közérthető és olvasható formában kell elkészíteni.

(8)Amennyiiben a gyártók úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy valamely általuk forgalomba hozott játék nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott játék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

Ha a gyártók úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy egy játék kockázatot jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják a következőket:

a)azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságai, amelyekben a játékot forgalmazzák, az (EU) 2023/988 rendelet 26. cikkében említett biztonsági üzleti kapun keresztül, részletesen tájékoztatást nyújtva különösen a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről; és

b)a fogyasztók vagy egyéb végfelhasználók, az (EU) 2023/988 rendelet 35. vagy 36. cikkével összhangban, vagy mindkettő.

(9)A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az adott hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

(10)A gyártók biztosítják, hogy az érintett ellátási láncban részt vevő más gazdasági szereplőket, az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági szereplőt és az online piactereket időben tájékoztassák a gyártók által azonosított meg nem felelésről.

(11)A gyártók nyilvánosan elérhetővé tesznek egy telefonszámot, egy elektronikus címet, honlapjuk egy erre a célra szolgáló részét vagy más kommunikációs csatornát, amely lehetővé teszi a fogyasztók vagy más végfelhasználók számára, hogy panaszt tegyenek a játékok biztonságával kapcsolatban, és tájékoztassák a gyártókat az ilyen játékokkal kapcsolatban tapasztalt balesetekről vagy biztonsági problémákról. Ennek során a gyártóknak figyelembe kell venniük a fogyatékkal élő személyek akadálymentesítési igényeit.

(12)A gyártók kivizsgálják a (11) bekezdésben említett panaszokat és információkat, és belső nyilvántartást vezetnek ezekről a panaszokról és információkról, valamint a visszahívásokról és minden egyéb, a játékok e rendeletnek való megfelelése érdekében hozott korrekciós intézkedésről.

(13)A (12) bekezdésben említett belső nyilvántartás csak olyan személyes adatokat tartalmazhat, amelyek a gyártó számára a panasz vagy a (11) bekezdésben említett információ kivizsgálásához szükségesek. Az ilyen adatokat csak addig szabad megőrizni, amíg ezekre a vizsgálat céljából szükség van, de legfeljebb az adatoknak a nyilvántartásban való rögzítésétől számított 5 évig.

8. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

(2)A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(3)A meghatalmazott képviselő elvégzi a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat, és a piacfelügyeleti hatóságok kérésére átadja a megbízás egy példányát. A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:

a)a műszaki dokumentációt a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja, és biztosítja, hogy a termékútlevél a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban a dokumentumokban szereplő játék forgalomba hozatalát követő 10 évig rendelkezésre álljon;

b)az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az adott hatóságnak a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó játék által jelentett kockázatok megszüntetése érdekében tett intézkedések terén.

(4)Amennyiben az Unióban nem letelepedett gyártó az e cikk (1) bekezdésében említett meghatalmazott képviselőt jelöl ki, az írásbeli megbízásnak tartalmaznia kell az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

9. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőrök csak az e rendeletnek megfelelő játékokat hozhatnak forgalomba.

(2)A játék forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítják a következőket:

a)a gyártó lefolytatta a szükséges megfelelőségértékelési eljárást, és elkészítette a 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentációt;

b)a játékhoz a 7. cikk (7) bekezdésének megfelelő használati utasítás és biztonsági tájékoztató tartozik, az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók vagy más végfelhasználók számára könnyen érthető nyelven vagy nyelveken;

c)a gyártó kiállította a játék 7. cikk (2) bekezdésében említett termékútlevelét;

d)a játék rendelkezik a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelő adathordozóval;

e)a termékútlevélre vonatkozó releváns információkat bejegyezték a 19. cikk (1) bekezdésében említett termékútlevél-nyilvántartásba;

f)a játék a 16. cikknek megfelelően rendelkezik a CE-jelöléssel;

g)a gyártó teljesítette a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy egy játék nem felel meg az alapvető követelményeknek, akkor addig nem hozhatják forgalomba a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették.

Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy a játék kockázatot jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják a következőket:

a)a gyártó;

b)a piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2023/988 rendelet 26. cikkében említett termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül;

c)fogyasztók vagy egyéb végfelhasználók vagy mindkettő, az (EU) 2023/988 rendelet 35. vagy 36. cikkével összhangban.

(3)Az importőrök a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai vagy elektronikus levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni.

(4)Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a játékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a játék megfelelését az alapvető biztonsági követelményeknek.

(5)Ha az importőrök a játék által jelentett kockázatokra tekintettel úgy ítélik meg, hogy a fogyasztók vagy más végfelhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges, a forgalomba hozott játékokon mintavételes vizsgálatot végeznek.

(6)Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott játék nem felel meg a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályoknak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a játék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a játék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében.

Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott játék kockázatot jelent a fogyasztók és más végfelhasználók egészségére és biztonságára nézve, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az adott játékot forgalomba hozták, részletes tájékoztatást adva mindenekelőtt a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(7)Az importőrök a játék forgalomba hozatalát követően 10 évig elérhetővé teszik a piacfelügyeleti hatóságok számára a játék egyedi termékazonosítóját, és biztosítják, hogy a 23. cikkben említett műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(8)Az importőr az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a játék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az adott hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

(9)Az importőrök ellenőrzik, hogy a 7. cikk (11) bekezdésében említett kommunikációs csatornákat a gyártó nyilvánosan a fogyasztók vagy az egyéb végfelhasználók rendelkezésére bocsátotta-e, ezáltal lehetővé téve számukra a játékok biztonságára vonatkozó panasztételt és az általuk a játékkal kapcsolatban tapasztalt balesetek vagy biztonsági kérdések bejelentését. Ha ilyen kommunikációs csatorna nem áll rendelkezésre, az importőrnek kell azt biztosítania, figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek akadálymentesítési szükségleteit.

(10)Az importőrök kivizsgálják az e cikk (9) bekezdésében említett panaszokat és információkat, amelyeket a gyártó által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornán vagy az importőrök által rendelkezésre bocsátott kommunikációs csatornán keresztül kaptak, és amelyek az általuk forgalmazott játékokra vonatkoznak. Az importőrök ezeket a panaszokat, valamint a visszahívásokat és az e rendeletnek való megfelelés érdekében hozott egyéb korrekciós intézkedéseket a 7. cikk (12) bekezdésében említett nyilvántartásba vagy saját belső nyilvántartásukba bejegyzik.

Az importőrök folyamatosan és időben tájékoztatják a gyártót, a forgalmazókat és adott esetben az online piactereket az elvégzett vizsgálatról és annak eredményeiről.

(11)Az importőrök (10) bekezdésben említett belső nyilvántartásában szereplő személyes adatok csak olyan személyes adatok lehetnek, amelyek az importőr számára a panasz vagy a (9) bekezdésben említett információ kivizsgálásához szükségesek. Az ilyen adatokat csak addig szabad megőrizni, amíg ezekre a vizsgálat céljából szükség van, de legfeljebb az adatoknak a nyilvántartásban való rögzítésétől számított 5 évig.

10. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)A játék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2)A játék forgalmazását megelőzően a forgalmazóknak ellenőrizniük kell a következő feltételek teljesülését:

a)a játékhoz egyértelmű utasításokat és biztonsági információkat mellékeltek, a fogyasztók vagy az egyéb végfelhasználók számára könnyen érthető, a termék célzott forgalmazásának helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken;

b)a játék rendelkezik a 17. cikk (5) bekezdése szerinti adathordozóval és a 16. cikk szerinti CE-jelöléssel; és

c)a gyártó és az importőr teljesítette a 7. cikk (2) bekezdése második albekezdésében, 7. cikke (5), (6) és (11) bekezdésében, illetve a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeket.

Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy egy játék nem felel meg az alapvető követelményeknek, akkor addig nem hozhatják forgalomba a játékot, amíg a játékot megfelelővé nem tették.

Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy a játék kockázatot jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják a következőket:

a)a gyártó vagy az importőr;

b)a piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2023/988 rendelet 26. cikkében említett termékbiztonsági bejelentő modulon keresztül;

c)fogyasztók vagy egyéb végfelhasználók vagy mindkettő, az (EU) 2023/988 rendelet 35. vagy 36. cikkével összhangban.

(3)A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a játékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a játék megfelelését az alapvető biztonsági követelménynek.

(4)Amennyiben forgalmazók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott játék nem felel meg e rendeletnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e játék megfelelőségének biztosítása, adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében.

Amennyiben a forgalmazók úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott játék kockázatot jelent a fogyasztók és más végfelhasználók egészségére és biztonságára nézve, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az adott játékot forgalomba hozták, részletes tájékoztatást adva mindenekelőtt a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(5)A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A hatóság kérésére együttműködnek vele az általuk forgalmazott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

11. cikk

Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártók kötelezettségei vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba a játékot, illetve olyan módon módosít egy már piacon forgalmazott játékot, ami befolyásolhatja a játék megfelelőségét az e rendelet alapján alkalmazandó követelményeknek, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 7. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

12. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1)Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok felé azonosítaniuk kell:

a)bármely gazdasági szereplőt, amely nekik a játékot szállította;

b)bármely gazdasági szereplőt, amelynek játékot szállítottak.

(2)A gazdasági szereplőknek az (1) bekezdésben említett információkat a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig be kell tudniuk mutatni a gyártók esetében, egyéb gazdasági szereplők esetében pedig az attól számított 10 évig, hogy megkapták a játékot.

III. FEJEZET 
A JÁTÉKOK MEGFELELŐSÉGE 

13. cikk

A megfelelőség vélelmezése

Azokról a játékokról, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott mértékben megfelelnek alapvető biztonsági követelményeknek.

14. cikk

Közös előírások

(1)Azokról a játékokról, amelyek megfelelnek az e cikk (2) bekezdésében említett közös előírásoknak vagy azok egyes részeinek, vélelmezni kell, hogy az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott mértékben megfelelnek alapvető biztonsági követelményeknek.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján közös előírásokat állapíthat meg az alapvető biztonsági követelmények tekintetében, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)nincs olyan harmonizált szabvány, amely kiterjed azokra a követelményekre, amelyek hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy a szabvány nem felel meg az általa lefedni kívánt követelményeknek;

b)a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet arra, hogy dolgozzon ki vagy vizsgáljon felül harmonizált európai szabványokat az ilyen követelmények tekintetében, és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

1.a kérelmet azon európai szabványügyi szervezetek egyike sem fogadta el, amelyekhez a kérelmet intézték;

2.a kérelmet legalább egy olyan európai szabványügyi szervezet elfogadta, amelyhez a kérelmet intézték, de:

a)a kérelmezett európai szabványokat nem fogadták el a kérelemben meghatározott határidőn belül;

b)a szabványok nem felelnek meg a kérelemnek; vagy

c)nem felelnek meg az általuk lefedni kívánt követelményeknek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Amikor egy harmonizált szabvány hivatkozásait közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság megvizsgálja, hogy hatályon kívül kell-e helyezni vagy módosítani kell-e a (2) bekezdésben említett azon végrehajtási jogi aktusokat, amelyek ugyanazon követelményekre vonatkoznak.

15. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A piacon forgalmazott játékokat CE-jelöléssel kell ellátni.

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

16. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)A CE-jelölést láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a játékon, a játékot kísérő címkén vagy a játék csomagolásán.

Az első albekezdéstől eltérően kis méretű és apró részekből álló játékok esetében a CE-jelölést a játékot kísérő tájékoztató füzeten is fel lehet tüntetni.

Az első albekezdéstől eltérve, a kínáló kartonban árusított játékok esetében, ahol technikailag nem lehetséges a CE-jelölés minden egyes játékon történő elhelyezése, a CE-jelölés elhelyezhető a kínáló kartonon, azzal a feltétellel, hogy a kínáló kartont eredetileg a játék csomagolásaként használták.

Amennyiben a játékon elhelyezett CE-jelölés a csomagoláson kívülről nem látható, azt a csomagoláson is fel kell tüntetni.

(2)A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3)A CE-jelölést, adott esetben a 6. cikkel összhangban, piktogram és különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb figyelmeztetés követheti.

(4)A tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

IV. FEJEZET 
TERMÉKÚTLEVÉL

17. cikk

Termékútlevél

(1)Játék forgalomba hozatala előtt a gyártóknak termékútlevelet kell kiállítaniuk az adott játékhoz. A termékútlevélnek meg kell felelnie az e cikkben és a 18. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)A termékútlevélnek:

a)meg kell felelnie egy adott játékmodellnek;

b)ki kell jelentenie, hogy a játék megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek és különösen az alapvető biztonsági követelményeknek;

c)tartalmaznia kell legalább a VI. melléklet I. részében meghatározott információkat;

d)naprakésznek kell lennie;

e)rendelkezésre kell állnia annak a tagállamnak a nyelvén vagy nyelvein, amelyben a játékot forgalmazzák;

f)hozzáférhetőnek kell lennie a fogyasztók, a végfelhasználók, a piacfelügyeleti hatóságok, a vámhatóságok, a bejelentett szervezetek Bizottság és más gazdasági szereplők számára;

g)a játék forgalomba hozatalától számított 10 évig elérhetőnek kell maradnia, még a termékútlevelet kiállító gazdasági szereplő fizetésképtelensége, felszámolása vagy az Unión belüli tevékenységének megszűnése esetén is;

h)adathordozón elérhetőnek kell lennie;

i)meg kell felelnie a (10) bekezdés alapján megállapított egyedi és műszaki követelményeknek.

(3)A (2) bekezdésben említett információkon kívül a termékútlevél tartalmazhatja a VI. melléklet II. részében meghatározott információkat is.

(4)A termékútlevél kiállításával a gyártó vállalja a felelősséget a játék e rendeletnek való megfeleléséért.

(5)Az adathordozónak fizikailag jelen kell lennie a játékon vagy a játékhoz rögzített címkén, a (10) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusnak megfelelően. Kis méretű és kis méretű részekből álló játékok esetében az adathordozót alternatív módon a csomagolásához is rögzíthetik. Ezt a fogyasztó számára már a vásárlást megelőzően, továbbá a piacfelügyeleti hatóságok számára egyértelműen láthatóvá kell tenni, beleértve azokat az eseteket is, amikor a játékot távértékesítés útján teszik elérhetővé.

(6)Amennyiben egyéb uniós jogszabályok előírják, hogy a játékra vonatkozó információknak adathordozón keresztül elérhetőnek kell lenniük, az e rendeletben és az egyéb uniós jogszabályokban előírt információkat egyetlen adathordozón keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

(7)Amennyiben a játékokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok termékútlevelet írnak elő, a játékokra vonatkozóan egyetlen termékútlevelet kell kiállítani, amely tartalmazza mind az e rendelet szerint előírt információkat, mind az említett egyéb uniós jogszabályokban a termékútlevél tekintetében előírt bármely egyéb információt.

(8)A (2) bekezdés c) pontjától eltérve, amennyiben a játékokban található, aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó tájékoztatási követelményeket az (EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre utaló hivatkozást] 4. cikkével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban állapítják meg, az e rendelet VI. melléklete I. részének k) pontjában említett információkra már nincs szükség.

(9)A gazdasági szereplők a (6) és a (7) bekezdésben említett információkon kívül más információkat is hozzáférhetővé tehetnek az (5) bekezdésben említett adathordozón keresztül. Ebben az esetben az említett információkat egyértelműen el kell különíteni az e rendeletben és adott esetben az egyéb uniós jogszabályokban előírt információktól.

(10)A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a játékok termékútlevelével kapcsolatos egyedi és műszaki követelményeket. Ezek a követelmények különösen a következőkre vonatkoznak:

a)a használandó adathordozó típusai;

b)az adathordozó előírt megjelenítésének formátuma és az adathordozó elhelyezése;

c)a digitális útlevél azon technikai elemei, amelyekre meghatározott európai vagy nemzetközi szabványokat kell alkalmazni;

d)azok a szereplők, amelyek információkat vezethetnek be a termékútlevélbe, illetve frissíthetik az abban szereplő információkat, beleértve szükség esetén az új termékútlevél kiállítását is, ideértve a gyártókat, a bejelentett szervezeteket, az illetékes nemzeti hatóságokat és a Bizottságot, vagy a nevükben eljáró bármely szervezetet, valamint az általuk bevezethető vagy frissíthető információk típusai.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

18. cikk

A termékútlevél műszaki kialakítása és működése

(1)A termékútlevélnek a végponttól végpontig történő kommunikáció és az adattovábbítás műszaki, szemantikai és szervezési szempontjai tekintetében teljes mértékben interoperábilisnak kell lennie a más uniós jogszabályok által előírt termékútlevelekkel.

(2)A termékútlevélben szereplő összes információnak interoperábilis formátumban kidolgozott nyílt szabványokon kell alapulnia, és géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lennie.

(3)A termékútlevélnek díjmentesen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyasztók, az egyéb végfelhasználók, a gazdasági szereplők és más érintett szereplők számára.

(4)A termékútlevélben szereplő adatokat az annak létrehozásáért felelős gazdasági szereplő vagy a képviseletében eljárni jogosult gazdasági szereplő tárolja.

(5)Amennyiben a termékútlevélben szereplő adatokat a játékokat forgalomba hozó gazdasági szereplők nevében eljárni jogosult gazdasági szereplő tárolja vagy más módon kezeli, ez az egyéb gazdasági szereplő sem részben, sem egészében nem értékesítheti, használhatja fel vagy kezelheti a szóban forgó adatokat a vonatkozó tárolási vagy kezelési szolgáltatások nyújtásához szükséges mértéken túlmenően.

(6)A gazdasági szereplők nem követhetik nyomon, nem elemezhetik és nem használhatják fel a használattal kapcsolatos információkat a termékútlevélben szereplő információk online rendelkezésre bocsátásához feltétlenül szükséges céloktól eltérő célokra.

19. cikk

Termékútlevél-nyilvántartás

(1)A gazdasági szereplők a játék forgalomba hozatalát megelőzően feltöltik az (EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló rendelet sorszámát] 12. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) az adott játék egyedi termékazonosítóját és egyedi üzemeltetői azonosítóját.

(2)A Bizottság, a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett nyilvántartásban tárolt információkhoz.

20. cikk

A termékútlevéllel kapcsolatos vámellenőrzések

(1)Az uniós piacra beléptetett játékok tekintetében végre kell hajtani az e cikkben meghatározott ellenőrzéseket és egyéb intézkedéseket.

(2)A 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározás szerinti nyilatkozattevőknek a játékok szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vám-árunyilatkozatban fel kell tüntetniük az egyedi termékazonosítót.

(3)A vámhatóságok ellenőrzik, hogy a nyilatkozattevő által e cikk (2) bekezdésével összhangban feltüntetett egyedi termékazonosító egyezik-e a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban a nyilvántartásba bevitt egyedi termékazonosítóval.

(4)Az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzésen túlmenően a vámhatóságok ellenőrzik, hogy a nyilatkozattevők által a vámhatóságok rendelkezésére bocsátott információk összhangban vannak-e a 46. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban felsorolt és az említett nyilvántartásban tárolt egyéb információkkal.

(5)Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett ellenőrzések elektronikusan és automatikusan történnek a 19. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartás és a [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló (EU) …/… rendelet sorszámát] 13. cikkében említett európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti összeköttetés használatával.

(6)E cikk (3), a (4) és az (5) bekezdését a nyilvántartás és a [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a fenntartható termékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló (EU) …/… rendelet sorszámát] 13. cikkében említett európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer közötti összeköttetés működésbe lépésének napjától kell alkalmazni.

A Bizottság erre vonatkozó értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben feltünteti a kapcsolat működésbe lépésének időpontját.

(7)A vámhatóságok lekérdezhetik és felhasználhatják a termékútlevélben és a nyilvántartásban szereplő, játékokra vonatkozó információkat az uniós jogszabályok szerinti feladataik elvégzéséhez, beleértve a 952/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti kockázatkezelést is.

(8)Az e cikkben meghatározott ellenőrzéseket és egyéb intézkedéseket a VII. mellékletben szereplő árukódok és termékleírások listája alapján kell elvégezni.

(9)Az e cikkben meghatározott ellenőrzések és intézkedések nem érintik a termékek szabad forgalomba bocsátását szabályozó egyéb uniós jogi aktusok alkalmazását, ideértve a 952/2013/EU rendelet 46., 47. és 134. cikkét, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet VII. fejezetében említett ellenőrzéseket.

V. FEJEZET 
MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS 

21. cikk

Biztonsági értékelés

(1)Annak bizonyítása érdekében, hogy egy játék megfelel az alapvető biztonsági követelményeknek, a gyártóknak a játék forgalomba hozatala előtt biztonsági értékelést kell végezniük, amely magában foglalja a játék által esetlegesen jelentett veszélyek elemzését, valamint az ilyen veszélyeknek való lehetséges kitettség értékelését.

(2)A biztonsági értékelésnek különösen:

a)ki kell terjednie valamennyi kémiai, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiéniai és radioaktivitási veszélyre, valamint az ilyen veszélyeknek való lehetséges kitettségre;

b)a kémiai veszélyek tekintetében figyelembe kell vennie az egyes vegyi anyagoknak való lehetséges kitettséget, valamint a játékban jelen lévő különböző vegyi anyagoknak való kombinált kitettségből eredő ismert további veszélyeket, figyelembe véve az 1907/2006/EK rendelet szerinti kötelezettségeket és az abban meghatározott feltételeket;

c)a biztonsági értékelést frissíteni kell, amikor további releváns információk állnak rendelkezésre.

A biztonsági értékelést a 23. cikkben említett műszaki dokumentációnak kell tartalmaznia.

22. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1)A gyártók a (2) és (3) bekezdésben említett megfelelőségértékelési eljárásokat alkalmazzák.

(2)Ha a gyártó alkalmazta azokat a harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vagy a játékkal kapcsolatos összes releváns biztonsági követelményre vonatkozó közös előírásokat, akkor a gyártónak a IV. melléklet I. részében meghatározott belső gyártásellenőrzési eljárást kell használnia.

(3)A következő esetekben a gyártónak a IV. melléklet II. részében meghatározott EU-típusvizsgálati eljárást kell alkalmaznia az említett melléklet III. részében meghatározott típusmegfelelőségi eljárással együtt:

a)ha nem léteznek a játékkal kapcsolatos összes releváns biztonsági követelményre kiterjedő közös előírások vagy olyan harmonizált szabványok, amelyek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették;

b)ha léteznek az a) pontban említett harmonizált szabványok vagy közös előírások, de a gyártó nem, vagy csak részben alkalmazta azokat;

c)ha az a) pontban említett harmonizált szabványokat vagy azok valamelyikét korlátozással tették közzé;

d)ha a gyártó úgy véli, hogy a játék jellege, kialakítása, felépítése vagy célja szükségessé teszi a harmadik fél általi ellenőrzést.

(4)A IV. melléklet II. részének 6. pontja szerint kiadott EU-típusvizsgálati tanúsítványt szükség esetén, különösen a gyártási folyamat, a nyersanyagok vagy a játék alkotóelemeinek megváltozása esetén, de ötévente mindenképpen felül kell vizsgálni.

23. cikk

Műszaki dokumentáció

(1)A műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot vagy részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó a termék alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelésének biztosítása érdekében használt. A műszaki dokumentáció különösen az V. mellékletben felsorolt dokumentumokat tartalmazza.

(2)A műszaki dokumentációt az Unió valamely hivatalos nyelvén kell kiállítani.

(3)Bármely tagállam piacfelügyeleti hatóságának megalapozott kérését követően a gyártónak a műszaki dokumentáció releváns részeiről fordítást kell készíttetnie a kérést benyújtó tagállam nyelvére.

Ha a piacfelügyeleti hatóság a gyártótól műszaki dokumentációt vagy egyes részeinek fordítását kéri, az ilyen dokumentáció vagy fordítás kézhezvételére 30 napos határidőt szabhat, kivéve, ha az egészséget és biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen kockázat esetén rövidebb határidő indokolt.

(4)Ha a gyártó nem tartja be az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettségeket, a piacfelügyeleti hatóság arra kötelezheti a gyártót, hogy meghatározott időn belül az alapvető biztonsági követelmények betartásának ellenőrzése érdekében saját költségen vizsgálatot végeztessen egy bejelentett szervezettel.

VI. FEJEZET 
A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE 

24. cikk

Értesítés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e rendelet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

25. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely e rendelet alkalmazásában felelős a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és értesítéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezet felügyeletéért, ideértve a 30. cikknek való megfelelésért is.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és figyelemmel kísérést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditációs szervezet végzi el annak rendelkezéseivel összhangban.

(3)Ha a bejelentő hatóság az e cikk (1) bekezdése szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy egyéb módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ez utóbbi szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 26. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeiből eredő felelősségért való helytállásról.

(4)A bejelentő hatóság teljeskörűen felel a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

26. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát.

(3)A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.

(4)A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek.

(5)A bejelentő hatóság megőrzi a kapott információ bizalmas jellegét.

(6)A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően elláthassa feladatait.

(7)A bejelentő hatóság a 30. cikkel összhangban figyelemmel kíséri a bejelentett szervezetek leányvállalatai vagy alvállalkozói által végzett feladatok jellegét és mennyiségét.

27. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettsége

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletére vonatkozó eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

28. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1)Az e rendeletben meghatározott értesítés céljából a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket. A megfelelőségértékelő szervezetet a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően kell akkreditálni.

(2)A megfelelőségértékelő szervezet valamely tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy játéktól.

Az első albekezdés alkalmazásában ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt játék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és dolgozója nem lehet annak a játéknak a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt játékok használatát, sem az értékelt játékok személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül a játékok tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozói függetlenséget vagy feddhetetlenséget. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)A megfelelőségértékelő szervezeteknek és a személyzetüknek a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területen szükséges legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással kell elvégezniük, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a IV. mellékletben előírt olyan megfelelőségértékelési feladatok elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelő eljárás és minden olyan játékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyhez kijelölték – rendelkeznie kell a következőkkel, vagy hozzáféréssel kell rendelkeznie ezekhez:

a)műszaki ismeretekkel rendelkező személyzet a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez, valamint elegendő és megfelelő tapasztalat;

b)az eljárások leírása, amelyekkel összhangban a megfelelőség értékelése zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)megfelelő szabályok és eljárások a bejelentett szervezetként végrehajtott feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

d)olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott játék technológiai összetettségének mértékét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel is, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7)A megfelelőségértékelési tevékenységek végzéséért felelős személyzetnek (a továbbiakban: értékelő személyzet) rendelkeznie kell a következőkkel:

a)alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelynek végrehajtására a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)kielégítő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)az e rendeletben meghatározott követelmények, az e rendelet 13. cikkében említett alkalmazandó harmonizált szabványok és az e rendelet 14. cikkében említett közös előírások megfelelő ismerete és megértése;

d)képesség az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

(8)Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzet javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

(9)A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(10)A megfelelőségértékelő szervezet személyzete a szakmai titoktartás szabályait alkalmazza minden olyan információra, amelyet a IV. melléklet szerinti feladatkörében szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységét gyakorolja. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmet élveznek.

(11)A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a 40. cikk alapján létrehozott bejelentett szervezet koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy értékelő személyzetük tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

29. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme

Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

30. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)Amennyiben a bejelentett szervezet a megfelelőségértékelésével kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba adja, vagy egy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a bejelentő hatóságot.

(2)A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)A bejelentett szervezeteknek képesnek kell lenniük az alvállalkozók vagy leányvállalatok által végzett feladatok felülvizsgálatára azok minden elemében.

(4)A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(5)A bejelentett szervezet a bejelentő hatóságnak folyamatos hozzáférést biztosít az alvállalkozó, illetve a leányvállalat szakmai felkészültségének felmérésére és az általuk a IV. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó releváns dokumentumokhoz.

31. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)E rendelet szerint a megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, valamint azon játékok leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditációs testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt arról, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 28. cikkben rögzített követelményeket.

32. cikk

Bejelentési eljárás

(1)A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 28. cikkben rögzített követelményeket.

(2)A bejelentő hatóságok a Bizottságot és a többi tagállamot a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel értesítik a megfelelőségértékelő szervezetekről.

(3)A bejelentésnek tartalmaznia kell a megfelelőségértékelési tevékenységek teljes körű adatait és a vonatkozó akkreditációs tanúsítványt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a leányvállalatok és alvállalkozók által elvégzendő feladatokra vonatkozó információkat is.

(4)Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam a bejelentést követően két hónapon belül nem emelt kifogást.

E rendelet alkalmazásában kizárólag ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(5)A bejelentő hatóság tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés minden későbbi releváns módosításáról.

33. cikk

A bejelentett szervezetek azonosító számai és jegyzékei

(1)A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki, még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a számukra kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre a szervezeteket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.

34. cikk

A bejelentés változásai

(1)Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. A bejelentő hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő hatóságok vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

35. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szerv szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)A bejelentő hatóság kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezelje.

(4)Amennyiben a Bizottság megbizonyosodik arról, hogy egy bejelentett szervezet nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, egy végrehajtási jogi aktus útján felszólítja a bejelentő hatóságot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

36. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)A bejelentett szervezetnek a IV. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárással összhangban kell elvégeznie a megfelelőségértékelést.

(2)A bejelentett szervezetek az e rendeletben meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységeket arányos módon végzik, elkerülve a gazdasági szereplők szükségtelen terheit. Az e rendelet szerinti tevékenységük végzése során megfelelően figyelembe veszik a vállalkozások méretét, az ágazatot, amelyben működnek, a felépítésüket, az adott játék technológiájának összetettségét és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét.

Tevékenységük végzése során a bejelentett szervezet tiszteletben tartja a játék e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és védelem szintjét.

(3)Ha a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a játék nem felel meg az alapvető biztonsági követelményeknek, a megfelelő harmonizált szabványok követelményeinek, amennyiben ilyen szabványokat alkalmaznak, vagy a 14. cikkben említett, megfelelő közös előírások követelményeinek, amennyiben ilyen előírásokat alkalmaznak, felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és nem állít ki a IV. melléklet II. részének 6. pontjában említett EU-típusvizsgálati tanúsítványt.

(4)Ha az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy játék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az EU-típusvizsgálati tanúsítványt.

(5)Ha a kiigazító intézkedéseket nem hajtják végre, vagy nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az EU-típusvizsgálati tanúsítványokat.

(6)Ha egy piacfelügyeleti hatóság arról tájékoztatja a bejelentett szervezetet, hogy egy olyan játék, amelyre a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt adott ki, nem felel meg az alapvető biztonsági követelményeknek, a bejelentett szervezet visszavonja az adott játékra vonatkozó EU-típusvizsgálati tanúsítványt.

37. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy a döntéseikkel szemben átlátható és hozzáférhető jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

38. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)A bejelentett szervezeteknek tájékoztatniuk kell a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)az EU-típusvizsgálati tanúsítvány elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)mindazon körülmények, amelyek bejelentésük hatáskörét vagy feltételeit érintik;

c)a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi tájékoztatási kérelem;

d)kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásba adásáról.

(2)A bejelentett szervezetek az előírások megsértésének figyelemmel kísérésével kapcsolatban megfelelően tájékoztatják az e rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a játékokkal foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

(3)A bejelentett szervezetek a piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt és dokumentációt, amely az általuk kiadott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványra vagy a tanúsítvány kiadásának elutasítására vonatkozik, beleértve a vizsgálati jelentéseket és a 23. cikkben említett műszaki dokumentációt.

39. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

40. cikk

A bejelentett szervezetek koordinációja

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre és működjön megfelelően egy vagy több, a bejelentett szervezeteket tömörítő ágazati csoport formájában.

A bejelentett szervezetek kötelesek – közvetlenül vagy kijelölt képviselőiken keresztül – részt venni a szóban forgó csoport vagy csoportok munkájában.

VII. FEJEZET 
PIACFELÜGYELET

41. cikk

A kockázatot jelentő játékokkal foglalkozó eljárás nemzeti szinten

(1)Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy valamely, e rendelet hatálya alá tartozó játék kockázatot jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, akkor elvégzik az érintett játék értékelését, amelynek ki kell terjednie az e rendeletben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Ha az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy játék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a piacfelügyeleti hatóság által előírt észszerű határidőn belül és a kockázat jellegét figyelembe véve tegye meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

A piacfelügyeleti hatóság ennek megfelelően tájékoztatja az érintett bejelentett szervezetet.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az országuk területére, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)A gazdasági szereplőnek biztosítania kell a megfelelő korrekciós intézkedés megtételét az általa az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi játék tekintetében.

(4)Ha az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a játék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságoknak ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő játék azonosításához szükséges adatokat, ideértve az egyedi termékazonosítót is, az adott játék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak mindenekelőtt jelezniük kell, hogy a meg nem felelés oka:

a)a játék meg nem felelése az alapvető biztonsági követelményeknek;

b)a 13. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai;

c)a 14. cikkben említett egységes előírások hiányosságai.

(6)Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok piacfelügyeleti hatóságai haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett játék megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)Ha a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított 3 hónapon belül egy tagállam piacfelügyeleti hatósága és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni.

(8)A többi tagállam piacfelügyeleti hatóságai biztosítják, hogy az érintett játékkal kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például a játéknak a piacukról való kivonását, és tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ezekről az intézkedésekről.

(9)Az e cikk (2), (4), (6) és (8) bekezdésében említett információkat az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell közölni. Ez a közlés nem érinti a piacfelügyeleti hatóságok azon kötelezettségét, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkével összhangban bejelentsék a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben hozott intézkedéseket.

42. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)Amennyiben a 41. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság okkal feltételezi, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes lehet az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést.

Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatát – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul közli a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2)Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő játékot kivonják a piacaikról vagy visszahívják, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak tekinthető, és a játék nem megfelelősége az e rendelet 13. cikkében említett harmonizált szabványok vagy az e rendelet 14. cikkében említett közös előírások hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza, vagy adott esetben módosítja a közös előírásokat.

43. cikk

Formai meg nem felelés

(1)A 41. cikk sérelme nélkül, ha egy piacfelügyeleti hatóság egy játékkal kapcsolatban a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy szüntesse meg a szóban forgó meg nem felelést:

a)a CE-jelölést a 15. vagy 16. cikket megsértve helyezték el;

b)a CE-jelölést nem helyezték el;

c)a termékútlevelet nem a 17. cikknek megfelelően készítették el;

d)az adathordozót, amelyen keresztül a termékútlevél hozzáférhető, nem helyezték el a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelően;

e)a 23 bekezdésében említett műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy hiányos.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, az érintett piacfelügyeleti hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a játék forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a játék visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

44. cikk

Nemzeti intézkedések a különleges biztonsági követelményeknek megfelelő, de kockázatot jelentő játékokra vonatkozóan

(1)Ha a piacfelügyeleti hatóság a 41. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzése után megállapítja, hogy bár a piacon forgalmazott játék megfelel a különleges biztonsági követelményeknek, mégis kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy a kockázat jellegét figyelembe véve a piacfelügyeleti hatóság által előírt észszerű határidőn belül hozzon meg minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a játék a piacon történő forgalmazásakor már ne jelentsen ilyen kockázatot, illetve hogy a játékot kivonja a forgalomból vagy visszahívja.

(2)A gazdasági szereplő biztosítja korrekciós intézkedés megtételét az általa az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi érintett játék tekintetében.

(3)A tagállam piacfelügyeleti hatósága haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a megállapításairól és a gazdasági szereplő által ezt követően tett intézkedésekről. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett játék azonosításához szükséges adatokat, ideértve az egyedi termékazonosítót is, a játék származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázatok jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

A Bizottság határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és haladéktalanul közli azt velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(5)Az e cikk (3) bekezdésében említett információkat az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell közölni. Ez a közlés nem érinti a piacfelügyeleti hatóságok azon kötelezettségét, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 20. cikkével összhangban bejelentsék a súlyos kockázatot jelentő termékekkel szemben hozott intézkedéseket.

45. cikk

A Bizottság fellépése a kockázatot jelentő játékokkal kapcsolatban

(1)Amennyiben a Bizottság tudomására jut egy olyan játék vagy a piacon forgalmazott játékok egy meghatározott kategóriája, amely kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, de ennek ellenére vagy megfelel a különleges biztonsági követelményeknek, vagy kétségeket ébreszt e megfeleléssel kapcsolatban, felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben intézkedéseket állapít meg annak biztosítására, hogy a játék vagy a játékok kategóriája a piacon történő forgalmazáskor már ne jelentsen ilyen kockázatot, illetve hogy kivonja a forgalomból vagy visszahívja azt, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a piacfelügyeleti hatóságokkal folytatott előzetes konzultációkból kiderül, hogy a kockázat kezelésére vonatkozó megközelítéseik piacfelügyeleti hatóságonként eltérőek;

b)a kockázat jellegére tekintettel nem kezelhető az e rendeletben meghatározott egyéb eljárások szerint.

(2)Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az emberi egészség és biztonság védelmére vonatkozóan, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktust fogadjon el az 50. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

VIII. FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS A BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

46. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletnek – a műszaki és tudományos fejlődéshez, valamint a piacfelügyeleti hatóságok, a felhasználók és felügyelőik digitális felkészültségének szintjéhez való hozzáigazítás céljából – a termékútlevélben feltüntetendő információk tekintetében történő módosítása érdekében.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 19. cikk (1) bekezdésének módosítása céljából, amelyben meghatározza, hogy a VI. mellékletben felsorolt információk közül további információkat, illetve a 41. cikk (2) vagy (4) bekezdésével és a 44. cikk (1) bekezdésével összhangban hozott intézkedések esetén a játék meg nem felelésére vonatkozó információkat a nyilvántartásban kell tárolni.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az első albekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)összhang más vonatkozó uniós jogi aktusokkal, amennyiben vannak ilyenek;

b)annak szükségessége, hogy a termékútlevél hitelessége ellenőrizhető legyen;

c)az információk relevanciája a játékokra vonatkozó piacfelügyeleti ellenőrzések és vámellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítása szempontjából;

d)a gazdasági szereplőkre nehezedő aránytalan adminisztratív terhek elkerülésének szükségessége.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére annak meghatározása érdekében, hogy a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkon túlmenően a nyilvántartásban tárolt információk közül melyeket kell a vámhatóságoknak ellenőrizniük.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet VII. mellékletének módosítása céljából, a 20. cikk (8) bekezdésének alkalmazásában alkalmazandó árukódok és termékleírások jegyzékének kiigazítása érdekében. Ezeknek a kiigazításoknak a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében szereplő listán kell alapulniuk.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban a III. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletet hozzáigazítsa a műszaki és tudományos fejlődéshez.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet függeléke C. részének módosítása céljából annak érdekében, hogy a II. melléklet III. részének 4. pontja szerint tiltott anyag vagy keverék bizonyos felhasználását engedélyezze a játékokban, vagy egy bizonyos engedélyezett felhasználást korlátozzon.

(7)A II. melléklet III. részének 4. pontja szerint tiltott anyag vagy keverék játékokban való felhasználása csak akkor engedélyezhető, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) biztonságosnak találta, különös tekintettel a kitettségre, beleértve az egyéb forrásokból származó általános kitettséget is, és különös tekintettel a gyermekek veszélyeztetettségére;

b)az alternatív anyagokról készült elemzés alapján az ECHA megállapította, hogy nem állnak rendelkezésre más, megfelelő alternatív anyagok vagy keverékek;

c)az anyag vagy keverék fogyasztói cikkekben való használatát az 1907/2006/EK rendelet nem tiltja.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet függeléke A. és B. részének a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében történő módosítása céljából, az alábbiak révén:

a)a játékokban lévő anyagok vagy keverékek jelenlétére vonatkozó feltételek, és különösen a játékokban lévő egyes anyagok vagy keverékek határértékeinek bevezetése, beleértve a II. melléklet III. részének 4. pontjában említett tiltott anyagok vagy keverékek nyomaira vonatkozó határértékeket;

b)az anyagok és keverékek játékokban való jelenlétére vonatkozó feltételek vagy határértékek módosítása.

(9)A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a Bizottság szisztematikusan és rendszeresen értékeli a veszélyes vegyi anyagok vagy keverékek előfordulását a játékokban. Ezen értékelések során a Bizottság figyelembe veszi a piacfelügyeleti szervek jelentéseit, valamint a tagállamok és az érdekelt felek által benyújtott tudományos bizonyítékokat.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 46. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 46. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 46. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

48. cikk

A 46. cikk (6) bekezdése szerinti értékelés iránti kérelmek 

(1)A II. melléklet III. részének 4. pontja szerint tiltott anyag vagy keverék 46. cikk (6) bekezdése szerinti értékelésére irányuló kérelmeket az ECHA-hoz kell benyújtani az e cikk (3) bekezdésében említett formátum és benyújtási eszközök felhasználásával.

(2)Bármely, az (1) bekezdés szerinti értékelési kérelmet benyújtó személy kérheti, hogy bizonyos információk ne legyenek nyilvánosan hozzáférhetők. A bizalmas kezelés iránti kérelemhez csatolni kell annak indoklását, hogy az információ nyilvánosságra hozatala miért sérthetné az értékelési kérelmet benyújtó személy vagy bármely más érintett fél kereskedelmi érdekeit.

(3)Az ECHA kidolgozza és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az (1) bekezdésben említett értékelési kérelmek benyújtására szolgáló formátumot és eszközöket, valamint az ilyen kérelmek benyújtására vonatkozó technikai és tudományos útmutatást.

49. cikk

Az ECHA véleményei

(1)A 46. cikk (6) bekezdésének alkalmazásában az ECHA véleményt nyilvánít a Bizottság számára a II. melléklet III. részének 4. pontja szerint tiltott anyagok vagy keverékek játékokban való felhasználásáról, amennyiben a 48. cikk (1) bekezdésével összhangban értékelési kérelmet nyújtanak be hozzá. Az ECHA véleményeiben értékeli, hogy a 46. cikk (6) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kritériumok teljesülnek-e egy adott felhasználás esetében.

(2)Az ECHA felkérheti az értékelési kérelmet benyújtó személyt vagy bármely harmadik felet, hogy meghatározott határidőn belül nyújtson be további információkat. Az ECHA figyelembe veszi a harmadik felek által benyújtott információkat.

(3)Az (1) bekezdésben említett véleményeket az értékelési kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

(4)Ez az időszak egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható, ha az ECHA-nak információt kell kérnie egy harmadik féltől, vagy ha a 48. cikk (1) bekezdése alapján nagyszámú értékelési kérelmet nyújtanak be az ECHA-hoz.

(5)Az ECHA a 46. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően legalább ötévente újraértékeli a II. melléklet függelékének C. részében felsorolt anyagok vagy keverékek játékokban való felhasználásáról szóló véleményét.

(6)A Bizottság véleményt kér az ECHA-tól a II. melléklet függelékének C. részében felsorolt anyagok vagy keverékek játékokban való felhasználásáról, amint olyan új tudományos információ jut a Bizottság tudomására, amely befolyásolhatja egy adott anyag vagy keverék játékokban való engedélyezett felhasználását.

(7)A 46. cikk (7) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság véleményt kérhet az ECHA-tól egy adott anyag vagy keverék játékokban való felhasználásának biztonságosságáról, amely véleménynek figyelembe kell vennie az anyagnak vagy keveréknek történő, más forrásokból eredő általános kitettséget és a gyermekek sérülékenységét.

(8)Az e cikk rendelkezései szerinti vélemény elkészítésekor az ECHA nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az értékelés megkezdésére, a vélemény elfogadására, valamint az értékelési eljárás közbenső lépéseire vonatkozó információkat. Az ECHA különösen a véleménytervezeteket teszi nyilvánosan hozzáférhetővé, és lehetőséget biztosít bármely érdekelt fél számára, hogy legalább 4 héten belül észrevételeket tegyen a véleményekkel kapcsolatban.

50. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottság munkáját egy, a játékok biztonságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben.

IX. FEJEZET

TITOKTARTÁS ÉS SZANKCIÓK

51. cikk

Titoktartás

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok, a bejelentett szervezetek és a Bizottság tiszteletben tartják az e rendelet szerinti feladataik ellátása során szerzett alábbi információk és adatok bizalmas jellegét:

a)személyes adatok;

b)természetes vagy jogi személy bizalmas üzleti információi és üzleti titkai, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is, kivéve, ha ezek nyilvánosságához közérdek fűződik.

(2)Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságok között, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság között bizalmi alapon megosztott információk nem szolgáltathatók ki a kibocsátó illetékes nemzeti hatóság véleményének figyelembevétele nélkül.

(3)Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a Bizottságnak, a tagállamoknak és a bejelentett szervezeteknek az információcserére és a figyelmeztetések terjesztésére vonatkozó jogait és kötelezettségeit, sem pedig az érintett személyeknek a büntetőjog alapján fennálló információszolgáltatási kötelezettségét.

(4)A tagállamok és a Bizottság megoszthatnak bizalmas információkat azon harmadik országok szabályozó hatóságaival, amelyekkel a bizalmas adatkezelésre vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodást kötöttek.

52. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be: az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő 30 hónapot követő hónap első napja]-ig tájékoztatják a Bizottságot ezekről a szabályokról, továbbá haladéktalanul tájékoztatást adnak az azokat érintő minden későbbi módosításról.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2009/48/EK irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő 30 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 2009/48/EK irányelvre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

54. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)A 2009/48/EK irányelvvel összhangban … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 30 hónappal követő hónap első napja] előtt forgalomba hozott játékok továbbra is forgalmazhatók … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 42 hónappal követő hónap első napja]-ig.

(2)E rendelet VII. fejezetét a 2009/48/EK irányelv 42., 43. és 45. cikke helyett értelemszerűen kell alkalmazni azokra a játékokra, amelyeket az említett irányelvnek megfelelően … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 30 hónappal követő hónap első napja] előtt hoztak forgalomba, beleértve azokat a játékokat is, amelyekkel kapcsolatban a 2009/48/EK irányelv 42. vagy 43. cikke alapján … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 30 hónappal követő hónap első napja] előtt eljárást indítottak.

(3)A 2009/48/EK irányelv 20. cikkével összhangban kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványok … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 42 hónappal követő hónap első napja]-ig maradnak érvényben, kivéve, ha ezen időpont előtt lejárnak.

55. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépését 60 hónappal követő hónap első napja]-ig, majd azt követően ötévente értékeli e rendelet végrehajtását. A Bizottság a fő megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.

(2)Amennyiben a Bizottság helyénvalónak tartja, a jelentéshez adott esetben mellékelni kell az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

56. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépésének időpontját követő 30 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kell alkalmazni.

A 17. cikk (10) bekezdését, a 24–40. cikket és a 46–52. cikket azonban … [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének időpontját]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30.).

(2)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékelése, SWD(2020) 288 final.

(3)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, 2020. október 14., COM(2020) 667 final.

(4)    Jelentés a játékok biztonságáról szóló európai parlamenti és tanácsi 2009/48/EK irányelv (játékbiztonsági irányelv) végrehajtásáról, 2021/2040(INI).

(5)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra, 2023. március 16., COM(2023) 168 final.

(6)    A játékbiztonsági irányelv felülvizsgálatának hatásvizsgálata, SWD(2023) 269 final.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.), amely a következő címen érhető el:    
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:02014L0053-20180911

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(10)    SWD(2022) 365 final.

(11)     A fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés (europa.eu) . Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2022. március 30., COM(2022) 142 final.

(12)    A Bizottság (EU) 2022/2510 ajánlása (2022. december 8.) a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi és más anyagokra vonatkozó európai értékelési keret létrehozásáról C/2022/8854 (HL L 325., 2022.12.20., 179. o.)

(13)    HL L 353., 2008.12.31., 1. o., és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat, COM(2022) 748 final.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o.).

(15)    Az ilyen költségek teljes körű becslését lásd az „egy be, egy ki” megközelítésről szóló szakaszban.

(16)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékelése, SWD(2020) 288 final.

(17)    Technopolis, EY, VVA (2014. december) A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv értékelése – zárójelentés: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/23843/attachments/1/translations/en/renditions/native

(18)    VVA a CSES-szel és az Asteriskkel (2022) Hatásvizsgálati tanulmány a játékbiztonsági irányelv felülvizsgálatáról.

(19)    https://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/

(20)    A 2020-ra vonatkozó 6,56 milliárd EUR összegű előzetes uniós ipari forgalom alapján. 

(21)    Lásd: Európai Vegyianyag-ügynökség – alaprendeletre irányuló javaslat (europa.eu) .

(22)    HL C […]., […]., […]. o.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.).

(24)    COM(2020) 667 final.

(25)    HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(30)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(31)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe e rendelet számát, és illessze be e rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(35)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe a(z) ... rendelet számát, valamint illesszék be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(37)    Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe a fenntartható termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről és a 2009/125/EK irányelv … hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet számát, és a lábjegyzetbe illessze be a rendelet számát, dátumát, címét és a HL-hivatkozást.

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(39)    A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(40)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.    

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.28.

COM(2023) 462 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a játékok biztonságáról és a 2009/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2023) 297 final} - {SWD(2023) 268 final} - {SWD(2023) 269 final} - {SWD(2023) 270 final}

I. MELLÉKLET

OLYAN TERMÉKEK, AMELYEKRE EZ A RENDELET NEM VONATKOZIK

I. rész – Az e rendelet hatálya alól kizárt játékok

1.Nyilvános használatra szánt játszótéri felszerelés;

2.nyilvános használatra szánt, pénzérmékkel vagy azok nélkül működő automata játékgépek;

3.belső égésű motorral működő játékjárművek;

4.játék gőzgépek.

II. rész – Azon termékek, amelyek e rendelet értelmében nem minősülnek játéknak

1.Ünnepségeken és rendezvényeken használatos dísztárgyak;

2.gyűjtők számára készült termékek, feltéve, hogy a terméken vagy a csomagolásán látható és olvasható jelzés található arra vonatkozóan, hogy a termék 14 évnél idősebb gyűjtőknek készült. Ebbe a kategóriába tartoznak például:

a)a részletes méretarányos modellek;

b)a méretarányos modellek összeszereléséhez szükséges eszközök;

c)népművészeti babák, díszbabák és más hasonló árucikkek felnőtt gyűjtők számára;

d)játékok történelmi másolatai; és

e)valódi lőfegyverek másolatai;

3.sportfelszerelés, beleértve a 20 kg-nál nehezebb gyermekek számára tervezett görkorcsolyát, egysoros görkorcsolyát és gördeszkát;

4.a 435 mm-nél magasabb maximális nyeregmagasságú kerékpárok, ahol a magasság a talajtól a nyereg felső felületéig mért függőleges távolság úgy, hogy a nyereg vízszintes helyzetben van és a nyeregrúd a legalacsonyabb beillesztési jelhez van igazítva;

5.rollerek és egyéb olyan sportolásra tervezett közlekedési eszközök, amelyeket közúton vagy járdán való használatra szántak;

6.közúton, járdán való használatra tervezett, elektromosan hajtott járművek;

7.mélyvízi használatra szánt vízi felszerelések, gyerekeknek tervezett úszásoktató eszközök, mint például úszóülés és úszási segédeszközök;

8.több mint 500 darabból álló puzzle;

9.sűrített gázzal működő puskák és pisztolyok, kivéve a vízipuskákat és vízipisztolyokat, valamint a 120 cm-nél hosszabb íjak;

10.tűzijátékok, beleértve a nem kifejezetten játékokhoz tervezett gyújtókupakokat;

11.hegyes végű fegyvereket tartalmazó eszközök és játékok, mint például a fémhegyű darts készlet;

12.funkcionális oktatóeszközök, például elektromos sütők, vasalók vagy egyéb olyan, 24 V-ot meghaladó nominális feszültségen üzemelő funkcionális eszközök, amelyeket kizárólag felnőtt felügyelete melletti oktatási célra árusítanak;

13.az iskolákban, illetve egyéb oktatási környezetben felnőtt felügyelete mellett oktatási célra használt eszközök, mint például tudományos felszerelések;

14.elektronikus berendezések, mint például az interaktív szoftverek eléréséhez használt személyi számítógépek és játékkonzolok, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák, ha az elektronikus berendezést és a hozzá kapcsolódó perifériákat nem kifejezetten és célirányosan gyermekeknek tervezték, és önmagukban is játéknak tekinthetők, mint például a speciálisan tervezett személyi számítógépek, billentyűzetek, joystickok vagy kormánykerekek;

15.szabadidős és szórakozási célra szánt interaktív szoftverek, mint például számítógépes játékok és adathordozói;

16.csecsemő cumik;

17.gyermekjátékszerű világítótestek;

18.játékok elektromos transzformátorai;

19.divatkiegészítők gyermekek részére, amelyek nem játékra használandók.

II. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

I. rész: Fizikai és mechanikai tulajdonságok

1.A játékoknak és részeiknek, illetve helyhez kötött játékok esetén rögzítésüknek megfelelő mechanikai szilárdságúnak és ahol szükséges, megfelelően stabilnak kell lenniük, hogy kiállják a használatukkal járó megterhelést anélkül, hogy eltörjenek vagy olyan módon deformálódjanak, hogy az fizikai sérülés veszélyével járjon.

2.A játékok hozzáférhető éleit, kiálló részeit, zsinórjait, vezetékeit és rögzítőszerkezeteit úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a velük való érintkezésből származó fizikai sérülés veszélye a lehető legkisebb legyen.

3.A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a részeik mozgatásából származó, az egészséget és biztonságot fenyegető kockázat teljesen elkerülhető, illetve a lehető legkisebb legyen.

4.a)    A játékok és tartozékaik nem hordozhatják a légutak elzárásának kockázatát.

b)    Sem a játékok, sem részeik nem járhatnak olyan kockázattal, hogy a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadóan a légutak elzáródásával fulladást okozhatnának.

c)    A játékoknak és tartozékaiknak olyan méretűeknek kell lenniük, hogy ne jelentsenek semmilyen fulladási kockázatot a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadt tárgyak okozta belső légúti elzáródás miatt.

d)    Azoknak a játékoknak, alkotórészeiknek és azoknak a leválasztható részeknek, amelyek kifejezetten olyan játékok részei, amelyeket nyilvánvalóan 3 évnél fiatalabb gyermekek számára szántak, olyan méretűeknek kell lenniük, hogy azokat a gyermek ne nyelhesse le vagy lélegezhesse be. Ez vonatkozik más olyan játékokra, amelyeket arra szántak, hogy azokat szájba vegyék, valamint alkotórészeikre és leválasztható részeikre is.

e)    A játékok kiskereskedelmi forgalmazása során használt csomagolás nem okozhat olyan fojtási vagy fulladási veszélyt, ami a száj és az orr kívülről történő elzáródásából fakadhat.

f)    Az élelmiszerekben vagy az élelmiszerek között található játékokat külön csomagolásban kell elhelyezni. Ennek a csomagolásnak a forgalomba kerüléskor olyan méretűnek kell lennie, hogy megakadályozza annak lenyelését és/vagy a belélegzését.

g)    Az e) és f) alpontjaiban említett gömbölyű, tojásdad vagy ellipszoid alakú játékcsomagolásnak és leválasztható tartozékainak, illetve a henger alakú, lekerekített végű csomagolásnak és leválasztható tartozékainak olyan méretűnek kell lennie, hogy a szájüregben, a garatban vagy az alsó légutak nyílásánál megakadva ne okozhassa a légutak elzáródását.

h)    Be kell tiltani az olyan játékokat, amelyek úgy kapcsolódnak az élelmiszerhez, hogy a játékhoz való közvetlen hozzáféréshez először el kell fogyasztani az élelmiszert. Azon játékok részeinek, amelyek más módon közvetlenül élelmiszerhez kapcsolódnak, maradéktalanul eleget kell tenniük a c) és d) alpontban előírt követelményeknek.

5.A vízi játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lehető legkisebb legyen annak a veszélye, hogy a játék javasolt használatát figyelembe véve a játék elveszíti lebegési képességét, illetve nem tudja fenntartani a gyermeket a vízen.

6.Azoknak a játékoknak, amelyeknek a belsejébe be lehet jutni, és amelyek így a bent lévő személy számára zárt teret képeznek, olyan kijárattal kell rendelkezniük, amely belülről könnyen nyitható.

7.A közlekedésre használt játékoknak, amennyire lehetséges, olyan fékrendszerrel kell rendelkezniük, amely a játék típusának megfelelő, és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ennek a rendszernek a használó számára könnyen kezelhetőnek kell lennie a kiesés, illetve a használók vagy harmadik személyek fizikai sérülésének veszélye nélkül.

Az elektronikusan hajtott játékjárművek esetében a játék kialakítása által meghatározott legnagyobb reprezentatív lehetséges működési sebességet a sérülésveszély minimalizálása érdekében korlátozni kell.

8.A lövedékek alakjának, összetételének és az erre a célra tervezett játékból való kilövésük során keletkező kinetikus energiának olyannak kell lennie, hogy a játék jellegét figyelembe véve ne okozzon fizikai sérülésveszélyt a használónak vagy harmadik személyeknek.

9.A játékokat úgy kell kivitelezni, hogy:

a)a hozzáférhető felületek maximális és minimális hőmérséklete ne érje el azt a pontot, hogy megérintésük esetén sérülést okozzanak;

b)a játékban található folyadékok, gőzök vagy gázok ne érjenek el olyan hőmérsékletet vagy nyomást, hogy ezek az anyagok a játékból kijutva – kivéve, ha az anyag játékból történő kijutása a játék előírásszerű működéséhez szükséges – égési sérülést vagy egyéb fizikai sérülést okozzanak.

10.A játékokat a rövid és a tartós hangok maximális értéke tekintetében úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az általuk kibocsátott hang ne okozhasson halláskárosodást a gyermekeknek.

11.A tevékenységet igénylő játékokat úgy kell kivitelezni, hogy amennyire csak lehet, csökkentsék a testrészek törésének és becsípődésének veszélyét, a ruházat beakadásának, valamint az esések és a külső behatások veszélyét. Különös figyelmet kell fordítani az egy vagy több gyermek által hozzáférhető játszófelülettel rendelkező játékokra, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a terhelést elbírják.

II. rész: Gyúlékonyság

1.A játékok nem lehetnek veszélyes gyúlékony tárgyak a gyermek környezetében. Ezért olyan anyagokból kell őket elkészíteni, amelyek az alábbiak közül megfelelnek egy vagy több feltételnek:

a)nem égnek, ha lánggal, szikrával vagy egyéb tűzforrással közvetlen kapcsolatba kerülnek;

b)nehezen gyulladnak meg (a láng kialszik, amint a tűzforrás megszűnik);

c)ha mégis meggyulladnak, lassan égnek, és a tűz lassan terjed rajtuk;

d)a játék kémiai összetételétől függetlenül úgy tervezik őket, hogy az égési folyamatot mechanikusan késleltessék.

A játékban található éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladásveszélyt a játékban található egyéb anyagokra nézve.

2.Az alábbi mindkét feltételnek megfelelő játékok nem tartalmazhatnak olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek nem gyúlékony összetevőik elpárolgása után gyúlékonnyá válhatnak:

a)olyan játékok, amelyek működésük szempontjából alapvető fontosságú okokból olyan anyagokat vagy keverékeket tartalmaznak, amelyek megfelelnek az alábbi veszélyességi osztályok vagy az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében foglalt kategóriák bármelyike kritériumainak:

1.a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztályok, a 2.8. A és B típusú veszélyességi osztály;

2.a 2.9., 2.10. és 2.12. veszélyességi osztályok, a 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategória;

3.a 2.14. veszélyességi osztály, 1. és 2. Kategória, a 2.15. veszélyességi osztály, A-F típus; a 3.1–3.6., 3.7. veszélyességi osztályokba tartozó, a szexuális funkcióra és a termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások;

4.a 3.8. veszélyességi osztályba tartozó, nem kábító hatások;

5.a 3.9. és 3.10. veszélyességi osztályok;

6.a 4.1. veszélyességi osztály;

7.az 5.1. veszélyességi osztály;

b)valamint a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, műanyag- vagy kerámiaöntéshez, zománcozáshoz, fényképezéshez vagy hasonló tevékenységekhez szükséges anyagokat és felszereléseket tartalmazó játékok.

3.A játék gyújtókupakok kivételével a játékok nem lehetnek robbanékonyak, illetve nem tartalmazhatnak olyan részeket vagy anyagokat, amelyek az irányelv 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított módon történő használatkor felrobbanhatnak.

4.A játékok és különösen a kémiai jellegű játékok nem tartalmazhatnak olyan anyagokat és keverékeket:

a)amelyek egymással való keveredéskor kémiai reakció vagy melegítés hatására felrobbanhatnak;

b)amelyek oxidáló anyagokkal való keveredéskor felrobbanhatnak; vagy

c)amelyek a levegőben gyúlékonnyá váló illékony komponenseket tartalmaznak, amelyek gyúlékony vagy robbanékony gőzt/levegőkeveréket alkothatnak.

III. rész: Kémiai tulajdonságok

1.A játékokat úgy kell megtervezni és előállítani, hogy ha a játékot az 5. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott módon használják, az őket alkotó vagy bennük megtalálható vegyi anyagoknak vagy keverékeknek való kitettségnek ne legyen káros hatása az emberi egészségre.

A játékoknak meg kell felelniük a bizonyos termékkategóriákkal, valamint a bizonyos anyagok és keverékek korlátozásával kapcsolatos vonatkozó uniós jogszabályoknak. Azoknak a játékoknak vagy részeiknek és csomagolásuknak, amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy a szokásos vagy előrelátható használati feltételek mellett érintkezésbe kerülnek az élelmiszerrel, vagy összetevőik átkerülnek az élelmiszerbe, meg kell felelniük az 1935/2004/EK rendeletnek is.

2.Az önmagukban anyagnak vagy keveréknek tekinthető játékoknak meg kell felelniük az 1272/2008/EK rendeletnek is.

3.A játékoknak meg kell felelniük a függelék A. részében meghatározott, a vegyi anyagokra vonatkozó különleges követelményeknek és feltételeknek, valamint a függelék B. részében meghatározott címkézési követelményeknek.

4.Tilos az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében felsorolt, az alábbi kategóriák bármelyikébe sorolt anyagok vagy keverékek felhasználása játékokban, játékok alkotóelemeiben vagy mikroszerkezetileg elkülönülő részeiben:

a)rákkeltő hatás, csírasejt-mutagenitás vagy 1A, 1B vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitás (CMR);

b)1. vagy 2. kategóriájú endokrin károsodás;

c)1. kategóriájú specifikus célszervi toxicitás, akár egyszeri, akár ismételt kitettség esetén;

d)1. kategóriájú légúti szenzibilizáció.

5.A 4. pontban említett, a természetes vagy szintetikus összetevők szennyeződéséből vagy a gyártási folyamatból származó, a helyes gyártási gyakorlat szerint technikailag elkerülhetetlen anyag vagy keverék nem szándékolt jelenléte megengedett, feltéve, hogy a játékok e jelenlétük ellenére megfelelnek az általános biztonsági követelménynek.

6.A 4. ponttól eltérve, az e pont szerint tiltott anyagok vagy keverékek felhasználhatók játékokban, ha azok a függelék C. részében felsoroltak, az ott meghatározott feltételek mellett.

7.A 4. és 6. pontot nem kell alkalmazni a következőkre:

a)olyan anyagok, amelyek megfelelnek a függelék A. részében az egyes anyagokra vonatkozóan meghatározott feltételeknek;

b)a játékokban lévő elemek; vagy

c)a játék elektronikus vagy elektromos funkcióihoz szükséges játékalkatrészek, ahol az anyag vagy keverék a gyermekek számára teljesen hozzáférhetetlen, beleértve a belélegzést is.

8.A kozmetikai játékoknak, például a babákhoz való játékkozmetikumoknak meg kell felelniük az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 1 meghatározott összetételi és címkézési követelményeknek.

IV. rész: Elektromos tulajdonságok

1.A játékokat nem működtetheti 24 V névleges feszültségnél nagyobb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram, és a játékok hozzáférhető részeiben sem lehet 24 V-nál magasabb feszültségű egyenáram vagy azzal egyenértékű váltóáram.

A belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V-os egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti az egészség és biztonság vagy bármilyen áramütés kockázatát, még akkor sem, ha a játék törött.

2.A játékok olyan részeit, amelyek áramütést előidézni képes áramforrással kapcsolatba kerülnek vagy kerülhetnek, valamint bármilyen kábelt vagy egyéb vezetéket, amelyeken keresztül az áram ezekbe a részegységekbe eljut, megfelelően szigetelni és mechanikusan védeni kell, hogy az áramütés veszélye megakadályozható legyen.

3.Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy minden közvetlenül hozzáférhető felület érintése a legmagasabb hőmérséklet elérése esetén se okozzon égési sérüléseket.

4.Előre látható meghibásodás esetén a játékoknak védelmet kell nyújtaniuk az áramforrásból fakadó elektromos veszélyekkel szemben.

5.Az elektromos játékoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a tűzveszély ellen.

6.Az elektromos játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a játék által generált elektromos, mágneses és elektromágneses mezők és egyéb sugárzások a működéshez szükséges mértékűre korlátozódjanak, és biztonságosan működjenek a tudomány általánosan elfogadott jelenlegi állásának megfelelően, és figyelembe vegyék a speciális uniós intézkedéseket.

7.Az elektromos irányítórendszerrel rendelkező játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy a játék akkor is biztonságosan működjön, ha az elektromos rendszer rendszerhiba vagy valamilyen külső tényező miatt rosszul működik vagy elromlik.

8.A játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy a lézerek és a fénykibocsátó diódák (LED) vagy egyéb más típusú sugárzás a szemre vagy bőrre semmilyen veszélyt vagy kockázatot ne jelentsen.

9.A játékokhoz készült elektromos transzformátor nem a játék szerves része.

V. rész: Higiénia

1.A játékokat olyan módon kell megtervezni a higiénia és a tisztaság tekintetében, hogy ne jelentsenek veszélyt a fertőzés, a betegség és a szennyeződés szempontjából.

2.A 3 évnél fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tisztíthatók legyenek. E célból, a textiljátéknak moshatónak kell lennie, kivéve, ha olyan szerkezetet tartalmaz, amely áztatásos mosás során károsodhat. A játékoknak az e bekezdés rendelkezéseinek és a gyártó utasításainak megfelelő tisztítás után is meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek.

3.A hozzáférhető vizes anyagokat tartalmazó játékokat úgy kell megtervezni és gyártani, hogy azok ne jelentsenek mikrobiológiai kockázatot.

VI. rész: Radioaktivitás

A játékoknak meg kell felelniük valamennyi, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés III. fejezetében elfogadott vonatkozó intézkedéseknek.

Függelék

Egyes vegyi anyagok vagy keverékek játékokban való jelenlétének különleges feltételei

A. rész: Különleges határértékek alá tartozó anyagok

1.A játékokból, a játékok alkotóelemeiből vagy a játékok mikroszerkezetileg elkülönülő részeiből történő kioldódás tekintetében a következő határértékeket nem szabad túllépni:

Ezek a határértékek nem vonatkoznak azokra játékokra, a játékok alkotóelemeire vagy a játékok mikroszerkezetileg elkülönülő részeire, amelyek hozzáférhetőségük, funkciójuk, térfogatuk vagy tömegük miatt egyértelműen kizárnak minden olyan veszélyt, amely a játék szopogatásából, nyalogatásából, lenyeléséből vagy a bőrrel való hosszabb érintkezéséből eredhet, ha az 5. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározottak szerint használják.

2.Nitrózaminokat és nitrozálható anyagokat tilos 3 évesnél fiatalabb gyermekek általi használatra tervezett játékokban vagy más szájba vehető játékokban alkalmazni, ha ezen anyagok kioldódása nitrózaminok esetében 0,01 mg/kg vagy ezt meghaladja, nitrozálható anyagok esetében pedig 0,1 mg/kg vagy ezt meghaladja.

3.A játékok, a játékok alkotóelemei vagy a játékok mikroszerkezetileg elkülönülő részei tekintetében a következő határértékeket nem szabad túllépni:

4.A játékok nem tartalmazhatják az alábbi illatanyag-allergéneket, kivéve, ha jelenlétük a játékban a helyes gyártási gyakorlat szerint technikailag elkerülhetetlen, és nem haladja meg a 100 mg/kg-ot:

B. rész: Különleges címkézési követelmények alá tartozó anyagok

1.Az alábbi illatanyag-allergének nevét fel kell tüntetni a játékon, az azon elhelyezett címkén, a csomagoláson vagy a játékhoz tartozó tájékoztató lapon, valamint a termékútlevélben, ha ezeket az allergéneket hozzáadták a játékhoz, amennyiben a játékban vagy annak bármely összetevőjében 100 mg/kg-ot meghaladó koncentrációban vannak jelen:

2.Az A. rész 4. pontjában található táblázat 41–55. bejegyzésében említett illatanyagok, valamint az e rész 1. pontjában található táblázat 1–10. pontjában említett illatanyagok használata a következő feltételek mellett engedélyezett a szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban:

a)az illatanyagokat a játék csomagolásán egyértelműen fel vannak tüntetve, és a csomagolás tartalmazza a III. melléklet 11. pontjában említett figyelmeztetést;

b)adott esetben a gyermek által a gyártó utasításainak megfelelően előállított termékek megfelelnek az 1223/2009/EK rendeletnek; és

c)adott esetben az illatanyagok megfelelnek az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályoknak.

Az ilyen szagláson alapuló társasjátékok, kozmetikai készletek és ízlelésen alapuló játékok 36 hónapnál fiatalabb gyermekek általi használata nem engedélyezhető, és e játékoknak meg kell felelniük az III. melléklet 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek.

C. rész: A II. melléklet III. részének 4. pontja szerinti általános tilalom alá tartozó anyagok engedélyezett felhasználásai

III. MELLÉKLET

BIZONYOS TÍPUSÚ JÁTÉKOK HASZNÁLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ, VESZÉLYRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETÉSEK ÉS HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK

1. Általános szabályok – bemutatás

Minden figyelmeztetés előtt a „Figyelmeztetés” szót vagy alternatívaként egy általános piktogramot kell feltüntetni, mint például a következő:

2. A nem a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok

Az olyan játékokat, amelyek 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára veszélyt jelenthetnek, például a következő figyelmeztetéssel kell ellátni: „Csak 36 hónaposnál idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy „Csak három évnél idősebb gyermekek számára alkalmas.”; vagy figyelmeztetés a következő piktogrammal:

Ezeket a figyelmeztetéseket az elővigyázatosságot szükségessé tevő speciális veszélyről szóló rövid magyarázattal kell ellátni, amelyet a használati útmutatóban lehet elhelyezni.

Ez a pont nem vonatkozik azokra a játékokra, amelyek funkciójukból, méretükből, jellemzőikből vagy tulajdonságaikból vagy egyéb okból kifolyólag nyilvánvalóan nem alkalmasak a 36 hónaposnál fiatalabb gyermek számára.

3. Tevékenységet igénylő játékok

A tevékenységet igénylő játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Csak otthoni használatra!”.

A keresztgerendára rögzített, tevékenységet igénylő játékokhoz, valamint adott esetben más tevékenységet igénylő játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amelyben felhívják a figyelmet a fő elemek (felfüggesztés, kötőelemek talajhoz történő rögzítések stb.) bizonyos időközönkénti rendszeres ellenőrzésére és karbantartására, figyelmeztetve arra, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek az elmulasztása esetén a játék leeshet vagy felborulhat.

A játék helyes összeszerelésére vonatkozóan is utasításokat kell adni, megjelölve azokat a részeket, amelyek nem megfelelő összeszerelés esetén veszélyt jelenthetnek. Külön információt kell közölni arról, hogy a játékot milyen felületen kell elhelyezni.

4.   Funkcionális játékok

A funkcionális játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett használható!”.

Ezekhez a funkcionális játékokhoz használati utasítást kell mellékelni, amely tartalmazza a működésre vonatkozó útmutatást, továbbá a használó által betartandó óvintézkedéseket, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ezeknek a működésre vonatkozó útmutatásoknak a figyelembe nem vétele vagy az ilyen óvintézkedések elmulasztása a felhasználót olyan veszélyeknek teszi ki, mint az a készülék vagy termék, amelynek a játék a méretarányos modellje vagy utánzata. Ezeket a veszélyeket a figyelmeztetésben meg kell határozni. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által meghatározott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

5. Kémiai játékok

Az egyes anyagok vagy keverékek osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló vonatkozó uniós jogszabályokban leírt rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül, a veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó játékok használati utasítása figyelmeztet ezeknek az anyagoknak vagy keverékeknek a veszélyes jellegére és azokra az óvintézkedésekre, amelyek segítségével a felhasználó elkerülheti ezek káros hatásait. Ezeket az óvintézkedéseket tömören kell meghatározni, és a játék típusára kell vonatkoztatni. Meg kell említeni továbbá, hogy az adott típusú játék használatakor bekövetkező súlyos baleset esetén milyen elsősegélyt kell nyújtani. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a játékot bizonyos, a gyártó által határozott korhatár alatti gyermekek számára nem hozzáférhető helyen kell tartani.

Az első albekezdésben említetteken túl a kémiai játékok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Csak … 2 évnél idősebb gyermekek számára. Felnőtt felügyelete mellett használható!”.

6.   Korcsolya, görkorcsolya, egysoros görkorcsolya, gördeszka, roller és játékkerékpár

Amennyiben a korcsolyákat, görkorcsolyákat, egysoros görkorcsolyákat, gördeszkákat, rollereket és játékkerékpárokat játékként kínálják eladásra, azokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Védőfelszereléssel használandó! Közúti forgalomban nem szabad használni”.

A használati utasításnak emlékeztetnie kell arra, hogy a játékot óvatosan kell használni, mivel nagy ügyességet igényel, hogy így elkerülhetők legyenek az esések, ütközések, amelyek a felhasználónak vagy harmadik személyeknek sérülést okozhatnak. Az ajánlott védőfelszerelésre (sisak, kesztyű, térd- és könyökvédő stb.) vonatkozóan is útmutatást kell adni.

7. Vízi játékok

A vízi játékokon a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Csak a gyermek magasságához képest biztonságos sekély vízben és felnőtt felügyelete mellett szabad használni”.

8. Élelmiszerekben található játékok

Az élelmiszerekben található vagy az élelmiszerrel összekevert játékokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Játékot tartalmaz. Felnőtt felügyelete mellett ajánlott”.

9.   Védőmaszkok és sisakok játékutánzatai

Amennyiben a védőmaszkok és sisakok utánzatai játékként kerülnek kereskedelmi forgalomba, azokat a következő figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Ez a játék nem nyújt védelmet”.

10.   A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékok

A rendeltetésük szerint bölcső, kiságy vagy gyermekkocsi felett zsinórokkal, kötelekkel, gumiszalagokkal vagy hevederekkel kifeszítendő játékokat az alábbi, a játék csomagolásán és a játékon maradandóan feltüntetett figyelmeztetéssel kell ellátni:

„Amikor a gyermek már megpróbál a kezeire és a térdeire támaszkodni mászó helyzetben, a belegabalyodásból eredő lehetséges sérülés megelőzése érdekében távolítsa el a játékot!”.

11. Az illatanyagok csomagolása szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban

A szagláson alapuló társasjátékokban, kozmetikai készletekben és ízlelésen alapuló játékokban használt, a II. melléklet függeléke A. részének 4. pontjában található táblázat 41–55. bejegyzésében említett illatanyagokat, valamint az említett függelék B. részének 1. pontjában található táblázat 1–10. bejegyzésében említett illatanyagokat tartalmazó illatanyagok csomagolásán a következő figyelmeztetést kell feltüntetni:

„Olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyek allergiát okozhatnak!”.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

I. rész – A modul: Belső gyártásellenőrzés

1.A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és a gyártó kizárólagos felelősségére nyilatkozik arról, hogy a játék megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek.

2.Műszaki dokumentáció

A műszaki dokumentációt a gyártó állítja össze. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a termék megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a veszély(ek) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentációnak meg kell határoznia az alkalmazandó követelményeket, és az értékelés szempontjából releváns mértékben ki kell térnie a játék tervezésére, gyártására és üzemeltetésére. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább az V. mellékletben meghatározott elemeket.

3.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a gyártott termékek megfeleljenek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak és e rendelet követelményeinek.

4.CE-jelölés és termékútlevél

4.1.A gyártónak az e rendelet vonatkozó követelményeinek megfelelő valamennyi játékon el kell helyezni a CE-jelölést.

4.2.A gyártó elkészíti a játékmodell termékútlevelét, és biztosítja, hogy az a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatalát követő 10 évig rendelkezésre álljon. A termékútlevélben meg kell nevezni azt a játékot, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot elkészítették.

5.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó meghatalmazott képviselője által a gyártó nevében és felelősségére is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a meghatalmazásban.

II. rész – B modul: EU-típusvizsgálat

1.Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a játék műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a termék műszaki tervezése megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

2.Az EU-típusvizsgálatot a következő módok egyike szerint lehet elvégezni:

a)a játék egészének (terméktípus) tervezett gyártását képviselő;

b)a játék megfelelő műszaki tervezésének értékelése a műszaki dokumentáció és a 3. pontban említett alátámasztó bizonyíték vizsgálata révén, továbbá a játék egy vagy több kritikus részének a tervezett termelést jól képviselő mintadarabjainak vizsgálata (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációja);

c)a játékra vonatkozó műszaki tervezés megfelelőségének értékelése a 3. pontban említett műszaki dokumentáció és alátámasztó bizonyítékok vizsgálatával, mintadarab vizsgálata nélkül (tervezési típus).

3.A gyártónak az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, a gyártó által választott bejelentett szervezethez kell benyújtania.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, a képviselő neve és címe is;

b)írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)műszaki dokumentáció, amelynek lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a termék megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek, és amelynek tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését, beleértve a 21. cikkben említett biztonsági értékelést is; ennek meg kell határoznia az alkalmazandó követelményeket, és az értékelés szempontjából releváns mértékben ki kell térnie a játék tervezésére, gyártására és működésére; továbbá tartalmaznia kell legalább az V. mellékletben meghatározott elemeket;

d)a tervezett gyártás tekintetében reprezentatív mintadarabok. A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezt a vizsgálati program elvégzéséhez szükségesnek tartja;

e)a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték; ennek minden olyan dokumentumot fel kell sorolnia, amelyet használtak, különösen, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem alkalmazták teljes mértékben; és amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és a gyártó felelősségére egy másik vizsgálati laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

4.A bejelentett szervezet

a játék esetében:

4.1.megvizsgálja a műszaki dokumentációt és az alátámasztó bizonyítékot, hogy értékelje a műszaki tervezésének megfelelőségét;

a mintadarab esetében:

4.2.ellenőrzi, hogy a mintadarab gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, valamint azonosítja a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy közös előírások alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően tervezett elemeket, továbbá azokat az elemeket, amelyeket e szabványok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül terveztek;

4.3.elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy a gyártó, ahol úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy közös előírások szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta-e;

4.4.elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol nem a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy közös előírások szerinti megoldásokat alkalmazták, a gyártó által alkalmazott megoldások teljesítik-e a jogalkotási aktus megfelelő alapvető követelményeit;

4.5.megállapodik a gyártóval az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

5.A bejelentett szervezetnek el kell készítenie a 4. ponttal összhangban elvégzett tevékenységeket, valamint az azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. A bejelentő hatósággal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6.Amennyiben a típus megfelel e rendelet követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártónak. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak utalnia kell erre a rendeletre, ezenkívül tartalmaznia kell a játékról készült színes fényképet, a játék részletes leírását, méreteit is beleértve, illetve fel kell sorolnia az elvégzett vizsgálatokat a releváns vizsgálatok jelentéseinek hivatkozásával. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a gyártás helyének megjelölését, a vizsgálat következtetéseit, az érvényesség feltételeit (ha vannak ilyenek) és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. A tanúsítványnak mellékletei is lehetnek.

A tanúsítvány és annak mellékletei tartalmazzák az összes olyan lényeges információt, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a gyártott termék megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Amennyiben a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

7.A bejelentett szervezetnek tájékozódnia kell a tudomány mindenkori általánosan elismert állásának olyan változásairól, amelyek arra engednek következtetni, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban esetleg nem felel meg e rendeletnek, és meg kell állapítania, hogy ezek a változások szükségessé tesznek-e további vizsgálatot. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a játék e rendeletben szereplő alapvető követelményeknek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

8.Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságait az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatóságai rendelkezésére bocsátja a visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az általa elutasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – kérés esetén – az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

A tagállamok, a Bizottság és a többi bejelentett szervezet – kérésre – megkaphatják az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példányát. Kérésre a tagállamok és a Bizottság megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által elvégzett vizsgálatok eredményeinek másolatát. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig köteles megőrizni az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve annak mellékletei és kiegészítései másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.A gyártó az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, valamint a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a műszaki dokumentációval együtt a játék forgalomba hozatala után 10 évig.

10.A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

III. rész – A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség

1.A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és a 3. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és nyilatkozik arról, hogy az érintett termékek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek a vonatkozó jogalkotási aktus követelményeinek.

2.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy az előállított termékek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, továbbá a vonatkozó jogalkotási aktus megfelelő követelményeinek.

3.CE-jelölés és termékútlevél

3.1.A gyártó minden olyan terméken elhelyezi a CE-jelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz a jogalkotási aktus alkalmazandó követelményeinek.

3.2.A gyártónak termékútlevelet kell készítenie a játékmodellhez, és biztosítania kell, hogy az a játék forgalomba hozatalát követő 10 évig elérhető maradjon. A termékútlevélben meg kell nevezni azt a játékot, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot elkészítették.

4.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó meghatalmazott képviselője által a gyártó nevében és felelősségére is teljesíthetők, amennyiben azok szerepelnek a meghatalmazásban.

V. MELLÉKLET

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ ELEMEK 

(a 23. cikk szerint)

1.A tervezés és gyártás részletes leírása, beleértve a játékokban használt alkatrészeket és anyagokat, valamint a vegyi anyagok szállítóitól kapott, az anyagokról és keverékekről szóló biztonsági adatlapokat;

2.a 21. cikk szerint elvégzett biztonságértékelés(ek);

3.a követett megfelelőségértékelési eljárás leírása;

4.a gyártás és a raktározás helyének címe;

5.a gyártó által az esetleges bejelentett szervezeteknek benyújtott dokumentumok másolatai;

6.a vizsgálatokról készült jelentések, valamint azoknak az eszközöknek a leírása, amellyel a gyártó biztosítja a harmonizált szabványoknak történő megfelelést, amennyiben a gyártó követte a 22. cikk (2) bekezdésében említett belső gyártásellenőrzési eljárást; és

7.az EK-típusvizsgálati bizonyítvány egy másolata, azoknak az eszközöknek a leírása, amellyel a gyártó biztosítja, hogy az EK-típusvizsgálati bizonyítványban leírtak szerint a gyártás megfelel a terméktípusnak, valamint azoknak a dokumentumoknak a másolatai, amelyet a gyártó benyújtott a bejelentett szervezetnek, amennyiben a gyártó benyújtotta a játékot EK-típusvizsgálatra, és követte a 22. cikk (3) bekezdésében említett típusmegfelelési eljárást.

VI. MELLÉKLET

TERMÉKÚTLEVÉL

I. rész – A termékútlevélben feltüntetendő információk

a)a játék egyedi termékazonosítója;

b)a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe, valamint az egyedi üzemeltetői azonosító;

c)az (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkében meghatározott feladatok ellátásáért felelős gazdasági szereplő neve és címe, valamint az egyedi üzemeltetői azonosító;

d)az útlevél tárgya (a nyomonkövethetőséget lehetővé tevő játékazonosítás, beleértve a játék azonosítását lehetővé tevő, kellően egyértelmű színes képet);

e)a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben 3 meghatározott árukód, amely alá a játékot az útlevél kiállításának időpontjában besorolják;

f)hivatkozások minden olyan uniós jogszabályra, amelynek a játék megfelel;

g)hivatkozás az alkalmazott vonatkozó harmonizált szabványokra vagy hivatkozás azon közös előírásokra, amelyen a megfelelési nyilatkozat alapul;

h)értelemszerűen: a bejelentett szervezet neve és száma, amely részt vett a megfelelőségértékelési eljárásban és tanúsítványt adott ki, valamint a tanúsítványra való hivatkozás;

i)a CE-jelölés;

j)a játékban található allergén illatanyagok listája, amelyek a II. melléklet függeléke B. részének 1. pontjában meghatározottak szerint különleges címkézési követelmények hatálya alá tartoznak;

k)a játékban jelen lévő minden, aggodalomra okot adó anyag.

II. rész – A termékútlevélben feltüntethető információk 

a)biztonsági információk és figyelmeztetések;

b)használati utasítás.

VII. MELLÉKLET
AZ ÁRUKÓDOK ÉS TERMÉKLEÍRÁSOK JEGYZÉKE A 20. CIKK (8) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSÁBAN

VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2009/48/EK irányelv	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk (1) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés	2. cikk (2) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés	3. cikk (1) bekezdés
3. cikk (2) bekezdés	3. cikk (2) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
3. cikk (4) bekezdés	3. cikk (4) bekezdés
3. cikk (5) bekezdés	3. cikk (5) bekezdés
3. cikk (6) bekezdés	3. cikk (6) bekezdés
3. cikk (7) bekezdés	3. cikk (8) bekezdés
3. cikk (8) bekezdés	3. cikk (10) bekezdés
3. cikk (9) bekezdés	-
3. cikk (10) bekezdés	3. cikk (22) bekezdés
3. cikk (11) bekezdés	3. cikk (20) bekezdés
3. cikk (12) bekezdés	3. cikk (21) bekezdés
3. cikk (13) bekezdés	3. cikk (26) bekezdés
3. cikk (14) bekezdés	3. cikk (27) bekezdés
3. cikk (15) bekezdés	–
3. cikk (16) bekezdés	3. cikk (12) bekezdés
3. cikk (17) bekezdés	–
3. cikk (18) bekezdés	3. cikk (29) bekezdés
3. cikk (19) bekezdés	3. cikk (30) bekezdés
3. cikk (20) bekezdés	–
3. cikk (21) bekezdés	3. cikk (31) bekezdés
3. cikk (22) bekezdés	3. cikk (32) bekezdés
3. cikk (23) bekezdés	3. cikk (33) bekezdés
3. cikk (24) bekezdés	3. cikk (34) bekezdés
3. cikk (25) bekezdés	3. cikk (35) bekezdés
3. cikk (26) bekezdés	–
3. cikk (27) bekezdés	3. cikk (24) bekezdés
3. cikk (28) bekezdés	3. cikk (25) bekezdés
3. cikk (29) bekezdés	–
4. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	7. cikk (4) bekezdés
4. cikk (5) bekezdés	7. cikk (5) bekezdés
4. cikk (6) bekezdés	7. cikk (6) bekezdés
4. cikk (7) bekezdés	7. cikk (7) bekezdés
4. cikk (8) bekezdés	7. cikk (8) bekezdés
4. cikk (9) bekezdés	7. cikk (9) bekezdés
5. cikk (1) bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
5. cikk (2) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés	8. cikk (3) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés	9. cikk (3) bekezdés
6. cikk (4) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés b) pont
6. cikk (5) bekezdés	9. cikk (4) bekezdés
6. cikk (6) bekezdés	9. cikk (5) bekezdés
6. cikk (7) bekezdés	9. cikk (6) bekezdés
6. cikk (8) bekezdés	9. cikk (7) bekezdés
6. cikk (9) bekezdés	9. cikk (8) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés	10. cikk (1) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	10. cikk (2) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés	10. cikk (3) bekezdés
7. cikk (4) bekezdés	10. cikk (4) bekezdés
7. cikk (5) bekezdés	10. cikk (5) bekezdés
8. cikk	11. cikk
9. cikk	12. cikk
10. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	5. cikk (2) bekezdés
10. cikk (3) bekezdés	5. cikk (3) bekezdés
11. cikk (1) bekezdés első albekezdés	6. cikk (1) bekezdés
11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	6. cikk (2) bekezdés
11. cikk (2) bekezdés	6. cikk (3) bekezdés
11. cikk (3) bekezdés	–
12. cikk	4. cikk (1) bekezdés
13. cikk	13. cikk
14. cikk	–
15. cikk	–
16. cikk (1) bekezdés	15. cikk, első albekezdés
16. cikk (2) bekezdés	15. cikk, második albekezdés
16. cikk (3) bekezdés	–
16. cikk (4) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés
17. cikk (1) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés
17. cikk (2) bekezdés	16. cikk (2) bekezdés 3. pont
18. cikk	21. cikk
19. cikk (1) bekezdés	22. cikk (1) bekezdés
19. cikk (2) bekezdés	22. cikk (2) bekezdés
19. cikk (3) bekezdés	22. cikk (3) bekezdés
20. cikk	–
21. cikk (1) bekezdés	23. cikk (1) bekezdés
21. cikk (2) bekezdés	23. cikk (2) bekezdés
21. cikk (3) bekezdés	23. cikk (3) bekezdés
21. cikk (4) bekezdés	23. cikk (4) bekezdés
22. cikk	24. cikk
23. cikk (1) bekezdés	25. cikk (1) bekezdés
23. cikk (2) bekezdés	25. cikk (2) bekezdés
23. cikk (3) bekezdés	25. cikk (3) bekezdés
23. cikk (4) bekezdés	25. cikk (4) bekezdés
24. cikk (1) bekezdés	26. cikk (1) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés	26. cikk (2) bekezdés
24. cikk (3) bekezdés	26. cikk (3) bekezdés
24. cikk (4) bekezdés	26. cikk (4) bekezdés
24. cikk (5) bekezdés	26. cikk (5) bekezdés
24. cikk (6) bekezdés	26. cikk (6) bekezdés
25. cikk	27. cikk
26. cikk (1) bekezdés	28. cikk (1) bekezdés
26. cikk (2) bekezdés	28. cikk (2) bekezdés
26. cikk (3) bekezdés	28. cikk (3) bekezdés
26. cikk (4) bekezdés	28. cikk (4) bekezdés
26. cikk (5) bekezdés	28. cikk (5) bekezdés
26. cikk (6) bekezdés	28. cikk (6) bekezdés
26. cikk (7) bekezdés	28. cikk (7) bekezdés
26. cikk (8) bekezdés	28. cikk (8) bekezdés
26. cikk (9) bekezdés	28. cikk (9) bekezdés
26. cikk (10) bekezdés	28. cikk (10) bekezdés
26. cikk (11) bekezdés	28. cikk (11) bekezdés
27. cikk	29. cikk
28. cikk	–
29. cikk (1) bekezdés	30. cikk (1) bekezdés
29. cikk (2) bekezdés	30. cikk (2) bekezdés
29. cikk (3) bekezdés	30. cikk (4) bekezdés
29. cikk (4) bekezdés	30. cikk (5) bekezdés
30. cikk (1) bekezdés	31. cikk (1) bekezdés
30. cikk (2) bekezdés	31. cikk (2) bekezdés
30. cikk (3) bekezdés	–
31. cikk (1) bekezdés	32. cikk (1) bekezdés
31. cikk (2) bekezdés	32. cikk (2) bekezdés
31. cikk (3) bekezdés	32. cikk (3) bekezdés
31. cikk (4) bekezdés	–
31. cikk (5) bekezdés	32. cikk (4) bekezdés
31. cikk (6) bekezdés	32. cikk (5) bekezdés
32. cikk (1) bekezdés	33. cikk (1) bekezdés
32. cikk (2) bekezdés	33. cikk (2) bekezdés
33. cikk (1) bekezdés	34. cikk (1) bekezdés
33. cikk (2) bekezdés	34. cikk (2) bekezdés
34. cikk (1) bekezdés	35. cikk (1) bekezdés
34. cikk (2) bekezdés	35. cikk (2) bekezdés
34. cikk (3) bekezdés	35. cikk (3) bekezdés
34. cikk (4) bekezdés	35. cikk (4) bekezdés
35. cikk (1) bekezdés	36. cikk (1) bekezdés
35. cikk (2) bekezdés	36. cikk (2) bekezdés
35. cikk (3) bekezdés	36. cikk (3) bekezdés
35. cikk (4) bekezdés	36. cikk (4) bekezdés
35. cikk (5) bekezdés	36. cikk (5) bekezdés
36. cikk (1) bekezdés	38. cikk (1) bekezdés
36. cikk (2) bekezdés	38. cikk (2) bekezdés
37. cikk	39. cikk
38. cikk	40. cikk
39. cikk	–
40. cikk	–
41. cikk (1) bekezdés	38. cikk (1) bekezdés
41. cikk (2) bekezdés 3. pont	–
42. cikk (1) bekezdés	41. cikk (1) bekezdés
42. cikk (2) bekezdés	41. cikk (2) bekezdés
42. cikk (3) bekezdés	41. cikk (3) bekezdés
42. cikk (4) bekezdés	41. cikk (4) bekezdés
42. cikk (5) bekezdés	41. cikk (5) bekezdés
42. cikk (6) bekezdés	41. cikk (6) bekezdés
42. cikk (7) bekezdés	41. cikk (7) bekezdés
42. cikk (8) bekezdés	41. cikk (8) bekezdés
43. cikk (1) bekezdés	42. cikk (1) bekezdés
43. cikk (2) bekezdés	42. cikk (2) bekezdés
43. cikk (3) bekezdés	42. cikk (3) bekezdés
44. cikk	–
45. cikk (1) bekezdés	43. cikk (1) bekezdés
45. cikk (2) bekezdés	43. cikk (2) bekezdés
46. cikk	–
47. cikk (1) bekezdés	47. cikk (1) bekezdés
47. cikk (2) bekezdés	–
48. cikk	–
49. cikk	51. cikk
50. cikk	–
51. cikk	52. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet I. rész	II. melléklet I. rész
II. melléklet II. rész	II. melléklet II. rész
II. melléklet III. rész 1–2. pont	II. melléklet III. rész 1–2. pont
II. melléklet III. rész 3. pont	II. melléklet III. rész 4. pont
II. melléklet III. rész 6. pont	II. melléklet függeléke C. rész
II. melléklet III. rész 7. pont	–
II. melléklet III. rész 8. pont	II. melléklet függeléke A. rész 2. pont
II. melléklet III. rész 9. pont	46. cikk (8) bekezdés
II. melléklet III. rész 10. pont	II. melléklet III. rész 8. pont
II. melléklet III. rész 11. pont	II. melléklet függeléke A. rész 4. pont és B. rész 1. pont
II. melléklet III. rész 12. pont	II. melléklet függeléke B. rész 2. pont
II. melléklet III. rész 13. pont	II. melléklet függeléke A. rész 1. pont
II. melléklet IV. rész	II. melléklet IV. rész
II. melléklet, V. rész	II. melléklet, V. rész
II. melléklet VI. rész	II. melléklet VI. rész
A. függelék	II. melléklet függeléke C. rész
B. függelék	–
C. függelék	II. melléklet függeléke A. rész 3. pont
III. melléklet	–
IV. melléklet	V. melléklet
V. melléklet	III. melléklet

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

(2)    Az életkort a gyártó határozza meg.

(3)    A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).